A pedagógiai terek vizsgálata

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Pedagógiai és Pszichológiai Kar Vezető: Prof. Dr. Bábosik István Dsc. Sanda István Dániel A pedagógiai terek vizsgálata Különös tekintettel a XX. századi magyar iskolára Doktori disszertáció Témavezető: Prof. Dr. Németh András Dsc. Bíráló bizottság: Elnök: Bírálók: Prof. Dr. Bábosik István Dsc. Györgyiné Dr. Koncz Judit habil. főisk. tanár Dr. Baska Gabriella PhD Titkár: Tagok: Dr. Mikonya György habil. egy. docens Dr. Szabolcs Éva egy. tanár Dr. Boreczky Ágnes habil. egy. docens Dr. Géczi János habil. egy. docens 2009

2 Tartalomjegyzék Előszó Kutatási előfeltevéseim Dolgozatom célja Az alkalmazott kutatási és feldolgozási módszerek Bevezetés A TÉR A tér fogalma és értelmezése a pedagógia segédtudományaiban A tér értelmezése a szociológiában A tér antropológiája Az építészeti tértípusok A tér minőségi dimenziói A civilizáció kezdete Az ókor első tanulási terei A mezopotámiai nevelés terei Az ókori egyiptomi nevelés környezete Az ókori görög nevelés terei Az ókori római nevelés az iskolaszobák Az ókori zsidó nevelés helyei és szervezeti formái Középkori iskolák, az egyház intézményei A kialakuló egyházi szervezet és intézményei A St. Gallen-i monostorterv a feltételezett iskolaépülettel Az iskolaépítés főbb teoretikusai a kezdetektől a XVIII. századig Az államalapítás, a magyar iskolaügy kezdetei Az első iskola magyar földön A plébániai és a székesegyházi iskolák kialakulása A középkori egyetem kialakulása A középkor legjelentősebb egyetemei A középkor legjelentősebb magyar iskolái Esztergom Pécs Győr A káptalani iskolák megjelenése az egyházi és világi nevelés kiszélesedése A Budavári Boldogasszony-iskola A reformáció időszakának új iskolatípusai és azok tanulási terei Comenius hatása Comenius és a pedagógiai környezet A tanterem berendezése és a szemléltető oktatás A Debreceni Református Kollégium épületeinek története Középkori kezdetek az iskolaépület első írásos emlékei Nagyobb építkezések és térbővülések a XVII. század folyamán A régi iskolaépület környezete és homlokzati megjelenése A Kollégium belső tereinek alakulása a XVII. század második felében A pedagógiai terek fejlődése a XVIII. században A kisebb auditórium építésének története Az új könyvtárépület építéstörténete Az individuális tanulás sajátságos XVIII-XIX. századi terei, a kunyhók A nyugati szárny újjáépítése a XVIII. század közepén Az új déli épületszárny főépületként történő megépítése

3 Péchy Mihály tervei Péchy tervének további korszerű elemei A nyugati szárny térmódosulásai Rabl Kornél terve alapján A Kollégiumban lakó diákság életkörülményeinek elemzése A Kollégium és környezetének higiénés állapota a XIX. században A magyar iskolák a reformkortól a trianoni békediktátumig A Deák téri Gimnázium épületeinek története és térszerkezetének bővülése Az evangélikus elemi iskola megnyitása Az új iskolaépület építése Az első nagy iskolaépítési hullám a fővárosban Társadalomtörténeti előzmények Az első iskolaépítési hullám előzményei Az iskolaépületek állapota a dualizmus korai időszakában Budapesti iskolaépületek A VKM intézkedései, az iskolaorvosok és a pedagógusok törekvései Követelmények az épületekkel szemben a századforduló körüli évtizedekben A millenniumi iskolaépítési program Higiéniai előírások ellenőrzése az iskolákban a századfordulót követően Mintaiskola építésének terve orvosok és egészségtanárok javaslatára Budapest iskolaépületei a XIX. és XX. század fordulóján A Bárczy-féle iskolaépítési program Az iskolaépítési program előzményei Az iskolaépítési program előkészítése Az építési program kivitelezése A rendelkezésre álló telkek és különböző beépítési módok Az új iskolaépületekkel szemben támasztott követelmények A megvalósult terek bemutatása és elemzése Iskolaudvarok és tetőteraszok Az elemi, polgári és kereskedelmi iskolák épületeinek sajátosságai A megvalósult iskolák főbb méretei és jellemző térkapcsolatai A kivitelezés fontosabb kérdései, épületszerkezetek Barakkiskolák A tantermek berendezése Iskolai padok A tantermek további bútorzata Gróf Klebelsberg Kunó népiskola-építési programja A népiskola-építési akció társadalomtörténeti háttere Az június 4-i békediktátum hatása és az ország újjászervezése A népoktatás helyzete Trianon után A középosztály szerepe a klebelsbergi kultúrpolitikában A kultúra és neonacionalizmus összekapcsolódása Klebelsberg politikájában Klebelsberg ideológiájának alapja, az iskolaépítés Az évi VII. törvénycikk A Klebelsberg-féle népiskolák térszerkezeti típusai A típustervek fajtái és jelöléseik Melléképületek, illemhely, kerítés, járda és kút Iskolabútorok és felszerelések A Klebelsberg-féle tanyai népiskolák utóélete

4 Klebelsberg Kunó népiskola-építési programjának mérlege A klebelsbergi program összegzése A reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési és térelrendezési törekvései Térelrendezés a Montessori-pedagógiában Peter Petersen iskolájának tanterme az iskolai lakószoba Az osztályterem berendezése lakószobaként szociális és erkölcsi nevelés Celestin Freinet tanterme a funkcionális tér A hazai reformiskolák képviselői és azok térelrendezési elképzelései Az Új iskola A Családi Iskola A kis-svábhegyi Waldorf-iskola A krisztinavárosi Montessori óvoda és iskola A Kerti Iskola A hazai reformiskolák térszerkezeti ellentmondásai Az iskolaépítés újabb hulláma a II. világháború után Történelmi, politikai és gazdasági előzmények A Rákosi-korszak iskola- és oktatásügye Az iskolaépítési kutatás előkészítése Az új elképzelések szakmai ideológiája Az iskolafejlesztés megalapozása, és a kutatások főbb irányai Az iskolafejlesztéssel kapcsolatos kutatómunka főbb eredményei Az iskolaépítési kutatás tanulságainak összegzése A kutatások hatása a XX. század utolsó harmadának hazai iskolaépítésére A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Középiskola épületének elemző bemutatása A tantermek minőségéről Milyen tantermekre van szükség az iskolában? A tér és a tanítási-tanulási folyamatok kölcsönhatása A tanterem kialakításának alapelvei A minőségileg jó tanulási környezet kialakításának rendezőelvei Michael Owu kategóriarendszere A mai iskolaépítési helyzet értékelése a jelenleg hatályos jogszabályok alapján A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményei A jogszabály előzményei A központi szabályozás jelentősége és hatása A jövő iskolái Új megközelítések az iskolaépületek kialakításában Az intézményekre háruló új feladatok építészeti kívánalmai A jövő zálogát biztosító cselekvés az iskolaépítészetben Pedagógiai következtetések és javaslatok Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom Mellékletek Rendeletek és törvények A Deák téri Evangélikus Gimnázium Építési Bizottságának jegyzőkönyve I-II The wider use of education Centre for Effective Learning Environment A Néptanítók Lapjában megjelent írások Klebelsberg programjáról

5 Ábrajegyzék 1. ábra. A Mari királyi palota alaprajza ábra A babiloni É-temen-an-ki zikkorat, és rekonstruált képe ábra Ülő írnok szobra. (V. dinasztia, Kr.e. III. évezredből) ábra Görög vázakép, Kr. e. III. századból ábra A Kr. e. 500 körül készült ivópoháron egy görög ifjú látható az őt kísérő paidagogosszal, kezében a kütharával ábra Vázakép Kr.e körül ábra. Aulosjátékos és kütharával táncoló hölgy egy Kr.e körüli athéni csészén ábra Tanítási jelenet egy galliai domborművön ábra A kapernaumi zsinagóga romjai ábra Tóra-tekercs, festett pergamen ábra. A baloldali képen: a Sankt-Gallen-i monostorterv másolata látható a tervezett helyiségek megnevezésével. A jobboldali kép az iskolaépület kinagyított alaprajza ábra Egyetemi ünnepség. Miniatúra 1482-ből ábra Kép az Orbis sensualium pictusból ábra Az Orbis senualium pictus ábra A Sárospataki Kollégium épülete ma ábra A Szt. András templom és a Kollégium épülete a XVII. sz. elején ábra. A Kollégium épületének XVI. és XVII. századi három szárnya ábra A Református Kollégium Ó épülete és környezete az évi tűzvész előtt madártávlatból a és b ábra. Egy 1783-ban Debrecenben kiállított céhes szabaduló levél részlete ábra Rabl Kornél tervrajzának részlete ábra Genovai János alaprajzának részlete 1761-ből ábra Az új könyvtárépület méretarányos alaprajza 1748-ból ábra Kováts György rajza a kunyhótulajdonosok neveivel ábra. A könyvtár mentését ábrázoló festmény 1802-ből ábra Az között felépített épületrész déli homlokzatának rajza ábra Az épület keleti szárnyának 1824-ben megvalósult tervrajza ábra A Debreceni Református Kollégium épülete ma ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium épülete egy századfordulós képeslapon ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium I. emeleti alaprajzának fotómásolata ábra Az épület Sütő utca felőli homlokzata és a lépcsőház két részlete ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium II. emeleti alaprajzának fotómásolata ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium III. emeleti alaprajzának fotómásolata ábra Az iskola DNY-i homlokzata egy korabeli rézkarcon ábra A jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás, ill. A jelű egy tanterem és tanítólakás ábra A jelű típusterv eredeti tervdokumentációjának fotómásolata ábra A jelű típusterv alapján megvalósult fő- és melléképület archív fotója ábra B jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás, ill. B jelű egy tanterem és tanítólakás

6 38. ábra A terv címe: Oltárfülke a 2-es jelű tanyai iskola mintatervhez ábra C jelű: Két tanterem, kápolna és különálló tanítólakás ábra. Néptanítók Lapja hatvanadik évf. XXV-XXVI. sz július ábra. D 1 jelű egy tanterem, kápolna és tanítólakás ábra. D jelű egy tanterem és tanítólakás. Fent az épület utcai homlokzata és alaprajza ábra E jelű két tanterem és tanítólakás, ill. F jelű két tanterem és tanítólakás ábra G jelű két tanterem lakás nélkül, ill. H jelű egy tanterem és tanítólakás ábra I jelű szabadon álló tanítólakás, ill. J jelű szabadon álló tanterem ábra K jelű két tanterem tanítólakás nélkül, ill. L jelű tanterem és tanítólakás ábra M jelű két tanterem és tanítólakás (az L jelű egy teremmel történt toldása) ábra Melléképület típusterv alapján készült kiviteli tervrajzának fotómásolata ábra A H jelű típusterv ARCHICAD építész-tervező programmal szerkesztve ábra A H jelű típusterv homlokzati rajzai ARCHICAD-del szerkesztve ábra A Szeged-rókusi állami elemi iskola földszinti alaprajzának fotója ábra. A Szeged-rókusi állami elemi iskola homlokzati tervének fotója ábra Petersen tanterme a lakószoba ábra Freinet berendezett tanterme ábra Az Új Iskola épületei és kertje az 1930-as években ábra A kis-svábhegyi Waldorf-iskola épülete 1930 körül ábra A Kerti Iskola felújított épületének Tárogató utcai homlokzata ábra Pavilonrendszerű iskola alaprajza és metszete. Tervezte: Prof. Peter Seitz ábra. Forgószimmetrikus rendszerű iskola alaprajza ábra Sejtrendszerű iskola alaprajza. Tervezte: Prof. Peter Seitz ábra. Kétfogatú rendszerű iskola alaprajza. Tervezte: H. Dietrich Groop ábra. Oldalfolyosós rendszerű iskola alaprajza. Tervezte: G. Benisch-Tränker ábra. Középfolyosós rendszerű iskola alaprajza. Tervezte: Wilhelm Hirsch és mtsai ábra. Középzsibongós rendszerű iskola a Korntal-i Volksschule. Tervezője: Wilhelm Irion és mtsai ábra. Aulás rendszerű iskola alaprajza. Terv. G. Benisch, H. Bildingmaier, M. Sabatke és J. Wessel ábra. Hallos alaprajzú iskola. Montessori Lyceum Rotterdam. Tervezte: Van den Broek en Bakema ábra Szeged Béke utcai általános iskola homlokzata ábra Az aula 2008-ban elkészült üvegtetőfedése Velux típusú, távirányítással nyitható ablakokkal ábra A fedett aula egyik sarkában kialakított virágoskert szoborkompozícióval ábra A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola tájba illesztett homlokzata ábra Az iskola földszinti és emeleti alaprajza ábra Az aula belső képe

7 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. Előszó Az emberi tudás, az ismeretanyag továbbadása a nevelésen keresztül, egy korok és társadalmak felett álló generációs kötelezettség a szülők és a pedagógusok szép, vállalt hivatása. A szervezett oktató-nevelő tevékenység az emberi kultúra felvirágzásának legkorábbi korszakaitól kezdve e célra elkülönített tereket igényelt, melyeket ma iskolának nevezünk. A pedagógiai szakirodalomban az iskola fogalmával mint gyűjtőfogalommal egyaránt jelölik: a karizmatikus személyek vezetésével kialakult irányzatokat, (pl. a Piaget-féle iskola) az intézményt, ahol a pedagógiai tevékenységek szervezett formában zajlanak, ill. a pedagógiai tevékenységeket befogadó épületet, amely speciálisan erre a célra szolgál. A pedagógiai munka eredményessége három komponens együttes és egymással szoros összefüggésben, valamint kölcsönhatásban álló függvénye: a pedagógiai (óvói, tanítói és tanári) munka minősége, a pedagógiai (bölcsődei, óvodai és iskolai) tér minősége, illetve a pedagógiai (tárgyi) eszközök mennyisége és minősége. Témám szempontjából a második pont releváns, az első jelenlegi vizsgálódási területemen kívül esik, a harmadikat pedig részletesen csak a XX. századi magyar iskolai terek tárgyalásánál elemzem. Dolgozatomban az iskolával elsődlegesen mint a pedagógiai tevékenység terével foglalkozom, ahol koronként és társadalmanként más-más módon, de immáron közel három évezrede naponta megtörténik a csoda: a tudás továbbadásával az új ismeretszerzés a tanulás 7

8 1. Kutatási előfeltevéseim I. A pedagógiai térszerkezet, a tanulás térbeli környezete történetileg meghatározott. (A pedagógia és a térszerkezet közötti kapcsolat azt jelenti, hogy pedagógiai és didaktikai törekvések építészeti és térelrendezési elvekben jelennek meg, ezzel mintegy létrehozva a pedagógiai tér architektúráját. A pedagógiai térszerkezet egy olyan leképeződési formaként fogható fel, mely folyamatában és változásában is mutatja a pedagógiai és didaktikai törekvések változásait. A pedagógiai terek kialakítását ezen túl befolyásolják még a gazdasági lehetőségek, az oktatáspolitikai célkitűzések, valamint az egyes korok uralkodó esztétikai-építészeti irányzatai.) II. Az iskolai térszerkezet az adott korra jellemző pedagógiai gondolkodás funkcionális és intencionális kifejezési formája. (Az oktatás-nevelés tereinek belső és külső formai megoldásai mögött olyan pedagógiai megfontolások, szándékok, elképzelések állnak, melyeknek pedagógiai hatást tulajdonítanak. A pedagógiai terek fokozatos differenciálódása, korszerűsödése az újabb elvek, felismerések és ideák által megfogalmazódó igények következménye.) III. Építészeti megoldásokkal, pedagógiailag átgondolt térelrendezéssel a társas kapcsolatok mint pedagógiai munkaformák támogathatók és fejleszthetők, a tér mint tanulási környezet a maga komplex hatásmechanizmusával önmagában is jelentős nevelőerő (ezért az ilyen célzatú térelrendezések hatása nemcsak esztétikai vagy pszichológiai, hanem neveléselméleti és neveléstörténeti szempontból is elemezhető). Ugyanakkor látom a probléma sajátosságaiból adódó korlátokat is: A térszerkezet sem mindenható. Csak egyedül a térszerkezet alapján nem szabad következtetéseket megfogalmazni a pedagógiai tevékenység minőségére vonatkozóan, mert egy bizonyos térszerkezettől elvárt hatás nem szükségszerűen jelenik meg, illetve hasonló pedagógiai térelrendezésnek nem szükségszerű következménye ugyanolyan társas kapcsolat, vagy ugyanolyan tanulásszervezési mód létrejötte. 8

9 2. Dolgozatom célja Az egyetemes és a magyar neveléstörténet kronologikus folyamatait felvázolva megragadni azokat a csomópontokat történelmi pillanatokat, személyeket, eseményeket és tárgyi emlékeket, amelyekben fellelhető az iskolai terek kialakulásának, formálódásának, korszerűsödésének pedagógiai aspektusa. A tér fogalmának értelmezésétől indulva és a társadalmi terek változásainak antropológiai és tudományszociológiai hátterét is megvilágítva az iskolai terek alakulásának koronkénti bemutatását követően térek át a XX. századi magyar iskolai terek változásainak elemzésére. Külön fejezetben tárgyalom: Az ókor első tanulási tereinek megjelenését; A középkor iskolatípusait, mint az egyház intézményeit; A koraújkori európai intézményrendszer kialakulását, a magán- és közintézmények elkülönülését, a magánélet és a közélet tereinek különválását a XVII - XIX. század folyamán; A közép-európai és ezen belül a magyar fejlődés; az iskolaépület kialakulásának, korszerűsödésének folyamatait; A Debreceni Református Kollégium példáján a pedagógia fejlődésével párhuzamosan az iskolaépületek átalakulásának, önállósodásának, belső terei korszerűsödésének fokozatait; A Budapest Deák téri Evangélikus Gimnázium példáján a funkcionális iskola, az iskola mint funkcionális épület vizsgálatát. A sajátos pedagógiai funkciók megjelenését; A Bárczy-féle budapesti iskolaépítési programot; Ezen belül a XX. század elejétől a pedagógiai nézőpontok, és ezzel párhuzamosan az iskolaépületek és tantermek változásainak folyamatát. A Klebelsberg munkássága nyomán létrejött iskolaépület-típusokat a megvalósult iskolaépületek alaprajzi és funkcionális elemzésével. Az egyes reformpedagógiai irányzatok iskolaépítési, térelrendezési és tanteremkialakítási elveit. Az 1960-as évek hazai korszerűsítési törekvéseit a nyugati minták alapján. Elemzem a mai magyar iskolaépítés helyzetét: részben saját készítésű digitális fotókkal, valamint a hatályos jogszabályok alapján. 9

10 Célom, hogy az iskolai terek jövőbeni alakulása, egyrészt a meglévő iskolai terek korszerűsítése és átépítése, másrészt az új terek kialakítása szolgálja a korszerű pedagógiai szempontok megvalósíthatóságát. Ennek érdekében egy gyakorlatközpontú megközelítés megfogalmazására törekszem. A megjelenő eredmények felhasználhatók lesznek: a pedagógusképzés új pedagógiai tartalmainak kialakításában és a jövőbeni iskolaépületek tervezése során, továbbá segíthetik az innovatív iskolák belső tereinek továbbfejlesztését, valamint a felhasznált eszköztani módszertár és összegyűjtött szakirodalom a későbbi magyarországi kutatások megalapozásához is hasznosítható lesz, végül javaslatokat fogalmazok meg a közoktatás-politikának a jövőbeni iskolafejlesztés koncepcionális megalapozásához. Dolgozatom az elmúlt öt év kutatásainak eredménye. Nem lezárt munka, hanem egy a hazai neveléstudományi kutatási irányok között újszerűnek tekinthető téma doktori disszertáció keretében történő összefoglalása. Kutatásaimat a doktori iskolai felvételi vizsgát megelőző évben a magyar és német nyelvű szakirodalom feltárásával kezdtem, és erről a felvételi vizsgán röviden számot is adtam. Kutatómunkámban újabb lendületet hozott az ERASMUS ösztöndíjjal elnyert 2006/2007- es őszi szemeszterben, Jenában eltöltött szűk félév, melynek során Németország egyik legmodernebb és legkorszerűbb egyetemi könyvtárában kutathattam. A történeti munkák között, melyekre dolgozatom elemzései épülnek, első helyen szerepelnek a történeti topográfiák és várostérképek, városkalauzok, művészettörténeti kutatások és műemlékek leírásai. Azután az építészettörténeti kutatásokból keletkeztek egyes munkák az iskolaépítéssel kapcsolatban behatárolt és szakirányú célkitűzéssel; az iskolahigiéniával foglalkozó munkáknál is vannak kezdeményei a történeti kutatásoknak. Fontosak még egyes általános helytörténetek, történeti munkák különleges témákról, kapcsolódva egy-egy aktuális iskolaépítés ügyéhez és néhány pedagógiatörténeti monográfia. A folyóiratok számának növekedésével szaporodnak a korabeli iskolaépítési hírek és leírások. Témám szempontjából kiemelt jelentőségű az iskolatörténet-írás, mert egyes iskolák történetei különösen építéstörténetei a legpontosabb részleteket eredményezik. Ezért egyaránt felhasználok archívumokból való metszeteket és újabb építési tervrajzokat, digitális fényképeket és ha megtalálhatók iskolaépítési tervdokumentációkat is. 10

11 A jelenlegi magyarországi iskolaépületek vizsgálatát az alábbi törvények, építésügyi rendeletek és miniszteri utasítások, valamint szakhatósági előírások alapján végeztem el: Az UNESCO 7. nemzetközi szemináriumán elfogadott The wider use of education 1 címet viselő egyezmény ajánlásai; A közoktatásról szóló (legutóbb én módosított) évi LXXIX. Törvény iskolaépületekre vonatkozó fejezetei; Az OECD Centre for Effective Learning Environments Oktatási Igazgatóságának állásfoglalása 2 ; OTÉK (Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/2002. XII. 20. Kormányrendelet kötelező hatályú rendelkezései a nevelési-oktatási épületekre; OTSZ, (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet nevelésioktatási intézményekre vonatkozó fejezetei; A Közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet; /1953. (Eü. K. 4.) EüM utasítás: Az általános iskolákra, közép- és szakiskolákra, valamint az ipari tanulóiskolákra és tanintézetekre vonatkozó közegészségügyi szabályok megállapítása tárgyában; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről; MSZ 6270 A helyiségek természetes megvilágításáról; Az oktató-nevelő intézményekre vonatkozó közegészségügyi, építési és üzemeltetési előírások (szabványok) gyűjteménye. 1 Ennek saját magyar nyelvű fordítását mellékletként csatolom. 2 A CELE állásfoglalását saját fordításban szintén mellékletként csatolom. 11

12 3. Az alkalmazott kutatási és feldolgozási módszerek A pedagógiai terek vizsgálatánál többféle tudományos szemlélet- vagy megközelítésmód kínálkozik. A tér, a tereket magába foglaló épület vagy épületegyüttes, illetve annak környezete és funkcionális egységei koronkénti változása vizsgálható többek között építészetelméleti, szociológiai és társadalomtörténeti alapon. Disszertációm a társadalomtörténeti szemléletmód pedagógiában való érvényesülésének jegyében készült. A kutatómunka kezdetét a történeti és neveléstörténeti elsősorban magyar és német nyelvű szakirodalom feltárása jelentette. A téma feldolgozásánál a tér fogalmának episztemológiájától indulva a térhasználat és a társadalmi terek minőségének dimenzióit igyekeztem kategóriákba sorolni. Dolgozatom történeti részeiben a leíró jelleg mellett elméleti-elemző módszert, a levéltári dokumentumelemzés és kvalitatív tartalomelemzés módszerét alkalmaztam. Struktúraelemzéseket, képanyagok, és építészeti tervek, a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az iskolaépületek kialakításával foglalkozó nemzetközi szervezetek ajánlásainak és állásfoglalásainak elemzését követően kategóriarendszerek felállítására törekedtem. A pedagógiai tér minőségi dimenzióinak vizsgálatánál az egyes korok iskolaépítészetének kiemelkedő alkotásait az ARCHICAD tervező programmal megszerkesztve elemeztem. A felhasznált forrásanyagok között előnyben részesítettem a primer forrásokat, de azok adatait számos esetben kritikával kezeltem és más dokumentumokkal történt ütköztetés után ahol csak lehetett a bizonyított tényeket használtam fel a munkámban. 12

13 4. Bevezetés 4.1. A TÉR Mert tudom az idő mindig idő S a tér csak tér és mindig az S ami létezik csak időben létező S csak a térben igaz... S. Eliot: Hamvazószerda (Vas István fordítása) A társadalom- és kultúratudományok számára a TÉR társadalmi alkotásként jelenti a kutatás tárgyát, mely által a kultúráról és az identitásról alkotott fogalmainkat árnyalhatjuk. A tér mindenkor a hozzá társuló kulturális jelentések révén gondolható el. Felosztásának alapvető formái a város, a régió vagy a nemzetállam kulturális rendszerek termékei, melyek egyrészről elképzeléseket hoznak létre, másrészről konszenzusokat teremtenek az általuk meghatározott jelentésekről A tér fogalma és értelmezése a pedagógia segédtudományaiban Az alábbiakban a tér fogalmát rendszerezem a természet-, és társadalomtudományok nézőpontjából; akusztikai, antropológiai, építészeti, geometriai, földrajzi és pszichológiai, valamint szociológiai szempontból egyaránt. A tér mint gyűjtőfogalom, az alábbi fogalmakat mint részhalmazokat foglalja magában: űr, kozmosz, világ, természet, környezet, környék, régió, hely. A tér részhalmazait az alábbi ábrával szemléltetem: T É R űr kozmosz világ t e r m é s z e t k ö r n y e z e t k ö r n y é k r é g i ó hely Minden tudománynak saját térfogalma van. A geometriában például a teret három kiterjedése különbözteti meg a felülettől, a vonaltól és a ponttól. A geometriai tér minden irányban azonos minőségű, egyenletes. A geometriai térben két pont közötti távolság 13

14 ugyanakkora, akár függőleges, akár vízszintes irányban vannak egymástól. Nem így a fizikai térben, ahol nem mindegy, hogy függőlegesen vagy vízszintesen akarunk eljutni egyik pontból a másikba! A földrajzi tér szerint fennsíkon vagy mélyföldön élünk, meleg, hideg vagy mérsékelt égöv alatt, baráti, vagy ellenséges országokkal körülvéve, városban vagy faluban lakunk. tér és idő keresztjére vagyunk feszítve írja Simone Weil 3, mert a jelenben való létezés, a megélt idő, és a hely kapcsolódnak a tér fogalmához. Valahol, valamiben, valahogyan lenni egzisztenciális meghatározottság. Az emberi lét helyzetértékelő alapfogalmai, térbeli viszonylatokat kifejező szavakkal csengenek össze: kívül-belül, fentlent, közel-távol, magasan-mélyen lenni fizikai, pszichikai és szellemi alaphelyzeteket is jelölnek. Ebből következően beszélhetünk egy diskurzus teréről, a szeretet teréről, vagy a lehetőségek teréről. Ezek mindegyike poláris viszonyt feltételez, mindig két egymástól különböző között feszül ki a tér. Olyan relációk ezek, amit a telítettség mér: a szabad lehetőségek realizálódásának mértéke szerint. Mértéke lehet továbbá az, ami a teret a hely nyugalmat jelző állapotától dinamikusan megkülönbözteti. Ebből következik, hogy tér az, ami folyamatosan születőben van, lehetőség és realizálódás feszültségében, a realizált súlyos jelenvalósága és a lehetőség vibrálása között. A tér része, alkotója mindaz, ami benne megtörténik. És éppen azért, mert születés és megtörténés nem kézzelfogható, csak tetten érhető, esetleg leképezhető például a három dimenzió geometriájába is. A leképezés már megfosztó, merevítő az összes dimenzió gazdagságához képest. Kézzelfoghatóvá már csak a vetülete válik, a lenyomat. Ettől a lenyomattól a visszaút a tettenéréshez szabad lehetőség és realizálódás közötti feszültség újraélésében a megtörténésen keresztül vezet. Ha a teret elemezni akarjuk, kezünkben csak a vetület, a minta, a lenyomat marad, vagy ezek különböző egymáshoz kapcsolódásai. Ezért a térről véleményem szerint csak úgy érdemes beszélni, ha benne értjük a léthelyzetek és megtörténések gazdagságát, és csak ilyen értelemben beszélhetünk a pedagógiai terek vizsgálatáról/vizsgálhatóságáról is. Ebben az értelemben az építés mint emberi tevékenység alakítandó-ja maga a tér. Aki épít, teret szül, a megtörténés irányában tagolja a lehetőségek mérhetetlen gazdagságát. Ennek az építésnek ritmusa van, ami lehallgatható. A ritmus a tagolás ritmusa, amellyel a két poláris viszonyban lévő kapcsolata jön létre. Ennek a ritmusnak mint a zenében vannak alapformái, amelyek az eltérő téralkotási módokban közösek. Az 3 Weil, S. (1998): Ami személyes, és ami szent. Vigília Kiadó, Budapest

15 alapformák vetületi képei elemezhetők, lehetnek nyelvi, zenei, geometriai minták, de mindenképpen létezésük strukturáltságának lenyomatai. Ilyen módon az építés alapfogalma a tér, az emberi gondolkodás és nyelv élő egészébe helyezhető. Az emberi tér nem homogén, mint a geometriai tér, hanem az egyes pontoknak más és más jelentése van. Itt születtem, ide jártam iskolába, mutatunk a térképen egy városra, az utcán egy házra, és oda szeretnék elmenni, kutatni! mondjuk. Az életünk érzelemmel telített, jelentőségteljes pontjait helyeknek nevezzük. A helyek érthetően mást és mást jelentenek az egyes embereknek. A mohácsi csatamező nekünk magyaroknak vészt, a törököknek dicsőséget jelent. A természeti adottságokat részben eltérően ítéljük meg, mert van aki szereti, van aki meg nem kedveli a sík vidéket, és van olyan jelenség, amit hasonlóan élünk meg, például a magas hegyvidéket fenségesnek, míg a dombok között húzódó völgyeket intimnek tartjuk. Az emberek a természeti adottságokat is megjelölik, és ezzel hellyé avatják, például azzal, hogy elnevezik: például Vérmező, Ördögárok. A hegycsúcsokat póznaállítással, zászlókkal jelöljük meg, a réten álló öreg tölgyfa terebélyes koronája alá padot helyezünk. Falusi házak udvarára, nyaralók kertjébe dús lombozatú dió, hárs vagy gesztenyefát ültetünk, mert kellemes, hűvös az árnyéka. Ha már anyagot mozgatunk meg, akkor építünk, mert nem más az építészet, mint emberi terek, azaz helyek kialakítása. Az erdőben fák törzsére színjelölést festve turistautat hozhatunk létre. Az építészeti terek természetesen ennél többnyire sokkal bonyolultabbak, például a hegycsúcsra épített kilátó, ami amellett, hogy megjelöli a legmagasabb földrajzi pontot, az erdei iskola tanulóinak a tapasztalati úton történő tanulás helye, ahonnan körbetekintve a korábban csak tankönyvből vagy filmfelvételekből ismert biológiai, földrajzi, meteorológiai jelenségek valóságosan megtapasztalhatók. Védett helyeket teremtünk magunknak a természet viszontagságaival szemben, például lakóházat építünk. Régen várakat építettek, melyek védelmül szolgáltak az ellenséggel szemben. Kápolnákat, templomokat építünk, ahol közösen imádkozhatunk. Műhelyt a munkához, boltokat a kereskedelemhez, vendéglőket, hivatalokat, kórházat és nem utolsó sorban iskolákat, ahol tanulhatunk, illetve taníthatunk. Amos Rapoport az épített környezet jelentéseinek három szintjét különbözteti meg: (Értelmezésében e három szint az urbanizációs folyamatok megközelítésének módját is jelenti.) 15

16 felső szint; a kozmológiák, kulturális rendszerek, világnézetek, filozófiai rendszerek, pl. a szent tér stb. szintje; középső szint; mely az identitás, státusz és jólét, a hatalom és hasonlók kifejezője. (Ezek a tevékenységek, magatartásformák és minták inkább rejtett, mélyen fekvő, mint eszközszerű aspektusai;) alsó szint; mely a tér mindennapi használatára vonatkozik. (Anyagi jellegű jelek, melyek lehetővé teszik a használati módok, társadalmi helyzetek, a várható magatartás azonosítását. Ily módon a használók képesek megfelelően és kiszámíthatóan viselkedni, megvalósulhat közöttük az együttműködés.) 4 A modern tér felfogható akként, hogy a tér mint tartály, mint egy semleges, mérhető keret vesz körül bennünket, amely ugyanakkor absztrakt, mert egy univerzális, általános - közös tér, amely egyszerre szociális - kulturális tér is. Mircea Eliade A szent és a profán című alapművében részletes tárgyalja az emberiség korai időszakainak tér- és időfelfogását. Összehasonlítja a történeti korok vallásos térfelfogásait a korunkra úgymond jellemző profán térfelfogással. Erről így ír: Bennünket azonban nem annyira a vallásos tértapasztalás végtelen különbözőségei érdekelnek, mint inkább az, hogy mi a közös mindezekben a tapasztalásokban. Mert hasonlítsuk csak össze a nem vallásos ember viszonyát ahhoz a térhez, amelyben él, a vallásos embernek a szent térhez fűződő viszonyával, és azonnal felismerjük, mekkora különbség van e két viselkedés között. 5 Emellett fontos kérdés a tér homogeneitásának vagy inhomogeneitásának kérdése. A történeti korok embere számára a szent helyek, azok centrumában lévő égi és földi összeköttetést biztosító világtengelyek (axis mundi) szakítják meg a tér homogeneitását. Ezek körül a centrumok körül terül el a rendezett világ, a kozmosz, és ami rajta kívül esik, az a káosz. E térbeli tagoltság leírását így foglalja össze: A vallásos ember számára a tér nem homogén. Ugyanis vannak részei, amelyek a többitől gyökeresen különböznek, ezeket nevezi jelentésteli tereknek. A tér inhomogeneitását tükröző vallásos tapasztalat a világalapítás ősi élményére mutat, ugyanis ahol a szent a térben manifesztálódik, ott mutatkozik meg a valódi valóság, és ezáltal a világ életre kel. Ennek okát így magyarázza: Először ez a térben létrejövő törés teszi lehetővé a 4 Rapoport, Amos (1994): Spatial Organization and the Built Environment. In: Ingold, Tim (szerk.): Companion Encyclopedia of Antropology, Culture and Social Life. Routledge, London Eliade, M. (1987): A szent és a profán. Európa Kiadó, Budapest

17 világképzést, mert igazán ez teremti meg a fix pontot. ( ) A szent betörése a világban nemcsak egy fix pontot jelent a profán tér meghatározatlanságában, hanem egy nívótörést, a különböző kozmikus síkok, az ég és föld, a föld és az alvilág között, s így az egyik létmódból a másikba való átmenet lehetőségét teremti meg. ( ) A szent betörése révén létrejött fix pont ezek után már a centrum, mely lehetővé teszi a tájékozódást és a mi világunk horizontális kifejtését. Így válik a világ káoszból kozmosszá, rendezett világgá. A vallásos ember csak megszentelt világban képes élni, mert csak az ilyen világ részesül a létben, és ezáltal csak ez létezik valóban. A vallásos ember létre szomjúhozik. A lakott világát körülvevő káosztól való félelem és a semmitől való rémület szoros kapcsolatban áll egymással. 6 Véleményem szerint ez utóbbi állítás nemcsak a vallásos emberre vonatkozik, hiszen maga Eliade is úgy vélekedik, hogy tökéletesen profán egzisztencia nem létezik, mégis szükség van e különbségtételre, hiszen itt elsősorban a térfelfogások különbözőségének megragadása a célunk. A szent tér tehát egy szilárd pontot ad, ezáltal a kaotikus világban való tájékozódás lehetőségét, képességét a világalapításra és reményt a valóságos életre. A profán térfelfogás ezzel szemben a tér homogeneitását és az egyes helyek relativitását képviseli. Igazi orientáció nem lehetséges, mert a szilárd pont többé nem egyértelműen ontologikusan alapozódik meg. Ez a pont feltűnik és eltűnik az idő változásának megfelelően. Korunk világáról pedig így nyilatkozik: Nincs is igazi világ többé, hanem egy összetört univerzum darabjai, többé-kevésbé semleges helyek végtelen amorf mennyisége, melyek között az ember az ipari társadalomban való élet kötelezettségeitől hajtva ide-oda mozog. 7 Ennek ellenére a profán téren belül is vannak olyan értékek, amelyek a vallásos térélmény inhomogeneitására emlékeztetnek. Vannak a térnek megkülönböztetett pontjai; természet, környezet, környék, tájak, melyek a többitől minőségileg különböznek. Például az otthon, az első szerelem helye, vagy egy idegen város meghatározott pontjai, melyekhez katonakori emlékek kötődnek. Ezek a helyek a magát már tökéletesen vallástalannak tartó ember számára is különös egyedi jelentőséggel bírnak: ezek privát univerzumának szent helyei. Ezt a jelenséget Eliade a modern ember kriptovallásos viselkedéseként értékeli. Eliade gondolati rendszerének jelentősége témánk szempontjából nemcsak abban áll, hogy a vallásos embernek a különböző korszakokban jelentkező térfelfogásait mutatja be, hanem hogy a vallásos és profán térfelfogás szembeállításával a térszerveződés olyan 6 Eliade, M. (1987): Eliade, M. (1987):

18 törvényszerűségeire mutat rá, melyek feledésbe merültek, illetve modern világunkból látszólag kihullottak. Nyilvánvaló azonban, hogy ezen rendező elvek történeti örökségeként az ember által alakított környezetben fennmaradtak, s mint ilyenek térbeli tapasztalatainkra és ezáltal térfelfogásunkra is döntő kihatással vannak. Ezek a rendező elvek manifeszt módon vagy visszahúzódva a tudatalattiba alakítják a térrel szemben támasztott mai igényeinket is. A tér olyan dimenziójára mutat rá itt Eliade, melynek kifejeződése korunkban csaknem teljesen az esztétikumba tolódott át, vagy éppenséggel eltűnt. Ha jelen van, úgy történeti minták utánzásának igényeként, vagy például a monumentalitás iránti vonzódásként jelentkezik. 8 Eliade értelmezése ugyanakkor azt is láthatóvá teszi, hogy milyen nagy jelentősége van az alapításnak mint közösségi tettnek, mint a közösségi akarat megnyilvánulásának a legtágabb értelemben vett otthonteremtésben. Az otthon itt egy orientációs pont az egyén életében, s mint ilyen nem csak a térbeli orientáció, hanem a hely révén a társadalommal való identifikáció számára is támpontot nyújt. A káoszt és a kozmoszt szembeállítva a kozmikus rend eredőjét egy tér és idő felett álló intelligenciának tulajdonítja. A helyek különbözősége mindennapi tapasztalatunk a fizikai térben is. A természet, domborzat, víz, nap, növények, kövek, épületek, tantermek, tárgyak és mindaz, ami ott történt, tesznek egyszerivé és megismételhetetlenné számunkra egy-egy helyet. A hely otthont jelent, nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is nevelő személyiségformáló hatása létezésünk minden szférájára kihat. Tér és hely különbségét, egymáshoz való viszonyát így írja le Hamvas Béla: A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, hacsak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható, és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több mint ez az egy. ( ) A helynek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van, és nemcsak látvány, hanem géniusz. Ezért nem határozható meg, csak lerajzolható, mert nem kiszámítható, mert arc. A terek fogalmak, a helyek nevek 9 8 Schneller István (2002): Az építészeti tér minőségi dimenziói. Librarius Kiadó, Kecskemét Hamvas Béla (1988): Öt géniusz. Életünk könyvek. Magyar Írók Szövetsége Nyugat-Magyarországi Csoportja, Szombathely

19 A tér értelmezése a szociológiában A társadalmi terek létrejöttének és értelmezésének elméleti koncepcióját elsőként a francia marxista szociológus Henri Lefebvre fogalmazta meg ben megjelent munkája, A tér létrehozása 10 a teret az időhöz hasonlóan társadalmi konstrukcióként értelmezi. Lefebvre ideológiai alapon kritizálja a kapitalista társadalmat és termelési viszonyokat. Az ipari társadalom fejlődése nyomán kialakuló modern társadalmi tér alapvető jellemzői a fragmentáltság, továbbá a tér áruba bocsáthatósága, annak mind homogénebbé válása, továbbá a tér csereértékjellegének nivelláló szerepe. 11 Lefebvre a társadalmi tér dimenzióit egy triáddal modellezi. Ennek egymással kölcsönhatásban álló elemei a következők: a téri praxis (pratique spatiale), amely magába foglalja a tér érzékelésekor érvényesülő gyakorlati szempontokat (tapasztalati, illetve elszenvedett tér). Ezek eredményezik a nem reflektált hétköznapiság szintjén álló megtapasztalt/átélt tér létrejöttét, illetve újraalkotását. Ebbe a csoportba tartoznak a téri viszonyok által meghatározott viselkedésformák olyan elemei, mint a termelési és reprodukciós rutin és annak megközelítésmódjai által létrehozott különböző térformák. Ide sorolhatók a téri viszonyok testi átélésének, illetve elszenvedésének tapasztalatai is; a tér reprezentációja (représentation de l espaces), amely a téri praxis létrejöttét is befolyásoló ideológiai-kognitív jellegű téri reprezentációkat foglalja magába. Ezeket leginkább a tudományok (például matematika, filozófia, építészet és szociológia stb.) rendezik a tér kognitív értelmezése során fogalmi szinten megjelenő formába. Ilyen jellegű konstrukciók például a matematikai-fizikai modellek, amelyek terek formájában teszik lehetővé a téri viszonyok értelmezését; a reprezentáció terei (espaces de l représentation), a terek és azok komplex szimbolizációjának együttes megjelenése, melyet az önkifejezés és megélés terei alkotnak. Ezek elsősorban azokhoz a képekhez, szimbólumokhoz kapcsolódnak, amelyek kiegészítik a térben megjelenő tevékenységeket, továbbá a térrel kapcsolatos elgondolásokat. A térnek ez az összetevője is mindig az adott társadalom uralkodó rendjének, az azt kifejező diskurzusoknak alávetett. Ez a térdimenzió a legalkalmasabb a korábban bemutatott téri reprezentációk imaginációjára. Ilyen jellegűek a művészet ellenállást kifejező terei, vagy a modern kort megelőző időkből származó, az éppen adott társadalom archaikus rétegeibe lesüllyedő mitikus téri képek. 10 Lefebvre, H: (1974): La Production de l espace. Éditions Antrophos. Paris 11 Löw, M. Steets, S. Stoetzer, S. (2007): Einführung in die Stadt- und Raumsoziologie. Verlag Barbara Budrich, Opladen & Farmington Hills. 52. Idézi: Németh András (2008): A néptanítói tudás konstrukciója Az elemi népoktatás enciklopédiájában. Iskolakultúra sz

20 A téri praxis A tér reprezentációja a tér érzékelésekor érvényesülő gyakorlati szempontok, (tapasztalati illetve elszenvedett tér) a téri praxis létrejöttét is befolyásoló, ideológiaikognitív jellegű téri reprezentációk A reprezentáció terei a terek és azok komplex szimbolizációjának együttes megjelenése A társadalmi tér ábrázolása Lefebvre triádjával 12 A társadalmi terek létrejöttének és felépítésének másik a szociológiában széles körben elfogadott elmélete Pierre Bourdieu nevéhez fűződik. A társadalmi, illetve a szimbolikus térre vonatkozó elképzeléseit először Finom megkülönböztetések (La Distinction), majd az azt társadalmi cselekvéssé fejlesztő A gyakorlati észjárás (Raisons pratiques, Sur le théorie de l action) című munkájában fejti ki részletesen. 13 Bourdieu kiinduló hipotézise szerint a különböző társadalmi pozíciók, diszpozíciók (habitusok) és állásfoglalások (a társadalmi ágensek választásai) szoros összhangban állnak a társadalmi viszonyokkal: azok különbségei egyben tükrözik az egyes társadalmi rétegek közötti különbségeket, illetve távolságokat is. Ez a társadalmi különbség, illetve távolság az általa társadalmi térnek elnevezett fogalom alapvető jellemzője. Ez olyan elkülönült, egyidejűleg létező, de egymáshoz képest kizáró pozíciók összessége, amelyeket kölcsönös 12 Löw, M. Steets, S. Stoetzer, S.: (2007): Bourdieau, P. (1979/1994): Raisons pratiques, Sur le théorie de l action. Magyarul: Bourdieu, P. (2002): A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Napvilág Kiadó, Budapest. Idézi: Németh András (2008):

21 kizárólagosságuk, egymásra vonatkoztatottságuk és a közöttük lévő távolság, valamint hierarchia (alatt, fölött, között) viszonyok határoznak meg. 14 Ebben a valós társadalmi viszonyok vizsgálata által megragadható társadalmi térben az egyes személyek (ágensek), illetve csoportok pozícióit gazdasági és kulturális tőkéjük megoszlása határozza meg. Ebből következően az egyes ágensek annál több közös tulajdonsággal rendelkeznek, minél közelebb állnak egymáshoz a fenti két dimenzió mentén. A gazdasági és kulturális össztőke potenciális tulajdonosai: nagyvállalkozók, szabadfoglalkozásúak, művészek, valamint a mi vizsgálatunk szempontjából jelentős szakmai csoport részeként az oktatási rendszer különböző szintű szereplői: az egyetemi és középiskolai tanárok a társadalmi térben is elkülönülnek a kevesebb gazdasági és kulturális tőkével rendelkező rétegektől. Németh szerint az alapfokú oktatási rendszer képviselői, a tanítóság a magasan kvalifikált szakmunkások és az alacsonyabb státuszú közalkalmazottak csoportjához közel (a viszonylag magas kulturális tőke és az alacsonyabb gazdasági tőke birtokosai között) helyezkedik el. 15 Bourdieu megállapítása szerint az egyes társadalmi csoportok állásfoglalásainak tere a diszpozíciók vagy habitusok terének közvetítésével tükrözi azok társadalmi pozícióinak terét: a különbségtevő távolságok rendszerének amely meghatározza a különböző pozíciókat a társadalmi tér két dimenziójában az ágensek (vagy az ágensekből képzett osztályok) tulajdonságai, vagyis gyakorlatuk és az általuk birtokolt javakban fennálló különbségtevő távolságok rendszere felel meg. A pozíciók minden osztályához egy pozíciók által kondicionált habitus (vagy ízlés) osztálya rendelhető, valamint ezen habitusok, illetve generatív képességük révén közvetített javak és tulajdonságok szervezett együttese, amelyet a stílus rokonsága egyesít. 16 Ez a kondicionált habitus mint elkülönült és ugyanakkor megkülönböztető gyakorlatokat generáló alapelv határozza meg például az egyes csoportok fogyasztási szokásait, szabadidős tevékenységét, politikai beállítódását. Az ágensek, illetve csoportok tágan értelmezett fogyasztási szokásai a birtokolt javakat ideértve a kulturális javak fogyasztását tekintve determináltak. A különböző pozíciókhoz kapcsolódó különbségek, vagyis a javak, a gyakorlatok és főleg a modor eltérései (ugyanúgy, mint egy nyelv fonémakészlete vagy egy mítoszrendszert alkotó megkülönböztető jegyek és különbségtevő távolságok együttese) 14 Bourdieu P. (2002): Németh András (2008): Bourdieu, P. (2002):

22 minden társadalomban szimbolikus rendszereket alkotó különbségekként, tehát megkülönböztető jelekként működnek. 17 Bourdieu a kulturális javak, saját terminológiájával a kulturális produktumok elemzése, a lehetőségek terének kialakítása során a társadalmi mező (képzőművészeti irodalmi vagy tudományos mikrokozmosz) vizsgálatát is fontosnak tartja. Ha kapcsolatot teremtünk a művek (a formák és stílusok), az állásfoglalások (amelyek csak akkor érthetők meg, ha viszonylatrendszernek tekintjük őket, a fonémarendszerhez hasonló jegyek, vagyis a megkülönböztető távolságok rendszerének) tere és az iskolák vagy szerzők tere (azaz a kulturális termelésen belüli megkülönböztető pozíciók rendszere) között, összeegyeztetjük a belső és a külső, a formalista, valamint a szociológiai szempontú megközelítés eredményeit Bourdieu, P. (2002): Bourdieu, P. (2002): 57. Idézi: Németh András (2008): 90. p. 22

23 A tér antropológiája Edward T. Hall amerikai antropológus a városi tér használata, a városi viselkedés változásainak vizsgálata során vezette be a proxemika fogalmát, mely a kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolságot, az ember távolság és térérzékelését, a társaktól való távolságtartás fiziológiai, pszichológiai, szociális és kulturális összetevőit vizsgálja. Kiemeli a verbális és non-verbális, testi, térbeli kommunikáció kultúrafüggő különbségeit. 19 Külön említést érdemel a térérzékelés komplexitása, melyben az érzékszervek szem, fül, orr mellett a bőr és az izmok is részt vesznek. A proxemika részterületei: a, Infrakulturális, amely a viselkedést vizsgálja. b, Prekulturális, amely a fiziológiai vonatkozásokat tárgyalja. c, Mikrokulturális, a proxemikai megfigyelések zöme erre irányul. A mikrokultúra megnyilvánulásait tanulmányozó proxemika a tér három alapvető kategóriáját különbözteti meg: A tér kötött, részben kötött és kötetlen típusát. Az egyes szintek egymásra vonatkoztatásának módszertani nehézségét a kultúra eredendő meghatároz(hat)atlansága okozza. A kultúra meghatározatlansága annak következménye, hogy az egyén és a társadalom kulturális megnyilvánulásai egy időben több szinten zajlanak. Minden organizmus életében döntő szerepet játszik a redundancia, vagyis az, hogy az egyik érzékelési rendszer által szállított információt hiba esetén más rendszerek pótolják. Az emberi kultúra is nagy redundanciával dolgozik. Ha nem így volna, szinte képtelenek lennénk a kapcsolatteremtésre. A fogalmi modell és az osztályozási rendszer feladata, hogy kifejtse a közlés magától értetődő részeit, és jelezze a részek egymáshoz való viszonyát. Az ember anyagi eszközöket hozott létre territóriumának kiterjesztéséhez, továbbá kialakította a határait jelző látható és láthatatlan jeleket. Ezáltal a területiség körülírhatóan meghatározott. Ezt a tértípust a proxemikában kötött térnek nevezzük A kötött szerkezetű tér Egyének és csoportok tevékenységének megszervezésének egyik alapvető módja a kötött tér, amely megszabja a viselkedés lehetőségeit, például településszerkezet, házak típusa, iskolák belső, alaprajzi elrendezése. Gyakori hiba, hogy építészek tervezőmunkájuknak csak a vizuális vonatkozásaival törődnek azzal, ami látható. 19 Hall, T. E. (1980): Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, Budapest

24 Általános tapasztalat, hogy az ember egy életen át magával hurcolja a kötött térről kisgyermekként óvodás, kisiskolás korban szerzett élményeit. (A térérzékelés vonatkozásában az egyik legfontosabb különbség az egyes kultúrák között, hogy az emberi szervezet anatómiai és viselkedési sajtosságainak más-más vonásait hangsúlyozzák.) A részben kötött szerkezetű tér Az individuum viselkedése alapján lehet: egymástól távoltartó szociofugális tér, például a vasúti váróterem, illetve egymáshoz közelítő szociopetális tér, például kávéházak asztalkái. Fontos hangsúlyozni e jelenségek egyes kultúráktól való függőségét. Ami az egyik kultúrában szociofugális tér, az a másikban esetleg szociopetális. Továbbá, hogy ezek nem értékkategóriák, mert a szciofugális tér nem feltétlenül rossz, és a szociopetális tér sem feltétlenül jó. Ami az egyik kultúrában kötött térelemnek minősül, azt egy másikban részben kötöttnek tekintik és fordítva A kötetlen tér Az individuumok szempontjából talán a legfontosabb, mert a másokkal való kapcsolatteremtésben szerepet játszó távolságokat soroljuk ide. A kötetlen térelemeket pontosan körül lehet határolni, és döntő jelentőségük minden kultúra lényeges összetevőjévé avatja őket; például egy lakás vagy tanterem berendezése. Minden élőlény számára, de az embernek kiemelten fontos, hogy a másik emberhez képest milyen fizikai távolságban van. Az emberek egymás iránt táplált pillanatnyi érzéseitől függ, hogy mennyire közelítik meg egymást. E felismerés kapcsán a pszichológia a társas érintkezésben a kötetlen tér négy típusát különbözteti meg: intim, személyes, társasági és nyilvános tértávolságot. (Mindegyik közeli és távoli szakaszra bontható.) Intim, vagy bizalmas távolság közeli szakasz (0-15 cm között) A birkózás, szeretkezés, vigasztalás és gyámolítás zónája. Intim, vagy bizalmas távolság távoli szakasz (15-45 cm között) Nincsen direkt kontaktus, de a kezünkkel elérhetjük, és bárhol megfoghatjuk vagy megsimogathatjuk a partnerünket. Személyes távolság közeli szakasz (46-75 cm között) A partnerek végtagjai még megérinthetik egymást. Abból, hogy a partnerek egymástól mekkora távolságot tartanak, következtehetünk a viszonyukra, az egymás iránt táplált érzelmeikre. 24

25 Személyes távolság távoli szakasz ( cm között) kartávolság. Ilyen távolságból olyan témákat szokás megbeszélni, amelyekben személyesen érdekeltek vagyunk. Társasági távolság közeli szakasz ( cm között) Ez az optimális távolság a tanár-diák munkakapcsolatban. A kommunikáció során senki sem akarja megérinteni a partnerét. Ez a távolság a személytelen ügyek megtárgyalására való, bár a közeli szakaszában több személyes mozzanat van még, mint a távoliban. Társasági távolság távoli szakasz ( cm között) A társasági távolság maximumán folytatott üzleti vagy társasági beszélgetés hivatalosabb jellegű. Ha ebben a távolságban elveszítjük a társunk tekintetét, kirekesztjük őt, és a társalgás elakad. A tanítás során a tanárnak különösen a hátsó padsorokban helyet foglaló diákokkal folyamatosan törekednie kell a szemkontaktus fenntartására. Nyilvános távolság közeli szakasz ( cm között) Martin Joos formális stílus -nak nevezi ezt a beszédmódot. 20 A kapcsolat fenntartásához jelentősen megemelt hangerőre van szükség. Nyilvános távolság távoli szakasz (751 cm-től) Színpadi távolság. Nagyobb közönség előtt, illetve nyilvános szereplés alkalmával ez az optimális távolság, de a kommunikáció nem verbális részének közvetítése szinte teljes egészében a gesztusokra és a testhelyzetekre hárul, és a beszédtempó is lelassul Az építészeti tértípusok a, nyitott és zárt tér: A nyitott térnél a talaj fölé a szabad ég borul, mint a legrégebbi ma is működő görög színházban, Epidauroszban vagy a modern sportcsarnokok esetében. A zárt tér oldalt helyenként, vagy teljesen zárt és gyakran felül is le van fedve. b, a hosszanti és a centrális tér: a hosszanti tér mozgásra sarkall, míg a központos tér a figyelmet a középpontba vonzza. c, a lapos és magas tér: a lapos térnél a belső magasság kicsi, nyomasztó, a magas térnél a falak és az oszlopok az égbe törnek, felszabadító hatású, de lehetnek elérhetetlenek is. 20 Idézi: Nemes Nagy József (1998): A tér a társadalomtudományban. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Kiadása. Ember Település Régió. Budapest,

26 4.2. A tér minőségi dimenziói A tér kvalitatív dimenziói a tér azon tulajdonságait jellemzik, amelyek a társadalmi használatból erednek. Tehát a minőségi dimenziókon a tér egyes pontjainak tartományai különböző társadalmi megjelöltségét értjük. A tér egy tartománya ugyanis elsősorban nem egy háromdimenziós koordinátarendszerben elfoglalt helyével, hanem például rendeltetésével, társadalmi hovatartozásával, egy közös szimbólumrendszerben elfoglalt helyével, történetével jellemezhető. 21 A tér minőségi dimenziói a tér társadalmi használatából eredő valóságrétegekre utalnak, ugyanis maga a társadalmi-emberi létezés is többdimenziós, az ember több dimenzióban, valóságrétegben él egyszerre, az ember tagozódik bele a valóság egészébe. Nem kíván külön indoklást, hogy az épített emberi környezet térbeli világa azon kor társadalmának, társadalmi viszonyainak térbeli lenyomata, amely azt a környezetet létrehozta. 22 Így az épített környezetnek mindazt a gazdagságot, azaz dimenziógazdagságot, illetve szegénységet, azaz dimenziószegénységet tartalmaznia kell, amit a többdimenziós társadalmi létezés magában hordoz. A társadalmi-közösségi lét dimenziógazdagsága rendkívül komplex jelenség, melynek meghatározása nem könnyű feladat, hiszen a valóságrétegek száma szinte tetszőlegesen sok lehet, ugyanis különböző minőségi jegyek is csoportosíthatók egy-egy főbb dimenzió szerint. Célszerűbbnek tűnik a teret használó, érzékelő, birtokló és formáló ember létének dimenzióit figyelembe venni írja Schneller István. Ez a felosztás összefügg azzal, ahogy az ember a valóság egészébe a különböző valóságrétegek mentén beletagozódik. 23 Mely egésznek tagja az ember, és milyen fajta egésznek része az általa használt tér? Hamvas Béla írja Közös életrend című esszéjében, hogy a társadalmat különféle felosztásban, és így különböző módszerekkel lehet vizsgálni: a társadalom mint természet, a társadalom mint lélek, a társadalom mint szellem, a társadalom mint közösség Schneller István (2002): Az építészeti tér dimenziói. Librarius Kiadó, Kecskemét Gelléri Gábor (2002): A földrajzi fordulat. Térben gondolkodás a világ olvasására. Tér és Társadalom. 3. sz Habermas, J. (1999): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris Kiadó, Budapest Hamvas Béla (1988): Közös életrend. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiadása, Budapest

27 A társadalom e dimenziók mentén tagozódik, ezért ilyen és hasonló dimenziókba lehet besorolni a tér minőségi dimenzióit, vagy, ahogy korábban fogalmaztuk, a tér különböző valóságrétegekhez kötődő megjelöltségét. Schneller gondolatmenetét követve azt állítjuk, hogy az épített környezet téri világában, ideális esetben a társadalom, a társadalmi viszonyok szervezett, tagolt rendszere megjelenik, és így jönnek létre a tér különböző minőségi dimenziói. Természetesen ezen dimenziók meglétének, hiányának, a tér ilyen erővonalainak, tagoltságának kimutatása nem kényszeríthető normatívákba, sem egyéb mérhető kategóriarendszerekbe. Ezek a dimenziók, mivel több különféle kvalitatív tulajdonság csoportosításaiként jönnek létre, szükségképpen lágy kategóriák, melyek nehezen definiálhatók, részint nehezen határolhatók el egymástól, továbbá mint már említettük, szinte tetszés szerinti számú dimenzió vehető figyelembe, és így a most következők tulajdonképpen sűrítmények, minőségi tulajdonságok sűrítményei. Ezért nem definíciót adunk, amelyek meghatározhatók, hanem tartalmukat próbáljuk meg a hozzájuk tartozó minőségi tulajdonságok felsorolásával meghatározni. 25 Továbbra is Schneller eszmefuttatását követve kíséreljük meg a tér minőségi tulajdonságainak egyes dimenziókba sorolható csoportjait leírni Minőségi dimenzió. A tér használhatóságán nyugvó minőségi dimenzió, a funkcionális-működési dimenzió. Ebben a dimenzióban a tér egyes pontjainak megjelöltsége helyértéke a funkcionális térszerkezetben elfoglalt hellyel értelmezhető. Használati értéke van. Térbeli környezetünk egy-egy darabjának jól meghatározható rendeltetése van, s e dimenzió szempontjából így jellemezhetjük őket: ez erdő, ez szántó, az pedig lakóház, vagy lakóterület, amaz műhely, gyár vagy iparterület, ez üzlet, vagy bevásárlóközpont, amaz pedig iskola vagy oktatási centrum. A rendeltetés szerint elkülönülő funkcionális elemek egymáshoz közel helyezkednek el, vagy az egymásmellettiséget kizárják, összeköttetést igényelnek és így tovább. E működést biztosító elemek és a közöttük összeköttetést biztosító hálózati elemek egy funkcionális vagy működési szerkezetet alkotnak. E szerkezet jelzésére alkalmas például egy iskolaépület esetében annak funkcionális sémája. E funkcionális szerkezet alapján mondjuk, hogy a tér működési vagy funkcionális dimenzióban strukturált vagy tagolt, azaz egy adott pontjához vagy részéhez a rendeltetés, a valamire szántság minősége rendelhető hozzá. 25 Schneller István (2002):

28 Minőségi dimenzió. A tér érzékelhetőségén, az egyes részeihez való kötődés eltérő mértékén nyugvó, pszichikai-territoriális dimenzió. Ebben a dimenzióban a tér egyes pontjainak megjelöltsége az ember pszichológiaiantropológiai adottságai, privát és társas viselkedésének meghatározó jegyei elemi helyhez kötődései révén történik. Térbeli helyzet-meghatározásainkhoz kötődnek a fent és a lent, a közel és a távol, az alacsonyan vagy magasan értékelő kategóriái. Vannak kitüntetett irányok, amelyek a felegyenesedett ember testtartásával, valamint a gravitációval kapcsolatosak, és vannak különböző tulajdonságokkal rendelkező kitüntetett égtájak. Vannak hallható, belátható, bejárható és ezekkel ellentétes térrészek. Vannak jól érzékelhető imázsalkotó térelemek. Strukturálódik a tér a szülőföld haza, a szülőváros falu, valamint az otthonos és az idegen kategóriák szerint is. Ebben a dimenzióban a tér strukturáltsága egyfajta individuális vagy csoporttudaton alapuló pszichikai helyzetértékelésen, helyzetérzésen, érzelmi kötődésen alapul Minőségi dimenzió. A társadalom értékhierarchiáján nyugvó társadalmi-szellemi dimenzió. Ebben a dimenzióban a tér egyes pontjainak megjelöltsége a társadalmilag elfogadott értékek szimbolikus megjelenítése által történik. E harmadik minőségi dimenzióba azok a tulajdonságok sorolhatók, amelyek a tér társadalmi jellegével, tulajdonságaival kapcsolatosak, melyek az ember társadalmi lény mivoltának tükörképei. Ebből a szempontból nemcsak magán- és közterületek vannak ugyanis, hanem a két véglet között megannyi átmenet: egyének, családok, szakmai közösségek privát, fél-nyilvános és nyilvános terei. Profán világunkban is vannak kitüntetett helyek, ünnepek, találkozások számára fenntartott terek és mindennapi térségek és természetesen kimondottan szakrális és profán terek is. Tagozódik például a középiskolai kollégium könyvtárterme mint közösségi tér a saját laptopjukat wifi-vel szabadon használok, és az asztali gépeknél hosszan egymásra váró szerényebb anyagi hátterű diákok jövedelemszint szerint való hovatartozásnak megfelelően. Amennyiben a tér társadalmi hovatartozása mint egy értékrendszer szellemi kifejeződése megjelenik, akkor beszélhetünk a tér e társadalmi-szellemi dimenzióban vett struktúrájáról. 28

29 Minőségi dimenzió. A hely és szellem, a genius loci hagyományozott értékein nyugvó történeti-közösségi dimenzió. A tér egy adott részének nemcsak helyzeti vagy helyi értéke lehet, hanem időbeli történeti is. Ez a történetiség lehet társadalomtörténeti és formatörténeti érték egyaránt. A tér egy adott helye történeti és közösségi megjelöltséget hordozhat. Egy-egy hely évszázadok óta piactér, átkelőhely vagy iskola stb. volt. Az egyes történeti korok építészeti stílusai is megjelölik a tér egyes helyeit. Ezek a helyek, tértartományok eltérő mélységű múlttal rendelkeznek, így eltérő mértékben sűrítik magukba az ott lejátszódó események jellegét. A történeti közösségi dimenzióban való megjelöltségnek tekintjük azt a világnézethez kötődő térszemléletet, azaz azt a rendet, amely az egyes térbeli egységek egymáshoz való viszonyát megszabja. Mindezek együtt összefoglalhatók abban, hogy a történeti-közösségi dimenzióban vett tagoltság a hely szellemét, azaz a genius loci-t hordozza, s ez az, ami a legnehezebben megragadható a minőségi dimenziók közül. Amint a fenti leírásokból látható, a tér minőségi dimenzióinak maghatározása e dolgozat keretei között, hipotetikus jelleggel és csak vázlatosan történt. Ennél egzaktabb megragadása úgy vélem csak egy konkrétan adott környezet elemzésénél lehetséges. Továbbá a minőségi dimenziók ilyetén elkülönítése önmagában kissé mesterkélt, hiszen mindegyik egy konkrét térben jelenik meg, egymástól sokszor nem is elválasztható módon. A dimenziók egysége abban mutatkozik meg, hogy egy-egy épített környezetben a vizsgálatunk szempontjából releváns esetben, például egy iskolaépületben mindezek a dimenziók egy egységes, konkrét térben együtt jelennek meg. A minőségi dimenziók elkülönítésének értelme a tér tagoltságának bemutatásánál mutatható ki. Ugyanis az épített környezetben megragadhatók olyan tértartományok, melyek elhatárolása során az egyes dimenziók uralma döntő, illetve maga az elhatárolás ezen dimenziók szerint történik. A környezetalakítás, ezen belül például az iskolaépítészet jelenkori válságát fentiek figyelembevételével úgy is jellemezhetjük, hogy a tér szervezésében, tagolásában többnyire csak egy szempontot, dimenziót, tudniillik a működési-funkcionális dimenziót alkalmazza. Környezeti minőség viszont csak a négy dimenzióban való tagoltság együttese révén jön létre. A jó, a rossz, vagy a felszabadító környezet e komplex szempontrendszer szerint határozható meg. A tér fogalmának elméleti körüljárása és a különböző segédtudományok szerinti vázlatos áttekintése után térjünk át a társadalmi terek funkcionális rendjének, azon belül a tanulási terek első megjelenésének az ókorral kezdődő tárgyalására. 29

30 mert a múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él! Bábel Balázs 5. A civilizáció kezdete Az ókor első tanulási terei Az archaikus kultúrákban minden emberi megnyilvánulás a szakralitásról szól. Az ősi kultúrák térkialakításának alapsajátossága a centrum és a periféria kapcsolata, ahol a középpontban mindig a szent, például a totemoszlop, majd pedig az oltár áll, és ehhez kapcsolódnak a reprezentáció terei. Ezeken belül az ókor első tanulási terei, és a későbbi korok iskolai terei is egészen az újkorba nyúlóan a szakrális tér részét alkotják. Hosszú évszázadokon keresztül a templom vagy székesegyház közvetlen közelében, vagy a szerzetesi kolostorral szerves építészeti és szervezeti egységben működnek. Az archaikus korok első tanárai a különböző papi rendek elöljárói. A kereszténység megjelenésétől, a kora középkortól pedig először a szerzetesek, majd a világi papok. A középkorban a képzés szinte kizárólagos célja a klerikus utánpótlás biztosítása. Az első civilizációk négy hatalmas folyó hordalékkal feltöltött síkságán jöttek létre, ott, ahol a mezőgazdaság kialakulásának feltételei is a legkedvezőbbek voltak. Mezopotámiában 26 a Tigris és az Eufrátesz, Egyiptomban a Nílus, Indiában az Indus, valamint Kínában a Sárga folyó mentén. Ezeken a területeken az áradások után a termőföld magas terméshozamot biztosított. Ez a természeti adottság a korabeli népesség koncentrációját eredményezte. Mezopotámiában már Kr.e körül több nagy település alakult ki. Ezer, sőt tízezer lakosú városok jöttek létre. Egyiptomban a városi civilizáció valamivel később, Kr.e körül, majd az Indus síkságán a Harappa-civilizáció Kr. e tól virágzott. Jóllehet a kutatások mai állása szerint úgy tűnik, az észak-kínai kultúra ezektől függetlenül, Kr.e körül keletkezett, e társadalmak számos közös jegyet viselnek. Témánk szempontjából a legfontosabbak: az írásbeliség megjelenése, a városi fejlődés, és azoknak a hatalmas középületeknek a vizsgálata, melyekben rábukkanhatunk a tanulás céljára kialakított legkorábbi terekre A mezopotámiai nevelés terei A sumér társadalom magas fokú fejlettségét bizonyítja, hogy az ifjak a Tábla házában már szervezett oktatásban részesültek, melyről a sumér irodalom Kr.e körüli emlékei tudósítanak. 27 A töredékes formában fennmaradt szövegrészből kitűnik a későbbi korok nevelési-oktatási intézményeinek több, máig érvényes ismertetőjegye. 28 A 26 A mezopotámia görög szó jelentése: folyamok köze a Tigris és az Eufrátesz között, a mai Irak területén. 27 Komoróczy Géza (1983): A sumér irodalom kistükre. Európa Kiadó, Budapest Skierra, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

31 gyermekek a családi otthontól elkülönített, egy erre a célra kijelölt helyen, és idegen személyek irányításával szigorú számonkérés és büntetés mellett ismerkedtek az agyag- és viasztáblákon bemutatott tananyaggal. A sumérok, bár eltűntek, hatásuk, civilizációjuk folytatásra lelt egész Mezopotámiában és annak közvetítésével több más nép (elemiták, médek, kaldeusok, akkádok és asszírok stb.) kultúrájában is. Erről is tudósítanak a Biblia első lapjai: Noé egyik fia Khám nemzette Khúst. Az ő fia, tehát Noé dédunokája volt Nimród. Hatalmas vadász az Úr előtt... az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kalnéh a Sineár (sumér) földjén. 29 Mezopotámiában az uralkodó egyben az első számú vallási vezető is volt, és a templomközpont a politikai rendszer alapvető eleméül szolgált. Monumentalitása látványos figyelmeztetés volt minden városlakó számára arról a hatalmi erőről, amely kormányozta napi életét. Az uralkodó alá rendelt központi vezetés sajátos jogi rendszert, állandó hadsereget, stabil hivatalnokrendszert és világosan elkülönülő osztályokra tagolt társadalmat épített ki. Az írnokok kezdettől kitüntetett helyzetű személyek, az állam ügyintézői voltak, akiket kezdetben a templomokon belül képeztek és alkalmaztak. A hajdan nagyhatalmú ókori városállam, Mari királyi archívumában fellelt agyagtáblákon több ezer szövegtöredéket találtak. Az ásatások és a régészeti feltárások alapján rekonstruált képen a királyi palota és közvetlen környezetének alaprajza látható. Mari utolsó királya, Zimri-Lim palotájában (Kr. e ) már elkülönített helye volt az ifjakkal való foglalkozásnak. Ez a legkorábbi feltárt és rekonstruált ókori épületegyüttes, amelyben az archívum tanúsága szerint a királyi palota termei között felbukkan a tanterem. Mégpedig meglepően központi helyen, a trónterem és a király lakosztályának közelében. Ebben a teremben nyilvánvalóan csak az uralkodó és közvetlen környezetének gyermekei részesültek valamiféle oktatásban, a papok és az írnokok képzése pedig a templom falain belül történt. 30 A törvényeiről ismert Hammurapi uralkodása idején (Kr.e ) Babilon hatalmas birodalommá formálódott, amely magába foglalta egész Dél-Mezopotámiát. Egy évezreddel később a Libanon hegység lábánál elterülő tengerparti Fönícia megnövekedett gazdasági és kulturális erejét tengeri kikötőinek és fejlett kereskedelmének köszönhette. A fejlődés legfontosabb feltétele a tapasztalatok és ismeretek intézményesített átadása volt. A kereskedőnek a pénzváltás, az árfolyamok ismerete mellett a környező népek nyelvét is birtokolnia kellett, továbbá jártasnak kellett lennie az írásos szerződések elkészítésében. 29 Mózes I. könyve 10. fejezet Göhlich, M. (1993): Die pädagogische Umgebung. Juventa Verlag, Weinheim/München

32 1. ábra. A Mari királyi palota alaprajza 31 A föníciai írásból alakult ki hosszú évszázadok folyamán a görög és a latin betűírás. A Kr.e körül nagyhatalommá emelkedett Asszíria vasból készült fegyverekkel felszerelt hadserege meghódította Mezopotámiát, és az írásos emlékek a jól szervezett, és széles körben megtanított szabályok szerint működő katonai államról tanúskodnak. 32 Alig fél évezred múltán e földrajzi térség vezető hatalma a Perzsa birodalom lett, melynek területe a Nílustól az Indus folyóig terjedt. Az erős központi hatalom kiszolgálására létrehozott tisztviselői réteg megszervezve a fiatal férfiak kiképzését, maga gondoskodott saját utánpótlásáról. A babiloni-asszír oktatás titkaiba a mezopotámiai ásatások folyamán napvilágra került babilóniai iskolák nyújtanak bepillantást. Sipparban, a napisten városában ásták ki a templomhoz tartozó iskola maradványait. Bél isten városában már ben feltárták az ősrégi Nippurnak a templomiskoláját és a levéltárát. Az iskolahelyiségek környékén olyan ékírásos táblácskákat is találtak, amelyek a közvetlen iskolai gyakorlat tanúi. Számos szövegtöredék került elő a Krisztus előtti 4. évezred fordulójáról, amelyek istenlisták, foglalkozások és használati tárgyak neveinek jegyzékét tartalmazzák Juhari Zsuzsanna (1997): Egy ókori királyság mindennapjai. Népszabadság XII. 6. Budapest. E tanulmányra Mikonya György hívta fel a figyelmemet. Segítségéért ezen a helyen is köszönetet mondok. 32 Mészáros István (1982): Mióta van iskola? Móra Könyvkiadó, Budapest Bognár László (1991): A babiloni-asszír oktatás. Új Pedagógiai Szemle

33 A megfejtett írásos forrásokból ismert legkorábbi iskoláról a következő adatokat tudjuk: Ez az iskolaépület a sippari templom közvetlen közelében állt. Alapterülete 12 m x 13 m, azaz 156 m 2 volt. A tantermek, ahogy a nippuri iskolahelyiségek is, igen apró kis termecskék voltak. Valószínűleg csak rossz időjárás esetén használták a fedett helyiségeket, egyébként a tanítás az iskola udvarán folyt. 34 Erre az Ebeling által kiadott assuri ékírásos szövegekben találunk adatot. A tanár a művészek, írástudók csapatával belép az iskola udvarába. Jer, fiam, ülj le lábaimhoz; beszélni akarok hozzád, nyisd ki füleidet! Kicsi korodtól serdülő korodig az iskolában maradsz, mert a táblaírás művészetének, a tudománynak a jeleit még nem ismered. 35 A szövegből megállapítható, hogy a tanulók a tanító lábánál, a földön ültek, éppen úgy, ahogy az keleten ma is szokás. 2. ábra A babiloni É-temen-an-ki zikkurat, és rekonstruált képe. 36 Az ásatások tanúsága szerint az egykor dúsgazdag város lakói emeletes házakban éltek, melyek tetői fölé büszkén magasodtak a paloták és templomegyüttesek messziről látható díszes falai és tornyai. Mindegyiket felülmúlta a képen is látható hétemeletes, 90 méter magas zikkurat. 37 Ezek a Kr. e től egymás után épülő toronytemplomok (zikkuratok) egyúttal a városok, gazdasági és igazgatási központjai lettek. Az írnokiskola elvégzése után itt képezték ki a közigazgatás különböző rendű és rangú tisztviselőit. 34 Bácsy Ernő (1935): A babiloni-asszír oktatás. Bertók Kiadó, Debrecen Bognár László (1991): Szentkirályi Zoltán Détshy Mihály (1986): Az építészet rövid története. Műszaki Könyvkiadó, Bp Artner Tivadar (1979): Az ókor művészete. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Budapest. 94. A Marduk főisten tiszteletére emelt zikkurat építése nemzedékekig tartott. Hatalmas testébe mintegy 85 millió téglát építettek be. Négyzetes alapjának oldalélhosszúsága 90 méter volt. A legfelső szint falai rejtették a szentélyt, ahol Marduk főisten 24 ezer kg tömegű aranyszobrát őrizték. Ennek a hatalmas építménynek a Kr. e. VI. században történt újjáépítéséhez fűződik a Bábel tornyáról szóló mítosz. 33

34 5.2. Az ókori egyiptomi nevelés környezete A Nílus mentén Egyiptomban az uralkodó fáraó tulajdonát képezte minden földterület, és alattvalóit arra kötelezte, hogy terményeik egy részét neki szolgáltassák be. A begyűjtés megszervezését és lebonyolítását az írnokok végezték, akiknek e tevékenység végzéséhez tudniuk kellett írni, olvasni, mérni, leltárt készíteni, könyvelni és jelentést írni. 3. ábra Ülő írnok szobra. (V. dinasztia, Kr.e. III. évezredből) 38 Azokat a fiatal fiúkat, akiket arra szemeltek ki, hogy felnőtt korukban ezt a foglalkozást végezzék, egy-egy nagy tapasztalatú írnok mellé osztották be. A tanítás-tanulásnak ebben az ősi formájában a fiatalok utánzással igyekeztek elsajátítani a szükséges gyakorlati képességeket. Kr.e. a II. évezredben még nem voltak iskolák, de az előkelő egyiptomi ifjak azon nagy tudású szakemberek köré csoportosultak; akik meg tudták határozni az égitestek állásából az áradások pontosan idejét, akik ismerték az apály idején újra és újra szükségessé váló földkimérések szabályait, a Nílus vizét felfogó és elvezető gátak, illetve öntözőcsatornák építésének technikáját. Mindehhez komoly számtan-, mértan- és statikai tudás kellett. Elég itt emlékeztetnünk a kor hatalmas építményeire: a mértanilag pontos, csillagászatilag hitelesen betájolt, évezredek óta szilárdan álló piramisokra. Az ókori birodalmakban tehát iskola még nem létezett, tanulók, tanulócsoportok viszont már voltak. A tanulók száma az egyes populációkban csekély volt. Az előkelők gyermekei a paloták mindennapi életében készültek fel arra, hogyan kell majd felnőtt korukban viselkedniük, az alacsonyabb néprétegek gyermekei pedig szüleik mellett, a napi élet gyakorlatában tanulták meg a felnőttként végzendő tevékenységeiket Az ókori görög nevelés terei Az ókori görögök nevelés első leírására Homérosz Iliász című eposzában bukkanhatunk. A királyi családból származó Akhilleusz nem apja udvarában, hanem Agamemnon mükénéi király udvarában nevelkedett, ahol egy Foiniksz nevű magánnevelő irányításával vált érett férfiúként szónak szónokává és tettnek végbevivőjévé Artner Tivadar (1968): Évezredek művészete. Gondolat Kiadó, Budapest Homérosz (1952): Iliász IX sor. Gondolat Kiadó, Budapest. 34

35 A perzsák tengeri támadását Kr. e. 490-ben visszaverő Athén néhány év alatt virágzó városállammá vált. Ekkor alakult ki az ókori nevelés egyik fontos és első pedagógiai tere: a gümnaszion, a görögök számára oly fontos testgyakorlás és a sportolás színtere. Az ép tesben ép lélek eszméjét való görögök a testi nevelés mellett az értelem kiművelését is ugyanolyan fontosnak vallották. Az elméleti ismereteket is a természet inspiráló közelségében igyekeztek továbbadni. Platón 40 az Akadémosz nevű félisten templomát körülvevő parkban tanította a hallgatására összegyűlt fiatalokat. Arisztotelész 41 Platón tanítványaként egy szomszédos ligetben, az Apollón Lükeiosz szobra körüli sétányon beszélgetett tanítványaival. 42 A korabeli ábrázolásokat; vázaképeket, domborműveket és falfestményrészleteket elemezve fény derül az ókori nevelésoktatás számos, témánk szempontjából fontos részletére. A görög városállamok előkelő polgárai igyekeztek gyermekeiket gondos nevelésben részesíteni. A patríciusok a város élén betöltött vezető szerepüket elsősorban vagyonuk megőrzésével és gyarapításával tudták biztosítani és 4. ábra Görög vázakép, Kr. e. III. századból 43 utódaiknak továbbadni, de ehhez elenged- hetetlenül szükséges volt a kor műveltségtartalmainak átadása a következő generáció számára. Az előkelő családok gyermekeinek oktatására mutatkozó igényt elégítették ki megfelelő díjazás ellenében azok a tanítók, akik már nem házi nevelők voltak, hanem lakásuk egyik helyiségét iskolaszobának 44 berendezve fogadták a hozzájuk érkező tanulókat. A fiúk mert szervezett oktatásban még hosszú évszázadokig csak a fiúk vehettek részt azonban még nem alkottak korosztályonként tanulócsoportot, vagy valamilyen elért tanulmányi eredmény alapján kialakított iskolai osztályt, hanem a tanító mindenkivel személyesen foglalkozott Platón Kr. e. ( ) 41 Arisztotelész Kr.e. ( ) 42 Innen eredeztethető az elnevezésük a reneszánsz idején felújított, és máig működő intézményeinknek: akadémia, ill. líceum, melyek azonban ekkor már szigorúan épülethez kötött, zárt térben folytatott nevelésoktatás helyei. 43 Kéri Katalin (2004): Gyermekek a történelemben. Pécs, Lásd: Mészáros István (1982): Werner, J. (1934): Paideia, die Formung des Griechischen Menschen I.-II. Walter de Gruyter & Co. Berlin und Leipzig

36 5. ábra A Kr. e. 500 körül készült ivópoháron egy görög ifjú látható az őt kísérő paidagogosszal, kezében a kütharával. Tehát az ókori Athénban jelent meg az iskola első olyan formája, ahol a tanulók már egy e célra kialakított zárt helyen, a tanító irányításával együtt tanultak. A magyar iskola szó a görög σχολη (szkólé) latin schola változatából származik. A szkólé eredeti jelentése: szabadidő, pihenés, nyugalom ami később a tanulásnak szentelt időtöltéssé módosult, majd pedig mind a mai napig az erre létrehozott hely, később intézmény elnevezésére szolgál. 46 A Kr. e. 480 táján festett vázaképen a tanító széken ül, kezében viasztábla, melyre íróvesszővel betűket, majd szavakat rajzol. Előtte a tanuló először figyeli, majd utánozza a tanító mozdulatait. Tőlük balra a másik tanító dallamfelismerést gyakorol egy ifjúval, és az aulosjátékra 47 oktatja. 6/a. ábra. Vázakép Kr.e körül 46 Németh András (2002): A tanterem és berendezésének története. Iskolakultúra sz Az aulos az ókor széles körben kedvelt fúvós hangszere volt. Lényegében egy kétágú síp, amely dallamjátékra is alkalmas volt. 36

37 A kép jobb szélén a paidagogosz látható, aki figyelemmel kíséri a rábízott gyermek tevékenységét, hogy otthon segíteni tudjon a tanulás-gyakorlás során. A falon függő tárgyak a tanítás-tanulás szükséges eszközei: falra függesztett irattekercs, írótábla, az összecsavart irattekercsek tárolására szolgáló faliszekrény, valamint kütharák ábra Vázakép Kr.e körül 49 Az előző oldali vázakép folytatása: Középen a tanító, kezében szétnyitott irattekercs, ennek tartalmát magyarázza az előtte álló fiúnak. Baloldalt egy ifjú kütharán gyakorol tanára előtt. A kép jobb oldalán itt is a paidagogosz látható, aki figyelemmel kíséri a rábízott gyermek tevékenységét. A falon kétoldalt két ivócsésze, két küthara függ és egy irattekercsek tárolására szolgáló faliszekrény. 7. ábra. Aulosjátékos és kütharával táncoló hölgy egy Kr.e körüli athéni csészén A kütharák többhúros pengetős hangszerek voltak. 49 Idézi és elemzi: Mészáros István (1982): Falus Róbert (1982): Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest

38 5.4. Az ókori római nevelés az iskolaszobák A fokozatosan terjeszkedő ókori Római Birodalom határai Kis-Ázsiától és Észak- Afrikától Európa nyugati részéig terjedtek, legkeletibb határa a Duna folyása volt. E hatalmas birodalomban felbecsülhetetlenül sokféle rendű-rangú hivatalnokra volt szükség, hogy a birodalom központi irányítóinak akaratát többé-kevésbé mindenütt megvalósítsák, ill. a rendelkezések végrehajtásáról kellő hozzáértéssel gondoskodjanak. 51 Mindez szervezett oktatás nélkül már elképzelhetetlen lett volna. A rómaiak lényegében a görögök iskolakereteit vették át, azon alig változtattak. Az alapismereteket írást, olvasást oktató iskola neve ludus volt, az alapismeretek oktatója pedig a ludi-magister vagy ludi-rector volt. Az írás-olvasás elsajátítása után az irodalmi-művészeti képzés következett, a grammatikai-retorikai iskola 52. Ezek az iskolák terjedtek el először Itáliában, majd a Kr. u. I. századtól az V. századig az egész birodalomban. A fiatalok Rómában is a tanító házában kialakított iskolaszobában tanultak. A legtehetősebb előkelő ifjak Itáliában tanító görög filozófusok mellé szegődve a kor legmagasabb képzést nyújtó filozófiai iskoláinak valamelyikében ismerkedhettek, vitatkozhattak a természetben, valamint az ember magatartásában és gondolkodásában érvényesülő törvényszerűségekről. A nevelés az emberben rejlő értékek felismertetését, kibontakoztatását célozta, vagyis a studia humanitatis megvalósítását. Mindennek az ifjúkorban történő elkezdését Horatius így magyarázza: Ifjú, tiszta szívedbe most kortyold fel a bölcs tanítást, most menj a nagyokhoz. / Őrzi a szilke soká a szagát annak, amit először öntesz bele. 53 A Kr. u. V. században, a Nyugat-római Birodalom bukása előtti évtizedekben kísérletet tettek az addigra jelentően differenciálódott tananyag elméleti rendszerbe foglalására. A hét szabad tudomány, melyet ekkor már egy-egy tudományterületre specializálódott tudós tanított: a grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, asztrológia és zeneelmélet voltak. A tanító egyénileg foglalkozott az egyes tanulókkal, és a tananyag beosztásában, az előrehaladás ütemében egyaránt a tanuló egyéni tempója szerint haladt. Ezen a földrajzilag is hatalmas területen Kis-Ázsiától Pannóniáig egyre több iskola működött. A disszertációm súlyponti részét képező XX. századi magyar iskola fejlődését, szerkezeti és térbeli differenciálódását tárgyaló fejezeteinek még nem szerves 51 Mészáros István (1982): A grammatika tárgya latin szótani és mondattani ismereteket, a kiejtés, hangsúlyozás szabályait taglalja. A retorika tárgya az írásbeli művek megszerkesztése, a fogalmazás, az oklevél szerkesztés és kiállítás szabályainak összessége. 53 Horatius (1961): Levelek I, 2, Horatius összes művei. Corvina Kiadó, Budapest. 38

39 előzménye, de a térbeli egybeesés okán mindenképpen említést érdemel a Nyugat-római Birodalom részeként Pannónia, hazánk dunántúli területe. E tartomány kiemelkedő szerepet töltött be a határok védelmében és a kereskedelemben. A császári helytartó székhelye, Aquincum ma is látható romjai egy Kr. u. II-III. században jelentős város emlékei. Továbbá rangos települések voltak a dunántúli úthálózat csomópontjában kialakult Gorsium, és az észak-déli nemzetközi kereskedelmi út mellett fekvő Scrabantia, valamint Savaria. 54 Ezekben a helyi közigazgatási központokban Itáliához hasonlóan élénk élet folyt. A város vezetőinek és az előkelő családok gyermekeinek a ludus -ban biztosították az alapvető ismertek megszerzését, melynek élén helyi származású ludus-magister állt, aki saját házában kialakított iskolaszobában foglalkozott a tanulókkal. A korabeli ábrázolásokat, vázaképeket, domborműveket és falfestményrészleteket elemezve fény derül az ókori nevelés-oktatás számos, témánk szempontjából fontos részletére. Egy Kr. u. évtizedekben készült pompei falfestmény a tanítást ábrázolja az itáliai ludus -ban: A tanító előtt három gyermek ül, térdükön teleírt lapot tartanak. Ketten olvasnak, a harmadikkal a tanító foglalkozik. Hátuk mögött állnak a kísérőik. A Kr. u. III. században Gallia tartományban készült domborművön a térbeli megjelenítésnek köszönhetően plasztikusan szemlélhető a kor grammatikai-retorikai iskolaszobája. Középen ül a tanító, két tanítványa egy-egy irattekercs szövegét tanulmányozza. A harmadik éppen érkezőben, kezét római módra kitárt tenyérrel köszönésre emeli, bal kezében pedig kis iskolatáskáját fogja. 8. ábra Tanítási jelenet egy galliai domborművön Gorsium ma a Székesfehérvár melletti Tác. Scrabantia = Sopron, Savaria = Szombathely. 55 Artner Tivadar (1979):

40 5.5. Az ókori zsidó nevelés helyei és szervezeti formái A hagyományaihoz erőteljesen ragaszkodó zsidóság nevelésről vallott nézeteiről számos hasznos információt találunk a Bibliában és az apokrif iratokban. Az Ó- és Újszövetség könyveiben nyomon követhetjük a választott nép történetét, és kirajzolódik előttünk az ókori oktatás-nevelés legfejlettebb és legszervezettebb formája. Szíráh bibliai héber nyelven írt apokrif könyvében Kr.e. 200 körül utal az ingyenes taníttatás szükségességére, amely napjaink kötelező és ingyenes oktatásának is alapját képezte. Palesztinában a Kr.e. második században dúló vitákban kialakult alapelvekre fektették az ingyenes oktatás első szabályait. Sziráhnak Jeruzsálemben saját akadémiája volt, ahol etikai kérdéseket tanulmányoztak és a Törvényt tanulták. Könyvének utolsó soraiban így bátorítja leendő tanítványait, illetve azok szüleit: Jertek közel hozzám ti mind, akik tanulatlanok vagytok, s járjatok az én iskolámba számat kinyitottam ingyenesen fogadja be lelketek a tanítást. 56 Alig száz évvel később Simon Ben Setách már egy átfogó javaslatot tett a zsidó közösség minden gyermekére kiterjedő ingyenes oktatására. 57 Rábbán Gámliél 58 rabbi, akit az Apostolok cselekedeteinek könyvéből ismerünk, gyakran elmondta, hogy mindenkinek szükséges egy tanítót találnia, mivel ez az eljövendő életre is felkészít. Kezdetben a tanítás természetesen főleg vallási hagyományokra szorítkozott, de a gyermekeket már nagyon hamar megtanították a különböző mesterségekre is. A Pirqé Ávbot 59 -ban olvashatjuk, hogy: A Tóra, ha nem egészül ki a kézművesség tanításával, végül is lustasághoz és bűnözéshez vezet. 60 Aki nem tanítja fiát egy szakmára, semmirekellőt nevel belőle. olvashatjuk a Shabbat 150. fejezetében. A családban a fiúk nevelésért az apa volt elsősorban felelős. Ő tanította meg az előírt imákat, amelyeket emlékezetből kellett tudni. A Talmudban van egy szabály: Ne végy magadhoz 6 évesnél fiatalabb tanítványt, és ne erőltesd bele a tudást úgy, mint egy ökörbe. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, mert a szülők gyakran már a 4-5 éves fiúkat is a zsinagóga kántorával taníttatták. Sőt az is általános gyakorlat volt, hogy a gyermek a kántornál élt, akitől a Biblia kántálva történő éneklése mellett jó modort is tanult. 56 Metzger, B. M. (1977): An Introduction to the Apocrypha. Stockholm Santala, R. (2002): Pál apostol Saul rabbi. Bridge Mission Society, Budapest A korábbi magyar nyelvű bibliafordításokban Gamáliel. 59 Jelentése: Az atyák mondásai. 60 Pirqé Ávbot 2,2. 40

41 9. ábra A kapernaumi zsinagóga romjai 61 Ezeket a gyerekeket tinokot sel bét hákneszet -nek, vagyis kis zsinagógai gyermek -nek nevezték. Mai szóhasználattal amolyan óvoda-féle volt ez. Széleskörű elterjedtségét jól bizonyítja, hogy már a Krisztus előtti időkben is Szőlőskert -nek nevezték. A gazdag családokban a gyermekeket a paidagogosz kísérte az iskolába, ő vitte a gyermek írószereit: a vastollat és a viasztáblát is. Tíz éves korban (!) egy kevésbé kellemes periódus kezdődött az oktatásban. Ekkor vezették be őket a szóbeli Törvénybe, és a Törvény kerítésének ismeretébe, valamint számos tisztasági előírásba ábra Tóra-tekercs, festett pergamen Atlas of Bible History. Lion Publishing, Oxford Elgondolkodtató, hogy már 10 éves korban elkezdődött az elvont fogalmak tanítása, az absztrakció fejlesztése. 63 Gáspár Zsuzsa Maros Donka (1990) (szerk.): A hit asztala. Officina Nova, Budapest

42 Szervezett iskolák a zsinagógákkal szoros kapcsolatban alakultak ki, amelyekben az ún. bét hászáfer, azaz a könyv háza működött. A tanítás tárgya elsősorban a Biblia volt. Ettől már korán megkülönböztették az ún. bét tálmud -ot, vagyis a tanulás házát. Itt az atyák hagyományainak magyarázatára koncentráltak. Egy tanítóra általában 25 tanítványt bíztak, de ha a gyermekek száma 40-re nőtt, a tanító kapott egy segédtanítót. Így maradhatott Izráel a könyv népe. 64 A filozófia, azaz a görög gondolkodás tanítását mellőzték. A nyelvtanulás a héberre korlátozódott. A lányok nevelése azonban jelentősen eltért a fiúkétól. Őket társadalmi okokból bevezették a görög nyelvbe, sőt a korabeli költészetbe is. Az anyák dolga volt, hogy lányaikat betanítsák a házvezetés, a szövés és a sütés-főzés mesterségébe. A tehetősebb apák gyakran gondoskodtak róla, hogy felnőtt fiaik Jeruzsálembe kerüljenek továbbtanulni. Ott működött például Kr. u között a már említett Gámliél, aki nemcsak a Nagytanács elnöke és a nép lelki vezetője volt, hanem egy 500 tanítvány befogadására alkalmas iskolát is működtetett. Ő görög filozófiát is tanított, hogy tanítványai később kapcsolatba kerülhessenek provinciájuk 65 kormányzójával. Becslések szerint az első században az egész földközi-tengeri területen több mint 150 zsinagógához kapcsolt iskolaközpont működött. 66 A tarzuszi születésű Saul, a későbbi Pál apostol, akinek a látomással kísért megtérése széles körben ismert történet 67, 20 és 25 éves kora között szintén Gámliél tanítványa volt. 68 Josephus Flaviustól 69 tudjuk, hogy a Jeruzsálemi Templom lerombolása után (Kr.u. 70- ben) a farizeusok 70 fő tanulási helyét Javnéba (Jamniába), a mai Tel-Aviv közelébe helyezték át, és ők maradtak az egyedüli örökösei az atyák Tóra-magyarázatának. Összefoglalóan az antik nevelésről azt mondhatjuk el, hogy a nevelés-oktatás nem állami felügyelet alatt zajlott, hanem a szülők vagy a már felnőtt ifjú keresett magának egy 64 Santala. R. (2002): Palesztina földje, mint Kis-Ázsia jelentős része ekkor már római fennhatóság alatt állt. A rómaiak az első században fokozatosan vonták uralmuk alá térség népeit. Előbb a Görög birodalmat és Galliát, majd Szíriát és Palesztínát, és Kr. e. 63-ban Jeruzsálemet is elfoglalták. 66 Vö. Fináczy Ernő (1906/1984): Az ókori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat. Budapest Apostolok Cselekedetei 9, Apcsel. 22,3 69 Flavius, J. (1990): A zsidó háború. Bibliaiskolák Közössége, Budapest. 70 Flavius, J. (1983): A zsidók története. Gondolat Kiadó, Budapest. A farizeusokról így ír: A farizeusok önmegtartóztató életet folytatnak, és minden élvezettől tartózkodnak; amit az értelmes megfontolás alapján jónak tartanak, azt cselekszik, és egyáltalán kötelességüknek tartják az ész parancsainak engedelmeskedni. Tisztelik az öregeket és nem mernek parancsaikkal ellenkezni. Ha azt állítják, hogy minden előre meghatározott sors szerint történik, azzal még nem akarják elvitatni az emberi akarattól az önrendelkezési jogot, csupán azt tanítják, hogy Isten rendelése szerint a sors hatalma és az emberi értelem együtt működik, hogy mindenki tetszése szerint a bűn vagy az erény útjára lépjen. Tanításaik révén olyan nagy hatással vannak a népre, hogy minden istentiszteleti szertartást, imádságot és áldozatot csak az ő előírásuk szerint végez. XVIII. Könyv első fejezet 3. bekezdés

43 mestert, akinél tanulhatott. Így kezdetben a szó valódi értelmében vett iskolák, osztálytermek sem voltak, hanem a mester otthonában zajlott az oktatás, ami egy egyszerű kis helyiség volt, illetőleg sokszor a szabadban folyt a tanítás. Egyszerű ülőhelyek voltak a tanító és a gyermek számára (általában támla nélküli székek). Az írótáblát a térdükön tartották. Eszközök sem kellettek, illetve voltak, csupán egy viaszos írótábla, íróvessző, a számoláshoz egy számolótáblát használtak (egy tálca mélyedésekkel és benne kavicsokkal), illetőleg a rómaiaknál egy golyós számológép 71, vagy az ujjukon számoltak. Előfordult még kezdetleges térkép használata, és fából vagy csontból kifaragott betűformák használata. A zene oktatásához hangszerek, a testneveléshez egyszerűbb sporteszközök kellettek. 72 Az oktatás számára a tankönyvet az irodalmi és történeti munkák, valamint a XII Táblás törvények címen ismert jogszabálygyűjtemény jelentette. 73 A gyermeknevelésre vonatkozóan az ókorból csupán néhány írás maradt fenn. Ezek egyike Plutarchos műve. 74 Továbbá néhány utalás található a római szónoklattantanár Quintilianus munkájának első kötetében, ahol a leendő szónok nevelése okán először a kisgyermek nevelését tárgyalja. A zsidóság körében a magas fokon szervezett oktató-nevelő tevékenység eredményeként már a Krisztus előtti századokban széles körű írásbeliséggel igyekeztek biztosítani a kultúra áthagyományozását. A tanítás legtöbbször a zsinagóga épületéhez tartozó teremben, illetve annak közelében megépített iskolában folyt. Tanító csak érett férfiú lehetett. Harminc éves korában tekintették alkalmasnak arra, hogy nyilvánosan tanítson. Az antikvitásból átvezető időszak a Nyugatrómai Birodalom felbomlását követő három évszázad. Ezalatt fokozatos hódításokkal alakult ki Nagy Károly 75 birodalma, melyben a társadalmi változások eredményeként megjelenő új társadalmi rend: a feudalizmus volt kialakulóban. A fokozatosan eltűnő rabszolgaság helyébe az uralkodó osztály birtokában lévő földbirtokon saját munkaeszközökkel rendelkező jobbágyság lépett, akik azonban még hosszú évszázadokig szoros függőségi viszonyban álltak a földesúrral. Az új társadalmi rend és az azt jellemző tulajdonviszonyok megszilárdításában, valamint a kor tudástartalmainak áthagyományozásában döntő szerepet játszott a kereszténység gyorsan kialakuló hierarchikus egyházszervezete. 71 Amelyhez hasonlót nem olyan régen még nálunk is használtak. 72 Erről lásd bővebben: Werner Jaeger Paideia című, terjedelmes két kötetes munkáját. 73 E jogszabálygyűjtemény képezi a modern jogrendszer alapját. 74 Plutarchos (1924): Von der Kinderzucht. Griechisch und Deutsch zweisprachige Ausgabe bei Ernst Heimeran, München. 75 Károlyt, a frankok uralkodóját a 800. esztendő karácsonyán hatalmas ceremónia keretében koronázta császárrá a pápa. Az új birodalom a mai német és francia nyelvterületet, valamint Itália egy részét is magába foglalta. 43

44 Törékeny gyermekben adtad elénk az alázatosság jelképét Királyunk, midőn így szólottál: Ilyeneké a mennyek országa. Aurelius Augustinus Középkori iskolák, az egyház intézményei A kora középkori tudás áthagyományozásában a szóbeliség dominált. A társadalmi élet, a kisebb-nagyobb közösségek központja, rendszeres és sokáig egyetlen találkozási helye a szakrális tér, a templom volt. A szent tér és annak berendezési tárgyai, melynek középpontjában az oltár és a szószék állt, ahonnan hétről-hétre hangzott a tanítás. Ez a templomi tér az ezredfordulót követően bekerülő padokkal és összes berendezési tárgyával, a maga frontálisan kialakított elrendezésével, a figyelem egy irányba összpontosításával, egészen a színes üvegablakokon látható ábrázolásokig minden mozzanatával kommunikáló és egyúttal nevelő tér volt. Évszázadokon át szorosan ehhez az épülethez kötődve, ennek a környezetében jelennek meg a későbbi funkcionális terek: az ispotály a betegek ápolására, a plébános vagy apát háza, a dormitórium és a plébániai vagy kolostori iskolák A kialakuló egyházi szervezet és intézményei A Constantinus császár által Kr. u. 313-ban hivatalosan engedélyezett keresztény vallás nagyon gyorsan elterjedt az egész birodalomban. Az új vallást katolikusnak 77 nevezték, és az új feudális állam megszervezésében Nagy Károly legfőbb támasza a római központtal kialakuló egyházi szervezet volt. A klerikusok 78 egy része főleg papi funkciókat végzett, de közülük számosan az egyházzal kapcsolatban álló más feladatokat láttak el. Az uralkodó az állami apparátus kiépítésében és működtetésében is rájuk támaszkodott, mivel csak ők tudtak latinul, csak ők rendelkeztek megfelelő íráskészséggel, és csak ők voltak járatosak a különféle tudományokban. A megerősödő feudális viszonyok között a főúri családok csak akkor igényelték a klerikusok által nyújtott képzést, ha fiúgyermeküket erre a pályára szánták. A születő feudális állam működtetése viszont egyre több klerikust igényelt, mind az állami, mind az egyházi feladatok ellátása tekintetében. Az uralkodó tanácsadóival egész birodalmára kiterjedően megtervezte az oktatás intézményének rendszerét. Az emberiség történelmének folyamán először itt, a VIII-IX. század fordulója táján történt kísérlet egy egész birodalom területére kiterjedő iskolahálózat létesítésére Szent Ágoston (1982): Vallomások. Gondolat Kiadó, Budapest Vö. Máté Evangéliuma 19, A katholikosz görög szó jelentése: általános, egyetemes, minden népre kiterjedő. 78 A középkorban (az V-től a XV. századig) a különféle rendű-rangú egyházi személyeket összefoglaló névvel klerikusoknak nevezték. 79 Mészáros István (1982):

45 Ekkorra a városokban és nagyobb falvakban már szinte mindenütt megépültek a plébániatemplomok. A 813. évi Neunti Zsinat határozatának értelmében 80 Nagy Károly törvénybe foglalta, hogy minden plébánossal és templommal rendelkező településen plébániai iskolát kell nyitni. Ezekben a plébániai iskolákban a műveltség legelemibb ismeret- és készséganyagát tanították: a latin nyelvű szövegek olvasását, valamint az éneklést, ami a templomi szertartásokban történő aktív részvétel, ill. az erkölcsi nevelés előfeltétele volt. A nagyobb városokban létesített székesegyházak püspökeit az uralkodó, székesegyházi iskolák fenntartására kötelezte, melyekben magasabb műveltségtartalmakat is oktattak. A kor egyik sajátos iskolatípusa volt a szerzetesek kolostorai mellett létrehozott kolostori iskola. Az első szerzetesi házat Nursiai Benedek alapította Monte Cassino hegyén, 528-ban. Innen rajzottak ki a bencések, akik azután újabb és újabb kolostorokat alapítottak a Frankhonon kívül Hispániában, germán földön és a brit szigeteken, valamint 996-ban Szent-Márton hegyén 81. A bencés kolostorokban élő szerzetesek napi tevékenységét a szántóföldeken, kertekben, erdőkben vagy műhelyekben végzett munka jelentette, de jelmondatuk szerint: Ora et labora! Imádkozzál és dolgozzál! napi kötelességük volt a Biblia Ó- és Újszövetségi könyveinek olvasása is. A kolostorokban tehát olvasástanítás folyt. Az előző történelmi korszakban, a görög-római nevelés idején, a populációnak csak igen csekély hányada tudott olvasni. A Krisztus utáni első évezred végén a szerzetesi kolostorok elterjedésével párhuzamosan kezdődött az olvasástanításnak egy, a korabeli társadalom szélesebb rétegére kiterjedő első nagy hulláma. 82 Ugyanis a szerzetesek válogatás nélkül maguk közé fogadták a különböző társadalmi rétegekből érkező fiatalokat, az előkelő családok fiait épp úgy, mint a legalsóbb rétegek gyermekeit. A szerzetesek nevelő és kultúraterjesztő szerepe azért kiemelkedő, mert a Szentírást olvasva, Jézus életének történetét megismertetve, ezeknek a szövegeknek az olvasmányélményeire alapozva fogadtatták el az élet és a magatartás új, keresztény normáit, amelyekkel az új társadalmi rend szabályai közé szelídítették a barbár népeket. A plébániai iskolákkal szemben a kolostori iskolákban több irányú művelődésre nyílt lehetőség. Az előkelő származású és kiváló képességű fiatalok a kolostori közösségből kiemelkedve kivételes műveltségtartalmaik birtokában püspökök vagy az uralkodó udvarának tagjai, a kor diplomatái lehettek. 80 A III. Leó pápa által összehívott zsinat minden plébánián elrendelte a plébániai iskola létesítését. 81 Ma Pannonhalma. 82 Mészáros István (1982):

46 A St. Gallen-i monostorterv a feltételezett iskolaépülettel A Sankt-Gallen bencés monostorának 83 IX. századi, később prototípusként kezelt tervrajza az általam ismert legrégebbi fellelt középkori tervrajz, melyen feltűnik az iskolaépület. A klauzúrán 84 kívül van, de még a monostor területén, és egy kerítés veszi körül, melynek kapuja az iskola elöljárójának lakásával mansio capitis scolae szemben található. Mint rendi ember nem lakhatott világi diákok között, de szállását közvetlenül az iskola bejáratának közelében alakították ki. Az iskolaépületbe egy előtéren keresztül lehet belépni. A belső tér két részre osztott. A természetes megvilágítását egy-egy tetőablak biztosítja. Körülötte 12 kisebb szoba található ajtók nélkül, melyek a tanulók szálláshelyéül szolgáltak. A bejárattal szembeni keleti oldalon egy hátsó kijárat vezet az árnyékszékhez. A domus communis scholae elsősorban olyan iskolát jelent, melyben a rendhez nem tartozó gyerekek tanultak, de a communis melléknév a klauzúra területéről egyedüli épületként kiutasított iskolaépület esetében arra utal, hogy benne a kolostor ifjú nemzedéke együtt tanult a rend kint lakó, bejárós tanulóival. Hermann Lange szerint: A széles körben elterjedt nézetekkel szemben a monostoroknak még hosszú évszázadokig csak egyetlen iskolájuk volt ábra. A baloldali képen: a Sankt-Gallen-i monostorterv másolata látható a tervezett helyiségek megnevezésével. 86 A jobboldali kép az iskolaépület kinagyított alaprajza A görög eredetű monostor szóval jelöljük a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét, mely a rendtagok valamennyi életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. 84 A klauzúra a kolostor zárt, csak a szerzetesek által használatos része, amely ma már általában engedéllyel látogatható, de kizárólag férfiak számára. 85 Lange, H. (1967): Schulbau und Schulverfassung in der neuen Frühzeit. Verlag J. Beltz, Weinheim

47 A IX. század folyamán alakult ki a mai iskolák rendjének több alapeleme: egy-egy tanulócsoport már pontosan meghatározott tananyaggal, előírt rendben, tudatosan kidolgozott módszerrel foglalkozott. A későbbi osztályok előképeként egy-egy csoportba az azonos tananyagot tanulók, illetve azonos előtanulmányokkal rendelkező ifjak kerültek. A bencés szerzetesek az ismeretanyag rendszerezésével kialakították a határozott körvonalú és pontosan meghatározott tartalmú tantárgyak -at. Az egyes tanulócsoportok tananyaga egymásra épült, ez biztosította a tervszerű továbbhaladást. A szerzetesek egy kisebb köre a tanítást hivatásának tekintve elkészítette az első természetesen kézzel írott tankönyveket, melyeknek használata sokkal praktikusabbnak bizonyult az addig használatos irattekercseknél. A VIII. század végéig csak a nagybetűs írást ismerték. Alkuin legjelentősebb alkotása a kisbetűk megtervezése, melynek köszönhetően egyrészt több szöveg fért el a drága pergamenlapokra a kódexekbe, másrészt gyorsabbá vált az írási folyamat. A kolostori iskolákban a Biblia mellett a latin klasszikus szerzők műveit forgatták a legtöbbet. A szerzetesek odaadó szorgalommal végzett másoló munkájuknak többek között - azért van felbecsülhetetlen kultúrtörténeti jelentősége, mert az eredeti kéziratok az elmúlt ezer év során kivétel nélkül mind elpusztultak, és az ókori klasszikus szerzők alkotásainak szövegeit ma ezekből a IX-X. századi kolostori másolatokból ismerjük. E kolostori iskolák korszakos jelentősége vitathatatlan, de hatásukat számos neveléstörténeti munka túldimenzionálja. Egészen a XIX. századig nyúlóan az iskolaépítészetről szinte csak pontatlan elképzelések uralkodnak, melyek szerint az iskolák még az újkor folyamán is általában egykori kolostorokban vagy valamely más épületben kaptak helyet, és az első iskolaépültek a XVIII. század folyamán jöttek létre, amikor az állam mondják erősebb mértékben kezdte felvállalni az oktatásügyet. A német nyelvű szakirodalmat olvasva gyakran találkozhatunk olyan nézetekkel, miszerint tulajdonképpeni iskolaépületek Schulhäuser azaz kizárólag pedagógiai funkcióra tervezett épületek egyáltalán nem léteztek a XVIII. század előtt. Ez a széles körben elterjedt vélekedés egyoldalúnak bizonyul, és egy, kizárólag a XX. századból visszatekintő szemléletmód határozza meg. Kronologikusan sorba véve az iskolaépítés irodalmát, jól látható, hogy a kezdetek még ha a már említett kora középkori Sankt Gallen-i monostortervet nem is számítjuk ide korábbiak. 86 Szabó Attila (2004): Művészettörténet képekben. Független Pedagógiai Intézet kiadása, Budapest Szentkirályi Zoltán Détshy Mihály (1986):

48 Az iskolaépítés főbb teoretikusai a kezdetektől a XVIII. századig 1200 körül két fejezetet írt az iskolaházakról a bolognai magister Boncompagno 88 ; 300 évvel később Robert Goulert írt egy másikat egy collége számára szóló tér és környezet programjával ben Johannes Kromayer 89 utasításokat adott egy gimnázium tervében az alaprajzi elrendezés mellett az építésmódról is. A pedagógiai szempontú iskolaépítéshez az első monográfiát 1783-ban a katolikus Ignaz von Felberger jelentette meg. Őt sokan mások követték egészen korunkig. Ehhez sorolhatók még J. Sturm, J. A. Comenius és más pedagógusok alkalmi nyilatkozatai, valamint pedagógiai kézikönyvek idevágó fejezetei. Miután Leon Battista Alberti Tíz könyv az építészetről 90 című munkájában néhány észrevételt tett az iskolaépületekről, 1635 és 1663 között Joseph Furttenbach 91 néhány fontos építészetelméleti gondolattal járult hozzá az iskolaépítés szemléletének gazdagodásához. Vele egy korban élt Nikolai Goldmann ( ) matematikus és építészet-teoretikus, de művét 92 csak 1700 körül adta ki Leonhard Christoph Sturm ( ) rajzokkal ellátva, kommentálva és évek hosszú során gyűjtött példákkal kiegészítve, melyek fontos adalékokat jelentenek a témánkhoz. Mindhárom építésznek határozott nézetei vannak pedagógiai kérdésekben is. A XVIII. század vége óta már folyamatos az építészek iskolaépítéssel kapcsolatos publikációinak sorozata. Ekkortájt jelentek meg az első higiéniai írások is, melyek gyökeresen új gondolatokat vetnek fel. Ezek közül legfontosabb Johann Peter Frank ( ) System einer vollständigen medicinischen Polizei 93 című írása. Első kiadása között jelent meg. A korabeli dokumentumokat vizsgálva egy évszázaddal később szinte úgy tűnik, mintha csupán az orvosoknak lenne mondanivalójuk az iskolaépítéssel kapcsolatban. A XVIII. század végétől kezdve azután mind pontosabb képet nyerhetünk az iskolaépítés ügyének valóságáról az állami hatóságok iskolaépítési rendeletei és közleményei alapján. A továbbiakban, időrendben haladva a középkor jellegéből adódóan egyetemlegesen, az európai fejlődésbe ágyazottan tárgyalom a középkor iskolaépítésének történetét, de lehetőség szerint magyar példákkal illusztrálva. A magyar iskolaügy történetében kutatva keresem a legkorábbi tárgyi emlékeket az első iskolákra; a tanítás helyeire, termeire és épületeikre utaló leírásokat. 88 Bocompagno da Signa (1165/ ) olasz filozófus, Bolognában és Paduában tanított az egyetemen. 89 Johannes Kromayer ( ) thüringiai evangélikus teológus és iskolareformátor. 90 Első megjelenését 1460-ra datálják, de hatása évszázadokon át meghatározó volt. 91 Joseph Furttenbach ( ) építész, matematikus és csillagász. Fontosabb munkái: Architectura civilis (1628), Architectura navalis (1629), Architectura universalis (1635), Architectura recreationis (1640), Architectura privata (1641) és a Mannhaffte Kunstspiegel (1663). 92 Címe: Vollständige Anweisung zu der Civil Baukunst. 93 Magyarul: Egy teljes (tökéletes) orvosi rendőrség szisztémája. Idézi: Lange, H. (1967):

49 6.2. Az államalapítás, a magyar iskolaügy kezdetei Az őshazából a VIII-IX. század folyamán a Kárpát-medencébe vándorló pogány magyarság e korszakából nincsenek arra vonatkozó adataink, hogyan történt a nevelés őseink körében. A honfoglalás idején, és az azt követő kalandozások során elsősorban a harcban helyüket jól megálló, fegyvereiket jól forgató harcosokra volt szükség. Ennek megfelelően a gyerekeket a törzsi keretek között kicsi koruktól a lovaglásra és fegyverforgatásra tanították. A magyarság az ezredfordulót követő évtizedekben felvette a keresztény vallást. Államalapító Szent István királyunk uralkodása idején, 94 megszervezték a kolostori, plébániai, majd székesegyházi iskolákat. A kialakuló magyar feudális államnak éppen úgy, mint két évszázaddal korábban Nagy Károly birodalmának, szüksége volt az ezekből az iskolákból kikerülő egyházi és világi személyekre, akik ismereteik birtokában egyrészt közreműködtek a feudális állam intézményeinek létrehozásában és fenntartásában, részt vettek az állami feladatok elvégzésében, másrészt a keresztény vallás tanaival a nép széles rétegei előtt hitelesítették az új társadalmi rendet, és az uralkodó intézkedéseit Az első iskola magyar földön Nursiai Benedek rendjének szerzetesei számára Géza fejedelem alapított 996-ban kolostort Szent Márton hegyén. A német nyelvterületről hívott klerikusok mellett e kolostor bencés szerzetesei közül kerültek ki Szent István király tanácsosai, diplomatái és az udvar különböző rendű-rangú tisztségviselői. Az idetelepülő szerzetesek a kor európai műveltségét hozták a magyarság számára: itt kezdődött az olvasás és írás tanítása, a kódexek másolása. Innen indult és terjedt el a magyar írásbeliség. Közvetítésükkel jutott el hozzánk a gregorián ének, amely máig a katolikus egyház hivatalos éneke. 96 Az első magyar iskola a Szent Márton-hegyi bencés kolostorban kezdte működését, 996 táján. 97 Tehát azt a meglepő megállapítást tehetjük, hogy a magyarságnak előbb volt szervezett iskolája, mint saját állama. Ennek a szerzetesi iskolának volt a diákja Maurus, a későbbi pécsi püspök, akitől az első magyar szerzőtől származó irodalmi alkotás ránk maradt. Előszavában említést tesz egykori iskolájáról, amelynek az ezredfordulót követő évtized vége felé lehetett a diákja, de már Szent István uralkodása alatt elkezdődött az iskolázás a pécsváradi, a zalavári, a bakonybéli és a zobori bencés kolostorokban is között. (Szent Adalbert püspök 1000-ben koronázta királlyá az esztergomi várhegyen, és itt létesült az első püspökség is.) 95 Mészáros István (1982): Dobszay László (1993): A gregorián ének kézikönyve. Editio Musica, Budapest Mészáros István (1988): Oskolák és iskolák. Tankönyvkiadó Budapest

50 Szt. István király, majd Szt. László király püspökségeket alapítottak (Esztergom, Kalocsa, Eger, Győr, Veszprém, Pécs, Nagyvárad, Gyulafehérvár, Vác, Csanád és Zágráb), amelyekhez tartozó káptalanok iskolákat hoztak létre. A hazai iskolák első szervezői mint már említettük a bencések voltak, őket követték a ciszterciek, akik a XI. században Székesfehérváron és Csanádon 1028-ban; a XII. században Nyitrán 1111-ben, majd a XIII. században Kalocsán 1251-ben és Zágrábban alapítottak egyházi iskolákat. Ezeknek a szerzetesi iskoláknak az elsődleges célja a klerikusok, tehát a klérusba tartozó egyházi rendű értelmiségiek képzése volt. A középkor e századaiban ezek a személyek nem csupán egyházi szerepeket töltöttek be, hanem ők látták el a világi értelmiségi feladatokat is A plébániai és a székesegyházi iskolák kialakulása A kereszténység elterjedésével, a nagyobb falvakban, városokban megépülő templomok mellett plébániai iskolák létesültek. A plébániai iskola tanára az egyházközösség elöljárója, a plébános 99 volt, aki a műveltség legelemibb ismeret- és készséganyagát tanította, ami hosszú ideig szinte csak az olvasás, az elemi számolási ismeretek és a katekézis 100 oktatására korlátozódott. A királyok által alapított püspökségek székesegyházai mellett működő székesegyházi iskolák pedig a kor magasabb műveltségtartalmait közvetítő intézményei voltak. Az esztergomi székesegyházi iskolában folyó oktatás tananyagába enged betekintést az a XII. század elején keletkezett iskolás füzet, melyet ma az Esztergomi Főszékesegyház Könyvtárában őriznek. 101 A székesegyházi iskolák működésébe engednek betekintést a ránk maradt iskolai szabályzatok. 102 Ezek alapján megállapítható, hogy nem volt számottevő különbség a magyar és Nyugat-Európa területén működő székesegyházi iskolák között. Az iskolának általában két tanára volt. A vezető tanár feladta a grammatika-retorika tanítása volt, az énektanár pedig aki egyúttal a székesegyház regens chori 103 -ja is lehetett, az egyházi éneket oktatta, mert ezekben az iskolákban és még hosszú ideig az énektanítás az egyházi énekek tanítását jelentette. A diákok együtt vettek részt a templomi szertartásokban, aktívan közreműködtek a liturgiában, és ennek a közreműködésnek előfeltétele volt a liturgikus cselekmények és énekek ismerete. 98 Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (2002): Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest A plébános a szerzetesekkel ellentétben világi pap. 100 A katekézis kérdés-felelet formájában történő hitoktatás. 101 Hasonmáskiadása: Mészáros István (1973): A XII. századi esztergomi diákjegyzet. Budapest. 102 A zágrábi székesegyházi iskola rendtartása 1334-ből, a nagyváradi pedig 1374-ből maradt fenn. 103 A templom zenei vezetője, székesegyházi zeneigazgató. 50

51 A XI. század folyamán kialakuló és a következő századokban elterjedő iskoláknak még csak egy tanításra-tanulásra berendezett tere volt. A diákok azonban ebben az egy légterű helyiségben már tanulócsoportokra elkülönülve, tagozatokra oszlottak. A fent említett szabályzatok pontosan rögzítik az alsó és a középső tagozat tananyagát, a harmadik csoporttal, a legidősebb diákokkal, illetve azok csoportjával egyéni érdeklődésük és tehetségük szerint foglalkozott a vezetőtanár. Az énektanár az ünnepek előtti napokon, illetve szombatonként vette át az oktatást, és az ünnepi szertartások énekeit, a liturgiában való aktív részvételt gyakorolta velük A középkori egyetem kialakulása Európa nagyobb városainak kolostori és székesegyházi iskoláiban a XIII. század folyamán egy-egy híres tanár katedrája körül egyre nagyobb diákcsoportok gyűltek össze. Elsősorban azok a tanárok, illetve iskolák váltak különösen népszerűvé, melyekben a feudális társadalom új igényeit kifejező praktikus tudományokat (diktámen, jog, orvostan) hallgathattak a gyakran messze földről érkezett diákok. Az egyre növekvő érdeklődés miatt szükségessé vált a tanárok gondosabb kiválasztása, a jól felkészült tanárok számának gyarapítása, és ezáltal egyes iskolákban az oktatás színvonala is jelentősen emelkedett. Ezekben az intézményekben azután egy-egy tudós tanárra bízva egyre jobban elhatárolták egymástól az oktatott tudományok anyagát, és pontosan meghatározták az adott tárgy vizsgakövetelményeit. Az intézményesülés következő fokán a tanárok és a köréjük sereglett hallgatók együttese, az universitas különféle előjogokat harcolt ki magának a város vezetésétől, a helyi püspöktől, ill. az uralkodótól, végső fokon pedig a pápától. A megszerzett az előnyökkel és kiváltságokkal körülbástyázva egy sajátos, új, magasabb szintű oktatási szervezet alakult ki: a XIII. század folyamán létrejött a középkor legjelentősebb oktatási intézménye, az egyetem. A középkori egyetemeknek négy fakultása volt. Az egyetemre beiratkozott hallgatónak először a filozófiai fakultást kellett elvégeznie. Csak ha vizsgáit sikeresen letette, ezután léphetett tovább a teológiai, jogi vagy orvosi fakultásra. A doktori cím megszerzéséhez több éves tanulmányok kellettek, melyek sikeres teljesítése után ünnepélyes ceremónia keretében avatták doktorrá az arra érdemes hallgatót, aki ezzel felvételt nyert a doktorok testületébe, és társuk lett a tudományok művelésében és oktatásában. 51

52 6.3. A középkor legjelentősebb egyetemei Az egyik legrégebbi és legjelentősebb középkori egyetem a XIII. század első felében jött létre Párizsban, a már korábban is nagy hírű Szent Genovéva-kolostor és az ugyancsak széles körben népszerű Notre-Dame székesegyház iskolájának összevonásával. Az egyetem későbbi névadója, Robert de Sorbon 104 az egyetem már akkor népes hallgatósága számára 1254-ben kollégiumot alapított. A szintén elsők között Bolognában megalapított egyetemen június 30-án már magyar földről származó diákot avattak doktorrá. Antonius Ungaria ekkor fejezte be jogi tanulmányait, és a város templomában fényes ünnepség keretében kapta meg a doktori kalapot és a tudományokkal való eljegyzés jeleként a rektor ujjára húzta a doktori gyűrűt. Az egyetemi tanulmányaikat folytatni kívánó magyar ifjak körében népszerű volt a krakkói egyetem, ahol külön nációjuk 105 volt a magyar diákoknak, amit bursának neveztek. A Bursa Hungarorum egyaránt jelentette a magyar hallgatók testületét, illetve a házat, ahol laktak. A középkori egyetemek közül a magyar ifjak legnagyobb számban az 1365-ben alapított bécsi egyetemet látogatták. A bécsi egyetem 1377-től vezetett anyakönyve magyarországi ifjak ezreinek nevét tartalmazza, az ország minden tájegységéből. Az egyetem anyakönyvének tanúsága szerint az közötti 160 esztendő alatt összesen 9099 beiratkozott növendéket soroltak be a Natio hungaricába. 106 Az első magyar egyetemet a pécsi püspök szorgalmazására 1367-ben Nagy Lajos király alapította Pécsett. Az új intézmény miután megkapta a pápától az egyetemi jogokat megerősítő alapítólevet megnyitotta kapuit, azonban csak néhány évig működött egyetemként, majd visszaalakult székesegyházi iskolává. Az Óbudán 1395-ben megnyitott egyetemet Zsigmond király alapította, de ez is csak 1418-ig volt képes fennmaradni. Ezután 1467-ben Hunyadi Mátyás alapított egyetemet Pozsonyban Academia Istropolitana néven, de ez is csak két évig működött, ig A középkori egyetemek épületei és belső térképzése A középkor kialakuló egyetemeinek épületeiről és tantermeiről elmondható, hogy az oktatás az egyetem céljára épített, vagy átalakított (gyakran kezdettől önálló) épületben folyt. Az előadások fakultásonként és később az évfolyamok kialakulásával 104 Robert de Sorbon IX. Lajos francia király tanácsadója volt. 105 A külföldi egyetemeken tanuló ifjak érdekeik védelmére nemzetiségi hovatartozásuk alapján közösségekbe szerveződtek. Ezeket a nemzetiségi alapon létrejött, egymást segítő, és érdekvédelmi csoportokat nevezték nációnak. 106 Mészáros István (1982):

53 évfolyambontásban zajlottak. A termek kialakítása, alapterülete a hallgatói létszám gyors növekedésével az átlagos nappali szoba méretétől fokozatosan vált előadóteremmé, melynek kezdettől elmaradhatatlan berendezési tárgya volt a katedra. A belső térkialakítás számos középkori ábrázoláson a templom szentélyének elrendezését követi. A főoltár helyén találjuk a katedrát, az emelvényre állított professzori pulpitust. 12. ábra Egyetemi ünnepség. Miniatúra 1482-ből 107 A hallgatók padjai pedig a templomok szentélyeiben látható stallumok mintájára a terem hosszanti fala mellett kerültek elhelyezésre, általában egymás mögött emelkedő sorokban. A padok háttámlájára erősítették a mögöttük ülőknek kialakított írófelületet. 107 Mészáros István (1964): A középkori nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest

54 6.4. A középkor legjelentősebb magyar iskolái Esztergom Esztergom első középkori várát egy római erőd romjain Géza fejedelem építette. A vár palotájának építése 972-ben kezdődött. A kereszténység fokozatos átvételével az egyházi szervezet kiépítése is már az ő fejedelemsége idején elkezdődött. 969 és 975 között itt született fia, István, akit az esztendő karácsonyán a pápától kapott koronával fényes pompa keretében, királlyá koronázott Adalbert püspök. Esztergom, az akkori főváros, ezáltal királyi főváros lett, ahol a következő években a székesegyház mellett megalapították az első székesegyházi iskolát. Az esztergomi várhegyen a várfalakkal határolt területen belül épült az első román stílusú székesegyház, mellette állt a székesegyházi iskola. Mivel az ünnepi szertartások a székesegyházban gyakran a király s az egyházi és világi előkelőségek, külföldi vendégek jelenlétében zajlottak, a diákok először a magister 108 vezetésével a liturgiában való aktív részvételt, az egyházi énekeket tanulták meg. Ehhez szükséges volt a latin nyelv elsajátítása, a grammatika 109, a retorika 110, a diktámen 111 és a komputusz 112 tanulmányozása. E tudásanyaggal felvértezve a magyar ifjak már elfoglalhatták, illetve átvehették e tájakon azokat az egyházi és világi posztokat, amelyeket addig a király által behívott külföldiek töltöttek be. A XIII. század folyamán a korabeli európai gyakorlatnak megfelelően az iskolai munka differenciálódása következtében az iskola vezetője a sublector 113 lett. Mellette megjelent a succentor 114, így az iskola azután hosszú ideig két tanárral működött. Az 1397-ből fennmaradt Felügyeleti látogatás jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy az iskola épülete közvetlenül a székesegyház mellett állt. Az iskolaépületben a sublector lakással rendelkezett, akinek naponta három előadást kellett tartania, kivéve az ünnepnapokat, illetve az énektanításra fenntartott napokat 115, amikor a succentor vette át a diákok tanítását. A sublector napi élelmezését a püspök biztosította, egyéb javadalmait pedig a városnak beszolgáltatott tizedből kapta, és ezenkívül készpénzfizetés is járt neki. 108 Ekkoriban magiszternek nevezték a székesegyházi iskola vezetőjét, aki egyben énektanár is volt. 109 A grammatika tárgya latin szótani és mondattani ismereteket, a kiejtés, hangsúlyozás szabályait taglalja. 110 A retorika tárgya az írásbeli művek megszerkesztése; a fogalmazás, az oklevél szerkesztés és kiállítás szabályainak összessége. 111 A diktámen a retorikával szoros összefüggésben, a fogalmazás tágabb értelmezését, pl. a hivatalos levelek szerkesztését jelentette. 112 A komputusz tananyagában az alapvető matematikai készségeken túl, a csillagászati számítások, az égitestek fényváltozásaival, a csillagok és a hold állásaival, a nap-, és holdfogyatkozásokkal, továbbá pl. a hold állásából a húsvét és más ünnepek napjainak megállapítása tartozott. 113 A sublector jelentése: vezető tanár. 114 A succentor jelentése: énektanár. 115 A succentor vette át a tanítást minden pénteken délután és szombati napon, továbbá a nagyobb ünnepek előtti napokon, valamint egy teljes héten át húsvét és karácsony előtt. 54

55 A diákok nagy része szintén az Európában kialakult szokásoknak megfelelően az iskola erre kialakított részében lakott. A rájuk vonatokozó iskolatörvények, valójában iskolai szabályzatok közül a legrégebbiek is az esztergomi székesegyházi iskolából maradtak fenn. Ebből tudjuk, hogy a sublector saját hatáskörében, és belátása szerint preceptorokat 116 alkalmazott, akik a magasabb szinten tanuló rátermettebb diákok közül kerültek ki, és a kisebb gyerekekkel való foglalkozás volt a feladatuk. A segédtanítók az iskolaépület lakórészén belül már önálló lakókamrával rendelkeztek, de ott nem fogadhatták a növendékeiket, hanem csak az erre a célra kialakított iskolaszobában, ill. később iskolateremben. Ebben a teremben még évszázadokig együtt tanultak kisebbek és nagyobbak. A tanításban a preceptorok segédkeztek, de a fegyelmezés, kiváltképp az oly gyakori testi fenyítés egyedül a vezető tanár joga volt. Az esztergomi székesegyházi iskola alapítását alig néhány évvel később a pécsi székesegyházi iskola követte Pécs Pécs első püspökévé István király a francia származású Bonipert papot nevezte ki, akinek a magiszteri működése alatt felvirágzott az új iskola. Bonipert a pécsi székesegyházi iskolában megkezdett tanári munkájának eredményesebbé tételéhez francia püspök barátjától egy Priscianus-kódexet 117 kért a Chartres-i székesegyházi iskola akkor már Európa-szerte ismert másolóműhelyéből. A pécsi székesegyházi iskola falai között a következő századokban folyamatos tanítás folyt. Magiszterei, majd sublectorai vezetésével a diákság az ebben az iskolatípusban általános tanagyagot tanulta. Közülük számosan egyházi és világi vezetőkké váltak. Az előző fejezetben megemlített első magyar egyetem is ennek az iskolának a jogutódjaként létesült 1367-ben Győr A székesegyházi iskola Győrben az intézmény XI. századi alapításától kezdve a mai Káptalan-dombon állt, a székesegyház déli szomszédságában. Magisztere, Hartvik püspök 118 kora kiemelkedő tudósa volt. Nevét a magyar irodalomtörténet Szent István király életrajzának megírása 119 miatt őrzi, de egyháztörténeti munkássága is kiemelkedő: papjaival elsők között foglaltatta írásba szabálykönyvbe a székesegyházban folyó 116 A preceptorok azok a segédtanítók voltak, akik olvasásra-írásra tanították a kisebbeket, illetve a latin szókincset és nyelvtani szabályokat gyakoroltatták velük. 117 A Priscianus kódex a középkor népszerű és széles körben elterjedt latin nyelvtudományi tankönyve volt. 118 Első sorban Hartvik püspök pedagógiai munkásságának köszönhetően jelent meg hazánkban a XI-XII. század fordulóján az írásművek műfaji-stilisztikai, valamint tudományos tartalmi kérdéseivel foglalkozó értelmiségi réteg. 119 Könyves Kálmán király megbízásából készült Szent István életrajza. 55

56 szertartások rendjét. Ebben a székesegyházi iskolában is magas szinten folyt először a latin, majd azt követően a grammatika, retorika, diktámen és a komputusz tanítása. Az intézmény működése az egyházi jegyzőkönyvek, számadások tanúsága szerint a török megszállásig folyamatos volt, de az épületre és az iskolaszobára vonatkozó adataink csak a XVI. század első felétől vannak A káptalani iskolák megjelenése az egyházi és világi nevelés kiszélesedése Az első káptalani iskola már István királlyá koronázása előtt létesült Esztergomban. Fontos feladat várt az ott tanuló diákokra. Ők is klerikusok lettek, de nem szerzetesek, mint a kolostorokban növekvő társaik, hanem világi papok. Az egyházi hierarchia különböző szintjein elhelyezkedve elsősorban egyházi teendőket végeztek, de fontos világi feladatokat is elláttak, a lakosság körében tevékenykedve. Az esztergomi mintájára még a XI. század folyamán megszerveződött azután a többi magyarországi székhelyen is a káptalani iskola. Maradtak fenn adataink Csanád, Eger, Győr, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Pécs, Veszprém káptalani iskoláinak működéséről, valamint néhány, a középkor folyamán alapított társas káptalani iskoláról; Pozsonyban és Székesfehérváron. A korabeli hazai iskolaépületekre, tantermekre vonatkozóan viszont ebből az iskolatípusból sem maradtak fenn leírások. Bizonyosan csak annyit tudunk róluk amennyiben önálló épületek voltak, hogy a templom, illetve székesegyház közelében álltak. Káptalani iskoláink zöme a XIV. században már komoly hagyományokon alapuló, szilárd szervezettségű intézménnyé vált. Ránk maradt 1334-ből a zágrábi, 1374-ből a nagyváradi káptalani iskola belső viszonyainak tartalmi működésének leírása, 1397-ből pedig az esztergomi felügyeleti látogatás jegyzőkönyve, amely az iskolát is ismerteti. 121 Részletesen feltárul belőlük az iskola napi, illetve heti menetrendje, amelyhez hasonlóan szerveződött a káptalani iskolák élete másutt is hazánkban és Európa keresztény államaiban. Az esztergomi Szent Adalbert Székesegyház a középkori magyar művészet európai rangú építészeti alkotása volt. A káptalani iskola növendékei naponta átlépték a pompázatos díszkapujának küszöbét, és minden alkalommal gyönyörködhettek magyar témájú márványintarziás színes képeiben. Naponta olvashatták a főkaput megkoronázó latin nyelvű feliratot, mely akár a káptalani iskolák tanulóinak jelmondata is lehetett: Tiszta és készséges elmét, tiszteletet Istennek és szabadságot a hazának! Ez az intézmény a XV. században és a XV-XVI. század fordulója körüli évtizedekben 120 Mészáros István (1982): Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (2002):

57 képzésének színvonalát tekintve vetekedett egyes nyugati egyetemek bölcsészfakultásainak színvonalával A Budavári Boldogasszony-iskola A budai német nyelvű polgárság főtemploma a ma Mátyás templomként ismert Boldogasszony templom volt. Iskolájáról már a XIV. századtól vannak adataink. Vezetői közül azok, akiket 1480-tól a török bevonulásáig ismerünk, mind mély humanista műveltségű, tudós férfiak, akik szoros kapcsolatban álltak a bécsi egyetem professzoraival ugyanúgy, mint a budai királyi udvar humanistáival. Ez az iskola minden bizonnyal saját kora legjelentősebb hazai intézménye volt, melyet folyamatosan népes diákság látogatott. Egy 1398-ban kelt oklevél megemlíti, így pontosan tudjuk a Boldogasszony-iskola helyét. Petrus Wulfingus budai polgár sarokháza Petrus Rockensprot háza és az iskola épülete között volt. Ez a házcsoport a mai Szentháromság téren, a Műszaki Egyetem Kollégiuma előtti telekrészen állt, akkor ugyanis jóval beépítettebb, tehát kisebb volt a tér. Wulfingus sarokháza a templom kapujára nézett, s mellette, a templom felőli oldalon állt az iskolaépület. 122 Az iskola népszerűségét bizonyítja, hogy június 16-án, Budán az Úr e napján kezdték építeni a polgárok az új iskolát, ugyancsak a Boldogasszony templom mellett. 123 A régi iskolát új szárnnyal bővíttető rektort, Rohrbeck Pongrácot a bécsi egyetem neves humanista rektora, Bricius Ciliensis is nagyra becsülte. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy egy 1483-ban kelt levelében Rohrbeck közbenjárását kérte a bécsi egyetem érdekében a város ostromára készülő Mátyás királynál. A Boldogasszony-iskola rangját mutatja, hogy vezetői, Rohrbeck és az őt követő Tobriacher Ulrik később pozsonyi plébánosok, majd a helyi társkáptalan kanonokjai lettek. Az új épületszárnytól részletes leírás nem maradt fenn. A fent említett bővítés valószínűsíthetően két új tanterem építését jelenthette. Erről a korszakról összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy a hazai oktatás-nevelés két legfőbb, nagy jelentőségű iskolatípusa a káptalani iskola és a városi-plébániai iskola volt, ezek alkották az iskolatörténeti fejlődés legfőbb, közelmúltig meghatározó irányvonalait. 124 Ezeknek az iskoláknak az anyagi fenntartását a XV. századtól kezdődően fokozatosan átvállalja a városi magisztrátus, kinyilvánítva azt, hogy a város ifjú polgárainak 122 Mészáros István (1981): XVI. századi városi iskoláink és a studia humanitatis. Akadémiai Kiadó, Budapest Mészáros István (1981): Mészáros István Németh András Pukánszky Béla (2002):

58 művelődését szívügyének tekinti. Ezzel egy több évszázados folyamat indult el, melynek során az iskoláztatás gyakorta felekezeti szembenállások, politikai csatározások és érdekellentétek közepette fokozatosan vált az egyház ügyéből községi, majd állami feladattá. A XV. század folyamán és még sokáig megmaradt a helyi plébános, illetve protestáns lelkész feladatköre is: hozzájárulása szükséges volt az iskolarektor kiválasztásához, ő gondoskodott az rektor ellátásáról, szállásáról. Felügyelte az iskola belső életét, és ellenőrizte a köznapi oktató-nevelő munkát. Viszont a városi tanács fizette a rektort, és gondoskodott az iskolaépület karbantartásáról. Az egyházi és városi tényezők közös iskolája volt ez az intézmény, közös egyeztetéssel tartották fenn, vezették, irányították a benne folyó pedagógiai tevékenységet. A rektor később a legtöbb esetben már világi személy, aki gyakran a városi jegyző tisztségét is betöltötte. Egyre gyakrabban előfordult, hogy főleg a nagyobb városokban szívesebben alkalmaztak olyan rektort, aki külföldi egyetemen is végzett tanulmányokat. Számos nagyobb városi iskolában a rektor mellett segédtanító is működött, de számos helyen a kántor is tanított, és nemcsak a vasárnapi énekelt liturgiát (!). Ezzel szemben a kisebb településeken a tanító még hosszú ideig saját lakásában, vagy annak egy erre a célra kialakított szobájában foglalkozott a rábízott fiúkkal. Az önálló intézményrendszer kialakulása, a közterek és a magánterek különválása csak a XVIII-XIX. század fordulója körül valósul meg. A falusi plébániai iskolák hazánkban a XVI. század második felében népiskolákká alakultak át. Erről az első hivatalos rendelkezést az Oláh Miklós érsek elnöklete alatt összeült nagyszombati zsinat hozta 1560-ban. Ennek az iskolatípusnak az elsődleges feladata már nem a klerikusképzés volt, hanem minél több fiú és lány(!) egybegyűjtése a tanító vezetése alatt, aki nekik vallási és erkölcsi ismereteket nyújt, de a továbbtanulni szándékozó fiúknak az írást és olvasást is megtanítja. A század második felében a Kárpát-medencében a török által nem háborgatott területeken a reformáció gyors terjedésével a káptalani és városi plébániai iskola protestáns vezetés alá került. Az iskolaszerkezet változatlanul hagyása mellett a korábbi iskolák működése folyamatos volt a reformált hitű iskolarektorok vezetésével az ugyanilyen felfogásúvá vált plébánosok, városi magisztrátusok felügyelete alatt. Fokozatos átalakulásuk protestáns iskolákká a XVI. század folyamán több évtizedig tartott, melynek eredményeként uralkodóvá vált az anyanyelvi oktatás. 58

59 Omnia sponte fluant absit violenta rebus Jan Amos Comenius 7. A reformáció időszakának új iskolatípusai és azok tanulási terei A reformációnak, majd a nálunk Oláh Miklós vezetésével meginduló ellenreformációnak Mészáros Istvánnal egyetértve állíthatjuk az a hatalmas neveléstörténeti jelentősége, hogy minden eddigi kornál erőteljesebben irányította rá a figyelmet az iskolára, a társadalmi célok érdekében folyó tudatos és tervszerű nevelés fontosságára, tehát a társadalmi küzdelem fontos eszközévé tette az iskolát, s ez a harc mindkét küzdőfelet (katolikusokat és protestánsokat) egyaránt meglévő iskoláik jobb megszervezésére ösztönözte. 125 Ennek a gyakran konkrét iskolaépületek birtoklására vonatkozó rivalizálásnak egyik példája a veszprémi várban működő székesegyházi iskolának a XVII-XVIII. századi története. A káptalan az évszázados szabályok szerint iskolát tartott fenn, melyben a lektor az olvasás, a kántorkanonok pedig az éneklés tudományát tanította. A XVII. században helyreállított káptalan működéséről és iskolaépületeinek történetéről a Veszprémi Káptalani Országos Levéltár protestáns iratanyagában találunk fontos adatokat. A reformációt megelőző idők szokásainak megfelelően a helyreállított káptalan feladata volt a schola trivialis, azaz az elemi iskola fenntartása. Az iratok tanúsága szerint az iskola és a tanító épületét Széchenyi György veszprémi püspök Rácz Annától, Kún Ádám özvegyétől vásárolta 1652-ben. 126 Az új iskolaépület a székesegyháztól északra, a várfal keleti bástyájánál állt. Midőn a katolikusok mindinkább szaporodtak, és a protestánsok háttérbe szorultak, az iskola szűknek bizonyult, kiegészítésül a XVIII. század első évtizedeiben iskola céljára rendezik be a külső várban, közvetlenül a belső mellett lévő Térj meg utcai Vörös ház egy részét, amely a mai piarista templom főbejárata táján állott ben Biró Márton püspök a régi iskola épületét a hozzá tartozó telekkel Lenthy kanonok részére engedte át, aki a már szinte romos iskolaépület helyén pompás kanonoki házat emelt. Az így megszüntetett várbeli elemi iskola céljára Biró Márton a piactéren szerezett új otthont július 25-én, 500 forintért Völgyi János kálvinista 125 Mészáros István (1981): Veszprémi Káptalani Levéltár Protestáns anyaga n Lukcsics Pál Pfeiffer János (1933): A Veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Egyházmegyei Könyvnyomda. Veszprém

60 házát, melyben néhány éve a kálvinista gyermekeket oktatták, megszerezte és schola trivialisnak rendezte be. A keletről a Buhinvölgy felé néző házat, melyet nyugatról utca határolt, északról pedig Szabó György, délről Milikovics Mihály házának szomszédságában állott, a székesegyház költségén (184 forint 84 dénárért) alakították át. 128 A fenti idézet is bizonyítja, hogy a középkori és a kora újkori iskolaépületekre vonatkozóan az egyházi levéltárak még hatalmas mennyiségű feltáratlan iratanyagot őriznek. 129 A század második felétől bizonyos szervezeti változás is bekövetkezett egyes nagyobb városi protestáns iskolákban. A középkori városi-plébániai iskolákban nem oktattak hittant, vallástan, teológiát. A reformációhoz csatlakozók a vezetésük alá került nagyobb városi-plébániai iskolákban teológiát is kezdtek oktatni a középszintet befejezett diákoknak, mégpedig úgy, hogy a meglévő alsó és középszintből álló iskolára a középkori káptalani iskolák három szintjének mintájára bölcselettel alapozott teológiát oktató tagozatot szerveztek. Ezzel ezek is háromtagozatossá váltak: volt elemi-kezdő kisdiáktagozatuk; volt középszintjük a gimnáziumi tananyaggal; és volt felső, akadémiai szintjük, ahol bölcselettel alapozott teológiát tanulhattak a nagydiákok akárcsak a középkori káptalani iskolában. Amíg azonban a középkorban csupán az érseki, püspöki, káptalani városokban volt ilyen háromtagozatos iskola, most a protestáns iskolaszervezés következtében más jelentős városokban is létrejöttek és működtek. Ezt a háromtagozatos iskolát nevezik majd később, a XVII. század második felétől a reformátusok kollégium - nak, az evangélikusok pedig líceum -nak. A század végén már számos nagyobb városban működött ilyen intézmény: Bártfa, Besztercebánya, Brassó, Debrecen, Eperjes, Gyulafehérvár, Igló, Kassa, Késmárk, Kolozsvár, Körmöcbánya, Lőcse, Marosvásárhely, Máramarossziget, Meggyes, Miskolc, Nagybánya, Nagyszeben, Nagyvárad, Pápa, Sárospatak, Selmecbánya, Sopron, Szászsebes, Szászváros, Trencsén. A későbbi századokban virágkorukat élő nagy evangélikus líceumok (Brassó, Eperjes, Nagyszeben, Sopron) és a legpatinásabb református kollégiumok (Debrecen, Marosvásárhely, Miskolc, Pápa, Sárospatak) és a kolozsvári unitárius kollégium működése folyamatos volt a középkori elődintézményektől a XX. század közepéig, a kommunista hatalomátvételt követő bezárásukig. 128 Veszprémi Káptalani Magánlevéltár Liber cathedralis v. I A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya szervezésében, április 3-4-én tett egri tanulmányút során az Egri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa kérdésemre azt a szóbeli tájékoztatás adta, hogy a náluk őrzött középkori iratanyagban számos XIII-XVI. századi iskolaépületre vonatkozó leírás mellett néhány iskolaépület alaprajz és homlokzati ábrázolás is található. 60

61 Az új felekezetek nagy becsben tartották iskoláikat, és anyagi erejükhöz mérten mindig jelentős áldozatokat hoztak megörökölt régi épületeik karbantartása, javítása vagy az újak építése céljából. Az erdélyi fejedelemséghez tartozó Sárospatakon Jan Amos Comenius 130 működése alatt 131 élte virágkorát az 1531-ben alapított Pataki Kollégium Comenius hatása Comenius munkássága az első harmonikus pedagógiai szintézis a művelődés történetében, ezért hatása vizsgálódásaink szempontjából több oldalról is fontos. Egyrészt azért, mert saját korának legjelentősebb pedagógus-innovátoraként az iskolai élet számos területén itt most nem részletezett olyan újítást vezetett be, melyek máig meghatározzák a napi pedagógiai gyakorlatunkat, másrészt pedig azért is, mert rövid sárospataki működése 132 a hazai iskolaügy történetének kiemelkedően fontos időszaka volt. Világszemléletének középpontjában a keresztény hit áll, ezért az ember feladata, hogy képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre tegyen szert. Comenius szerint minden embernek eleve adott tulajdonsága az eszesség, az uralkodásra való képesség és a vallásos jámborság kibontakoztatásának lehetősége, ezáltal minden ember nevelhető Comenius és a pedagógiai környezet Comenius személyében a gyermekorientált gondolkodás kezdőpontját, az iskola szeretetre méltó hellyé való átformálásának kezdetét látjuk. A Didactica magna-ban az iskolaépületről azt olvashatjuk, miszerint: az iskola az emberiesség műhelye, az örömmel végzett munka színtere. Ezt írja: Legyen az iskola kellemes hely, és hozzon a szemnek kívülről-belülről gyönyörűséget. Az iskola belülről világos legyen, tiszta, mindenütt képekkel díszítve, legyenek ezek akár jeles férfiak képmásai vagy földrajzi ábrázolások vagy történelmi emlékek, akár valamely díszítések, kívülről pedig tartozzék az iskolához nem csupán szaladgálásra és játékra szolgáló térség ( ) hanem valamelyes kert, ahova időnként bebocsátjuk őket, hogy szemük legeljen a fák, virágok, füvek szemléletében. Ha így rendezzük el a dolgokat, nem jelent kevesebb örömet iskolába járni, mint ahogy a vásárba szokás, ahol mindig azt remélik, hogy valami újat fognak látni és hallani. 134 Comenius művének keletkezéstörténetét vizsgálva világossá válik az ő újkori világértelmezése és benne az iskola megváltozott helye. A könyvnyomtatás feltalálása, között között. 133 Györgyiné Koncz Judit (2005): Pályaismeret, pályaorientáció. Károli Egyetemi Kiadó, Budapest Comenius, J. A. (1992): Didactica magna. Seneca Kiadó, Pécs

62 Amerika felfedezése, az antik szerzők újrafelfedezése, az új asztronómia, továbbá a radikális empiristák mint Bacon, aláásták a középkori világképet és nem utolsósorban a skolasztikát. A barokk feltette a reneszánszra a koronát. A fejlődés az abszolutizmus felé elkezdődött, a világi istenítéséhez, s ezzel az isteni elvilágiasodásához. Az iskola területén Comenius képviseli ezt az átmeneti kort: egy barokk pedagógus, prédikátor és a morva testvérek utolsó püspöke, akinek elképzelései egy, az abszolutizmussal bekövetkező, szabályokkal átszőtt tömegállam iskolakoncepcióját előlegezik, és ugyanakkor visszanyúlnak a reneszánsz és a humanizmus elé a középkori embernek a kozmosszal való egység-érzésébe, valamint a klérus középkori önérték-érzésébe. 135 Comenius fölemelte talán egyházi felsőbbségként való saját önértelmezéséből kifolyólag a tanár alakját a pater familiae-tól az egész ház elöljárója, amilyen a középkori iskolamester volt nappá. A tanár a diákok mindenféle érzéki tájékozódásának iránypontja lett, és képző sugarait minden egyes, pontosabban az összes tanuló fejébe küldte. A reneszánszban elnyert perspektívát Comenius pedagógiai mezőre vitte át. Ez, valamint az a tény is, hogy ő propagálta a tömegiskolát, 136 amelyben egy tanár több száz diákot kell, hogy irányítson, miközben sem a tanár nem léphet oda a diákhoz, sem az egyes diák a tanárhoz, Comeniusnak a mellett az interpretációja mellett szól, mely őt a frontális ülésrend és a tanárcentrikus oktatás képviselőinek előfutárává teszi. Továbbá, jól érzékelhető 13. ábra Kép az Orbis sensualium pictusból itt egy másik mind a tanteremvitában, mind az iskolaépítészetről dúló vitában máig létező feszültség esztétika és funkcionalitás között. Míg Comenius ott, ahol kedves hely kialakításáról, vagyis atmoszféráról és esztétikáról volt szó, a tanterem falain díszítésként akart képeket, addig ott, ahol oktatásbeli funkcionalitásról volt szó, arra szólított fel, hogy a falakon a tananyagot ábrázolják, és erre első helyen felfestendő tantételeket és szabályokat nevezett meg. Így nézve az általa megkövetelt szemet gyönyörködtetés kétfélét jelenthet: hogy a diákok felfrissüljenek az esztétikai élvezeten, továbbá hogy nem csak a hallás-, hanem mindenek- 135 Göhlich, M. (1993): Die pädagogische Umgebung. Juventa Verlag. Wienheim und München Comenius, J. A. (1992):

63 előtt a látásérzékelést is bevonják a tanulási tartalmak elsajátításába. 137 Ezenkívül az ő tanteremmel kapcsolatos, önmagában ellentmondásos megfontolásainak megértése szempontjából kívánatos, hogy komolyan vegyük ingadozását tanítás mely nemcsak a címe miatt áll a Nagy oktatástan központjában, és tanulás között. 138 Tekintsük át, hogy a pedagógiai környezet mely részletei voltak a legfontosabbak Comeniusnak. Ezek a taneszközök és mindenekelőtt a tankönyvek. Az anyanyelvi iskola hat osztályának mindegyike számára akart készíteni egy tankönyvet, mely az adott osztály összes tananyagát tartalmazza. A Janua Linguarum aurea reserata megjelentetésével 139 maga tette meg az első lépést e koncepció megvalósításához. A tanár központi szerepével szemben, melyet Comenius az ülésrenddel eleve meghatározott, az általa kifejlesztett és tervezett tankönyvek implicite hozzájárultak a tanári előadástól, és ezzel a tanártól való függésnek a csökkenéséhez. Az évfolyamkönyveken kívül az ideális comeniusi oktatóteremhez tartoztak táblák, írásminták, szótárak, a művészetek tankönyvei, 140 képek, modellek, sőt tárgyak. 141 Az oktatás területén folyó szemléltetés tendenciája a tudomány- és megismerésfogalom saját korában végbemenő átalakulásából és az ezzel összefüggő, érzékelés felé történő odafordulásból származott. Comeniusnak köszönhetően készíteni kellett minden tudásra érdemes dologhoz szemléltető eszközöket, hogy az iskolákban kéznél legyenek. 142 Szekrényekről, polcokról vagy egy tárolóteremről a taneszközök számára, nem beszél. Jóllehet, úgy gondolta el az iskolatermet, hogy minden taneszköz készletben legyen ott. Tekintettel tanárközpontú tanterem-koncepciójára, valószínűleg az anyagok amennyiben egy ilyen taneszköz-készletet megvalósított a valóságos iskolában csak a tanár számára voltak hozzáférhetőek A tanterem berendezése és a szemléltető oktatás Különleges jelentőségű, hogy a szemléltető eszközöket úgy definiálta mint olyan dolgok ábrázolását, melyeket az ember maga nem birtokolhat 143. Arra az esetre nézve szólt taneszközök mellett, ha a dolgok hiányoznak. Indirekt módon ezzel Comenius reális tárgyak bevonását követelte a tanításba. Ismereteim szerint mindenesetre nincs semmilyen adat vagy bizonyíték arra, hogy saját oktatásának keretében Sárospatakon vagy 137 Comenius, J. A.: (1992): Göhlich, M. (1993): Magyarul: A nyelvek kitárt arany kapuja. Első kiadása 1631-ben Lesznóban jelent meg. 140 Itt Comenius mégiscsak visszanyúl évfolyamkönyveinek tervével ellentmondásban az artes liberalesre, a középkor tantárgyi kánonjára. 141 Göhlich, M. (1993): Comenius, J. A. (1992): Comenius, J. A. (1992):

64 Fulnekben tárgyakat vitt volna be a tanterembe, vagy, hogy a tanítást telepítette volna át a tanteremből az adott dologhoz. 14. ábra Az Orbis senualium pictus 144 Kérdés az is, hogyan értette, hogy a modelleket és képeket tanulási célokra kell elkészíteni. Első pillantásra ezt úgy lehet érteni, hogy Comenius a diákokat tanulóknak tekintette, mint ahogy ez a XX. század végén az iskolareformerek között elterjedt: a valóság olyan aktív elsajátítójának, aki tanulásának folyamatát tárgyakkal és modellekkel 144 Forrás: Megtekintés:

65 folytatott cselekvő, intencionális bánás során hajtja előre. Ám Comenius nem úgy értette. Legalább is az általunk elővett comeniusi írásokban (Didactica magna, Orbis sensualium pictus) nincs egyetlen más szövegrészlet sem, mely a tanulásnak adná az elsőbbséget. 145 Comenius XVII. századi pedagógiai térkoncepcióját vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy írásai alapján nem tekinthető a nyitott tanterem előfutárának. Ugyanakkor a comeniusi koncepció egyes aspektusai, például ami a reáliák bevonását illeti továbbá a szervezés és fegyelem perfektualizálása, megelőlegezi bizonyos részeit korunk tanteremreformjának ábra A Sárospataki Kollégium épülete ma Előbb azonban lássuk a Pataki Kollégium mintájára 1657-ben létrehozott Debreceni Református Kollégium történetét. A továbbiakban ennek az intézménynek a századokon átívelő fejlődését; épületeinek, pedagógiai tereinek alakulását veszem górcső alá, mert alapításától napjainkig kiemelten fontos szerepet tölt be a hazai nevelés és művelődés történetében. Térszerkezetének bővülése, az átépítések, valamint az új épületrészek és kisebb-nagyobb termek kialakítása, modernizálása a fizikai szükségletek mellett mindig az újabb és újabb pedagógiai igények és felismerések következménye. Ezeket a folyamatokat vizsgálva a hazai pedagógiai gondolkodás és nevelésfelfogás új mozzanatai tárulnak elénk. 145 Göhlich, M. (1993): Göhlich, M. (1993):

66 Uram, hajlékodat Szeretem házadat, Holott lakol dicsőségvel, Szent helyedet kedvellöm, És azt feljebb böcsüllöm Minden ez világi kincsnél. Zsoltárok könyve (Szenci Molnár Albert fordítása) 8. A Debreceni Református Kollégium épületeinek története A magyar protestáns értelmiség képzésének egyik központjává a XVI. század derekán reformált hitre térő alföldi mezőváros, Debrecen vált. A Szt. András templom mellett működő városi plébániai iskola a hazai művelődés egyik ősi műhelye volt. Az alábbiakban ennek a rövid ideig domonkos rendi szerzetesek által is működtetett városi latin iskolának a történetét, az ott folyó nevelés és az épület történetének összefüggéseit, a tárgyi létfeltételeket biztosító épületegyüttes tereinek alakulását, bővülését és korszerűsödését mutatom be. A protestáns etika szellemében, a szakrális térhez szorosan kötődő oktatás-nevelés egyik fő jellemzőjévé a kor új tudástartalmait elsajátítva az evilági hivatásra történő felkészítés válik Középkori kezdetek az iskolaépület első írásos emlékei Középkori hazai viszonyainkra jellemző, hogy az iskoláról és az iskola szomszédságában álló templomról az első írásos feljegyzés arról tudósít, hogy.már a XII. században egyszer megégett. 147 A várostörténeti munkák valószínűsítik, hogy az iskolaépület fokozatos átalakulásával és többszöri bővítésével kiépülő Kollégium helyén már a reformáció kora előtt is iskolaépület állt. Mindenesetre tény, hogy a XVI. század előtti épületekről semmit sem tudunk. Az általam megismert legigényesebb helytörténeti, várostörténeti munkák sem szántak néhány bekezdésnél többet a XIX. századot megelőző idők épületeinek és tárgyi emlékeinek ismertetésére. A legkorábbi források a Szt. András templomhoz hasonlóan a Kollégiumot is tűzvész alkalmával említik először. Egy 1564-ben kelt feljegyzés szerint: A plébániai ház és épületek, valamint az egyházi egyéb szolgák lakai is, az összes Scholával egyetemben... megsemmisültek. Ez volt a várostörténet egyik legsúlyosabb katasztrófája. A helyreállításokról azonban csak feltevéseink lehetnek között valószínűleg a 147 Sápi Lajos (1972): Debrecen település és építés története. Alföldi Nyomda Kiadó, Debrecen

67 tanítás is szünetelt. A diákok ez idő alatt Váradon folytatták tanulmányaikat. Az az auditórium, melynek előző évi munkálatairól 1571-ben emlékezik meg a városi jegyzőkönyv, nem iskolai, hanem minden bizonnyal templomi célokat szolgált az András templom északi oldalán. 148 Bizonyos, hogy amint a templom újjáépítésére is csak évtizedek múlva került sor, a Kollégiumnak is csak egyes részeit renoválták esetleg az egyik szárnyépületet az oktatás folytonossága érdekében. A templom 64 esztendőn át maradt fedetlen, és a lakosság végül Bethlen Gábor hathatós támogatásával készíttetett a gótikus oszlopok és boltozás helyébe téglapilléreket és fából síkmennyezetet Nagyobb építkezések és térbővülések a XVII. század folyamán Az esztendő ugrásszerű változás kezdete volt: Schola épületeire közadakozásból 194 forint 82 dénár gyűlt össze. Ugyanebben az évben a gondviselők újabb összegről adnak számot: bevételük a Schola szükségére 123 forint, ácsoknak fizettek 93 forintot és 1670 között város szükségében való építésre költöttek eő kegyelmek több mint 5000 Ft-ot. 151 Bár a nagy kollégiumi munkálatok idején a költségek zömét minden bizonnyal az iskolára fordították, tartalmazzák ezek néhány városi épület javítási költségeit is. A négyszög alakúvá formálódott zárt udvarú Kollégiumnak a nyugati szárny volt a legrégibb része. Az épület bővítését és helyreállítását sürgette az a körülmény is, hogy Martonfalvi Tóth György és a váradi diákság a török elől menekülve 1660-ban Debrecenbe települt át szeptember 9-én rendelkezett úgy a tanács, hogy az Schola éppitése publicáltassék, kitül mi lehet segitse. A jegyzőkönyv szeptember 30-án megörökítette azt is, hogy az Scholabeli Kamarakat napkeleti soron kezdik éppiteni ben Báthori Mihály debreceni lelkész egyik prédikációját akkor mondta el midőn a Templom sindelyezéséhez és az Oskola éppitéséhez hozzá akartanak volna kezdeni január 9-én a derecskei egyházmegyei gyűlésen felszólítottak minden lelkészt, hogy adakozzon az iskola javára ban iktatták a városi jegyzőkönyvbe a diákság kérvényét: Hogy tiszteletes Martonfalvai Tóth György ur fő mesterségre 148 Szűcs István (1871): Szabad királyi Debrecen város történelme. A legrégibb kortól a mai időkig. Debrecen Balogh István (1984): Debrecen az újkori rendi társadalomban (Várospolitika és agrártársadalom). Budapest Szücs István (1871): U.o. évenként kimutatva. 152 Báthori Mihály (1664): Hangos trombita Debreczenben, 149. Idézi G. Szabó Botond (1988): A Kollégium épületeinek története 354. In: Barcza József (szerk.) (1988): A Debreceni Református Kollégium története. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest. 153 Barcsa János (1905):

68 perpetuáltassék. Auditorium építtessék... Ez az előadóterem a déli soron épült fel. 154 A bővítést azonban megkövetelte az is, hogy az akadémiai tagozaton filozófiai-teológiai tanulmányokat folytató diákok létszáma jelentősen emelkedett, a korábbinak közel háromszorosára A régi iskolaépület környezete és homlokzati megjelenése 155 A Kollégiumot már a legkorábbi ábrázolások is a Szent András templommal együtt környezetéből tekintélyesen kiemelkedő, domináns építménynek mutatják. 16. ábra A Szt. András templom és a Kollégium épülete a XVII. sz. elején Varga Bálint (1958): A kollégium épülete. Gimnáziumi Értesítő, Budapest Az iskolaépület története a régmúlt iskola életviszonyainak keretét adja, fogódzót nyújtva az oktatás valóságos körülményeinek és korlátainak megértéséhez. Az oktatás-nevelés tereinek elemzéséhez a XIX. századtól az írott források mellett képi ábrázolások és tervrajzok is rendelkezésünkre állnak. A történeti áttekintés egyik nehézségét napjainkig a fogalmak tisztázatlansága okozta. A folytonosan változó tartalmú fogalmakban rejlő buktatóra már idős Révész Imre (A Debreceni Főiskoláról p.) felhívta a figyelmet, amikor utalt arra a tényre, hogy az épít vagy megépít kifejezést a régi korokban épséget helyreállít, azaz renovál értelemben használták. Ehhez hasonlóan félreérthetőnek bizonyult, hogy a forrásban szereplő új jelző (új sor, Novum Palatium, új auditorium) esetenként éves építményeket jelöl, egészen addig, amíg el nem készült egy még újabb szárny, Palatium, vagy auditorium. Az áttekintett anyagokban még több zavar tapasztalható a ház és a palota fogalmának értelmezésében. Bár a szóhasználat a századok során természetszerűleg változott, ezeket az elnevezéseket igen változatosan alkalmazták az egyes korokon belül is. Egyes vidékek tájnyelvében a XIX. századig a ház (domus, cubicula, domicilium) kifejezést egyértelműen a helyiség szinonimájaként használták, és csak elvétve a mai értelemben. A kollégiumi forrásokban leggyakrabban lakószobát jelöl, előfordul azonban tanteremként, gyűlésteremként, hivatali és könyvtári helyiségként. (Lásd: Poéticai ház, Domus Coetus, Domus Senioris, könyvtartó ház.) Tisztázatlan volt a palota (Palatium) fogalmának pontos jelentése is, melyen a régi magyar szövegekben várak, kastélyok nagyterme, ebédlője, reprezentatív fogadó helyisége értendő. A különféle iparosok jegyzékeiből, munkajelentéseiből szempontunkból egyetlen következtetés adódik: palota esetén mindig emeleti helyiségről szóltak. Előfordul, hogy a földszinti helyiségeket palota allya -ként nevezik meg, és mivel a földszinti 5. ház az 5. palota allya volt, itt sem kell különleges méretű szobákra gondolnunk. 68

69 Közvetlen környezetére jellemző, hogy még a belvárosban is csak elvétve volt emeletes ház, és a főutca épületeinek nagy többsége nem kőből készült. A Kollégium közelében csak az 1810-es években töltötték föl a Pap-tavát, a templom és a Schola közötti téren pedig lakóházak zsúfolódtak. Az utcákon melyek nyomvonala a belvárosban a legutóbbi városrendezésig alig változott kövezésnek, csatornázásnak nyoma sem volt. A korabeli feljegyzések sártengerről amely ellen hidakkal, pallókkal védekeztek, porról, a belvárosban is élő vízfolyásokról, fedetlen csatornákról, csekély urbanizációról, siralmas higiéniai körülményekről tanúskodnak. A várost igen gyakran pusztította tűzvész. 157 Okozója egyrészt a település rendezetlensége, másrészt a gyúlékony építő- és tetőfedő anyagok: a fagerendás födémszerkezetek, a szalma- és a nádtető, illetve az igényesebb épületeken a zsindely szinte kizárólagos használata volt. Az 1640-es tűz utáni elkeseredésben fogant prédikációkból kiviláglik, hogy a templom és az iskola volt a város szeme fénye. Veszelin Pál szerint szándékos gyújtogatók irigylették Scholánkból sok tudós ifjaknak és okos embereknek származását... és a tüzes szerszámok rakását úgy alkalmazták, hogy Scholánk, az Urnak háza és az Istennek Szolgáinak hajlékokkal együtt porrá tétessenek. 158 A gyakori tűzkárok, a lakosság anyagi erejét felemésztő sarcolások, hadi események, mikor a mindenfelé való adom volt a fennmaradás záloga, kizárják annak lehetőségét, hogy a régi épületet fényes késő reneszánsz építménynek képzeljük. Bizonyosra vehetjük, hogy egyszerű hajlék volt, egyes jelek azonban arra vallanak, hogy mint az András-templom, az Alföld legjelentékenyebb gótikus temploma esetében a Kollégium fenntartói magasabb célokra is áldoztak: a nagy auditórium falát például freskók díszítették. A XVIII. század végére fokozatosan elszegényedő lakosság anyagi helyzetének, adófizető képességének ismeretében valóban az áldozat a helyes kifejezés: a templom és iskola olykor a jogosan elvárható mértéken felül élvezte a közösség gondoskodását, amely csak elvétve kapott főúri támogatást, és így a maga jobbik énjét mutathatta meg a kultúra iránti áldozatkészségben táján alakult ki a Kollégium hatalmas udvart körülzáró négyszárnyú, egyemeletes, az udvar felőli földszinten késő reneszánszra jellemző árkádos folyosóval 156 Barcza József (1988) (szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest A helytörténeti munkák szerint a legnagyobb károkat okozó tűzvészek évszámai: 1511, 1548, 1561, 1564, 1580, 1640, 1656, 1681, 1719, 1723, 1727, 1746, 1755, 1759, 1764, 1776, 1791, lásd még: Sápi Lajos- Roncsik Jenő (1939): A tűz pusztításai Debrecenben. Budapest. 158 Kis Mariai Veszelin Pál (1641): Oktató és vigasztaló praedicatiók, melyek Debreczen varassanak 1640dik esztendőben, tűz miatt lett siralmas pusztulásában ki bocsátattak. 69

70 emelt épülete. Telke 2898,5 négyszögöl, tehát közel m 2 volt. A XVI XVII. századi eredetű keleti, északi és nyugati szárnyakat mutatja Kallós Kálmán ábrázolása. 17. ábra. A Kollégium épületének XVI. és XVII. századi három szárnya 159 Rajzát 1869-ben, a három elavult épület lebontása előtt készítette. (Ugyanekkor fénykép és ennek alapján metszet is készült, melynek egyik példányát üveghengerben a Vasél-féle mai épület alapkövébe helyezték. 160 ) Jóllehet Kallós Kálmán A Debreczeni Református Kollégium Ó épülete s környezete az 1802-ki tűz előtt Madár távlatból című rajzának teljes hitelességét már többen kétségbe vonták, mégis valószínűsíthető, hogy az általa már nem ismert, 1803 februárjában lebontott déli főépületet egy régebbi ábrázolat alapján örökítette meg. Valószínűleg ez az a rajz, amit Beregszászi Pál 1862-ben adományozott az Egyházkerületi Levéltárnak. 161 Az 1783-ban kiállított céhes szabaduló levélen látható torony (16. ábra) a Kallós-félétől eltérően hagymakupolás volt. Ez mégsem csorbítja Kallós rajzának hitelét, mert a változás könnyen lehet a torony lebontásának és átépítésének következménye. Mindkét rajz lehet tehát hiteles. Ifjú Bibó István hívja fel a figyelmet protestáns templomépítészet szempontjából alapvető tanulmányában 162 arra a tényre, hogy az európai várostornyok funkcióját a magyar Alföldön a templomtornyok látták el. Nemcsak tűztoronyként szolgáltak, hanem mind a toronyiránt közlekedők számára, mind a képi ábrázolásokon az egyes városok ismertető jegyei, jelképei. 159 Barcza József (1988) (szerk.): Egyházkerületi jegyzőkönyv május p. Idézi: G. Szabó B. (1988): A Beregszászi Pál által adományozott rajz elkallódott. (Fekete Csaba szíves közlése alapján.) 162 Bibó István (1978): A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. Művészet és felvilágosodás. Budapest 70

71 18. ábra A Református Kollégium Ó épülete és környezete az évi tűzvész előtt madártávlatból a és b ábra. Bal oldalon: Egy 1783-ban Debrecenben kiállított céhes szabaduló levél részlete. Jobb oldalon: Egy 1788-ból való metszet a Szt. András templomról és közvetlen környezetéről 164 Ezzel magyarázható, hogy a régi festményeken, rajzokon a torony képe a legrészletesebb, leghitelesebb kidolgozású. 165 Módy György a várostörténet egyik 163 Forrás: Barcza József (1988) (szerk.):

72 legjobb ismerője a fenti ábrán látható évi metszet alapján úgy véli, e hagymakupolás torony tartozhatott az András templom északi oldalán 1570-ben befejezett imateremhez is. 166 A fenti ábrán a kis torony valóban a templom és a Kollégium között, de a Kollégium nyugati homlokzati síkjának meghosszabbításában látható, véleményem szerint azonban a bal oldali ábra egyértelműen eldönti, hogy a torony a Kollégium nyugati és déli sorának találkozása közelében lehetett. Mivel több XVIII. századi feljegyzés szól a Kollégium tornyáról, kérdéses, hogy amennyiben az imaterem mellett is volt egy torony amire nincs írásos bizonyíték, miért nem szerepel a Kollégium tornya az ismert XVIII. századi metszeteken? Csak az bizonyos tehát, hogy a Kollégium főbejárata egy kisebb torony tövében volt. Tetőszerkezetének mérete a XVIII. század végén meghaladta a 2 x 2 ölet. 167 A Kallós Kálmán rajzáról (14. ábra) ismert három XVI XVIII. századi, szélesen elterpeszkedő épületszárny arányai helyi építőmesterek rusztikus gyakorlatára, nehézkes térformálásra vallanak. A belső udvar felől az egyes szárnyakhoz az épületek síkjából rizalitszerűen kiugró lépcsőházakat emeltek, melyek feljáróit akárcsak a folyosókat tölgyfa deszkával borították. A korabeli feljegyzések alapján a lépcsőházak mérete közel 4 x 1 öl volt. 168 Rabl Kornél egyik tervrajzából kitűnik, hogy a keleti szárnyhoz ilyet csak a Péchy-féle új déli sor megépülése után toldottak. (17. ábra). Kallós Kálmán rajza (14. ábra) szintén nem tünteti fel az 1802 előtti épületen a keleti lépcsőházat. A fentiekben leírtak is valószínűsítik, hogy a két oldalépület az északi keresztépület útján kapcsolatban volt egymással, tehát e három szárny körüljárható volt. Az északi keresztépület 81,5 m hosszúságú lépcsőháza mellett átjáró nyílott a hátsó udvarra. Ugyanilyen átjáró volt az északi és nyugati szárny találkozása közelében is. A XVII XVIII. században a város előkelő épületeihez hasonlóan a Kollégiumot is zsindelyezték. Ezen a vidéken cserepet igen ritkán alkalmaztak, a szegényesebb házakat pedig szalmával, náddal fedték. A Kollégiumnak a Darabos utca felől két kapuja is volt. Az egyik a keleti szárny és a Darabos utcai kerítés között lévő keskeny udvarhoz szolgált, a másik a hátsó udvarhoz. Törvényszövegekből is kitűnik, hogy a hátsó curia szintén kerítve volt, sőt a déli sor homlokzata előtt is a fal közelében deszkakerítést készítettek Bibó István (1978): A magyar építészeti szakirodalom kezdetei. Művészet és felvilágosodás. Bp Módy György (1984): A Szent András templom és a Verestorony kutatása 1980-ban. Debrecen öl = 189,6 cm, tehát a torony tetőszerkezete kb. 4x4 méter lehetett. 168 A keleti szárnyhoz toldott lépcsőház pontos mérete: 3 öl 5 láb x 1 öl 2 láb, tehát mintegy 7,4 m x 2,5 m. 169 Nagy Sándor (1940):

73 20. ábra Rabl Kornél tervrajzának részlete Barcza József (1988) (szerk.):

74 A Kollégium belső tereinek alakulása a XVII. század második felében A korábban már többször idézett Szűcs-tanulmány feltevése szerint a déli szárny közepe táján lehetett a nagy auditórium. 171 Ez nem zárható ki az épület történetének egyes időszakaiban, azonban az 1802-es tűzvész utáni rendelkezések szerint az igen ócska déli épület bontását középen kellett kezdeni, hogy a két szélen lévő auditoriumokban zavartalanul folytathassák a tanítást. Ráadásul a déli sor nyugati szélén lévő lépcsőházat a tűzkárról felvett jegyzőkönyvek mint a Nagy Auditorium előtt való lépcsőházat említik. A Kis Auditoriumra vonatkozó újabban előkerült források szerint a teremnek északra és délre talán keletre is voltak ablakai, feltehetőleg a déli sor első emeletének legszélső helyisége volt. Az alábbi ábrán, egy 1761-ben, Genovai János által készített vázlaton sem található nagyméretű helyiség az épületrész középső szakaszán. Sőt, a vázlaton egyáltalán nincs többablakos terem júniusában, a lebontás után készült jegyzék szerint a nagy auditóriumnak 10 négy fiókos egész ablakát értékesítették. 172 A kb. 160 m 2 -es auditórium alkalmas volt több száz személy befogadására. A feljegyzések tanúsága szerint előfordult, hogy egyes ünnepélyes alkalmakon a szónok a főnyi diákságon kívül, köszöntötte a város világi és egyházi előkelőit, a Consistorium és a Senatus tagjait, minden rendű és rangú idegent, vendéget, és peregrinust. 173 Ebből az is következik, hogy a városban lakó tanulók hasonló alkalmakon hely hiányában nem jelenhettek meg. A nagy auditóriumot székekkel is ellátták, holott ez protestáns iskolákban egyáltalán nem volt általános. A kollégiumi előadótermek székei tehát minden bizonnyal inkább a lócákhoz 174 hasonlóak voltak. A XVII. század folyamán a nagy auditórium volt Debrecen egyik reprezentatív helyisége. A termet kilenc falfestmény ékesítette. A freskók a Theológia, Justitia, Prudentia, Astronomia, Philosophia, Fortitudo, Patientia, Libertas és Geometria megszemélyesített képét ábrázolták könyvvel, karddal, mérleggel, távcsővel és egyéb szimbólumokkal. Az akadémiai tagozat diákjainak auditóriumain kívül legalább hat osztályterem (classis) szolgálta az alsó tagozatok növendékeit. A gyűlésterem korabeli néven coetus háza, vagy Domus Coetus szintén a déli főépületben volt. 171 Szűcs István (1872): A N. Collegium eladandó jószágainak inventáriuma. 173 Vándorló diákot. 174 A vagyonleltárakban pad vagy lóca megnevezésként is inkább székek vagy hosszúszékek szerepelnek. 74

75 21. ábra Genovai János alaprajzának részlete 1761-ből Barcza József (1988) (szerk.):

76 Egy 1786-os egyházközségi jegyzőkönyv nyolc termet említ, ezek közül három, a rétorok, poéták és elementáriusok tanterme a déli soron volt. 176 Egyes korszakokban megosztották az osztályok némelyikét, például a rétorokét veteranus és novitius csoportra, de volt kis és nagy poetica osztály is. Ennek ellenére előfordult, hogy egyes termekben 200-nál több növendék tanult, képzelhető, milyen körülmények között. Nem lehetett ennél sokkal jobb helyzet az állami, illetve katolikus iskolákban sem, hiszen II. József szabvány iskolájában 16 négyszögöl (54 m 2 ) volt tervezve 100 gyermekre, és ezt az optimális állapotot sokáig nem sikerült megközelíteni sem. 177 A források szerint Debrecenben volt az osztálytermekben katedra (podium) és fekete tábla, a tanulók pedig lócákon mint az auditóriumokban, vagy ilyenek hiányában gerendákon ültek. A Kollégiumnak a XVI. század végén tógátus deákja és kb. 800 tanulója, a XVII. század derekán deákja és kb tanulója lehetett ban 216 deák írta alá a törvényeket. 178 A XVIII. század közepétől már egyenletesen 2000 körül volt az akadémiai és alsó tagozat összlétszáma. Ezek közül 1771-ben 424 volt Studiosus és 1478 úgynevezett discentes. Hatvani egyik leveléből ismert, hogy a studiosusok 1/3-a lelkésznek készült, a többiekből falusi rektor, illetve jogász vált. 179 A legnépesebb alsó tagozat számos növendéke, a négy alsó évfolyam tanulóinak döntő többsége debreceni lakos volt, így elhelyezésükről nem kellett gondoskodni. Az évi törvény pedig az akadémiai tagozat nem tógátus hallgatóinak így a jogászoknak egyenesen eltiltja, hogy a Kollégiumban lakjanak. 180 A városban lakó hallgatók nagy száma ellenére komoly gondot okozott a hálóhelyek biztosítása. A hálószobák száma a XVIII. század elejére elérte az öt. Mint a kis auditórium esetében látni fogjuk, ezek némelyikét esetenként tantermekké alakították, így számuk és számozásuk többször megváltozott. A nyugati lépcsőház a negyedik kamara előtt, az északi a 12. ház előtt volt, a számozás tehát a nyugati soron a torony mellett kezdődött. Egy-egy helyiségben általában 6 8-an éltek, de a déli főépület földszintjéről ismeretes, hogy volt időszak, amikor egyes itteni helyiségekben szolgadiákokkal együtt 16 deák lakott. Ráadásul gyűlvén pedig kétszer napjában tanítványaik, alig lehet azokban megfordulni, a minemű szorongás 176 Kormos László (1984): A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltárának ismertetője. Debrecen Szilágyi Ferenc (1986): Deákok tüköre. Budapest G. Szabó Botond (1988): Lengyel Imre (1972): Hatvani István levelesládájából. Különnyomat a Debreceni Déri Múzeum Évkönyvéből Az egyes évfolyamok létszámát lásd: A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltára Miscellanea Historico Hungarica Z Békefi Remig (1899): Az iskolázás története Magyarországon ig. Budapest

77 mennyire akadályoztatja a szorgalmatos tanulást könnyű elgondolni. 181 A bentlakók összlétszáma folyamatosan változott, de a XVIII. századtól kezdve mindvégig között ingadozott ben például 355 diák élt a Kollégiumban. Ekkor kb. 15 szobát bontottak le a déli szárnyon, hármat a régi épületben, így 114 tanulót kellett áthelyezni. Egy részük a városba költözött, a többiek a régi épület megmaradt 32 szobájába költöztek, közülük 28-an a sellisták, azaz széken hálók voltak. 182 A XVII XVIII. században a hátsó udvaron gémeskutat használtak. Ugyanitt a XVIII. században diákkunyhók ( tuguriolae ) épültek nyilván a zsúfoltság enyhítésére. A Kollégium kerítésén kívül volt négy, 1778-tól öt professzori lakás. A korabeli kimutatásokat összevetve kamarából 52, domusból 53, házból 54 található. Esetenként több évtizedes időtávolság van egyes források között, így a csekély eltérés ellenére, a számszerűség alapján is bizonyos, hogy a három esetben azonos helyiségtípusról van szó. A ránk maradt alaprajzok és ábrázolatok szintén arra vallanak, hogy ennél több lakószoba nem volt, tehát az házba a palotákat is beszámították. Nyilvánvaló tévedés a domus vagy ház kifejezés kunyhóként való értelmezése. A kunyhót mindig a tugurium vagy a Casa kifejezés jelöli. Arra azonban, hogy 54 kunyhó lett volna, semmiféle bizonyíték nincs. A Nagy Sándor által vizsgált forrásokban ahol az 54-es szám felbukkan kivétel nélkül a főépületek domusai szerepelnek. 183 Palotából összesen 23 lehetett, azaz a különféle számlákon 23-asnál nagyobb sorszámú palota emeleti lakószoba nem szerepel. Ezeknek a lakószobáknak a berendezéséről keveset tudunk, de egységes bútorzatuk bizonyára nem volt. A Kollégium lakói még a XIX. században is szalmazsákokon aludtak. Minden szobában lehetett több vasalt diákláda, melyeket szükségből asztalként is használtak. A ládákban nem fért el minden ruhanemű: ezeket fogasokon és fa rudakon tárolták, valószínűleg főúri rendetlenségben, és a zsúfoltság miatt igen nehezen takaríthatóan A pedagógiai terek fejlődése a XVIII. században A Kollégium történetének két fényes korszaka az 1660-nal és az 1740-nel kezdődő évtized, melyek az épületek jelentős megújulását hozták. A meglévő épület bővítése a kollégiumi reformfolyamat elválaszthatatlan része, sőt annak tárgyi feltétele volt, mert az 181 A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium Levéltára. 35. d IX Barcza József (1988) (szerk.): Már a Kollégiumi Igazgatási Iratok című levéltári mutató is nyilvánvalóan tévesen kunyhókat említ, holott a szövegekben domusokról van szó. 184 Rózsa Sándor (1888): Az iskolai bentlakás, különös tekintettel a Debreceni Református Főiskolára

78 épület szűkössége, a tantermek csekély száma a fejlődés fő akadályává lett. A forrásokból azonban nyilvánvaló, hogy a Kollégium a XVII. századtól kezdve mindvégig ínséges állapotban volt, fenntartói a körülmények szorításában voltak kénytelenek javításáról, bővítéséről dönteni, esetenként természeti csapás után, vagy amikor egyes épületrészek már összedőléssel fenyegettek. Az épülettömb állapotának alakulása tehát korántsem követte olyan rugalmasan az intézmény általános színvonalának emelkedését vagy romlását, mint a Kollégiumi Könyvtár állománygyarapodása. Az 1740-es évek fellendülése után az 1752-ben bekövetkezett hirtelen gazdasági nehézségek hatására a könyvtár évekig alig gyarapodott, míg a roskadozó épületrészeket természetszerűleg ekkor is meg kellett erősíteni, hogy legalább a lakhatás biztonságos legyen A kisebb auditórium építésének története A XVII. század végén kezdődő és a Rákóczi szabadságharc alatt meneküléssel, háborús károkkal súlyosbított válságos évtizedeinek nehézségeit 185 jól szemlélteti, hogy 1742-ig a Kollégium vezetői nem is gondolhattak arra, hogy felépítsék az intézmény második auditóriumát. Ez az új auditórium azért volt nélkülözhetetlen, mert amíg csak egyetlen helyiségben tanultak az akadémiai hallgatók, szó sem lehetett a filozófiai és teológiai tagozat elkülönítéséről azaz a teológiai stúdiumok színvonalas bölcseleti megalapozásáról. Ennek fontosságával az egész debreceni vezető értelmiség tisztában volt. Ezért hangsúlyozták a harmincas évek végén kezdődött reformfolyamat első szakaszában a debreceni lelkészek, hogy a bővítés tovább nem halogatható. Korszakos döntést hozott a városi tanács, amikor április 5-én határozott a második auditórium építéséről. Ezzel a Kollégium történetében példátlan, ez idáig ismeretlen nagyságrendű, másfél évtizedes folyamat kezdődött. Mint Martonfalvi esetében, ez a döntés is személyhez kapcsolódik: Determináltatik, hogy Tiszteletes Szilágyi Sámuel uramnak professzorságra hivatal adassék... A Collegiumban még egy auditorium építessék. 186 A deákok classificatioja, azaz a filozófiai és teológiai tagozat elkülönítése a korabeli oktatási reform legjelentősebb vívmánya már 1743-ban a professzorok köz akaratából megvalósult, szinte egy időben az új auditorium elkészültével. Ez az új tanterem nem más, mint az ifjabb professzorok által privát kollégiumok céljára használt Auditorium minor más néven Theatrum Physicum. Építése már 1742 augusztusában végéhez közeledett, de ünnepélyes felavatására csak október 12-én került sor. 185 Szűcs István (1872): p. A zsoldosok 1705-ös pusztításáról ismert, hogy a deákok ládáit felhasogatták, Sok kemencék a classisokban, mind a kamarákban összetörettek 186 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IV. A. 1011/a köt

79 Tervezője, Piskárkosi Szilágyi Sámuel Scheuer berni professzorhoz írott levelében arról számolt be, hogy a helyiséget kísérleti fizikai bemutatóteremnek szánták. Tervezésekor, ablakai kialakításakor főként arra törekedett, hogy Newton fénytani kísérleteit napkeltétől napnyugtáig bemutathassa. Az új Auditoriumot padokkal is ellátták. Mennyezetébe a széljárás jelzésére anemoszkópot építettek az aerometriai kísérletekhez. 187 A terem a déli főépület keleti részének emeletén lehetett. A három régi helyiségből kialakított (kb m 2 -es) tanteremnek hét ablaka volt: Szilágyi Sámuel valóban az optikai kísérletek fényigényéhez alkalmazkodott ben Szalatsi Mihály széniornak még redőnyfélét is kellett szereltetnie a fizikai auditórium ablakaira. 188 Alig fejezték be az új auditórium építését és berendezését, máris tatarozni kellett a régi nagy auditóriumot is. Ezután, a negyvenes években még egy jelentős átalakítás történt, amely szorosan kapcsolódott az oktatás reformjához: új könyvtári helyiség épült az északi és keleti szárny találkozásánál. A negyvenes években véghezvitt átalakítások mértékére következtethetünk abból, hogy 1747 és 1749 között 5998 magyar forintot és 9 dénárt költöttek épületekre. Sem a korábbi, sem az elkövetkező évtizedekben nem találkozunk rövid időn belül hasonló összegekkel júliusa és 1748 márciusa között került sor a régi Theologicum Auditorium felújítására. Az átépítés 1907 magyar forint 88 dénárba került, 1748 májusában 1434 forint 98 dénárt, júniusban 1432 forint 23 dénárt költöttek az új Bibliotheca és a közvetlenül közelében lévő kamrák kialakítására. Ezt 1749 áprilisában újabb 712 forintos építési kiadás követte Az új könyvtárépület építéstörténete A már többször hivatkozott Szűcs-féle várostörténetben olvashatjuk, hogy a könyvtár újjáépítése előtt a könyveket helyszűke miatt több helyiségben kellett tárolni, 190 de a negyvenes években az oktatás új igényeit követő felgyorsult könyvbeszerzések következtében nem lehetett tovább halogatni a bővítést. Az új, két részből álló Domus Bibliothecaet minden valószínűség szerint a lebontott terem szomszédságában építették föl. Magasabb, és alapterülete is nagyobb lehetett az előzőnél. 191 A tékajelzetekből ismert 20 darab közel két méter széles könyvtartó állvány aligha férhetett volna el 10 x Szabó Botond (1982): Debrecen és a kísérleti fizika oktatásának magyarországi kezdetei. Különlenyomat a Fizikai Szemle sz. 188 Délelőtt Publica, azaz mindenkire nézve kötelező órák voltak a Theologicum Auditoriumban. Az új Physicum auditóriumban 9 órakor kezdődött az előadás. 189 A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának II. 16. a. I. füzete. 190 Szűcs István (1870): Sajnos, sem a 17. sem 19. ábrán nincsen feltüntetve mennyit foglalt el a könyvtár alapterületéből a folyosó, illetve az átrium. 79

80 méteresnél kisebb helyiségben. Az alábbi, méretarányos ábrából ítélve, a könyvtár nagyobbik terme legalább ekkora volt. Ráadásul az ablakok és a falat díszítő festmények miatt a tékákat nem állíthatták szorosan egymás mellé, ezért valószínű, hogy néhányat a terem belsejében kellett elhelyezni. A régi keleti szárny emeleti helyiségeinek belmagassága 1 öl 5 láb, azaz közel 3 és fél méteres volt. (17. ábra). Kallós Kálmán rajzán jól látható, hogy az északi keresztépület és a keleti oldalépület találkozásánál lévő könyvtári helyiség ennél magasabb (15. ábra). Mivel az emeleti szobákat nem boltozták, a könyvállomány elhelyezésére akár 4 méter magas thékákat, esetleg galériát is építhettek ábra Az új könyvtárépület méretarányos alaprajza 1748-ból Ugyanakkor nem zárható ki teljességgel, hogy a könyvtárépületnek a 15. ábrán látható formája csak később alakult ki. 193 Barcza József (1988) (szerk.):

81 A könyvtárépítést 194 indítványozó Szilágyi Sámuel érdemeit így foglalta össze Hatvani István 1749 novemberében: Ő maga felügyelt az egész épületre, irányította a kőművesek munkáját, az ajtók, ablakok, thékák, polcok arányairól, elhelyezéséről rendelkezett, az épület helyiségeinek előkészítését és pompás díszítésüket meghatározta, mely dolgokat mégsem vagyok képes méltóan összefoglalni, mert lehetetlen, hogy a szemlélő az új könyvtárakat megfigyelve ne találna az említetteknél többet. Nézzen szét tehát az olvasó... mérje fel mindazt ami könyvtárunkban van, hasonlóképpen ennek az egész emeleti építménynek folyosóit és kamráit melyek építéséről ez a jeles férfiú gondoskodott, kétségkívül egyet fog velem érteni. 195 Az új könyvtár berendezési tárgyairól helyiségleltárakból tudunk. 196 A kisebbik, előcsarnokszerű szobában négy írópultot (pulpitus) használtak, melyek közül egyet 1753 után a nagyobbik helyiség nyugati oldalára vittek át. A könyvtárterem közepén három asztal és kilenc szék volt. Továbbá a könyvtárban a kor szokásához híven őriztek földgömböket, festményeket, címereket, fegyvereket, ásványokat, és mindenféle kuriózumot. Ezekkel az akkoriban még ritkaság számba menő kiállítási tárgyakkal a Kollégiumi Könyvtár az egyébként szegényes épület egyik látványosságává fejlődött, melyet a Kollégiumba érkező előkelő vendégeknek is minden alkalommal bemutattak Az individuális tanulás sajátságos XVIII-XIX. századi terei, a kunyhók A tógátus diákok 197 számára megoldatlan volt a csendes félrevonulás lehetősége az egyéni tanulás idejére. Ennek megoldására a Kollégium akkori épületegyüttesének közvetlen közelében vályog- és fakunyhókat építettek a XVIII. század első felétől. Az első kunyhók 1711 után tűnhettek föl a Kollégiumban és az 1869-es átépítés során bontották le az utolsót. A forrásokban igen ritkán szerepelnek: XVIII. századinál régebbi előfordulásukról viszont nincs tudomásunk. Az 1730-as években azonban elvétve már diáknaplók is megemlékeznek a kunyhók reparatiójáról, meg deszkázásáról. 198 Kováts György rajza a tulajdonosok nevét is feltünteti. A kollégiumi javításokat végző 194 Egészen a XIX. századig nyúlóan egy-egy épület tervezőjének személye gyakran ismeretlen, vagy ha ismert is, szellemi tulajdonának mértéke igen nehezen állapítható meg. Bár a tervrajzok a mai napig nem kerültek elő sem a családi hagyatékból, sem a levéltári anyagokból, több helyütt bizonyosra veszik, hogy a kis auditóriumhoz hasonlóan a könyvtárat is Szilágyi Sámuel tervezte. 195 A latin nyelvű szöveget későbbi forrás alapján közölte: Dézsi Lajos (1902): Adalékok a Debreceni Református Collegiumi Könyvtár történetéhez Az erre vonatkozó levéltári anyagok jól feldolgozottak. 197 A bölcsészeti és teológiai fakultás hallgatóinak névsorát 1588-tól már külön anyakönyvben vezették. Ezeket az ifjakat jellegzetes ruhájukról tógátus diákoknak nevezték. Ők alkották a Coetust, a diákok közösségét, amelynek vezetőit saját maguk közül választották. 198 Fekete Csaba G. Szabó Botond (1979):

82 mesteremberek elszámolásaiból pedig 12 kunyhó létezése bizonyítható, de számuk egyes időszakokban ennél több is lehetett. 23. ábra Kováts György rajza a kunyhótulajdonosok neveivel Barcza József (1988) (szerk.):

83 Az 1802-es tűz után egyetlen 18 öl 4 láb 3 hüvelyk, azaz 35,5 méter hosszú kunyhósor készült közös fedél alatt, melyben 1857-ben összesen 12 kunyhó volt 200 (19. ábra). Ezek a kisebb vályog-, esetleg faházak 1802 előtt néhány csoportban álltak, mint egy tűzeset jegyzőkönyvéből kiderül, egymástól alig néhány lépésnyire. 201 A tűzkárról felvett jegyzőkönyvből látható, hogy minden kunyhó egyetlen diák személyes tulajdona volt, és elsősorban az önálló, elmélyült tanulmányokat szolgálta. A Kollégium történetének egyes szakaszaiban egyenesen tilos volt a diákoknak kunyhóikban éjszakázniuk. Az majd az évi törvény szerint a contrascribának 202 este 10 órakor ellenőriznie kellett, hogy a diákok kunyhóikból hálószobáikba tértek-e. 203 Azonban maga a törvény keletkezése is arra utal, hogy a diákságban megvolt a hajlandóság, hogy kunyhóit lakóépületként használja. A diákoknak mint privát praeceptoroknak is tilos volt kunyhóikban tanítani. Az évi XIX. törvény csak a professzorok tudomásával engedélyezi új kunyhók építését, illetve régiek eladását. Berendezésük az egyéni lehetőségektől függően változott. Szikszai Benjámin egy kanapét, két asztalt, három bőr széket, egy vasalt ládát, edényeket, ruhaneműit, sőt öt forint értékben festett képeket és 60-nál több könyvet tartott kunyhójában A nyugati szárny újjáépítése a XVIII. század közepén A korabeli források szerint a termek a legrégibbnek tartott nyugati szárnyon olyan állapotban voltak, hogy átépítésüket az iskola végső veszedelmétől, felszámolásától rettegve sem halogathatták tovább. A folyamatosan anyagi gondokkal küszködő Kollégium vezetése előtt hosszú távon egyetlen lehetőség mutatkozott: segélyek gyűjtésével és a megszerzett összegek tőkésítésével megteremteni az intézmény létalapjait. Rövid távon pedig a diákok filléreit is felhasználva minden erőt egyesíteni kellett az elodázhatatlan feladatokra. A tantermekről úgy határoztak, hogy minden tanulótól egy-egy garast kérnek, a deákokat pedig felszólították, hogy tőlük telhetően adakozzanak. A jövőben pedig ha valami romlás lenne a ki kárt tészen törvény szerint épittse meg Építtető pénztár iratai. 201 Csohány János (1975): Szikszai Benjámin debreceni tógátus diák kunyhójának leírása. Múzeumi Kurír A contrascriba a korban szokásos diáktisztségek egyike. Olyan idősebb diákelöljárót jelent, akit a többiek ellenőrzésével bíztak meg. 203 Nagy Sándor (1940): Csohány János (1975): A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának II. d. I. 37-re hivatkozva idézi G. Szabó B. 83

84 A Kollégiumban tárolt szerszámok és építőanyagok jegyzékéből ítélhetően 1752 márciusára elég szerény anyagkészlet állhatott az építtetők rendelkezésére: mindössze 96 épületre való fa és 310 szál deszka májusában azonban Hatvani téglát vásárolt ezerenként 4 vonás forintjával szeptemberére a professzorok végképpen belátták, hogy saját erőből nem tudják bevégezni a tantermek újjáépítését. Ez a munka ugyanis jóval többe került, mint az várható volt, ezért a kurátorokkal egyetértésben úgy döntöttek, hogy a baljós külső körülmények ellenére a magisztrátushoz fordulnak segítségért. A kor viszonyait hűségesen tükröző, bár a helyzetet kissé dramatizáló segélykérő levél Piskárkosi Szilágyi Sámuel fogalmazásában maradt ránk. Minthogy az Abeces, Declinista és Conjugista gyermekeknek Classisaik az Oskolánkban annyira el rongyollottak, hogy sem tetejét, sem falait foldozni már nem lehetett, ezenn kivül a tanulógyermekeknek számok is annyira meg szaporodott, hogy az említett Classisbelieknek majd egy negyed résznek a Classisokbann bé nem férvén, azoknak ablakai körül állongottak... azért azonn épületet még minek előtte magábann is öszve omlott volna, kéntelenítettünk el rontani, és azoknak helyére más Classisoknak építetéséhez kezdeni. Probáltattuk ugyan kő műves Mesterekkel ha lehetett volna avagy tsak leg alább falait orvosoltatni, de mivel fundamentoma nem volt, úgy hogy néhol tsak egy lábni mélységre volt a fal a földben, és a régiség miatt a téglák is elporlottak: így az említett kő műves Mesterek correctioját semmiképpen magokra nem vállalták. Ilyen erőnk felett levő építetés esvén azért a nyakunkban, a mint Szegénységünktül telhetett azonn Classisok építését el kezdettük, de annak végben vitelére tellyességgel tehetetlenek vagyunk. Minthogy pedig azonn Classisok ezenn Nemes Városnak gyermekeibül állanak, és így azoknak hasznát egészlen a Civisek fiai vészik, igen kevés kivül valók lévén még ezen apróbb Classisokbann: alázatossan Instalunk a Tekintetes Nemes Tanáts előtt méltóztassanak ezenn Szándékunkbann bennünket mind téglával, mind homok és tégla hordó szekerekkel, de kivált valamelly költséggel is, hogy a Mester embereknek fizethessünk segíteni. 207 Azonnali gyors segítségre utal a levél hátoldalán olvasható feljegyzés: Adódott a Nes Tanáts által ekkor Száz 100 Rhen forint. A Kollégium tartozásait az 1754-es építkezés után Kováts György geometra összesítette 1755 decemberében. Kőmíves Mester Genovai János uram által építetett Classisoknak és szobáknak Quadrat öl számra való fel mérése: 206 U.o A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa. 718/7. 84

85 Az épületnek részei nevezetesen Quadrat ölek Quadrát lábak A Tornátz fala ½ A Classisok és Szobákk a tornátz felől való fala ½ A Classisok és Szobákk Hátulsó fala 70 4 ½ A Gráditsnak az udvar felöl való fala ½ A Gráditsnak két végin való falak 7 28 ½ A Gráditsnak alatta egy darab fal 1 Három köz falak a bóthajtáson Három köz falak mellyek egésszen fel mennek Felső tornátz végi egy darab fal 1 13 ½ Classisok bóthajtása Alsó tornátz bóthajtása Felső tornátz bóthajtása 20 8 Gradits felett való bóthajtás 4 21 Három kémény 20 Summa Felső szobáknak Pádimentomozása Padláson való Pádimentom Az Auditórium felett való Pádimentom Summa sz. táblázat. Az 1755-ben épített épületszerkezetek összesítő táblázata Barcza József (szerk.) (1988):

86 Az épület fenti táblázatban szereplő adataiból következően a 410 quadrát ölnyi (1476 m 2 ) falazás azt jelenti, hogy az egész nyugati oldalszárny újjáépítésére sor került. A termek és szobák 70 quadrát ölnyi hátsó fala az épület magasságát figyelembe véve szintén az egész 32 méter hosszúságú épületrész újjáépítésére utal. Ráadásul a 410 quadrát öl falazásáról és 136 öl pádimentomról Kováts György geometra által készített számla nem előzetes kalkuláció volt, hanem a munka elvégzése után készült, és Genovai János maurer meister aláírásával hitelesítette, hogy a neki járó 1437 Rhénes forintot át vette. A következő ütemben május 24-én 11 szekér égetett meszet 209, 26-án 13 ezer téglát 210 vásároltak. Még ebben az évben újabb 13 ezer tégla árát utalták ki, majd augusztusban szerződést kötöttek egy Conservatórium ( Fa tartó Magaziny ) felállításáról és zsindelyezéséről. A nyugati oldalépület befejezését jelentette, amikor 1755 augusztusában Ősz Mihály asztalos hat szobának a mellyek a Nap nyugati oldalon vagynak padlásáért és az emeleti szobák előtti folyosó megdeszkázásért 20 vonás forintot vett föl novemberében Szeremlei Sámuel a Tertia Classisban dolgozó kőművesek és napszámosok bérére 50 forintot adott át a széniornak. Ezzel zárult az épülettörténet második nagy korszaka, amely megújította a Kollégium legrégibb, és az oktatás szempontjából legfontosabb részeit. Mostoha, és egyre reménytelenebb külső körülmények között, midőn az ország privilegizált és restringált vármegyéiben csak kevéssé tartós vályog- vagy faépületet engedélyezett a Helytartótanács, gondosan ügyelve arra, hogy a protestáns középületek ne tölthessenek be térben messze ható jelképi funkciót. 212 A professzori kar és Szeremlei Sámuel március 28-án határozott az ötvenes évek végének utolsó vállalkozásáról. Újból Genovai Jánost bízták meg, készítsen tervet a déli főépületnek a többi oldalhoz hasonló átépítéséhez. A tervkészítés előtt meg kellett vizsgálni az épület fundamentumának teherbírását is. Genovai tervrajzának (18. ábra) sajnos csak a nagy és kis auditórium közötti része maradt ránk. A ténylegesen elvégzett munkáról sem emlékeznek meg a kollégiumtörténeti források: ban épületre és egyéb költségekre 474 forintról számolt el Szeremlei Sámuel, akinek feljegyzéseiben 1760 után évekig nem is szerepelnek építési kiadások. A professzorok által kiutalt zsindelykészítő, kőműves, asztalos, üveges, fazekas, ács és kovács számlák csupán apróbb 209 Az égetett meszet a kor szokásainak megfelelően a helyszínen oltották és vermelték. 210 Az ekkortájt legelterjedtebb téglaméret 30 x 14,5 x 7 cm volt. 211 U. o Bibó István (1976): Az Alföld késő barokk és korai klasszicista építészetének néhány kérdése. Építési és Közlekedéstudományi Közlemények. Budapest XI. kötet

87 folyamatos javításokról tanúskodnak. 213 Az anyagi nehézségek mellett a Kollégiumi főépület XVIII. század végi leírásokból ismert állapota is arra utal, hogy ezt az 1759-es nagyszabású tervet nem hajthatták végre. A déli főépület lebontásakor 1803-ban nem sikerült kideríteni az építmény korát, külső állapotát azonban minden forrás katasztrofálisnak ítélte Az új déli épületszárny főépületként történő megépítése Amint láttuk, a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt sem szellemében, sem külsejében nem sikerült egészen megújítani a Kollégiumot. Az épületek minden erőfeszítés és folyamatos karbantartás ellenére szinte omladozó állapotban érték meg a Türelmi Rendeletet és az 1791-es országgyűlést követő kedvezőbb időszakot. Az új egyházpolitikai helyzetben már nem kellett az iskolák elvételétől tartani, a gyülekezetek teherbírása pedig az agrárkonjunktúra következtében valamelyest megnövekedett. Ez bátoríthatta fel a debreceni Kollégium elöljáróit, hogy határoztak az újjáépítésről. A déli főépület lebontása tehát nem kizárólag az június 11-i tűzvész kényszerű következménye volt. Az Egyházkerület ülésén Péchy Imre főkurátor már április elsején felvetette, hogy a collegiumban lévő classisok, kivált a mellyekbe a gyengébb gyermekek járnak ollyan szorosak, hogy azokban jó móddal el sem térnek, de ha eltérnének is, nem lehet egy Tanítónak két vagy három száz gyermeket úgy tanítani amint kellene. 214 Augusztus 7-én az épület megvizsgálása után a kurátorok megállapították, hogy a déli sor lebontása elkerülhetetlen. A Városi Tanács ezért még augusztusban 2000 ezer téglát ajánlott föl. Az Egyházkerület október 6-án határozott a Kollégium ínségének publicálásáról. Részint szívhez szóló egészségügyi indokkal a déli soron a földszinti helyiségek nedvesek, egészségtelenek... nyavajákat, gyakran halált is okoznak részint pedig szűkösségére és helyrehozhatatlan állagára hivatkozva: el düléshez és magában való öszve omláshoz vagyon közelébb. 215 A vezetés eltökélt szándékát mutatja az a tény is, hogy december 13-án Péchy Imre már a Consistorium elé terjesztette a Collegium ótska és elroskadt déli része helyett tétetendő új épületnek rajzolatját, Péchy Mihály tervét. A főkurátor már az új év első napjaitól kiterjedt levelezést kezdett olcsó építőanyagért februárjában érkezett Debrecenbe Péchy Mihály válasza a tervét ért bírálatokra. 213 A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa. 719/I A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának I. a U. o. 35. d

88 24. ábra. A könyvtár mentését ábrázoló festmény 1802-ből 216 A Konzisztórium kezdeményezését visszavonhatatlanná tette az június 11-én szokatlanul száraz és szeles időben a fél várost elemésztő tűzvész. Debrecen 1564 óta legsúlyosabb megpróbáltatását szenvedte: csak az eklézsia kára , a Kollégiumé forint volt. 217 A professzorok már az épület füstölgő üszkei között tanácskozni kezdtek, és úgy vélték, hogy a kétezer főnyi ifjúság elszéledése volna a legnagyobb kár, ami a Kollégiumot érhetné, ezért a tanítást szükség esetén akár szabad ég alatt is elkezdik. A megsirathatatlan romlás országos részvétet keltett: Szabolcs vármegye olcsó épületfát ajánlott, Darabant Ignác görög katolikus püspök erdeiben kedvezményes favágást engedélyezett. 218 A Konzisztórium ülésén november 22-én Péchy Mihály tervei közül kiválasztották a legalkalmasabbnak látszó ún. III. projectumot, majd elrendelték, hogy az ócska épület bontását februárban, az építkezést pedig tavasszal kell elkezdeni. Bau Inspectorként Szántai Mihály álmosdi geometrát alkalmazták. A tervezés szakaszában felvetődött, hogy a Kollégiumnak a város szélén új, tágasabb telket kellene keresni, Balogh Ferenc (1988): A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának I. d

89 jelenlegi szűkös helyét pedig kaszárnya építésére fordítani. A kerület azonban egyházi, pedagógiai és városképi szempontból elvetette a merész ötletet. A Konzisztórium nevében Péchy főgondnok először Rachbauer József helyi mesterrel tárgyalt, végül a váradi Eder Jakabbal és vejével, Huzl Konráddal állapodott meg, a ki nem tsak a költségeket sokkal kevesebbre tette, hanem próbáltabb mester is amannál. 219 A bontást február 7-én kezdték, az épület középső szakaszán, hogy amíg lehetséges, a két auditóriumot tanításra használhassák Péchy Mihály tervei Péchy Mihály már 1809-ben Győr várparancsnoka volt. A bécsi katonai-mérnöki akadémián tanult, majd mérnökkari tábornok volt, egy olyan korszakban, amikor a katonaiműszaki oktatás színvonala jóval fölülmúlta az architectura civilis szintjét. Továbbá tanulmányai során megismerkedhetett egy fejlett építészeti kultúrával, többek között Fischer von Erlach művészetével. Összesen hat tervet készített a Kollégium épületéhez. A Konzisztórium eleinte háromemeletes épületet kívánt az első két vázlatot ezért utasították el, Péchy viszont joggal számítva anyagi nehézségekre, eleve két emeletet tervezett. A megvalósult épület és az elutasított tervek egyik legszembetűnőbb különbsége az volt, hogy Péchy eredetileg az épület középső tengelyében az egyik változaton díszes erkély alatt helyezte el a főbejáratot. Az elfogadott III. tervváltozat elkallódott, de legfontosabb információit tartalmazza a minden bizonnyal Péchy által fogalmazott Contractus szerént való conventio a Debretzeni Reformatus Fő Curatoratus és N. N. kőmíves mester között, mimódon építődjék a Reformatus Collegiumnak Délről való újabb épülete. 220 A leírás kötelező érvénnyel, precízen és egyértelműen rögzíti a kivitelező kötelességeit, az épület három fő részénél külön-külön felsorolva. A két oldalsó rizalit kívülről nézvén a Szimmetria végett majd éppen egy forma. Magasságuk 9, hosszúságuk 13, szélességük 10 öl, a középső szakasz hossza 16 öl, szélessége 8 öl 4 láb. (1 öl = 6 láb = 1,896 m; 1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 m). 221 Mindhárom épületrész közepe illetve prolongatioi a nevezetesebb lineáknak a contractus szerint mozdulhatatlan tzövekkel jelölendők. Előírás volt minden szegeletet különös gonddal ellenőrizni, hogy pontosan 90 gradust mérjenek, és a falat nem szakaszonként, hanem horizontaliter építeni minden két láb után vízmértéket vévénn. Legalább 5 6 lábnyi fundamentumot kellett készíteni, és ennek kijelölt 219 U. o. I. a I Péchy fogalmazványára utal több részlet, melybe egy évvel korábbi ajánlatára hivatkozik öl = 6 láb = 1,896 m; 1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 m. 89

90 magasságát cövekeken előzetesen felróni. A tervező azzal a lehetőséggel is számolt, hogy az altalaj nem megfelelő keménységű. Ez esetben kőlábakra kellett alapozni, a mellyeknek lyukaiban tölgy fa pilóták 222 verettetnek. Ezeket a kőlábakat azután egymással is össze kellett kapcsolni. Szintén Péchy javaslata volt, hogy a fundamentumot kő hiányában tanácsos a legerősebben kiégetett téglából rakni. A műleírásban az alapok mindenütt fél lábbal szélesebbek, mint a rajtuk lévő falak, amelyek emeletenként fél-fél lábbal vékonyodnak. (Így a középső tractus a földszinten 3 láb 6 tzoll, az első emeleten 3 láb, a második emeleten 2 láb 6 tzoll.) Péchy megkívánta, hogy az építmény szilárdsága növelésére a szokásoktól eltérően nemcsak a sarkoknál, hanem körös-környül zár vasok legyenek a falakban. E vas kapcsok 223 beépítését a boltívek fölött is előírta, sőt a tervezett oszlopokba helyezett vasrudak végeit a boltívek, falak, és szegeletek vasaival is egymáshoz kellett rögzíteni. Mint Péchy írja, takarékosságból szokás volt a felső szinten szorító vas helyett tölgyfát alkalmazni : ezt én az ollyan épületbe, melynek Seculumokig 224 kellenék tartani jónak nem ítélem; mivel tsak 100 esztendő múlva is enné meg a szú a tölgy fát, elég kára lenne... Az elfogadott terv szerint a bal oldali rizaliton három bejárat volt 4 lépcsős kőgrádiccsal. A contractus szerint való conventio kívánalma az is, hogy a quadrirozás nyílásai két tzoll mélyek, és egymástól három tzoll távolságra legyenek nem tsak mészben, hanem a... kiszöktetéséből a téglának, vagy kőnek. A csepegés és nedvesség ártalmai ellen a falat az alapok fölött kemény faragott kővel kell borítani, és hasonló szükséges az oszlopokon is. Az osztálytermekben a szellőzés biztosítására ventillátorokat, az egész fal hosszán átérő, télen eltömíthető üregeket kellett hagyni. A bal szárnyépület lépcsőházába dór kőoszlopokat tervezett a Vignola proportiója szerint. A nagy auditóriumnak eredetileg csak a déli részére szándékozott karzatot állítani. A jobb oldali rizalitban a tervek alapján a keresztboltozásos osztálytermek el is készültek, a fedél alá feljáró gráditsot pedig nem fából, hanem jól kiégetett téglából rakták. Péchy a keleti lépcsőházat eleve egyszerűbbnek képzelte, mint a nagy auditóriumhoz vezető nyugatit. A középső rész földszintjén 4 hatalmas osztálytermet alakított ki a belső udvar felől bejárattal és pitvarral, az első emeleten pedig a két lépcsőház felől 1 1 pitvarral. A második emelet középső részének egészét a könyvtár foglalta el, amelynek termeit Péchy tékákkal tanulófülkékre akarta tagolni. 222 A pilóta alul megvasalt hegyes cölöp. 223 ismert korabeli nevükön vonóvasak. 224 seculumokig = századokig 90

91 Péchy tervének további korszerű elemei A tervező annak is tudatában volt, hogy a gyakorlatban kellemetlenségek adódhatnak, ha az épület két szárnya a nagy auditórium és a kis auditórium között nincs belső communicatio. Ezért vetette föl néhány ajtó vágatásának lehetőségét. A terv revíziójának autográf fogalmazványában 225 azt javasolta, hogy a nyugati oldalon a lépcsőket kőből készítsék, és a nyugati lépcsőház csak a nagy auditóriumig vezessen, mert a padlására járáshoz elég a keleti lépcsőház is. 226 A tervező korszerű szemléletét tükrözi az is, hogy akusztikai, esztétikai és fűtési szempontokból javasolta a nagy auditórium karzatának elhagyását, mivel szerinte itt anélkül is könnyen elférne 900 ember. Ugyancsak e revízióban vetődött fel, hogy a Könyvtár belmagasságát legalább 25 lábnyira szükséges emelni, ugyanis galéria nélkül idővel lehetetlen volna megoldani a raktározást. Az egész épület összhatását előnyösen változtatta meg az a szintén megvalósult utólagos módosítás, amely a fedelet az egész épületben egy forma magasságra és szélességre vette. A széles körű összefogás eredményeként a Kollégium újjáépítésére hatalmas összeg, 1802-től 1807-ig rhénes forint 227, összesen pedig forint gyűlt össze. 228 Mindezek ellenére az építkezést már 1803-tól anyagi gondok hátráltatták. A Kollégium építésének kezdetétől fogva gyorsuló infláció odavezetett, hogy 1811-ben a papírpénzt névértékének ötödére értékelték, és ez Fazekas Mihály perceptor számadása szerint igen súlyosan érintette a Kollégium kasszáit. A megváltozott körülmények hatására mondhattak le 1806 nyarán a Péchy-féle 3 ajtós, dór oszlopos, díszes lépcsőházról ben tovább romlott a Kollégium helyzete: az építtető kassza ekkor már ezer forinttal volt adósa a tőkepénztárnak. 229 Minden nehézség ellenére augusztus 22-én a professzori kar ülésén örvendetes eseményt jelentettek: A kőmívesek... a magosságot elérvén discretiót kívánnak. 230 Tunkel Ferenc szolnoki ácsmesterrel már az előző hónapban megállapodtak a tetőszerkezet elkészítéséről 6720 forint értékben. 231 Tunkel vállalta, hogy a szükséges anyagot úgy fogja elkészíteni, hogy azt a Kollégiumnak tetsző minőségben 1808 húsvétja és pünkösdje között szállíthassák. Ekkortájt kezdődtek az épület külső díszítésének munkálatai. Az épületszobrászati feladatokra először egy Meyer nevű kőfaragóval szerződtek, de mint Sárvári Pálnak a 225 A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának Katalógusa. 3922/1. b. 226 Az utóbbi módosítás meg is valósult. 227 Réhnes forint = 60 krajcár értékű pénzegység. 228 Balogh Ferenc (1988): Barcsa János (1905): A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának II. 1. d A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa. 3922/4. 91

92 kőkurátorhoz küldött leveléből kiderül, elégedetlenek voltak tudásával: az oszlopok lábazatát Corinthiai helyett toscanai rend szerint készítette. Ekkor a legfontosabb esztétikai kérdésnek az oszloprendek szépségét tekintették, ezért Sárvári közbelépésére a faragványokat ki kellett cserélni, mert az ahoz értők a hibát észre fogják venni. 232 Ezután alkalmazták Meyer helyett Frank Lőrincet és Kristóf Mártont. A cserepezéssel Fleischmann pesti mestert bízták meg ban azonban a falazás késedelme miatt még Tunkel ácsmester sem kezdhetett a fedélszék elkészítéséhez. 233 Mint a professzorok újabb segélykérő leveléből tudjuk, 1809 tavaszán a tetőhöz szükséges anyagok készen és helyben voltak. Ebből a tényből, illetve Péchy Mihály augusztus 9-én kelt és a villámhárító elkészítésének módját taglaló leveléből B. Révész Ágnes arra következtet, hogy a tető e két időpont között, 1809 nyarán készülhetett el A nyugati szárny térmódosulásai Rabl Kornél terve alapján Az építészettörténészek egybehangzó állítása, hogy a nyugati főlépcsőház Rabl önálló terve alapján valósult meg. 235 Ez az épület egyik joggal bírált részlete. Annak ellenére azonban, hogy a földszinti folyosó és az első emeleti lépcsőfeljáró belső térhatása kissé nyomott, túlzás Rabl mestert azzal vádolni, hogy sikerületlen beavatkozásával elszegényítette az épület legfrekventáltabb pontját. Kétségtelen, hogy a Péchy tervezte oszlopok helyett a téglából rakott jóval zömökebb pillérek más ízlésvilágot képviselnek. Az is tény, hogy Rabl elgondolása az épület egészének szellemétől idegen, főként ha Péchy művészetének finomságához, a külső homlokzat nemes arányaihoz hasonlítjuk. Ez a homlokzat egy összegző és egyben kibontakozó korszak provinciális építőgyakorlatának, az alföldi késő barokknak és korai klasszicizmusnak állított emlékművet. Erénye, hogy helyi gyökerekből sarjadt, és vaskos debreceniségével a maradandóság érzetét kelti a szemlélőben. Ifjú Bibó István szerint a morva származású Rabl a többi külföldön tanult mesterhez hasonlóan képes volt bonyolult feladatok megoldására, de stílusának alakulását a megrendelő protestáns építtető közösségek hagyománytisztelete határozta meg, és ez az igény a kezdetlegesebb anyagok és technika diktálta formák továbbélését eredményezte. 236 Számos kompromisszumos megoldás ellenére az épület külső szépsége, egyedisége Péchy Mihálynak köszönhető. Összhatása nyugodt, és harmóniát sugárzó. Az érett klasszicizmus legmonumentálisabb hazai épületei nélkülözik a Kollégium derűjét. Csöndes 232 Idézi: B. Révész Ágnes (1988): U.o. 32. p. 234 U. o. 53. p. 235 B. Révész Ágnes (1988): 35.; Balogh István (1988): 56.; Sápi Lajos (1988): Bibó István (1978):

93 elmélyülés hangulatát kelti a hátsó, kissé szegényesebb kialakítású északi homlokzat is, a város minden zaját kiszűrő belső udvar felől. Az épület a klasszicizmus szabályai szerint egyszerre áttekinthető és részletgazdag. Tökéletes egyensúlya a két mozgalmasabb oldalrizalit és az egyszerű ritmusú középső rész pompásan összehangolt arányain alapul. A két szélső szimmetrikus épületrészen 5 5, a középen 9 nyílástengely látható. Az oldalrizalitok közepén lévő 3 ablaknyílást 6 6 korinthoszi féloszlop veszi közre, úgy, hogy a három ablak közül a középsőt jobbról-balról 2 2 páros oszlop keretezi. Mindezt jól szemlélteti az alábbi, minden apró részletében gondosan kidolgozott homlokzati rajz. 25. ábra Az között felépített épületrész déli homlokzatának rajza 237 A 6 6 oszlopot a második emelet fölött timpanon koronázza. A déli homlokzat északihoz viszonyított mozgalmasságát jórészt ezek a függőleges vonalak adják, ugyanis a belső udvar felől függőleges tagolás alig érvényesül. E déli főépület nyugati és keleti homlozatára szintén 5 5 tengely került, azaz emeletenként itt is 5 5 ablak nyílik. Az épület első és második emeleti ablakai tengelyenként egy-egy közös, mélyített tükörben helyezkednek el. 238 E tükrökhöz hasonlóan a quaderezés 239 következtében érvényesülő fény-árnyék hatások is élénkítik a felületet. Az első emeleti ablakokat az épület ritmikáját gazdagító szemöldökpárkány díszíti. A rizalitok földszintjén 5 5, a második emeleten 3 3 emberfej formájú zárókő látható. Ezek eredetije helyett a legutóbbi felújítások során újak készültek, így a nyugati rizalit egykor egyéni arcvonású zárókövei csak B. Révész Ágnes leírásából ismertek. 240 Nem lehettek értéktelen alkotások, hiszen valósággal 237 Barcza József (1988) (szerk.): Erről bővebben: pl. az ablaknyílások díszítésének leírását közli B. Révész Ágnes (1978): A kváderezés egy épület homlokzatának vakolt felületén kiképzett, a kváderfalazatot utánzó, azonos méretű kocka vagy négyszög alakú motívumokra (kváderekre) történő osztása. 240 U. o

94 megtermékenyítették Medgyessy Ferenc képzeletét: gyermekkorom óta áhítattal néztem ezekre a szép, komor, lapidáris, széles vonású fejekre. Később pedig, hogy szobrász lettem, sejtelmességük vonzott... A gondos kézzel faragott, klasszikus ízű, görög bölcsféléket ábrázoló monumentális nagy kőfejek megsemmisültek. 241 Ugyanitt, az első emeleten a 2 2 széles szemöldökpárkányra szimbolikus faragványt helyeztek. A fentiekben már említett négy hatalmas méretű teremmel együtt összesen 19 tanterem, két auditórium, a könyvtár, a széniori hivatal 242 és lakás, az egyházkerületi közgyűlés terme, vegytani laboratórium és levéltár, összesen 33 helyiség kapott helyet az új épületben. 243 Jóllehet a főépület már 1809-ben tető alatt volt, és a homlokzat felirata szerint: Helv. Hitvallást tartó magyarországi eklézsiák és jótevők adakozásából épült 1803-tól 1816-ig, 1816-ban még számos költséges belső munkálat hátra volt. Így hátravolt még a nagy auditórium és a Könyvtár berendezése is. A nagy auditórium a mai Oratórium volt az új déli szárny egyetlen boltozatlan helyisége. Stukatúrájának fa anyagát a szolnoki Tunkel Ferenc 1814-ben a helyszínre szállította, majd a mennyezetet Rabl Kornél fejezte be, feltehetőleg 1817 tavaszáig. Az Egyházkerület elképzelései a nagy auditórium funkciójáról a munkálatok közben változtak meg, mert a Kollégium falain belül is egyre inkább szükségesnek látszott egy minden egyéb haszonvételtől elválasztott szent hely, ha a templomokban nem férne a diákság. Az Oratórium asztalos- és ácsmunkáira a Kollégium kurátora Rakovszky Dániel május 28-án kötött szerződést Dohányosi József debreceni asztalosmesterrel. A szerződés pontosan körülírja a megrendelő és a vállalkozó kötelezettségeit. Dohányosi a kettős szószéket 110, a karzat két csigalépcsőjét 100, tizen négy egész oszlopnak... a Jóniai Rend szerént massiv tölgyfából lejendő készítését 82 forintért, az egész megbízást 2000 forintért vállalta. A terem tehát Péchy tervétől eltérően nemcsak a keleti (bejárat felőli), hanem az északi és déli oldalon is karzatot kapott. A kettős szószék egyikét tölgyfából, a jón oszlopfőket hársfából készítették az utóbbiaknál azonban Dohányosi csak a szobrász keze alá dolgozott. A bútorzat 1825-ben, az orgona 1830-ban készült el után a legsürgetőbb teendővé a könyvtár berendezése vált, melynek régi bútorzata alkalmatlan volt arra, hogy ilyen hatalmas helyiségben állítsák föl. Erre a feladatra az Oratóriumban kitűnően helytálló Dohányosi Józsefet alkalmazták novemberében 241 Idézi: Sz. Kürti Katalin (1977): Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú- Biharban. Alföldi Nyomda, Debrecen A régi magyar protestáns egyházi nyelvben a tanuló ifjúság elnöke, aki hatáskörre nézve régen mindjárt a rektor után következett, mint az kollégiumi szabályzatok őre. 243 A Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának I. 1. p. 7. számú doboz XVII. 244 Balogh Ferenc (1978):

95 csak az északi, udvar felőli teremrész tékáinak és galériáinak elkészítésével bízták meg forintért 20 dór oszlopot, két feljárót, 245 és a falak mellett körbe egymással öszve illő tékákat kellett készítenie. A Könyvtár e kitűnő debreceni mester munkája révén meglehetősen puritán berendezést kapott. A tékákat a szerződés alapján hamuszínűre festették, de mennyezetfreskó és előkelő padlóberakások nélkül. Mindez nem az építtetők bárdolatlanságából következett. Nem felejtkezhetünk meg az infláció szorongató tényéről, illetve arról sem, hogy a fenntartónak a fillérenként összegyűjtött adományokból két pusztító tűzvész után 246 a klasszicizmus mai napig országosan is jelentős két hatalmas kőépületét szinte egyszerre kellett létrehoznia ban a déli épülettel érintkező keleti szárnyon két, a nyugati oldalon egy helyiséget kellett lebontani. A keleti rész helyreállítása 1823-ig váratott magára. A tervrajzot a pallérral való előzetes alkudozás és megállapodás után 1823 szeptemberében juttatta Sárvári Pál az illetékesek kezébe. Az új épületrész itt látható tervrajzának hátoldalán saját kezűleg rótta föl: A collegium napkeleti régi épülleteinek pótlékjáról adódott projectum. Végre hajtódott 1824-ben ábra Az épület keleti szárnyának 1824-ben megvalósult tervrajza Az északi terembe csak egy feljáró került, a másik a déli terem berendezésekor készült el és A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa. 3922/ Barcza József (1988) (szerk.):

96 Alig telt el néhány esztendő, és egyre több nyugtalanságot keltett az új épület mögötti kritikus műszaki állapotú ó tanoda. A Konzisztórium már 1829-ben küldöttséget rendelt az omladozó épület vizsgálatára. Az Egyházkerület augusztus 10-én tárgyalta e küldöttség jelentését, amely képtelen volt dönteni renoválás vagy új épület emelése között ban Köhler György kőműves készített tervet a három szárnyépület megújításáról, majd ben Ercsey Dániel kezdeményezte, hogy amennyiben renoválásra nem volna pénz, legalább a keleti oldalszárny fedelét kell megjavítani. Ekkor már olyan súlyos volt a helyzet, hogy a diákok egy részét kénytelenek voltak a városban elszállásolni, ben pedig fel kellett tölteni a nedvességtől használhatatlan alsó szobákat. Az ó épület összesen 48 helyiségének némelyikét különösen a földszinten egyébként is csak raktározásra használhatták ben az Egyházkerület végre elhatározta, hogy az egész ócska épület és az oratórium padlásának sorsát a nagyhírű pesti építész, Hild József szakvéleményétől teszi függővé. Mivel Hild többször megígért látogatása elmaradt, Pollack Ákost hívták meg, aki kijelentette, hogy az ó épületre költeni vesztegetés volna ben anyagiak hiányában mégis további toldozásra kérték Köhler Györgyöt, 251 majd az Oratórium mennyezetének javításával Povolny Ferencet, a híres hortobágyi kőhíd tervezőjét bízták meg. 252 Az ó és új épület megrongálódott fedelének ügye szintén a hatvanas évekig húzódott. Csak 1861 tavaszán közölték a sajtóban az ajánlati felhívást, majd igen rövid időn belül, 1861 októberében el is végezték a munkát A Kollégiumban lakó diákság életkörülményeinek elemzése Megvizsgálva a legfontosabb egészségügyi feltételeket, tárgyilagosan megállapítható, hogy a komoly erőfeszítések ellenére a bentlakó diákság helyzete a századok folyamán csak mérsékelten javult. Egy-egy újabb, korszerűbb épületszárny birtokbavétele gyakran csak átmenetileg javított a főként zsúfoltságból eredő, már-már elviselhetetlenül nyomorúságos körülményeken. A XVIII. század elején feltűnő és XIX. század második feléig folyamatosan használatban lévő kunyhók jelen ismereteim szerint egyedülálló jelenségként mutatják a diákság jogosan felmerülő igényei és a fenntartók, valamint a Kollégium vezetésének lehetőségei közötti diszkrepanciát. 249 Barcsa János (1905): A Tiszántúl Egyházkerület Levéltára I. 1. a A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa. 717/ B. Révész Ágnes (1978): U.o

97 A Kollégium és környezetének higiénés állapota a XIX. században Még a XIX. század első felében is (!) megoldatlan volt például az ivóvízellátás. Hiába tárgyaltak például újból és újból arról, hogy a Kollégium udvarán jó vizű kutat kell ásatni, az 1801-es és 1802-es döntések ellenére még 1847-ben is a városból kellett hordani a ivóvizet. 254 Szentgyörgyi József 1817-ben tudósította az egyházkerületet, hogy a betegszobákban a gyermekek szánakozásra méltó elhagyattatásban szoktak lenni mind a helyre, mind a szolgálatra nézve és főként az alsó classisokból sokan betegszenek meg ivóvíz nem léte miatt. 255 Ebből a szempontból egyébként az egész debreceni polgárság a magyarországi városlakók többségéhez hasonlóan veszélyeztetett volt. 256 Az árnyékszékek és csatornák állapota is sok gondot okozott. Az érvényben lévő törvények az ősi hagyományokhoz híven intézkednek az épület minden egyes részének, sikátorának, csarnokának, udvarának és kamrájának tisztántartásáról, külön megkövetelve az auditóriumok, a tantermek, hálószobák padlóinak, falainak tisztogatását, rendszeres felmosását és gyakori szellőztetését. Mindezekért elsősorban a szolgadiákok inspectora volt felelős. 257 A falakat, ha nem is évente, de igen gyakran meszelték. A takarítást és az udvar seprését a bentlakó szegény tanulók végezték. A diákok számára dolgozó-, lakó- és alvóhelyiségül egyaránt szolgáló kollégiumi szobák berendezése a XIX. század második felében sem sokat módosult a XVIII. századi állapothoz viszonyítva. Igaz, ekkor már minden szalmazsákot ágyon helyeztek el, de a kollégiumi gazda még 1888-ban is nehezményezte, hogy a ruhásszekrények hiánya miatt a ruhák fali fogasokon porosodnak. 258 Összefoglalásképpen elmondható, hogy a reformáció korától a XIX. század végéig húzódó időszak hazai társadalmi, politikai és ezekkel szorosan összefüggő nevelésioktatási viszonyait híven tükrözi a Debreceni Református Kollégium története. A megdöbbentő gyakorisággal ismétlődő elemi károk (tűzvész, árvíz stb.), valamint a történelmi viszontagságok, vallási üldöztetések miatti ínség és tengernyi nyomorúság azonban nem csorbítja e patinás intézmény falai között megvalósult magas színvonalú oktató és nevelő munka értékét, a nemzetünk kultúrája iránti önzetlen áldozatkészségét. 254 Mivel a királyi Commissio által meghatározódott, hogy minden közönséges épületeknél kút építődjön a Nemes város költségén, tehát a Collegiumban is hasonló móddal egy kút építődjön. Ennek ellenére a Tiszántúl Egyházkerület Levéltárának I. 1. a évi 363. sz. szerint még a városból hordták a vizet. 255 A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Debrecen) Katalógusa Az első artézi kutat 1837-ben fúrták Debrecenben. Lásd: Sápi L. (1968): Debrecen első csatornázása. Különlenyomat a Debreceni Déri Múzeum Kiadása évi Évkönyvéből Nagy Sándor (1933): Függelék Rózsa Sándor (1978):

98 27. ábra A Debreceni Református Kollégium épülete ma. 259 A Debreceni Református Kollégium épületeinek történetét áttekintve eljutottunk a XIX. század második feléhez. A magyar iskolaügy történetében a kiegyezést követően gyorsultak fel azok a folyamatok, melyeknek az eredményeként kezdett tömegessé válni az alapfokú iskoláztatás. A 6-12 éves korú gyermekek tankötelezettségének törvénybe foglalása jogi lépés volt, melyet a tárgyi feltételek megvalósításának kellett követnie. A következő fejezetben ezt az időszakot az iskolai terek alakulása szempontjából tárgyaljuk. 259 Takács Béla (1991): Református Művészet Magyarországon. Officina Nova Kiadó, Budapest

99 Az épület czélszerű elrendezése, magassága, száraz volta, szellőztetése, a benne feltalálható kényelem, tisztaság, külső környékének csinossága, a gyermekeknek nemcsak egészségök épségben való fenntartására szolgál, hanem reájuk nevelőleg is nagy befolyást gyakorol A magyar iskolák a reformkortól a trianoni békediktátumig Gönczy Pál A reformkor nemcsak a modern magyarországi nemzetállam megszületését segítette elő, hanem az oktatásügyben is pezsdülést hozott. Az évi magyar országgyűlésen az új nemzeti művelődési eszmény kialakításának gondolata úgy fogalmazódott meg, hogy a jó nevelés a legjobb nemzeti politika. E gondolat megfogalmazásában és az eszme védelmében Széchenyi István vállalt jelentős szerepet. Áttekintve a magyar közoktatás helyzetét, sürgette a reáliskolák és polytechnikumok felállítását. Teljes joggal, mert amint tudjuk Magyarországon a XV-XVI. század fordulójától a XIX. század közepéig a legelterjedtebb iskolatípus a humángimnázium volt. A pragmatikus szemléletű Széchenyi szorgalmazta az új iskolatípusok létrehozását, valamint az ehhez szükséges új tanépületek megvalósítását. Még az 1840-es években, az akkoriban közel 13 milliós országban sem haladta meg a népiskolák száma a kilencezret, a tanítók száma pedig tízezer alatt volt, tehát a népiskolák zöme egy tanítóval rendelkezett. Hiányoztak az oktatás elemi-tárgyi feltételei, de a politikai helyzet nem tette lehetővé ennek hathatós javítását. A korabeli viszonyokat jól tükrözi, hogy egészen a kiegyezésig, sőt azt követően is, még a fővárosban működő iskolák jelentős része is bérházakban kapott helyet. A magyar középiskolák rendjét között az osztrák birodalom egészére érvényes, Bécsben 1849-ben megjelent szabályzat, az Entwurf der Organisation der Gimnasien und Realschule in Österreich 261 állapította meg ben az Entwurf iskolareformja 8 osztályos gimnáziumot, reáliskolát létesített, később megjelentek a polgári iskolák és a középszintű ipari és kereskedelmi iskolák től a magyar tanügyi hatóságok illetékessége alatt működtek a magyarországi iskolák. Ekkor vált lehetővé a Deák téri Evangélikus Gimnázium régi épületének lebontása, és az új tervek alapján a mai épület megvalósítása. Ez a momentum témánk szempontjából azért kiemelt jelentőségű, mert az új épület korszerűsége okán hosszú időre a honi iskolaépítés mintaépületeként szolgált. 260 Gönczy Pál (1888): A népoktatás Magyarországon. In: uaő. Pál (1888): Tanulmányok. Budapest Tervezet a gimnáziumok és reáliskolák szervezésére Ausztriában. 99

100 9.1. A Deák téri Gimnázium épületeinek története és térszerkezetének bővülése A pesti evangélikus gyülekezet megalakulásakor még nem rendelkezett önálló épülettel, ezért a belvárosban helyiséget béreltek istentiszteleti célra. Ebben az egyetlen teremben indult meg az oktatás a kántor vezetésével, 1788-ban ra épült fel Pollack Mihály tervei alapján a mai Deák Ferenc téren az evangélikus konvent egyemeletes épülete, amelynek földszinti imatermében folyt az oktatás től a négyosztályos elemi oktatásra épülve két grammatikai osztályt szerveztek, amely a gimnáziumi érettségire készített fel Az evangélikus elemi iskola megnyitása 1815-ben az épület bővítését követően újabb osztállyal nyílt meg az evangélikus elemi iskola ban szétválasztották a fiúk és lányok oktatását. Az iskola hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1822-ben második emelet ráépítésével bővítették az épületet ben az iskolának 6 tanítója, 348 növendéke volt, és hét tanteremben folyt a tanítás. Az iskolában 5 fiú- és 2 leányosztály működött. A tanítók a tantermük melletti lakásban laktak ban a templom és az iskola is megsérült, egy ideig szünetelt a tanítás. Az egyház elöljáróinak megbízására Hild József megtervezte az épület rekonstrukcióját és újabb bővítését, de ez nem valósult meg Az új iskolaépület építése 1861-ben két pesti építőmestert Gerster Károlyt és Gottgeb Antalt kérték fel egy újabb, háromemeletes épület tervezésére. (Egy hónappal később Hild Józsefet is megbízták a tervezéssel.) A Generálkonvent a beérkezett tervek közül a Gerster-Frey féle tervet kisebb módosításokkal elfogadta. (Gottgeb visszalépése után Frey Lajos lett Gerster szerzőtársa.) 262 A kivitelezéssel Wagner János építőmester bízták meg, és április 23-án elhelyezték az új épület alapkövét. A kivitelezés során újabb módosítást hajtottak végre: az engedélyezési tervtől eltérően a kora eklektikus stílusban tervezett homlokzatot romantikus stílusúra változtatták. 263 Saját korának legkorszerűbb és legdíszesebb iskolaépülete az ös tanév elejére elkészült. Az épületben a nyolc tágas és világos osztályterem, valamint a tanári 262 Hittrich Ödön (1923): A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Historia Gymnasii Budapestinensis Augustanam Confessionem Amplectentium Centrum Annorum, Budapest. 35. p. 263 Az Evangélikus Országos Levéltárban fellelt pályaművek a kor kiváló építészeinek munkái, melyekből a bizottság a Gerster-Frey féle terv módosításához számos részletet, illetve ötletet is felhasznált. 100

101 28. ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium épülete egy századfordulós képeslapon. 264 szobák mellett díszterem, könyvtár, konferenciaterem, levéltár, tanácskozóterem, tűzbiztos pénztár, múzeum, sőt fogda is helyet kapott. Pesten az iskolaépületek közül elsőként rendelkezett gázvilágítással, majd 1871-től vízvezetékkel. Helyhiány miatt azonban nem volt tornaterem, és hiányzott az udvar is. 265 A helyiségek felsorolása a hiányok ellenére a közösségi és az oktatást kiszolgáló terek olyan mértékű gazdagságát mutatja, amire mindeddig nem volt példa a hazai iskolaépítészetben. A tervezés során kialakított térkapcsolások korszerűségét bizonyítja, hogy az épület ma is jól funkcionál, jelentősebb alaprajzi módosítások nem történtek. Az épület gépészeti berendezéseit az elmúlt 145 év alatt természetesen többször cserélték, korszerűsítették, de a kivitelezés során beépített gázvilágítás és központi fűtés a maga korában forradalmian újnak számított. A szabálytalan négyszög alakú telekre a legoptimálisabb területkihasználást biztosító trapéz alaprajzú épület készült. A tantermek és a kiszolgáló helyiségek egyaránt jól megközelíthetők a központi lépcsőházból nyíló folyosóról. A tantermek szélessége egységesen 5,7 méter, így a természetes megvilágítás az ablakoktól legtávolabb elhelyezett 264 Forrás: Megtekintés: Császár László (1995) (szerk.): Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Budapest

102 29. ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium I. emeleti alaprajzának fotómásolata 266 padoknál is megfelelő. Az egyes tantermek hossza különböző, 7,6-10,4 m, de a legkisebb teremnek is négy, a legnagyobb helyiségeknek pedig hat tágas ablaka van. Az első emeleten hét osztályterem és a levéltár került kialakításra, valamint a lány- és fiú WC. Az épület középső, második emeleti szintjén kapott helyet három osztályterem, a tanári szoba, az igazgató terme, a szertár és a díszterem, valamint a szociális helyiségek. A reprezentatív kialakítású díszterem, az elsődleges iskolai funkciók mellett a város egyik legfrekventáltabb helyén álló gimnáziumában átadásától a mai napig rendszeresen otthont ad jelentős közéleti eseményeknek is. A harmadik emeleten egy osztályterem, laboratórium és kísérleti tanterem, természetrajzi múzeum és szertár, valamint a rajzterem és a szükséges kiszolgáló helyiségek kerültek kialakításra. 30. ábra Az épület Sütő utca felőli homlokzata és a lépcsőház két részlete Forrás: Evangélikus Országos Levéltár EOL, Fasor cs Forrás: Megtekintés

103 31. ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium II. emeleti alaprajzának fotómásolata 32. ábra A Deák téri Evangélikus Gimnázium III. emeleti alaprajzának fotómásolata Forrás: Evangélikus Országos Levéltár EOL, Fasor cs

104 33. ábra Az iskola DNY-i homlokzata egy korabeli rézkarcon. 269 A saját kora pedagógiai igényeit teljes mértékben szem előtt tartó tervezés és kivitelezés, valamint az épület művészi igényű belső és külső homlokzati megjelenése okán ezt az iskolát hosszú ideig a budapesti és a hazai iskolaépítészet mintaépületének tekintették. 270 Az Építési Bizottság jegyzőkönyve tartalmazza a tervezett helyiségeket, és azok alapterületét. 271 Összefoglalásképpen elmondható, hogy a nemzetállami fejlődéssel párhuzamosan megmaradt az iskoláztatás felekezeti jellege 272. Az egyre szakszerűbbé váló középfokú oktatás, a legműveltebb városi polgári réteg új igényeit az új iskolai funkciókat magas szinten kiszolgáló pedagógiai környezet, a szervesült térkapcsolatok: tanterem szertár, tantermek és zsibongó, középpontba helyezett könyvtár és díszterem stb. a hatékony munkát segítették elő. Ez a korszerű térszervezés és térhasználat jól reprezentálja azokat az egyre bonyolultabbá váló differenciálódási folyamatokat, amelyek a társadalmi térben zajlottak, és amelyeknek a következtében Budapest néhány évtized alatt modern világvárossá fejlődött. 273 A következő fejezetben ezeket a folyamatokat elemezzük; a nagyvárosi iskolai igények megjelenését és azok kielégítését vizsgálva. 269 Forrás: EOL. Fasor cs Budapesti Evangélikus Leánygimnázium Levéltára számú irat. Az iskola épülete című dobozban. 271 Az Építési Bizottság eredeti jegyzőkönyvének fotómásolatát a mellékletben csatolom. 272 Mivel az izraelita felekezetnek ekkor még nem volt önálló gimnáziuma, a zsidó fiatalok zöme is az evangélikus gimnáziumban folytatta középfokú tanulmányait. 273 A társadalmi környezet változásai erőteljesen hatnak a térhasználat módjaira. A modern nemzetállam kialakulása magával hozta az egyre erőteljesebb szakszerűsödést, az intézményrendszerek kiépülését. Ez a modernizációs folyamat egyre jobban kiteljesedett, egyre differenciáltabb térhasználat jellemezte, a másik oldalon pedig az iskolahálózat fejlődésével újabb és újabb igények jelentek meg az iskola térszerkezetével, az iskolai higiéniával kapcsolatosan, a belső terek egyre szakszerűbb kialakítását követelve. 104

105 10. Az első nagy iskolaépítési hullám a fővárosban Társadalomtörténeti előzmények A modern, illetve funkcionális iskolai terek XIX. századi európai szakszerűsödési folyamatainak, illetve ennek a XIX. századi hazai iskolaépítészetben is megjelenő változásainak hátterében a modern kapitalizmus különböző makroszintű folyamatai állnak. Ezek egyik alapvető eleme a modern ipari tömegtermelés, az ennek velejárójaként kialakuló egzakt időütemezés (az óra uralma, a modern teljesítménykényszer) fegyelmező ereje, a nagyarányú urbanizációs folyamatok kiteljesedése. Miként Foucault és Elias 274 elemzései azt bemutatják, az önkontroll és a fegyelem a civilizációs folyamatok természetes velejárója. A szégyenérzet és a kimért pontosság megjelenése, a testi megnyilvánulások, a külső és önkontroll megerősödése, az emberi habitusnak a munka során, illetve hatására kialakuló jellegzetes új vonásai. Ebben az időszakban minden területen megerősödik az egyén feletti állami társadalmi kontroll is, kialakul annak sajátos differenciált intézményrendszere (kaszárnyák, börtönök, kórházak, szegényházak, elmegyógyintézetek), mely változások az iskolai ellenőrzés terén is erőteljesen érvényesültek. 275 A korszak sajátos paradoxona, hogy az egyén társadalmi mozgásterének látszólag jelentős mértékű növekedése mellett egyre erőteljesebbé vált a nevelés által kialakított belső kontroll, az egyén megnövekedett mozgásterének ellensúlyozására a társadalmi ellenőrzésnek jól szervezett, differenciált állami intézményei jönnek létre. Ezek sorában főszereplőként az ekkor már mindenki számára kötelező iskola kapott központi szerepet a normálisnak elfogadott egyéni viselkedés kialakításának, jól szervezett állami ellenőrzésének folyamatában. Ez az igény jelentős mértékben hozzájárul a modern tömegoktatás, majd a XX. században a felnőttoktatás intézményhálózatának kialakulásához, valamint ezzel kölcsönhatásban a képzésben résztvevők hatékony munkaerővé válását elősegítő jól szervezett intézményi szocializációs folyamatok kialakulásához. Miként Georges Canguilhem munkájának 276 elemzése alapján megállapítható, hogy a norma és a normális fogalmak a XIX. századi gondolkodás sajátos produktumai, azok leginkább a korszak európai kórház- és iskolareformjaiban megjelenő modern racionalizációs folyamatokhoz, illetve az azokkal összefüggő, az építkezés terén is 274 Foucault, M. (1990) és Elias, N. (1986): Felügyelet és büntetés. Gondolat Kiadó, Budapest. 275 V.ö. Foucault, M. (1990): Canguilhem, M. (2004): A normális és kóros. Gondolat Kiadó, Budapest. 105

106 megfigyelhető szabványosítási-szakszerűsödési folyamatokhoz köthetőek. A racionalizálási folyamatok részeként megjelenő normalizálás olyan kollektív igények kifejeződése, melyek összessége, még ha az az egyes egyénekben nem is tudatosul, megmutatja, hogy egy adott társadalom egy adott korban hogyan értékeli saját szerkezetét, ahhoz viszonyítva, amit a legfőbb jónak tart. A külső vagy belső norma alapján normálisnak minősített tárgy vagy tény azután minden esetben vonatkozási pontként szolgálhat más tárgyak és tények számára, melyek még várnak arra, hogy normálissá nyilvánítsák. 277 Ennek pedagógiai vetületeként jelenik meg már a felvilágosult abszolutizmus hatására a norma-, illetve normáliskola fogalma, vagyis az az iskola, ahol tanítani tanítanak, ahol a normális pedagógiai ismereteket kikísérletezik, illetve ennek nyomán a XIX. századtól kezdődően egyre szigorúbb szabványok szerint kialakított iskolaépület. A normaiskola az a hely is, ahol a leendő pedagógusok a megfelelő munkához szükséges szakismeretet, a munkájukat irányító normák rendszerét elsajátítják. Részben Canguilhem nyomán állapítja meg Foucault a Felügyelet és büntetés című munkájában, hogy a XIX. században kibontakozó totális fegyelmezőrendszerek mögött a modern társadalom mintegy alapvető törvényeként mindig ott áll a norma hatalma, amely a felügyelet mellett a hatalom alapvető eszköze. A norma lesz a kényszerítő hatalom legfőbb legitimációs eszköze az oktatásban is, annak standardizálódása során, amikor megjelennek a normál főiskolák. Ez jelenik meg a XIX. századi orvosképzés és kórházrendszer kialakítása során, amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni, de ott van az ipari termelés eljárásainak és termékeinek korabeli szabványosításában is. A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít, de egyben individualizál is azáltal, hogy lehetővé teszi az eltérésék mérését, a színvonal meghatározását, a specialitások megállapítását, és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását. 278 Miként a fenti gondolatmenet alapján Németh András több munkájában is megfogalmazódik 279 elsősorban a higiéniadiskurzus, amelynek fogalmi rendszere a darwinista ember- és világképre alapozódik, játszik fontos szerepet a modern emberi test megteremtésében, illetve annak fegyelmező téri környezetét az iskola funkcionálisan működő fegyelmező terét illetően. A felvilágosodástól kezdődően kibontakozó modern 277 Németh András (2009): Laikus ismeretek versus szaktudás: A normális néptanító szakismeretek konstrukciós folyamatai a 20. század elején a Néptanítók Enciklopédiája példáján. Kézirat. 278 Vö. Foucault, M. (1990): Német András (2009): Kézirat. 106

107 higiénia mindazoknak a tudástartalmaknak a foglalata volt, amelyek egyrészt arra irányultak, hogy leírják az ember viszonyulását azokhoz a materiális feltételekhez, amelyek meghatározzák fizikai-testi megnyilvánulásait. Másrészt az individuumokat és a társadalmi tér egyéb szereplőit eligazítsa abban, hogy miként tudja ezeket szabályozni. Ez a hatalmas terület magába foglalta az ezzel kapcsolatos tudás, gyakorlati cselekvés és különböző technológiák rendszerét. Amennyiben ennek pedagógiai oldalát, leginkább az iskolai higiénia, illetve iskolai egészségtan keretében megjelenő elemeit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a normális itt is központi kategória (normális testtartás, írás, ruházat, az iskolaépület normái, annak norma szerinti bútorai stb.). Az így megkonstruálódó normális, illetve a normalitás egyre inkább egy experimentális módszerekkel vizsgálható előírt normát, mérhető átlagot jelentett. E folyamatok sajátos manifesztációját követhetjük nyomon a századforduló körüli évtizedek Magyarországának, és benne mindenekelőtt a fővárosnak, Budapestnek a fejlődésében Az első iskolaépítési hullám előzményei Az abszolutizmus korának pangása után az 1867-es kiegyezés 280 új alapokat teremtett a két ország viszonyában. A részleges önállóság külön parlament és kormány az oktatásügyben is a gyors változások kezdetét jelentette. Az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere ismét Eötvös József lett, mint 1848-ban. Az új politikai helyzet reformelképzeléseinek tág teret nyitott. Megtervezte a teljes magyar oktatásügy átszervezését, de legfontosabb feladatának a népoktatás ügyét tekintette. A parlament 1868 őszén fogadta el a XXXVIII. törvénycikket A népiskolai közoktatás tárgyában címmel. Ennek értelmében minden gyermek hatodik életévétől 12 éves korig köteles nyilvános iskolába járni. Akik nem tanultak tovább valamilyen középiskolában, 15 éves korukig ismétlő iskolai tanításon voltak kötelesek részt venni. A törvény értelmében az elemi iskolának tehát két tagozata volt: a hat tanévig tartó mindennapi elemi iskola és a három éves ismétlő iskola, ami a téli időszakban hetenként egy vagy két félnapig tartott. A törvény a községeket kötelezte az elemi iskolák létesítésére és fenntartására, hasonlóan, mint az 1838-as tervezet. Az állam elismerte a meglévő felekezeti elemi iskolákat, s a törvényben előírt feltételek mellett lehetővé tette újak nyitását is. Társulatok, magánszemélyek is működtethettek elemi iskolákat, de valamennyi felett az államnak felügyeleti és ellenőrzési joga volt évi XII. törvénycikk 107

108 Az oktatás az elemi iskolákban anyanyelven folyt. A megnövekedett számú népiskolákat tanítókkal kellett ellátni, ezért 20 tanítóképző építéséről döntött. A törvény megjelenésekor a tankötelesek 48 %-a járt iskolába, 1872-ben pedig már az 55 %-a, a besorozott katonák 22 %-a analfabéta volt. Pest, Buda és Óbuda 1873-ban történt egyesítése után felgyorsult a főváros világvárossá fejlődése. Hatalmas építkezések kezdődtek tömeges bérlakásépítés, középületek: pályaudvarok építése stb. Jóllehet az 1880-as évtized nem jelentett korszakváltást az iskolaépítés terén, de a korszerű iskolák építésével kapcsolatos követelmények ekkor fogalmazódtak meg. A fejlesztési elvek kidolgozásához a hazai szakemberek elsősorban a nálunk gazdagabb és fejlettebb közoktatással rendelkező országokból szereztek információkat. A Néptanítók Lapjában 1881-től találunk írásokat nyugat-európai, elsősorban francia és észak-amerikai iskolaépületekről. 281 A tanulmány külön kiemeli az épület belső kialakítását és berendezési tárgyait: a folyosók szélesek, a tantermek tágasak, az iskolák szerves részei a mosdók, a könyvtárak. A tantermekben ivóvíz van, a folyosókon cipő- és ruhakefék. A következő években magyar iskolaorvosok és építészek Svájcban és Ausztriában tett tanulmányútjaikról készült jelentésekben számolnak be tapasztalataikról, melyek szerint a hazai iskolaépítés számára példaként szolgálhat, hogy az új osztrák iskolákban a tantermek négy méter magasak, a ruhatár a folyosón van elhelyezve, hogy összefüggő ablaksorok vannak, és a fűtés központi. 282 Néhány évvel később, 1909-ben a Magyar Népiskola című folyóirat arról adott hírt, hogy London az iskolák céljára rendelkezésre álló telkek szűkössége miatt az iskolák tetején játszótereket alakítanak ki. 283 A korabeli magyar sajtóban e tárgykörben megjelenő írások tartalma és a témával foglalkozó tanulmányok számának gyors emelkedése meggyőzően bizonyítja az oktatáspolitika, iskolaorvosok és pedagógiai szakemberek fokozódó érdeklődését e kérdések iránt. 281 Néptanítók Lapja Dékány Mihály (1903): Néhány adat egy gráci iskola berendezéséről. Magyar Tanítóképző, Magyar Népiskola sz. 7. Ehhez bővebben lásd: School Architecture in England in the later 19th Century. In: Franz-Josef Jelich Heidemarie Kemnitz (2003) (szerk): Die pädagogische Gestaltung des Raums. Bad Heilbrunn Verlag Julius Klinkhart Magyar nyelven: William Filmer-Sankey: Iskolaépítészet a 19. század végén Angliában. Neveléstörténet sz. Fordította: Sanda István Dániel 108

109 10.3. Az iskolaépületek állapota a dualizmus korai időszakában Objektív tényeket vizsgálva az iskolák zsúfoltságának legjobb mutatója az egy tanteremre jutó tanulók száma. A hivatalos statisztikai adatok szerint a történelmi Magyarországon 1913-ban egy tanteremre 60 tanuló jutott. Az iskoláztatás helyzetét a fővárosban alapvetően meghatározta az a körülmény, hogy az iskolák jelentős része eredetileg más célra épült épületben, zömmel bérházakban működött. A helyzet lassú javulását mutatja, hogy míg 1869-ben a népiskolák 76 százalékának, tehát a ¾-nek volt saját épülete, ez a szám csak a millennium idején érte el a 90 százalékot. 284 Trefort Ágoston kultuszminiszter már 1873-ban több középiskola épületét alkalmatlannak tartotta, ezért ebben az évben rendeletet adott ki, melyben felhívta az intézmények vezetőinek figyelmét, hogy ki-ki az iskolát ne csak jó karban tartsa, de a kellő szellőztetés, célszerű padrendezés és minden irányu tisztaság által az egészségügyet tehetsége szerint előmozdítsa. 285 Vidéken pedig ahol egyáltalán volt iskola az egy tanteremre és tanítóra jutó tanulók száma átlagban között mozgott, de nem volt ritka az sem, hogy egy tanteremben 120 gyermek volt bezsúfolva, a 6 üléses padban en szorongtak. Benisch Arthur így ír az között épült nem állami iskolákról: A tantermek nagyrészt silányak, alacsonyak, sötétek, nedvesek, mert egyszerű parasztlakásokat, istállókat, kocsmákat, elavult községházakat s egyéb, más célra nem használható épületeket alakítottak át iskolák céljaira. 286 Hasonlóan jellemezte a korabeli iskolákat Kunfi Zsigmond: Belépve valahová egy odúba: tanteremnek nevezik fájdalmas nagyzási hóbortból. A padló nagy területen ki van rohadva. A falak nyirkosak. Egy nagy térkép, néhány növényt vagy hazafias jelenetet ábrázoló történelmi kép lerohadt a nedves falról és cafatokban csüng alá. Rozoga, megrepedezett vaskályha telepipálja füstjével a termet. 287 A nemzetiségek által lakott vidékek iskolaépületeit tekintve még a hivatalos források szerint is a helyzet az országos átlagnál sokkal rosszabb volt. Az ellenzéki Nemzeti Iskola című folyóiratban 1913-ban a falusi iskolákról azt olvashatjuk, hogy azok 284 Pogány Frigyes (1928): A magyar népoktatás története. In: Szombatfalvy György (1928) (szerk.): A magyar népoktatás A VKM 30479/1873. számú rendelete. 286 Benisch Arthur (1928): Az iskolaépítési akció. In: Szombatfalvy Gy. (1928) (szerk.): Kunfi Zsigmond (1913): Népoktatásunk bűnei. Budapest E politikai brossura megállapításai meglehetősen tendenciózusak. Annál inkább elgondolkoztató, hogy az idézett szakaszban megfogalmazott véleménye mégis összecseng a konzervatív, kormánypárti Benisch Arthur fent megfogalmazott véleményével. 109

110 szánalmas zúgok, amelyek nemcsak hogy a kívánt és előírt célnak nem felelnek meg, de határozottan kárára vannak az oktatásügynek Budapesti iskolaépületek Amint a fentiekből jól látható, a fővárosi iskolák helyzete kedvezőbb volt a vidékieknél. A gyorsan fejlődő világvárosban azonban egyre nagyobb gondot és speciális problémát jelentett az iskolák elhelyezése, az optimális méretű udvar biztosítása ben egy vizsgálat során 20 iskola fekvését vették szemügyre. Például a József utcai polgáriban 0,40 m 2 ; a Rottenbiller utcai elemiben pedig 0,29 m 2 volt az egy tanulóra jutó terület. A század eleji fővárosi iskolák tényleges helyzetének megítéléséhez különösen értékes az a dokumentum, amelyet Szabó Sándor és Magyarevits Mladen 1906-ban állított össze az iskolaépületek egészségügyéről. A terjedelmes anyagból kiemelve egy jellemző értékelést a tipikusnak nevezhető problémákat olvashatjuk. Például az I. kerületi Attila utcai főgimnáziumban: Kevés a köpőcsésze. A vizelők száma elégtelen, azok büdösek, a folyosók nincsenek fűtve, az udvar kicsi, nincs megfelelő játszótér. Az 1/B. osztály zsúfolt, 1 m 2 terület jut egy tanulóra. A részletes helyzetkép alapján a jelentés készítői az alábbiakat tartották a legfontosabbaknak: az árnyékszékek rendben tartását; a megfelelő fűtést és világítást; a zsúfoltság megszüntetését; a tornatermekben linóleumpadló alkalmazását. Jóllehet a hazai iskolaépületekről általánosságban elmondható, hogy elmaradottak és szinte kivétel nélkül egészségtelenek voltak, ennek ellenére nem szabad lebecsülnünk azokat a központi törekvéseket és iskolaorvosi előírásokat, amelyek ha nem is hoztak azonnal eredményt előfeltételét jelentették a fokozatos javulásnak, változásnak A VKM intézkedései, az iskolaorvosok és a pedagógusok törekvései Az évi XXXVIII. Eötvös-féle törvény kimondta, hogy Az újonnan építendő iskolaépületek egészséges helyen épüljenek, száraz, s a gyermekek létszámához mérten egy tanteremre 60 gyermeket és minden gyermekre legalábbis 8-12 lábnyi helyet számítva elegendő számú világos és könnyen szellőztethető tantermekkel legyen ellátva Nemzeti Iskola augusztus Ehhez bővebben lásd: A évi XXXVIII. törvénycikk szövegét. 110

111 Tehát, pedagógiai és egészségügyi szempontból megfelelő iskolák építésére korábban is voltak törekvések, de a törvény végrehajthatatlanságát a miniszter 1894-ben maga is elismerte, amikor megállapította, hogy az évi XXXVIII. törvénycikk az iskolaházakról és tantermekről rendelkezett ugyan, de az általános feltételek mellett a felügyelő hatóságoknak nem biztosították azt a jogot, hogy az építendő helyiségeket előzetesen elbírálja, azokat jóváhagyja, illetve az építési engedélyt megtagadja. Szabályrendeletileg sem volt az ügy rendezve. 290 Az iskolaépületek törvényi előírásokhoz igazodó megvalósítása csak igen lassan vált gyakorlattá. A már idézett Gönczy Pál nyilvánvalóan a realitások alapos ismeretében 1879-ben 80 főre tervezett tanterem építésére tett javaslatot. 291 Ez nyilvánvaló visszalépés a törvényben elfogadott maximum 60 fős osztálylétszámmal szemben. Mindezekkel együtt a századfordulót megelőző évtizedekben a szemléleti változások jól érzékelhetőek. Építészek, iskolaorvosok és pedagógusok egyaránt követelik az építkezéseknél a pedagógiai és egészségügyi követelmények egyre szigorúbb figyelembevételét. Ez a törekvés azért került az érdeklődés homlokterébe, mert az egészségtelen helyiségekben nagy tömegben összezsúfolt tanulók között igen nagy volt a járványos megbetegedések száma. Tekintsük át kronologikusan azokat az írásokat és intézkedéseket, amelyek mint látni fogjuk egyre igényesebben és szakszerűbben fogalmazzák meg a jó iskolaépülettel szembeni elvárásaikat Követelmények az épületekkel szemben a századforduló körüli évtizedekben Az iskolaépítészet és -felszerelés, valamint a tanszerellátás kérdéseivel is behatóan foglalkozó Gönczy Pál 1888-ban így fogalmazta meg a jó tanteremmel kapcsolatos igényeit. A székek a gyermek korához mérve úgy legyenek szerkesztve, hogy azokra egymás háborgatása nélkül bejussanak, asztalaikon kényelmesen írhassanak. Fűtése szellőztető készülékkel legyen összekötve, a egy teremre 60 gyereknél többnek lenni ne legyen szabad, inkább ott, ahol egy tanító 80 gyereket is kénytelen tanítani, a terem úgy legyen két részre osztva, hogy a tanító azt tetszése szerint nyithassa egybe, vagy különözhesse el egymástól. Legyen az iskolában a tanítónak lakása, s ha nem volna, köteleztessék az iskolát tartó község vagy felekezet a tanítónak ingyen lakás adására. Az iskola udvara rendesen be legyen kerítve, s kertté legyen alakítva, vagy legalább árnyas 290 A VKM. miniszternek a közoktatásról szóló az országgyűlés elé terjesztett 23. jelentése Benisch Arthur (1928):

112 fákkal beültetve; az udvaron, vagy ha kivihető az épület belsejében is testgyakorló helyiség legyen. Az épület célszerű elrendezése, magassága, száraz volta, szellőztetése, a benne feltalálható kényelem, tisztaság, külső környékének csinossága, a gyermekeknek nemcsak egészségök épségben való fenntartására szolgál, hanem reájuk nevelőleg is nagy befolyást gyakorol ben Gerlóczy Zsigmond tette szisztematikus vizsgálat tárgyává Budapest iskolaépületeit, s tapasztalatait a főváros illetékeseihez is eljuttatta. Ez a vizsgálat számos negatívumot tárt fel, és bizonyosan hozzájárult, hogy 1892-ben Emlékirat 293 készült az iskola-egészségügy, és ezzel szoros összefüggésben a jobb iskolaépületek érdekében. Az iskolaszékek közös javaslata szerint népiskolák ne két-háromemeletes zárt épületekben, hanem legfeljebb egyemeletes pavilonszerűen elkülönített szellős, egészséges helyen, amennyire lehet, decentralizálva helyeztessenek el, hogy az épületek jó fűtő és szellőző rendszerrel látassanak el, hogy azokban a házilag elhanyagolt gyermekek testi nevelésére szolgáló iskolai mosdó- és fürdőhelyiség legyen, hogy az iskolaszolgák a rendszeres fertőtlenítésre begyakoroltassanak, és e célra külön helyiség rendeztessék be. Ugyanebben az évben, 1892-ben Kolbenheyer Gyula több nagy fővárosi iskola építője elsősorban egészségügyi szempontból bírálta az iskolákat, illetve fogalmazta meg követelményeit. Véleménye szerint a szabályellenesen épített és berendezett iskolában elkorcsosul a gyermek zsenge testalkata, elsatnyul az ifjúnak még nem eléggé edzett egészsége. Az egészségtelen iskolákban szerzett gyógyíthatatlan betegségek megmérgezik, s megrövidítik az életét, vagy pedig már az iskolás évek alatt sírba döntik a tanulóifjúság jelentős százalékát. 294 Két évvel később Kolbenheyer az Építő Ipar című orgánumban többször is felemelte a szavát, és követelte az egészségügyi szempontok előtérbe helyezését. 295 Írásaiban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az iskolában el nem sajátított ismereteket lehet pótolni, de a gyermeki szervezetben előálló károk végzetesek lehetnek. Ha az iskolalátogatás kötelező, akkor morális felelősség, hogy a tanulókat ott egészségkárosodás ne érje mondja. 292 Gönczy Pál (1888): Emlékirat az iskolai egészségügy érdekében. A fővárosi iskolaszékek közös értekezletének határozata. Budapest, Kolbenheyer Gyula (1892): A budapesti mintagimnázium épülete. Építési Szemle, I Kolbenheyer Gyula (1894): Az iskolák építése és berendezése. Építő Ipar. 18., 19., 20., 22., 23., 28. szám. 112

113 A célszerű és jó iskolával szemben alapkövetelményként a következőket sorolja fel: jó telek, egészséges föld, megfelelő csendes környék, elegendő hely az egyedülálló épülethez, a falazatok építőanyaga tégla legyen, a homlokzatok burkolata terrakotta legyen, a vakolás nem ajánlatos, a lépcsőt linóleummal kell borítani, hogy incselkedés esetén ne legyen balesetveszély, a padló hézagmentes legyen, fából, vízálló anyaggal bekenve, a belső falakat faburkolattal vagy olajlábazattal kell védeni, az iskola előtt legyen előtér, a folyosók ne csak közlekedésre szolgáljanak, hanem adjanak módot kényelmes sétára, járkálásra is, ezért legyen világosak és fűthetőek, a ruhatár a folyosón legyen, vagy angol mintára a földszinti előcsarnokban, az ablakok mérete a terem alapterületének egyötöde-egynegyede legyen, s termenként négy-öt legyen beépítve A millenniumi iskolaépítési program A millenniumra készülve az 1890-es évek elején egy jelentősebb országos iskolaépítési program indult ig a tervezett ezerből 400 új iskolát építettek meg Gönczy Pál fent vázolt elvei szerint. Sajnos, az új és korszerűbb iskolaépítési utasítás csak néhány évvel később, 1897-ben készült el, az Országos Közegészségügyi Tanács egyetértésével. 296 Ennek értelmében minden iskolafenntartónak előzetesen be kellett mutatnia az új iskolaépület terveit a megyei közigazgatási bizottságnak. E szerv a tervdokumentációt a királyi tanfelügyelő, a megyei főorvos és az államépítészeti hivatal véleménye alapján hagyta jóvá. Ez az utasítás korszakos jelentőségű volt, mert előírta, hogy a tantermek 12 méter hosszúak, 6,3-6,5 méter szélesek, 3,8-4 méter magasak legyenek. Ablakokat csak az egyik hosszanti falon javasoltak. Az utasítás a falazatok építőanyagaként téglát ajánlott, de megengedte a terméskő, a vályog és a vert fal alkalmazását is. Jellemző, hogy az utasítás esztétikai szempontokat nem említett, ez csak később, 1907-ben merül fel, amikor a minisztérium azt javasolta, hogy az iskolaépületek tükrözzék a vidék építészeti sajátosságait, a tervezők alkalmazzanak a tájegységre jellemző népies motívumokat A terv csak részben valósult meg, s a négyszáz iskola is csak úgy igaz, hogy új iskolának tekintették az egyházaktól átvett régi iskolákat is. 297 Benisch Arthur (1928):

114 Mivel az egyházi iskolákra ez az utasítás eleve nem vonatkozott, hatása jelentőségéhez mérten csekély volt. Jankovich vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezte ugyan az egyházakat korszerűbb iskolaépületek emelésére, de ennek fejében a rendelet minőségi engedményeket tett. A belmagasságot például már 2,4 métertől elfogadta ban Fináczy Ernő A magyar középiskolák múltja és jelene című írásában fogalmazta meg az ideális iskolaépülettel kapcsolatos igényeit. Tanulmányában ezt olvashatjuk: a Múzsák meg tudnak húzódni ideig-óráig kicsiny cellák szűk falai között is, a művelődés nemes kultúra, ha maradandó hatásra számít, méltó hajlék nélkül el nem lehet. Ott, ahol nemzedékek hosszú sorozata részesül az erkölcsi és szellemi képzés áldásaiban, a formák szépsége és szabályossága, a rend és tisztaság követelménye már magukban is nagy részét jelentik az igazi kultúrának. 298 Két évvel később egy építész szaklap, az Építészeti Szemle szintén kettős, esztétikai-pedagógiai szempontból közelített az iskolaépítés problémaköréhez. Az egész ország kulturális tendenciáinak példaképül szolgáló székesfőváros teljesen közönyös a pedagógia érdekeivel azonos esztétikai követelmények iránt. Iskoláink felépítésénél sem tágít szűkkeblűségén, midőn azokat a hivatalos stílus szerint akár a vízmedencéket vagy csatornákat gyártatja. 299 Kritikával illeti a Felső erdősor utca sarkán épült iskolát, amelynek hosszú tagolatlan homlokzata inkább gyárépületre hasonlít, mint iskolára. A neves építész, Rerrich Béla 300 véleménye szerint az iskolákat szándékosan tervezték rideg stílusban, mert törvény írja elő a kötelező látogatásukat. Komor volt az és puritán, rideg és hangulattalan, nem is beszélve a modern hygiene fogalmai szerint való felsorolhatatlanul nagyszámú hiányról. 301 A századfordulót követő időszak egyik jelentős iskolája az 1904-ben átadott Istenhegyi úti, melyet a szakemberek a legmodernebb kültelki iskolának tekintettek. A kilenc tantermes iskola 2462 m 2 es telekre épült. A beépített terület 868 m 2 volt, ami rendkívül optimális, mindössze 35 %-os beépítettséget jelentett. A tantermeken kívül háromszobás igazgatói lakás és a gyakorlati foglalkozások céljára műhely is épült. A gondosan ápolt kertben üvegház, méhkaptárak, nyúlólak, galambdúcok kerültek elhelyezésre. Az iskola bútorzatát az iskolabútorok gyártásában országos hírnevet szerzett Feiwel Rudolf asztalosmester készítette Fináczy Ernő (1896): A magyar középiskolák múltja és jelene. Budapest Iskoláink építészete. Építészeti Szemle II Többek között a szegedi Dóm teret körülzáró épületegyüttes tervezője. 301 Rerrich Béla (1910): Művészet a népiskolában. Építő Ipar. Budapest, sz Az istenhegyi úti iskola. Építő Ipar sz Az iskola történetéről bővebben lásd még: Stolmár László (1975): Az istenhegyi (svábhegyi) iskola története. Budapesti Nevelő sz

115 Higiéniai előírások ellenőrzése az iskolákban a századfordulót követően A fent említett esztétikai és pedagógiai szempontok mellett továbbra is az egészségügyi szempontok domináltak, amelyeket érthető módon a legkövetkezetesebben az iskolaorvosok képviseltek. A községi orvosok iskola-egészségügyben betöltött szerepét a VKM évi számú rendelete szabályozta. Az ebben foglaltak szerint a községi orvosoknak kéthavonta kellett ellenőrizniük az iskolában, hogy a padozat száraz-e? a szellőzés megfelelő-e? van-e köpőcsésze? az árnyékszékek tiszták-e? a ruhatár a folyosón került-e elhelyezésre? 303 Az előírások betartása rendszertelen és sokszor ellenőrizhetetlen volt, pedig a miniszter arról is rendelkezett, hogy az új iskolaépületek terveit mindenkor tekintse meg az iskola orvosa is. A tanítók élet- és munkakörülményeit részletesen elemzi Baska Gabriella munkája Mintaiskola építésének terve orvosok és egészségtanárok javaslatára A kormányzati rendelkezések mellett az Országos Közegészségügyi Egyesület iskolaorvosi és egészségtanári szakbizottsága 1905-ben javaslatot készített egy mintaiskola építésére. Ez a mintaiskola nem valósult meg, de a tervek és javaslatok alapján megismerhetjük az iskolaorvosok követelményeit a korszerű iskolával szemben. Ebben a mintaiskolában nyolc tantermet terveztek, osztályonként 40 tanulóval. (!) Minden tanulóra 6 m 2 -t számítva. Ebből 2 m 2 beépített területet, 3 m 2 szabad udvarfelületet, 1 m 2 szabad, de fedett játszóteret. A telek legyen távolabb a forgalmasabb főútvonalaktól, a talaj legyen tiszta, és a környék levegője legyen tiszta. Ennek érdekében az iskolát olyan kisebb vagy mellékutcában kell elhelyezni, ahol pálinkafőzés nincsen és prostituáltak sem fordulnak elő. A tanterem 10 m, a hittanterem 7 m, a rajzterem és a kézimunkaterem 12 m, a tanácskozó terem 7 m, a szertár 7 m, az igazgatói iroda előszobája 3 m, az igazgatói és az orvosi szoba 7 m, az elkülönítő 3 m hosszúságú legyen. A műszaki leírás szerint minden osztálynak külön ruhatár kell, és két m hosszú tanterem, napközi otthon céljára. A tornaterem a főépülethez csatlakozóan épült, 10 x 20 m-es alapterülettel, hét méteres belmagassággal. 303 Magyarországi rendeletek tára. Budapest, II Baska Gabriella (2001): Fények és árnyak. In: Baska Gabriella Nagy Mária Szabolcs Éva (2001): Magyar tanító, Iskolakultúra, Pécs

116 További követelmények: Az alápincézett épület hosszfalas, oldalfolyosós legyen a megfelelő szellőztethetőség biztosítására, a tantermek bejárati ajtajánál küszöb ne legyen. A tantermek padozata beton aljzatra fektetett azbeszt padló, a tornateremé fűrészpor, homok és konyhasó keveréke. A falak 1,5 m magasságig mosható lábazati kialakítással készüljenek. A mennyezet mindig fehér legyen, az oldalfalak világos színűek mintázat nélkül. Az ablakok mennyezetig érjenek, és a keretek nélkül számított, tiszta üvegfelület területe a tanterem alapterületének egyötödénél kevesebb ne legyen! Az iskolát légfűtéssel fűtsék, és az ºC-t biztosítson! Az egyenletes fűtést a tantermenként elhelyezett, a fűtőnek automatikusan jelző hőmérő segítse elő! Az iskolában indirekt fényt árasztó elektromos világítást javasoltak. A padokat állíthatóra tervezték, négy oszlopban elhelyezve. A mozgatható kettős tábla színe fekete legyen! A tanterem bejáratánál mérőléc szükséges a tanulók magasságának megállapítására. A ruhatárban minden tanulónak biztosítani kell egy fiókot törülközőjének és poharának elhelyezésére. 305 A fentiekben megfogalmazott követelmények nemcsak 1905-ben, hanem több vonatkozásban máig korszerűnek számítanak, és mint látni fogjuk, a későbbi részletesebb követelmények sem tudták lényegesen meghaladni azokat. Egy évvel később egy iskolaorvos, könyvében azzal érvelve igyekezett nyomatékot adni követeléseinek, hogy az elemi iskola a kultúrának ama járma, melyen keresztül kell menni az egész nemzetnek. Ezért az iskola-egészségügyi követelmények megtartása az építkezések során alapvetően fontos. 306 Ügyében szövetségeseket keresve a szerző az építészekhez fordult. Nyilván nem véletlen, hogy az iskolaorvos írását először az Építő Ipar című folyóirat közölte ben ugyanez az orgánum foglalkozott falusi iskolák építésével, megfogalmazva az azokkal szemben támasztott követelményeket is. A tanulmány szerzője, Rerrich Béla építész fontos feltételként említette, hogy az iskola tervezésénél vegyék figyelembe annak környezetét. Rerrich épületeit egy korabeli országos napilap úgy kommentálta, hogy: ezek az iskolák valóban kedves, meleg fészkei a falusi apróságoknak Bexheft Ármin (1905): A gyermekművészeti kiállítással kapcsolatban tervezett mintaiskola építésének és berendezésének szem előtt tartandó egészségtani alapelvek. Az Országos Közegészségügyi Egyesület iskolaorvosi és egészségtan tanári szakbizottságának javaslata alapján. Budapest. 306 Domitrovich Ármin (1906): Az iskolaszoba egészségügyi igényei. Budapest. Különlenyomat. 307 Domitrovich idézett munkája először a folyóiratban jelent meg. Építő Ipar II Idézi: Jáki László (1989): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. OPKM. Bp

117 10.5. Budapest iskolaépületei a XIX. és XX. század fordulóján Pest, Buda és Óbuda, majd 1873-tól az egyesített főváros világviszonylatban is rendkívül gyorsan fejlődött. Ennek a rapid folyamatnak számos előre nem látható következménye volt. Szempontunkból az ugrásszerű népességszaporulattal járó iskolaépület- és férőhelyhiány, illetve ennek kezelése a legfontosabb. A főváros népességszáma 30 év alatt több mint a két és félszeresére emelkedett. év lakosság száma (fő) sz. táblázat. A főváros népességszámának gyarapodása. 309 Ugyanakkor a székesfőváros iskolaépületei a speciális problémák telekhiány, az emiatt is egyre gyakrabban épülő három-négyemeletes, kaszárnyaszerű épülettömbök ellenére bizonyos mértékig mintát jelentettek az egész ország iskolaépítésének. Az alábbiakban részletesen tárgyalom ezt a jelentős mértékű, és a mai mércével is elismerésre méltó iskolaépítési akciót, amelyet között bonyolítottak le. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy egyrészt a főváros fejlesztése az ország más részeinek, a rovására történt, másrészt az erőfeszítések ellenére sem sikerült megfelelő infrastruktúrát kialakítani. Merényi Ferenc Budapest kiegyezés utáni építészetét tárgyaló könyvében ezt olvashatjuk: A városi polgárság izmosodása, az újonnan kialakult tisztviselő-értelmiségi réteg fő bázisát jelentő, a város felé orientálódó kisnemesség, a kialakulóban lévő munkásosztály erejének és súlyának növekedése, oktatási intézmények, kórházak, a művelődés és szórakozás céljait szolgáló létesítmények iránti igényekben is megnyilvánult. 310 Folyamatosan napirenden volt, és a főváros vezetése igen sokat tett az iskolahálózat korszerűsítése érdekében. A Néptanítók Lapja azt írta 1882-ben, hogy a fővárosi iskolák azért szebbek, mert az iskolaépületeknek egyszersmind a város szépítéséhez is hozzá kell járulniuk. A kétháromemeletes épületek palotaszerűek nagy ablakaik vannak, jól szellőztethetők. 311 Az alsó fokú fővárosi iskolák számának gyarapodását az alábbi táblázat mutatja: év iskolák száma sz. táblázat. Az iskolák számának alakulás 1873 és 1923 között Budapest félszázados fejlődése (Budapest Székesfőváros Statisztikai Közleményei) Budapest, I. rész Merényi Ferenc (1973): A magyar építészet Országos Műemléki Hivatal, Budapest Göőz József (1882): Városi népiskolai épületeink méltánylása pedagógiai szempontból. Néptanítók Lapja

118 1892-ben Földes Géza az Ország Világ című folyóirat hasábjain A székesfőváros iskolái címmel részletesen beszámol az 1870-től épült valamennyi iskoláról. Az új iskolák építése így is messze elmaradt az igényektől. Különösen szembeötlő ez a tény akkor, ha a tanköteles korú tanulók létszámának növekedését vizsgáljuk a főváros egyesítését követő tanévtől 1912-ig, az iskolaépítési akció befejezéséig. év osztályok száma iskolák száma tanulók száma tanerők száma sz. táblázat. A főváros iskolaügyének fontosabb adatai 1874-ben és 1912-ben 313 A fentiekben vázlatosan bemutatott példák bizonyítják, hogy a fővárosban a kor követelményeit kielégítő, egészséges iskolaépületek már a századforduló körül is épültek, de az elemi iskolák zsúfoltsága és ebből következő egészségtelen volta egyre erőteljesebb bírálat tárgya lett. 314 Éppen ezért volt kiemelt jelentősége az 1909-ben elkezdődött fővárosi iskolaépítési programnak, amelynek köszönhetően az akkor megvalósult iskolaépületek nemcsak az 1910-es évek, hanem a következő évtizedek igényeinek is megfeleltek. A Bárczy-program keretében elkészült kislakás- és iskolaépítési akció három év alatt 55 új iskolát eredményezett 967 tanteremmel. A kor mértékadó szakemberei elismeréssel nyilatkoztak a kivitelezés gyorsaságáról és minőségéről egyaránt. Az ekkor kivitelezett fővárosi lakó- és iskolaépületek hosszú időre mintát nyújtottak a vidéki nagyvárosok számára is. A körutak és sugárutak beépülésével, a palotaszerű többszintes lakó- és középületek dominanciájával, továbbá a közterek és (nyilvános) parkok létesítésével a századfordulóra gyökeresen megváltozott Budapest téri arculata. Ebbe a karakteres nagyvárosi miliőbe kellett harmonikusan illeszkedő tömegformálású és homlokzati megjelenésű iskolaépületeket emelni. A számozatlan oldalakon látható különböző stílusjegyeket felmutató iskolaépületek ennek a három évnek az eredményei. 312 Budapest félévszázados fejlődése Budapest Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának év november 17-én tartott díszközgyűlése. Fővárosi Közlöny, sz Erről bővebben lásd: Pásztor József (1972): Budapest nevelés- és oktatásügye között. Budapesti Nevelő sz

119 11. A Bárczy-féle iskolaépítési program Az iskolaépítési program előzményei Budapesten a nagy iskolaépítések kora tehát Bárczy István ( ) polgármesterségének időszakára esik. Bárczy 1901-től tanácsnok volt, és a közoktatásügyi ügyosztály vezetőjeként 1907-ben egy ötéves iskolaépítési programot dolgozott ki, melynek keretében 32 milliós költségvetéssel 90 iskola építését vette tervbe. Azonban e hatalmas építési akció keretében nemcsak iskolákat építettek, hanem számos jelentős műalkotás születését is elősegítette. Bárczy igazi szerelme amint később írta a művelődés szent ügye volt, de nem pusztán a gyermek modern szellemű alap- és középfokú oktatása volt a célja. Az épületek formálásával s az ott elhelyezett alkotásokkal esztétikai ízlésüket is fejleszteni kívánta, hogy ráébressze őket a szépség élvezetére. Pontosan tudta, hogy ehhez a fővárosnak mintákat kell nyújtania. Az iskolák tervezőit a korszak legkiválóbb szakemberei közül válogatták, s az épületeket a művészet legjelesebb alkotói díszítették festményekkel és szobrokkal. Elképzeléseiről így nyilatkozott: Budapest oktatásügyét meg kell reformálni, s újabb tartalommal megtölteni. Nem csak külsőleg jól megépített és fölszerelt iskolákat kell emelni, de belső tartalmukat is meg kell vizsgálni. Jó iskola kell, és ennek alaptétele a jó tanító. Arról kell gondoskodni, hogy a tanítói kar lehetőleg olyan emberekből álljon, akik a műveltség és tanultság dolgában feladatuk magaslatán vannak, testtel, lélekkel tanítói hivatásuknak élnek. 315 A főváros közgyűlése június 19-én polgármesterré választotta Bárczy Istvánt. Ekkor megfogalmazott ars poeticájában ezt olvashatjuk: A főváros, sőt az egész nemzet fennállása, jövendő boldogsága elsősorban attól függ, miképp tudjuk a nép legszélesebb rétegeit a magyar nemzeti művelődés eszközeivel megmunkálni, azokat erős szociális érzésekre és intenzív, jól szervezett gazdasági tevékenységre nevelni. A népjogok demokratikus kiterjesztése esetén a közműveltség emelése elengedhetetlen. 316 Bárczy szociálpolitikai programja kiterjedt a lakásépítésekre, népszálló létesítésére, kertvárosépítő programra, a közélelmezés reformjára, cselédközvetítő intézet és cselédotthon felállítására, az anya- és gyermekvédelem intézményhálózatának kiépítésére, munkanélküliek számára tanácsadó hivatalok felállítására, ingyenes népkonyhák, olcsó 315 Keleti Adolf (1955): Budapest főváros oktatásügye Bárczytól napjainkig. Szocializmus, Guthi István (1915) (szerk.): Fővárosi Almanach Lexikon és Útmutató Budapest Budapest székesfőváros közgyűlésének jegyzőkönyve sz. 119

120 nép-vendéglők kialakítására, munkanélküliek segélyezésére, központi békéltető hivatal felállítására, emberséges bér és munkaidő kialakítására a közszállításban dolgozók részére. 317 A tanköteles gyermekek kb. 70 %-a tandíjmentességet élvezett, így az Apponyi Albert kultuszminiszter által 1908-ban előterjesztett és a parlament által elfogadott törvény, amely a népoktatás ingyenességét mondta ki, a főváros számára ellentétben más városokkal nem okozott komoly gondokat. 318 A fővárosi oktatásügy tartalmi korszerűsítésében és Bárczy programjának széles körű elfogadtatásában fontos szerepet töltött be a Népművelés című folyóirat, amelyet 1906-ban, polgármesterré választása előtt, még tanügyi tanácsosként indított el. 319 Az évi 48. tc. adókedvezményt biztosító része segítségével 1909 és 1913 között 4816 kislakást építettek, és 1912-ben 2189 lakás építését kezdték meg. 320 A Bárczy-terv részeként 1902-ben lépett életbe a kisdedóvók szervezetének módosítását tartalmazó szabályzat. Az óvodai nevelés súlypontja az iskolai előkészítésre esett, az óvodák felügyeletével az iskolai igazgatókat bízták meg. Az óvónők a körzeti elemi iskola tantestületének tagjaivá váltak, és közös nevelési programot készíthettek a tanítókkal. Továbbképző tanfolyamokat indítottak számukra, ahol négy hónap alatt megismerkedhettek a korszerű pedagógiai módszerekkel és a gyermektanulmányozás ügyével. Kisegítő osztályokat hoztak létre, az ismétlő leányiskolák helyett háztartási iskolákat szerveztek. Nevéhez fűződik a napközi otthonok beindítása 1903-ban 42 iskolában, az iskolai játszóterek építésének elindítása 1904-től, és a Tanszerkészítő műhely felállítása 1907-ben. Polgármesterként nyilvánvalóan közvetlen szerepe volt abban is, hogy a főváros a világháború előtti évtizedben a költségvetés 20 %-át fordította közoktatásra. 321 Az iskolák és bérházak építésének közvetlen előkészítése 1909-ben indult meg. Már 1908-ban elkezdődött az építkezéshez szükséges telkek kiválasztása és a magántulajdonban lévők megvásárlása. 322 A telkek kisajátítása 1907-ben elkezdődött. 323 A nagymérvű beruházás okán az építkezések egy részét magánépítészek közreműködésével oldották meg, az 317 Németh András (1994): A főváros közoktatásügyének fejlesztése és Bárczy István várospolitikai programja. Budapesti Nevelő sz Harrer Ferenc (1968): Egy magyar polgár élete. Gondolat Kiadó, Budapest , Mann Miklós (1997): Az Apponyi-féle törvények értékelése. In: Mann M.: Kultúrpolitikusok Mann Miklós (2002): Budapest oktatásügye Ökonet Kiadó, Budapest Németh András (1994): Más európai nagyvárosokkal összehasonlítva ez kimagasló összeg, mert ebben az időszakban például Berlin 10, Bécs 14, Lipcse 16, míg Párizs éves költségvetésének mindössze 8 %-át fordította közoktatásra. 322 Guthi Imre (1915) (szerk.): Budapest székesfőváros közgyűlésének jegyzőkönyve sz

121 építkezés előkészítésére fővárosi szaktisztviselőkből és építészekből álló 19 fős bizottság alakult. A tanács részéről Heuffel Adolf, Krátky János, Wildner Ödön és Kabdebó Gyula mérnök, az építészek részéről Alpár Ignác, Fittler Kamill, Freund Vilmos, Hauszmann Alajos, Korb Flóris, Quittner Zsigmond, Steinhard Antal és Wellisch Alfréd voltak a bizottság tagjai. 324 Az épületek tervezőinek névsorában a korabeli építészetnek szinte minden képviselője szerepelt: Aigner Sándor, Baumhorn Lipót, Fritz Oszkár, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Lajta Béla, Fischer József, Rainer Károly, Schrömer Ferenc, Tscheuke Hermann, Vágó László, Vidoe Emil, Ybl Miklós, stb. Az erdélyi népi építészetet plántálták át Budapest környezetébe a Fiatalok néven emlegetett építészcsoport: Kós Károly, Györgyi Dénes, Zrumecky Dezső. 325 A beruházás során megvalósult alkotások különböző művészeti-építészeti stílusirányzatot képviseltek: késő-eklektikus, népies szecesszió, geometrikus szecesszió és premodern stílusirányzat. A késő eklektikus irányzathoz tartozó épületek között kell megemlíteni a neobarokk és a népies szecesszió kombinációjának jegyeit magán viselő Üllői úti saroképületet, 326 a neogótikus Haller utcai bérházat és a Frangepán utcai neoreneszánsz épületet, mely már a szecesszió stílusjegyeit is magán viseli. 327 A népies szecesszió, a Fiatalok körének munkái között kell megemlíteni a Városmajor utcai iskolát és a Szemlő-hegy utcai iskolát. 328 A geometrikus szecesszió irányzatához közel álló épület a Dráva- és Berzenczey utcai bérház, ahol a magyaros szecesszió keveredik az európai szecesszióra jellemző díszítőformulákkal. 329 A modern építészetbe történő átmenet a történelmi formák tagadásával kezdődik, az építész a természethez és a nép hagyományos építő-tárgyalkotó művészetéhez fordul. Megszűnik a ragaszkodás a történelmi oszloprendhez, a boltozathoz, a használatban lévő anyagok az üveg, a kerámia és a vas. Élni kezd a vázas és falkitöltő rendszer, a mesterségesen előállítható burkolás, a teherhordás és térelhatárolódás különválasztását biztosító új szerkezeti megoldások adta lehetőségekkel. Az új, természeti, növényi eredetű ornamentika segítségével nemcsak épületének jelentős részeit kívánja hangsúlyozni, de azt akár túlhajtva is egyéni szabadságát is igyekszik demonstrálni. Az új szerkezetek, például 324 BFL Tanácsi ügyosztályok központi irattára IV. 1407/b /1909 sz. 325 Erdei Gyöngyi (1991): Fejezetek a Bárczy-korszak történetéből. Szabó Ervin Könyvtár, Bp Kabdebó Gyula (1913): Budapest székesfőváros kislakás- és iskolaépítkezései. Budapest, a Magyar Építőművészet Külön füzete. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyomása Kabdebó Gyula (1913): Kabdebó Gyula (1913): 76-81, Kabdebó Gyula (1913):

122 a patkó alakú ablakok, növényindák vonalai szerint kovácsoltvas teherhordó szerkezetek és rácsok, függőlegesen és vízszintesen homorúvá és domborúvá, hullámossá gyúrt falsíkok. 330 A premodern stílusirányzatot képviseli a szociális lakásépítési program keretében épült kislakásos bérházegyüttes a Hungária körúton, vagy a Lehel utcai műhely-bérház. 331 A benyújtott tervezetet a főváros április 7-én fogadta el, és azt a kormány részéről április 26-án gróf Andrássy Gyula belügyminiszter hagyta jóvá. 332 A főváros vezetése és a kormány tagjai egyaránt látták a program fontosságát. Az iskolák zsúfoltsága ugyanis szükségessé tette osztályok és egyre gyakrabban egész iskolák bérházakban történő elhelyezését. A bérházak azonban egyrészt funkcionálisan alkalmatlanok voltak iskolai célokra, másrészt a növekvő fővárosi lakásuzsora következtében egyre drágábbak is. 333 A bérházakban elhelyezett iskolák száma 1909-ben volt a legmagasabb. Ekkor a főváros közel 500 középnagyságú lakást bérelt 336 tanteremmel. Ezért az iskolaépítés végrehajtása több célt szolgált: modern iskolák létesítését; a rossz és drága bérletek megszüntetését, valamint a lakásínség enyhítését Az iskolaépítési program előkészítése A tartalmi előkészítés keretében három külföldi tanulmányutat szerveztek, melynek tanulságait szakértekezleteken vitatták meg. Ezeknek a tanácskozásoknak a célja az egységes alapelvek kidolgozása volt, és kiterjedt a fűtés és a berendezési tárgyak pontos egyeztetésére is. Az első számos esetben fogós feladat a megfelelő telek kiválasztása volt, mert bár a főváros rendelkezett telkekkel, de nem mindig ott, ahol az új iskola létesítése kívánta volna. A hely kiválasztásánál figyelembe vették a főváros ügyosztályának, az iskolaszékek képviselőinek, az iskolaorvosoknak és a tiszti főorvosnak, az oktatási- és a torna-szakfelügyelő, valamint a testnevelési szakelőadó véleményét. 335 A tervezés első szakaszában 90 kisebb iskola felépítését tervezték, mert az építkezések megkezdésének idején 1909-ben Budapest közigazgatási területén Merényi Ferenc (1970): A XIX. század második felének építészete Magyarországon. In: Merényi F.: A magyar építészet Budapest, Kabdebó Gyula (1913): 14-15, Kabdebó Gyula (1913): Fővárosi Közlöny, sz Keleti Adolf (1913): Budapest székesfőváros kultúrája. Új Élet Illyefalvi Lajos (1925): A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években. Budapest

123 elemi osztályban folyt tanítás. Ebből saját épületben 1300, bérházakban 300, és 236 osztály más osztállyal váltakozva tanult. Tehát 566 tanterem hiányzott, vagyis a tanulólétszám 30 %-nak kellett tantermet építeni. Mivel az átlagos iskolaépítés évről-évre még a természetes létszámgyarapodásból adódó szükségleteket sem tudta fedezni, annál kevésbé pótolhatta volna a múlt hiányait. Ezt a tendenciát jól érzékeltetik az alábbiak: között, három év alatt összesen öt iskola épült 92 tanteremmel, ami az fővárosi iskolaépületállomány 2,5 %-os gyarapodását jelentette. Ez tarthatatlanul lassú ütem volt, ha figyelembe vesszük a már fennálló 30 %-os hiányt. 336 Az eredetileg 90 kisebb iskolára szánt összeget 55 nagyobb iskolára fordították. A nagyobb iskolaépületek építése fajlagos költségmegtakarítással járt, így az eredetileg tervezettnél több tanterem építésére vált lehetségessé. Ez a döntés gazdaságilag nagy előnyökkel járt, de pedagógiai szempontból nehézségeket okozott. Az akció befejezésekor, 1912-ben a tantermek számának gyarapodása az évivel összehasonlítva 74 %, amit három évre elosztva évente 25 %-ot jelent, szemben az előző évek 2,5 %-os szaporodásával. Budapest iskolaépület-állománya három év alatt majdnem megduplázódott. A 31 millió korona bekerülési költség nagyságáról tudnunk kell, hogy ekkora összeget három év alatt iskolaépítésre mindaddig sem hazai, sem külföldi iskolafenntartó nem fordított Az építési program kivitelezése Bárczy a 19 fős bizottság élén állva személyesen irányította a kivitelezést. Az összehangolt és gondos tervezőmunkát lendületes megvalósítás követte. Az első kapavágás október 4-én történt, és az első iskolákat egy év múlva át is adták. Ez a meglepő gyorsaság magas fokú szervezettséget és együttműködést kívánt tervezők és kivitelezők, valamint pedagógiai szakemberek és taneszköz-iparosok között. A vázlattervek 1:200-as léptékben készültek. Elfogadásuk után az engedélyezési és kiviteli ún. pallértervek pedig 1:100-as léptékben. Az engedélyezett tervek kivitelezésére épületenként építésvezetőség alakult a következő tagokkal: a tervező és kivitelezést irányító építész mint építésvezető, a főváros kiküldött építész tisztviselője mint műszaki ellenőr, és az építtető tanács közoktatási ügyosztályának képviselője. 336 Kabdebó Gyula (1913): Illyefalvi Lajos (1925):

124 Az építkezések közvetlen előkészítő munkálatai közé tartoztak végül azok a szakértekezletek, amelyeket a menet közben felmerült kérdésekben tartottak. A legfontosabb kérdések az alábbiak voltak: az iskolaépítéseknél legcélszerűbben alkalmazható anyagok és szerkezetek megvitatása, a fűtési rendszerek meghatározása az egyes helyeken (különös tekintettel az akkoriban forradalmian újnak számító és legkiválóbb központi fűtési rendszerekre), az iskolák belső felszerelése (különös tekintettel a bútorok higiénikus kiképzésére), a korosztályonként, illetve tantermenként változó méretű padok, ruhatárak elhelyezése és beépített bútorai stb Ezek lehető leggazdaságosabb beszerzését és beépítését szolgálták az értekezletek alapján összeállított mintagyűjtemények az egyes munkák végrehajtásánál megszabott normál mintákként az építkezés ideje alatt. A fenti célokat elősegítendő került sor a már említett három külföldi tanulmányútra, amelyeket minden évi ciklus megkezdése előtt az építkezések központi vezetősége a megbízott építészekkel tett. 338 Az iskolaépítési programot az alábbi három ciklusra bontották: október 4-től őszéig, nyarától őszéig, őszétől teléig. A három év alatt felépült 36 teljesen új, több emeletes iskolaépület egyenként osztályteremmel, és 15 amerikai rendszerű barakkiskola, egyenként 6-24 tanteremmel, (olyan helyeken, ahol gyors, tehát 2-3 hónap alatt való segítségre volt szükség, vagyis ahol állandó iskola építésére nem volt idő), valamint négy toldalékiskola, meglévő réginek a bővítése összesen 967 tanteremmel. Majdnem minden iskolában kialakítottak szolgálati lakásokat, figyeltek az iskola fűtésére, kommunális berendezéseire, az osztálytermek berendezésére, az iskolaudvarok és az épületek tetőteraszainak kialakítására is. A barakkiskolák 6-24 termesek voltak, egy teremben maximum 60 gyereknek tudtak helyet biztosítani A rendelkezésre álló telkek és különböző beépítési módok A fővárosi telekviszonyok nem adtak módot minden iskolaépület olyan optimális elhelyezésére, hogy minden iskolának minden oldalról szabadon álló telke legyen. Főként 338 Kabdebó Gyula (1913): Erdei Gyöngyi (1991):

125 a belső városrészekben kellett megelégedniük az építtetőknek magas tűzfalak közé szorított telkekkel. A beépítési mód szerint négy csoportba sorolhatók a megvalósult iskolaépületek Utcasorba beépített telekre kerültek: I. ker. Márvány utca, III. ker. Lajos utca, Kiscelli utca, VII. ker. Kertész utca, VIII. ker. Vas utca, Bezerédi utca, Dugonics utca és a X. ker. Halom utca iskolái. Összesen 8 épület Saroktelkei vannak: II. ker. Szegényház utca, IV. ker. Papnövelde utca, V. ker. Balaton utca, Pannonia utca, VI. ker. Izabella utca, Lehel utca, Váci út, Üteg utca, Csata utca, VII. kerület Dembinszky utca, Elemér utca, Telep utca, VIII. ker. Tisza Kálmán tér, IX. ker. Mester utca, Tóth Kálmány utca, Szvetenay utca, és a X. ker. Százados utca iskolaépületének. Összesen: 18 épület Utcasarkon állnak, de minden oldalról szabadon épültek: I. ker. Fehérvári út, III. ker. Miklós tér, Szentendrei út, VII. kerület Hungária út és a Soroksári út iskolái. Összesen: 5 épület Teljesen szabad területen, kertszerűen, pavilonrendszerben épültek: I. ker. Városmajor utca, II. ker. Lövőház utca, III. ker. Szemlőhegyi út, VII. ker. Egressy út és a Gyáli út iskolái. Összesen: 5 épület. 125

126 11.2. Az új iskolaépületekkel szemben támasztott követelmények A megvalósult terek bemutatása és elemzése A tantermek és szaktantermek szerkezete és méretei: A tervek szerint a tantermek 10 m hosszúak, 6,5 m szélesek és 4 m magasak voltak. A maximum 6,5 m-es szélességet az a fővárosi építési szabályzat határozta, meg, mely szerint a szélesebb fesztávolságú főfalazatú épületeknél a teherhordó főfalakat statikai okokból 15 cm-el szélesíteni kellett, ami viszont kb. 25 %-al növelte volna az építési költségeket. A gazdaságossági megfontolás azonban pedagógiai szempontokkal is indokolható. Ugyanis ennél szélesebb tanteremméret esetén az ablaktól legtávolabbi padsorban ülő tanulóknak már napsütéses időben sem jutott volna elegendő természetes megvilágítás. A 65 m 2 es tantermekben a kétszemélyes padokat három sorban helyezték el. A padok átlagos szélességét véve alapul, 3 x 1,1 m = 3,3 m padszélesség mellett a 6,5 m-es teremszélességből 3,2 m marad a négy padok közötti folyosóra, ami a gyermekek kényelmes közlekedésére bőven elegendő. Egymás mögött legfeljebb tíz padot helyeztek el. A padok átlagos 0,8 m-es mélységével számolva, azok éppen 8 m-t foglalnak el a terem hosszából, és így 2 m marad a katedrának. Így a maximális kihasználás mellett, tehát egy tanteremben 60 tanulóval számolva, egy gyermekre átlagosan 1 m 2 nyi terület, és 4,3 m 3 térfogat jut. A szaktantermek mérete általában 1 1/3 tanterem. A speciális tantárgyak tanítására szolgálnak, ennek megfelelő berendezéssel. Például természettudományi terem fizika és természetrajz tanítására a hozzá tartozó külön szertárral. A rajzterem közvetlen kapcsolatban a mintagyűjteményeket tartalmazó szertárral. Énekterem és a kézimunkaterem a szükséges felszerelésekkel. Korabeli elnevezéssel szlöjd-termeknek nevezték a fa- és fémmegmunkálásra, valamint az agyag- és papírmunkákra berendezett munkatermeket. Méretük általában a tantermekével megegyező volt, de mindegyikhez csatlakozott közvetlen elérhetőséggel egy szertárszoba és egy tanítói iroda. Az utcai tantermek sorát az udvar felől zárt, általában 3 m-es folyosóról lehet megközelíteni. A tervezésnél arra törekedtek, hogy a folyosók az épület végén vagy a két szárny találkozásánál zsibongószerűen bővüljenek. Rossz időjárás esetén ezek a terek szolgáltak a tanórák közötti szünetek eltöltésére. Fűtésüket úgy szabályozták, hogy a télen a hűvösebb lépcsőház és a melegebb termek között átmeneti hőmérsékletűek legyenek. 126

127 Illemhelyek és mosdók követelményei A WC-nél követelmény volt, hogy a folyosóról egy előtéren keresztül legyen megközelíthető, és az előtérben biztosítani kellett a kézmosás lehetőségét. Emeletenként lehetőség szerint egy vizesblokkot építettek. Elhelyezésüknél ügyelve arra, hogy a lehető legtávolabb kerüljenek a tantermek bejáratától. Így próbálták elkerülni, hogy az illemhelyek fertőzött levegője az épület többi részébe hatoljon. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a WC-k és előterük bő méretezése az iskolák jóságának egyik fokmérője lett. 340 A tantermek, folyosók és különféle kiszolgáló helyiségek csoportosítása és helyes funkcionális elrendezése a századfordulót követő években megvalósult iskolaépületek legkorszerűbb alaprajzi kialakítását eredményezte, nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is A kiszolgáló helyiségek bemutatása Az iskolaépületek egyéb, kiszolgáló helyiségei iskolatípusonként elemi, polgári, kereskedelmi és gimnázium jelentős mértékben eltértek egymástól. Az alábbiakban először a térszerkezet és térkapcsolatok általános elveit ismertetem. Ezt követően pedig néhány kiemelkedően fontos iskolaépület részletes elemzését végzem el ismertetve az alaprajzokat és metszeteket, illetve a homlokzati megoldásokat. Általános alapelvek: a jellemzően hosszfalas épületekben a tantestületi szoba egy tanterem méretű volt. Ebben került elhelyezésre a tanácskozó asztal és egy-egy szekrényrekesz minden tanár számára. Az igazgatói iroda az elemi iskolákban fél tanterem méretű volt, a magasabb iskolákban általában egy tanterem méretű a szükséges nyilvántartó szekrényekkel. A szertárak fél tanterem méretűek. Itt kerültek elhelyezésre a több osztály számára szükséges felszerelések, taneszközök, minták stb. A tantestület tagjainak olvasó- és dolgozószobául is szolgáltak. Az ifjúsági olvasóterem tanteremnagyságban az tanítási órák végeztével a tanulók számára. A könyvtárszoba fél tanterem nagyságban az olvasóterem kiszolgálására. Orvosi szoba egyharmad tanterem mérettel az iskolaorvosok időközönkénti vizsgálatai számára és az ehhez szükséges eszközök és (gyógy)szerek tárolására. Előszoba, egy tágasabb előtér a felsorolt helyiségek középpontjában, tartózkodó és váró helyiségül. A kiszolgáló helyiségek minden iskolatípusban célszerűen a földszinten, főbejárat közelében kerültek kialakításra a könnyebb elérhetőség céljából. 340 Kabdebó Gyula (1913):

128 A tornaterem 20 m hosszú, 10 m széles volt és 6 m belmagassággal épült. A rendelkezésre álló telek minél kisebb mértékű beépítésére törekedve rendszerint az iskolaépület földszintjén, vagy a legfelső emeleten helyezték el. Az öltöző az egy osztály létszámához szükséges öltözőpadokat, fogasokat és mosdókat tartalmazza, és átlagosan egy tanterem nagyságú. Ott, ahol a tornatermet fiúk és lányok felváltva használják, két öltöző is épült. Ha a tornateremhez tartozó öltöző távolabb esik a vizesblokktól, akkor külön WC-t alakítottak ki benne. A kor sajátos iskolai terei voltak a gyakorlati ismereteket nyújtó háztartási és gazdasági iskolák. Az előbbiek a háztartási teendők; főzés, varrás, mosás, vasalás tanítására szolgáltak az alábbi helyiségkapcsolatokkal: főzőterem 4-6 takaréktűzhellyel. Egy-egy tűzhely körül egy-egy tanulócsoport tevékenykedett, munkaterem a nyersanyagok feldolgozására, étkezőterem, varróterem, megfelelő számú varrógéppel felszerelve, mosókonyha a szükséges felszereléssel, vasalóterem. Mindezek mérete szintén egy tanterem nagyságú, és közvetlen kapcsolat volt az egyenként 1/3 tanterem méretű mángorlóhelyiséghez, tanítói irodához és kamrához. A gazdasági iskola csak a peremkerületeken létesült iskolákban került kialakításra. Elsősorban az alapvető kertészeti és mezőgazdasági ismeretek elsajátítására szolgált. Egy tanterem méretű előadóteremből, szertárból, tanítói irodából és üvegházból állt. Bárczy 1903-ban létesítette az első napközi otthonokat, melyekre egyre növekvő igény mutatkozott, így az iskolák tervezésekor már minden új épületben kialakítottak erre a célra szolgáló helyiségeket. A korabeli meghatározás szerint azoknak a gyerekeknek az elhelyezésére való, akik a délelőtti és délutáni tanítás közötti időben is az iskolában maradnak, és különböző jótékonyegyletek útján élelmezést kapnak. 341 Erre a célra egyegy tartózkodó termet rendeztek be külön a lányoknak és a fiúknak, melyek közvetlen kapcsolatban voltak a közös étkezőteremmel, melyből nyílt a konyha és kamra. A kor másik sajátságos problémája az iskolai terek kialakításánál az iskolafürdők ügye. Kísérleti jelleggel és csak néhány iskolában létesült, mert a külföldi tanulmányúton járt építészek Európa-szerte az iskolai fürdők zuhanyzók és lábfürdők funkcionális és 341 Kabdebó Gyula (1913):

129 higiéniai megoldásainak kiforratlanságát tapasztalták. Ahol megvalósult, deklarált célként fogalmazták meg a személyes higiénére nevelés fontosságát, de a fürdőben tartózkodó tanulók felügyeletének megoldatlansága miatt annak felelősségét az osztályok tanítói, illetve tanítónői nem vállalták. Továbbá az épületen belüli elhelyezése is problematikus volt. Az alagsori (szuterénben) történő kialakítása higiéniai okokból nem vált be. A manzárd részben való elhelyezése pedig a beruházási költségek jelentős növekedésével járt. Az Eötvös-féle népoktatási törvény 142. alapján az iskolákba az igazgató és a szolgaszemélyzet részére lakásokat építettek. Az elemi iskolai igazgatók három szobás, 85 m-es, a polgári iskolai igazgatók négyszobás, 105 m 2 es, a kereskedelmi iskolai igazgatók ötszobás, 120 m 2 -es lakást kaptak. Ezek a méretek természetesen nem tartalmazzák a mellékhelyiségek és a cselédszoba területét. Az iskolaszolga lakása egy szobából, konyhából és kamrából állt. A szolgálati lakásoknak az iskolaépültben történő elhelyezése tetemes pluszköltséget jelentett. Nem is beszélve azokról az egészségügyi és pedagógiai szempontokról, melyek miatt e lakások megközelítésére legtöbbször külön lépcsőházat is kellett építeni. A szolgálati lakások tervezése minden épületnél megkötötte a tervező kezét. A lakásokat 1912-ig légszesszel fűtötték, de költségek racionalizálása címén ezt megszüntették Iskolaudvarok és tetőteraszok A tervezésénél különös gondot fordítottak a megfelelő iskolaudvarok kialakítására. Az előírások értelmében alapkövetelmény volt a tanulónként 1,5 m 2 udvarterület biztosítása. Ez azt jelentette, hogy például egy kisebb, 16 tantermes iskola tanulójának is m 2 udvart kellett volna biztosítani. A tervezés során ennek a normának a betartása jelentette a legnagyobb nehézséget. Nagyobb tantermes iskolaépületek esetében a hiányzó udvarterületet úgy pótolták, hogy a legfelső emeletre helyezett tetőteraszokat alakítottak ki. Ezzel a megoldással nemcsak helyet nyertek, hanem a többemeletes iskolaépületek felső szintjeinek termeiben tanuló diákok számára könnyebben elérhető, tiszta levegőjű játszóteret biztosítottak a tanórák közötti szünetekben Az elemi, polgári és kereskedelmi iskolák épületeinek sajátosságai A fentiekben elemzett helyiségtípusok közül természetesen nem mindegyik fordul elő minden iskolatípusban. Az elemi iskola a 6-12 éves gyermekek számára I-VI. 342 Jáki László (1989):

130 osztályig, a polgári a évesek számára I-IV. osztállyal és a felső kereskedelmi a éveseknek I-III. osztállyal. Ezek egymásra épültnek azzal megszorítással, hogy az elemi V- VI. osztályába csak azok jártak, akik magasabb iskolába nem mentek, hanem 12. életévüket betöltve befejezték az iskolarendszerű tanulást Elemi iskolák Az elemiben a lány- és fiúiskola általában egymás mellett került elhelyezésre, és az adminisztrációs és kiszolgáló helyiségek meg a tornaterem közös használatban voltak. Szaktantermek nem fordultak elő. Épült viszont a környezet igényei szerint háztartásivagy gazdasági iskola és napközi otthon. A lakások közül igazgató lakás, és az iskola méretétől függően egy vagy két szolgalakás. Ahol a telek nagysága megengedte, az elemi iskolával határosan óvoda létesült három különböző méretben. A kisebb óvoda 60, a közepes 120, a nagy pedig 180 gyermek elhelyezésére. A szolgálati lakások itt is mindig megépültek. Az óvónői lakás két szobából állt, összesen 60 m 2 alapterülettel, ugyanazon mellékhelyiségekkel ellátva, mint az igazgatói, de a lakás méretéhez képest szerényebben kialakítva. A dajka lakása egy szobából, konyhából, kamrából és WC-ből állt Polgári iskolák Ez az iskolatípus fiúk és lányok számára külön épülettömbben épült. Az osztálytermek mellett tartalmazott tornatermet, és szaktantermek közül a fiúknál természettudományi, rajz-, és énektermet, a lányoknál pedig a fentiek mellett kézimunkatermet is. A kiszolgáló helyiségek és a szolgálati lakások közül az igazgatói és az iskolaszolga lakása mindig megépült a fentiekben ismertetett módon Felső kereskedelmi iskolák Kizárólag fiúk számára épültek. Az osztálytermek mellett általában valamennyi szaktantermet kialakították. A fizika és a kémia itt külön terembe került, és mindegyikhez külön szertár tartozott önálló gyűjteménnyel. A mintairoda pedig egy korabeli bank valóságos berendezését követte. A kiszolgáló helyiségek mellett itt is mindig megépült az ötszobás igazgatói lakás és az iskolaszolga lakása A megvalósult iskolák főbb méretei és jellemző térkapcsolatai Az iskolák méreteit tekintve, az igények a körzet lakosságának lélekszámával arányosan növekedtek, ezért a megépített iskolák nagysága jelentősen különbözött. Legdinamikusabban a szegényebb rétegek által lakott peremkerületek lakosságának száma gyarapodott. Itt az iskola sohasem volt elég nagy. 130

131 Az elemi iskoláknál a legkisebb a hat lány- és hat fiúosztályt befogadó 12 tantermes, a közepes méretű tantermet tartalmaz. A legnagyobbak, mint például az újpesti gyárvidéken épült Váci úti 38 tantermes iskola, több mint 2000 gyermek befogadására létesültek. A tervezésnél figyelembe vették, hogy ilyen nagy iskolánál egy közös helyiségcsoport nem elegendő, így itt két kiszolgáló helyiségcsoportot alakítottak ki, és természetesen két tornatermet. A polgári iskolák esetében a legkisebb tanteremszám tíz, a legnagyobb 16. Ezt azzal indokolták, hogy ennél többet egy igazgató aláhelyezni nem célszerű, továbbá ennél több tanterem már legalább két tornatermet és több szaktantermet is kívánna, ami már megvalósítás szempontjából is gazdaságtalan volna. 343 A felső kereskedelmi iskolák tanteremszáma 12 és 20 között változik. Ennél több tantermet befogadó tanulólétszámot egy szaktanterem-csoport nem bír el, valamint a 16 tanteremnél nagyobb iskolák esetében az egy tornaterem eleve kevésnek bizonyult. Ezért a nagyobb felső kereskedelmi iskolákban rendszeresen előfordult, hogy két-két osztály egyszerre tornázott, de ezt csak a kisebb létszámú osztályok órarendjének összehangolásával lehetett megoldani A kivitelezés fontosabb kérdései, épületszerkezetek A szorosan egymást követő három ciklusban épült iskolaépületek szerkezeti kialakítása hasonló, de minden év haladást mutat az előzőhöz képest. A kivitelezések során különösen megfelelőnek bizonyult és bevált szerkezeti, technológiai megoldásokat fokozott mértékben fejlesztették a gazdaságosság, a jobb minőség és hatékonyság érdekében. Számos külföldi példát meghonosítottak, de az is előfordult, hogy másutt bevált szerkezetekről le kellett mondaniuk, mert a hazai viszonyok között nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Az építőmesteri munkáknál a tantermeket elválasztó falak okozták a legtöbb gondot. A szükséges hangszigetelés elérése érdekében a legalkalmasabbnak a kettős rabitz vagy hasonló rendszerű, egybecsömöszölt falakat tekintették. Ennek előfeltétele volt, hogy a két, egyenként 6-6 cm vastagságú fal között 8 cm légrés maradjon. A téglából készült válaszfalak hangszigetelő képessége gyengének bizonyult, a gipsz- vagy salaktáblákból építettek pedig nem elég szilárdak. 343 Kabdebó Gyula (1913): ben épült meg a Lajta Béla tervezte Felső Kereskedelmi Iskola a Vas utcában. A monumentális tégla főhomlokzat, az L alaprajzú épület világos funkcionális alaprajzi szervezettsége, a belső térhez készült, szintén Lajta és munkatársai által tervezett bútorok és a belső kialakítás a stilizált magyaros ornamentikával ezt az iskolaépületet a kor építészetének kiemelkedő remekművévé avatják. 131

132 A 6,5 m-es fesztávú tartófalak között 220 mm magas I acélgerenda tartókat alkalmaztak, a 3 m fesztávú folyosóknál pedig 160 mm-eset, míg a 10 m fesztávú tornatermek felett 320 mm magas acéltartókat. Ezek az acélgerendák egységesen 1000 mm-es tengelytávolsággal kerültek kiosztásra. Az épületdíszítő kőfaragó munkáknál széles körben elterjedten alkalmazták a műkövet. 345 Ekkortájt különösen kedveltek voltak a nedves finom csiszolással fényezett vörösmárvány- és gránitutánzatú műkövek. Az orsófal nélkül, vastartóra lapolva szerkesztett műkő lépcsőkarok máig díszei ezeknek az épületeknek, mert szabad áttekintést és szellős hatást nyújtanak. A homlokzatoknál a művészi szempontokra való tekintettel szinte mindig igazi követ használtak, a szigorú költségvetési keretek betartásával. A magastetők fedőanyagaként cserép és az ekkortájt szintén újdonságnak számító műpala szolgált. Szintén a századelő mérnökeinek statikai szemléletét tükrözi, hogy vasbeton szerkezetet csak a legfelső emeleten alkalmaztak, ahol nem kellett teherhordó födémet készíteni. 346 Még a vasbeton lépcsők alkalmazását is ellenezték a gyártás méretpontatlanságai miatt. Az ablakok méretezésnél törekedtek annak a szabálynak a betartására, hogy a terem alapterületének 1/5-e ablakfelület legyen. A nagyméretű ablakszárnyakat osztással tagolták. A felső ablakszárny minden tanterem- és folyosóablaknál emelőkaros szerkezettel ellátva készült a hatékony szellőztethetőség érdekében. Ezeket az ablakokat szükség esetén még a tanítás alatt is nyitva lehetett tartani, biztosítva a friss levegő folyamatos utánpótlását. A tantermekben, folyosókon mindig dupla ablakokat építettek be a jobb hőszigetelés érdekében. Ezek ún. pallótokos ablakok, amelyeknél a két üvegréteg közötti távolság általában cm volt. Azok az ajtók, amelyeken tanulók közlekedtek, általában 1 m szélesek és egyszárnyúak voltak. Csak a díszesebb, kisebb forgalmú tereket elválasztó nyílászárók voltak kétszárnyúak. A folyosók nagy igénybevételnek kitett járófelületeit 20-szor 20 cmes terrazzo lapokkal burkolták, mert a külföldi tanulmányutakon látott, egybeöntött burkolatok mindig megrepedeztek. 345 A századfordulót követő évekre esik a hazai műkőgyártás széleskörű elterjedése. Az elsősorban német területről átvett technológia és az egyre jobb minőségű adalékanyagok és cement megjelenése tette lehetővé az öntött műkő nagy tömegben történő, egyenletesen jó minőségű és gazdaságos előállítását. 346 Jóllehet Zielinszky Szilárd munkássága már 1900-ban megalapozza a hazai vasbeton alkalmazását (a Margit-szigeti víztorony az első hazai vasbetonszerkezet, ezt követte a szegedi Szent István téri víztorony. Mindkettőnek Zielinszky volt a tervezője), mégis elsősorban az új technológiától való idegenkedés miatt a vasbeton teherhordó szerkezetek alkalmazásának széles körű elterjedése csak a 20-as, 30-as években következik be. 132

133 A folyosókon és a mellékhelyiségekben egy sor fajansz csempével alakították ki a lábazatot. A tantermek padlóburkolatának rétegrendje a következő volt: 8 cm vastag portlandbeton aljzatra 0,5 cm vastag magnezit-esztrich terítés 347, a ráragasztott 2,6 mm vastag zöld vagy barna színű Walton Uni típusú linóleummal. A tornatermek padlóburkolatának rétegrendje hasonló volt, de az 5 mm-es magnezit-esztrich aljzatkiegyenlítésre 7 mm vastag parafa-linóleum burkolat készült. Ahol a tornaterem az emeleten került elhelyezésre, az aljzatbetonra hangszigetelés céljából 6 cm vastag parafa-kő réteget fektettek. 348 Általános előírásként a földszinti padlóvonal az utca szintje felett 2 m volt. A tantermek szokásos, 4 m-es belmagasságával tehát, ha a tornaterem padlóvonalát az utcai járda szintjén indították, biztosított volt 6 m-es belmagasság. Ezáltal viszont a tornaterem 10 m széles fesztávolságát a felette elhelyezett emeletsorokban elválasztó falakkal kellett 6,5 m széles tanteremre és 3,5 m széles folyosóra osztani. Így viszont az összes emeleten a 10 m-es fesztávnak megfelelő megnövelt falvastagságokat és ehhez méretezett acéltartó magasságokat kellett beépíteni. Jóval takarékosabb megoldásnak kínálkozott a tornatermet a legfelső emeletsorban elhelyezni. Ebben az esetben az alatta kialakított szintek gazdaságosabban kivitelezhetők voltak, és a tornaterem szükséges 6 m-es belmagassága a nyeregtetős fedélszékbe emelésével volt elérhető. Ennek a megoldásnak számos előnye mutatkozott: a mezőkre osztott és tagolt vasbeton- vagy famennyezetekkel egyrészt igen kedvező térhatást és világosságot, másrészt jobb levegőt biztosítottak. A későbbi, a használat során tapasztalt előnyként mutatkozott ezeknek az emeleten elhelyezett tornatermeknek a jobb akusztikája. A padlóba beépített hangszigetelés és a boltozatos, tagolt mennyezet együtt biztosította a nagyobb hangelnyelést, ezáltal a kisebb utózengési időt, vagyis a visszhangosságot Emeleti tornatermek létesültek az alábbi iskolákban: I. ker. Fehérvári út, II. ker. Szegényház utca, III. ker. Szemlőhegy utca, Szentendrei út, V. ker. Pannónia utca, VI. ker. Váci út, Csata utca, VIII. ker. Tisza Kálmán utca, Mária Terézia tér, Dugonics utca, IX. ker. Tóth Kálmán utca, Szvetenay utca, Soroksári út, Gyáli út és a X. ker. Százados utca iskoláiban. 347 A magnezitnél Németországban jobban bevált gipsz-esztrich hazai alkalmazásáról az itthon gyártott gipsznek e célra alkalmatlan volta miatt kellett lemondaniuk a kivitelezőknek. 348 Ezeken a helyeken az acéltartók befalazott fejeit vasfilc néven szabadalmaztatott hidraulikusan préselt halinaszövettel burkolták a kopogó testhangok terjedésének csillapítására. 133

134 A felsorolt iskolák közül két tornaterem a VI. ker. Váci út és a X. ker. Százados utca iskoláiban egymás felett, a VIII. ker. Dugonics utca és a IX. ker. Soroksári út iskolában pedig egymás mellett került kialakításra. A folyosókkal szemben támasztott igények: megfelelő tágasság a közlekedésre, és rossz időjárás esetén és télvíz idején az óraközi szünetekben az ott-tartózkodásra; ezért fűthető, világos és szellőztethető legyen; továbbá elhelyezhető legyen az erre a célra kialakított falfülkékben a ruhatár. 349 Ezeknek a követelményeknek az új iskolák többsége megfelelt. A folyosók szélessége általában három méter, olykor még valamivel szélesebb is volt, és néhol legtöbbször a lépcsőfeljáróknál aulaszerűen ki is szélesítették. A folyosók falain általában 2 m magasságig olajlábazatot készítettek. Csupán néhány kivételes helyen készült csempe- vagy egyéb falburkolat. A WC-ket fajansz csészékkel szerelték fel. A fiú részen a vizeldékben egy magyar szabadalom alapján olajszigetelésű és olajjal bevont falú rendszert alkalmaztak. A WC-k előterében, valamint a szertárakban és a tornatermek öltözőiben fajansz mosdókat szereltek fel. A folyosók erre alkalmas helyein ahol a térbővülés ezt megengedte, illetve több épületszárny esetén azok találkozásánál akkoriban teljesen új ivókutakat állítottak fel Tetőteraszok és beépített manzárdtetők A belső felületképzések során az éleket és a sarkokat lekerekítve igyekeztek csökkenteni a sérülések veszélyét, illetve egyúttal a por lerakódását is. A tetőteraszok szerkezeti kialakítása a vízzáró szigetelés szükségessége miatt komoly kivitelezői feladatot jelentett. A járófelületek aszfalt-, vagy égetett agyagkerámia burkolatot kaptak. Biztonsági előírás volt a legalább 1,6 m magas sűrű ráccsal, vagy mellvéd fallal történő körbekerítés. A 36 új iskolából tízben készült tetőterasz: I. ker. Márvány utca, II. ker. Lövőház utca, III. ker. Kiscelli utca, IV. ker. Papnövelde utca, VI. ker. Lehel utca, Csata utca, VII. ker. Kertész utca, Telep utca, VIII: ker. Mária Terézia tér és a Dugonics utca iskoláiban. 349 A ruhatárakat a folyosókra tervezték, de ez már a korabeli álláspontok szerint is egy szükséges rossz megoldás volt. Az iskolaorvosok angol minták nyomán a ruhatár földszinti elhelyezését szorgalmazták, de ez a megoldás megfelelő őrzés hiányában, hazánkban széles körben a mai napig sem tudott meghonosodni. 350 Elkerülendő a pohárból való ivásnak sok higiénikus hátrányát. Vö.: Kabdebó Gyula (1913):

135 A magastetők manzárdszerű beépítését a kiszolgáló helyiségek elhelyezése indokolta. Továbbá, számos esetben ide kerültek a napközi otthonok, a munkatermek és a háztartási iskola, valamint nagyon célszerűnek bizonyult a rajztermek tetőtérben való elhelyezése is a kedvező fényviszonyok miatt. Különböző célokra az alábbi iskolákban alakítottak ki manzárdhelyiségeket: Iskola A manzárd terv szerinti rendeltetése napközi munkaterem rajzterem I. ker. Fehérvári út egy egy kettő Márvány utca egy - - Városmajor utca egy egy - II. ker. Lövőház utca egy egy kettő III. ker. Szemlőhegy utca egy - - Lajos utca kettő egy három Kiscelli utca egy - - Szentendrei út egy - - V. ker. Balaton utca - - egy VI. ker. Lehel utca - - kettő VII. ker. Kertész utca - - három Dembinszky utca egy egy - Elemér utca egy egy - Egressy út egy egy kettő Telep utca egy - - VIII. ker. Mária Terézia tér egy egy három IX. ker. Tóth Kálmán utca - - kettő Szvetenay utca kettő egy kettő Soroksári út egy kettő kettő Gyáli út kettő kettő három X. ker. Százados utca egy egy kettő 5. sz. táblázat. Manzárd-helyiségek száma és funkciója az egyes iskolákban Kabdebó Gyula (1913):

136 Az iskolák fűtése Bárczy és az általa vezetett bizottság az iskolák fűtésének megoldásában a lehető legalaposabban járt el. Mint tudjuk, az akció megkezdésekor ez a probléma még szinte teljesen megoldatlan volt. A több mint háromszáz régi iskola közül központi fűtéssel csupán négy (!) volt felszerelve. Ezek közül egy már akkor elavult nagy keresztmetszetű, csövekben keringetett melegvíz-fűtés volt, és csak három, radiátorokkal felszerelt gázkazános fűtés. A legkülönbözőbb szempontok és a külföldi tapasztalatok megvitatására és a legjobb fűtési rendszer megtalálására a legkiválóbb szakértők, műegyetemi és felsőipariskolai tanárok, valamint fűtőszerkezeti gyárosok részvételével értekezletet tartottak, amelynek eredményeként a központi fűtésre normákat dolgoztak ki. 352 A megvitatott fűtési rendszerek közül a kisnyomású gőzfűtés költségkalkulációja mutatkozott a leggazdaságosabbnak, a takarékos üzeme és az olcsóbb berendezési költsége miatt, illetve azért, mert az iskolákat általában a napnak csak bizonyos szakaszában fűtötték. A kazánrendszerek közül a Strébel világcég szabadalmát képező legmodernebb, ellenáramos tagozott Katéna típusú öntöttvas kazánokat írták elő, amelyek a legtöbb előnyt egyesítették és viszonylag kicsi volt a helyigényük. A fűtőtestek elhelyezése az ablakok mellvédjébe történt. Beszerzésük részben külföldi öntöttvas, részben hazai gyártású kovácsolt vaslemez 353 radiátorból történt. A nyilvánvaló előnyök ellenére a költségkeret szűkössége miatt mégsem mindegyikben készült központi fűtés. A 36 új iskola közül az alábbi 21 kapott központi fűtést. I. ker. Fehérvári út, Márvány utca. II. ker. Szegényház utca, Lövőház utca. III. ker. Szemlőhegy utca, Lajos utca, IV. ker. Papnövelde utca, V. ker. Pannónia utca, VI. ker. Lehel utca, Csata utca, VII. ker. Kertész utca, Egressy utca, VIII: ker. Vas utca, Tisza Kálmán utca, Mária Terézia tér, Dugonics utca, IX. ker. Mester utca, Tóth Kálmán utca, Szvetenay utca és a Soroksári út iskolája. A bizottság az iskolák szuterén helyiségeit a hazai egészségügyi viszonyok ismeretében állandó emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségek kialakítására nem tartotta megfelelőnek. Ezért ezeket kizárólag fűtés és raktározás céljaira hasznosították. A már bevált, és egyszerűségénél fogva nálunk széles körben elterjedt Meidinger kályhafűtést a következő tíz iskolában tartották meg: 352 Tapasztalati számítások alapján meghatározták az egy légköbméterre eső fűtésienergia-szükségletet, a szükséges fűtőtest- (radiátor) felületet, a tantermenkénti és a fajlagos bekerülési költségeket. 353 A hazai radiátorok autogén hegesztéssel készültek. 136

137 I. ker. Városmajor utca, III. ker. Kiscelli utca, Miklós tér, V. ker. Balaton utca, VII. ker. Hungária út, Telep utca, VIII. Bezerédi utca, IX. Gyáli út és X. ker. Százados utca iskoláiban. Bárczy polgármestersége alatt megtörtént a gázművek főváros általi üzembevétele. A külföldi példákat követve a könnyű kiszolgálása következtében iskolai célokra is nagyon alkalmas gázfűtést vezették be öt új iskolába. A fűtési rendszer kialakítása Siemens-féle radiátor gázkályhákkal történt, amelyek ekkor a legjobb hatásfokkal bírtak, és azaz előnyük is megvolt, hogy a zárt tűztér miatt a helyiség levegőjétől elkülönítve égtek. 354 Gázfűtés üzemelt a III. ker. Szentendrei út, VI. ker. Váci út, VII. ker. Dembinszky utca, Elemér utca és a X. ker. Halom utca iskoláiban. 354 Jáki László (1989):

138 11.3. Barakkiskolák Az iskolaépítési akció keretében az állandó jellegű, több emeletes iskolaépületeken kívül egyes rendkívül gyorsan fejlődő városrészek iskolaszükségletének kielégítésére ideiglenes jellegű, szállítható rendszerű, úgynevezett barakkiskolákat létesítettek. Ezek az épületek csupán a legszükségesebb helyiségeket tartalmazták, mert az akkori tervek szerint csak a végleges iskola megépüléséig maradtak volna a helyükön. Ezeknek a létesítési költsége egy tanterem átlagos megvalósítási költségének a felét tette ki. A barakkiskolák helyenként igen magas osztályszámmal készültek, és néhányban óvodát kellett elhelyezni. Ilyenek épültek: Iskola Tantermek száma Óvoda I. ker. Budafoki út 4 - Budafoki út 2 - Kelenföldi út 4 - Iskola tér 4 - Hengermalom utca - 1 IIII. ker. Körte utca 16 - Miklós tér 6 - VI. ker. Palotai út 16 - VIII. ker. Tisza Kálmán tér - 1 IX. ker. Tűzoltó utca 12 1 IX. ker. Haller utca 24 - Telepy utca - 1 X. Simor utca 12 1 Százados utca 8 - Pongrác utca 8 - Szapáry utca 9 - Kada utca 8 - Kápolna tér 8 - Ceglédi út 3-6. sz. táblázat. Barakkiskolák és óvodák tanteremszáma E. Csontos Katalin (1999) (szerk.): Egy nagyváros születése. Tanulmányok Budapest múltjából, XXVII. Kötet Budapesti Történeti Múzeum, Budapest

139 11.4. A tantermek berendezése Az épülő iskolák berendezésénél értelemszerűen a tantermek kívánták a legnagyobb figyelmet Iskolai padok Az iskolai padok kérdése ekkoriban már Magyarországon is évtizedek óta tanulmányok és viták tárgya volt. A külföldi tanulmányutak tapasztalatai alapján született meg az a döntés is, hogy néhány iskolában különböző külföldön használatos padrendszerekkel szereltek fel termeket, hogy összehasonlításra tapasztalat álljon rendelkezésre. A padok kiválasztásának főbb szempontjai a következők voltak: könnyű takaríthatóság, kis porfogó felület, szerkezetbeli egyszerűség. Ezek alapján a legmegfelelőbbnek az ún. küszöb nélküli padokat 356 találták, amelyeknek akkortájt Németországban öt fajtája volt forgalomban, és mindegyik más-más gyártónak a szabadalma volt. Mégsem kellett importra gondolni, mert több elsőrangú hazai bútorgyár és ipartelep is berendezkedett a gyártásukra, úgy, hogy még az iskolaépítési akció okán jelentkező nagy padszükséglet fedezése sem ütközött nehézségbe. Ezek a küszöb nélküli padok kétszemélyesek voltak, és az írófelület lapjának tanuló felőli éle és az ülődeszka első éle függőlegesen egy síkba esett. 357 Készültek padok pozitív distanciával is, amelyek kényelmesebbek voltak, mert az írófelület síkja kissé felette volt az ülődeszka első élének. Valamint készültek padok negatív distanciával, ahol az írófelület kissé távolabb volt az ülődeszka élétől. A korabeli véleményeket olvasva, az előbbiben ugyan kényelmesen, de kissé görbén ültek a tanulók, míg az utóbbiban ugyan egyenesen, de kényelmetlenül. Ezért a higiénikus és pedagógiai szempontokat figyelembe véve a nulladistanciás padok mellett döntöttek. Ezt követően kidolgozták iskolatípusonként a tanulók méreteit figyelembe véve a padszerkezetek különböző méreteit, különös tekintettel arra, hogy a háromféle iskolatípusban: elemi, polgári és felső kereskedelmi iskolákban, és azokon belül is osztályonként különböző méretű padokra volt szükség. Összességében kilencféle padméretet állapítottak meg, amelyek közül a legkisebb az 1. sorszámú, az elemi első osztály 6-7 éves tanulóinak, míg a 9. sorszámú a éves, vagyis a felső kereskedelmi harmadik osztályát látogató fiúk számára készült. 356 schwellenlose Bänke. 357 Ezt a változatot nevezték nulladistanciásnak. Bővebben lásd: Jáki László (1989):

140 Gyermekek életkora A padok azonosítószáma Pad teljes magassága cm Ülésmagasság cm Távolság a belső lap szélétől az ülésig cm Távolság háttámlától háttámláig A lap hajlása cm Az írólap szélessége cm Az ülés szélessége cm A lap és az ülés hossza cm Távolság lábközéptől lábközépig cm sz. táblázat. A padok jellemző méreteinek összefoglaló táblázata Szombatfalvy György. (1913) (szerk.): A magyar népoktatás hiányai. In: Magyar Népoktatás. VKM

141 Egy tanterembe két, vagy háromféle méretű pad került. Elhelyezésük kétféle módon történhetett. Vagy a legelső sorokba állították a legkisebb, és a leghátsó sorokba a legnagyobb padokat, vagy oszloponként helyezték el a különböző méretű padokat, például úgy, hogy az ablakokhoz legközelebb eső padsor a legkisebb, a középső valamivel nagyobb, az ajtó melletti padsor pedig a legnagyobb padokból került ki. A soronkénti padnövekedésnél a következő beosztást alkalmazták: Az elemi iskola első osztályának tantermeiben az első padsorok az összes padok fele 1. azonosítószámú, a középső padsorok az összes padok egynegyede 2. azonosítószámú, és a hátsó padsorok az összes padok egynegyede 3. azonosítószámú volt. Az elemi iskola felsőbb: második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztályánál a 2., 3., 4., 5., 6., azonosítószámú padokkal a tanterem berendezése az első osztályéhoz hasonlóan történt. A polgári iskolákban az első osztály legkisebb padja az 5. azonosítószámú, a második osztályé a 6., a harmadik osztályé a 7. és a negyedik osztályé a 8. azonosítószámú padokból került berendezésre. Az oszloponkénti padelrendezésnél egy-egy oszlopba csupa egyforma méretű padot helyeztek el, úgy, hogy például az első osztályba az 1. azonosítószámú pad két oszlopba, a 2. azonosítószámú pedig a harmadik oszlopba került, és így tovább a többi osztályokban, szükség szerint két- vagy háromméretű paddal, illetve padoszloppal berendezve A tantermek további bútorzata A tantermek második legfontosabb berendezési tárgyai a táblák voltak. Ezért minden teremben felszerelésre került a nagyméretű fekete színű falitábla, egymás mögött két-három külön mozgatható és lehúzható vagy lapozható táblalappal, továbbá a katedra, dobogóra helyezett tanári asztallal, és a tanteremszekrény. A szekrény általában kétszárnyú ajtóval felszerelve, egyik oldalán a tanulók, a másik oldalon a tanító iskolaszerei számára kialakítva. Az egyszerű deszkára csavarozott ruhafogasok a folyosón kerültek elhelyezésre. Néhány iskolában kísérleti jelleggel acélrácsos ruhatári szekrényeket is beépítettek a folyosón kialakított falfülkékbe. 359 A tantári szobák és szertárak berendezése a különleges szükségletekhez szabottan került kialakításra. A bizottság javaslatára a bútorok és egyéb berendezések egyhangúságát úgy igyekeztek elkerülni, hogy egyes iskolák bútorait más-más bútortervező iparművésszel rajzoltatták meg. 359 Erdei Györgyi (1991):

142 A korabeli sajtó általában elismeréssel értékelte az iskolaépítési akciót. Egyik helyen ezt olvashatjuk: ezek az iskolák paloták, melyekben a tervező építész a festővel és a szobrásszal verseng a gyermeklélek nemesítésén. 360 A Lehel utca és az Aréna út sarkán épült iskoláról pedig azt írták, hogy valóságos látványosságszámba megy, melynek párját külföldön is gyéren találjuk. Külső falára festett freskók elárulják a középületet. Széles, kényelmes lépcsők vezetnek az emeletre; fűthető, tágas folyosói vannak, a gyermekek elzárható (számozott) ruhatárai, óriási ablakok barátságos fényt árasztanak a legtávolabbi sarokban ülő gyermekre is. Ízlésesen festett tantermek a stílszerű bútorokkal összhangzásban vannak. A széles udvar, valamint a tornaterem terasza kellemes játszóhelyül szolgál. Iskolai fürdő és mosdók kellő számban állnak rendelkezésre. 361 A Bárczy-korszakban elért eredményekre alapozva készítette elő a közoktatási ügyosztály az évre szóló terveit. Az ügyosztály tartalmi vonatkozású tervek mellett az oktatás tárgyi feltételeinek biztosításával is foglalkozott, és haladéktalanul szükségesnek minősítette az iskolaépítési akció folytatását. Sajnos ezek a szép tervek, korszerű elgondolások az első világháború kitörése miatt több évi halasztást szenvedtek. A következő témánk szempontjából fontos időszak már a trianoni sokkhatásból felocsúdó csonka Magyarország merőben új közoktatási és iskolaügyi helyzetét tárgyalja. 360 Márkus Miksa (1911) (szerk.): Budapest írásban és képekben. Budapest Magyar Népiskola, sz

143 12. Gróf Klebelsberg Kunó népiskola-építési programja A népiskola-építési akció társadalomtörténeti háttere Én ugyan nem szeretek a kultúrpolitikába általános politikai szempontokat elegyíteni, de annak megállapításától lehetetlen elzárkóznom, hogy a politikai demokrácia nem lehet üdvös egy nemzetre akkor, ha a kultúrdemokrácia nem készíti elő. Csak az olyan nemzetnek a tömegei dönthetnek öntudatosan sorsukról, amelynek megvan ehhez az intelligenciájuk. 362 Az előző fejezetben részletesen tárgyalt Eötvös-féle évi XXXVIII. törvénycikk által elhatározott népiskola a kor színvonalának megfelelt, de a kiegyezés után felgyorsuló fejlődés hamar felszínre hozta azokat a problémákat, amelyeket a dualizmus kultúrpolitikusai az általános tankötelezettség bevezetésével véltek megoldhatónak. Különösen a századfordulót követően erősödött fel a reformokat sürgetők hangja. Az iskolaszerkezet azonban változatlan maradt, és csak a Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt született olyan intézkedés, mely a korábbi tervezetek alapján az elemi iskolát nyolcosztályossá akarta átszervezni. Fináczy megállapítása szerint: a tanácskormány népbiztossága egységben látta a közoktatást, melynek alapjául a nyolcosztályú, mindenkire kötelező, egyetemes és általános népiskolát tűzte ki céljául 363 A tanácskormány bukását követő belpolitikai harcok a közoktatás-politikára is rányomták a bélyegüket tavaszán, Haller István kultuszminiszter a felhatalmazási törvényjavaslat vitájában felszólalva elsődlegesnek a gazdaság talpra állítását tartotta, melynek alapját a kulturális rekonstrukcióban látta. A Néptanítók Lapjában erről így nyilatkozott: Nekünk kulturális helyzetünket kell mindenekfelett emelnünk, mert a kulturális helyzet emelése nélkül nem lesz meg az az emberanyag, amely kell, hogy rendelkezésre álljon azoknak, akik gazdasági reformterveket akarnak megvalósítani, s akik így a gazdasági rekonstrukciónak munkáját kívánják elvégezni. 364 E gondolat, mint vezérelv tér vissza a későbbiekben is Az június 4-i békediktátum hatása és az ország újjászervezése A vesztett háború után létrejött trianoni Magyarország szűk politikai és gazdasági mozgásterét a külső hatalmi tényezők és az országban összetorlódott értékrendszerek kaotikus állapota határozta meg. Kitörési pontokat kellett keresnie a nemzeti katasztrófa 362 Glatz Ferenc (1990): Konzervatív reform kultúrpolitika. In: uö. (szerk.): Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai ( ). Európa Kiadó, Budapest Fináczy Ernő (1919): Négy hónap a magyar közoktatás történetéből. Magyar Pedagógia sz Haller István (1920): Néptanítók Lapja,

144 okozta kilátástalannak tűnő helyzetből. A csonka Magyarországon a közhangulatot a rend és a stabilizáció iránti vágy jellemezte. A régi hatalmi elit értékei elhasználódtak, a rendet a keresztény-nemzeti gondolatkörre támaszkodó konzervatív reform valósította meg. Ebben egyszerre fejeződtek ki különböző érdekek: a hagyományos társadalmi csoportok és a katolikus egyház kiváltságai, valamint a tőkés fejlődés elemei. 365 A magyar politikai elit felismerte, hogy az országnak csak a kultúra, a tudás, a szellem erejének segítségével vannak kitörési esélyei a válságból. Kis nép vagyunk, amely elsősorban szellemiekben hivatott nagyot alkotni." Ez a gondolat, mely a 20-as évek Magyarországán született, fejezi ki legjobban azokat a kultúrpolitikai törekvéseket, melyek a két világháború közötti időszakban történtek. A megváltozott területi viszonyok, a nehéz gazdaságpolitikai helyzet új, átfogó kultúrpolitikai koncepciót igényelt. Ekkor két olyan kiváló államférfi vette kezébe a Trianonban meghagyott maradék ország sorsának alakítását, mint gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az ő együttgondolkodásuk, az ő együttműködésük révén alakult ki az a kormányzati stratégia, amelynek eredményeként Magyarország képes volt a trianoni tragédia után talpra állni és megerősödni A népoktatás helyzete Trianon után Háromféle magyar hazafiság van: szónokló, kesergő és alkotó hazaszeretet. 366 Haller utódja, Vass József kultuszminiszter is hasonlóan látta a teendőit, de egy már a trianoni tragédiát követő gyökeresen új helyzetben akarta bizonyítani a külföld előtt, hogy lássák, nem vagyunk balkán, nem vagyunk barbár nép. A fenti gondolat arra az illúzióra épült, mely szerint ezer éves múltunk és történelmi szerepünk, valamint a nyugathoz kötődő kultúránk és műveltségünk elegendő indokot nyújt a békés nagyhatalmak által is szentesített revízióhoz. Ennek érdekében szükség volt a tankötelezettség rendezésére és az iskolába járás szigorítására. Ezt szolgálta az évi XXX. tc., melyben a korábbi tankötelezettséget erősítették meg, bővítve azt a vasár- és ünnepnapi istentiszteletek látogatásának kötelezőségével. További szigorítást jelentett, hogy 1-2 évvel meg lehetett hosszabbítani a tankötelezettséget azok számára, akik hat év alatt nem tudták elvégezni a négy osztályt. Ugyanakkor lehetőséget nyújtott a tanév két hónappal való megrövidítésére. Ezzel a döntően mezőgazdaságból élő néptömegek lehetőségeit figyelembe véve az iskolai mulasztások csökkenését próbálta elérni. Továbbá, a VKM jogot kapott arra, hogy az érdekeltségeket, uradalmakat, községeket 365 Kun Anna (2006): Klebelsberg Kunó és a neonacionalizmus. Budapest, Szakdolgozat Kézirat Klebelsberg Kunó (1927): Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai ( ). Athenaeum, Budapest

145 iskola felállítására kötelezhesse. Ilyen módon a tankötelezettek létszámához igazodó férőhely létrehozását kísérelték meg. A közoktatás újjászervezésének munkája ezzel megindult. A törvény mellett, első lépésként a VKM művelődéspolitikai ügyosztálya az iskolai és tanítói ellátottságot mérte fel, s ezzel párhuzamosan megvizsgálta a népiskolák állapotát, továbbá törekedtek a tantermek és tanítók számának a tanulókéhoz való arányosítására is. 367 Az újjászervező munka az ország akkori helyzetében, a politikai konszolidáció folyamatában csak nehezen haladt előre, de a VKM részéről megvolt az akarat és az elhatározás a fejlesztésre. E folyamatok irányítását a politikai pályáját között vallás-és közoktatásügyi államtitkárként kezdő, majd ben belügyminiszterként, és 1922 májusától vallás- és közoktatásügyi miniszterként folytató gróf Klebelsberg Kunó vette át. Az 1920/21-es tanévben a tanköteles korúak 2,7 %-a nem járt iskolába, és a hat évesnél idősebb népesség 15,2 %-a analfabéta volt. Klebelsberg egyrészt a dualizmus korának népoktatási politikájában, másrészt Magyarország sajátos településszerkezetében látta ennek okát. Azokon a vidékeken, ahol volt iskola, ott az épületek állaga, valamint a zsúfoltság nehezítette az eredményes tanítást. A történelmi Magyarországon állami iskolaépítés a fővároson kívül többnyire csak a nemzetiségek által lakott részeken történt. A főleg magyarok által lakott területeket ebből a szempontból elhanyagolták. Így a Trianon után elcsatolt országrészekkel együtt km 2 -ből km 2 maradt meg az állami iskolák nagy részét is elvesztette az ország. A történelmi Magyarország elemi iskolájából maradt a trianoni Magyarországon, amelynek lakosa településen élt. terület (km 2 települések iskolák ) lakosság (fő) száma száma jún. 4. előtt jún. 4. után veszteség sz. táblázat Összehasonlító táblázat 368 Ezek döntő többsége olyan kicsi volt, hogy sem benépesíteni, sem fenntartani nem tudta elemi iskoláját. A magyarországi települések 93,5 %-a ötezer lakoson aluli kisközség, vagy 367 Pornói Imre (1995): Az 1920-as évek népoktatása és a nyolcosztályos népiskola Magyarországon. Magyar Pedagógia sz Kovács Alajos (1923) (szerk.): Magyar Statisztikai Szemle

146 község volt. E két településkategóriában élt a népesség 48,5 %-a. Az alföldi nagy- és óriásfalvak többsége 5-20 ezer lakosú, a városi rangú települések többsége ezer lakosú kategóriába tartozott. Ezek adták a településállomány 6,4 %-át, a népesség 37%- ával. E falvaknak, óriásfalvaknak és városoknak integráns részei voltak az úgynevezett kerületi lakott helyek, a magyar településhálózat jellegzetes szórványai: a tanyák, a puszták és majorok, melyek több mint másfél millió embernek adtak lakó- és munkahelyet. A trianoni békediktátum következtében jelentősen megváltozott az országrészek egymáshoz viszonyított aránya. Mind területileg, mind a népesség számát illetően a korábbinál jóval hangsúlyosabbá vált az Alföld, melynek mintegy fele maradt a megcsonkított Magyarország része, s amely így az ország területének több mint a felén terül el. 369 Az Alföldön 370 az ország településállományának egyharmadán élt az ország lakosságának több mint a fele. Klebelsberg felismerte: ahhoz, hogy Trianon után az országnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen, elengedhetetlen az Alföld kulturális, gazdasági és infrastrukturális felemelése. Ezt szolgálta az Alföld-program 371, melynek része volt a népiskolák építése is, mert a 15 %-nyi analfabéta és a 23 %-nyi iskolakerülő nem tudott kitől, és nem tudott hol megtanulni írni és olvasni. Nem volt sem elegendő tanító, sem elegendő tanterem. Számos iskolában leírhatatlan volt a zsúfoltság. Az 1921/22-es tanévben, 916 elemi iskolában több mint 80; 270-ben több mint 100, és 28-ban több mint 150 volt az egy tanítóra jutó tanulók száma. 372 A kulturális tárca részben gazdasági, részben politikai okokból sürgette az oktatás objektív feltételeinek megteremtését és reformját. Brutális tény az, hogy az általános tankötelezettség behozatala után több mint fél évszázaddal a nyolcmillió maradék magyarból több, mint egy millió a hatvanévesnél idősebb analfabéta. [ ] ha az állam egyfelől kimondja az általános iskolakötelezettséget, akkor másfelől az államnak kötelessége, hogy az iskolák építését előmozdítsa, a terhek nagy részét viselje, és így tegye is lehetővé a tankötelezettség végrehajtását: az iskolába járást, mert különben az iskolakötelezettség kimondása puszta önámítás. 373 Meggyőződéssel vallotta, hogy modern, komplikált termelési módok, kényes műszerek, gépek és szerszámok mellett az értelmetlen ember többet árt, mint használ. [ ] 369 Szabó Attila (2000): A falusi népiskoláik kiépítése. Új Pedagógiai Szemle sz melyet oly sokáig hanyagolt el a magyar közgazdasági, szociális és kultúrpolitika a tőlünk Trianonban elszakított nemzetiségi területek javára. Klebelsberg K: Az Alföld egészsége és műveltsége. Budapesti Hírlap, október Klebelsberg Kunó (1926b): Az Alföld egészsége és műveltsége. Budapesti Hírlap, október Az egy tanítóra jutó 80 tanulót mint maximumot, még az Eötvös-féle népiskolai törvény határozta meg. 373 Klebelsberg Kunó (1926a): A nyolcosztályú népiskola. Újság március

147 Tehát, minél képzettebb a munkaerő, annál hasznosabb. Ez pedig döntő módon meghatározza, mind a magyar mezőgazdaság, mind a magyar ipar teljesítményét és versenyképességét. 374 Sürgette az áldatlan állapotok javítását politikai okokból is. A forradalmak után Magyarországot a demagógia klasszikus talajának nevezve a kormány meg volt győződve arról, hogy a politikai demokráciát meg kell előznie a kulturális demokráciának. És a demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra. 375 Trianon után, ahol és amikor a Kárpát-medencét ezer év óta kitöltő természetföldrajzi, gazdasági és politikai egységet jelentő történeti Magyarországot a békediktátummal térdre kényszerítve feldarabolták, a kormány azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence népei felé ezer év óta a magyarság közvetíti az európai kultúrát. S a magyarság ezredéves európai kultúrája a toronymagasan felette áll az úgynevezett utódállamok kultúrájának. 376 A nagyfokú iskolázatlanságról tanúskodó adatokkal viszont mindezt nehéz volt demonstrálni itthon és külföldön egyaránt, pedig Klebelsberg a kultúrfölényben látta a lehetőségét annak, hogy egyszer, megengedett eszközökkel az elveszítettet visszaszerezzük. 377 Huszti József így idézi a kultuszminiszter által kitűzött célt: Magyarországot Európa e részében kimagaslóan a legműveltebb állammá kell tennünk. Ez az ún. «kultúrfölény», amelyet két szempontból kell vizsgálnunk. Egyfelől abszolút szempontból, az örök kultúra szemszögéből, másfelől viszonylagosan, a környező kultúrák színvonalát is figyelembe véve A középosztály szerepe a klebelsbergi kultúrpolitikában a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá. 379 Az ben mintegy nyolc hónapig belügyminiszterként is működő Klebelsberg kultúrpolitikájában, illetve a számára alapvető fontosságú keresztény-nemzeti értékek terjesztésében jelentős mértékben támaszkodott a magyar társadalom középosztályára. Arra az értékőrző társadalmi rétegre, melyet a versailles-i döntés Magyarországon annyira megtépázott, mint sehol máshol Európában. A 374 U.o Klebelsberg Kunó (1926c): A kecskeméti tanyai iskolák felavatására Néptanítók Lapja Mészáros István (1995): Klebelsberg Kunó, az iskolareformer. In: Zombori István (1995) (szerk.): Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. 8 tanulmány. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Kiadása. Szeged Mann Miklós (1997): Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Bp. OPKM Huszti József (1942): Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Budapest, MTA Klebelsberg Kunó (1927):

148 proletárdiktatúrával ellentétben azonban, mely a munkásosztályt helyezte művelődéspolitikai célkitűzéseinek előterébe, Klebelsberg konzervatív kultúrpolitikája a középosztály érdekeit szolgálja. 380 Tekintsük át hogyan is épült fel, és milyen kategóriákat különböztethetünk meg az 1920-as évek magyar középosztályán belül? A középosztályt több tényező is különböző rétegekre, illetve csoportokra osztotta. A nagybirtokosság alatt elhelyezkedő középosztályt szokás volt úri vagy történelmi jelzővel illetni, ami a nemesi eredetre utal. Ebbe a csoportba tartozik a 6-7 ezer családra becsülhető középbirtokosság, ill. mellettük az értelmiség rétege. Az összlakosságnak azonban csupán a töredékét, az 1930-as népszámlálás adatai szerint mindössze 4,3 százalékát tette ki a történelmi középosztály. A történelmi középosztály mellett és a nagypolgárság alatt helyezkedett el középosztály polgári része, mely szintén független egzisztenciákból és értelmiségiekből állt. A városi középpolgárság rétegéhez tartoztak a kereskedők, üzem- és háztulajdonosok, tőkepénzesek, s még folytathatnánk a sort. A nagypolgársághoz hasonlóan a középpolgárság és a magántisztviselők között is nagy számban voltak német, illetve sváb származásúak és zsidók is. Az úgynevezett szabadpályás értelmiség rétege (orvosok, ügyvédek, hírlapírók stb.) is a középosztályhoz tartozott. Választójoggal szinte valamennyi középosztálybeli felnőtt férfi rendelkezett, így a képviselőházban is komoly szavuk volt. Az 1920-as évekbeli magyar középosztályt azonban egy érdekes másság és kettősség, illetve ezek kapcsolata jellemezte. A másság lényege, hogy kialakult ugyan a kapitalista gazdasági struktúra, de a társadalom szerkezetét a kettősség jellemezte. Ez azt jelentette, hogy Magyarországon egyrészt fennmaradt a történelmi nemzeti társadalom (arisztokrácia, középrétegek, kispolgárság stb.), másrészt kialakult a modern polgári társadalom (tőkések, középrétegek, kispolgárság stb.), mindez pedig egy belsőleg is differenciált paraszti társadalomra épült. Láthatjuk tehát, hogy ez a középosztály, melyre Klebelsberg támaszkodni kívánt, nemcsak hogy erősen rétegzett és sokféle volt, hanem a gazdasági és a társadalmi struktúrákban elfoglalt pozíciói alapján jelentős ellentmondásokat is hordozott magában. Vajon miért is került e középosztály Klebelsberg kultúrpolitikájának középpontjába? Az ok egyszerű. A Trianon utáni új államberendezkedés stabilizációja nagyrészt azon is múlt, hogy a Bethlen-kormány meg tudja-e oldani, illetve képes-e biztosítani e középosztály számára a rendszeres képzést és foglalkoztatást. Ezért vált a 380 T. Kiss Tamás (1998): Állami művelődéspolitika az 1920-as években. Bp. MMI - Mikszáth Kiadó

149 klebelsbergi művelődéspolitika számára ilyen fontossá e társadalmi réteg, s részben ezért is vált a Bethlen-kabinet egyik alapvető céljává az, hogy a művelt középosztály legyen a nemzet vezető ereje. Azonban bizonyos társadalmi csoportok gondolok itt a világháború előtti, régi vezető arisztokrata és nemesi rétegek érdekeivel mindez erősen szemben állt. A Bethlen- Klebelsberg középosztályprogram ugyanis már sokkal inkább a szakmai felkészítést, a szaktudást, illetve az idegen nyelvek elsajátítását helyezi középpontba, mintsem a születés, illetve a származás adta kiváltságokat és jogokat. Gondoljunk csak egyszerű példaként magára Klebelsbergre. Vezető beosztásba kerülését nem születése, vagyona vagy politikai pártállása segítette, sokkal inkább szaktudása és szakmai felkészültsége A kultúra és neonacionalizmus összekapcsolódása Klebelsberg politikájában A neonacionalizmusnak is, mint minden korban minden eszmének és ideának, megvoltak a pontos céljai, de Klebelsberg nemcsak a végső, nemzeti célt jelölte meg, hanem a közbeeső célokat is tervszerűen kitűzte. Véleménye szerint ugyanis egy politikai rendszer a nemzet életére akkor van igazán nagy hatással, ha ez utóbbiak is léteznek. Mindennek pedig rendkívüli fontosságot tulajdonít. Mert módjában van-e az egyszerű magyar hazafinak ma mindennapi életében a területi épség helyreállításán közvetlenül dolgozni? teszi fel a kérdést Klebelsberg. Nyilván nem. folytatja. Üthet az óra, mikor a haza nagy erőfeszítéseket és nagy áldozatokat követel majd minden egyes fiától. A nemzet élete azonban hétköznapokon hömpölyög tovább és meggyőződésem szerint éppen ezeken a hétköznapokon nincs kihasználva a magyar hazafiság a nemzet megerősítése érdekében, mert nincsenek azok a közbeeső kisebb célok kitűzve, amelyek elérésén a maga módja szerint mindenki és napról-napra állandóan dolgozhatik. 381 Klebelsberg meggyőződéssel hirdette, hogy nem lehet mindig csak keseregni az ország elvesztett területei miatt, hiszen akkor a magyar patriotizmus érzelgéssé zsugorodnék össze és elveszítené feszítő erejét. A nemzet helyzetét gondosan kell tanulmányozni és ebből frázismentesen meg kell állapítani valódi szükségleteinket. 382 A kisebb célokat rendszerbe kell foglalni, hogy aztán azok együttesen, a nemzeti érzés melegétől átitatva törjenek előre a végcél felé. A neonacionalizmus egyik legközelebbi céljaként Klebelsberg a házasságok tisztaságát, illetve tartósságát, a magyar gyermek és a magyar élet védelmét jelöli meg. 381 Gróf Klebelsberg Kunó (1928): Neonacionalizmus. Gróf Klebelsberg Kunó összegyűjtött újságcikkei. Athenaeum kiadása, Bp U.o.:

150 Úgy gondolja, hogy a válások egyre növekvő száma, illetve a családokban az egykék gyakorisága miatt a nemzet organizmusának alapsejtjei egészségökben vannak megtámadva. 383 Ideológiájának második, szintén csak közbeeső céljául jelöli meg a magyar ember eszményének további kialakítását. Bizonyos azonban, hogy ez olyannyira fontos volt Klebelsberg számára, hogy nyugodtan nevezhetjük az egyik fő célnak is. A korábbi szónokló, vitatkozó és ellentmondó típus helyébe a dolgozó, családjának helyzetét emelő és biztosítani igyekvő magyar ember pozitív alakját kell állítani, vélekedik Klebelsberg. Ha pedig a magyar iskola, a magyar templom és a nemzetnevelés többi tényezői nem tudják az aktív magyar embernek ezt a típusát megteremteni, akkor veszve vagyunk. 384 S ehhez ő nemcsak az iskolát, nemcsak a tanítókat, tanárokat hívja segítségül, hanem a magyar egyháztól kezdve a publicisztikán át a zsurnalisztikáig mindenkit, akik nélkül e cél elérése sikeres nem lehet. Ezek tehát a közbeeső, kisebb célok, de a neonacionalizmus végső célját Klebelsberg Magyarország területi épségének helyreállításában látta. Számára s a Bethlenkormány számára is ez az egyértelmű végcél. Az út azonban, mely odáig elvezet, nagyon hosszú és nagyon rögös. A porosz, illetve a francia kultuszminiszterhez hasonlóan azonban akik országuk súlyos katasztrófája, ill. veresége után talpra állították hazájukat nekünk sem szabad letérni erről az útról vélekedik a miniszter. Az erkölcsi és szellemi erőkkel kell meghatványozni a nemzeteknek a vesztett háborúkkal megcsökkent fizikai erejét. 385 Tehát itt és ilyen módon kapcsolódik össze a kultúrpolitika és a neonacionalizmus gondolata a klebelsbergi politikában. Mindkettő felfogható egy nélkülözhetetlen eszközként a másik segítésére. A neonacionalizmus eszköz a kultúrpolitika sikerességéhez, ugyanakkor a kultúrpolitika is eszköz a neonacionalista nevelés kiformálásához, és e kettő együttesen eszköz a végső cél, vagyis a területi épség helyreállításának eléréséhez. A kultusztárca tehát lassan ugyan, de valóban átalakult honvédelmi tárcává, meghirdetve a békés revízió programját Klebelsberg ideológiájának alapja, az iskolaépítés A felnövekvő generációk életében az iskola mindig központi helyet foglalt el. A műveltséget közvetítette, a tudást adta esélyt nyújtva a boldogabb és tartalmasabb élethez. A századelő Magyarországán azonban sokaknak még arra sem volt lehetősége, 383 U.o.: U.o.: U.o.:

151 hogy akárcsak írni-olvasni megtanuljanak. Az apró falvak és a tanyavilág emberének élete, mindennapjai földműveléssel, állattartással és a ház körüli munkával telt. A kora reggeltől késő estig tartó munka egyet jelentett számukra a létfenntartással. Olvasásra, művelődésre idejük sem maradt. Nagyon sokan úgy gondolták, a gyermeknek is a ház körül van a helye. Szükség volt minden dolgos kézre, ezért iskolába sem szívesen küldték. Az iskolák, ha voltak is csak messze a tanyavilágtól, sok kilométerre az otthontól. Gyakran az iskolába járás feltételeit különösen télidőben : a megfelelő ruházatot és lábbelit sem tudták biztosítani. A szülők azért sem szívesen küldték iskolába gyermekeiket, mert attól amúgy sem vártak többet, minthogy a gyermek megtanuljon egy kicsit írni-olvasni és számolni. Ezzel magyarázható, hogy az analfabetizmus az ország elmaradott területein évtizedek alatt sem csökkent, a fejlődés megrekedt. A kultúrpolitika irányítói már Klebelsberg előtt is ezen kívántak változtatni, de a népoktatás legnehezebben pótolható hiányainak megszüntetésére a vidéki népiskolai hálózat kiépítésére hosszú és gondos előkészítő munka után kerülhetett csak sor. Ezzel párhuzamosan a hazai iskolarendszer modernizálásának szükségessége, a szaktudás egyre szélesebb körű elterjesztésének igénye mind-mind visszatérő elemei voltak a közélet vitáinak, melyet az aktuális politikai elit, illetve a társadalom haladó szemléletű rétegei egyaránt támogattak. Az világháború és a trianoni békediktátum okozta sebek azonban félbeszakították ezen elképzelések gyakorlati megvalósítását. A világháborút követő demográfiai hullámvölgy után egyrészt az 1920-as években egyre emelkedő születésszám miatt, másrészt a népiskola hatosztályossá tételével a tanulólétszám jelentős növekedése miatt halaszthatatlanná vált az oktatás korszerűsítése, illetve az iskolarendszer megreformálása, és ez a feladat Klebelsberg Kunóra várt A népiskolák, mint a nemzeti gondolat újjászületésének eszközei A középosztályra irányuló kultúrpolitika ellenére Klebelsberg mindenekelőtt azt vallotta, hogy színvonalas népoktatásra van szükség. Mivel az analfabetizmus miatt a népoktatás súlyos problémákkal küszködött, ezt enyhítendő a népiskolák tömeges építését kellett megvalósítani. Miért volt számára ennyire fontos kérdés a népiskolák léte? Klebelsberg úgy gondolta, hogy minél műveltebb a társadalom piramisának széles alapzata, annál szilárdabban áll a társadalom épülete, annál fokozottabb és szakszerűbb a termelés, annál virágzóbb a jólét, s annál kevésbé kell félni a tömegek forradalmi rázkódásaitól. 386 Klebelsberg a VKM államtitkáraként a világháború ideje alatt Pogány 386 Kornis Gyula (1927): Magyarország közoktatásügye a világháború óta. MPT kiadása, Budapest

152 Frigyessel együtt dolgozta ki Magyarország népiskolai hálózatának kiépítési programját, mindez azonban 1925-ig fiókban hevert. Megvalósításához ekkor kapott anyagi támogatást a kultusztárca, mintegy nyolc és fél millió aranykorona keretében. 387 Ha Magyarország beiskolázottsági térképét akarjuk megrajzolni és a beiskolázottság gócpontjait pirosra rajzoljuk meg, a beiskolázatlan területeket pedig feketével, akkor ez a térkép oly képet mutatna, mint amilyent a városok és falvak éjjeli képei mutatnak a maguk fizikai valóságában, hogy tudniillik a város valósággal úszik villanyfénylángok piros fényárjában. Ezzel szemben a mezőknek, a tanyáknak, a falvaknak világára veszedelmes és vigasztalan sötétség nehezedik. Veszedelmesnek mondom ezt a sötétséget, mert hiszen tudvalevőleg az iskolázatlan ember csökönyös, maradi, haladni nem tudó és nem akaró, azonkívül könnyen lesz szabad prédájává mindenféle téveszmének, de meg az iskolázatlan ember munkája nemzetgazdasági szempontból is sokkal kisebb értékű, mint az iskolázott ember munkája. Ez a fölismerés vezette a közoktatásügyi kormányzatot arra, hogy a kimondottan mezőgazdasági népesség lakta területeken a szükséges iskolai hálózat kiépítését egy külön törvény erélyes gesztusával tegye lehetővé. 388 A neveléstudomány szakemberei (Benisch Arthur, Fináczy Ernő és Karácsony Sándor továbbá a Budapesti Tanítótestület Elnöksége) már az előkészítés során egyetértettek a reformok szükségességével Az évi VII. törvénycikk A nemzetgyűlés 1926 márciusában fogadta el a beterjesztett törvényjavaslatot. A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló, évi VII. törvénycikk az elemi iskolák egy új típusáról, az úgynevezett érdekeltségi népiskolákról rendelkezett. Egy-egy iskola érdekeltségéhez azok a természetes és jogi személyek tartoztak, akiknek az iskola körzetén belül ingatlanuk vagy adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük volt. A törvény három, illetve öt kilométer sugarú területeket, úgynevezett körzeteket jelölt ki, s minden egyes terület középpontjába egy-egy elemi iskolát tervezett. Azt sem tévesztve természetesen szem elől, hogy a gyermekeknek ne kelljen sokat gyalogolniuk. Ha a körzetben az utolsó három év átlagát számítva legalább 20 család vagy 30 tanköteles lakott, viszont nem volt a befogadásukra alkalmas iskola, elrendelte annak építését. A költségeket az állam nem tudta magára vállalni, ezért minden érdekelttől elvárta, hogy hozza meg önnön fizikai vagy anyagi áldozatát. A 387 Klebelsberg Kunó (1928): A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák felállítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Néptanítók Lapja Rendkívüli szám. 152

153 kormány a kivitelezés zökkenőmentes lebonyolítása érdekében Országos Népiskolai Építési Alapot hozott létre, és a törvényben kimondatta az érdekeltségek iskolaállítási és fenntartási kötelezettségét. (1926. évi VII. tc. 2. ) Ahol a költségeket az érdekeltség nem vagy csak részben volt képes előteremteni, ott azok a községre hárultak, amely önként is magára vállalhatta a terheket, miként azt a vallásilag túlnyomó részben homogén területen az adott felekezet is megtehette. A törvény a költségeket két részre osztotta. Az egyik rész az iskolaépület felépítése volt, melyhez az érdekeltség minden tagjának hozzá kellett járulnia pénzzel vagy kézi és igás munkával. A költségek másik részét a felépített iskola fenntartása képezte, amely szintén az iskola érdekeltségi köréhez tartozók feladata és terhe volt. Az erre szolgáló különadót a teherviselő képesség figyelembevétele mellett az érdekeltség valamennyi tagjára kirótták. A kormány olyan építési, illetve átalakítási terveket adott, amelyektől nem lehetett eltérni. Klebelsberg személyesen vett részt az iskolaépítési tervek kialakításában. Ezek a tervek a külcsín mellett elsősorban az iskolaépületek szilárdságát, tartósságát, higiénikusságát és a célnak való megfelelést szolgálták. A falakat téglából építették, és nagy ablakokat illesztettek be, a tetőt palával fedték, a padlót vörösfenyővel burkolták. Az Alföldön ahol a házak kétharmada még nádfedeles, fele vályogból épült, s egyharmadának volt csak külön WC-je az udvaron mindez óriási előrelépés volt. 389 Az állam ellenőrizte a kivitelezést, amely szakemberek (kőművesek, asztalosok, ácsok és lakatosok) feladata volt, és szükség esetén államsegélyt vagy építési kölcsönt is folyósított. A törvény bizottságot állított fel annak eldöntésére, hogy a statisztikai adatok alapján az íróasztalnál kijelölt helyen szükség van-e iskolára. A helyszíni szemle után határoztak arról is, hogy pontosan hol legyen az épület, és hogy állami, községi, érdekeltségi vagy felekezeti jellegű legyen-e. A tanítók életének megkönnyítésére mindegyik iskolához tanítói lakást építettek, melyhez gazdálkodásra alkalmas föld és téglából épült udvari melléképületek is tartoztak, mondván, a tanító nem mehet be minduntalan a nem egyszer nagy távolságra fekvő községbe, hogy megvásárolja a háztartásához szükségeseket. A törvény kertilletményről rendelkezett számára. A törvény értelmében nagyobb építkezésekre került sor a kecskeméti, szegedi, debreceni tanyavilágban, valamint Zala és Szabolcs megyében. Központi figyelmet kapott a Duna-Tisza köze. Az iskolaépítési terv a fővárosra nem terjedt ki Glatz Ferenc (1990) (szerk): Kun Anna (2006):

154 12.3. A Klebelsberg-féle népiskolák térszerkezeti típusai A korábbi épületek ahol egyáltalán volt iskola térszerkezete és műszaki állapota (általában néhány soros tégla alapon vályog vagy vegyes falazat, kisméretű ablakokkal, borított gerendás fafödémmel, nádfedéssel) miatt azok átépítése vagy bővítése, egyrészt nem lett volna gazdaságos, másrészt műszaki szempontból sem hozott volna kielégítő eredményt. Ezért szinte mindenütt új épületet emeltek. Ezek az iskolaépületek mind a mai napig minőségükkel tűntek ki a tanyavilágból. Építészeti megformáltságuk mindennemű felesleges díszítő célzat nélkül tisztán tükrözi rendeltetésüket. Építőanyaguk időtálló égetett tégla és cserép, illetve pala. Belső méreteik (belmagasság 3,6 m, teremméret általában 6,3 m x 10 m), valamint a nagyméretű, 2 m magas ablakaik) is eleget tesznek az oktatás megkívánta feltételeknek. A kivitelezés gyorsabbá és gazdaságosabbá tételére típustervek készültek, melyek közül a helyszíni bejárást végző bizottságok választották ki az adott településre legmegfelelőbb változatot. Ennek az intézkedésnek az a célja olvasható az indoklásban, aminek a megvalósításáról a vezetésem alatt álló minisztérium műszaki ügyosztálya útján kívánok gondoskodni, hogy a rendelkezésemre álló csekély fedezet korlátai között az iskolaépületek, bár egyszerű kivitelben és minden fényűzés nélkül, de csínnal és az illető vidéken szokásos formáknak megfelelően épüljenek, legfőképpen azonban azt kívánom biztosítani, hogy az iskolaépületek szilárdak, tartósak, higiénikusak és célszerűek legyenek. Ezt a célt az általam adandó tervek használatával hasonlíthatatlanul könnyebben elérem, mintha minden építtető maga készíttetné a terveket. 391 Az új épületek beton alapra, legalább 45 cm-es falvastagságú körítő főfalazattal, teherhordó födémmel, nyeregtetős palafedéssel készültek A típustervek fajtái és jelöléseik Az egyes típusterveket A, B, C, D, D 1, E, F, G, H, I, J, K, L, M és N betűjellel látták el. 392 Az egyes típusokhoz bemutatásra kerülő példákat saját levéltári kutatásaim alapján a Csongrád Megyei Levéltárban megtalált eredeti dokumentumok digitális fotómásolataival illusztrálom. Miért e sokféle változat? vetődik fel a kérdés. Az iskolák iratanyagait tanulmányozva hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az építkezés megkezdése előtt az első számos esetben 391 Magyar Törvénytár Szombatfalvy György (1928) (szerk.):

155 fogós feladat a megfelelő telek kiválasztása, illetve sokszor kisajátítással történő biztosítása volt. A törvény értelmében létesített iskola céljaira, ha az iskola egytanítós, két katasztrális hold, minden további tanító után 1-1 katasztrális hold nagyságú telek szerzendő meg. E követelményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben felére mérsékelheti. Ez a telek a körzet oly pontján jelölendő ki, amely mindenhonnan könnyen megközelíthető s építésre alkalmas, egészséges, száraz helyen fekszik. 393 Mint azt a törvényjavaslat indoklásában kifejtették, az építendő iskolák zöme tanyai iskola, ahol majd gazdasági irányú továbbképző iskola fog működni, tehát szükséges udvar, játszótér, és számítani kell az épület esetleges bővítésére is. Hasonlóan összetett feladatot és felelősséget jelentett az iskolák kivitelezési munkáinak megszervezése, az építési vállalkozók megbízása. A Csongrád Megyei Levéltárban fekvő iskolaépítési akcióra vonatkozó iratanyag zöme árajánlat, pályázat, szerződés, amelyekből kitűnik: az alkalmas és megfelelő vállalkozó kiválasztása jelentette a legnagyobb körültekintést igénylő és a legtöbb adminisztrációval járó munkát, de a jó előkészítés egyben garanciát is jelenthetett arra, hogy műszakilag és esztétikailag is megfelelő épületeket vehessenek át. Minden iskolaépület, illetve önálló tanítói lakás kivitelezésére pályázatot hirdettek. Az iparosok kiválasztásánál fő szempont volt az árajánlat, de hasonlóan fontos volt a pályázó által addig végzett munkák minősége, tehát a referenciák és a szakmai hírnév. A megbízás feltétele volt bizonyos összeg letétbe helyezése és a garanciavállalás. A megbízók csak jó minőségű anyagból elkészített és a jóváhagyott terveknek teljesen megfelelő épületeket vettek át, és különös figyelmet fordítottak a határidők betartására. Rendszerint a helybéli iparos vagy iparosok kaptak bizalmat, de ha vidéki mesterek nyerték el a pályázatban kiírt munkákat, velük szemben is megnyilvánult a községek részéről azaz óhaj, hogy lehetőleg helybéli iparosokat, segéderőket foglalkoztassanak az építkezéseken, hogy ezzel a község és a környék lakosságának nyújtsanak kereseti lehetőséget. A különböző típustervváltozatokra egyrészt a felmerülő igények; például az eltérő tanulói létszámok, másrészt az iskolák és tanítólakások építése céljára rendelkezésre álló építési telkek eltérő alakja és fekvése miatt volt szükség. Továbbá az új iskolaépületeket gyakran kellett már meglévő épületekhez illeszteni, például tűzfallal védve. 393 Magyar Törvénytár

156 34. ábra A jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás, ill. A jelű egy tanterem és tanítólakás A jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás: azokra a külterületi helyekre adaptálták, amelyeknek a körzetében templom sem volt, illetve az A jelű egy tanterem és tanítólakás: a templomos települések körzetében épült. A legszerényebb típusterv, melyen a tanterem és a szolgálati lakás bejárata közös térből nyílik. A tanterem mérete és alapterülete ott sem csökkent, ahol kápolna épült! Tájolása: ezen típusú épületek elhelyezésének feltétele az volt, hogy a tanterem ablakai kelet felé nézzenek. 35. ábra A jelű típusterv eredeti tervdokumentációjának fotómásolata 394 A fenti kép egy 1926-ban a szegedi tanyavilágban megépített A típusú alaprajzú épület eredeti tervdokumentációjáról készült fotó. A 80 éves pausz állapota miatt a kép minősége 394 Forrás: Csongrád Megyei Levéltár. XV. 2b. 17. d. 156

157 gyenge, de a jellemző méretek, valamint a tájolás jól látható. A tanterem alapterülete 6,3 m x 9,15 m = 57,65 m 2. Ablakainak mérete 0,7 m x 2,0 m. Az alaprajz alatti képen az épület országútra néző homlokzatát látjuk a tornácos bejárattal. Az oldalhomlokzaton a tanterem ablakai láthatók, alatta az épület metszete. A falszerkezet anyaga tömör égetett tégla. A magastető szerkezete háromállószékes fedélszerkezet, kontyolt nyeregtetővel, palafedéssel. 36. ábra A jelű típusterv alapján megvalósult fő- és melléképület archív fotója B jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás 37. ábra B jelű: egy tanterem, kápolna és tanítólakás, ill. B jelű egy tanterem és tanítólakás Ez a típus azokon a külterületi helyeken épült, amelyeknek a körzetében templom sem volt, illetve B jelű egy tanterem és tanítólakás: a templomos települések körzetében épült. 395 Forrás: Cs. M. Levéltár. XV. 2.b. 29.d. Domaszéki tanyai iskola. 157

158 A tanterem és a tanítólakás bejárata elválasztott, ebben az esetben a tanító magánéleti terei már jobban elkülönülnek, mint az A jelű alaprajzon látható épület esetében. A tájolása: olyan telekre adaptálták, ahol az épület elhelyezhető volt úgy, hogy a tanterem ablakai dél vagy délnyugat felé nézzenek. Az alaprajzról leolvasható a tanterem és a tanítólakás közötti szintkülönbség is. A tanítólakáshoz felvezető lépcső hossza, a lépcsőfokok száma mutatja, hogy a lakást kisebb, 3 m-es belmagassággal építették. (A tantermeké egységesen 3,6 m volt.) A következő képen egy B jelű alaprajzú tervdokumentáció látható. Érdekessége az oltárfülke/kápolna részletes méretezése. Itt már megjelenik a gyóntatószék is. Ezt a változatot természetesen a többségében katolikus településeken építették. 396 A sekrestye a tornácról közvetlenül is megközelíthető. E terv szerint a kápolnának volt egy kerek bevilágító ablaka az oltár felett. Az oltárteret lezáró négyszárnyú harmonikaszerűen nyíló ajtót eltolva a tanterem hétköznapokon profán tere vasárnaponként szakrális térré vált. A tetőn a kápolna felett elhelyezett torony tetején a kereszt messziről hirdette a tanyai iskola eme funkcióját is ábra A terv címe: Oltárfülke a 2-es jelű tanyai iskola mintatervhez B jelű típusterv alapján megvalósult épület eredeti tervdokumentációjának fotómásolata A katolikus hívek számára a szentségekhez járulás feltétele a rendszeres gyónás, ezért a kápolna bal oldalán kialakították a gyóntatófülkét. 397 Az évi XXX. törvénycikk rendelkezett a vasár- és ünnepnapi istentiszteletek látogatásának kötelezőségéről. 398 Forrás: Csongrád Megyei Levéltár XV. 2b. 29. d. 158

159 39. ábra C jelű: Két tanterem, kápolna és különálló tanítólakás C jelű: Két tanterem, kápolna és különálló tanítólakás: az épület elhelyezése a telekre úgy történt, hogy a tantermek tájolása keleti és déli irányú legyen. A különálló tanítói lakás épületszerkezete és a kivitelezés minőségi követelményei megegyeztek az iskolára vonatkozó előírásokkal. Jól érzékelhető presztízsnövekedést jelentett az a tény, hogy számos helyen csak a tanító lakott betonalapra, tisztán téglából épített házban, amely tágas belső méreteivel korszerű otthont biztosított a családjának is. A tervdokumentáció része volt a szintén típusterv alapján kötelezően megépítendő melléképület, melynek jellemzőit később részletezem. 40. ábra. Néptanítók Lapja hatvanadik évf. XXV-XXVI. sz július

160 41. ábra. D1 jelű egy tanterem, kápolna és tanítólakás D1 jelű egy tanterem, kápolna és tanítólakás: a tanterem mérete a kápolna miatt itt sem csökken, viszont a sekrestye a tornácról közvetlenül is megközelíthető. A szolgálati lakás külön bejárattal ellátott előtérből nyílik. A kissé igényesebb alaprajzi kialakítás, némi plusz költséggel már a tanítólakás megközelíthetőségét tekintve is jól elkülönülő magánéleti teret biztosít a tanító és családja számára. Az épület tájolása minden esetben úgy történt, hogy a szobák és a tanterem ablakai keleti vagy délkeleti irányba nézzenek. 42. ábra. D jelű egy tanterem és tanítólakás. Fent az épület utcai homlokzata és alaprajza. Alatta az épület hosszmetszete és keresztmetszete a jellemző szerkezetekkel és méretekkel. 160

161 D jelű egy tanterem és tanítólakás: a tanterem falazott boltíves szabad nyílásokkal díszített tornácról/verandáról nyíló előtérből közelíthető meg, amelynek funkciója, hogy csapadékos, rossz időjárás esetén a gyülekezés helyül is szolgált. Az egy épülettömbben történt elhelyezés ellenére a tanítói lakás teljesen elkülönül az iskolától, mert annak bejárata az épület másik oldalán, a tanterem mögött található, a tanító családjának nagyobb nyugalmat biztosítva. Tájolása: a tanterem ablakai kelet felé néztek. 43. ábra E jelű két tanterem és tanítólakás, ill. F jelű két tanterem és tanítólakás E jelű két tanterem és tanítólakás: a tanítói lakás a két tanterem közé ékelődik, de a tanító és családja magánélete, a privát szféra nyugalma biztosított, mert a tantermek megközelítése csak az utcafrontról, épület északi homlokzata felől lehetséges, míg a lakásé a déli, udvari oldalról. A szertárszoba a keleti oldalra néző tanterem mellett került kialakításra. Tájolása úgy történt, hogy a tantermek ablakai csak keleti-nyugati irányba nézhettek! F jelű két tanterem és tanítólakás: a két tanterem közös előtérből nyílik. Ennek az alaprajzi kialakításnak az az előnye, hogy a szertár mindkét teremből egyformán elérhető. A tantermek tájolása kétféle lehetett: keletidéli, vagy déli-nyugati irányú, elhelyezése elsősorban saroktelken történt. A tanító és családja az épület bal oldaláról, a tanulók pedig az épület jobb oldaláról közelítették meg a tantermek bejáratát G jelű két tanterem lakás nélkül: a két terem elhelyezése szimmetrikus a közös falra. Az előtérből került leválasztásra a szertár. Az ilyen módon kialakuló négyzetes alaprajzú épület, a főfalak hosszát tekintve a kerület-terület legoptimálisabb arányát adja, és az építési költségek vonatkozásában ez a legkedvezőbb/legtakarékosabb kialakítás. Tájolása úgy történt, hogy a tanterem ablakai keleti, illetve nyugati irányba nézzenek. 161

162 44. ábra G jelű két tanterem lakás nélkül, ill. H jelű egy tanterem és tanítólakás G jelű két tanterem lakás nélkül: a két terem elhelyezése szimmetrikus a közös falra. Az előtérből került leválasztásra a szertár. Az ilyen módon kialakuló négyzetes alaprajzú épület a főfalak hosszát tekintve a kerület-terület legoptimálisabb arányát adja, és az építési költségek vonatkozásában ez a legkedvezőbb/legtakarékosabb kialakítás. Tájolása úgy történt, hogy a tanterem ablakai keleti, illetve nyugati irányba nézzenek H jelű egy tanterem és tanítólakás: a tanterem és a lakás megközelítése egyaránt az épület udvari oldaláról történt, de két különböző oldalról. Ez az alaprajzi típus olyan saroktelekre illik, amelynek tájolás szempontjából az a feltétele, hogy a terem ablakai délkeleti irányba nézzenek. 45. ábra I jelű szabadon álló tanítólakás, ill. J jelű szabadon álló tanterem I jelű szabadon álló tanítólakás: a négyzetes alaprajzi elrendezés a legkedvezőbb terület-kerület aránnyal a gazdaságosságot biztosítja. Az 1m 2 -re vetített kivitelezési költségek alapján rendkívül kedvező, egyszóval olcsó, de a kor igényei szerint megfelelő otthont biztosított. Akkor optimális tájolása, ha a bejárat kelet felé néz J jelű szabadon álló tanterem: előnye a többféle tájolási lehetőség: a terem ablakai nézhettek keleti, déli vagy délnyugati 162

163 irányba. A falitábla és a katedra természetesen a terem bejárati ajtaja mellett állt. A tájolástól függően az eresz túlnyújtásával lehetett szabályozni a benapozás mértékét. Néhány esetben előfordult, hogy a tanítónak volt megfelelő szolgálati lakása és csak tantermet kellett építeni a korábban például istállóból vagy kocsmából átalakított, tanításra/tanulásra alkalmatlan terem helyett. 46. ábra K jelű két tanterem tanítólakás nélkül, ill. L jelű tanterem és tanítólakás K jelű két tanterem tanítólakás nélkül: a két tanterem és a szertár közös előtérből nyílik. Mivel a termek ablakai kelet, dél vagy délnyugat felé nézhettek, a szemközti (nyugati, északi vagy északkeleti) bejárati oldalon szükséges volt egy külső szélfogó előtér megépítése. Ennek az alaprajznak az alkalmazását a hosszú és viszonylag keskeny telek megléte indokolhatta. Az épület hátsó fala úgynevezett tűzfal, amely gyakran a telekhatárra épült, szorosan a szomszéd épület mellé L jelű tanterem és tanítólakás Ez a hosszúkás alaprajzi elrendezés olyan falusi vagy kisvárosi környezetben válhatott indokolttá, ahol az épület hátsó fala a telekhatárra építve a szomszédos telek határán álló épület falával találkozott. Tájolása: a terem ablakai déli, délnyugati esetleg nyugat felé nézhettek. A terem és a lakás bejáratának kialakítása egy oldalon, de egymástól jól elkülönítve került kialakításra. 47. ábra M jelű két tanterem és tanítólakás (az L jelű egy teremmel történt toldása) 163

164 M jelű két tanterem és tanítólakás: adaptációja és tájolása ugyanolyan, mint az L jelűnek. Az iskolaépület északi, vagy keleti fala tűzfallal találkozott, ezért azon ablak vagy szellőzőnyílás nem készülhetett. A körítő falak hossza, tehát a kerület és a terület gazdaságtalan aránya miatt ez a típus csak néhány helyen épült N jelű egy tanterem és tanítólakás: olyan falusi vagy kisvárosi saroktelekre adaptálták, ahol a terem és a szobák ablakai keletre, esetleg délre néznek. Az épület körbejárható. A tanító és családja az épület bal oldaláról, a tanulók pedig az épület jobb oldaláról közelítették meg a bejáratot. Ilyen módon biztosított volt a tanító családjának magánéleti nyugalma. Az elemzések összegzése: Az iskolaépületek tantermek és tanítólakások alaprajzi típusainak részletes bemutatása után azt az összegző megállapítást tehetjük, hogy a különböző alaprajzú típustervek A -tól N -ig mindegyike teljes értékűnek tekinthető. A tervek készítésébe bevont építészek funkcionálisan tökéletes térszerkezeteket alakítottak ki 399 a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb épületszerkezetek felhasználásával. Az épületek tartóssága statikai és épületszerkezeti állékonysága egyszóval fizikai élettartama messze meghaladta az avulási élettartamukat, ezért hosszú időn keresztül minimális karbantartással üzemeltek. 399 A fenti feltételrendszert alapul véve a legkorszerűbb, számítógépes építész tervezőprogramokkal sem lehet funkcionálisan jobb vagy költségvonzatát tekintve kedvezőbb épülettípusokat tervezni. 164

165 Melléképületek, illemhely, kerítés, járda és kút A tantermekhez és tanítólakásokhoz szintén a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott típusterv alapján, és azokkal egyidőben kötelezően meg kellett építeni a melléképületet, melyre az alábbiakban látunk egy példát, az eredeti kiviteli tervdokumentáció fotómásolatát, amely 1928 szeptemberében készült Dömmerling Ödön műépítész budapesti tervezőirodájában. A melléképület a fiú- és lány-wc-n kívül kötelezően tartalmazta a tanteremhez/termekhez tartozó fa- és szénkamrát, a lakáshoz tartozó fa- és szénkamrát, valamint az istállót és az ólat. A melléképület szerkezetére és kivitelezésére az alaptól a tetőfedésig ugyanazok a szigorú szabályok vonatkoztak, mint a főépületekre. Falszerkezete csak égetett tömörtégla lehetett. A teherhordó födémre, annak faanyagára és fedésére is ugyanazt az anyagminőséget kellett beszerezni és beépíteni, mint a főépületbe. Továbbá kötelezően előírták az illemhelyek, járdák és kerítések elkészítését, valamint kút ásását az épület mellett, ha addig nem volt. Így biztosították a tisztálkodáshoz szükséges vízellátást. Nagy figyelmet fordítottak az udvarok azonnali rendezésére, a fásításra, virágosításra és a gazdasági gyakorlókertek kialakítására. Ezekről az objektumokról is elmondható, hogy ahol még nem rombolták le mind a mai napig minőségükkel tűnnek ki a tanyavilágból. Építészeti megformáltságuk mindennemű felesleges díszítő célzat nélkül tisztán tükrözi rendeltetésüket. Építőanyaguk időtálló égetett tégla, vörösfenyő és pala vagy cserép volt Iskolabútorok és felszerelések Az új iskolák bebútorozása és felszerelése az iskolafenntartók kötelessége volt. Az építkezések után tapasztalható teljes anyagi kimerültség következtében ezt sok helyen nem tudták azonnal megoldani. Számos iskola iratanyagában találhatók arra utaló dokumentumok, hogy több évig is eltartott, amíg az induláskor legszükségesebb bútorok és eszközök mellé meg tudták venni a szemléltető eszközöket, természetrajzi és természettani felszereléseket, esetleg korszerűbb iskolabútorokat. Több iratanyagban bukkantam iskolapad- és bútor-, illetve tornaszergyártók reklámanyagára. 165

166 48. ábra Melléképület típusterv alapján készült kiviteli tervrajzának fotómásolata Forrás: Cs. M. Levéltár XV. 2b. 29. d. 166

167 Az alábbi képen a különösen népszerű 401 H jelű, egy tanterem és tanítólakás alaprajza látható tájolva és a szükséges méretekkel ellátva, a tanterem sematikusan berendezve. 49. ábra A H jelű típusterv ARCHICAD építész-tervező programmal szerkesztve. Alaprajz és az épület NY-i, É-i, K-i és D-i homlokzat felőli perspektívája 50. ábra A H jelű típusterv homlokzati rajzai ARCHICAD-del szerkesztve. 401 Székelyné Kőrösi Ilona (1994): Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén ( ) 30. Levéltári füzetek Bács-Kiskun Megye XI. 167