Gida, a szívünk csücske Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (

Átírás

1 Elléskor a leglényegesebb, hogy ne akarjuk azonnal világra segíteni az újszülöttet. Tudom, ilyenkor mindenkiben megindul a segítő szándék, nem gondolnak arra, hogy ezzel a természetestől eltérő munkát végeznek, mert az erdőben a muflonanyának, az őzsutának, a szarvastehénnek sem segít senki, hogy világra hozza magzatát, mégis elszaporodtak. Ez a természetes. Házi állataink közül a juh és a kecske őrizte meg legjobban a háziasítás előtti állapotát, ezért kevesebb gond van velük. Azzal, hogy elléskor nem segítünk, csak egy természetes folyamatot hagyunk végbemenni. Ha segítünk, akkor egy idő után a toló fájások gyengébbek lesznek, és a későbbi elléseknél segédkezni kell. Gondoljunk csak a tehenekre, amelyek ma már sokszor csak emberi segítséggel tudják világra hozni magzatjaikat. Az is így kezdődött. Ha az anya nem nyalja le a magzatmázt, akkor fogjunk egy szalmacsutakot (tiszta szalmából a markunkba összefogott maroknyi szalmából dörzsölőt készítünk), ezzel átdörzsöljük az újszülött bőrét. Így a gida bőrében meggyorsul a vérkeringés, gyorsabban megszárad, s egy csodálatos masszázzsal indítjuk el életében a gidát. Minél hamarabb szopnia kell 1. oldal (összes: 6)

2 Ellés után két órán belül szopnia kell a gidának a föcstejet (kolosztrumot). A kolosztrum az élet első óráiban nagyon fontos táplálék. Az ellés időpontjától távolodva egyre csökken azoknak az anyagoknak a mennyisége, melyek a gidák zökkenőmentes felneveléséhez, a passzív védekezéshez elengedhetetlenek. Ilyenkor nagymértékben eltér a tej összetétele a rendes tejelési időszakban kifejt kecsketejtől. Nagyon gazdag tápanyagokban, vitaminokban, ásványi sókban. Gazdag A-vitaminban, antitestekben, mely a fiatal állatok immunbiológiai előkészítésében játszanak igen nagy szerepet. A kolosztrumban levő magnézium hatására indul meg az első bélsár az újszülöttnél. Felhívom a figyelmet arra, hogy a kolosztrum alkalmatlan sajt készítésére, emberi fogyasztásra az ellést követő 7. naptól használhatjuk a kecsketejet. Ha nem szopna a gida, nekünk kell odatenni az anyja alá és az első sugarakat bele fejni a szájába. Ez kiváltja már a szopási ingert. Az első napokban figyelni kell, hogy a gida szopik-e, az anyja hagyja-e szopni. Főleg előhasi (első ellésű) anyáknál fordul elő, hogy nem hagyja szopni a gidáját, mert nem tudja még mit kell tennie ilyenkor. Az anyát meg kell fogni, a gidát odatenni a tőgyhöz, és néhány sugarat kell a gida szájába fejni. A siker nem marad el, a gida szopni kezd. Ha, ne adj isten, nem szopik, és az anyja sem akarja engedni, akkor baj van, mert a gida életképtelen lehet. Amikor nem alkalmas A kezdő kecsketartóknál sok a szedett-vedett állomány, amelyekről tulajdonképpen senki nem tud semmit. Megszületnek az ikrek, netán hármas ikrek, oda vannak a boldogságtól. Majd az egyik, aztán a másik is elhullik, nem tudják mire vélni. Vagy: hármas ikrek esetén egy születik élve a többi halva. Ezek olyan jelek, melyekre oda kell figyelni. Nem természetes dolgok. Az anyaállat reakciói azt jelzik, hogy nem vagyok alkalmas a továbbtenyésztésre. De ilyenkor következő évben is befedeztetik, majd biztosan jobban sikerül. Tudom, ezt így kijelenteni túlságosan kegyetlennek tűnik, de a közel hatvan éves állattenyésztői gyakorlatom, állatorvos barátaim tanácsai alapján merem ezt leírni. Nem szabad vele foglalkozni. Ha elhullik, sajnálni lehet, de nincs eredménye. Számtalanszor tapasztaltam, hogy az ilyenkor agyon pátyolgatott gida is néhány héttel később elhullott. Volt egy aranyos szuka kutyám, amelyik hajlandó volt dédelgetni az elesett gidákat, több alkalommal előfordult, hogy a szuka gondosabban nyalogatta a gidát, mint a saját kölykét. Vigyázott rá, és a 10-ből 9 alkalommal a gida elpusztult. Sajnálni nem szabad. Sok erőfeszítést, pénzt fektetni az életben maradásáért nem érdemes. Ezért szoktam lemérni a megszülető gidát. Ha 3 kg alatti a súlya, nem sok remény van az életben maradására. Ha az ilyen gida vitalitása (életben maradó képessége) jó, hamar kiderül, mert szopni fog. Ellenkező esetben nem szabad erőltetni, nincs eredménye. Szinte hallom az ellenvéleményt: nekem sikerült. Tessék belegondolni: 50-ből egy eset. Aztán ez felkerül a facebookra és mindenki folytatja az erőlködést az állomány leromlásáig, a kudarcig. Nézzük meg a gida ivarszervét, nehogy hermafrodita (mindkét nemi szerve megvan) azaz hímnős, vagyis tenyésztésre alkalmatlan legyen. Főleg sorozatosan suta (buga) tenyészbakok használata esetén fordul elő gyakran. A gödölyéknél (nő ivarú gidák) nézzük meg a tőgybimbó kezdeményeket. Ha látunk a bimbókezdeményen fattyú bimbót, azaz oldalirányú kinövést, ez majd anyakorban nehezíti a fejést, ezért kérjük meg az állatorvost, hogy távolítsa el. Könnyen eltávolítható későbbi rossz következmény nélkül. 2. oldal (összes: 6)

3 Kezdődik az etetés A gida négy napos kortól szálal, ami azt jelenti, hogy a finom illatos szénából, az anyjától látott mozdulatok szerint szájába veszi a szénát, az abrakot. Ha ízlik neki, akkor nagyobb intenzitással fogyasztja a száraz takarmányokat. Ha a gida előtt mindig friss széna, abrak van, akkor könnyebben rászokik a száraz takarmányra és a választás is könnyebb lesz. Azért kell egyszerre kevés abrakot, kevés szénát eléjük tenni, hogy ha elfogyott, lehessen frisset, jó illatút, ízletest adni nekik. Így lehet hamar száraz takarmányra szoktatni a gidákat. Ekkor kezdődik el a tulajdonképpeni kérődzés. A bendő megtelik azokkal a mikrobiológiai lényekkel, melyek segítik (tulajdonképpen elvégzik) a bendő munkáját és segítik a takarmányok lebontását. Ugyanis az újszülött bendője steril, nincsenek benne azok a mikrobiológiai lények, melyek létfontosságúak az emésztésnél. Ehhez kell az a négy nap. Ha rossz az anyának adott széna, abrak akkor ez jobban elhúzódik, mert nincs kedve a rosszat elfogyasztani. De emésztési rendellenességet is eredményez, ami elhulláshoz vezethet. Szarvtalanítsunk Négy napos kortól kezdve néhány napig van időnk, hogy szarvtalanítsuk újszülött kecskéinket. Sok későbbi kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ha ezt elvégezzük. A szarvas egyedek gorombábbak a többiekkel szemben, könnyen odavágnak a másik anyának, amelyiknél vetélés, tőgy kihasadás fordulhat elő. Mindez megelőzhető. A szarvtalanítást a következőképpen végezzük el. Négy napos korban már kitapintható a szarv kezdemény. A kezdemény körül lenyírjuk a szőrt, a szarvtalanító ampulla gézzel betekert végét összeroppantjuk, és amikor a vegyszertől a géz átnedvesedett, akkor a lenyírt felületet körbe kenjük. Vigyázzunk, a vegyszer ne kerüljön a gida szemébe. (A szarvtalanító ampulla beszerezhető az ANITECH, Budapest Remény utca 42. szám alatti 3. oldal (összes: 6)

4 áruházában. Postán, utánvéttel is megrendelhető. Egy ampulla gyakorlat esetén két gidára is elegendő.) Az emésztés Mint írtam, a gida négy napos kortól szálalni kezd. De mi van a tej szopásával, akár az anyját, akár a cumis üveget szívja. A gida a születése után úgy él, mintha nem kérődző lenne. Hát akkor mi? Igen, mintha együregű gyomrú állatok lennének. Hogyan lehetséges ez? Ehhez ismerni kell a kérődzők összetett gyomrát és az újszülött kori állapotát. A mellékelt ábrán bemutatom hogy mi történik ott ilyenkor. 4. oldal (összes: 6)

5 Amikor már beindul a bendő működése akkor a száraz takarmányok útja nem ez. De akkor sem szabad, hogy a tej a bendőbe, illetve a recés gyomorba jusson. A kérődzők a felvett takarmányt felületesen megrágva, nyállal összekeverve nyelik le és ilyenkor a bendőbe kerül, ahonnan a perisztaltikus mozgás hatására a recés gyomorba jut. Innen a pihenés állapotában (ezért kell nagy helyet biztosítani, hogy mindegyik nyugodtan tudjon pihenni és kérődzeni) felböfögi, és lassú rágással rágja meg a takarmányt. Alapos megrágás után most már a százrétű gyomorba kerül. Itt keveredik a baktériumok, virágállatok sokaságával. Ezek végzik el tulajdonképpeni emésztést és adják át a megemésztett tápanyagot. Tudom ez hihetetlennek tűnik. Egy alkalommal a kaszálóról frissen bálázott szénát vittem be a kecskéimnek. Az egyik nagyon élelmes anya rendesen jól lakott a közel 70 C-os rétről (több napig tartó rekkenő hőség idején) beszállított szénából. Ami tulajdonképpen abban a pillanatban szinte steril volt. Leállt az anya bendőműködése, mert a szénától a baktériumok elpusztultak. Újra indítottuk a bendőműködést élesztőből készített beöntéssel. Ezt másik kérődző állat szájából kivett felböfögött bólussal is meg lehet ezt tenni. Amint a gida elkezdi szopni az anyját, és a tej a szájába kerül, kialakul az összetett gyomorban, illetve a bendőben a nyelőcső vályú. (Ezért kanyarodik el a tej útja a bendő szájánál, mert akadályozza egy izomredő a tej bendőbe jutását.) A bendőben a nyelőcső folytatásában az izmok vályúszerű képződményt alkotnak és a kiszopott tej közvetlenül a százrétűn keresztül az oltógyomorba kerül, ahol a tej találkozik az oltóenzimmel, a kimozinnal (amit a sajtkészítésnél is használunk, csak más formában). Ennek hatására a tej megalvad. A megalvadt tejet azután az ott levő baktériumok segítségével megemészti a gida. A megemésztett tápanyagok pedig a véráram segítségével a szükséges szervekhez kerülnek a testépítés gyorsítására, ugyanis minél távolabb kerül a születéstől a gida, annál lassúbb a fejlődése, 7 hónapos korra egészen lelassul Az anyakecske 3 éves korára éri el teljes fejlettségét, addig a tejtermeléshez szükséges takarmányon felül a fejlődésre is kell számolni tápanyagot. Joggal kérdezhetik, hogy mi van, ha nyelőcső vályúból kifolyik a tej. Azért kell az anyja alatt hagyni a gidát, hogy a saját természetes reakciója szerint szopjon. Ilyenkor nem fordul elő, hogy túlcsordul a tej a nyelőcsővályúból. Ha cumiból szoptatunk és nem mindig pontosan abban az időben, akkor előfordulhat, mert ilyenkor a gida mohón kezd szopni. A mohó szopás eredménye, hogy nem egyenletesen csurog végig a nyelőcsőből a vályúban a tej és ilyenkor a bendőben kialakult nyelőcső vályú nem képes továbbítani a tejet, mivel teteje nincs így kifolyik a bendőbe, ahol nincs oltóenzim és az odacsurgott tej rothadni kezd, aminek a következménye az intenzív hasmenés. A gida nagyon érzékeny a hasmenésre, könnyen elhulláshoz vezet. A tej kiváltására már van tejpótló szer (borjú, bárány), azonban sokan tehéntejjel pótolják a kecsketejet. Az is megfelel erre a célra, de a gida fejlődése nem éri el a kívánatos mértéket. A tehéntej aminosav garnitúrája eltér a kecsketejétől. Így az újszülött sokkal nehezebben emészti meg, mint a kecsketejet. A tejpótló szer is tehéntejporból, vagy tehéntejsavó porból készül, azonban a szoptatással nagyon vigyázzunk a fent említett problémára. Az adagolt tej, tejpótló mennyisége a 3 4. hétre ne haladja meg a napi 1,6 1,7 kg mennyiséget (1 liter tej fajsúlya 1,033 kg). Innentől kezdve fokozatosan kell csökkenteni a napi mennyiséget, hogy két hónapos korra le lehessen választani a gidát. Fokozatosan csökkentsük a tej mennyiségét a 4. héttől kezdve 1-2 decivel két-három naponként. A választás A választás mindenesetre komoly sokkal jár. Időpontját mindenki maga határozza meg. A gödölyéket, melyeket továbbtartásra szánok, 60 napra választom le és természetes szoptatással nevelem. A franciák 35 napra, vagy 49 napra választják gidáikat, de addig igen intenzíven takarmányozzák, hogy 7 hónapos korra elérjék a 30 kg-os testtömeget. Ha nem éri el a gida, akkor csökött marad. Hiába lesz következő ősz elejére 30 kg, akkor már csak visszamaradott állatként tudunk vele foglalkozni. A kifejlett állatok mindig észreveszik ezeket az egyedeket és őket kezdik ki legelőször. Egy vizsgálat kapcsán kiderült, a vizsgált állatok (kb db) 27 százaléka nem érte el a kívánatos testtömeget. 5. oldal (összes: 6)

6 Most sokan arra gondolnak, hogy nekem csak arra kell a kecske, hogy a családnak legyen egy kis teje. Közben a megszülető felesleges gödölye szaporulatot jó tenyészanyagként kívánják értékesíteni, becsapva esetleg olyan másik kezdő kecsketartót, aki nagy reményeket fűz az újonnan vásárolt állathoz. Ez a gida aztán a már említett terheltséggel érkezik az új tulajdonoshoz, csalódást, kellemetlenséget okozva. Nem véletlen, hogy törzskönyvi ellenőrzésből származó minősített tenyészbakokat írnak elő mindenütt. Az eredménytelenségnek nem ezek a bakok az okai, hanem a törvényt kijátszó, a bakok adataival származási lapjaival manipulálók, nem egyszer az állami támogatás megszerzése érdekében. Ne feledjük: az állattenyésztés felelősség is. Szerző: Buzás A. Sándor Közzététel ideje: , vasárnap, 14:35 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)