14, Jelentés az évben végzett agrogeologiai felvételekről.

Átírás

1 C) A g r o g e o lo g ia i fe lv é te le k. 14, Jelentés az évben végzett agrogeologiai felvételekről. TbEITZ PÉTERtŐl. Eöldmívelésügyi m. kir. minister úr ő nagymóltósága, intézetünk igazgatóságának fölvételi terve szerint, 1905-re a 21. zóna, XXII. rovat 1 : 75,000 mértékű osztálylap Szeged, Deszk, O-Béba, Szerb-Keresztúr, Horgos és Szeged, Alsó-Központ környékét magában foglaló, ÉK és ENy-i negyedeit tűzte ki részemre munkaterületül. A négy hónapig tartó külső munkát két Ízben szakítottam meg. Egyszer augusztus hónapban a Szeged városában tartott magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének ülésein vettem részt és beterjesztettem a természettudományi szakosztálynak a Szeged földje és gazdasága czímű munkámat. Másodszor szeptember hóban, midőn a m. kir. felső szőlőszeti és borgazdasági tanfolyam hallgatóival Pécs város határában rendezett talajismereti tanulmányutat vezettem. A külső felvételi munka befejezése után méltóságos dr. semsei Semsey A ndor úr bőkezűsége révén alkalmam nyilt dr. W einschenk E knst egyetemi tanár úrnál a homokok ásványtani összetételének vizsgálatára szolgáló újabb metódusokat és eljárásokat tanulmányozhatni. Nem mulaszthatom el, hogy a magyar tudomány nagyérdemű pártfogójának, dr. Semsey A ndor úr ő méltóságának jóságát és bizalmát hálás szívvel e helyt is meg ne köszönjem, melylyel lehetővé tette, hogy e módszerek elsajátításával hazánk alföldjének geológiai felderítéséhez én is hozzájárulhassak. Kedves kötelességemnek tartom továbbá dr. W einschenk E. egyetemi tanár úrnak szives tanításáért és készséges útmutatásáért, melylyel engem ottani munkám alkalmával ellátott, őszinte köszönetem kifejezni. -x A bejárt terület északi szélének közepére esik Szeged város déli része; a Tisza a várostól kiindulva a gyálai átvágásával délnyugati irányban húzódik rajta végig s két, majdnem egyenlő részre osztja.

2 (2) FÖ LV ÉTELI JELENTÉS. 169 A jobbparti rész földje igen változatos. A lapnak Vs részét északkeleti csücskéből kiinduló futóhomok borítja be; a Tisza mentén rendkívül kötött agyagos természetű öntésföldet találunk; a könnyen mozgó homok és a zsíros agyag öntésföldek között egy keskeny löszsáv alkotja az átmenetet, melynek kitűnő termőerejű mállási rétegében, a vályogban, terem Szeged város híres czikke, a paprika. A balpartra eső terület északi szólón a Maros fut kelet nyugati irányban keresztül, melynek gorombaszemű öntósföldje majd az egész határ földjének megadja jellegét. A Maros völgyétől délre eső területnek ugyanolyan alkotása van, mint a múlt évben bejárt és térképezett Törökka,nizsa Oroszlámos vidékének, melyről a múlt évben írt jelentésemben beszámoltam.1 E rész geológiai szerkezetének leírása és földféleségeinek ismertetése a múlt évi jelentésemnek lehetne csak másolata, a melyben csak a helységek nevei és dombvonulatok elnevezései változnának. Az egész bejárt területen csak négyféle geológiai képződmény alkotja a felszíni rétegeket. Nevezetesen: Lösz. Homok. Réti agyag. Öntésföld. Bár a szemnek hosszas gyakorlata idővel lehetővé teszi az egyes kőzettani szempontból azonos, korra és eredetre nézve azonban nagyon is eltérő földféleségek között különbségeket felfedezni, de e különbségeket az egész lapon mindenütt megállapítani, az egyes összetartozó lerakodásokat makroskopos vagy akár teljes chemiai vizsgálat alapján az egész lapon végig kijelölni, nem lehet. A Nagy-Alföldön, valamint hasonló törmelékes kőzetekből felépített minden más dombvidéken, a geológiai kérdéseket csak egy módszer alapján lehet minden kétséget kizáró módon megfejteni, nevezetesen a kőzetek megiszapolt részeinek, a murvának, a futó- vagy élőhomoknak és a repülő homoknak ásványtani vizsgálata segélyével. A különböző eredetű kőzetek és földek ásványtani összetétele igen jellegzetes és egymástól eltérő, ellenben a mechanikai vagy chemiai elemzések eredményei nagyon hasonlók, sokszor teljesen egyenlők lehetnek, úgy hogy ez utóbbiak meghatározások alapjául csak a legritkább esetben válnak alkalmatossá. 1 Treitz Péter : Jelentés az évben végzett agrogeologiai felvételekről. A m. kir. földtani intézet évi jelentése.

3 170 TR EITZ PETEK. (3> L ösz. 1. Balparti lösz. A múlt évi jelentésemben azt írtam volt, hogy a terület a löszlerakodás után egy összefüggő lösztáblát alkotott, melyet a későbbi időben egy vízfolyás több apró, egymástól Va 10 Km távolságra fekvő szigetre osztott. Az idei felvétel alatt gyűjtött tapasztalatok alapján azonban a múlt évben közölt feltevést némileg módosítja. Minden egyes sziget alapját ugyanis parti díine-csoportok alkotják, a melyekre a typusos lösz rá van települve. A düne-vonulatok között lévő völgyeket nagyrészt kitöltötte a lösz, xígv hogy ma csak helylyel-közzel lehet a régi düne alakját teljesen reconstruálni. Feltűnő jelenség továbbá, hogy a vízerek és a réti agyaggal kitöltött völgyek mind követik a dünesorok irányát; olyan vízvezető völgyet, a mely egy régi dünét keresztben szelt volna át vagy csak a végében bontott volna is meg, a területemen nem találtam. Szeged alatti Maros-tóban löszhöz hasonló anyag fedi az ríj alluviaüs területen lévő dünéket, minél tovább haladunk délkelet felé, annál jobban megközelíti a dünét fedő föld anyaga a typusos löszt. Deszk falu alatt például már majdnem typusos lösznek mondható a réti agyag színéből kiemelkedő tábla sárga földje, innen délre, mintegy 6 8 Km-nyi távolságra eső Szentiván községhez tartozó Ugar dűlő földje már typusos lösz jellegű. A múlt évben bejárt, a jelzettől délre eső területen térképezett lösztáblák anyaga már határozottan typusos lösznek mondhatók, sokkal vastagabb takarót alkotnak, mint az északiak s anyaguk is tömöttebb és szilárdabb. Az itt felsorolt tapasztalatokból azt kell következtetnem, hogy a löszlerakodás délről haladt észak felé; a déli lapon lévők idősebbek, az északi lapon lévők fiatalabbak. Továbbá, hogy a löszlerakodás és a dünevonulatok kialakulása egyidejűleg, illetve közvetlen egymásután történt. A szél a parti dünék felépítése alkalmával a dünók eredeti anyagát megrostálta, különválasztotta, az apróbbszemű finom részt kifújta a mozgó homokból s távolabb szállította, abból lerakodva lösz alakult; a vízvezető medreket kitöltő durvább homokot már nem tudta felkapni, csak hajtotta maga előtt s magas töltéseket, parti dünéket épített belőle. A keletkezés e módja mellett szól a lösz alsó részének határozott ártéri jellege, továbbá ezt támogatják az altalajt alkotó gorombaszemű élőhomok lerakodások is, a melyek makroskopos vizsgálat alapján a parti dünék anyagával azonosoknak mutatkoznak. Persze biztos feleletet erre a kérdésre a homoknak csak mikroskopos vizsgálata adhatna. 2. Jobbparti lösz. A Tisza jobbpartján szintén löszpartokat talá-

4 (*) FÖ LV ÉTELI JELEN TÉS. 117 lünk, a melyeknek szerkezete azonban lényegesen eltér a balparti lösz szelvényétől. Első sorban finomabb anyagú és tömöttebb állományú, másrészt az alapot alkotó rétegsorozatban homok nincs, kizárólag kötött és tömött vasas agyagok és márgák szerepelnek benne. Homokréteg csak m mélységben táratott fel és ez a homok nem azonos a balparti homok anyagával, finomabb szemű és világosabb színű, inkább a tiszai homokok jellegét viseli magán. A lösz legfelső rétege arról nevezetes, hogy benne egyáltalán nem vagy csak elvétve találni csillámot. Minthogy a löszre ráfutó ó-alluvialis futóhomokban sincs csillám, valószínű, hogy ez a lösz, vagy legalább a typusos lösz legfelső rétege, a nagy futóhomok complexuson végigfutó vízerek hordalékából fuvatott ki. A löszterület határától kiindulva északnyugati irányba, mintegy Em-nyi sávban, a föld 4 10 m vastag felső rétegét alkotó homok nem tartalmaz csillámot. Csillámos homokot csak a királyhalmi erdészeti szakiskolánál találunk legelőször, itt is a felső mozgó homokréteg alatt. A homok általában délkeleti irányban halad a szél előtt az egész Duna-Tisza közén ma is. Mozgás közben a szél megrostálta a homokot, a finom részt kifújta belőle a szélére, a hol abból lassanként kialakult a felső csillámtalan löszréteg. A futóhomok és öntésterület között lévő, Röszkétől Horgosig húzódó löszsáv fiatalabb korúnak látszik, mint az, a mely Szeged városának alkotja altalaját s a város északi szélén több helyütt van feltárva. E rétegcsoport alsó részében, a felszíntől 5 6 m mélységben, az ártéri löszben talált agyartöredék (Zentán ugyancsak ily mélységben a földben ma is bent van egy egész agyar) az egész complexus korát diluvialisnak határozza meg, míg a folyton hulló por a felső löszréteget ma is növeli. A diluvium és alluvium határa tehát e helyt a felszíntől számított 5 m-nyi rétegben keresendő. A löszsáv altalajában a Tisza mentén korra nézve határozó lelet még nem fordult elő, a lösz anyaga sokkal homokosabb, lazább, nem oly összeálló, mint a Szeged határában fekvő. E kérdést is csak a mikroskopiai vizsgálat fogja eldönthetni, a mely szerint a két lerakodás vagy egy ugyanazon anyagból keletkezett, vagy pedig ásványi összetétele kétféle anyakőzetet fog kimutatni. A hom ok. 1. Düue homok. A balparti löszhátak alatt mindenütt durva dünehomokok alkotják az altalajt. E homokok igen durvaszeműek s látszólag a Maros öntéshomokjaival azonosak, de persze biztosat csak ásványtani vizsgálat alapján lehet majd mondani. Előzetesen csak megemlítem, hogy a dünék anyaga több helyütt, így különösen Oszentivány alatt.

5 172 TREITZ PÉTER. ( 5 ) víz és szól együttes hatásáról tesz tanúságot. A homokrétegek a diineháton átfutó árvízből rakodtak le, a gyorsan folyó víz az iszapot elvitte s csak a homok ülepedett le. A víz lefolyása után a szél a laza homokot megmozgatta; e mozgásnak hatását a homokrétegek keresztszelvényében igen szépen láthatni. Egy új, de kisebb árvíz, azután a mely csak iszapot hozott, az alsó homokréteget vékony iszapréteggel fedte be. Ily módon váltakoznak a szelvényben vékony iszaprétegek vastagabb homokrétegekkel. Más helyütt rótegezés nélkül fekszik a homok a lösz alatt s a szemek vasoxidul kérge biztos jelét szolgáltatják azon ténynek, hogy e homokréteg lerakodása óta nem száradt ki, hanem meder fenekén való lerakodása után rögtön iszappal boríttatott be. melyre azután rárakodott a felső takarót alkotó löszréteg. Az Ugarföldeknek nevezett hát alatt ilyen kékszínű homokrétegek találhatók. A Szeged várostól délre eső Boszorkánysziget is egy újkorú parti düne, melyen a düne-homok finom öntésiszappal való váltakozásának keletkezése évről-évre szemünk előtt folyik le. A nagy árvizekből, melyek keresztülcsapnak a háton, csak homok rakódik le, míg az árvíz lefolyása után a dünét fedő lassan mozgó vízből iszap válik le. A jobbparton a futóhomoktól borított területen találunk régi parti dünevonulatokat, a melyek futóhomokkal vannak fedve. E diinék Halas városa körül kezdődnek s egészen a löszterületig húzódnak le. Anyaguk a Halas határában fekvő régi diinék anyagával - legalább makroskopos vizsgálat alapján azonos, a homokszemek tiszták, vaskérgük nincs, éppen ezért a hol a szél lefújta róluk a vasas futóhomok takaróréteget, ott terméketlen, úgynevezett érczes foltok keletkeznek. 2. Futóhomok. A bejárt terület északnyugati harmadát futóhomok borítja. E homok szemei aprók, legömbölyítettek és egészen vörös árnyalatúak a vasoxidbevonattól, éppen ezért termékenyebb is, mint a világosabb, tisztábbszemű futóhomok, a mely például Halas városától északra eső Kistelek és Hebeák pusztákon alkotja a talajt. Halastól Szegedig*. aj>ad a szemek nagysága, ellenben erősödik a vasoxidbevonattól eredő vörös szín. E jelek arra mutatnak, hogy a homoktakaró északnyugat felől halad délkelet felé s beteríti a régi felszínt. Az alsó fekete humuszréteget majdnem az egész vonalon végig meg lehet 2 m felett találni, kivéve a Madarász-tó környékét, a hol 4 m elérhető mélységben is még a felszíni homokhoz teljesen hasonló, csak kissé világosabb színű anyag tölti ki a régi vízvezető medret. A felső 4 8 m-nyi futóhomokban nincs csillám, sőt a kútásásoknál kikerülő alsó homokrétegekben sem lehetett makroskoposan csillámot kimutatni. A halparton futóhomok nincs. A futóhomok korra nézve fiatalabb

6 (6) FÖ LVÉTELI JELENTÉS. 173 a lösznél, a mennyiben rá halad lassan a lösz felszínére; azonban az öntés talajoknál és még a réti agyagnál is idősebb. Tekintettel arra a körülményre, hogy a homokon vasrozsdaréteg csak igen lassan alakul ki s a homok szemeit erős vasrozsdakéreg borítja, bátran ó-alluviálisnak vehetjük a homokot. A r é ti a g y ag. A Tisza balpartján a múlt évben leírt réti agyagterületek az idén bejárt területeken egészen a Maros folyóig folytatódnak. A mai meder mellett mintegy 2 3 Km sávban új Maros-Öntésiszappal van borítva. A réti agyag itt is a mélyedményeket tölti ki, nevezetes csak az a körülmény, hogy a mélyen fekvő löszlerakodások felszíne helylyel-közzel szintén réti agyaggá vált. Ö n té s fö ld e k. A bejárt területen az öntésföldek igen nagy kiterjedésben alkotják a talajt. Minthogy a térképezett vidék északi szélen már beleömlik a Maros a Tiszába, a két folyó összeömlése alatt eső öntésterületek is a két folyó öntésföldjének keverékét alkotják. A Tisza iszapjához hozzákevert Maros-öntésföld csak javítólag hat az utóbbira, a mennyiben szénsavas mészszel látja el, a mely talajalkotó a Tisza iszapjából teljesen hiányzik. Az öntésföld anyaga általában igen agyagos és vasas, a hol eléggé meszes, ott rendkívüli termékenységű.