Átírás

1 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl Az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 57. -ának (2) (3) bekezdésében, 59. -ának (2) (3) bekezdésében, 63. -ának (2) bekezdésében, 65. -ának (1) bekezdésében, 68. -ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 71. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a fertızı betegségek terjedésének megelızése érdekében az alábbiakat rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya Magyarországon kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre. (2) E rendelet nem érinti a fegyveres erık egészségügyi szolgálatának a külön jogszabályban foglalt járványüggyel kapcsolatos feladatait. 2. (1) Az egészségügyért felelıs miniszter a fertızı betegségek megelızésének és leküzdésének irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifıorvos útján látja el. (2) Az országos tisztifıorvos a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedhet, ha azt a járványügyi helyzet szükségessé teszi, ennek keretében közvetlenül megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a járványveszély elhárítása és megszüntetése érdekében szükségesek. 3. (1) A fertızı betegségek megelızésére és leküzdésére irányuló helyi egészségügyi hatósági tevékenység a fıvárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) és a kistérségi (fıvárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban: kistérségi népegészségügyi intézet) hatáskörébe tartozik. (2) Járványveszély esetén az ezt észlelı orvos köteles a fertızés terjedésének meggátlása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket megtenni, és a megtett intézkedésekrıl a kistérségi népegészségügyi intézetet haladéktalanul értesíteni. 3/A. E rendelet alkalmazásában 1. egészségügyi ellátással összefüggı fertızés: az egészségügyi ellátás során kialakult fertızés, amely nem volt jelen még lappangási formában sem a beteg felvételekor, illetve ellátásakor, továbbá magába foglalja azokat az egészségügyi ellátás során szerzett fertızéseket is, amelyek az elbocsátást követıen alakulnak ki, valamint a foglalkozással összefüggı fertızéseket az egészségügyi dolgozók körében; 2. esetdefinició: surveillance céljából jelentendı megbetegedéseket, eseteket meghatározó klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai feltételek összessége, amelynek 2.1.klinikai a: a betegség általános és jellemzı tünetei, amelyek egyenként vagy kombinálva alkotják az egyértelmő vagy indikatív, illetve betegség-specifikus klinikai leírást, amelyet a betegség legjellemzıbb klinikai tünetei alapján állítanak össze, és nem tartalmazza a betegség valamennyi olyan tünetét, jellemzıjét, amely a klinikai diagnózis felállításához szükséges; 2.2. laboratóriumi a: a klinikai oknak megfelelı eset megerısítéséhez (ritkán valószínősítéséhez) szükséges vizsgálati anyagok, laboratóriumi módszerek és vizsgálati eredmények összessége; 2.3. epidemiológiai a: akkor teljesül, ha bizonyítható az, hogy a beteg a lappangási idıben egy beteg vagy tünetmentes fertızött emberrel vagy állattal olyan kapcsolatba került, hogy tıle fertızıdhetett, vagy a közös fertızı forrással való érintkezés, vagy az, hogy a személyek közös expozíciónak voltak kitéve; 3. eset besorolása: annak meghatározása, hogy a teljesült klinikai, laboratóriumi és epidemiológiai ok az adott esetet milyen mértékben alapozzák meg, amelynek alapján az eset lehet: 3.1. gyanús eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai oknak megfelel, de a betegség diagnózisát nem bizonyították epidemiológiai vagy laboratóriumi módszerrel; 3.2. valószínősíthetı eset: az eset olyan típusa, amely az esetdefinícióban ismertetett klinikai és epidemiológiai oknak megfelel, de a valószínősíthetı minısítéshez csak bizonyos betegségek tekintetében szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok; 3.3. megerısített eset: az eset olyan típusa, amelynél a betegség diagnózisát laboratóriumi okban szereplı módszerrel igazolták, a betegségek, illetve fertızések egy részében az esetdefinícióban ismertetett klinikai oknak is megfelelnek, a betegségek, illetve fertızések más részében klinikai feltétel nincs; 4. expozíció (biológiai): az a hatás, amelynek során egy személy vagy állat olyan kapcsolatba kerül egy fertızött állattal vagy emberrel vagy szennyezett külsı környezeti tényezıvel, amelynek révén ki van téve a fertızıdés veszélyének; 5. fertızı betegség: specifikus fertızı ágensek vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak vagy termékének egy fertızött személybıl, állatból vagy rezervoárból egy arra fogékony gazdaszervezetbe való közvetett vagy közvetlen átjutása hoz létre; 6. fertızı beteg: fertızı betegségben szenvedı személy; 7. fertızı beteg környezete: a fertızı vagy fertızésre gyanús személlyel (beteggel, kórokozó-hordozóval) azonos lakásban, közösségben stb. együtt élı, vagy vele direkt vagy indirekt módon érintkezı azon személyek köre, akiktıl a beteg fertızıdhetett, illetve akik a betegtıl fertızıdhettek vagy fertızıdhetnek, továbbá akikre a beteg, illetve a kórokozó-hordozó a fertızést átvihette vagy átviheti; 8. halmozódás: egy adott tünetegyüttesnek, fertızı betegségnek vagy kórokozónak meghatározott térben és idıben történı átlagosnál gyakoribb elıfordulása; 9. járvány: egy adott fertızı betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó elıfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott idıtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggı eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható; 10. járványügyi szőrı olyan szőrıvizsgálat, amely a tünetmentes személy kórokozóhordozásának megállapítására irányul hatósági járványügyi intézkedések foganatosítása vagy megszüntetése céljából, amely lehet: 1 / :45

2 2 / : felszabadító a betegségbıl gyógyult személy fertızıképességének megállapítására irányuló szőrıvizsgálat; járványügyi ellenırzı a kórokozó-hordozóvá vagy kórokozó-ürítıvé minısített személy hatósági járványügyi ellenırzése céljából végzett vizsgálat; a beteg környezetében végzett szőrı fertızı beteggel az inkubációs idın belül vagy tünetmentes fertızöttel érintkezett személyek szőrıvizsgálata; fokozott kockázatnak kitett személyek szőrıvizsgálata: az adott fertızı betegség tüneteit nem mutató meghatározott lakosságcsoportok (várandós nık, kórházba felvett betegek stb.) szőrıvizsgálata; 11. olyan egészségügyi szolgáltatás, amely közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertızı betegségeket okozó mikroorganizmusok valamelyikének jelenlétét a fertızı betegségre gyanús beteg szervezetében, amely lehet: klinikai olyan vizsgálat, melyet azért végeznek, hogy az individuális diagnózis alapján meghatározzák és alkalmazzák a megfelelı egyéni terápiát; járványügyi olyan vizsgálat, amelynek célja a populációs szintő kockázatok minél korábban történı azonosítása, elemzése, és ennek alapján populációs szintő beavatkozások megalapozása prevenciós céllal; 12. járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratórium: melyet személyi és tárgyi feltételei, belsı és külsı minıségbiztosítási rendszere, mőködési rendje alapján a járványügyi vizsgálatok végzésére az országos tisztifıorvos kijelöl; 13. szőrı olyan vizsgálat, mely a fertızı betegség tüneteit nem mutató személy esetében közvetlen vagy közvetett laboratóriumi módszer alkalmazásával igazolja a fertızı betegséget okozó mikroorganizmus jelenlétét vagy a fertızı betegség átvészelését; 14. referencia laboratórium: mőködési engedéllyel rendelkezı laboratórium, melyet személyi és tárgyi feltételei, belsı és külsı minıségbiztosítási rendszere, mőködési rendje alapján az országos tisztifıorvos referencia laboratóriumi feladatok ellátására kijelöl; 15. klinikai laboratórium: mőködési engedéllyel rendelkezı laboratórium, amely járványügyi feladatok ellátására kijelöléssel nem rendelkezik, és amely klinikai vizsgálatokat végez; 16. tipizáló a kórokozók azon feno-, illetve genotípusos jellemzıinek (antibiotikum-rezisztencia, szerotípus, szerocsoport, fágtípus, egyéb molekuláris jellemzık) vizsgálata, amelyek célja a betegség terjedésének felderítése és epidemiológiai kapcsolatok igazolása; 17. oltóhely: legalább a rendelı vagy a tanácsadó egyéb jogszabályokban meghatározott általános szakmai minimumfeltételeivel rendelkezı helyiség, különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelı, tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendelıje, nemzetközi oltóhely, megyei klinikai védıoltási tanácsadó; 18. surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus győjtése, elemzése, értelmezése és terjesztése történik, különös tekintettel a fertızı betegségek idı- és térbeli elıfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezıinek elemzésére, a megfelelı megelızı és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elısegítése céljából; 19. védıoltás: olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható. Védıoltások 4. (1) Az oltás végrehajthatóságának megítélésérıl a kezelıorvos dönt. Orvosi felügyelet mellett egészségügyi szakdolgozók is végezhetnek védıoltást. (2) Az adott évi védıoltási tevékenységre vonatkozó, az ban, valamint a 15. és 16. -ban felsorolt feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismereteket az Országos Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védıoltási tevékenységére vonatkozó módszertani levele (a továbbiakban: VML) határozza meg. Életkorhoz kötötten kötelezı védıoltások 5. (1) A magyar állampolgárt, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó azon személyt, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkezı, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekültet és menedékest életkorhoz kötötten a) gümıkór (tuberculosis), b) torokgyík (diphtheria), c) szamárköhögés (pertussis), d) merevgörcs (tetanus), e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), f) kanyaró (morbilli), g) rózsahimlı (rubeola), h) mumpsz (parotitis epidemica), i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib), j) hepatitis B ellen védıoltásban kell részesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezı védıoltásokat a j) pont szerinti védıoltás kivételével 0 6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. a) BCG oltás újszülött korban, illetve a születést követı hat héten belül,

3 b) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás elsı részlete betöltött 2 hónapos korban, c) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás második részlete betöltött 3 hónapos korban, d) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás harmadik részlete betöltött 4 hónapos korban, e) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban, f) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás negyedik részlete betöltött 18 hónapos korban, g) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 3 éves korban, h) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 6 éves korban esedékes. (3) A (2) bekezdés b) d) pontjában foglaltakat a október 31-e után, az e) pontjában foglaltakat a szeptember 30-a után, az f) pontjában foglaltakat a június 30-a után, a g) pontjában foglaltakat a január 1. és június 30. között születettekre vonatkozóan kell alkalmazni. (4) (5) Az életkorhoz kötött kötelezı védıoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni. A a) diphteria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal történı oltásra betöltött 11 éves korban b) morbilli-mumpsz-rubeola elleni újraoltásra betöltött 11 éves korban kerül sor. (6) A csecsemıknél 6 hónapos korukban ellenırizni kell, hogy van-e BCG oltás helyén heg a bırükön. Azoknál a csecsemıknél, akik a születést követıen BCG oltásban részesültek, de az oltás helyén beszőrıdés vagy heg nem található, a BCG oltást elızetes tuberkulin próba nélkül 6 és 12 hónapos koruk között meg kell ismételni. Egyéves kor felett BCG primovakcináció végzése csak az egészségügyi államigazgatási szerv elrendelésére történik. Azokat, akiken a megismételt BCG oltás után sem alakul ki reakció (heg), további BCG oltásban nem kell részesíteni. (7) Hepatitis B elleni oltást betöltött 13 éves korban kell elvégezni. (8) Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezıen elıírt védıoltás elmaradt, az elmaradt védıoltást a legrövidebb idın belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsıdébe, óvodába, nevelıszülıkhöz, gyermekotthonba, illetıleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsıfokú oktatási intézménybe kerülı gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenırizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell. Az oltási kötelezettség a) a torokgyík, a szamárköhögés és a merevgörcs elleni elmaradt elsı, második és harmadik védıoltásra a 7. életév, b) a torokgyík, a merevgörcs elleni elmaradt negyedik, továbbá a gyermekbénulás elleni elmaradt védıoltásokra a 14. életév, c) a kanyaró, a rózsahimlı, a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védıoltásokra a 20. életév, d) a Hib elleni elmaradt védıoltásokra az 5. életév betöltéséig áll fenn. (9) Oltóorvos az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos, a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosa, a klinikai védıoltási szaktanácsadó, a nemzetközi oltásokra feljogosított oltóhely orvosa. Oltóorvosnak minısül a 6. (7) bekezdése szerinti helyen oltást végzı egészségügyi dolgozó. Rendkívüli esetben vagy járványügyi veszélyhelyzetben az egészségügyi államigazgatási szerv a fentieken kívül más oltóorvost is kijelölhet. Életkorhoz kötött kötelezı védıoltás oltóhelyen végezhetı. (10) Megbetegedési veszély esetén kötelezı védıoltások 6. (1) Megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében a szükséges védıoltás(oka)t, amennyiben az a) a lakosság egészét vagy több megye lakosságát érinti, az országos tisztifıorvos, b) a megye lakosságának egészét vagy a megyén belül több település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifıorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a megyei tisztifıorvos, c) egy település lakosságát érinti, akkor az országos tisztifıorvos által szakmailag jóváhagyott kockázatértékelés alapján a kistérségi tisztifıorvos rendeli el. (2) Az OEK által évente kiadott VML-ben foglaltaknak megfelelıen aktív immunizálásban kell részesíteni a) a hastífuszos beteg és baktériumhordozó környezetében élı személyeket, b) a diftériás beteg környezetében élıket, c) a pertussziszos beteg környezetében a 6 éven aluli gyermekeket, d) a tetanusz fertızési veszélynek kitett személyeket, e) a veszettség expozíciójának kitett személyeket, f) a hepatitis B vírus hordozó anya újszülöttjét, g) hepatitis B ellen az egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóit, hallgatóit, továbbá h) a kanyarós beteg, i) a rubeolás beteg és 3 / :45

4 4 / :45 j) a mumpszos beteg, k) a hepatitis A beteg környezetében élı veszélyeztetett személyeket. (3) A védıoltással esik egy tekintet alá az 1. számú melléklet szerint az egyes fertızı betegségek esetén alkalmazott megelızı gyógyszeres kezelés is. (4) Gamma-globulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendık a) a járványos májgyulladásos beteg környezetéhez tartozó két évesnél fiatalabb csecsemık, valamint 40 évesnél idısebbek; az immunszupprimált személyek; a krónikus májbetegek, valamint azok, akik számára a hepatitis A vakcina kontraindikált, b) a kanyarós beteg fogékonynak tekinthetı környezetébıl az aktív immunizálásban még nem részesült gyermekek, illetve azok a kanyarón át nem esett, kanyaró ellen nem oltott személyek, akiknél az aktív immunizálás ellenjavallt. (5) Hepatitis B specifikus immunglobulinnal végzett passzív immunizálásban részesítendık a) a HBsAg pozitív anyák újszülöttjei, b) a bizonyítottan HBsAg pozitív beteg vérével szennyezett eszközzel sérült, és korábban aktív immunizálásban nem részesült személyek. (6) A tetanusz elleni passzív immunizálásban részesítendı személyek körét az OEK adott évre kiadott VML-e határozza meg. (7) Megbetegedési veszély elhárítása esetén a kötelezı védıoltások alkalmazásánál az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével oltóhelyen kívül is végezhetı védıoltás, amennyiben az oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a a) beteg fektetésére alkalmas bútorzat, b) védıoltást végzı egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertıtlenítési lehetıség, valamint az oltandó bırfelület fertıtlenítési lehetısége, c) veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel. Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehetı térítésmentes védıoltások 7. (1) Tetanusz fertızés elleni aktív immunizálásban részesíthetık fertızésre gyanús aktuális sérülés nélkül is az 1941 elıtt született, oltatlan személyek. (2) Diftéria megbetegedés ellen oltásban részesíthetık a 10 évnél régebben oltott, az országos tisztifıorvos által meghatározott területen élı, az egészségügy, közlekedés, kereskedelem területén dolgozó személyek. (3) Hepatitis B fertızés megelızése érdekében a dializált betegek és az akut vagy krónikus hepatitis B megbetegedésben szenvedı beteg környezetéhez tartozó személyek részesíthetık védıoltásban. (4) Influenza megbetegedés ellen az OEK VML szerint az adott évben veszélyeztetettnek minısülı személyek részesíthetık védıoltásban. (5) A pneumococcus megbetegedés ellen a 2. életévüket be nem töltött gyermekek az OEK VML-ben foglalt oltási rend és az orvosszakmai szempontok figyelembevételével térítésmentes védıoltásban részesíthetık. E rendelkezés az irányadó akkor is: a) ha a gyermek az elsı oltást követıen, de a második oltást megelızıen tölti be a 2. életévét, b) ha az oltás beadásának orvosszakmai akadálya van, de az oltás igénylése a 2. életév betöltését megelızıen megtörtént, azzal, hogy az elsı oltást a kezelıorvos által megjelölt idıpontban pótolják. Külföldre történı kiutazás esetén fennálló védıoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védıoltások 8. (1) A magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertızı betegségek ellen, melyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetıleg az átutazóktól. (2) A magyar állampolgárok sárgaláz elleni védıoltása az (1) bekezdésben foglaltakon túl kötelezı, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van. (3) (4) A külföldi ország járványügyi helyzete és a kiutazó személy veszélyeztetettségének figyelembevétele alapján egyéb oltások is végezhetık (pl. diftéria, tetanus kolera, hastífusz, gyermekbénulás, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A és B, járványos agyhártyagyulladás elleni védıoltás, gamma-globulin). (5) A külföldre utazó személyek (2) és (4) bekezdésben említett védıoltásait a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek által mőködtetett oltóhelyek, az OEK nemzetközi oltóhelye és egyéb, az országos tisztifıorvos által a nemzetközi utazásokkal kapcsolatos védıoltások végzésére feljogosított oltóhelyek végzik. (6) Nemzetközi érvényő oltási bizonyítványt csak az (5) bekezdésben foglalt nemzetközi oltóhelyek állíthatnak ki. (7) Maláriával fertızött országba utazó személy esetén a nemzetközi oltóhelyek által elıírt megelızı gyógyszeres kezelés alkalmazandó. (8) A külföldre utazók oltási kötelezettségérıl, illetve az ajánlott oltásokról a nemzetközi oltóhely ad felvilágosítást. Munkakörökhöz kapcsolódó védıoltási kötelezettség 9. (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelıen felmérni. Ennek csökkentése érdekében a foglalkoztatás feltételeként a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védıoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményérıl a munkáltató kérésére a kistérségi népegészségügyi intézet szakvéleményt ad. (2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védıoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza. (3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnıtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészetinıgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülı, továbbá a várandós

5 nık és az újszülöttek, csecsemık gondozását végzı egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védıoltást. Új vagy módosított összetételő oltóanyagok alkalmazása 10. A védıoltást új vagy módosított összetételő oltóanyagokkal vagy új módszerrel (az alkalmazási elıiratban foglalttól eltérı módon) végezni, továbbá az oltás hatékonyságának megállapítására szükséges szőrıvizsgálatot szervezni és végezni csak az országos tisztifıorvos engedélyével lehet. Védıoltások alóli mentesítések 11. (1) A védıoltások ellenjavallatait az OEK által évente kiadott VML tartalmazza. (2) A védıoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt végleges mentesítés esetén a kistérségi népegészségügyi intézet jóváhagyását is dokumentálni kell az oltókör és az oltásra kötelezett személy oltási nyilvántartásában. Védıoltási nyilvántartások, igazolások 12. (1) Az elvégzett védıoltásokról nyilvántartást kell vezetni. (2) A 6 éven aluliak oltásait a,,védıoltási kimutatás'', az iskolások (általános, közép-, fıiskolai és egyetemi hallgatók) oltásait a,,kimutatás iskolás korú gyermek védıoltásairól'' címő nyomtatványon kell nyilvántartani. Az oltásokra vonatkozó adatokat a törzslapra is be kell jegyezni. (3) Az oltások megtörténtérıl az oltottat egyéni dokumentációval kell ellátni és azt az Egészségügyi Könyv Védıoltási adatlapjára kell bejegyezni. A védıoltással kapcsolatos jelentések 13. (1) A területi védını az ellátási területére vonatkozóan havonta jelenti a kistérségi népegészségügyi intézetnek az esedékességet követı hónap 5. napjáig a folyamatos oltási rend szerint végzett oltásokat, továbbá az oltásnak az esedékessége hónapját követı 2 hónapot meghaladó elmaradását, valamint az oltásra kötelezett gondozottak el- és beköltözését a név, születési idı, lakcímváltozás feltüntetésével. Az oltásokról a havonkénti jelentést a védını az ellátási területéhez tartozó gondozottak egészségügyi dokumentációja, továbbá az oltóorvos, illetve a kistérségi népegészségügyi intézet által megküldött oltási értesítı alapján készíti el. (2) Az iskolai kampányoltásokról szóló jelentést az oltásra kijelölt idıszakot követı hónap 15. napjáig az iskola-egészségügyi feladatokat ellátó védını küldi meg a kistérségi népegészségügyi intézetnek. (3) Ha a gyermek oltását nem a területileg illetékes háziorvos vagy házi gyermekorvos végzi, az elvégzett oltásokra vonatkozó adatokat az oltóorvos az oltás beadásának napján írásban vagy elektronikus úton köteles jelenteni a kistérségi népegészségügyi intézetnek. (4) A kistérségi népegészségügyi intézet a) az oltott gyermek adatait elektronikus úton haladéktalanul rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe, és ezzel egyidejőleg az oltási értesítı adatait továbbítja a gyermek lakóhelye szerint illetékes védınıi szolgálathoz, b) a folyamatos oltási rend szerint végzett oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követı hónap 15. napjáig, a kampányoltások adatait az oltás befejezését követı hónap 25. napjáig rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe. (5) A védıoltásokra vonatkozó adatok a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az ÁNTSZ számára a közös adatbázison keresztül elérhetık. (6) (7) A védıoltást követı nemkívánatos eseményeket, beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket a) az oltó-, illetve észlelı orvos a kistérségi népegészségügyi intézetnek és egyidejőleg a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Fıigazgatóságának, b) a kistérségi népegészségügyi intézet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek, c) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az OEK-nak haladéktalanul jelenti. (8) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a (7) bekezdés szerinti esetet kivizsgálja, és annak eredményérıl az OEK-et tájékoztatja. Magyarországon életvitelszerően tartózkodó személyek kötelezettségei 14. (1) A védıoltásra kötelezett személy köteles védıoltás, továbbá ha a védıoltást megelızıen szőrıvizsgálat, vagy azt követıen a védıoltás eredményének ellenırzése szükséges szőrı-, illetıleg ellenırzı vizsgálat céljából a megjelölt helyen és idıben megjelenni, és magát az oltásnak, illetıleg vizsgálatnak alávetni. A védıoltásra kötelezett kiskorú megjelenésérıl törvényes képviselıje gondoskodik. (2) Ha a védıoltásra kötelezett személy bármilyen okból a védıoltás helyén a megjelölt idıben nem tud megjelenni, ezt a körülményt kiskorú esetében a törvényes képviselı köteles a megjelölt helyen haladéktalanul bejelenteni. Ez esetben a védıoltás új idıpontjáról a védıoltásra kötelezett személy értesítést kap. Ha védıoltása korábban máshol már megtörtént, vagy ha a védıoltás alól végleges mentességet kapott, ezt is köteles bejelenteni, és hitelt érdemlıen igazolni. (3) Az oltási dokumentációt minden személy, kiskorú esetén törvényes képviselıje köteles megırizni, és azt újbóli védıoltás, illetıleg szőrı- vagy ellenırzı vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni. 5 / :45

6 (4) Az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv Védıoltási adatlapjának adatait az oltási nyilvántartás alapján az oltóorvos pótolja. A más oltóhelyen elvégzett oltásokra vonatkozó igazolásokat az érdekelt személy (törvényes képviselıje) köteles beszerezni. Az egészségügyi szolgáltatók védıoltásokkal kapcsolatos feladatai 15. (1) A védını a) ellenırzi az újszülöttkori BCG oltások eredményességét, b) nyilvántartja az ellátási területén az oltásra kötelezetteket, vezeti az oltási nyilvántartást, elmaradt oltás esetén ismételt értesítést küld, és ugyanazon oltandóra vonatkozó háromszori eredménytelen írásbeli megkeresés esetén értesíti a kistérségi népegészségügyi intézetet, c) írásban értesíti a körzetébe és az általa ellátott oktatási intézménybe (a továbbiakban: ellátási terület) tartozó oltandó személy törvényes képviselıjét az oltás esedékességérıl, jelentıségérıl, a beadás helyszínérıl és idıpontjáról, a várható általános reakciókról és a védıoltás elmulasztásának következményeirıl, d) a kistérségi népegészségügyi intézettıl igényli az oktatási intézménybe járó oltandó tanulók számára az iskolai kampányoltásokhoz szükséges oltóanyagot, gondoskodik az oltóanyag elıírásoknak megfelelı tárolásáról és elszámolásáról, e) gondoskodik az elveszett, megrongálódott Egészségügyi Könyv védıoltási adatainak pótlásáról az oltási nyilvántartási dokumentáció alapján, f) elkészíti és megküldi a kistérségi népegészségügyi intézetnek a 13. (1) bekezdésében foglalt oltási jelentést, g) az oltási tevékenységgel kapcsolatos feladatait az oltóorvossal együttmőködve végzi. (2) Az oltóorvos a) nyilvántartást vezet a területi ellátási kötelezettségéhez tartozó oltandó személyekrıl, b) az a) pont szerinti oltandó személyek számára az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag (a hozzá bejelentkezettek név és TAJ szerinti) igénylését a védınıvel együttmőködve a rendelı székhelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek megküldi, c) egyedileg elbírálja az oltás végrehajthatóságát, d) a gyermek egészségügyi dokumentációjában és az Egészségügyi Könyvben az oltás megtörténtekor dokumentálja az oltás dátumát, az oltás megnevezését, az oltóanyag nevét és gyártási számát, e) a területi ellátási kötelezettségéhez nem tartozó gyermek védıoltása esetén az oltás teljesítésérıl a rendelı székhelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek oltási értesítıt küld; az adott hónapban esedékes oltás elmaradásáról és annak indokáról legkésıbb a tárgyhó végéig jelentést köteles küldeni a kistérségi népegészségügyi intézetnek, f) amennyiben a védınıi körzethez tartozó oltandó gyermeket a területi védını jelenléte nélkül oltja, akkor az oltás megtörténtét az oltás beadásának napján írásban köteles jelenteni a rendelı székhelye szerint illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek; az értesítés történhet az erre a célra rendszeresített oltási értesítın vagy azzal megegyezı adattartalmú, egyedi jelentés formájában, g) gondoskodik az oltóanyagok elıírásoknak megfelelı tárolásáról és az elszámolásról, h) a 13. (7) bekezdés a) pontja szerinti jelentési kötelezettségének eleget tesz, i) telefonon haladéktalanul jelenti az oltási balesetet és a súlyos vagy halmozott oltási szövıdmény elıfordulását a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek és az OEK-nek. (3) E rendelet alkalmazásában a szeptember 1-je elıtt születettek tekintetében a) a 12. (3) bekezdése és a 14. (4) bekezdése szerinti Egészségügyi Könyv Védıoltási adatlapja megnevezés alatt 14 év alattiak esetében a Gyermek-egészségügyi kiskönyvet, 14 év felettiek esetében a Védıoltási könyv 14 év feletti személyek részére elnevezéső oltási könyvet, b) a 15. (1) bekezdés e) pontja és a 15. (2) bekezdés d) pontja szerinti Egészségügyi Könyv megnevezés alatt a Gyermekegészségügyi kiskönyvet kell érteni. 15/A. Az ÁNTSZ, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a kistérségi népegészségügyi intézet védıoltással kapcsolatos feladatai 16. (1) A kistérségi népegészségügyi intézet a) gondoskodik a védıoltások jogszabályban foglaltaknak megfelelı végrehajtásáról, b) gondoskodik a védıoltáshoz szükséges oltóanyagokról és azok megfelelı szétosztásáról, c) oltóanyag nyilvántartást vezet, elszámoltatja az oltóorvost a kiadott oltóanyag felhasználásáról, d) ellenırzi a területi védını által vezetett oltási nyilvántartásokat és az oltóorvos oltási dokumentációját, e) rögzíti az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe az oltásokkal kapcsolatos adatokat, és karbantartja azokat, f) elrendeli a védıoltásra kötelezett személy oltását, ha az a 14. (1) (2) bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget. (2) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a) gondoskodik az oltóanyagok beszerzésérıl, elıírásszerő tárolásáról, nyilvántartásáról és felhasználásáról, b) vizsgálja, elemzi és értékeli az oltási eredményeket, intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetésérıl, c) a védıoltások helyszínén rendszeresen ellenırzi azok végrehajtását, d) ellenırzi a kistérségi népegészségügyi intézetek védıoltásokkal kapcsolatos tevékenységét, 6 / :45

7 e) ellenırzi az oltóhelyek védıoltásokkal kapcsolatos munkáját, f) kivizsgálja a fokozott oltási reakcióval, szövıdménnyel járó eseteket. (3) Az OEK a) megtervezi a kötelezı védıoltások végrehajtásához szükséges oltóanyagok országos mennyiségét, meghatározza minıségi jellemzıit, és errıl elıterjesztést készít az országos tisztifıorvos számára, b) javaslatot tesz az országos tisztifıorvosnak új védıoltások bevezetésére, c) évente kiadja a VML-t, d) elemzi és értékeli az ország lakosságára vonatkozó átoltottságot, e) értékeli a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek védıoltási munkáját, f) súlyos oltási szövıdmény vagy oltási baleset elıfordulásakor helyszíni vizsgálatot végez, továbbá laboratóriumában vizsgálja a szövıdményt vagy reakciót okozott oltóanyagot. (4) Az Országos Tisztifıorvosi Hivatal a) meghatározza az állami egészségügyi tartalék kezelıjénél tárolandó oltóanyagok típusát és mennyiségét, gondoskodik az ehhez szükséges költségvetési források tervezésérıl és az oltóanyagok beszerzésérıl, b) felügyeli az állami egészségügyi tartalék kezelıjénél az oltóanyagok szakszerő tárolását, rendelkezik azok cseréjérıl, illetve kiadásáról, c) az OEK értékelése alapján figyelemmel kíséri a hazai védıoltási tevékenységet, elkészíti a hazai éves oltóanyagtervet és javaslatot tesz az egészségügyért felelıs miniszter számára új védıoltások bevezetésére. (5) Járványügyi laboratóriumi vizsgálatok 16/A. (1) Az 1. számú melléklet szerint bejelentendı fertızı betegségek esetén az esetdefiníciók klinikai ainak megfelelı betegektıl vizsgálati anyagot kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra. A járványügyi érdekbıl végzendı vizsgálatok kötelezık. (2) A járványügyi laboratóriumi vizsgálatokat a rendeletben meghatározottak szerint referencia laboratóriumokban vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokban kell elvégezni. 16/B. (1) A referencia laboratórium személyi és tárgyi feltételei alapján alkalmas a referencia tevékenység körébe tartozó, speciális, tipizáló és minıségellenırzési tevékenységek elvégzésére nemzetközileg elfogadott módszerekkel. Alapvetı feladatai: a) referencia tevékenység a diagnosztika területén (kórokozó kimutatása, laboratóriumi eredmények megerısítése); b) referencia minták biztosítása (pl. referencia törzsek, referencia szérum, genetikai anyagok); c) tudományos tanácsadás és szakmai ellenırzés; d) nemzetközi szervezetekkel történı együttmőködés és részvétel kutatási programokban; e) részvétel a nemzeti surveillance-ban, a korai riasztási rendszerekben és a járványok kivizsgálásában; f) sürgısségi kapacitás biztosítása járványügyi veszélyhelyzet esetén; továbbá g) részvétel az állami védıoltási programok értékelésében. (2) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratórium olyan akkreditált laboratórium, mely járványügyi érdekbıl vizsgálatokat végez specifikus kórokozók kimutatására, azonosítására. Alapvetı feladatai: a) részvétel a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos integrált adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben; b) a hatósági járványügyi intézkedések laboratóriumi megalapozása, részvétel járványügyi veszélyhelyzetek kezelésében, a laboratóriumi vizsgálatok rendjével kapcsolatos protokollok, jogszabályok fejlesztésében; c) részvétel az oktatásban és képzésben, valamint járványügyi témájú kutatási programokban. (3) A járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumok a járványügyi biztonság érdekében kötelesek részt venni az ÁNTSZ által mőködtetett járványügyi laboratóriumi hálózatban. (4) A referencia laboratóriumnak vagy járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumnak olyan egészségügyi szolgáltató jelölhetı ki, amely a) az (1) (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzésére alkalmas, b) rendelkezik akkreditációval, c) részt vesz a nemzeti surveillance rendszerekben és járványok kivizsgálásában, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és kezelési rendszerekben, valamint d) a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelı kapacitással rendelkezik. Járványügyi szőrıvizsgálatok 17. (1) A lakosság fertızı betegségekkel szembeni fogékonyságának megállapítása céljából az országos tisztifıorvos idıszakonként az ország lakosságának egy részét vagy egészét reprezentáló szeroepidemiológiai vizsgálatot rendelhet el. (2) A ban foglalt esetekben, amennyiben a szőrıvizsgálatra kötelezett személy a szőrıvizsgálaton nem jelenik meg, a kistérségi népegészségügyi intézet az Eütv. 60. (2) bekezdésében foglaltak szerint a szőrıvizsgálatot elrendeli. 18. (1) A Hepatitis B vírussal és a syphilis kórokozójával fertızött anyáról gyermekre történı fertızés terjedésének megelızése érdekében valamennyi várandós nınél el kell végezni a kórokozó-hordozás felderítésére irányuló szőrıvizsgálatot a járványügyi feladatok elvégzésére kijelölt területileg illetékes laboratóriumban. (2) A vizsgálatot a terhesgondozást végzı orvos, vagy ha az érintett személy a terhesgondozáson nem vett részt, a szülést levezetı orvos kezdeményezi. 7 / :45

8 (3) 19. (1) A gümıkóros betegek felkutatása, illetve a fertızés veszélyének elhárítása céljából a megyei, illetve fıvárosi tisztifıorvos a lakosság meghatározott részének, közösségének, illetve korosztályának a szőrıvizsgálatát rendelheti el, ha a tárgyévet megelızı évben a tuberculosis incidencia értéke a megye, illetve a fıváros területén összességében vagy meghatározott közösségekben, egyes korosztályokban meghaladta a 25 százezreléket. A szőrıvizsgálatot elrendelı határozatot meg kell küldeni a területileg illetékes tüdıgondozó intézet részére. (1a) A büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a bekerüléskor, majd évente egyszer tüdıszőrı vizsgálatot kell végezni. (2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt szőrıvizsgálatra azok a 30 éves és ennél idısebb lakosok kötelezhetık, akik a szőrıvizsgálatot elrendelı megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv területén huzamos jelleggel tartózkodnak. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a kistérségi népegészségügyi intézet elrendelheti egy meghatározott közösség (pl. bentlakásos intézmény, munkahelyi kollektíva, lakóközösség, büntetés-végrehajtási intézet) szőrıvizsgálatát, amennyiben a közösségben friss tbc-s megbetegedés fordult elı. (4) A szőrıvizsgálatok elrendelését az érintett területet ellátó tüdıgondozó intézet jelentése vagy vezetıjének kezdeményezése alapján a kistérségi népegészségügyi intézet indítványozza a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél. (5) A szőrıvizsgálaton nem kell részt venni azoknak a személyeknek, akik egy éven belül ilyen vizsgálaton igazoltan részt vettek, illetıleg a tüdıgondozó intézetben gyógykezelés alatt állnak. (6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a szőrés elrendelésére az érintett közösségben elıforduló új tbc-s megbetegedés szolgált. (7) A szőrıvizsgálatra kötelezetteket a vizsgálat helyérıl és idejérıl értesíteni kell. Amennyiben az érintett ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg a vizsgálaton, a tüdıgondozó vezetıje értesíti a kistérségi népegészségügyi intézetet. (8) A vizsgálatot rtg. ernyıfénykép szőrési módszerrel kell elvégezni a szőrıállomások ellátási területéhez tartozó, szőrıvizsgálatra kötelezettek körében. Szükség esetén a szőrıvizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szőrıvizsgálati egység végzi el. (9) A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzıinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladatés hatáskörének megállapításáról szóló 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 8. e) pontjában foglaltak szerint a kistérségi népegészségügyi intézet megkeresésére a jegyzı gondoskodik a tüdıszőrı-vizsgálat elvégzésével kapcsolatos ügyviteli és technikai feladatok ellátásának megszervezésérıl. (10) Amennyiben valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél tbc-t állapít meg, 48 órán belül értesíti az érintett lakóhelye szerint illetékes tüdıgondozót. A tüdıgondozó az összesített adatokat a személyazonosító adatok nélkül havonta jelenti a kistérségi népegészségügyi intézetnek. (11) A tbc-s betegekkel kapcsolatos részletes intézkedéseket az 1. számú melléklet tartalmazza. 20. (1) Az ellátást végzı orvos, illetve a kistérségi népegészségügyi intézet felhívására a szexuális úton terjedı fertızı betegségek (a továbbiakban: STD) esetén a bır- és nemibeteg-gondozók és az STD betegeket ellátó járóbeteg-szakrendelık, STD-centrumok felhívására a fertızı beteg és a kórokozó-hordozó környezetében (családi, munkahelyi vagy egyéb közösség) élı, velük érintkezett személyek, illetve azok, akiktıl a beteg fertızıdhetett, kötelesek magukat orvosi vizsgálatnak alávetni, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz mintát szolgáltatni vagy annak vételét lehetıvé tenni. (2) Azon STD-ket és fertızéseket, melyek elıfordulása esetén a beteg klinikai vizsgálata, illetve a fertızött személy környezetében (családi, munkahelyi, egyéb közösség) élık járványügyi szőrıvizsgálata kötelezı, az 1. számú melléklet tartalmazza. 21. (1) Ha valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél syphilis, gonorrhoea, lymphogranuloma venereum vagy szexuális úton terjedı chlamydiák által okozott megbetegedést vagy fertızést észlel, a beteget ellátja vagy beutalja a lakóhelye szerint illetékes bır- és nemibeteg-gondozó intézetbe. (2) Amennyiben az érintett személy szexuális úton terjedı betegségben vagy fertızésben szenved, köteles a kezelıorvosát tájékoztatni fertızıdésének körülményeirıl, megnevezni azokat a kontakt személyeket, akiktıl feltevése szerint a fertızést kaphatta, és akiket megfertızhetett. E személyeket a bır- és nemibeteg-gondozó felhívja a szőrıvizsgálaton történı megjelenésre. Egyéb szőrıvizsgálatok 22. (1) Önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedı fertızések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat térítésköteles elvégzésére és errıl orvosi igazolás kiállítására a bır- és nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató, valamint a bır- és nemibeteg szakorvosi tevékenységre engedéllyel rendelkezı egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult. (2) Az orvosi igazoláshoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat az e rendeletben és külön jogszabályban meghatározott intézményekben, laboratóriumokban kell elvégezni, illetve elvégeztetni. (3) A szolgáltató tájékoztatja a vizsgálatra jelentkezıt a különbözı vizsgálati módszerekrıl és ezek térítési díjáról. (4) A szőrıvizsgálat eredményét a (2) bekezdés szerinti intézmény a vizsgálati minta beérkezésétıl számított 7 munkanapon belül megküldi a vizsgálatot kérı szakorvosnak. (5) Az orvosi igazolást a szolgáltató az orvosi vizsgálaton való megjelenéstıl számított 10 munkanapon belül adja ki. (6) Az orvosi vizsgálat során a) syphilis (vérbaj) és gonorrhoea (kankó, tripper) megállapítására vagy kizárására irányuló klinikai vizsgálatot és b) syphilis (vérbaj), gonorrhoea (kankó, tripper), HIV, acut urogenitális chlamydiasis és hepatitis B fertızések felderítésére irányuló szőrıvizsgálatot kell elvégezni. (7) A hepatitis B fertızés kizárása esetén a szakorvos köteles tájékoztatást adni a hepatitis B elleni védıoltás igénybevételének lehetıségérıl és módjáról. Negatív hepatitis B (HBsAg) leletet követıen elvégzett hepatitis B elleni védıoltás tényét az orvosi 8 / :45

9 igazoláson fel kell tüntetni. (8) Amennyiben az elvégzett orvosi vizsgálatok során a (6) bekezdésben felsorolt fertızések egyike sem mutatható ki, a szolgáltató szakorvosa kiadja az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolást. (9) Pozitív vizsgálati eredmény esetén a szolgáltató tájékoztatja a fertızött személyt arról, hogy részére az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolás nem adható ki, egyúttal kezdeményezi a fertızött személy gondozásba vételét. (10) A szervezett bőnözés, valamint az azzal összefüggı egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény 9. (3) bekezdésében meghatározott személy számára a (8) bekezdésben meghatározott esetben az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolást kell kiállítani, amely orvosi igazolás három hónapig érvényes. (11) Az önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedı fertızések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat és az 5. számú melléklet szerinti orvosi igazolás kiállítása térítésköteles. (12) A bır- és nemibeteg gondozó egészségügyi szolgáltató az önkéntesen kezdeményezett, a szexuális úton terjedı fertızések kimutatására irányuló orvosi vizsgálat elvégzését és fertızés kizárása esetén az orvosi igazolás kiállítását nem tagadhatja meg a jelentkezıtıl. 23. Az egészségügyi ellátással összefüggı fertızések esetén a szükséges szőrıvizsgálatokat az egészségügyi szolgáltató végzi el. 24. (1) A véregységek (donációk) szőrıvizsgálata kötelezı lues, HIV1, HIV2, HBsAg, anti-hbc és HCV fertızöttség ellenırzésének céljából, illetve külön jogszabályban foglalt esetben CMV fertızöttség ellenırzése céljából. (2) Szerv-, szövet- vagy sejtátültetés esetén a donorok szőrıvizsgálata az (1) bekezdésben felsorolt fertızöttség kizárása céljából kötelezıen elvégzendı. (3) Mesterséges megtermékenyítés céljára sperma csak akkor használható fel, ha a donor nem szenved luesben és a spermavétel idején, valamint 6 hónap múlva is HIV-, HBV- és HCV- negatívnak bizonyul. A fertızı betegek bejelentése és nyilvántartása 25. Az egészségügyi szolgáltató a fertızı betegeket és a fertızı betegségre gyanús személyeket az 1. számú melléklet szerint megadott esetdefinícióknak megfelelıen, továbbá a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl szóló és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles bejelenteni és nyilvántartani. Járványügyi vizsgálat 26. (1) A kistérségi népegészségügyi intézet a fertızı beteg bejelentése alapján vagy más módon tudomására jutott minden esetben köteles járványügyi vizsgálatot végezni, ha a) sürgısséggel jelentendı betegségrıl vagy annak gyanújáról, b) Magyarországon, illetve az Európai Unió területén felügyelet alá vont, kiemelt járványügyi jelentıségő fertızésrıl, fertızı betegségrıl vagy annak gyanújáról, c) hatósági intézkedést igénylı fertızı betegségrıl, d) az átlagosnál nagyobb számban, súlyosabb formában jelentkezı fertızı betegségrıl, e) ismeretlen kórokú, de feltehetıen fertızı jellegő megbetegedésekrıl szerez tudomást. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv magához vonhatja. (3) A megbetegedések halmozódása alapján felismert és bejelentett vagy felderített járvány esetén meg kell kísérelni a járvány kórokozójának, fertızı forrásának és a terjesztı tényezıjének a meghatározását és bizonyítását laboratóriumi és epidemiológiaistatisztikai módszerrel. (4) Ha bármely laboratóriumban az 5. számú mellékletben felsorolt kórokozót azonosítanak, az izolált törzset vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni a referencia-laboratóriumba további vizsgálatok (pl. tipizálás) céljából. (5) Egészségügyi ellátással összefüggı fertızések halmozódása különösen multirezisztens kórokozók esetében a vizsgálatot végzı laboratóriumban izolált törzseket vagy a vizsgálati anyagot 72 órán belül el kell küldeni további vizsgálatokra a referencia laboratóriumba az esetleges járványügyi kapcsolatok felderítése céljából. (6) Valamennyi laboratórium haladéktalanul beküldi a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumba a 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálati mintát, izolált kórokozót járványügyi további vizsgálatok elvégzése céljából. (7) Klinikai laboratóriumban a halmozottan izolált törzseket amennyiben azok nem kerültek beküldésre a referencia laboratóriumba három hónapig meg kell ırizni esetlegesen szükségessé váló tipizáló vizsgálatok elvégzése és epidemiológiai kapcsolat megállapítása céljából. A fertızı betegek kötelezı orvosi vizsgálata és gyógykezelése 27. (1) A fertızı betegség vagy annak gyanúja esetén a betegség és a fertızıképesség megállapításához szükséges, az 1. számú mellékletben felsorolt járványügyi érdekbıl kötelezı laboratóriumi vizsgálatokat minden esetben el kell végeztetni. (2) Fertızı betegtıl vagy arra gyanús személytıl származó, laboratóriumi vizsgálatra vett anyagot csak az e célra rendszeresített mintavételi eszközben szabad továbbítani. (3) A mintavételi eszközt az a laboratórium biztosítja, melyben a vizsgálatot végzik. A referencia laboratóriumokban végzendı vizsgálatokhoz a tartályt a kistérségi népegészségügyi intézet bocsátja az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére. 9 / :45

10 (4) Amennyiben az 1. számú mellékletben nevesített fertızı betegségben szenvedı személy nem veti magát alá a gyógykezelésnek, a kistérségi népegészségügyi intézet az Eütv. 56. (2) bekezdésében foglaltak alapján az érintettet a gyógykezelésre határozattal kötelezheti. A járványügyi elkülönítés 28. (1) A járványügyi felügyelet alá vont fertızı betegségek tekintetében az elkülönítéssel kapcsolatos rendelkezéseket az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) (3) Elsısorban fekvıbeteg-gyógyintézet fertızı vagy infektológiai osztályán kell elkülöníteni azt a fertızı beteget is, akinél ezt az 1. számú melléklet ugyan nem írja elı, azonban otthonában, illetve tartózkodási helyén (szállás, kórházi osztály) a járványügyi követelményeknek megfelelıen nem lehet elkülöníteni, illetve alapbetegsége miatt igényel kórházi kezelést. (4) Otthoni elkülönítés esetén meg kell tiltani a beteg lakásából (háztartásából) élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek és általában olyan anyagok, tárgyak kivitelét, amelyek a fertızés terjedését elısegíthetik. Járványügyi megfigyelés és zárlat 29. (1) Amennyiben az 1. számú melléklet az adott fertızı betegség tekintetében kötelezıvé teszi, a fertızı beteggel érintkezett személyeket járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. (2) A kistérségi népegészségügyi intézet a járványügyi megfigyelés alá helyezett személyt a megfigyelés tartamára eltiltja a külön jogszabályban foglalt munkakörökben való foglalkozástól, továbbá olyan helyek látogatásától, ahol tömeges fertızést okozhat. (3) Az 1. számú mellékletben külön meghatározott fertızı betegségek, illetve e betegségek gyanúja esetén a beteggel érintkezett személyekre vonatkozóan az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet szigorított járványügyi megfigyelést (zárlatot) rendel el. Járványügyi ellenırzés 30. (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott esetekben a kórokozó-hordozókat a fertızıképesség (kórokozó-ürítés) idıtartamára a kistérségi népegészségügyi intézet járványügyi ellenırzés alá helyezi. (2) A határozatban fel kell tüntetni a kórokozó-ürítınek, illetıleg kórokozógazdának nyilvánított és járványügyi ellenırzés alá helyezett személyeknek kiskorú esetében a törvényes képviselı kötelességeit. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy az említett személy kiskorú esetében törvényes képviselıje milyen feltételek mellett kérheti a járványügyi ellenırzés megszüntetését. (3) Annak megállapítása végett, hogy nem hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó-e, vizsgálatnak kell alávetni azt a személyt, aki a) hastífuszból vagy paratífuszból gyógyult, és elkülönítését megszüntették, ezt követıen egy éven át minden hónapban, b) hastífuszban vagy paratífuszban szenvedı beteg, illetve arra gyanús személy környezetében él, vagy ilyen beteggel, illetıleg ilyen személlyel érintkezett, c) jogszabály alapján elızetes, illetıleg idıszakos orvosi vizsgálatra kötelezett, d) közegészségügyi szempontból indokolt esetben az illetékes egészségügyi szervtıl a vizsgálatra felhívást kapott. (4) A kistérségi népegészségügyi intézet azt a kórokozó-hordozót, aki hastífuszból vagy paratífuszból való gyógyulása után négy héten túl, de egy évnél rövidebb ideig, illetıleg ha ilyen fertızı betegségben nem szenvedett, az elsı pozitív eredményő bakteriológiai vizsgálattól számított egy évnél rövidebb ideig üríti a kórokozót, kórokozó-ürítıvé minısíti. Kórokozógazdának kell minısíteni azt a kórokozó-ürítıt, aki az említett esetekben egy éven túl üríti a kórokozót. (5) Ha a hastífusz vagy paratífusz kórokozó-hordozó személynél a járványügyi ellenırzés megszüntetésére irányuló vizsgálatok eredménye alapján az ellenırzés további fenntartása nem indokolt, annak megszüntetését az illetékes kistérségi népegészségügyi intézet rendeli el. A határozatban a volt kórokozó-ürítıt, illetıleg kórokozógazdát további egy évig laboratóriumi ellenırzı vizsgálatokra kell kötelezni, az egyéb korlátozó rendelkezéseket azonban meg kell szüntetni. (6) A járványügyi ellenırzéshez elıírt, valamint járványügyi vizsgálatokat a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokban kell elvégezni. Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekbıl 31. (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelezı elızetes vagy idıszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertızıképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetıleg ilyen tevékenységet nem végezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a járványügyi megfigyelés, illetıleg járványügyi ellenırzés alá helyezett személyek tekintetében is alkalmazni kell. (3) Egészségügyi ellátással összefüggı fertızések halmozott elıfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt. (4) A HIV-pozitív, valamint a fertızıképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felsı légúti, illetve enterális fertızés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt. Járványveszély vagy járvány esetére vonatkozó 10 / :45