Csemez, Attila. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Átírás

1 1 Csemez, Attila

2 Tájtervezés - tájrendezés Csemez, Attila A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyv-támogatási program keretében jelent meg. Szerzői jog 1996 Dr. Csemez Attila Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.

3 Tartalom 1. Ajánlás Bevezetés Tájfogalom, tájelemek fejezet Tájalakítás-történet, történeti tájökológia Tájrendezés Pannóniában Pannónia őstörténete Tájalakítás a római birodalom idején Táj és vár(os) a középkorban Térképkészítés, tájrendezés Birtok-, telepítési- és úrbéri térképek Első katonai felmérés ( ) Megyetérképek Második katonai felmérés ( ) Harmadik katonai felmérés ( ) Kataszteri térképek Egyéb térképek A polihisztor Mikoviny Sámuel A vízrendezés és a tájrendezés összefüggései Alkalmazkodás az adottságokhoz Ármentesítés, folyószabályozás, lecsapolás Csatornázás Szabályozás víztározással és vízátvezetéssel A folyóhasznosítás ökológiai hatásai Duna Tisza csatorna Dunai csatornázási tervek Tájrendezés a XIX. században A város és környéke dinamikus fejlődése Az óbudai városkörnyék alakítása Aquincum, római colónia tájformáló szerepe A középkori királynéi város Fellendülés a XVIII. század közepétől az első világháborúig Város és környéke a világháborúk között Településkörnyék 1950-től napjainkig A városkörnyék változásának főbb ismérvei Az észak-budai városkörnyék várható alakulása A tájrendezés európai története A tájképi kertek létesítése és a tájszépítés ( ) A táj- és természetvédelmi mozgalmak kezdete ( ) A természetvédelem általánossá válása, a tájtervezés kezdete ( ) A tájrendezés és a természet-védelem általánossá válása (1945-től napjainkig) Tájrendezés az Egyesült Államokban Tájtervezés Európában és az USA-ban Tájrendezési tervek az Alpok-Adria térségben Tájtervezés Németországban Tájtervezés más nyugat-európai országokban Tájrendezés az utóbbi évtizedekben Magyarországon es évek as évek es évek as évek Tervezői jogosultság Tájrendezői műhelyek, a tájrendezési feladatok megvalósítása Szakmai szervezetek es évek iii

4 A tájrendezés hazai oktatásának kialakulása Egyetemtörténet Kerttervezés oktatása Tájrendezés oktatása fejezet Tájalakulási tendenciák, tájhasználati konfliktusok Tájtípusok kialakulása Tájhasználat változása a számok tükrében Szántó Erdő Művelés alól kivett terület Szántó Dinamikusan fejlődő és hanyatló térségek Dinamikusan fejlődő térségek Hanyatló térségek A művelés alól kivett terület sokoldalú hasznosítása A művelés alól kivett területek szabályozása Tájismereti lehetőség A széttelepülés formái és mértéke Iparszerű mezőgazdasági épületek, építmények Ipari és egyéb létesítmények Tájhasználati konfliktusok fejezet Tájtervezési gyakorlat magyarországon A tájrendezés lényege A 9007/1983. ÉVM közlemény és hatása Regionális rendezési tervek Általános rendezési tervek Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás Természeti földrajzi táj -beosztás Növényföldrajzi felosztás Talajföldrajzi beosztás Agroökologiai potenciál szerinti beosztás Vízrajzi tájfelosztás Éghajlati beosztás Nagyságrendi táj -osztályozás Regionális területbeosztás Erdőgazdálkodási táj -beosztás Tájtervezési formák Területrendezési tervek Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek Környezeti hatásvizsgálat Tájrendezés és melioráció Tájrendezés és környezetvédelem Tájrendezés és beruházás Tájrendezési folyamat A tájrendezési terv részei Tájvizsgálat (tájanalízis) Tájértékelés (tájdiagnózis) Tájrendezési terv Mátyás-hegy Remete-hegy tájrendezési terve (1991) A Rókahegyi bánya fejlesztése (1991) Ezüst-hegyi felhagyott (római) kőbánya rekultivációja (1995) Bélapátfalvi apátság tájrendezési terve (1984) XVII. kerület, környezetvédelmi tanulmány A szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója (1993) A tervezett duna dráva nemzeti park és térsége regionális tájrendezési terve, vizsgálat (1995) Megvalósítás iv

5 Törvények, jogi háttér évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi LIII. törvény a természet védelméről évi XLVIII. törvény a bányászatról Országos Épitésügyi Szabályzat fejezet Tájrendezési lehetőségek Tájesztétikai szempontok figyelembevétele Helyválasztás Formaválasztás Tereprendezés Növényalkalmazás Tájba illesztési módok Gáztartályok tájba illesztése A Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények Vízlépcső-elhelyezési lehetőségek a Dunakanyarban Egyedi tájértékek védelme Az egyedi tájértékek rendszerezése, felsorolása A termelés során keletkezett egyedi tájértékek Történelmi eseményekkel összefüggő egyedi tájértékek Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Értékelési kritériumok A kritériumok értékelésbe vonása Az értékek meghatározása Egyedi tájobjektum értékének meghatározása Tájvédelmi kataszter készítésének módja Intézkedés a veszélyeztetettség szerint Mérnökbiológiai építésmód alkalmazása és a tájfásítás Tájfásítás A Gellérthegy betelepítése Erzsébet-emlékfásítások A Branitzi park betelepítése Ökológiai kiegyenlítő felületek rehabilitálása Tájökológia Ökológiai kiegyenlítő felületek A víz integráló szerepe Zöldfelületi rendszer Szegélyhatás Tájvédelem, élőhelyvédelem Tündérszikla élőhelyrekonstrukció Görbeéri bányató rendszer Természeti adottságok Róka-hegyi bánya fejlesztése Növényzet Gőtés-tó rehabilitációja Állatátjarók Tájsebek gyógyítása Bányászat Visonta, a nyugati bánya vég-gödre Nagyharsányi kőbánya Majki tavak és utóhasználatuk Kavicsbánya-utótáj rendezése Murvabánya rendezése másképp Hulladékelhelyezés, rendezett deponálás Általános szempontok A hulladékelhelyezés hatása a tájra Hulladékelhelyezési lehetőségek Petőfibánya térségében Hulladéklerakóhely bővítése Birtokrendezés, térségi melioráció és tájrendezés v

6 Hazai előzmények Sajnálatos tények Aggasztó következmények Tájképi potenciálérték meghatározása Módszertant alapozó elvek Táji adottságok vizsgálata Tájképi potenciál meghatározása a táji adottságok alapján A tájelleg meghatározása a térrendszerek szerint Tájjelleg meghatározása a kilátóhelyek alapján Expo 96 területének vizuális-esztétikai értékelése Táj munkarész a környezeti hatástanulmányban Az első hazai hatástanulmány Az előzetes és a részletes környe-zeti hatástanulmányok táji munka-részének tartalmi követelményei Táji adottságok Beruházás hatásai A Duna Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzése Térinformatika alkalmazása a tájtervezésben Tájértékelési eljárás kidolgozása a természeti elemegyüttesek ökológiai és vizuális hatásainak értékelésére Tájinformációs elemző rendzser kidolgozása az ökológiai tévcselekedetek megelőzése és újabb területhasználati konfliktusok megakadályozása érdekében Dunai nemzeti park és térségi regionális tájrendezési terve vizsgálat A szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója A tervezett Duna Dráva nemzeti park és térsége regionális tájrendezési terve, vizsgálati munkarész Melléklet melléklet. Fogalommeghatározások (Általános tájvédelem) melléklet. Művelésiág-változások a Duna Tisza közén melléklet. Vízgyűjtők és belvízrendszerek melléklet. Erzsébet-emlékfásítások Heves vármegye területén melléklet. A millecentenáriumi közúti emlékfásítás helyszínei és fafajai fából kialakított Hét Vezér facsoportok fából álló emlékfasorok Összefoglalás Kitekintés Irodalom vi

7 Az ábrák listája 1. Tényező komplexumok, elemegyüttesek kölcsönhatása (Veinitschke, 1976) Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.) Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978) A neszmélyi és az esztergomi római őrtornyok alaprajzai és sáncai (Visy, 1989.) Aquincum térségében víz és mocsár volt (régészeti lelőhelyek Budapest területén, Kartográphiai Vállalat, 1975) Aquincumi vízvezeték-hálózat és a magasvezetékű szakasz nézeti rajza (Póczy,1980. p.61) A felszíni vízvezeték kialakítása, amely a Remete-hegy lábától a katona-városba vezetett A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.) A savariai aquaeductus nyomvonala (Póczy, 1980.) A rómaiak műszaki munkálatai Pannóniában (Károlyi, 1973.) Védelmi célú földművek az alföldön (Soproni, 1978.) Az Olgyay-fivérek városrendezési tervét az 1936-os aquincumi polgárváros és katonai tábor helyszínrajza motiválta (Kaiser-Póczy, 1985.) A Via Antica-ról Rómához hasonló módon lehetett volna az aquincumi romokat látni (Kaiser-Póczy, 1985.) A Via-Antica az amphiteátrumnál végződik (Kaiser-Póczy, 1985.) A római romok és a középkori vár óbudán (Kaiser-Póczy, 1985.) Kézzel színezett fametszet, 1: méretarányban (Papp-Váry-Hrenkó, 1989) A visegrádi palotaegyüttes Mátyás király korában (Haufler, 1848?) Zrínyi várának kéziratos ostromtérképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.) Marsigli térképe a Kárpát-medencéről (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.) Magyarország területének közigazgatási beosztása a XVIII. század első felében (Bendefy, 1976.) 1. Partium, 2. Jászkunkerületek, 3. Hajdúvárosok, 4. Határőr-kerületek Mikoviny Sámuel megyei térképeinek áttekintő vázlata (Bendefy, 1976.) Mikoviny megyei térképeinek jelkulcsrészlete (Bendefy, 1976.) Edelény térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989) A csákvári angolkert kéziratos, 1:4000 méretarányú térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989) Buda és Pest az első katonai felmérés szelvényén (Papp-Váry-Hrenkó, 1989., Hadtörténeti Térképtár) Mikoviny Sámuel ( ) arcképe és aláírása (Bendefy, 1976.) Pest és Buda látképe Mikoviny természet utáni rajzán (Magyar Vízügyi Múzeum) A Dunaalmás, Ó-Szőny és Tata határában lévő mocsarak lecsapolási terve A híres reichenaui vízfelfogó rendszer Mikoviny térképén (Deák, 1987.) Természetes fokok működésének ábrázolása A. F. Marsigli szerint (Andrásfalvy, 1973) Nyitott fokok Mohács és Kölked határában egy 1820-as térképről (Andrásfalvy, 1973) A sárközi Duna-szakasz térképfelvételeinek azonos méretarány-szelvényei (Somogyi, 1974) Nagysárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.) Nagysárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1976.) Kissárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.) Kissárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.) Az Ecsedi-láp térképe 1783-ból (Vázsonyi, 1968.) Az Ecsedi-láp a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.) Az Ecsedi-láp a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.) Kiss József Duna-hajózási térképe (Papp-Váry-Hrenkó, p.139) A szabályozás előtti Dráva Neu 1: méretarányú térképén, 178? 1784 (Hadtörténeti Levéltár) Az első, az 1936-ban átadott Norris-gát (Jellicoe, 1988) A Körösök vízpótlása a Tiszából (Goda, 1996) Szigetvár térsége Mikoviny 1740 körül készült térképén (MTA Kézirattár) A Balaton kiszárításai terve Krieger javaslata szerint (Papp-Váry-Hrenkó, p.108) A magasvezetésű csatornatervek nyomvonalai (Lamp-Hallóssy, 1947) A különböző célt szolgáló csatornák legelőnyösebb helye (Lamp-Hallóssy, 1947) A gyóni vízlépcső és hajóemelő távlati képe (Lamp-Hallóssy, 1947) Nebbien Városliget A berkek elválasztását követően az előszűrő hatás megszűnt vii

8 1 51. A Tisza hosszvonal szelvénye a szabályozás előtt és után (Károlyi, p.123) A helytartói palota alaprajza (Szilágyi, 1956) A helytartói palota rekonstruált képe (Hajnóczi, 1987) A légiós tábor alaprajza a II-III. században (Hajnóczi, 1987) 1.Táborkapuk, 2. tornyok, 3. principia, 4.Tribunus laticlavius házak, 5. kaszárnyák, 6.Thermae maiores,7.kórház, 8.műhelyek, olajprés, 9.magtár, 10.raktárak A légió II. adiutrix táborának rekonstruált képe a II-III. században (Hajnóczi, 1987) A Thermae maiores között feltárt alaprajza (Kaba, 1995) Geometrikus díszítésű mozaik padozatok a helytartói palotából (Kaba, 1995) Csúcs-hegyi villa. Mérete: 31,75x13,85m (Fitz, 1982) A királynéi vár ásatásainak össze-sítő alaprajza (Bertalan, 1995) A klarissa kolostor és templom alapja (Bertalan, 1995) A Mária templom kapujának rekonstrukciós képe az előkerült kövek alapján (Bertalan, 1995) A keresztény seregek kimenekítik a lakosokat Óbudáról 1596 januárjában. (Gál Éva, in: Óbuda évszázadai, 1995) Az óbudai Zichy-kastély 1763-ban, a Duna felől nézve (L. Gál Éva, 1988) A Zichy-kastély és kertje Jager 1746-ban készített tervén (Prímási Levéltár, Esztergom) Gföller Jakab felvételi rajza 1774-ből (Országos Levéltár) Óbuda látképe 1812-ben a Duna felől (Koller szépiarajza) A trinitárius kolostor, majd kórkatonaház és agyagbánya (1792 v es kőmetszet Vasquez P.K. térképsorozatából) Bolgárkertészet. Ceruzarajz (1952) Magyar Nemzeti Galéria (Czibulya, 1987.) A bolgár rendszerű kertészeti telep elrendezése az öntözőcsatornákkal (Czibulya, 1987.) A földszíne felett épített láncos vízemelő kerék (Czibulya, 1987.) Vízben álló és merülő bolgárkerék (Czibulya, 1987.) Wörlitzi kertegyüttes (Hirsch, 1987) Az Elba menti kert a legkorábbi németországi alkotások egyike, amelyet Franz von Anhalt-Dessau fejedelem 1765-ben kezdett építeni Rousseau emlék-sziget (1782) a wörlitzi park bejáratánál Peter Joseph Lenne Sansouci, 1816 A kert és környezete kapcsolatát a kettős fasorok is jól tükrözik Peter Joseph Lenne: Tiergarten, 1840 Az 1832-től készített részlettervek szintetizálása a mocsaras terület rendezésére Fürst Hermann Pückler: Muskau, park a Neisse jobb partján Fürst Hermann Pückler: Branitzi park Cottbus mellett Vízi piramis, a branitzi park jellegzetes részlete Louis de Soissons: Wewin kertváros (1920) Letzworth után a következő lényeges lépést a barátságos Welwyn jelentette. A vasút által átszelt kertvárosban a középrétegek részére a nyugati városban, az iparés a munkáslakások részére a keleti városrészben jelölt ki helyet Altmühl, rétek az árterületen (Grebe-Mehler, p. 116.) A csatornázást követően a réteket szántóvá alakították (Grebe-Mehler, 1988.) Nyomvonal-javaslat a vízépítési normák szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe-Mehler, 1988.) Nyomvonal-módosítási javaslat a tájrendezési terv szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe- Mehler, 1988.) Otto Rindt: Boblitz Otto Rindt: Fürdőgyűrű kialakítása Cottbus körül Frederik Law Olmsted. Sr: Riverside (1869), Chicago Alpok-Adria térsége Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem helyszínrajza az egyes épületek építési idejének feltüntetésével (Horváthné Fejes Ágnes) Az egyetem F épülete (épült 1893-ban) Az egyetem A épülete (Épült 1951-ben), előtérben az un. Budai-telep Az egyetem központi K épülete (épült 1970-ben) Ormos Imre egyetemi tanár, aki 1932 és 1969 között a Kerttervezési Tanszék vezetője, 1955 és1960 között a Főiskola igazgatója volt A Gellérthegy déli lejtője a XIX. század végén (Részlet Budapest fő-és székváros térképéből, Eggenberger-féle könyvkerekedés) A Gellérthegy déli lejtője a XX. század végén (Részlet Budapest térképéből, Cartographia GmbH) A művelési ágak megoszlása Szigetközben viii

9 1 96. Szigetköz és térsége (vizsgált terület a tervezett Dunai Nemzeti Parkhoz) Művelési ág változások Szigetköz és térségében Környezeti kategóriák és a tervezett beruházási körzetek lehatárolása. Megjegyzés: A Hátság dunai oldalát a D 1, D 2, D 3 és D 4, a tiszai oldalát a T 1, T 2, T 3, T 4 és T 5 jelű területek jelentik Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között hektárban (Csemez-Madarassy-Balogh-Tőkei, 1996., 3. melléklet) Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között százalékosan (Csemez-Madarassy-Balogh-Tőkei, 1996., 3. melléklet) Az ország földterületének megoszlása művelési ágak szerint (KSH) Területhasználat az egyes időszakokban Óbuda térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., p. 87.) Területhasználat koronként Óbudán és térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., p. 129.) Modrovits J. térképe a Carmuntum és Adl Flexum között rómia limes útról (Visy, 1989., p. 40.) Plan über die grosse und kleine Schütt Insel (1964) (Hadtörténeti Térképtár, B.X a. 674/5) Rajka és Püski közötti részlet Hummitzsch: Panorama von Wien bis Pesth munkájáról (Wien, Peter Rohrmann k. K. Hof-Buchändler) A Duna medre a szabályozás után Tájalakulás Óbuda térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., pp ) A népesség százalékos aránya városokban és községekben (KSH, 1995.) Egy hektár szántó átlagos aranykorona értéke (KSH, 1995.) Mezőgazdasági aktív keresők aránya (KSH, 1995.) A 7-x éves népesség által végzett átlagos osztályszám (KSH, 1995.) A településen befizetett SZJA nagysága területegységenként Önkormányzatok személyi jövedelemadó bevétele 1996-ban A közözemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya százalékban (KSH, 1995.) Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (KSH, 1995.) Az aktív keresők megoszlása gazdasági ágak szerint (KSH, 1995.) A szántó aránya a természeti tájak területében (Ferencsik-Tirczka, 1996.) Zártkerti anomáliák elsődleges oka: kis parcellán nagy épület Rendkívül nagyarányú zártkerti beépítés a Balaton-felvidéken Iparszerű mezőgazdasági objektum (Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát premix üzeme) Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.) Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.) Tájhasználati konfliktusok Bélapátfalván (Csemez-Jámbor, rajz) A XVII. kerületi munka modellje A veszélyeztetés mértéke a XVII. kerületben (Csemez, 1990., 20. rajz) Magyarország természeti tájainak rendszere (Ferencsik-Tirczka, 1996.) Magyarország klímazonális vegetáció térképe (Borhidi, 1961.) Magyarország főbb talajtípusai: 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos váztalajok, 8. öntéstalajok (Stefanovits Pál, 1992.) Magyarország agrárökológiai tájelosztása (Ghimessy, p. 41.) 1. Dunai Alföld, 2. Tiszai Alföld, 3. Kisalföld, 4. Nyugat-magyarországi peremvidék, 5. Dunántúli-dombvidék, 6. Mecsek-vidék, 7. Dunántúli-középhegység, 8. Észak-magyarországi hegyvidék Hegy- és dombvidéki vízgyűjtők, valamint belvízrendszerek lehatárolása és száma (Vízgazdálkodási Intézet) Magyarország éghajlati körzetei (Péczely nyomán) 1. meleg-száraz, 2. meleg-mérsékelten száraz, 3. meleg-mérsékelten nedves, 4. mérsékelten meleg-mérsékelten száraz, 5. mérsékelten meleg-mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg-nedves, 7. mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, 9. mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, 10. mérsékelten hűvös-nedves, 11. hűvös-nedves, 12. igen hűvös-nedves Tervezési-gazdasági körzetek lehatárolása Magyarország erdőgazdálkodási tájai (Danszky, 1963.) I. Alföld, II. Kisalföld, III. Alpokalja, IV. Dunántúli-dombság, V. Dunántúli-középhegység, VI. Északi középhegység A Remete-hegy-Mátyás-hegy tájrendezési terv felépítésének modellje A Róka-hegyi bánya fejlesztési tervének modellje Bélapátfalva tájrendezési terv felépítésének modellje Szigetközi prekoncepció felépítésének modellje (Csemez-Rechnitzer: prekoncepció a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciójához, p Kapcsolat rendszerek a szigetközi koncepcióban ix

10 Az Egyezményes terv szerinti állapot. A bal parti járulékos létesítmények ipari jellege egyértelműen érzékelhető. A Visegrádi-öböl feltöltése a beépítést elősegíthette volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984) A bal parti beépítettség a fűtőmű és kéménye, a szabadtéri kapcsoló és a légvezetékes energiakivezetés elhagyásával mérséklődött (Csemez: Vízlépcsők telepítésé-nek tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984) Fák telepítésével néhány évtized múltán a dunakanyari tájkarakter szimulálható lett volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984) A Visegrádi-öböl vízfelületkénti megtartásával a tájjelleg nem olyan nagy mértékben változott volna. A vezérlőépület méreteinek csökkentésével, a hídfeljáró pillérekre helyezésével és az átlós üzemi út elhagyásával a létesítmény tájidegen hatása mérsékelhető (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984) A jobb parti tó-lépcső kialakításával a többcélú tájhasználat lehetővé vált volna, a part menti sáv beépítésére nem kerülhetett volna sor (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984) A csatorna még kísérő fásítással is markáns tájelem Rézsűk meredekségét vízparton a használat szerint kell változtatni A tanulmány felépítésének modellje (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) Dombeljárás, földtakarásos tájba illesztés a sík vidéken Egy sorba ültetés, oldaltakarásos tájba illesztés cserjeültetéssel ( ábra Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) Kordonos megoldás, takarás két oldalaról szőlőtelepítéssel Szárnyékszerű megoldás, takarás náddal ( ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) Pinceszerű megoldás a gáztartály takarására Kombinált megoldás elsődlegesen kétoldali tereprendezéssel ( ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) Kombinált megoldás terepplasztika és növénytelepítés alkalmazásával (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) A tájvédelmi munkarész mo-dellje (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) Az út látványa a dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988.) Az út látványa sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988.) A rézsűk ellaposítása és lekerekítése dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) A rézsűk ellaposítása és lekerekítése sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) Rézsűhajlás-változtatás, töltésszélesítés és bevágásbővítés (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) Védősáv-típusok sematikus szer-kezete (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) Konkáv térforma kialakítása fás növényekkel (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára II. rész: Tájértékelés) A tervezett Nagymarosi Vízlépcső és a kapcsolódó létesítmények (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) Az építési terület a mederáthelyezés után (Csemez Szügyi: Vizuális tájértéke-lés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) Vízlépcső a bal parti beépítéssel, a jobb parti feltöltéssel és hídfeljáróval (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) Vezérlőépület uralkodó tájképi elem (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) Iparszerű beépítés a nagymarosi parti sávban (Csemez Szügyi: Vizuális tájérté-kelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) A fűtőmű és kéménye a 12-es közútról uralja a dunakanyari tájképet (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) A Pilismaróti-mező a kavicski-termelést megelőző időszakban elsődlegesen mezőgazdasági és részben üdülési hasznosítású volt Az osztrák szakaszon száraz eljárással épített vízlépcső-megoldásokhoz hasonlító telepítési változat. A hídfeljáró töltése átszeli a maróti mezőt x

11 A hídfeljáró pillérekre helyezé-sével a kereszttöltés jelleg csökkenthető. Zebegény felé több kilométer hosszú öböl keletkezett volna Az értékelési modell felépítése (Csemez Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983, p. 88.) A Tapolcai-medencében Szigliget vára és a hagyományos művelési szerkezet fennmaradt Hegy-völgy irányú művelés a Tokaji szőlőhegyen Feketefenyő allé Keszthely határában Szegedy Róza háza (XVIII. század vége). Badacsony Pincesor. Villánykövesd (Baranya megye) Falusias utcarészlet Hajdúböszörmény belterületén Békéssámsoni szélmalom a békéscsabai Gabonamúzeumban Túristvándi vízimalom a XVIII. század végéről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az 1968-ban elbontott hajógyári híd Óbudán Finom kidolgozású híd az Eszterházy kastélyparkban, a Kelemente-patak felett a XVIII. század második feléből. Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye) A hédervári tölgyfa (Balogh András, 1968) Rommező. Gorsium (Pannonia Inferior tartomány vallási központja) (Fejér megye) Barokk kálvária (1738) Ásványrárón (Győr-Moson-Sopron megye) Kálvária párhuzamos stációsorral a temető melett (1861). Szajk (Baranya megye) Kőkereszt a földút mellett Református (Árpád-kori erődí-tett) templom a XII-XIII. századból. Szalonna (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) Jakováli Hasszán pasa dzsámija a minarettel (XVI. sz. második fele). Pécs Cseszneki vár a XIII. századból a Bakonyban (Veszprém megye) A siklósi vár távlati képe a XIX. században (Rohbock-Rochring metszete alapján, 1860) Kút a kamalduli remeteségben. Majkpuszta (Komárom-Esztergom megye) Az értékelési modell felépítése (Csemez Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983) Vízmosásokkal erősen erodált kopár megkötése rőzsefonással, fenyőtele-pítéssel A pilisvörösvári dolomit kopá-rok erdősítése feketefenyő magvetéssel A csatornák kísérő növényzet nélkül nem karakteresek és gyomosodnak is A csatornák mentére telepített fasorok tájökológiai és tájképi hatása egyaránt jelentős Erzsébet-liget Győrben (Erzsébet királyné emlékfái, 1899) Átjárás megakadályozása és erózió elleni védelem támfalakkal (Csemez: Tündérszikla élőhelyrekonstrukció, 1992) A látogatók irányítása és a kilátóhely védelme terasszal (Csemez: Tündérszikla élőhelyrekonstrukció, 1992) Területhasználatok megoszlása a Görbeéri-tó térségében (Csemez Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985) Javaslat a partok kialakítására (Csemez Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985) Felszíni formációk a felső bányában (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) Metszetek (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) Piknikezőhely a bányaudvarban (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) Fejlesztési javaslat (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) A változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996) B változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996) C változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996) A Gőtés-tó rehabilitációjának első ütemében a felső tavat kialakították A tó formája és a ligetesen telepített növényzet természetszerű hatást kelt Alagút és kerítés elhelyezési megoldás Q 200-as polymerbeton alagút bejáratának kialakítása (Puky Vogel: Környezeti hatásvizsgálat az M3-as autópálya nyomvonalán, 1993) Funkcióséma a véggödör többcélú utóhasználatára A véggödör ivóvízvédelmi utóhasználata Szársomlyó A Nagyharsányi kőbánya óriási tájseb a Szársomlyó tanúhegyén (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987) A Nagyharsányi kőbánya tervezett kitermelése (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987) Javaslat a kőbánya felhagyására (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987) xi

12 Majki remeteség az egykori kamalduliak celláival, a templom megmaradt tornyával Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983) Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983) Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983) Tocsogó a part menti sávban Az erodálódó dolomitmurva-fal megkötéséhez támfalrendszer épült a fenyőfa megtartásával (Balatongyörök) Lépcsők és honos növények a meredek rézsűn (Balatongyörök, Mőcsényi Mihály) A bányaudvarban a feltöltés után medence épült (Balatongyörök) Hulladékelhelyezési érdekek (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) Hulladéklerakás hatásai és következményei (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) A hulladéklerakóhely kiválasz-tásának szempontjai (Csemez Csillik: Pető-fibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) A rendezett deponálás feltételei (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) Rendezett deponálás teknőeljárással (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) Rendezett deponálás dombeljárással (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) Intézkedési javaslatok az A változatnál (jelenlegi lerakóhely) Intézkedési javaslatok a B változatnál (felhagyott agyagbánya) Intézkedési javaslatok a C változatnál (Tsz-kőbánya) (Csemez Csillik: Petőfi-bánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986) Konfliktusok a hulladéklerakóhely bővítésekor (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995) A bővítés várható hatásai (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995) Tájrendezési javaslatok (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995) A modern nagyüzemi szőlőtermesztésben a helikopter sem volt ritka A takarmánykeverő telepeken óriási építmények emelkedtek Az iparosodó mezőgazdaság korszerű borkombinátot épített (Balatonboglár) Tájidegen toronyházak Pasarét felett, a Budai-hegyek lábánál Egyforma lakótelepek épültek az állami gazdaságokban, a bányászvárosokban A zárt kertek a városok közelében beépültek (Szekszárd) A nagyüzemi gazdálkodás során a táblák geometrizmusa meghatározóvá válik Korszerű sertéstelep ipari jellegű hatása (Balatonnagybereki Á.G.) Hollandiában a tengertől elhódított polderen kialakított táblák Angliában a hagyományosan alakult, sövényekkel osztott táblák A táji adottságok csoportosítása A mezőnkénti pontértékek jelentése. a = 0 80 m; b = 80,1 160 m; c = 160,1 240 m; d = 240,1 320 m; e = 320,1 360 m; f = H maximum; g = H minimum; h = dombok száma; i = völgyek száma; j = értékelési pontszám a reliefenergia szerint; k = értékelési pontszám a felszínmozgalmasság szerint A borítottság százalékos megoszlása. a = víz; b = erdő; c = közpark; d = szőlő, gyümölcs; e = gyepfelület; f = szántó; g = családiházas beépítés; h = temető; i = lakóterület; j = ipar, bánya stb.; k = értékelési pontszám A mezőnkénti szegély- és mutató -értékek jelentése. a = víz-gyep szegély; b = szántó-erdő szegély; c = gyep-erdő szegély; d = bányaszegélyek; e = összhosszmutató; f = perifériamutató; g = látványmutató; h = agrármutató A tájjelleg, a térrendszer feltárása A látható terület nagysága dombvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint A látható terület nagysága síkvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint Láthatóság értékelése a térrendszerek szerint a kilátóhelyekről Láthatóság értékelés a térrendszerek szerint haladás közben xii

13 Látványhatás vizsgálata (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991) Partjelleg értékelése (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991) Vizuális ártalmak értékelése (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991) Látványértékelés (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991) Tájképi potenciált növelő javaslatok (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991) A környezeti hatástanulmány modellje (Csemez Madarassy Balogh Tőkey: A Duna Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzése és hatástanulmánya) Befolyásoltság koronként (Csemez et al.: Tájértékelési eljárás kidolgozása a természeti elemegyüttesek ökológiai, ökönómiai és vizuális hatásaihoz, 1990) A tanulmány felépítésének modellje (Csemez Kollányi Prajczer: Tájinfo, 1992) A módszertani ismertetés felépítésének modellje (Csemez Kollányi Prajczer: Tájinfo, 1992) A tájgazdálkodás stratégiai mo-dellje (Balogh Csemez Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993) Tájgazdálkodási javaslatok összefoglalása (Balogh Csemez Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993) xiii

14 A táblázatok listája 1. A régi térképeken leggyakrabban használt mértékegységek. (PAPP-VÁRYHRENTÓ, 1989) Mikoviny térképészeti munkái vármegyék és városok szerint. (BENDEFY, 1976) Meder fejlodési adatok a Duna sárközi szakaszáról. (SOMOGYI, 1974) Múlt századi átmetszések a Hármas-Körösön (GODA, 1996) Az Óbudai bortermelok száma a termés nagysága szerint. (L. GÁL ÉVA, 1988) Téglaipari vállalkozások Óbudán a XIX. század végén Tihany településsoros területi adatai hektárban (KbH) Esztergom város településsoros adatai hektárban (KSH) Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között (ha) Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1985 és 1994 között (%) Az ország földterületének megoszlása művelési ágak szerint hektárban (KSH, 1995) A mezőgazdasági termesztéssel foglalkozók százalékos aránya egyes európai országokban A mezőgazdasági termelésből kivont terület felhasználása 1962 és 1989 között Tevékenységek felsorolása azok terápiás értéke szerint KIEMSTEDT nyomán Üdülési tevékenységek a saját költségek alakulása szerint rangsorolásban, KIEMSTEDT nyomán Védőövezet és telepítési távolságok méterben (Forrás: 2/1994. Műszaki Igazgatóhelyettesi utasítás melléklete) A táj látványa (út mentére telepített növényzet nélkül) Az autóút látványának értékelési szempontjai Az egyedi tájérték szakterületi jelentősége Az egyedi tájérték esztétikai jelentősége Az egyedi tájérték edukatív jelentősége A tájérték súlyozása a megközelíthetőség és az állapot szerint Területkimutatás A három tókialakítási változat összehasonlítása Javaslatok a tények és a várható hatások figyelembevételével Természeti és társadalmi-gazdasági szempontok és ok-okozati összefüggéseik (a felsorolás nem tükröz sorrendiséget!) A változatok összehasonlító értékelése A reliefszám pontértéke /p A felszínmozgalmasság pontértéke / p A lejtőhajlás pontértéke / p Borítottság művelési ágak és területhasználatok szerint / p Borítottság biológiai aktivitás pontértéke /p Szegélyértékelés az összhossz alapján /p Perifériamutató értékelése / p. 22 t Látványmutató értékelése / p Agrármutató értékelése / p A tájképi potenciál pontértéke /p Kilátópont - magassági kategóriák / p Láthatóság értékelése / p Láthatóság a térrendszerek szerint/ p Nézőpont értékelése a magasság és a látószög szerint /p A nézőpontok magassága, a térméret és a látószög adatai /p Látottak értékelése a térméret szerint/p A partjelleget ténylegesen meghatározó tényezők csoportosítása és minősítése látványuk szerint Partjelleg pontozásos értékelése Partjelleg megoszlása a dél-budapesti Duna-szakaszon A tájkép érzékenység értékelése A területhasználat és a térhatás értékelése Hatásintenzitás (erősség) a telepítésépítés alatt Hatásintenzitás (erősség) a megvalósítás-üzemelés során Hatásintenzitás (erősség) a felhagyást követően Összesített hatásintenzitás és tendenciák xiv

15 1 54. A tájképi változások minősítése A tájképi változások tendenciái A tájképi változások hatása A vízpótlási beavatkozások hatáskiterjedése A vízpótlási beavatkozások minősítése A látványváltozás értékelése xv

16

17 1. fejezet - Ajánlás A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójának népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen. Ez a mondat mintegy tizenöt évvel ezelőtt egy Japánban rendezett tájépítészeti világkonferencia konklúziójaként hangzott el. A konferenciát a japán gazdasági élet vezetői, illetve ezek kommunikációs menedzserei szervezték, finanszírozták; mégpedig ott is szokatlan nagyvonalúsággal. A fent idézett mondatot itthon azóta számtalanszor elmondtam, leírtam. Az esetek többségében nem vártam reagálást, de ha ritkán akadt, az többnyire a hóbortosoknak járó szánakozó mosoly volt. A japán konferencia záróülésén megjelent szponzorok úgy tűnik igen komolyan vették az ajánlást, mert azóta a dél-koreaiakkal szinte versenyezve szervezik egyetemeiken az újabb tájépítészeti szakokat, karokat. Igaz, Japánban nem tekintik hóbortosnak azt, aki a szerinte legszebben virágzó cseresznyefák látványáért száz kilométereket hajlandó utazni. Hazánkban a pszihológia újra menő lett, de boncait figyelve, egytől sem hallottam még, hogy a táj pszichotonikus (a lelki egyensúlyt erősítő, a jó közérzetet növelő) hatásai fokozhatóak, még kevésbé azt, hogy ez egyrészt az ökológiai, másrészt az esztétikai értékek növelésével a tájépítészek feladata. (Van olyan gyanúm, hogy sok pszichológus nem is tudja mi is a tájépítészet!) Hazánkban Mikoviny Sámuel a világon talán elsőként már a XVIII. század első felében tájat rendezett. Azóta folyamatos ez a tevékenység a Kárpát-medencében, igaz, nagyon elszigetelt módon. Mikoviny idején még nem tájépítészeknek hívták e hivatás művelőit, hiszen az amerikai Olmsted csak a XIX. században vezette be ezt az elnevezést. Nebbien Henrik a Brunswick grófok, és igen sok más nagybirtokos tájrendezője a XIX. század első felében gazdasági tanácsosnak ( Ökonomie-Rat ) nevezte magát. A földbirtokok természeti adottságainak javításával többlethozamot és ezzel együtt esztetikai értéknövelést vállalt illő javadalmazásért. (A városszéli mocsaras területből tavakat, szigeteket létesítve funkcióját tekintve a világ első közparkjának, a Városligetnek tervpályázatát ő nyerte 1813-ban.) Nebbien javasolta, hogy a tájtervezést tanítani kellene. Az oktatás helyéül Mosonmagyaróvárt tartotta alkalmasnak. Eredménytelenül kerestem erre vonatkozó okmányt, azonban feltehetően folyt ilyen jellegű képzés, különben nem az ottani tanárt, Ilsemann Keresztélyt hívták volna Budapest kertészeti igazgatójául. A múlt század végétől kezdődően Räde Károllyal egymást váltva tanították intézményünk elődjében a kertművészetet. Talán nem véletlen, hogy a nemzetközileg elismert építészmérnök, Rerrich Béla (a szegedi egyetemi épület és tér tervezője) iskolánk igazgatójaként haláláig tanította a kertépítészetet. Szinte biztos, hogy nincsen ország, amelyben diszciplinánk tudatos gyakorlata és oktatása a miénknél korábbi és folyamatosabb lenne. Ormos Imre professzor a kertművészetnek, kerttervezésnek világszerte elismert mestere, művésze volt. A tájrendezés, tájépítészet diszciplína művelésének, oktatásának ötlete utódjában az 1940-es években merült fel. Az erre való felkészülés a kolozsvári egyetem közgazdasági karára való beiratkozással indult. Ormos professzor idején szakterületünknek egy tanszéke volt. Ma egyetemi kara van, öt tanszékkel. (Az oktatás, kutatás alakulását Csemez professzor jelen könyve részletesen ismerteti.) Arra törekedtünk, hogy szakterületünkön olyan utódok nevelődjenek, akik a konglomerátum részterületeinek művelésére nemzetközileg elismerten alkalmasak. Úgy tűnik, ez sikerült. Mind az öt tanszékvezető a magyaron kívül más nyelven is tudott, tud akár itthon, akár külföldön egyetemi szintű előadást tartani. Remélem, hogy karunk (egyetemi szövetségen belül) a mintegy huszonöt-harminc hasonló tudományágú európai oktatási intézmény rangsorában (Hannover után) a második helyen lesz, közép-európai feladat- és hatáskörrel. Az 1963 óta önálló tantervvel működő táj- és kertépítészeti szakra évenként tíz hallgató iratkozhatott. Általában hetven-nyolcvan jelentkező volt, többségük lány. 1

18 Ajánlás Ma a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Karnak az első évfolyamon hatvan hallgatója van és negyvenen iratkoztak (a jelentős tandíj megfizetésével) a nulladik évfolyamra. Szakterületünk múltjának, jelenének vázlatos leírása után, Csemez professzor Tájtervezés tájrendezés című könyvét ismertetem, méltatom, ajánlom. Hazánkban, magyar szerzőtől ilyen témájú, jellegű könyv eddig nem jelent meg. A szerző dícséretes úttörő munkát végzett. Biztos vagyok abban, hogy az egyetemi hallgatókon kívül mind a szakterületet, mind a határterületeket művelőknek és nem utolsósorban a magyar tájalakulásnak, alakításnak hasznára, előnyére fog válni. Julius Gy. Fabos, azaz Fábos Gyula, Massachusetts Egyetemének világszerte ismert tájépítész professzora, talán harminc évvel ezelőtt mondotta: amikor egy tudományág ismeretanyaga egyetemi tankönyvként jelenik meg, az azt jelenti, hogy annak nagyobb hányada elavult. (Persze vannak kivételek, példaként az anatómia.) Az USA jobb egyetemein ezért félévenként olyan órákra bontott foglalkozástematikákat készítenek, amelyekben előírják, hogy a hallgatóknak az újabban megjelent közlemények mely részeit kell elolvasniuk, értelmezniük. A professzor nem szónokol a katedrán, hanem a hallgatók kérésére magyarázza, kiegészíti a javasolt közleményeknek homályos, esetleg tévesnek tűnt részleteit, megállapításait. Ez a fajta brain-storming állítólag a professzornak is hasznos. És jaj neki, ha a magas tandíj fejében jogosan követelő hallgatók nem tartják eléggé korszerűnek. A szakterületünk igényeit, fejlesztését szolgáló többnyire megrendelés alapján készülő tanulmányok, fejlesztési tervek, koncepciók nem jelennek meg a hallgatók által is hozzáférhető kiadványként. Magyar nyelvű szakkönyvek sem jelennek meg. Igaz, hogy a karunkra felvett hallgatók jelentős részének valamilyen nyelvvizsgája van, de ez felvételi feltételnek egyelőre nem követelhető meg, azaz idegennyelvű irodalmat kötelezőnek jelölni ma még nem lehet. Az USA-beli idézett oktatási módszer bevezetésére ezért még várnunk kell. Az előzőekben írtakat fontolgatva úgy tűnik, hogy Csemez professzor feltalálta a magyar spanyolviaszkot. Nem tankönyvet írt a megszokottak analógiáján, hanem konkrét feladatok megoldását célzó esettanulmányokat rendezett logikus rendszerbe. Olyanokat, amelyeket részint személyesen, részint munkatársak segítségével készített, oldott meg. Ennek a módszernek némi hátrány mellett kettős előnye van. Az egyetemi tankönyvek Fábos professzor szerint azért tekinthetők elavultnak megjelenésük idején, mert az évtizedes gyakorlat során felfedezett, ellenőrzött tudományos ismereteknek olyan egyetemesen érvényes, megszűrt általánosításait tartalmazzák, amelyek kreativitásra legfeljebb akkor késztetnek, ha részleteik plagizált, avagy téves volta válik nyilvánvalóvá. Amikor Fábos professzor nálunk járt, az USA-ban már egyértemű volt; nem kell memorizálni, hogy egységnyi területre hány gramm vagy szem zöldség-vetőmagra van szükség. A számítógépek memóriájába minden belefér, egyetlen CD lemezre az érvényes magyar jogszabályok mindenestől. Tanítani többek között a számítógépekben tárolt, a szakterületre vonatkozó ismeretek alkalmazási módját kell. (Úgy mellékesen; Csemezék legutóbbi tanulmányának szövege az összes grafikus anyaggal a jelen könyvben megjelentnél részletesebben az INTERNET-en már hónapok óta elérhető és hasznosítható.) Jelentős előnye e könyv sajátos jellegének az is, hogy az esettanulmányok feladatmegoldásra orientált módszereit, rendszerét; a bennük manifesztálódott gyakorlati és elvi ismeretanyagot az egyetemi hallgatókon kívül a konkrét területfejlesztési, -rendezési feladatok megoldásával megbízott tervezők is jól értékesíthetik. Amennyiben tegyük fel első jelentős feladatának megoldásán dolgozó tervező bizonytalan a tekintetben, hogy mi mindenre kell gondolnia, biztosan kézbe fogja venni Csemez Attila könyvét. Lehet, hogy nem talál másolható megoldást, de értékes, jól használható támpontokat biztosan. Az esettanulmányok között olyan is van, amelynek tárgya nem valósult meg. Példaként ilyen a visegrádi vízerőmű. Az a módszer, illetve indokolásmenet, amellyel a tanulmány készítői a tervezett erőmű ökológiai, esztétikai tájrontó következményeit bemutatták, igazolták, jelentős mértékben hozzájárult a koncepció meghiúsulásához. Ezt a rendkívül tanulságos anyagot tankönyvben szinte lehetetlen lett volna úgy megírni, hogy hasonló esetekben konkrét munkamódszerként hasznosulhasson. Az első környezetvédelmi törvény a nem védett tájak védelmére az akkori mezőgazdasági minisztériumot kötelezte. Mivel azon túlmenően, hogy a feladat ellátására két szakembert jelöltek, gyakorlatilag semmi sem történt. Amikor az ügyért felelős hivatalvezetőnél a dolgok állása iránt külső szakemberek érdeklődtek, az volt a válasz, hogy nekünk elsősorban a termesztést kell szolgálnunk, nem pedig olyan intézkedéseket hoznunk, 2

19 Ajánlás amelyek csökkenthetik a megtermelhető élelmiszer mennyiségét. Amikor a környezetügyért felelős főhatóság hivatalosan is tájvédelmi intézkedéseket kért, a földművelésügyiek intézkedtek; a feladatkört átadták a környezetügyieseknek. Végzetes hiba volt. Egy 1972-ben megjelent tanulmány szerzője azt írta, hogy Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területének legalább egynegyedén, esetleg egyharmadán meg kell szüntetni az élelmiszer-termesztést, hogy erdők telepítésével, vízfelületek létesítésével egyszóval tudatosan tervezett, létesített klímatényezők révén a megmaradó területeken a termesztés gazdaságosabbá váljék, a termésmennyiségek növelődjenek. Szó volt ebben a tanulmányban sok minden más mellett arról is, hogy végre hasznosítanunk kellene legértékesebb természeti kincsünket, a termálvizet. Magyarország Európa gyógyüdülő régiójává válhatna. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) a holland földművelésügyi miniszter kezdeményezésére nemzetközi konferenciát rendezett. A miniszter a tájépítészektől kért javaslatokat arra vonatkozóan, mi történjék a jövőben az addig mezőgazdaságilag művelt területtel, amelyet a túltermelés káros következményeinek csökkentése érdekében másképp kell hasznosítani. (Az Európai Gazdasági Közösség államaiban akkor tíz millió hektárnyi területet kellett úgy közönbösíteni, hogy az életszínvonalat tartani, az életminőséget ugyanakkor javítani lehessen.) Az IFLA akkori elnöke magyar tájépítész volt. A konferencia résztvevőivel együtt láthatta a három szinten folyó, azaz a területfejlesztési, a területrendezési, illetve a kiviteli tervezést, amelynek következményeként a jelentős részben tengerfenéken fekvő Hollandiának a közepén nagy kiterjedésű tavakat terveznek, erdőket telepítenek főként az üdülést, a tömegsportot szolgálóan. E népjóléti létesítmények felelőse, az egész országra kiterjedő tájvédelmi feladatokon túlmenően a földművelésügyi miniszter. Csemez professzor könyvét ehelyig a jelenlegi magyar, a majdani európai tájépítészeknek ajánlottam. Most gondolatban igen nagyot ugrom és nehány bekezdés erejéig a mindenkori magyar fölművelésügyi miniszternek ajánlom. Hazánk területének a rurális belterületekkel közel 85 %-a a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ő felel azért, hogy ezt a területet regionális léptékben úgy hasznosítsák, hogy a használat módja, eredményessége az ország lakosságát ökológiai, fiziológiai, ökönómiai, pszihológiai, esztétikai értelemben az Európai Unió ilyen értemű átlagának megfelelően szolgálja. A most következő bekezdésben írottakat, az december 16-án hivatalba lépett földművelésügyi miniszter sokkal jobban ismeri mint én. E bekezdést azoknak szánom, akik nem eléggé tájékozottak. Akik azok, tudják, hogy Európa nyolc-kilenc országában a lakosságnak másfél-három százaléka él a mezőgazdaságból és az össznemzeti jövedelemnek másfél-három százalékát termeli. (Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban mások az arányok.) Az Európai Unió országaiban a fenti arányoknak nehány évtizeden belül egymáshoz közelállóaknak kell lenniök. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági termesztésünk volumenét a jelenlegi szintről a mostani GDP 3 %-ára kellene csökkenteni. A nemzetgazdaság többi ágazatának termelési értékét szükséges olyan mértékben növelni, hogy a jelenlegi vagy annál valamivel emeltebb mezőgazdasági termékérték (nem a ma termesztett termékek mennyisége, illetve annak mai értéke), a GDPnek mindössze három százaléka legyen. Ezt a termékértéket Európában lakosságunk három-négy százaléka fogja előállítania. Ez annyit jelent, hogy igen nagy mértékben növekedni fog az ágazat munkanélkülieinek a száma. A szekunder és a tercier ágazat is csak akkor fog gazdaságosan termelni, ha csökkenti az élőmunka költségarányát. Hazánknak a földművelésügyi minisztériumhoz tartozó területét a jövőben a jelenlegitől nagyon eltérő módon szükséges hasznosítani ahhoz, hogy az ország lakosságának a földből élő jelenleg mintegy húsz százalékából tizenhat, tizenhét a jövőben is boldoguljon. Köztudott, hogy a kommunista államkapitalizmus idején a Tervhivatal nem tudott megfelelni az elvárásoknak, nyilvánvaló, hogy a mai vad-piaci adottoságok mellett a prognosztizálás a korábbiaknál is bizonytalanabb kimenetelű vállalkozás. A tendenciák és az elvárások azonban ismertek és ezek megvalósulási realitása nagyobb, mint a világkommunizmus utópiájáé volt. Fejlesztési, rendezési, megvalósítási tervekre szükség van. A hollandok valószinűleg helyesen jártak el, amikor céljuk elérése érdekében minden eshetőségre számítva, legalább három egymástól eltérő tervet dolgoztak ki, hogy a valamennyire irányított folyamatok alakulását figyelve, azt a variációt támogassák állami eszközökkel, amelyik életképesebbnek tűnik. A spontaneitás lényegre ható jelenségeinek regisztrálása céljából a különböző szintű terveket hetenként, havonként, illetve negyedévenként kiegészítették, korrigálták. A helyszíni változások 3

20 Ajánlás folyamatos nyilvántarthatóságának érdekében mezei kirendeltségeket létesítettek, ahol számítógépes módszerrel a naprakészség nem okozott különösebb gondot. A mezei állomások személyzete megfelelő átképzéssel azokból a szakemberekből verbuválódott, akiknek korábbi feladatköre megszűnt. Hazánban jelenleg mintegy tíz olyan tájépítész egység van, amelynek mindegyike a világ legfejlettebb térinformatikai (GIS = Geographical Information System) szoftvereit alkalmazza. E tervezőcsoportok vezetőinek egy része az USA-ban (Massachusetts), valamint Németországban (Hannover) szerzett világszinvonalú számítástechnikai ismereteket. A Csemez professzor könyvében közölt, térinformatikai támogatással készült fejlesztési, rendezési tervekhez hasonló igen sok készült az elmúlt években. Feltehető, hogy az Földművelésügyi Minisztérium feladatköre, szervezettsége a közeljövőben változni fog. A magyar mezőgazdaságnak az EU országaiéval kontabilissá kell válnia. Ennek érdekében többek között előnyös lenne, ha a rurális térség egészére kiterjedően ismét a minisztérium válna a tájvédelem nesztorává. A táj egyedi, területi értékeit ökológiai, történeti, esztétikai értelemben egyaránt csak a használat során lehet megtartani, több esetben növelni. Jó fejlesztési koncepciókat, területrendezési terveket az tud készíteni, aki ezt tanulta, gyakorolta. Az építészek és mérnökök kamarájáról szóló törvény értelmében területrendezési terveket csak az Építész Kamara tagjai készíthetnek. A területfejlesztési diszciplínát hazánkban, egyetemi tanterv alapján, csak a tájépítész hallgatóknak tanították, több mint harminc év óta. Az Országos Akkreditációs Bizottság határozata alapján hazánkban csak a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar keretében lehet a területfejlesztési témakörben egyetemi doktori fokozatot (PhD) szerezni, illetve e szakterületen habilitálni. Az Földművelésügyi Minisztériumban a Közgazdasági és Területfejlesztési Főosztályt (amennyiben van és így hívják), a vidékfejlesztés korszerű feladatainak megoldás-irányítására alkalmassá kellene tenni és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő országos területfejlesztési, -rendezési szervezetet létrehozni, esetleg a meglévő tájépítész, tájrendező tervező-egységeket a feldatok megoldásával megbízni. Adenauer az első világháború után Köln polgármestereként a munkanélküli segélyben részesülőket arra késztette, hogy a város régiójában erdőket telepítsenek. A csemeteültetéshez nem kellett szakképzettség. Aki ezt a munkát nem volt hajlandó vállalni, nem kapott segélyt. A telepítést követően egy évvel megszámolták az élő csemetéket, hogy most már munkabért is kapjon, aki megérdemelte. Köln környéke a Németországban hasonló földrajzi fekvésű városokéhoz viszonyítva ökológiai, esztétikai vonatkozásokban azóta is az egyik legelőnyösebb tájkarakterű. A zömében kontinentális adottságú Magyarország helyi-klimatikus adottságai akkor válhatnak a jelenlegieknél előnyösebbekké, ha területének mintegy harminc százaléka erdősített. Az ökológiai feltételek módosításával elérhető, hogy nyáron az Alföldön is tíz-húsz milliméter harmat képződjék havonta. A területfejlesztés (a marxista-leninista megfogalmazás szerint leegyszerűsítetten, ma is ha nem is teljeskörűen érvényesen) a termelőerők területi elrendezése. Tudtommal a most idézett meghatározásban az ökológiai adottságok, viszonyok; a pszihésen ható esztétikai értékek, hatások nem szerepeltek termelőerőként. Márpedig, ha jelen ajánlásomnak a kreativitásra mint meghatározó termelőerőre utaló bevezető soraira hivatkozom, valószínűleg nem tűnik botorságnak azt állítani, miszerint az ország képének, az urban mellett elsősorban a rural landscape-nek a megalkotására azok a tájrendezők, tájépítészek hivatottak, akik a Csemez professzor könyvében közölt esettanulmányok tanúsága szerint erre képzettek. Befejezésként; nem véletlen, hogy a könyvben nem szerepel a térségi melioráció -nak nevezett tevékenység valamelyik példája. Sok oka van. Ezek közül szerepeljen itt mindössze három. A latin eredetű melior szó, fogalom megcsúfolásaként e tervek többnyire a minél nagyobb és egységesebb tábla kialakítása érdekében megszüntették az ökológiai kiegyenlítő felületeket; a mocsarat, a tocsogót, a csenderest, a fasort s minden hasonlót. Az előírások szerint a nagy kiterjedésű termesztőfelületek esetén tájrendezési tervek készítése is kötelező volt. Ilyen sohasem készült, mert ha a területméret ezt szükségessé tette volna, az összefüggő felületet két egységként kezelték. Lehet, hogy a nagy létszámú melioráló gárdában tájtervező ezért nem is volt. Olyan semmiképpen sem, aki ilyen feladatot szakszerűen meg tudott volna oldani. A mezőgazdasági termékek zömét csak nagyüzemi módszerekkel lehet gazdaságosan termeszteni. Olyan tájszerkezetet kialakító üzemekben, amelyek ökológiai, ökonómiai, esztétikai szempontokból egyaránt kedvezőek, amelyek a fenntartható fejlesztést elősegítik. Olyanokban, amelyek netalán az előnyös geotermikus gradiensünkre alapozott európai gyógyfürdő-régiónak kreativitásra késztető rurális hátterei lennének. Példaként, amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg 4