VIII. Szálak és animáció
|
|
|
- Laura Lakatos
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VIII. Szálak és animáció 1. Bevezetés A mai korszerő operációs rendszerek multiuser-multitask rendszerek. Tehát az operációs rendszer egyszerre több feladattal is foglalkozik. Gondoljunk csak arra, hogy amikor elkezdünk egy cd grabbelést akkor mellette még lehetıségünk van internetezni stb. Ez persze nem azt jelenti, hogy a processzor egyszerre több mőveletet el tud végezni, pusztán annyit jelent, hogy több feladattal foglalkozik úgy, hogy bizonyos stratégia szerint minden feladattal foglalkozik egy kicsit. Ezt a stratégiát nevezzük ütemezésnek, ami sok paramétertıl függhet (pl.: prioritás), de ezzel most nem kívánunk foglalkozni. Az ütemezés mondja meg, hogy a párhuzamosan futó folyamatok közül éppen melyik kapja meg a vezérlést. Természetesen ez a körforgás nagyon gyorsan megy, így a kívülálló felhasználónak úgy tőnik, hogy a programjai párhuzamosan, egyszerre mőködnek. Programjaink írásakor is lehetıségünk van a fent említett elvek használatára. Ezt a programozási technikát nevezzük többszálú programozásnak. 2. Többszálú programozás Java-ban 2.1. A programszál fogalma A programszál (thread) hasonlít az operációs rendszerben futó folyamatra: ı is csak idınként kapja meg a vezérlést. Az alábbi ábrán az is látható, hogy a folyamatok szálakból állnak. Amikor egy folyamat fut, akkor az ı szálai között oszlik meg a vezérlés. PTE-PMMK oktatási segédanyag 1
2 A programszál valójában egy utasítássorozat, amely valahol elkezdıdik, és valahol befejezıdik. Az ütemezést az ún. szálütemezı végzi A programszál állapotai A programszál megszületik, mőködik és meghal. Születésétıl a haláláig a következı állapotokba juthat: Új (new) : a szál megszületésekor ebbe az állapotba kerül amíg el nem indítják Futtatható (runnable) : A szál akkor futtatható, ha elindították és még él. Alállapotai a következık: o Futó (run) : a szál aktív, legfeljebb CPU-ra vár o Blokkolt (suspended) : ha valami akadályozza a szál futását vagy Alvó (sleep) : a szálat el lehet altatni valamennyi idıre. Ha ez az idıtartam letelik, akkor felébred és fut tovább Várakozó (wait): A szál addig vár, amíg fel nem ébresztik (notify). Ha jön az ébresztés, akkor a programszál tovább fut. Halott (dead) : egy szál halott, ha befejezte futását (a run végetért) vagy meghívtuk a stop() metódust 2.3. Java programszál létrehozása A Java-ban a programszál is egy objektum; osztálya a Thread osztály leszármazottja. A Thread osztály a java.lang csomag része, ezért importálásáról nem kell külön gondoskodnunk. Szálakat kétféle módon hozhatunk létre: (1) a Thread osztály kiterjesztésével (2) vagy a Runnable interfész implementálásával (tudjuk, hogy Java-ban többszörös öröklıdés nem lehetséges. Ha appletekben szeretnénk szálakat használni, akkor a Thread osztály kiterjesztése nem PTE-PMMK oktatási segédanyag 2
3 járható ıt, mivel egy applet az Applet osztály kiterjesztésével jön létre. Ekkor használható a Runnable interfész implementálása) (1) Ha a Thread osztály kiterjesztésével létrehozott osztályunkat példányosítjuk, akkor kapunk egy szálat, de ez még nem fog futni. A futtatáshoz meg kell hívnunk a Thread osztályból örökölt start() metódust. Ez inicializálja a szálat és elindítja annak run() metódusát. A run() metódus a szál fıprogramja, itt kap helyet az összes olyan mővelet, amit a szálnak el kell végeznie. Tehát összefoglalva azt mondhatjuk, hogy szál programozásakor át kell írnunk a run() metódust (az alapértelmezett run() metódus nem csinál semmit). (2) A Runnable interfész egyetlen metódust definiál a run() metódust. Ebben az esetben ennek a metódusnak az implementálása a feladatunk Példa programszálra Hozzunk létre 2 szálat és írjuk ki, hogy éppen melyik szál mőködik. Figyeljük meg a két megoldás közötti különbségeket Megoldás az (1) módszerrel PTE-PMMK oktatási segédanyag 3
4 Megoldás az (2) módszerrel 2.5. A Thread osztály további fontos metódusai start() Elindítja a programszálat. Meghívja a run() metódust sleep() A sleep() metódus segítségével egy szálat el lehet altatni a paraméterként megadott ezredmásodpercig. Például a Thread.sleep(1000) 1 másodpercre elaltatja a szálat isalive() Visszaadja, hogy a szál élı-e. Egy szál akkor élı, ha elindították és még nem halott currentthread() Visszaadja az éppen futó szálobjektumot getname() Visszaadja az éppen futó szálobjektum nevét. PTE-PMMK oktatási segédanyag 4
5 2.6. Szálak szinkronizációja Egy objektumhoz több programszál is hozzáférhet. Ilyenkor szükség lehet arra, hogy az egyik programszál bevárja a másikat. Erre szolgálnak a wait és notify metódusok. Az a szál, amelyik meghívja a wait metódust, blokkolódik, és addig vár, amíg egy bizonyos feltétel nem teljesül. Amikor jelzést kap, hogy újra futhat, megpróbálja folytatni a futást. A notify metódus szolgál arra, hogy egy várakozó szálat tovább engedjünk. Amikor a várakozó szál megkapja az üzenetet, megpróbál továbbhaladni. Néha szükség lehet arra, hogy az összes várakozó szál feléledjen. Erre szolgál a notifyall metódus. 3. Animáció Appletek esetén az animáció a paint() és a repaint() metódusok hívásával valósítható meg. A szálak pedig hasznos segítıtársak lehetnek az animációk megírásában. Az animációk esetén fontos szerepet kap a sleep() metódus is, ugyanis az emberi szemnek felfogható sebességgel szeretnénk megjeleníteni a grafikáinkat. PTE-PMMK oktatási segédanyag 5
PROBLÉMAFELVETÉS. Programozás III. Mit csinál? SZÁLAK + MULTIMÉDIA
Programozás III PROBLÉMAFELVETÉS Mit csinál? SZÁLAK + MULTIMÉDIA PROBLÉMAFELVETÉS RÉSZLET JAVÍTÁSI ÖTLET 1 JOBB JAVÍTÁSI ÖTLET MEGOLDÁS SZÁLKEZELÉS még mindig nem látszik semmi mert az applet is alszik
Vé V g é r g e r h e a h j a tá t s á i s s z s ál á ak a Runnable, Thread
Végrehajtási szálak Runnable, Thread Végrehajtási szálak Java-ban A Java program az operációs rendszer egy folyamatán (process) belül fut. A folyamat adat és kód szegmensekből áll, amelyek egy virtuális
Programozási nyelvek és módszerek Java Thread-ek
Programozási nyelvek és módszerek Java Thread-ek Laki Sándor [email protected] 2006. május 3. 0-0 Szálak (Threads) Ahhoz, hogy egy mai rendszer m ködhessen több 10-100 folyamatnak kell futnia. A folyamatok
C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21
C# Szálkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Szálkezelés 3 Konkurens Programozás Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem)
Programozás III GRAFIKA RAJZOLÁS SWING FELÜLETEN RAJZOLÁS GRAFIKA HASZNÁLATA. Rajzolni az awt csomag Graphics osztályának metódusaival tudunk.
Programozás III GRAFIKA GAFIKA RAJZOLÁS GRAFIKA HASZNÁLATA Rajzolni az awt csomag Graphics osztályának metódusaival tudunk. A java.awt.graphics osztály néhány metódusa: drawstring() drawrect() drawoval()
PHP5 Új generáció (2. rész)
PHP5 Új generáció (2. rész)...avagy hogyan használjuk okosan az osztályokat és objektumokat PHP 5-ben. Cikksorozatom elõzõ részében képet kaphattunk arról, hogy valójában mik is azok az objektumok, milyen
ű Ö ű ű Ú Ú ű
ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á
ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: [email protected] tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html 1 Kivételkezelés I. szokatlan, váratlan
ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó
Java felhasználói felület
Java felhasználói felület Alapfogalmak Komponens alapok Elek Tibor GUI-val kapcsolatos fogalmak Eseményvezérelt program Program futás: - induló állapot (induló UI) megjelenítése, - eseménykezelő végtelen
Párhuzamosság. Java a párhuzamosítást több féle képpen támogatja.
Java Szálkezelés Párhuzamosság Számító gépek egy időben több feladatot is el tudnak látni. Gyakran még egyszerű alkalmazásoktól is elvárt, hogy párhuzamosan több dologgal is foglalkozzanak. Például egy
VII. Appletek, grafika
VII. Appletek, grafika 1. Bevezetés A tantárgy elején említettük, hogy a Java alkalmazásokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek: alkalmazások (applications) alkalmazáskák (applets) Az eddig megírt programjaink
OPERÁCIÓS RENDSZEREK II GYAKORLAT
OPERÁCIÓS RENDSZEREK II GYAKORLAT 4. óra: Folyamatok Windisch Gergely [email protected] 2010 / 2011 tavaszi félév FOLYAMATKEZELÉS ALAPOK linuxban minden, amit elindítunk, az egy folyamat.
Előadás_#06. Előadás_06-1 -
Előadás_#06. 1. Holtpont, Éheztetés [OR_04_Holtpont_zs.ppt az 1-48. diáig / nem minden diát érintve] A holtpont részletes tárgyalása előtt nagyon fontos leszögezni a következőt: Az éheztetés folyamat szintű
1. Befektetési alapok 1
1. Befektetési alapok 1 A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően kezel.
Ha a gyógyítás nem mőködik
Ha a gyógyítás nem mőködik 2009 Rue Anne Hass, M.A., Intuitive Mentoring és I-Mentoring, www.intuitivementoring.com. Látogasd meg Rue honlapját, ahol további cikkeket találsz Az EFT-rıl és az érzékeny
Objektumorientált programozás C# nyelven III.
Objektumorientált programozás C# nyelven III. Kivételkezelés Tulajdonságok Feladatok Készítette: Miklós Árpád Dr. Kotsis Domokos Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Operációs rendszerek. Holtpont
Operációs rendszerek Holtpont Holtpont (deadlock) fogalma A folyamatok egy csoportja olyan eseményre vár, amelyet egy másik, ugyancsak várakozó folyamat tud előidézni. Esemény: tipikusan erőforrás felszabadulása.
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
Végrehajtási szálak - kiegészítések. Szinkronizálás, érvénytelenített metódusok helyettesítése
Végrehajtási szálak - kiegészítések Szinkronizálás, érvénytelenített metódusok helyettesítése Szinkronizálás Szinkronizálás szükségessége, példa: egy végrehajtási szál kiolvas egy adatstruktúrából egy
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
ű ű ú ű ű ú ú Í É ú ú ű ú ű ű ű ű Í ű ú Ü ű ű ú ú ú ú ú ű ű Á Í Ú ú Í ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ű Ú ú ú Í ú ú Ü ű ű ű ú ű Í ú ú ű ű ű ű ű Í ú ű ű ű Í ű ú ú ű Á ú ú ú ű ú ú ú ú ú ű Í ú ú ú ű ű ű ű
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Í Á É ő ő ő ú ú ő ő ő ő ő ő ő ő í ő ő ő ő ő ű í ő ű ő ú ő ű ő ő ő ő Á í í í ő ő ő ő í í ő í ü ő í ő í í í ő í ő í ő í ő ő í í ő ő ü ő í ő í ő ő ő ő í í í ő í ő ü í í ő ő ő ő ő í ü ű ő í í í ő í í ő ő ő
2. fejezet Hálózati szoftver
2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,
int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek
Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek
Ó Á Á Í Á ő ő ő ő ű ő Í ü ú ű ú ú ü ü ő ú ő ő ü ű ü ő ő ü ő ő ő ő ú Á Ú ú ő ő ő ő ú ú ü ő ő ú ú ő ü ü ü Í Í ő ü Á ő ő ő ú Í ü Ó Á Á Á ű Ó Á Á Í Á Á Í ü Í ü ő ő Ú ú ő Í ü ü Á ÍÁ ú Í ő Á Á Ó Á ú ő ő Á Ó
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 18/2012. (VII. 26.) önkormányzati rendelete. a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2012. (VII. 26.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Újfehértó Város Önkormányzatának
Í ű ű ő ő Á Ü Ü Ü Ü Í ü Í Í ő ü ü Ü ő ő Ü ő Ü ő ű ö ő Ü ő ö ő ő ú ö ő ű ö ű ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő ö ö ő Ü ő ö ö ő Á Ü Ú Ü Ü ÍÍ Ü ú ú ü Ü ü ő Ü ő Ü ö ő ö ő ü ö ő ő ú ö ő ő ű ö ö ű ö ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő Í
TST kapcsoló. működésének megértését segítő ábrasorok. Készítette: Balambér Dávid
STS kapcsoló és TST kapcsoló működésének megértését segítő ábrasorok Készítette: alambér Dávid S T T T T S 1. STS kapcsoló k=4 k=4 n=3 n=3 STS kapcsoló: n db be- és kimenet van és k db időkapcsoló blokkolásmentesség
Sugárkövetési algoritmusok (2. rész)
Sugárkövetési algoritmusok (2. rész) Ismét jelentkezik a sugarak szerelmeseinek szóló cikkünk, melyben tovább folytatjuk a fények birodalmában megkezdett utazásunkat. A fénysugarak rekurzív követésével
Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége (MŰ-SZA)
Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége (MŰ-SZA) 1093 Budapest, Török Pál u. 1. Telefon: 361 217-68-33 A MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK SZÖVETSÉGE (MŰSZA) ALAPSZABÁLYA (a 2013. december 18-i módosításokkal egységes
Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézete. Holtpont (Deadlock) Alapfogalmak, példák, ábrázolás. Biztonságos és nem biztonságos állapot
1 Holtpont (Deadlock) Alapfogalmak, példák, ábrázolás Kialakulási feltételek Biztonságos és nem biztonságos állapot Holtpont kezelési stratégiák Problémák 2 Alapfogalmak A deadlock (holtpont) az az állapot,
Programozás III CSOMAGOK. Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek.
Programozás III CSOMAGOK Az összetartozó osztályok és interfészek egy csomagba (package) kerülnek. A Java is csomagok halmaza: csomagokban van a fejlesztő környezet és az osztálykönyvtárak is: rt.jar fájl
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE
WINDOWS XP - A GRAFIKUS FELÜLET KEZELÉSE ASZTAL Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenı képernyıterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve
Windows hálózati adminisztráció
Windows hálózati adminisztráció Tantárgykódok: MIN6E0IN 6. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2015-16. tanév tavaszi félév Replikáció és tartományvezérlők Tartományvezérlő: az AD-t tároló
Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Követelmény, projekt, funkcionalitás 41 CSK 1
Követelmény, projekt, funkcionalitás 41 CSK 1 konzulens Eredics Péter csapattagok Olasz Ákos G34NIY [email protected] Panyiczky Péter Zoltán T533FJ [email protected] Lágler Krisztián FYMGQ8 [email protected]
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
Operációsrendszerek. 2. elıadás. Standard ismeretek II.
Operációsrendszerek 2. elıadás Standard ismeretek II. Bevezetés A rétegmodell Kernelfunkciók A megszakítási rendszer Folyamatvezérlés Memóriakezelés Erıforráskezelés Eszközvezérlık Programok végrehajtása
III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.
III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ÜZLETI TERV. 2011. év
1 Szécsényi Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. Szécsény Rákóczi út 90. 3170 ÜZLETI TERV 2011. év Készítette: Hanczik László ügyvezetı igazgató 2 A vállalkozás leírása: A Társaság 2005. november
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok
Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 3. Az objektumorientált paradigma alapelemei Objektum Osztály Példányosítás A konstruktor és a destruktor Osztályok közötti kapcsolatok 1 Objektum Definíció Az
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Concurrency in Swing
Concurrency in Swing A szálkezelés a swing alkalmazásokban is fontos. Cél egy olyan felhasználói felület készítése, amely soha nem fagy, mindig válaszol a felhasználói interakciókra, bármit is csináljon
VirtualBox, Debian telepítés
VirtualBox, Debian telepítés 1 VirtualBox Az Oracle VirtualBox egy x86-alapú (azaz AMD vagy Intel rendszerekre kifejlesztett), több platformon is futtatható virtualizációs program. A segítségével virtuális
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet
Magas szintű programozási nyelvek 2 Előadás jegyzet 1. Rendszerfejlesztés 0. lépés: Elemzés (analízis) 1. lépés: Tervezés a, technológia független rész b, technológia függő rész 2. lépés: Megvalósítás
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
JEGYZİKÖNYV. Jelen vannak:
JEGYZİKÖNYV Készült: Sárospatak Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében 2009. augusztus 3-án, az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli együttes