KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a időszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a 2005 2015 időszakban"

Átírás

1 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a időszakban Készült: a BFH EURÓPA Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. megbízása alapján a PYLON Kft.-ben Témafelelős és a szintézis készítője: Dr. Unk Jánosné Budapest, április

2

3 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a időszakban Készült: a BFH EURÓPA Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Bozzay Balázs és Hollósi Szabolcs megbízása alapján a PYLON Kft.-ben Témafelelős és a szintézis készítője: Dr. Unk Jánosné Partner tervező cégek és képviselőik: TONUS Kft. Sánta Gábor és Henczi László Keszthely, Helikon u. 40. Forrásvíz Természetbarát Egyesület 8315 Gyenesdiás, Gödörházy u. 60. Gál Lajos elnök, környezettervező Budapest, április I

4 1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [2] II

5 TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. Előzmények Kiindulási adottság A tervezési megbízás célja A területi tervezéssel kapcsolatos EU elvárások, célok és feladatok A kistérségi programozás peremfeltételei A területfejlesztési programozás szabályozása A területfejlesztési koncepció célja Területfejlesztési program célja, tartalmi rendszere 8 2. Külső tényezők vizsgálata 10 a) Európai összefüggések, fejlesztési irányok 10 b) Az OTK Országos Területfejlesztési Koncepció kistérségi egységet érintő, meghatározó elvárásai 11 c) A térséget érintő nagyobb térségre szóló alapdokumentumok és koncepciók és programok befolyásoló hatása 13 d) A domináns ágaztok nemzeti fejlődési irányai, programjavaslatai 19 e) A területfejlesztés szereplőinek (önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek) időszerű igényei, egyeztetett javaslatai 22 f) A területfejlesztés lehetőségeire vonatkozó feltételek, törvények, követelmények Belső erőforrások vizsgálata, helyzetelemzés, -értékelés 23 a) A kistérség általános jellemzése, humán erőforrások 23 b) Demográfiai helyzet és folyamatok 24 c) Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok 25 d) Gazdasági bázis-adottságok 26 e) Mezőgazdasági adottságok 27 f) Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása 32 g) Élelmiszeripar 32 h) Természeti adottságok és viszonyok 33 i) Infrastruktúra 41 j) Településhálózati szerkezet értékelés 45 k) A kistérség alapvető szolgáltatásai, oktatási intézményei 46 l) Jóléti, jövedelmi viszonyok 49 m) Idegenforgalom, agroturizmus, képző- és kisipari, egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek 50 n) Társadalmi környezet, kulturális adottságok, örökségvédelem, területi identitás 51 p) Együttműködés a civil szervezetekkel 58 r) A kistérség környezeti problémáinak áttekintése A helyzetértékelések összegzése, SWOT elemzés A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (javaslattevő fázisa) A területfejlesztési koncepció fő céljai, irányai CÉLDIAGRAM STRATÉGIAI CÉLOK A fejlesztési célok értékelemzések, helyi sajátosságok beavatkozási területei A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A fejlesztések, végrehajtások felügyelete A kistérség JÖVŐKÉPE, a fejlesztési koncepció megvalósulásának várható hatása 69 III

6 2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK (1 24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [2] IV

7 Összehasonlító értékelés Helyi szintű hatásértékelés Keszthely-Hévíz kistérség, fejlesztési többcélú társulás közös területfejlesztési programja Rövid távú illeszkedés az NFT I. és a Megyei Területfejlesztési Program támogatott prioritásaihoz Középtávú illeszkedés az NFT I. és NFT II. program támogatott prioritásaihoz Rövid távú OPERATÍV PROGRAMOK INTÉZKEDÉSEI Közép és rövid távú programok-projektek nevesítése egy előzetes években összeállított funkcionális kistérségi javaslatok (az NFT I.-hez NYUDU-KEZDET felmérése) alapján A teljes időszakra ( ) vonatkozó projektjavaslatok véglegesített kimutatása A program intézkedései prioritás: Humán erőforrás fejlesztés intézkedései Háttértelepülések vidékfejlesztési intézkedései Környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések Logisztikai rendszerfejlesztések Zalavár-Sármelléki Regionális Repülőtér A keszthelyi Festetics örökségre alapozott általános kulturális művészeti regionális program A keszthelyi Festetics-örökségre alapozott mezőgazdasági növénytermesztési állattenyésztési (főleg lótenyésztés) oktató-bemutató és hasznosító program A keszthelyi Festetics-örökségre alapozott történelmi látványosság: Valcum város romjait bemutató program További preferenciák a program intézkedései között Önálló, a kistérség speciális adottságaira alapozott új intézmény, mint speciális innovációs központ létesítési javaslata Szervezet fejlesztési javaslatok 118 Forrásmunkák jegyzéke 119 Mellékletek 120 V

8 Keszthely-Hévíz kistérség fejlesztési többcélú társulás területfejlesztési céldiagramja VI

9 KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI, TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE ig 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. Kiindulási adottságok A 244/2003. (XII. 18.) sz. Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, a korábbi tervezési-statisztikai körzet területére amely megfelel az EU NUTS 3 szintnek megalakult a Keszthely-Hévízi Kistérség Fejlesztési Többcélú Társulása, mely három funkcionális kistérséget foglal magába (lásd az 1. sz. ábrát és 2. sz. ábrán a 3., 4., 18. sz. kistérségek helyét). A Zala megyében az elmúlt 15 év alatt példamutató önszerveződéssel létrejött, ma ún. funkcionális kistérségeknek nevezett társulások közül a legkorábban alakultak közé tartozik az a három kistérség, mely lefedi a mai Keszthely-Hévíz tervezési statisztikai kistérség területét. Ezek alakulási sorrendje: a Kis-Balaton Térségi Társulás (1993) 26 tagtelepüléssel, Tátika- Rezi Régió Önkormányzati Társulás (1993) 15 tagtelepüléssel, és a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás (1994) 11 tagtelepüléssel. Mindegyikük évtizedes tapasztalatot gyűjtött az egyre összetettebb feladatok feltárása együttes megoldása és végrehajtása során, ezért vélhetően kellő gyakorlattal hangolják össze közös területfejlesztési céljaikat, súlyozzák a támogatható fejlesztések közül azokat, amelyekben a 27 tagtelepülés közvetve vagy közvetlenül, de csaknem egyformán érdekelt, vagy időbeli eltolt ütemezéssel valamennyi egykori kistérség érdekeltté tehető, vagy arányosan hasonló esélyt kaphat életkörülményeinek fokozatos javítására. A 27 tagtelepülés neve: Keszthely, Alsópáhok, Balatongyörök, Bókaháza, Cserszegtomaj, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsőpáhok, Gétye, Gyenesdiás, Hévíz, Karmacs, Nemesbük, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentmárton, Zalavár. A három kistérségi társulás együttműködése nagy múltra tekint vissza, mert az érintett funkcionális kistérségi társulások felismerték az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A sok sikeres közös projekt lebonyolítása és a közös rendezvények, kiadványok összekovácsolták az egységes mikrorégióként megjelenő településeket. A korábbi közös tevékenységek azonban nem terjedtek ki egy, a teljes 27 településre egyaránt kiterjedő, egységes területfejlesztési koncepció és fejlesztési program kidolgozására. A statisztikai térség társulásai a 90-es évek közepén külön-külön készítettek saját területfejlesztési koncepciót, amelyek azonban felülvizsgálatra, aktualizálásra szorulnak a területfejlesztés új irányvonalainak, az Európai Uniós elvárásoknak és az új területi lehatárolásnak megfelelően. A kistérség minden települését érintő területfejlesztési koncepció és program a három kistérségi társulás korábbi programdokumentumaival összhangban és azok felhasználásával készül. Az elkészülő területfejlesztési terv az érvényben lévő jogszabályok és az MTRFH MEH Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala irányelvei alapján épül fel. A koncepcióban olyan fejlesztésekre vonatkozó tervezési tevékenységet támogató és megvalósító intézkedések kialakítása történik, melyek alapján a 27 település sikeres együttműködése létrehozható és fenntartható. 5

10 1.2. A tervezési megbízás célja Az elnyert pályázati munka keretében vázolni kell az újonnan alakult többcélú társulás közös területfejlesztési, nagyobb távra szóló, koncepcionális szándékait, megnevezni és indokolni középtávú programozási feladatait és a program prioritásai szerint megvalósítható projektek kiválasztását, meghatározását és kivitelezési feltételeinek előmozdítását (pályázat benyújtására alkalmas dokumentációit). E megbízás keretében megvalósuló munkarészek fő célkitűzése a várospáros és a háttértelepülések közötti fejlesztési és fejlettségi különbségek mérséklése a háttértelepülések felzárkóztatása, fejlesztési esélyük javítása, valamint a két város turisztikai fő tevékenységeinek kiterjesztése a kistérség teljes területére, bevonásukkal való termék gazdagítása. A megbízás céljai: egy komplex kistérségi területfejlesztési koncepció és program dokumentáció előkészítése, Natúr- és Kultúr Park projekt címmel egy átfogó turisztikai termék kidolgozása, végül további három témára egy-egy helyszínfejlesztéshez kötődő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése A területi tervezéssel kapcsolatos EU elvárások, célok és feladatok Az Európai Bizottság Gazdasági Kohézióról Szóló Harmadik Jelentése * részletesen foglalkozik az új tagországok beilleszkedésével az Európai Unió rendszerébe, így a következő, hétéves tervezési időszakra való felkészüléssel is. A Jelentés az újonnan csatlakozott tagállamok szempontjából a os időszakot átmeneti jellegűnek tartja, melynek egyik célja az EU strukturális politikájával való összhang megteremtése. A as programozási időszak szakmai megalapozását érintően a Jelentés az új tagállamok konkrét feladatait az alábbiakban látja: 1. a gazdasági szerkezet olyan hiányosságának és működési zavarainak felmérése minden (NUTS II) régióban, melyek károsan hatnak az adott régió versenyképességére és növekedési lehetőségeire, és e hiányosságok és zavarok kiküszöbölésére használható eszközök rangsorolása, 2. olyan, a komparatív előnyök és hátrányok mentén szerveződő, hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása minden régióban, mely képes az egyes beruházások között fontossági, illetve megvalósítási sorrendet kialakítani; és végül képes meghatározni egy hosszú távú növekedési pályát az adott régió számára; 3. minden egyes beruházással kapcsolatos döntés megalapozásánál a várható környezeti hatások megfelelő vizsgálata és értékelése annak érdekében, hogy a kialakított stratégia megvalósítása környezetvédelmi szempontból fenntartható legyen; 4. kerülni kell a beruházások túlzott koncentrálását a jelenlegi fejlődési centrumokban, ahol a gazdaságra gyakorolt hatások rövid távon a legnagyobb előnyökkel bírnak, de hosszabb távon lényegesen költségesebb a fejlődés egyensúlyának fenntartása miatt; 5. a regionális szinten működő program- és projekttervező, végrehajtó, menedzselő kapacitások jelentős megerősítése A kistérségi programozás peremfeltételei [1] Ahhoz, hogy a kistérségi szintű területfejlesztési programozás értelmet nyerjen, meg kell határozni azokat a minimális peremfeltételeket, melyek mellett fenntartható kistérségi fejlesztési rendszer építhető ki. Szükséges továbbá az ország teljes területét, átlapolások nélkül le- * A new partnership for cohesion: convergence competitiveness cooperation ; Third Report on Economic and Social Cohesion; Európai Bizottság, február 6

11 fedő, a NUTS 4-es szintnek megfelelő, területileg lehatárolt kistérségi alaphálózat ( tervezési és statisztikai kistérségek ) kialakítása, amely az alábbi minimum követelményekkel, illetve feltételekkel rendelkezik: határaikat jogszabály rögzíti, és ezek a határok hosszú időre stabilak, változatlanok maradnak; a kistérségi határokhoz igazodó statisztikai adatgyűjtési és feldolgozási rendszer működése; a kistérség fejlesztési törekvéseit intézményesült formában (önkormányzati társulás) jeleníti meg; jogszabály kötelezően előír a kistérségek számára egy komplex (vagy területfejlesztési) kistérségi fejlesztési terv készítését; a központi területi igazgatás a kistérségi fejlesztési tervek egységes kidolgozottsága, tartalma és szakmai színvonala biztosításához jogszabálynál mélyebb szakmai útmutatást, támogatást nyújt; a kistérségi fejlesztési programok kidolgozásához (és karbantartásához, monitoringjához, értékeléséhez) központi pénzügyi szerepvállalás szükséges; és végül a kistérségi fejlesztések megvalósítását támogató fejlesztéspolitikai környezet és pénzügyi eszközrendszer biztosított. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI-es törvény június 21-i (és szeptember 1-től hatályos) módosítása ezen peremfeltételek egyes hiányzó elemeit megteremtette, amennyiben pontosította a kistérség fogalmát: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztésistatisztikai egység. Az új megközelítés szerint a kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedik az ország területét és illeszkednek a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz, továbbá minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A törvény a kistérségekben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására létrehozta a kistérségi fejlesztési tanácsot. Azokban a térségekben, ahol a statisztikai kistérségi lehatárolás mentén többcélú kistérségek jöttek létre a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el A területfejlesztési programozás szabályozása [1] A jelenlegi területfejlesztési programozás egy kétlépcsős rendszer, amely koncepcióból és programból áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 5. m és n pontja definiálja a területfejlesztési koncepció és program fogalmát. Ezek szerint: területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. A továbbiakban a területfejlesztési koncepció és program együttes megnevezésére a TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV kifejezés használható. [1] 7

12 1.6. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA [1] A területfejlesztési koncepció célja az adott térség számára egy alapos helyzetfelmérést és értékelési munkát követően egy nagyobb távú jövőkép felvázolása és a jövőkép megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek hozzák mozgásba adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében, a fejlesztési célok között relatív súlyozást, proritást és sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkba helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok (célfa) rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg, ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget. A Területfejlesztési Terv megalapozása érdekében esetünkben elkészül a fejlesztési koncepció, a vázolt igénnyel, majd a hosszú távú Fejlesztési Program és négy projektszintű terv (megvalósíthatósági tanulmány) a rövid távú operatív időszakban történő megvalósításhoz. Mindezekhez a helyzetfelmérést és értékelést egyszer kell, a koncepció fázisban elvégezni, amelyre később is valamennyi szintű terv támaszkodhat, visszatérhet TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJA, TARTALMI RENDSZERE A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős: egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriára sorolhatók: a) a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, b) elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, c) a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. 8

13 3. sz. ábra: A kistérség közös területfejlesztési terve munkafázisainak tartalma és rendszerkapcsolatának felépített szerkezete 9

14 2. KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA a) EURÓPAI ÖSSZEFÜGGÉSEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A kistérségek fejlődése a nemzetgazdaságnak a különböző időtávlatokra célszerűen és elvártan meghatározott fejlesztési politikájától, annak időszakonként változó preferenciáitól, támogatásaitól függ. Ez a hazai átfogó fejlesztési politika pedig már jó ideje alkalmazkodik az Európai Uniós politikákhoz, forgatókönyvekhez, oly módon, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatába illeszkedve, gondoskodik: az Európai Uniós fejlesztési prioritások nyújtotta támogatásokhoz, és azok elnyeréséhez szükséges önerő rezerválásához, a nem támogatott témákhoz tartozó fejlesztési igények kielégítéséről, saját bevételi forrásaira szorítkozva. A 2307/1998. Kormányhatározat szerint készített Átfogó Fejlesztési Terv gondoskodik ideálisan, igen logikus összefüggésrendszer szerint valamennyi, a területen folyó horizontális (funkcionális), vertikális (ágazati) és effektív területfejlesztési igények, célok és szándékok kielégítéséről és megvalósításáról (lásd a 4. sz. korábbi, de ütemezésében módosult ábrát). Ezt az Európai hazai országos összefüggéseket kimutató rendszert azért is szükséges folyamatosan hangsúlyozni, mivel a hazai fejlesztések nagyobb része, s annak kormányzati vállalása már jó ideje csak az EU által támogatott fejlesztésekre vonatkozik, a komplex igényekhez képest. Ezért elhanyagolt az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra, a kutatás, a mezőgazdaság stb. fejlesztése és jelentkezik a lemaradás, a területi kiegyenlítetlenség, esélyek egyenetlensége. Kistérségi szintre vonatkoztatva: szorgalmazni érdemes a háttértelepülések gazdasági versenyképességét, társadalmi felemelkedését. 4. sz. ábra: 1. sz. módszertani séma [8] 10

15 b) AZ OTK ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ [9] KISTÉRSÉGI EGY- SÉGET ÉRINTŐ, MEGHATÁROZÓ ELVÁRÁSAI A 35/1998. (II. 20.) sz. Országgyűlési Határozattal elfogadott OTK koncepció, évtizedes előzményfeltárást és alapos helyzetértékelést követően felvázolta a területi egyenetlenségeket, illetve 2, 4 évenként, ugyanolyan sokparaméteres mutatórendszerrel, folyamatos monitoring segítségével, újraértékeli, aktualizálja a helyzetet, s így a soron következő feladatokat is alátámasztja. Előnye, hogy a területi folyamatok értékelését a régiók és kistérségek szintjére is elvégzi az országos globális, hagyományos módszerrel szemben. Ennek köszönhető, hogy a kistérségek megtalálják helyüket a különböző struktúrákban. Ezek közül kiemelkedően fontos az egyes kistérségek helye és helyzete az ország gazdasági térszerkezetében és a társadalmi térszerkezetében (lásd az 5., 6. sz. ábrákat). A Keszthely-Hévíz kistérség a vizsgált elmúlt 4 év alatt sem vesztette el az országban elfoglalt kedvező helyzetét a gazdasági térszerkezetben, mivel ma is a fejlett kategóriai besorolást kapta, azonban a stagnáló osztályozás jelzi a megtorpanást, s egyben a feladatot is; törekednie kell a kategóriaugrásra; a dinamikusan fejlődő osztályzat elérésére. A kistérség helyzete az ország társadalmi térszerkezetében igen előnyös; változatlanul magas státusz -t ért el, amiről azonban a mélyebb elemzés a korábbiakban kimutatta, hogy mikrorégiós szinten még nagy egyenetlenségek különbségek vannak a Balaton-parti települések javára. A kistérség környezeti állapota egy országos összehasonlításban ugyancsak kedvezőnek ítélhető, mivel a kismértékben terhelt besorolást kapta, amely azt sugallja, hogy ezeket a kedvező adottságokat kell a jövőben is megőrizni, fenntartani. Az OTK is kitüntetett, átfogó, valamennyi ágazat fölötti szerepet szán a környezet védelmének, az ökológiai hálózat fenntartásának és további javításának. Ezt erősítette meg XXV. sz. Törvény az Országos Területrendezési Tervre [10], mely az ökológiai hálózat (lásd a 9. sz. ábrát) védelmére szigorú előírásokat tett. Ugyanakkor magába foglalta a évi CXII. sz. Balaton Törvényt, annak területi lehatárolását és kategóriáit (lásd a 9., 10. sz. ábrákat). A kistérség szempontjából ez azt jelenti, hogy a társulás tagtelepülései területének mintegy 75%-a beleesik ebbe a lehatárolásba, s azon belül is a védett természeti terület kategóriába, ami számos támogatott értékmegőrző előnnyel, de számos gazdasági korlátozással is jár. 11

16 5. sz. ábra: Magyarország gazdasági térszerkezetének alakulása [10] 6. sz. ábra: Magyarországi társadalmi térszerkezeti változások ( között) [9] 12

17 c) A TÉRSÉGET ÉRINTŐ NAGYOBB TÉRSÉGRE SZÓLÓ ALAPDOKUMENTUMOK ÉS KONCEPCIÓK ÉS PROGRAMOK BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA A közös kistérségi helyzetértékelésbe az alábbi európai, országos, regionális, megyei és következő a funkcionális kistérségek és tagtelepülések által létrehozott dokumentumok főbb mondanivalói esetenként pontosan idézett javaslatai kerültek be. Ezek hatása főleg a következő fejezetbe, az ún. belső tényezők értékelési részanyagaiban mutatható ki. Európai, országos, regionális és megyei dokumentumok AGENDA 2000 A new partnership for cohesion: convergence competitivness cooperation, Third Report on Economic and Social Cohesion, Európai Bizottság, febr. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV XXV. Törvény május 13. MEH-VÁTI Kht. Zala megye közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve A közigazgatási kistérség, A regionális intézményrendszer kiépítése, Az önkormányzati finanszírozás korszerűsítése tanulmányok, IDEA Munkacsoport, Belügyminisztérium, április Nemzeti régiófejlesztési program a felzárkóztatás programja az évi 21. törvény módosításának tervezete április Zala megye Területfejlesztési Koncepciója. PYLON Kft. Zala megye területfejlesztési középtávú stratégiai és rövid távú operatív programja PYLON Kft. Zala megye Felújított Területfejlesztési Stratégiája és Középtávú Programja PYLON Kft. A Balaton Fejlesztési Tanács hosszú távú területfejlesztési koncepciója A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója PYLON Kft., Programja MTA Magyar Turizmus Rt. Marketing- és akcióterve KSH kiadványok. Zala Megye Területrendezési Terve I. fázis egyeztetési anyaga Pestterv PYLON Terra Stúdió Kft. Kistérségi dokumentumok Keszthely-Hévíz Statisztikai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program Szakértői team. Keszthely-Hévíz és a Tátika-Rezi Kistérség SAPARD Programja. Helyzetelemzés és Program Keszthely-Hévíz Kistérség és Tátika-Rezi Régió Vidékfejlesztési Stratégiai Programja Keszthely-Hévíz és Tátika-Rezi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának 3. Operatív fázisa Tátika-Rezi Kistérség ökológia, tájértékek, építészet-, gazdálkodási-, természeti és kultúrtörténeti Tanulmánya. FORRÁSVÍZ Természetbarát Egyesület Keszthelyi-hegység Turisztikai-Közjóléti Fejlesztési Terve Szent István Egyetem Tájépítészeti-, védelmi-, fejlesztési Kar: Keszthely-Hévíz Kistérségének táji adottságai és fejlesztési lehetőségei július Kis-Balaton kistérség Erdészeti Tájhasznosítási Programterve Pilisi Parkerdő Rt. 13

18 Kis-Balaton körüli Regionális Kerékpárúthálózat kiépítésének tanulmányterve Linakron Mérnöki Kft. Örökségekre épülő fejlesztési koncepció a Kis-Balaton térségében H&H, SA-PRO Bt. Településszinti dokumentumok Hévíz város középtávú gazdaságfejlesztési terve Keszthely-Hévíz várospáros szerkezeti terve november Keszthely város Települési Környezetvédelmi Programja Keszthely Város Sportkoncepciója február Keszthely és környéke fejlesztési- és városszerkezet koncepció tanulmány június Keszthely és térsége turisztikai termékfejlesztési koncepciója május QUO VADIS Consult. Kft. ARMOS örökségvédelmi koncepció Keszthely, Hévíz településfejlesztési koncepciója december Keszthelyi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok ( Libás, Angolnatelep ) kiajánlásának dokumentumai április Keszthely város szociális és egészségügyi ellátásokra vonatkozó fejlesztési terve november A kistérség településeinek területrendezései tervének örökségvédelmi hatástanulmánya munkarésze, így Várvölgy Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve a közötti időszakra okt. Ny-Balatoni Térségmarketing Kht. 14

19 7. sz. ábra: Kistérségek környezeti állapota, sz. ábra: Zala megye helye, főbb területi adottságai Magyarország Szerkezeti Tervében [4]

20 9. sz. ábra: Magyarország ökológiai hálózatában (2003) [4] Zala megye övezetei 10. sz. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természetvédelmi (V) és tájvédelmi övezetek területei [5] 16

21 A Régió, a megye és benne a kistérségek hosszabb távú stratégiájukban célszerű, ha illeszkednek az ország javasolt [8] gazdaságfejlesztési célpiramisához. Sorba véve a középtávú gazdaságfejlesztési globális célokat, majd annak térbeli alkotóelemeit; a horizontális-, a vertikális és a területfejlesztési célokat, kézenfekvő, hogy mindezek egy ún. célpiramis -t alkotnak, amely szerkezetben az alapot a vízszintes síkban lefektetett horizontális/funkcionális fejlesztések képezik (lásd a 11. sz. ábrát). 11. sz. ábra: Magyarország középtávú gazdaságfejlesztési célrendszere, strukturális felépítése [2] Az országos szintű Nemzeti Fejlesztési Terv [13] hosszú távú céljával az életminőség javítása fő céllal a kistérség és Zala megye is azonosul (lásd a 12. sz. ábrát), az átfogó célt beépíti a jövőképébe és igénybe kíván venni a támogatott specifikus célokhoz és prioritásokhoz rendelt valamennyi fejlesztési tevékenységet és az operatív programok alá valamennyi támogatott intézkedést, projektfejlesztést. 17

22 12. sz. ábra: Magyarország. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) kapcsolati vázlata [14] (az irányok értelmezése a szerző kiegészítésével) Az NFT ROP céljaihoz, prioritásaihoz és intézkedéseihez illeszkedő nyugat-dunántúli régió felújított aktualizált stratégiai céljai [15] A kistérségre saját nagyrégiójának stratégiai (rövid távú) céljai meghatározó jelentőséggel bírnak (lásd az 1. sz. táblázatot). 1. sz. táblázat A NYUDU Regionális Program célkitűzéseinek illesztése az NFT-ROP-hoz [15] A megvalósítást lehetővé tevő ROP intézkedés: ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 1.3. Kistelepülések szennyvízkezelése* ROP 2.1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése ROP 2.2. Település-rehabilitációs akciók ROP 2.3. Barnamezős területek újrahasznosítása** ROP 2.4. A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése ROP 3.1. Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása ROP 3.3. Regionális tudásközpontok kialakítása Nyugat-dunántúli régió kapcsolódó célkitűzései: 3.1. Helyi adottságok hasznosítása elsősorban a turisztikai ágazatban 1.2. Aprófalvas térségek szennyvízkezelésének megoldása 4.1. Iparterületekhez, logisztikai központokhoz kapcsolódó útszakaszok korszerűsítése 4.2. Belső periférikus térségek közúti kapcsolatainak fejlesztése 4.3. Helyi és helyközi tömegközlekedés összehangolt fejlesztése 1.1. Településmegújítási akciók támogatása 3.2. Kihasználatlan, barnamezős területek újrahasznosítása 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása 2.3. Innovatív közösségi és civil kezdeményezések támogatása 2.2. Hátrányos helyzetű rétegek reintegrációja 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása ROP 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása * ez az intézkedés a évi júniusi helyzetben még a ROP részét képezte, jelenleg (2003 okt.) kikerült az NFT-ből ** ez az intézkedés megszűnt önállóan; bekerült a ROP 2.2 Településrehabilitáció intézkedésbe 18

23 d) A DOMINÁNS ÁGAZATOK NEMZETI FEJLŐDÉSI IRÁNYAI, PROGRAMJAVASLATAI A kistérség szempontjából a komplex programon belül a leginkább meghatározó még és egyben ágazati törekvés a NYUDU-Régió környezetgazdálkodási programja és prioritásai (lásd a 2. sz. táblázatot). 2. sz. táblázat A Nyugat-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási Programja. Prioritások 1. Prioritás: Környezeti és társadalmi szemléletváltozás 2. Prioritás: A biológiai sokféleség megőrzése 3. Prioritás: A környezeti forrástér fenntartható hasznosítása 4. Prioritás: A fenntarthatóságot szolgáló infrastruktúra alkalmazása 5. Prioritás: Integrált és nyitott intézményrendszer kiépítése 1.1. Intézkedés: 2.1. Intézkedés: 3.1. Intézkedés: 4.1. Intézkedés: 5.1. Intézkedés: A megfelelő Élőhely megőrzés Fenntartható Komplex Integrált személyi feltételek ökologikus hulladékgazdálkodási környezetvédelmi biztosítása 2.2. Intézkedés: vízgazdálkodás szennyvíztisztítási, intézményrendszer Integrált technológiák és eljárásrend 1.2. Intézkedés: természetvédelem 3.2. Intézkedés: alkalmazása fejlesztése A tárgyi és a Okszerű technikai feltételek 2.3. Intézkedés: tájgazdálkodás 4.2. Intézkedés: 5.2. Intézkedés: javítása Környezeti elemek Közlekedésfejlesztés Adatok védelme 3.3. Intézkedés: politikai irányváltása nyilvánosságának, 1.3. Intézkedés: Energiahatékonyság társadalmi részvétel A társadalom 2.4. Intézkedés: és megújuló feltételeinek környezettudatos Tájvédelem energiaforrások biztosítása magatartásának a kialakítása hasznosítása 5.3. Intézkedés: Környezetvédelmi és szociális civil szektor, autonóm kisközösségek erősítése 5.4. Intézkedés: Fogyasztóvédelem, környezet, egészségügy A régiót követően a megye fejlesztési, elfogadott stratégiai és operatív programjai bírnak meghatározó hatással a kistérség fejlesztési mozgásterére, ill. iránymutatására. Ebben Zala megye rendhagyó módon nem csupán ROP; regionális operatív program támogatásait célozta meg, hanem I VII. PRIORITÁS-ba foglalva, valamennyi ágazati program támogatását, ami decentralizálható a térségre (lásd a 13. sz. ábrát és a 3. sz. táblázatot). 19

24 20

25 3. sz. táblázat: ZALA MEGYE FELÚJÍTOTT TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, OPERATÍV PROGRAMSZERKEZETE I. Prioritás: TURISZTIKAI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSE Intézkedései: I/1. Turisztikai vonzerők fejlesztése (ERDF) I/2. Turisztikai fogadóképesség fejlesztése (ERDF) II. Prioritás: TÉRSÉGI INFRASTRUKTÚRA ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET FEJL. II/1. II/2. II/3. III. Prioritás: III/1. III/2. III/3. III/4. IV. Prioritás: Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése (ERDF) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (ERDF) rehabilitáció Oktatási intézmények (óvoda, ált. iskola) infrastruktúrájának fejlesztése (ERDF) A RÉGIÓ HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ESF Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. ESF Regionális tudásközpontok kialakítása (ESF) Régió specifikus szakmai képzések támogatása (ESF) A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE I. Környezetvédelem IV/I.1. Települési környezetvédelem (víz, lég, szvíz, hull., zaj) IV/I.2. Környezetbiztonság (árvíz, kárment.) IV/I.3. Természetvédelem IV/I.4. Energiagazd. (környezetbar. megújuló, hatékonys.) II. Közlekedés IV/II.1. Környezetkim. közlekedési infrastruktúra IV/II.2. Elérhetőség jav. (fő- és gyorsforgl. út, rep.tér) V. Prioritás: A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE I. Beruházás ösztönzés V/I.1. Tőkevonzás V/I.2. Vállalkozási innováció fejlesztés V/I.3. Tőkevonzás II. KKV-ok fejlesztése V/II.1. KKV műszaki háttérfejlesztés V/II.2. KKV vállalk. kultúra fejlesztés V/II.3. KKV együttműk. fejlesztés III. Kutatás + fejlesztés + innováció V/III.1. K+F innováció alkalmazott koop. kutatás V/III.2. K+F technológiai transzfer V/III.3. K+F vállalati kapacitásfejl. IV. Infrastruktúra, inform. társad. közig. fejlesztés V/IV.1. Energiagazd. fejlesztés ösztönzés V/IV.2 Inform. iparágfejlesztés adatbázisfejl. V/IV.3 EU közigazg. fejlesztés V/IV.4. Infrastruktúra fejlesztés VI. Prioritás: HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS I. Munkaerőpiac VI/I.1. Munkanélküliség csökkentése VI/I.2. Foglalkoztatás bővítés II. Társadalmi kirekesztettség csökkentése VI/II.1. Hátr. helyzetű tanulók esélyegyenlősége VI/II.2. Társad. beilleszkedést segítő program VI/II.3. Hátrányos helyzetű lakosság csop.foglalk. III. Oktatás, képzés, támogatás VI/III.1 Egész életen át tartó tanulás VI/III.2 Szakképz. tart. módszer és szerk. fejl. VI/III.3 Oktatás, képzési rendszer korszerűsítése IV. Vállalkozási községfejlesztés VI/IV.1 Munkahelyteremt. váll.képzés VI/IV.2 Felnőttképzési rendszerfejl. V. Humán infrastruktúra fejlesztés VI/V.1 Oktatási infrastruktúra fejlesztés VI/V.2. Társ. befogad. centr. infrastr. fejl. VI/V.3. Járóbeteg infrastruktúra fejlesztés VI/V.4. Informatika fejl. az egészségügyben VII. Prioritás: AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS I. Versenyképes alapanyagtermelés VII/I.1 Versenyképes alapanyagterm., beruh. tám. VII/I.2. Versenyképes alapanyagterm., fiatal gazd. tám. VII/I.3. Versenyképes alapanyagterm., halászati modernizáció VII/I.4. Versenyképes alapanyagterm., továbbképzés, átképzés VII/I.5. Versenyképes alapanyagterm., erdőgazd. korszerűsítés II. Élelmiszer feldolgozás fejlesztés VII/II.1. Élelmiszerfeldolg. modern feldolg. fejlesztés VII/II.2. Élelmiszerfeldolg. modern értékesítés fejlesztés III. Vidéki térségfejlesztés VII/III.1 Vidéki térségfejl. mezőgazd. infrastruktúra VII/III.2 Vidéki térségfejl. leader program VII/III.3 Vidéki térségfejl. jövedelem bővítés VII/III.4 Vidéki térségfejl. alapszolg. bővítés VII/III.5 Vidéki térségfejl. falufelújítás, szellemi örökségvédelem Kidolgozta: Dr. Unk Jánosné regionális tervező 21

26 Valamennyi ágazat országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztési tervét az OTrT; Országos Területrendezési Terv térszerkezete foglalja magába (lásd a 8. sz. ábrát). Ebben jól kivehető, hogy a kistérséget a természeti, ökológiai értékei, annak védelmére szolgáló ágazatok (környezetvédelem, vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás stb.), a műszaki infrastruktúra ágazatok (közlekedés, szállítmányozás logisztika, az energia nemzetközi és országos kooperációs rendszerekés hálózataik) és a településhálózat fejlesztési elgondolásai befolyásolják. Mindezeknek a megyét részleteiben érintő fejlesztési területei, szakaszai, szabályozott övezetei a jelenleg készülő Zala Megye Területrendezési Terve tartalmú munkán keresztül vehetők át fokozatosan a kistérség területére. e) A TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLŐINEK (önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek) IDŐSZERŰ IGÉNYEI, EGYEZTETETT JAVASLATAI Az átfogó munkához eddig elkészült dokumentumok megismerésén és átvevésén, bedolgozásán felül, szükségessé vált az érdekelt önkormányzatok és a kistérség illetékes képviselőivel történő szoros egyeztető megbeszélések kezdeményezése és megvalósítása, ahol bebizonyosodott, hogy még a közelmúlt fejlesztési elgondolásai is módosulnak, továbbá újakkal bővültek. Az általános hozzáállás a mai gazdasági kedvezőtlen helyzetben elég pesszimistának bizonyult a tőkehiány, a támogatások csökkenése, ill. elhúzódása miatt, mégis a távlati tervezésnek élnie kell a közép- és hosszú távra szóló országos területfejlesztési politika optimistább prognózisaival, amely a hazai és EU támogatási források növekedését helyezi kilátásba. A megbeszélések időrendi jegyzéke: Indító találkozó: január 11-én Keszthelyen Problémafeltáró megbeszélés: Sármellék, február 28. Hévíz, március 1. Keszthely, március 1. Gyenesdiás, 205. március 3. Zalaszántó, március 9. Programozás megbeszélései: Keszthely, március 30. Keszthely, április 6. Egyéb közvetlen és kötetlen megbeszélések, egyeztetések részben a vonatkozó helyszíneken, részben személyes kapcsolattartással. f) A TERÜLETFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEIRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK, TÖRVÉ- NYEK, KÖVETELMÉNYEK A bevezető fejezetben szerepelnek a térség fejlesztését támogató, ill. esetenként behatároló legfontosabb, törvényben foglalt előírások, a dokumentumjegyzékben még pontosabban meghatározva. Ezenfelül mind az országos, mind a regionális fejlesztések rendeletben szabályozott tartalmi követelményeinek betartásával teljesíthető a Megbízók igénye és elvárásai. 22

27 3. BELSŐ ERŐFORRÁSOK VIZSGÁLATA HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS [3] a) A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, HUMÁN ERŐFORRÁSOK A keszthelyi statisztikai kistérség teljes területét három funkcionális, ún. alulról szerveződött területfejlesztési önkormányzati társulás fedi le. Ezek: Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás, Kis-Balaton Térségi Társulás és a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás. A partnerségben rejlő lehetőségek felismerése és kihasználása kezdettől-mindmáig jellemző az itt működő társulások munkájára. Az új KSH besorolás szerint a keszthelyi statisztikai kistérségbe tartozó 27 település a társulások szerint csoportosítva a következők: Keszthely-Hévíz Kis-Balatoni társulás Tátika-Rezi társulás Keszthely Sármellék Zalaszántó Hévíz Zalavár Vindornyalak Gyenesdiás Szentgyörgyvár Vindornyafok Vonyarcvashegy Felsőpáhok Várvölgy Balatongyörök Zalaapáti Vállus Cserszegtomaj Bókaháza Rezi Esztergályhorváti Karmacs Gétye Alsópáhok Dióskál Nemesbük Egeraracsa Zalaköveskút Zalaszentmárton A térség állandó lakosainak száma 2000-ben volt, amely 2 év alatt főre növekedett (lásd a 4. sz. táblázatot), ami önmagában kedvező változást jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lakosság számának növekedése nem általános jelenség és nem is mondható jelentősnek egyelőre, mivel sokkal inkább 3-4 település kedvező irányú lakosságszám változásának eredménye ez, továbbá nem a természetes szaporulat mutatóihoz köthető. A térség területének és népsűrűségének változása 1990 és 1997 között a Balaton-parti települések esetében kedvező tendenciát mutat, szemben a háttértelepülések falvaival. A népesség alakulása Kistérség Lakónépesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Keszthely-hévízi sz. táblázat A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel ben a térség 18 év alatti lakosa fő. A középkorúak száma (18-59 éves) fő 2000-ben. Az ennél idősebbek (60 év fölött), összesen lakos alkotják a térség lakóinak 21,77 %-át re a 18 év alattiak száma re csökkent, a középkorúak száma , míg a 60 év felettiek száma főre változott. Az idősebb korúak száma 2000 és 2002 között nőtt ugyan, de aránya nem változott kistérségi szinten. A népsűrűséget a statisztikai kistérség szintjén vizsgálva megállapítható, hogy között 91-ről 95fő/km 2 -re nőtt. Az állandó népességen belül a férfiak és a nők aránya kiegyensúlyozott, 2001-ben a férfiak aránya 47,9 százalék. Ez hasonló arányt mutat a korábban elkészült helyzetfeltáró munkarész eredményeivel. 23

28 b) DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS FOLYAMATOK A térség több településében kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A korábbi, as adatokhoz viszonyítva a települések nagy részén sajnos a népesség csökkent, ami különösen érzékenyen érinti az 500 fő alatti aprófalvakat, úgymint Gétye (129), Bókaháza (341), Egeraracsa (371), Szentgyörgyvár (329), Vindornyafok (129), Vindornyalak (97), Zalaköveskút (29), Zalaszentmárton (74). Ezek a negatív számok jól mutatják a települések lakosság megtartó erejének gyengülését. Nemzetiségeket tekintve, a térségben csak német és roma kisebbség él. A magát romának valló lakosság száma viszont igen csekély; minden településen él 1-2 család. Komoly probléma viszont ennek a népességi csoportnak az alacsony iskolázottsága, a tartós munkanélküliség, a korai szülések és a szegénység. Az előítéletek a falvak társadalmának perifériájára sodorják a romákat, miközben nehéz feladatokat adnak az önkormányzatok és problémaként jelentkeznek az ott élő emberek számára is. A lakónépesség számának alakulását két demográfiai folyamat határozza meg, a természetes szaporodás, azaz az élve-születések és halálozások száma, valamint a vándorlási egyenleg, az elvándorlás és odavándorlás különbözete ben 356 születés és 602 halálozás volt a térségben ben 2501 elvándorlás történt, ami bár növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, ezt jelentősen ellensúlyozza, sőt, meg is haladja a bevándorlások-, az új betelepülők száma (2723 fő). Természetesen a városok és a Balaton parti települések némiképp más képet mutatnak a háttértelepülésekhez képest, ui. ez a rész vonzza az új betelepülőket és a fiatalokat is. A természetes szaporodás csökkenését ez a népességmigrációs jelenség tudja egyedül kiegyensúlyozni, az öregedési index okozta terheket azonban még a bevándorlásból fakadó 1 2%-os népességszám növekedés sem tudja kompenzálni. A korábbi időszakban ( ) az élveszületések és a halálozások száma nagyobb volt. Összegzésként megállapítható, hogy a térség demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetben van, mivel az élveszületések száma csökken, a halálozások száma és az elvándorlás pedig emelkedik: ennek egyik oka, hogy a lakosság egy része a megye, illetve a régió jobb helyzetben lévő települései felé orientálódik. Továbbá a térség települései nehezen vagy egyáltalán nem tudják támogatni a fiatalok letelepedését. Hiányoznak a térségi adottsághoz illeszkedő mezőgazdasági feldolgozóüzemek, könnyűipari beruházások, ahol a kevésbé képzett fiatalok is a megélhetéshez szükséges jövedelmet megtermelhetnék. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a térség elöregedő tendenciát mutat. A falvak számára egyre nehezebb feladatot jelent, hogy az ott maradó idős korosztály számára megfelelő szociális ellátásokat biztosítson, és ez komoly terhet ró az önkormányzatok működésére. A térségben nincs megfelelő férőhellyel, szakértelemmel működő idősek otthona. Az elöregedő falvak nagy része nem jelent semmiféle vonzerőt a fiatal korosztály számára, akik elvándorolnak, illetve nem telepednek le. A csökkenő gyerekszám pedig további problémát jelent az önkormányzatoknak, akik egyre nehezebben tudják fenntartani az iskoláikat. 24

29 c) FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYOK A kistérség helyzete a munkanélküliségi arányait tekintve Zala megyében az egyik leginkább kedvezőnek ítélhető (lásd a 14. sz. ábrát) a másik 6 kistérséghez képest, egyedül Lenti előzi meg az elmúlt 7 8 év alatt. % I V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. IV. h ó n a p o k Zalaszentgrót Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Lenti Keszthely Zala megye 14. sz. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása kirendeltségenként január május Egy 2001-ben készült kimutatás szerint a kistérségben fő a gazdaságilag aktív munkavállaló, a 3 év átlagában a működő vállalkozás; szövetkezet, Kft, Bt és egyéni vállalkozás as adat szerint 977 munkáltató közül 82 foglalkoztat 30 fő feletti létszámot, a többi 895 pedig jóval 30 fő alatt. A as adatokból kitűnik, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a térségben, évente közel azonos, tehát nem mutat csökkenő vagy növekvő tendenciát, a 27 településre vizsgálva sem. A szezonalitás, a ciklikus munkanélküliség jelenleg is hangsúlyozottan jellemző a térségre. Némi változás történt 99-es elemzéshez képest a munkanélküli nők-férfiak arányában, mára a helyzet inkább kiegyensúlyozott. A szakmunkás munkanélküliek száma növekszik illetve a legmagasabb a munkanélküliek között. Ezzel szemben betöltetlen munkahelyek vannak villanyszerelő, asztalos, kőműves, burkoló és lakatos szakmákban, az építőipar munkaerő felvétele jelentős, illetve a húsipar is több hentest és húsfeldolgozót tudna foglalkoztatni. Sajnálatos változás; egyre inkább számolni kell a megváltozott munkaképességű fiatalok problémáival, számuk növekvő tendenciát mutat, és kisebb teherbíró képességük miatt szinte semmi esélyük az elhelyezkedésre. Megoldást a szociális foglalkoztatás jelenthetne. Felsőfokú végzettségűek magas elvándorlása tapasztalható, főleg Budapestre és a nagyobb városokba (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár). 25

30 d) GAZDASÁGI BÁZIS-ADOTTSÁGOK A térség gazdasági életében továbbra is elsősorban a kis és középvállalkozások jellemzőek. A vállalkozások száma között hasonló szinten mozgott, kivéve a mezőgazdasági vállalkozásokat, ahol folyamatos csökkenés figyelhető meg (lásd az 5. sz. táblázatot) A vállalkozások alakulása a kistérségben 5. sz. táblázat Működő vállalkozások száma összesen Ebből mezőgazdasági vállalkozás A gazdasági életben a mezőgazdasági termelés alacsony szintje tovább csökkent. Erre némi magyarázatot adnak a természeti adottságok, a védett területek magas aránya. A térség mezőgazdaságát a korábbi termelőszövetkezetek utódaiként működő társaságok képezik. Jól működő parasztgazdaságok csak kis számban tudtak kialakulni. A térségre korábbi években sem volt jellemző az ipari termelés. Sajnos az elmúlt években a még működő ipari üzemek többsége is megszűnt, felszámolták. Ez jelentős munkaerő felszabadulást jelentett a térségben. A térség kis és középvállalkozásainak működését elősegítő mikrohitel összege és ágazati megoszlása jellemző képet ad a vállalkozások számáról és ágazatonként különböző aktivitásáról. A kihelyezett mikrohitelek gazdasági ágankénti megoszlása mutatja az egyes ágazatok erősödését, illetve gyengülését Mezőgazdaság Ipari tevékenység Kereskedelem Vendéglátás Szolgáltatás Mezőgazdaság Ipari tevékenység Kereskedelem Vendéglátás Szolgáltatás

31 e) MEZŐGAZDASÁGI ADOTTSÁGOK A kárpótlások következtében az agrárstruktúra megváltozott, az összefüggő mezőgazdasági területek többsége felaprózódott. A térség korábbi meghatározó mezőgazdasági termelőszövetkezetei megszűntek, illetve több önálló tevékenységet végző gazdasági társasággá alakultak át. Sok az alacsonyan kvalifikált, néhány hektáron, gyenge gépesítettséggel rendelkező gazdálkodó. Sokan csak jövedelem kiegészítés céljából gazdálkodnak, kevés az EU-s elvárásoknak megfelelő méretben és színvonalon gazdálkodó gazda, ill. családi vállalkozás. A korábbi mezőgazdasági integrátori tevékenységet is végző nagyüzemek megszűnésével a térség mezőgazdasági tevékenysége szervezetlenné vált. Sok földtulajdonos ezenfelül elhanyagolja területeit és az így kialakuló nagyméretű gyomosodás komoly károkat okoz a környezetében gazdálkodók és lakók számára (pl.: parlagfű allergia). A térségben a mezőgazdasági termelés és értékesítés továbbra is szervezetlen. Ez alól kivételt képeznek a nagyüzemek. Kísérletek folynak új típusú termelő és értékesítő szövetkezetek létrehozására, de a próbálkozások ez idáig nem voltak eredményesek, noha az egykori HANGYA Szövetkezet szervezése országosan megindult. A mezőgazdasági vállalkozások egy része szerződésekkel igyekszik biztosítani termelési és értékesítési biztonságát. Ezek a szerződések azonban a kikötött ár és a fizetési határidőkre vonatkozó rendelkezések kapcsán gyakran nem teljesülnek, ha a szerződött portékából túltermelés van. Növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztés színvonalában a kistérség jelentősen visszaesett, mivel a kárpótlás során a földtulajdonosok többsége nem rendelkezik a szükséges alapgépekkel, ill. kiegészítő eszközökkel. Ez a talajerő utánpótlás elhanyagolásához és a föld termőképességének csökkenéséhez vezet. A jelenlegi állapot egyetlen előnye, hogy lényegesen csökkent a talajba juttatott növényvédőszer mennyiség, mely tény jelentősen javíthatja a Keszthelyi-öböl vízminőségét. Kitörési lehetőségek: a biokultúra meghonosítása, rendszerbe szervezése a háttértelepüléseken, továbbá a biomassza ültetvényezés (erdőtelepítés, energianövény-telepítés) és hasznosítás, végül a jobb minőségű szántóföldeken, vetésforgó keretében biohajtóanyag alapanyagához szükséges növénytermesztés kukorica, napraforgó, repce stb.) Szőlő és gyümölcstermesztés Mindösszesen hektáron mutatható ki, külterületi egységekben. Jellegzetesek a belterületi ingatlanokon lévő szőlők és gyümölcsösök. Ezek a belterületi szőlők és gyümölcsösök adták a térség Balaton partjának sajátos jellegét és hangulatát. Az utóbbi időben elsősorban a szálláshelybővítés miatt a belterületi szőlők és gyümölcsösök területe jelentősen csökkent. (1999 évben mindösszesen 1800 m 2 állami pályázattal és finanszírozott szőlőtelepítés valósult meg.) A szőlő és a szórvány gyümölcsösök a balatoni táj képének fontos részét jelentették és az idegenforgalomra is kedvező hatást gyakorolnak, ugyanakkor kiemelkedő a jelentőségük a családi belső fogyasztás biztosításában, valamint a többlettermék idegenforgalmi célú értékesítésében. Az utóbbi években azonban teljesen elöregedtek és elpusztultak a balatoni tájra jellemző szórvány mandulások. 27

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013 készült a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján 2006. június 21. (módosítva:

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Egyeztetési változat Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 686/2013. (XII.16.) számú

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program

Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Pest Megyei területfejlesztési stratégia és operatív program Megrendelő: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Készítette: K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Elfogadva: 2003. december 04 K&H Euroconsulting

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

A magyar regionális intézményrendszer

A magyar regionális intézményrendszer Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A magyar regionális intézményrendszer Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus Gödöllő,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció - 2012. 10. 27 NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013 Készült

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója

Algyő Nagyközség. Településfejlesztési Koncepciója Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. JÖVŐKÉP... 3 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 3 1.2. A településfejlesztési elvek

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1

Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Javaslat az innovatív foglalkoztatási kezdeményezéseket támogató szakmai és finanszírozási rendszer kialakítására és működtetésére 1 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Készítették: Mészáros Andrea,

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana...

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana... TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5 1. A helyzetfeltárás célja...5 2. A tervezés módszertana...6 III. TERVELŐZMÉNYEK...7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv...7

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I.

Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : 216-5981, fax: 216-6307 MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM I. KÖTET HELYZETELEMZÉS ÉS

Részletesebben

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március

Okos Város Fejlesztési Modell. Tervezési Útmutató. 2016 március Okos Város Fejlesztési Modell Tervezési Útmutató 2016 március Tartalom Az Okos Város Program... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell... 3 Az Okos Város Fejlesztési Modell felépítése... 6 Az Okos Város Fejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Hírlevél 1/2011. TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024. Tartalomjegyzék:

Hírlevél 1/2011. TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024. Tartalomjegyzék: Hírlevél 1/2011. Tartalomjegyzék: BEFEKTETŐI KIADVÁNY ADATBÁZIS A TÉRSÉG GAZDASÁGI SZEREPLŐIRŐL PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. - ÚJ SZÉCHENYI TERV BEFEKTETŐI KIADVÁNY A TÁMOP 1.4.4-08/1-2009-0024. pályázat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014.

Csongrád Megye Területfejlesztési Programja CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014. 1 STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ TERVEZÉSI FOLYAMATÁNAK ELJÁRÁSAI, A TERVEZÉS TÁRGYKÖRE ÉS KÖRÜLMÉNYEI 7 1. CÉLRENDSZER 14 1.1. Célrendszer bemutatása 14 1.2.

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

A magyar turizmus szervezeti rendszere

A magyar turizmus szervezeti rendszere A magyar turizmus szervezeti rendszere A világ számos országában a turizmus irányítását több, egymást kiegészítő szervezet végzi. Ez elmondható Magyarországról is, hiszen az Országgyűléstől a települési

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben