História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Városépítõk, államalkotók Temesvár Temesvár, december. Krónika Képek Város és vidéke a középkorban Temesvár Képek Temesvár krónikája a 10. századtól 1920-ig Törökvilág, rácvilág Temesvár, 17. század Képek Temesvár ostroma, Képek Közvetlenül Bécsbõl... A Bánát a 18. században Képek Temesi bánság század Képek A magyar Manchester. A modern Temesvár kiépítése Képek Városrendezés az elsõ világháború elõestéjén Temesvár Képek Kegyelem, Az Elnöki Tanács 1960:10. sz. törvényerejû rendelete Képek A finn példa. A Szovjetunió és a szomszédai Képek Olaj, petróleum, gáz. Lakás és közvilágítás a múlt században Képek A Szovjetunió és a kisországok Románok és magyarok a történelemrõl. Glatz Ferenc, Radu Popa, Szász Zoltán és Egyed Ákos elõadásainak részletei az Európa Intézet áprilisi románmagyar konferenciájáról Románok és magyarok a történelemrõl. Glatz Ferenc, Radu Popa, Szász Zoltán és Egyed Ákos elõadásainak részletei az Európa Intézet áprilisi románmagyar konferenciájáról Képek Románok és magyarok a történelemrõl. Glatz Ferenc, Radu Popa, Szász Zoltán és Egyed Ákos elõadásainak részletei az Európa Intézet áprilisi románmagyar konferenciájáról Az 1956-os Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Leskelõdõk. Könyvismertetés a Corvina Kiadónál 1991-ben, azonos címmel megjelent kötetrõl Képek iii

4

5 1. Városépítõk, államalkotók Temesvár GLATZ Ferenc Városépítők, államalkotók A modern kori Magyarország mindazon népek alkotása, akik földjét lakták, művelték, kik bányakincseit a felszínre hozták, feldolgozták, kik üzemeit működtették, a gyermekeket betűvetésre, számolásra tanították, hivatalait igazgatták. Magyar, német, szlovák, horvát, szerb, román, kárpátukrán, azaz minden nációhoz, keresztény zsidó, azaz minden valláshoz tartozó népek találhatók ezen államalkotók között. Hazug az az állítás, miszerint a magyar állam csupán a magyar nemzet produktuma lett volna; akár 1920 előtt, amikor hatalmas területekre terjedt ki, akár 1920 után, amikor területe harmadára zsugorodott. Temesvár a régi magyar állam délkeleti csücskében élő város a kelet nyugati ipari-kereskedelmi érintkezések egyik jellegzetes települése volt. Német polgárok, magyar parasztok, iparosok, román munkások, szerb állattartók, kereskedők és a térségben megforduló egyéb etnikumok lakták az évszázadok során. Ők emelték középületeit, építették, szerelték modern villamoshálózatát. A tények cáfolják azt az állítást, amelyet a régi magyar nemzeti adminisztráció szívesen emlegetett, hogy ez a magyar nemzeti géniusz alkotása lett volna. A modern kori Románia mindazon népek terméke, kik bányakincseit a felszínre hozták, feldolgozták, kik üzemeit működtették, a gyermekeket betűvetésre, számolásra tanították, hivatalait igazgatták. Román, magyar német, szerb nációhoz, ortodox keleti és nyugat-római katolikus, protestáns, zsidó felekezethez tartozó népek találhatók ezen államalkotók között. Hazug az az állítás, miszerint a román állam csupán a román nemzet produktuma lett volna; akár 1920 előtt, amikor területe még szerény méretű, akár1920 után, amikor területe a korábbinak több mint duplájára terjedt. Temesvár az 1920 utáni új román állam nyugati csücskében élő város, amelyik ugyan megszűnt a kelet-nyugati ipari-kereskedelmi érintkezések középpontja lenni, de az új államalakulatnak is fontos ipari, kulturális körzete maradt. Román, német, magyar, szerb származású építőmunkások építették fel a vidéki főiskolai- egyetemi központját, működtették és fejlesztették ipari üzemeit. A tények cáfolják ezt az állítást, amelyet a diktatórikus nacionalizmus oly szívesen emlegetett, hogy az 1920 utáni fejlődés a Kárpátok géniuszának alkotása lett volna A temesvári forradalom, 1989 decemberében a román forradalom kiindulópontja volt. A diktatórikus rendszer lánca annál a szemnél pattant el, amelyiket a legerősebben koptatta meg az elmúlt néhány évtized: az etnikai és vallási kisebbségek elnyomásának pontján. A magyar Tőkés tiszteletes személyes bátorsága váratlanul repesztette meg a láncot. A diktatúra nem csak a magyarokat, nem csak a nyugati keresztény felekezetekhez tartozókat sújtotta; szinte végérvényesen kipusztulásra ítélte a németeket, kitelepedésre kényszerítette a zsidókat. Sőt az egyedüli államalkotónak mondott román nemzet tagjai iparosok, földművesek, értelmiségiek ugyanúgy áldozatai voltak a rendszernek, mint az évszázadosan együtt élő és most ellenségnek kikiáltott kisebbségek, mindenek előtt a magyarok. A temesvári forradalom és így a december 22-i, dicsőséges román forradalom mindazon népek forradalma és győzelme volt, amelyek a mai román állam átölelte területen éltek és élnek. Akkor, fordulóján úgy látszott, hogy a történelmet megélő, elszenvedő romániai népek győzelemre juttatják a szabadságjogokat, a nemzeti-vallási szabadságjogokat állami szinten is Ma, 1991 végén, Temesvár szelleme már történelem. Már csak történelem 1

6 1. Temesvár, december. Krónika HÓVÁRI János Temesvár, december December 15. Temesvárott híre terjedt, hogy a Securitate előkészületeket tett Tőkés László kilakoltatására. A késő délutáni órákban gyülekezetének hívei kb. 200 ember védőgyűrűbe fogták a parókiát. December 16. A parókia őrzőinek száma a nap folyamán tovább gyarapodott. A sötétedés beállta után a belügyi alakulatok rátámadtak a tömegre. Behatoltak a parókiára, majd a templomba. Tőkés Lászlót tettleg bántalmazzák, majd feleségével együtt, külön-külön autóban, a Szilágy megyei Menyőre hurcolták. Ide mintegy száműzetésként, állami ösztönzésre a nagyváradi püspök a tiszteletest áthelyezte. Temesvár különböző pontjain kisebb-nagyobb csoportok gyűltek össze, akik Ceauşescu-ellenes jelszavakat kiabáltak. A megyei pártbizottság épülete előtt nagy tömeg gyűlt össze. December 17. A tüntetések Temesvárott tovább folytatódtak. A tüntetők a kora délutáni órákban a megyei tanács épülete elé vonultak. Számuk elérte a ezret. Összetépték a Ceauşescu képeket, címereket, vörös zászlókat. A rendőri erők és a segítségükre jött tűzoltók tehetetlenek voltak a tömeggel. A Securitate és a hadsereg karhatalmi alakulatai körülvették a tüntetőket. A sötétedés előtt belelőttek a tömegbe. Véres összecsapások után a tömeget szétverték. A halottak száma: 258. A Securitate egységei a temesvári kórházakból a lövést kapott halottakat ismeretlen helyre szállították. Ceauşescu a temesvári események miatt Bukarestben válságstábot hívott össze. Személyes megbízottjaként Emil Bobu látogatást tett Temesvárott, hogy rendet tegyen. December 18. Ceauşescu hivatalos látogatásra Iránba utazott. A reggeli órákban a határállomások olyan utasítást kaptak, hogy a román állampolgárokat ne engedjék ki az országból, a külföldiek beutazását pedig akadályozzák meg. A kora reggeli órákban Temesvárott a Securitate, a hadsereg és a rendőrség emberei eltüntették az előző napi összecsapás romjait. Igyekeztek azt a látszatot kelteni, hogy a város lakói megnyugodtak. Délután azonban az Opera előtti téren újabb tüntetésre került sor. A tüntetők égő gyertyákkal az előző nap halálos áldozataira emlékeztek. A Securitate és a hadsereg kivezényelt egységei belelőttek a tömegbe. Hajtóvadászatot indítottak a menekülők ellen. Tömeges letartóztatások kezdődtek Temesvárott. Több mint tízezer embert börtönöztek be. A Securitate tömeges kivégzéseket hajtott végre a bebörtönzötteken. A holttesteket ismeretlen helyre szállították. December 19. A nap folyamán Temesvárott újabb tüntetésre került sor. A városban statáriális bíróságokat alakítottak. A hadsereg alakulatait azonban kivonták a városból. A visszavont egységekkel teljesen körülzárták Temesvárt. A városban csak a Securitate és a rendőrség alakulatai maradtak. Constantin Dascalescu miniszterelnök titokban Temesvárra utazott. Románia-szerte hírek terjednek el a temesvári megmozdulásokról. December 20. Különvonattal katonaruhába öltöztetett munkások érkeztek Craiovából Temesvárra. Úgy tájékoztatták őket, hogy Magyarország megtámadta Romániát s az ország megvédésére mozgósították őket. Temes megye egész területén elnöki rendelettel szükségállapotot rendeltek el. Riadókészültségbe helyezték a hadsereget, a belügyi szerveket és a Hazafias Gárdát. Gyülekezési tilalmat és este 11-től kijárási tilalmat rendeltek el. Az esti órákban Temesvárott százezres tömeg tüntetett. A Securitate-egységek belelőttek a tömegbe s a menekülők ellen hajtóvadászat kezdődött. A tüntetők között a nap folyamán ott voltak a városban rekedt katonák is. Ceauşescu hazaérkezett Iránból és esti televízióbeszédében szólt a temesvári eseményekről. A történteket Románia megcsonkítására, a szocializmus szétzúzására irányuló olyan nemzetellenes, provokatív akciónak minősítette, amely mögött idegen hatalmak állnak. Az esti órákban a magyar ügyvivőt, Rudas Lászlót a Román Külügyminisztériumba kérették. A nap folyamán tüntetések voltak Aradon, Kolozsvárott, Nagyváradon, Brassóban, Nagyszebenben, Besztercén, Kürtösön, Constanta-ban és Buzadban. A külföldi hírügynökségek értesülnek arról, hogy Tőkés László életben van, s Temesvárról Menyőre szállították. December 21. Temesvárott általános sztrájk kezdődött. A munkások elfoglaltak több gyárat és üzemet. A Securitate alakulatok parancsnokai egységeiket több helyről visszavonták. A város nagy része a felkelők ellenőrzése alá került. Ceauşescu a délelőtti órákra Bukarestben nagy tömeggyűlést hívatott össze, ahol a temesvári lázadókat akarta elítélni. A nagygyűlés résztvevői azonban Ceauşescu-ellenes jelszavakat kezdtek el kiabálni s éltették a temesváriakat. A diktátor megtartotta ugyan a beszédét, de menekülve volt kénytelen elhagyni a teret. A 2

7 karhatalmi alakulatok belelőttek a tüntető tömegbe. Szabályos csata kezdődött a Palota téren, amely hamarosan egész Bukarestre kiterjedt. Éjfélre úgy tűnt, hogy a Ceauşescu-hű katonai, rendőri és Securitate erők fölénybe kerültek. A diktátor a televízión keresztül az ország megvédésére szólította fel Románia lakóit. Országszerte gyülekezési és kijárási tilalmat rendeltek el. Ennek ellenére a nagyobb városokban a Ceauşescu-ellenes tüntetések tovább folytatódtak. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége Kolozsvárott nyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte, hogy a romániai magyarok támogatják a forradalmat és követelik nemzetiségi jogaik tiszteletben tartását. December 22. Bukarestben a Ceauşescu-hű fegyveres erők a hajnali órákban eltisztították az előző napi összecsapások nyomait. Reggel azonban a bukaresti gyárak dolgozói sztrájkba léptek, s nagy tüntetés kezdődött. A tüntetők Bukarest belvárosába vonultak s követelték Ceauşescu leváltását. Ceauşescu a reggeli órákban, elnöki rendelettel az egész országban rendkívüli állapotot vezetett be. Kivégeztette az ellenszegülő Vasile Milea nemzetvédelmi minisztert. A médiák útján azt közölte az ország lakóival, hogy Milea öngyilkosságot követett el. A román hadsereg tisztikarának egy része szembefordult Ceauşescuval és a hozzá hű Securitate-val. A tüntető tömeg fél háromkor elfoglalta a televízió épületét, s a Szabad Román Televízió megkezdte rendkívüli adását, amelyet hamarosan átvett a Magyar Televízió, majd a világ több tv-társasága. A forradalom irányító központjává a stúdió vált. A tömeg elfoglalta a Securitate üresen maradt központját, majd Ceauşescu rezidenciáját. A diktátor és felesége elmenekültek. Pár óra múlva azonban a felkelők fogságába kerültek, akik titkos helyen tartották fogva őket. Megalakult a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa, amely Ion Iliescu-t választotta meg elnökének, tagjai közé Tőkés Lászlót is delegálták. Iliescu tárgyalásokat kezdett a hadsereg vezetőivel. A Román Hadsereg több alakulata átállt a forradalom oldalára. Megkezdődött a Ceauşescu-hű elit, kommandós egységek ellentámadása. Súlyos harcok kezdődtek a Román Televízió épületéért és más stratégiai fontosságú pontokért. Éjfél előtt Ion Iliescu a televízióban beszédet mondott. Bejelentette, hogy eltörlik az egypártrendszert, s tavasszal demokratikus választásokat tartanak, tiszteletben tartják a nemzetiségek jogait. Temesvárott két tömegsírt találtak, amelyekbe a Securitate a kivégzetteket temette. Közlik, hogy 4600 ember esett áldozatul az elmúlt napok terrorjának. A kora délutáni órákban megnyílt a román magyar határ. Megindultak a magyar segélyszállítmányok a határ menti városokba, Nagyváradra, Aradra és Temesvárra. Az esti órákban a Tőkés Lászlót őrző Secuzjtate-katonák elmenekültek Menyőről, s a tiszteletes visszakapta szabadságát. December 23. Súlyos harcok folytak országszerte. A szabadságát visszakapott Tőkés László istentiszteletet tartott Menyőben. Országszerte különleges terror-különítmények támadták a stratégiai fontosságú helyeket, a forradalom győzelmét éltető tömeget. Aradon egy orvtámadó végzett Tóth Sándor hódmezővásárhelyi gépkocsivezetővel, aki egy magyar segélyszállítmánnyal érkezett a városba. Temesvárott a kora délutáni órákban az Opera előtt több tízezres tömeg éltette a forradalom győzelmét. A Securitate terror-csoportjainak különítményesei belelőttek a tömegbe. Temesvár azonban a felkelők kezén maradt. A román hadsereg lőszerkészletei különösen Bukarestben kimerültek. December 24. A Securitate-csoportok tovább folytatták harcukat. Iliescu fegyverszünetet rendelt el. A forradalom ellen küzdő fegyveresek azonban nem adják meg magukat. Stúdióból közvetíti adásait az eddig illegálisan működő temesvári rádió. Megkezdte adásait a temesvári televízió. Kolozsvárott ismét megindult a magyar nyelvű rádióadás. December 25. A harcok tovább folytatódtak. Az esti órákban a Szabad Román Televízió közölte, hogy rendkívüli bírósági eljárás keretében halálra ítélték és kivégezték Nicolae Ceauşescu-t és feleségét. December 26. A kora délutáni órákban a Szabad Román Televízióban bemutatták a Ceauşescu házaspár kivégzéséről készített filmet. Ennek hatására a harcok hevessége alábbhagyott. Petre Román vezetésével megalakult az új román kormány. December 27. A harcok országszerte tovább folytatódtak. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa Tőkés Lászlót régi jogaiba helyezte vissza a temesvári egyházkerületben. Tőkés László románul beszélt Bukarestben a Szabad Román Televízióban. A Magyar Néphadsereg repülőgépével élelmiszer- és gyógyszerszállítmány érkezett Bukarestbe. 3

8 December 28. A harcok fokozatosan elcsendesednek. Megalakult a Román Demokrata Párt és a Nemzeti Keresztény Parasztpárt. December 29. Közzétették a Nemzeti Megmentési Front 145 tagjának és 11 tagú végrehajtó bizottságának névsorát. Románia új államformája: köztársaság. Horn Gyula magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett. December 30. Bukarestben ezen a napon már nem volt lövöldözés. A harcok az egész országban elcsendesedtek. Megkezdődött a Ceauşescu-rendszer idején hozott rendeletek visszavonásának folyamata. December 31. Kinevezték a román rádió és televízió új vezetőit. Ion Iliescu közölte, hogy Romániában eltörölték a halálbüntetést. * január 16. Tőkés László visszaérkezett Temesvárra. Hans-Dietrich Genscher az NSZK alkancellárja és külügyminisztere a parókiáján és gyülekezetének templomában látogatta meg Tőkés Lászlót, azon a helyen, ahol december 15-én a román forradalom megkezdődött. 2. Képek 4

9 5

10 1. Város és vidéke a középkorban Temesvár ENGEL Pál Város és vidéke a középkorban Ha Temesvár múltját meg akarjuk érteni, mindenekelőtt el kell felejtenünk a mai államhatárokat. A város története ugyanis a magyar államalapítástól kezdve 900 éven át szorosan összekapcsolódott egy ma már nem létező régió történetével. Egy országrésznyi ( km2) területről van szó, amely Szegedtől délkelet felé, a Maros, a Tisza és a Duna között, Erdély határáig terült el. Ezt a sok tekintetben természetes tájegységet, amelyet a köznyelv a 18. század óta Bánátnak nevezett, az évi trianoni béke szüntette meg néhány Maros menti község kivételével, amelyek ma is Magyarországhoz tartoznak megosztván a földjét Románia és Jugoszlávia között. A középkorról szólva meg kell most próbálnunk újból egységként felidézni magunkban ezt a tájat, megfeledkezve a román szerb határról, amely kettévágja. A középkori táj Földrajzilag a vidék elég élesen két részre különül. Nagyobbik fele a Nagyalföldhöz tartozó termékeny síkság, amelyet kelet felől zord, erdős hegyvidékek szegélyeznek, csúcsaik némelyike az 1000 métert is jóval meghaladja. Ott erednek a sík vidéket öntöző folyók, köztük is a legnagyobb, a Temes, amely széles ívben délnyugatnak fordulva Belgrád alatt ömlik a Dunába. A mai, jól áttekinthető vízrajz azonban már az utolsó kéthárom száz év folyamszabályozásainak eredménye. A középkorban, sőt egészen a 18. századig, a vizek a síkságra kilépve épp olyan rakoncátlanul kóboroltak hatalmas árterületükön, mint másutt az Alföldön tették, és gyakorta kerestek új medret maguknak. A Temes például akkoriban még nem a Dunába, hanem Titel környékén a Tiszába torkollott, és szétterülő belvizei, akárcsak a kisebb folyóké, hatalmas lápvidékeket tápláltak, amelyek kedveztek ugyan a halászatnak, de jócskán nehezítették mind a földművelést, mind a közlekedést. A Béga, amely ma a Tisza mellékvize, a 18. századig a Temes egyik ága volt, sőt a középkorban ugyanúgy Temesnek hívták, mint a mai Temes folyó elődjét. A partján épült királyi vár, Temesvár erről a másik, északi Temes folyóról kapta a nevét. A két Temes között egy viszonylag száraz és sűrűn lakott vidék terült el, amelynek a középkorban Temesköz volt a neve. A táj sajátos színfoltjai voltak a vizek által érintetlenül hagyott homokos, szinte sivatagos hátságok, mint délen a Duna közelében a delibláti puszta, amely a középkorban Makszond nevet viselte, vagy északnyugaton egy másik, ahol a középkor végéig éppúgy pásztorkodó kunok tartották szállásaikat, mint a Kis- és Nagykunságban. A táj régmúlt történetének tanulmányozását nagyban megnehezíti, hogy középkori iratanyagának zöme megsemmisült a török hódítás idején. Az általános pusztulást csak egy-két olyan család iratai vészelték át, amelyeknek sikerült értékeiket idejekorán Erdélybe vagy Magyarország védettebb megyéibe menekíteni. Ezért a vidék korai településviszonyairól a viszonylag leghívebb képet azokból a listákból kapjuk, amelyeket XXII. János pápa magyarországi adószedői állítottak össze az 1330-as években az ország plébániaegyházairól. Ezekből az ún. pápai tizedjegyzékekből mindenekelőtt az állapítható meg, hogy az egész táj, amelyről szóltunk, a csanádi püspök egyházmegyéjéhez tartozott és összesen nem kevesebb, mint 173 templomot írtak benne össze. Ez az akkori viszonyok között igen jelentős szám. Említésre méltó az is, hogy az összeírt helységek neve túlnyomó részben magyar, szembetűnő továbbá, hogy egy-két kivétellel a síksági részen feküdtek. Ezekből a tényekből elég megbízhatóan tudunk következtetni a megtelepedés korábbi állapotára. A 14. századi plébániák hálózata országszerte azt tükrözi, mely határon belül és milyen sűrűn települt be a magyar királyság az Árpádkor végére. Mármost, ami Temesvárt és tágabb vidékét illeti, megállapítható, hogy a században az ország viszonylag sűrűn benépesült tájainak egyike. Népessége, mint a helynévanyagból kitűnik, eredetileg magyar volt. Világos tehát, hogy mint az országban másfelé, így a mai Szlovákiában, a Kárpátalján vagy Erdélyben történt a honfoglaló magyarság eredetileg itt is csak a sík vagy dombos vidéket szállta meg, és a hegyvidéket szinte lakatlanul hagyta. Ezekről a korai évszázadokról más tekintetben kevés érdemlegeset lehet tudni. Annyi biztos, hogy az Árpádházi uralkodók néhány palánkvárat emeltek itt uralmuk biztosítására, amelyekhez egy-egy körzet (megye) tartozott, és az országrészt a várakba ültetett ispánjuk útján kormányozták. E korai várak egyike volt az először 1177-ben említett Temesvár, amelynek aljában a hetente tartott vásárból utóbb város is fejlődött. Temesvárnál azonban ekkortájt még fontosabb hely volt északon a Maros melletti Csanád (Őscsanád, ma Cenadu Vechi), a püspök és a csanádi ispán székhelye, valamint délen Keve (a mai Kovin), amelyből a király kevei ispánja a Duna eme szakaszának legfontosabb átkelőhelyét őrizte. Királyi székhely 6

11 A 14. század elején Temesvár váratlanul nevezetességre tett szert, és ezt többé nem veszítette el. Az Anjoudinasztia alapítója, I. Károly (azaz Károly Róbert) 1315 nyarán ideiglenesen ide tette át székhelyét Budáról, és innen vívta döntő harcát Csák Mátéval és szövetségeseivel az ország fölötti uralomért. Választásának okait csak sejtjük: úgy látszik, párthíveinek tábora errefelé volt a legerősebb, itt tehát viszonylag biztonságban érezhette magát. A város történetének kutatói úgy tartják, hogy a király tartózkodásához jelentős építkezések fűződnek: Károly lett volna az, aki az Árpád-kori palánkvár helyett új kővárat emelt, benne palotával a királyi udvar számára. Ez azonban csak feltevés, és talán valószínűbb, hogy a kővár már a király odaérkezésekor állt. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy ne megerősített helyet választott volna hadműveleti bázisul, emellett azt is tekintetbe kell venni, hogy az ott töltött viharos esztendők semmiképp sem voltak alkalmasak nagyobb szabású építkezések lebonyolítására. Akármint volt is, azt már tudni lehet, hogy Károly a továbbiakban innen indította évről-évre újabb hadjáratait ellenségei ellen, hol a Tiszántúlra, hol a Dunántúlra, hol pedig Erdélybe, egészen 1322 őszéig, amikor a harcok az Anjou-király győzelmével véget értek, és Temesvár átmeneti kulcsszerepe megszűnt. A következő év tavaszán a király visszaköltözhetett az ország centrumába, és Visegrádon új, megfelelőbb fekvésű székhelyet alapított. Temesvár várában ettől fogva újból a király ispánja lakott. Kulcs a Balkánhoz A hely fontosságáról azonban sem Károly, sem utódai nem feledkeztek meg. Nagy Lajos 1349 és 1375 között legalább hétszer fordult meg benne, Zsigmond király ( ) pedig nem kevesebb, mint tizennyolc alkalommal. Ha azt kutatjuk, mi tette Temesvárt ennyire kedvelt tartózkodási hellyé, könnyű felfigyelnünk kiváló stratégiai fekvésére. A magyar királyság külpolitikájában első rendű szerepet kapott ekkoriban a Balkán, különösen pedig Szerbia, Bulgária és a havasalföldi román fejedelemség, amelyeket az Anjou-királyok egytől egyig vazallusuknak tekintettek, és leigázásukra rendszeresen indítottak változó sikerű hadjáratokat. Mármost, ha a magyar seregek az Al-Dunán túlra tartottak, természetes bázisuk Temesvár volt, ahonnan két fontos hadiúton vonulhattak tovább: vagy Karánsebesen és Orsován át Bulgária, illetve Havasalföld felé, vagy a Duna kevei gázlóján át Szerbiába. Emellett még nyitva maradt számukra az a lehetőség is, hogy ha úgy esett, a Szerémségen át Nándorfehérvár azaz Belgrád irányába induljanak. Az aktív balkáni politika nemcsak Temesvár hadászati jelentőségét növelte meg, hanem kormányzóinak szerepét is. Amikor Nagy Lajos 1365-ben átmenetileg elfoglalta a bulgáriai Vidint és magyar bánt állított az élére, egyúttal a bán felügyelete alá helyezte a hátország királyi várait, köztük Temesvárt is. A bolgár bánságnak nevezett intézmény ben megszűnt ugyan, de a bán megnövelt hatáskörét a király a temesi ispánra ruházta át, aki ettől fogva egyike lett az ország legfontosabb méltóságainak és között Lajos kedvelt hadvezére, Himfi Benedek állt a bánság illetve Temesvár élén. Az ő fennmaradt levelezéséből és más irataiból viszonylag szemléletes képet kapunk, ha nem is Temesvár, de a vidék akkori életéről. Megtudjuk például, hogy a várhoz hatalmas kiterjedésű uradalmak, mezővárosok és falvak tucatjai szolgáltak a Marostól a Dunáig, jobbágycsaládok ezrei éltek rajtuk és fizették évi adójukat az ispánnak és embereinek, marhában és főleg pénzben. Voltak, méghozzá számosan, olyan parasztok, akik katonáskodásra is kötelezve voltak, ha pedig a király járt ott, kötelesek voltak őt egész udvarával együtt vendégül látni. Különösen tanulságos olvasmány a karánsebesi kerület népeinek panaszlevele, mert azt is megtudhatjuk belőle, mint érzékelte az ország egyszerű népe az Anjouk diadalmas háborúit. A király úr serege írják Himfinek évekkel később felégette összes kertünket, házunkat és a nem lakott [ti. gazdasági] épületeket, erőszakkal elvette szénánkat és más holminkat, úgy hogy nyájaink éhen pusztultak, mi magunk pedig végső ínségre jutottunk... Kapu a törökök előtt Ezek a dolgok még akkor történtek, amikor a Balkán felé Magyarország volt a támadó fél. Nemsokára kiderült, hogy a honfitársak pusztításainál jöhet még rosszabb is: amikor ellenség teszi ugyanezt. Idegen betörés addig csak kivételképpen fordulhatott elő ezen a tájon, a Balkán-félszigeten azonban időközben új hatalom lépett színre, az Ázsia felől rohamosan terjeszkedő oszmán török birodalom. Nem sokkal Nagy Lajos halála után a török hódítás elérte a magyar határt, 1389-ben Szerbia török vazallusállam lett, és ezzel a külpolitikai helyzet egy csapásra és végleg megváltozott. Magyarországnak ezentúl nem a megszokott gyenge szomszédokkal, hanem egy nála erősebb, fékezhetetlen ellenséggel kellett szembenéznie, és a következmények nem is maradtak el. A magyar királyság egyelőre megállította az addig töretlen oszmán előrenyomulást. A török berendezkedésnek azonban a lényegéhez tartozott, hogy határ menti seregei a szomszéd országok fosztogatásából tartják fenn magukat. Ennélfogva, noha hódításról egyelőre nem volt szó, a török határvárak martalócai nyomban megkezdték rendszeres portyáikat Dél-Magyarország földjére, és évtizedeken át kíméletlenül folytatták. 7

12 Mozgékony lovasaik a Dunán átúsztatva beszáguldozták a déli végvidéket egészen Temesvárig, sőt időnként messze túl az ország szívébe, felgyújtották a falvakat és a vetést, elhajtották az állatokat, rabláncra fűzték a nőket és gyermekeket, és legyilkolták a férfiakat, ha megpróbáltak ellenállni. Az addig virágzó táj néhány évtized alatt úgyszólván pusztasággá változott. Nemcsak falvak, hanem népes mezővárosok néptelenedtek el és tűntek el a föld színéről oly mértékben, hogy ma már gyakran a helyüket sem vagyunk képesek megállapítani. A csapás egyformán sújtott urat és parasztot, sőt a legnagyobbakat sem kímélte. Az egyik legelső török betöréskor az elhurcoltak között volt Himfi Benedek bán egyik leánya is, rokonai évtizedek múlva találtak rá Kréta szigetén. Egy velencei kereskedő háremében élt, akit korábban gyermekekkel is megajándékozott. Beáramló románok, szerbek A pusztulás gyökeresen átalakította a táj népességét. A falvak magyar lakossága már a középkor végére jóvátehetetlen vérveszteséget szenvedett és az újkorra gyakorlatilag eltűnt. Magyarok inkább csak a nagyobb helyeken, így Temesvárott éltek még egy ideig jelentősebb számban. A vidék mégsem maradt lakatlan, mert a kipusztult vagy elvándorolt lakosok helyére folyamatosan szerb és román népesség költözött. A románság délkelet felől már a 13. századtól kezdve nagy tömegben áramlott be, elsősorban a lakatlan hegyvidék völgyeiben és lejtőin keresve szálláshelyet. Bevándorlása később sem szűnt meg. A síkság magyar lakosainak helyére viszont leginkább szerbek érkeztek a Balkánról népes rajokban, talán mert úgy találták, hogy életük magyar földesurak uralma alatt, martalócoktól zaklatva még mindig elviselhetőbb, mint török uralom alatt. A magyar királyok az új helyzetben úgy védekeztek, ahogy tudtak. Zsigmond a töröktől elszenvedett évi nikápolyi vereség után védelemre rendezkedett be, és új határvárak építésével próbálta elejét venni a törökök betörésének. Temesi ispánja és hadvezére, az olasz kereskedősegédből országbáróvá avanzsált Ozorai Pipó (Filippo Scolari) az 1420-as évekre építette ki Szörény (a mai Turnu Severin) és Belgrád között hatalmas költséggel azt a sűrű szövésű erődláncot, amely azután száz éven át őrködött a Dunának ezen a fenyegetett szakaszán. A portyákat természetesen nem tudta megszüntetni, legfeljebb megnehezíteni, viszont a várak magyar helyőrsége a török dúlásokat ezentúl hasonlóval viszonozhatta szerb területen. Az alsó részek főkapitánya Ezekben az évtizedekben vált Temesvár a déli határvédelem természetes központjává. Ispánja már Zsigmond idején is többnyire felelős volt az egész országrész védelmének irányításáért és tekintélye vetekedett az erdélyi vajdáéval. Tovább nőtt a vár és város szerepe Zsigmond halála után, amikor 15 éven át ( ) Hunyadi Jánosnak volt egyik kedvelt székhelye. Mátyás király 1477 körül kiváló hadvezérét, Kinizsi Pált állította a tartomány élére, az alsó részek főkapitánya címmel ruházta fel és tizennégy vármegyét rendelt a kormányzása alá rendes évi adójukkal egyetemben. Ekkorra az első kővár helyén már új, korszerű vár emelkedett, amelynek szabályos négyszög alaprajzú alapjait a múlt században tárták fel. Építését korábban Hunyadinak tulajdonították, de valószínűbb, hogy elődje, Ozorai Pipó műve, aki olasz életrajzírója szerint a várost is sok épülettel ékesítette. 2. Képek 8

13 9

14 10

15 11

16 12

17 13

18 1. Temesvár krónikája a 10. századtól 1920-ig KOVÁCS Éva Temesvár krónikája 10. század század közepe A temesvári földvár keletkezése. Legrégibb írásos nyomát Szent Gellért nagylegendájában találjuk század Kun csapatok szállják meg a Temes vidékeit. A 13. század végén Temesvár is kezükre kerül. (Helynevek utalnak a kun szállások létezésére.) Károly Róbert és családja a trónkövetelők és lázadók miatti szorongatott helyzetükben beköltözik a Temesvárott elkészült fejedelmi palotába. Az őket követő olasz iparosok és az országos hivatalok viselői fellendülést hoznak a település életében november 21. Károly Róbert Temesvárott egyezséget köt III. (Habsburg) Frigyes osztrák herceggel. Az udvarban olasz ízlés szerint vadászatokat, lovagjátékokat rendeznek február április Károly Róbert Visegrádra teszi át székhelyét. Ez a középkori Temesvár fokozatos lehanyatlását okozza Sáskajárás és azt követően éhínség Temesvárott Pestisjárvány, melyben a lakosság fele elpusztul Nagy Lajos címert adományoz Temesvárnak. Ez az első ismert magyarországi városi címeradomány. 14 század vége A török portyázó seregei rettegésben tartják a vidék lakóit. Zsigmond király Temesvárról szervezi a Délvidék védelmét. A város újra központi szerepet játszik az ország életében Hunyadi János lesz a temesi főispán. (Itt van uradalmainak gazdasági központja is.) Hunyadi fő célja a Délvidék védelmének megszervezése, Temesvár felkészítése a védekezésre június 5. (Szent Bonifác napja.) Földrengés Magyarország területén. Ez okozza Temesvárott az Anjouvár és a várpalota megroppanását A várhoz Hunyadi-kastély épül a kincstár költségén A Hunyadi család Kolozsvárról Temesvárra költözik ig a vár a család birtokában van, utána visszaszáll a koronára június 22. V. László 20 ezer arany kölcsön fejében átadja Temesvár várát Hunyadi Jánosnak és örököseinek zálogul Temesvár városának első okiratos említése ( civitas Themesiensis ). 15. század vége Török portyáz Temesvárott és környékén Pestisjárvány miatt a város elnéptelenedik nyara Dózsa György megostromolja a Délvidék legerősebb várát, Temesvárt. Csatavesztés után a palota melletti területen kivégzik után A mohácsi csatát követően a vármegye Szapolyai Jánoshoz, illetve utódaihoz tartozik augusztus 14. Ferdinánd Losonczy István nevezi ki temesi főispánná, Temesvár és az alsó részek főkapitányává. 14

19 1582Temesvár katolikus hívei XIII. Gergely pápához írt papkérő kérvényükben a protestantizmus városi terjedéséről panaszkodnak v Báthory Zsigmond, majd Jósika István eredménytelenül ostromolja Temesvárt. Több mint száz éves török uralom következik Evlia Cselebi török utazó Temesváron jár és leírást készít a városról szeptember 18. Savoyai Jenő herceg a császári sereget Temesvár alá vezeti január 26. Aláírják a karlócai békét. Magyarország nagy része felszabadul a török uralma alól, de Temesvár ezután is a szultán fennhatósága alatt marad A városban helyben maradt lakosság többségében római katolikus vallású dalmatákból és örményekből, görög keleti szerbekből és macedón görögökből, románokból és zsidó családokból áll Mercy a német katonák és a tábort követő német iparosok közdolgainak intézésére külön német magisztrátust szervez. Tagja csak római katolikus német lakos lehet. Belőlük alakul ki Temesvár első német törzslakossága után Bevándorlók indulnak meg Németország katolikus vidékeiről. A betelepülés az egész 18. századon át tovább folyik. A betelepültek között van: spanyol, francia, olasz, török elől menekülő szerb és román népesség is. A régi magyar birtokos családok nem jönnek vissza, mert a kormányzat nehéz feltételekhez köti birtokaik visszaadását október 17. III. Károly elrendeli, hogy Temesvárott a jezsuiták számára misszióház alapíttassék, templommal. Átengedi nekik a törökök által mecsetté alakított Szent György egyházat. A jezsuiták mellett a városban tovább működnek a bosnyák ferencrendiek (iskolájuk is van), valamint a minorita szerzetesek január 26. A város hat évi adómentességet kap, de ennek fejében minden polgára egy aranyat köteles fizetni a kincstárnak A Törökországgal és Levantéval való kereskedelem intézésére keleti társaság néven kereskedelmi csoport működik április 25. A temesvári új vár alapkőletétele ben készül el teljesen Megalakul a Német Kereskedelmi Társaság (Commercien Societät) Megalakul a Görög Kereskedelmi Társaság (Orientalische Compagnie). A bécsi adminisztráció a török hossz- és súlymértékek helyett életbe lépteti a bécsi nehezéket és a bécsi rőföt, a gabonakereskedelemben pedig a pozsonyi mérőt. Felépül a temesvári posztógyár a Bega folyónál Megalakul a Landkutschen postaszállító vállalat. Ezáltal Temesvár és Bécs között állandó összeköttetés létesül Lerakják az alapjait az első városi kórháznak, melyet 1737-ben a német irgalmas rend kezd működtetni március 13 hónapig pestisjárvány dúl Temesvárott. Közel ezer ember, minden hatodik polgár áldozatul esik. A Haditanács országos főhadparancsnokságokat szervez Buda, Temesvár, Pétervárad, Zágráb, Nagyszeben székhellyel A Rác Kereskedelmi Társaság jogot kap a Bánátban való kiskereskedelemre. 15

20 1760 óta Száz lámpával világítják a temesvári utcákat, melyek egy része már kövezett. (A kijelölt házakra vastölcséreket raktak, abba helyezték a lámpákat. A szappanosok délelőtt faggyúval megtöltötték a lámpákat, a háztulajdonosoknak kötelessége volt ezeket a szappanosoktól délben elhozatni és működtetni.) 1761 Elkészül a rác magisztrátus háza Zsinagóga épül Temesvárott Megjelenik Temesvár első lapja Intelligenz Blatt címmel, Heimerle Mátyás nyomdász kiadásában. (Hetente egyszeri megjelenéssel.) 1773 Teljesen elkészül Temesvár főszékesegyháza A volt szerb városházát német színházzá alakítják át között Havonként két alkalommal gyorskocsi közlekedik Pozsony és Temesvár között. Társaskocsin minden nap mehetett az utas Pestre. (Az út öt napig tartott és 4 6 forintba került.) december 21. Temesvár II. Józseftől szabad királyi városi rangot kap Megnyílik a kegyesrendiek gimnáziuma június 6. Temesvár szabad királyi város meghívást kap az országgyűlésre, ahol beiktatják privilégiumát (64. cikkely). A király augusztus 27-én szentesíti szeptember 1. Temesvárott megnyílik a II. Lipót által egybehívott szerb nemzeti kongresszus október 19. Földrengés Temesvárott és környékén es évek Az izraeliták két magánjellegű felekezeti iskolát tartanak fenn augusztus itt tartja nagygyűlését a magyar orvosok és természetvizsgálók egyesülete, melynek tiszteletére a város érmet veret Megalakul a Hogl és König vegyiüzeme. Létrejön a Temesvári Takarékpénztár Egyesület Megépül a Dohánygyár, amely a fiumei után Magyarországon a legnagyobb. (200 munkást foglalkoztat.) március 18. Temesvár lakossága értesül a bécsi és pesti eseményekről. Hatására ünnepélyes népgyűlést tartanak március 19. Népünnepély a forradalom tiszteletére. Ingyenes előadás a Városi Színházban március 21. Temesvár polgárai Közbiztonsági Választmányt és nemzetőrséget állítanak fel. Fellobogózzák a város épületeit október 10. V. Ferdinánd parancsa Temesvárt ostromállapotba helyezi október 16. A temesvári vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak október 23. A temesvári nemzetőrséget Rukavina császári városparancsnok felhívására lefegyverzik augusztus 14. Wernhardt tábornok falragaszokon tiltja meg a városnak a magyar feliratok használatát. Helyette német feliratokat kell alkalmazniuk november 16. Császári pátens. A vármegyét újra elszakítják Magyarországtól. Temesvár a Szerb vajdaság és Temesi bánság központi városa lesz. 16

21 1852. június Ferenc József magyarországi körútja során Temesvárra jön. Felavatja az évi temesvári ostrom császári várvédőinek emlékére felállított húsz méteres neogótikus emlékszobrot november 15. Megnyitják a Szeged Temesvár vasútvonalat július 20. Megnyitják a Temesvár Jeszenő (Torontál vm.) közötti vasútvonalat A Miasszonyunkról elnevezett bajorországi iskolanővérek megnyitják leányiskolájukat október 20.A király megszünteti a Szerb vajdaságot, s december 27-én visszacsatolja Temes vármegyét Magyarországhoz január 23. A városi közigazgatást Stokinger (Sulyok) Mór ügyvéd újjászervezi március 28. A városi közgyűlés hálafeliratot intéz Deák Ferenchez, arcképét megfestetik az ütésterem számára április 8. Városi gyászünnepély Széchenyi István emlékére Felépül a belvárosi zsinagóga Megépül az első állami iskola Gyárkülvárosban, Magyar Iskola néven, az ide települt magyar munkások gyermekei számára tavasza Városi tisztújító közgyűlés. 961 szavazattal újra Küttel Károly nyeri el a polgármesteri posztot. (Popovits Zsigmond 35, Popa Tivadar 27 szavazatot kap.) 1868 A város megvásárolja a városligetet és a kincstártól a városháza melletti kétemeletes bérházat. Kiépítik a városháza udvari szárnyát november. Átadják a forgalomnak a városi lóvasutat Temesvár 32 ezer főnyi lakosságával Magyarország 10. legnagyobb városa. Megépül a Hungária gőzmalom, megalakul a temesvári Papírgyár, és a Szeszgyár. Ez utóbbi termelőképessége 50 ezer hektoliter. (Az ország egyik legnagyobb szeszgyára.) 1870 Megnyitja kapuit a m. kir. állami főreáliskola április 6. Megnyitják az Arad Temesvár vasútvonalat május 20. Megnyitják a Temesvár Karánsebes Orsova vasútvonalat. Ezzel a vasút eléri a román határt Megalapítják a Délmagyarországi Történeti és Régészeti Múzeumot június 9. Királyi rendelettel feloszlatják a Bánsági határőrvidéket, a szerb és román bánsági ezredek területének egy része Temesvár vármegyéhez csatoltatik Megindul Temesvár első magyar nyelvű napilapja Temesi Lapok címen. Megalapítják a Délmagyarországi Természettudományi Múzeumot Felépül a Ferenc József (német) színház, vigadóval és háromemeletes szállóval. Helmer és Fellner bécsi építészek tervei szerint, olasz reneszánsz stílusban augusztus 28. Iskolaszéki határozat szerint a tantárgyakat nem csak német, hanem magyar nyelven is tanítani kell Magánvállalkozó városi telefonhálózat kiépítését kezdi meg Berendezik a Temesvári Első Műmalom Rt. gőzmalmát, ami 250 munkást foglalkoztat. Leég a Ferenc József Színház, a város megveszi és újonnan berendezi. 17

22 között Közel 6 millió korona költséggel sima útburkolatok és asphalt gyalogjárók épülnek a városban. Ekkor építik ki Temesvár sugárútjait is november Lejár a város 25 évre szóló szerződése az osztrák légszesz-világítási társasággal, amely a város köz- és magánvilágítását ellátta. A város érdekei szerinti meghosszabbítás a társaság ellenállásán megbukik. Ekkor ajánlkozik a londoni International Brush Electric Comp. Limited bécsi képviselője a város elektromos világítással való ellátására. Az ajánlatot elfogadják. Decemberben 25 évre szóló szerződést kötnek a vállalattal. A társasága közvilágítást 300 darab egész éjjeli, 200 darab fél éjjeli és 10 darab ívlámpával oldja meg, s szeptember 1-től Ft átalányért vállalja. Ezért jogot nyer arra, hogy magánosoknak is áramot szolgáltasson. A kontinens első váltóáramú, központi, városi elektromos közvilágítása végül is november 1-én lép üzemben Megalapítják a Temesvári Gyufagyárat. Legismertebb terméke az Emke gyújtó. 400 munkást foglalkoztat. Megalakul a Magyar Színügygyámolító Egyesület október 1. Első magyar nyelvű színházi téli idény Temesvárott. (A pozsonyi társulat októbertől januárig itt játszik.) 1885 Megalakul a Timisana nevű román bank június 14. Iskolaszéki ülés. Kimondja, hogy a községi iskolák főképpen magyarok. Az első és második osztályokban a fősúlyt a magyar nyelv tanítására kell helyezni. Harmadik osztálytól pedig kizárólag magyarul folyhat a tanítás. A lakosság hitfelekezet szerinti megoszlása 1890-ben római katolikus fő a fő görög keleti fő evangélikus fő református fő görög katolikus 621 fő A lakosság nemzetiségi megoszlása 1890-ben a fő német fő román fő a fő tót 315 fő egyéb fő 1891 Országos ipari és mezőgazdasági kiállítás nyílik. Megalakul a Temesvári Jogászegylet április 23. I. Ferenc József megszünteti a város vár-jellegét. A város a kincstártól 2 millió koronáért megszerzi a várműveket a várterületekkel együtt A város megveszi a villanyvilágítási telepet ban átveszik a hozzá tartozó üzemet is Megnyitja kapuit a m. kir. állami tanítóképző és a róm. katolikus óvónőképző. 18

23 1894 A város nemzetközi pályázatot ír ki csatornázási gondjai megoldására. (Végül 1904-ben helyi városi mérnökökkel dolgoztatják ki a tervet, ami 1913-ra megvalósul.) 1895 A város megbízásából Ybl Lajos műépítész részletes városrendezési tervet készít. Fő célja, hogy Temesvár a kontinens egyik legszebb és legegészségesebb városa legyen. Megindul a városrendezés, a Bega szabályozása, sétányok, gyermek játszóhelyek, parkok kialakítása, szobrok kihelyezése Megindul a tanítás az állami főgimnázium első osztályában körül Temesvár a következő hivatalok székhelye: csanádi r. kat. püspökség, görög keleti szerb püspökség, káptalan és szentszék, vármegyei törvényhatóság, központi járási szolgabírói hivatalok, királyi ítélőtábla, törvényszék, járás bíróság, pénzügyigazgatóság, állami építészeti hivatal, posta- és távíróigazgatóság, közúti területi felügyelőség, hadtestparancsnokság, állandó vegyes felülvizsgálati bizottság, 61. hadkiegészítő kerületi parancsnokság. A legfontosabb helyi magyar nyelvű sajtótermékek: Délmagyarországi Közlöny, Kereskedők Lapja, Történelmi és Régészeti Értesítő, Természettudományi Közlöny, Havi Közlöny Létrehozzák a 3 holdas Erzsébetligetet. A város belterületén ekkor közel 60 holdnyi liget és sétány van július 27. Megindul a városi villamosvasút üzemeltetése Beindul az Első Délmagyarországi Kalapgyár működése, 350 munkással Megépül a Turul Cipőgyár. Ez idő szerint e gyár az ország legnagyobb cipőgyára május 1. Megkezdi működését a városi zálogház június szeptember Sajtóperek a bánsági német nemzetiségi mozgalom vezetői ellen Temesvárott A város közönsége nyilvános könyvtárat alapít december 31. A város megvásárolja a helyi téglagyárat március 26. Városi közgyűlés, ahol Munkásjóléti Bizottságot alakítanak a munkásviszonyok tanulmányozása és javaslattétel végett A város kétszáz gazdasági munkásház építésére vállalkozik. (Az első húszat 1910-ben adják át, 1911-re 137 ilyen ház készül el.) 1909 A város elhatározza az utcatisztítás és szemétfuvarozás házi kezelésbe vételét. Városi fuvartelepet hoznak létre február 28. Városi közgyűlés. A város az ipart munkások számára is lakásépítési akciót indít. (Ekkor a városban kb. 13 ezer ipari munkás él.) 1910 A városi hatóság átveszi a gróf Csekonics-féle uradalom temesvári tejcsarnokát, és azt városi tejközponttá fejleszti. Árszabásában a tej literének ára nem haladhatja meg a 24 fillért es évek Működik az Apolló mozgóképszínház március A város a sertéshús drágaságát letörendő Szerbiából a saját és az e célból társult helybeli hentesek számlájára sertéshúst hozat be decemberétől Temesvár minden városrészében élelmiszerárusító helyet tart fönn, ahol burgonyát, tengeri halat, zöldséget és habot hoz olcsó áron forgalomba végén Elkészül az új közkórház részletes építési terve A város hatósági kenyérgyár építését határozza el, amely mindenben megfelelne az egészségügyi kívánalmaknak ősze Az első világháború alatt a Szerbia ellen indított hadjáratban működő német és osztrák magyar seregek főhadiszállása Temesvárott van. 19

24 1918. november 5. Mišic vajda, szerb vezérkari főnök, hadparancsa az 1. és a 2. szerb hadsereghez. (Szállják meg a Szerémséget, Szlavóniát, Horvátországot, Bosznia Hercegovinát, Dalmáciát és a Bánságot Temesvár Versec Fehértemplom vonaláig.) november 20. A Román Nemzeti Tanács kiáltványa. Igényli a románlakta területek, köztük a Bánság Romániához való csatlakozását december 30. A balkáni francia hadsereg csapatai bevonulnak Szegedre és a Bánságban kordont vonnak a román és a jugoszláv hadsereg közé június 4. Aláírják a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i Kis-Trianon palotában. Temes vármegye nagy részét Temesvárral Romániának ítélik. 20

25 1. Törökvilág, rácvilág Temesvár, 17. század HEGYI Klára Törökvilág, rácvilág fordulóján Temesvár török előkelői fellázadtak mindenható főnökük, Musztafa pasa ellen. A vár és több környékbeli erődítés tisztjei sorra a kádi elé járultak, és a pasa képviselőjének jelenlétében jegyzőkönyvbe vétették Musztafa visszaéléseit: több tisztet önkényesen rabságra vetett, körútjai során hosszabb időre beszállásolja magát a várakba és pazarul elláttatja magát, a szolgálati úton járó hivatalnokokat és saját kíséretét kapuk feltörésével, háztulajdonosok bántalmazásával kvártélyozza be temesvári török házakba stb. Míg a tisztek sérelmeiket sorolták, a város civil előkelőinek csapata tanúsította a bíró előtt, hogy a panaszosok egytől egyig feddhetetlen jelleműek, bejelentésük tisztán az igazság kiderítését szolgálja. Abban az évben, amikor mindez és még sok más történt, Temesvár éppen száz éve élt török uralom alatt. Elfoglalása óta a törökök második magyarországi tartományának (vilájetjének) amelynek területe a Tiszántúlt foglalta magába székhelye volt. Kormányzójának fontossága csak annyival maradt el a budaié mögött, amennyivel Bécs fontosabb volt az Oszmán Birodalom életében Gyulafehérvárnál. Míg ugyanis a budai pasa a nagy ellenféllel, a Habsburgokkal, addig a temesvári pasa a vazallus Erdélyi Fejedelemséggel szemben képviselte birodalma katonai és diplomáciai érdekeit. Ideje nagyobb részében a pasa persze nem Erdély ügyeivel foglalkozott, hanem tartománya katonai és polgári igazgatásával. Szerteágazó munkájában Temesvár ezer körüli (1625-ben 956 fős) őrségének tisztikara, közigazgatási, gazdasági, pénzügyi és vallási alkalmazottak kisebb hadserege segítette. Lakosok, utcák, középületek A századközi Temesvár életét egy ritka török forrás őrizte meg számunkra, a város török bírójának, a kádinak jegyző könyve, tele perekkel és szerződésekkel. Háromszáz bejegyzése nemcsak a város, hanem messzi falvak mindennapi ügyeit is megörökítette. Mivel egy bírósági jegyzőkönyv csak azoknak a neveit tartalmazza, akik a bíró elé kerültek, névanyaga nem ér fel egy népesség-összeíráséval. Mégsem lehet véletlen, hogy a kádi mindössze három magyar ügyével foglalkozott (Ők sem temesvári lakosok). E hármon kívül a jegyzőkönyvben kizárólag török és dél-szláv nevek szerepelnek. Ennek alapján persze nem állítható, hogy a városban egyáltalán nem maradt magyar lakosság. Ottendorff Henrik, a császár 1663-as belgrádi követségének tagja, azt állította, hogy Temesváron és a környező falvakban igen sok katolikus és görög keresztény él. Temesvár külvárosában mindkét vallásnak külön temploma van, a katolikus akkora, hogy legalább ember belefér, mellette egy ferences lakik. Nem tudjuk, hogy a hatalmas építményt hányan látogatták, de ha voltak hívei, azoknak magyaroknak kellett lenniük. A kádijegyzőkönyv alapján viszont nyilvánvaló, hogy nem az esetleg töredékében megmaradt magyar őslakosság határozta meg a város életét és arculatát. Temesvár a 17. század közepén is őrizte egy évszázaddal korábbi formáját és beosztását. A régi, négyszög alakú várat belsővárként kezelték, erődítésül a híddal hozzá kapcsolódó, vastag és fehérre meszelt tömésfallal megerősített város szolgált. A falakat mindenütt mély árok vette körül, amelyet a Temes természetes vagy odavezetett folyásai töltöttek meg. Az erődítést kelet felé a Sziget nevű külváros, nyugatra és északra a Rácváros koszorúzta. Úgy látszik, hogy a különböző vallású lakosok továbbra is igyekeztek külön városrészekben lakni. A régi várból kitiltották a polgári lakosokat, itt csak a parancsnok lakott néhány beosztottjával. Ide idegen csak külön engedéllyel, fegyverei leadása után léphetett be, vagy éppen be sem engedték, ahogy az évi követség tagjaival is tették. A belső vár lezárása megnövelte a megerősített város értékét, amelyet a helyi hierarchia rangos tagjai, mindenekelőtt katonatisztek laktak. Nem maradt adat olyan délszlávról, akit a várul szolgáló városban engedtek volna lakni. A város négy városrészre tagolódott, a két külváros pedig további tizennégyre. A helyi törökség majdnem az egész várost belakta: még a rác külváros legtávolibb csücskében is volt mecsetje. Csak a Rácváros északra elterülő részében nem maradt nyoma muszlim templomnak, feltehetőleg itt feküdt az a két városrész, amelyben 21