SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MEZŐTÁRKÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Nevelőtestületi elfogadás dátuma: szeptember hó 01. Fenntartói jóváhagyás: Nkt. 25. (4) bekezdés szerint Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint Tervezett felülvizsgálat dátuma: jogszabályi előírás, nevelőtestületi döntés szerint. 1

2 Tartalomjegyzék 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA 3.1 Az intézmény felelős vezetője Az intézményvezető-helyettes helyettesítése A tagintézmény-vezető helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése az intézmény irányításában 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető feladatai 3.3 Aláírási jogkör 3.4 A Képviselet szabályai 3.5 Az intézmény vezetősége 3.6 A kiadmányozás szabályai 3.7 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak Az ellenőrzés módszerei és módja Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek 3.8 Az intézmény függőségi kapcsolatai 4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATUK EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 4.1 Az iskolaközösség 4.2 A nevelők közösségei, az intézmény nevelőtestülete a) Döntési jogköre kiterjed: b) Véleményezési jogköre: A nevelőtestület értekezletei 4.3 A nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 4.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 4.5 A szülői munkaközösség 4.6 Az intézményi tanács 4.7. A diákönkormányzat 4.8 A tanulók közösségei 5. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI 5.1 Tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje 5.2 Az intézményi közösségek kapcsolattartási rendje Szülői közösség Az alkalmazotti közösség Az intézményi tanács Diákönkormányzat 2

3 5.2.6 Az osztályközösségek A közalkalmazotti tanács, a szakszervezet 5.3 A belső kapcsolattartás formái és rendje Az intézményvezetőség Az intézményvezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szülői szervezet /SZMK / A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülők 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 6.1 Pedagógiai, szakmai kapcsolatok 6.2 Iskola-egészségügyi ellátókkal való kapcsolattartás Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat 6.3 Az iskolai védőnő feladatai A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 7.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 7.2 A pedagógiai program 7.3 Az éves munkaterv 7.4 Intézményi önértékelési program és az éves önértékelési terv Az intézményi önértékelés területei és gyakorisága 7.5 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok Belső - külön dokumentumba foglalt - szabályzatok 7.6 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 7.7 Az intézmény működését meghatározó értekezletek 8. A TANULÓK TANKÖNYVTÁMOGATÁSÁNAK ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 6.2 A közalkalmazottak munkarendje 9.3 A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 9.4 Pedagógusok munkarendje Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje 9.5 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 9.6 Az iskola nyitva tartása 10. A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11.1 A pedagógiai munka ellenőrzése 11.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai 3

4 12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 13. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 13.1 Versenyen részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 13.2 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 14.1 Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni 14.2 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell 15. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 15.1 A hagyományápolás külső megjelenési formái 16. NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.1 Az SZMSZ hatálybalépése 18. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 19. Fenntartói és működtetői nyilatkozat 20. MELLÉKLETEK 4

5 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. 5

6 A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, Egri Tankerületi Központ szabályzatai 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Mezőtárkányi Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján nevelőtestület elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet, közalkalmazotti tanács, pedagógus szakszervezet helyi vezetése. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezetője hagyta jóvá. A szervezeti és működési szabályzat egy példánya és az intézményműködést meghatározó alapdokumentumok megtalálhatók: az igazgatói irodában, az intézményegységek vezetőinél, az iskola honlapján A szervezeti és működési szabályzat és a házirend fontos előírásait, ill. az intézmény alapdokumentumainak hozzáférhetőségét a beiratkozó tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. Tartalmáról és előírásairól az intézmény vezetője az intézményvezető -helyettes és a tagintézmény vezető adnak tájékoztatást munkaidőben. 1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, 6

7 tanulójára és mindazokra nézve kötelező érvényű, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása A szeptember 1-jén a 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet alapján létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az állami köznevelési közfeladatellátás keretében köznevelési intézmény fenntartási feladatokat ellátó szerv. A Mezőtárkány- Egerfarmos Általános Iskola alapfokú oktatási intézmény, amely az Egri Tankerületi Központ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik, szakmai alapdokumentum Az intézmény köznevelési feladatok ellátására létesített jogi személy, képviseletét szakmai tekintetben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. Az intézmény neve Mezőtárkányi Általános Iskola OM azonosítója Székhelye Mezőtárkányi Általános Iskola 3375 Mezőtárkány Kossuth út amkmezo@t-online.hu Tagintézménye Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája 3378 Mezőszemere, Szabadság út szemisko@gmail.com, mezisko@gmail.hu Mezőtárkány Általános Iskola Telephelye Telephelye 3375 Mezőtárkány, Rákóczi út 22. Mezőtárkányi Általános Iskola Egerfarmosi Telephelye 3379 Egerfarmos, József Attila út 1. e- mail: Alapítás éve szeptember 1. A fenntartó szerv neve és Egri Tankerületi Központ székhelye 3300 Eger, Bem tábornok út 3. Létrehozásáról rendelkező Alapdok száma határozat Jogállása Működési köre Jogi személyisséggel rendelkező szervezeti egység Kötelező felvételt biztosító iskola, felvételi körzetét a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatal határozata állapítja meg. Általános Iskola 1 8. évfolyam - Mezőtárkány 7

8 Intézmény típusa Gazdálkodási besorolása Az intézmény vezetőjének kinevezése Az intézmény képviseletére jogosult Általános Iskola 1 8. évfolyam - Mezőszemere Általános Iskola 1 4. évfolyam - Egerfarmos Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik évi CXC törvény A nemzeti köznevelésről 68. alapján A fenntartó által megbízott mindenkori intézményvezető 2.2 Az intézmény bélyegzőhasználata Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető, intézményvezető -helyettes, tagintézmény-vezető minden ügyben iskolatitkár (a munkaköri leírásában, szereplő ügyekben, bizonyítványok, törzskönyv) osztályfőnök (félévi és év végi érdemjegyek adminisztrálásakor használhatja) 2.3 Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: a) Mezőtárkányi Általános Iskola körbélyegzője: Magyar köztársság címere a Mezőtárkányi Általános Iskola 3375 Mezőtárkány Kossuth út felirattal. b) Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája körbélyegzője: Magyar köztársság címere a Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. felirattal Fejbélyegző: Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája 3378 Mezőszemere, Szabadság út AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA 3.1 Az intézmény felelős vezetője Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét egy intézményvezető - helyettes, valamint a tagintézmény- vezető közreműködésével látja el. Az intézményvezető, a vezető beosztású, valamint felelős beosztású dolgozók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola nyitvatartási idejében az intézményvezető és/vagy helyettese(i) az iskolában tartózkodik. Az intézmény vezetőinek benntartózkodására vonatkozó beosztást maguk készítik el és teszik az intézményen belül elérhetővé. A tagintézményben a benntartózkodási rendet is meghatározzák. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. A köznevelési intézmény vezetője a munkavállalók felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorolja. Az intézményvezető a 8

9 Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, és a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. Felelős a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Felelős az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Felel a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért. Felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért. Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját. Felelős a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. Felelős a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért. Gondoskodik a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét Esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézményvezető felel az intézmény, illetve a tagintézményben működő évfolyamok rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért. A szervezeti egységek munkájának összehangolásáért, gyakorolja a törvény által biztosított munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatos jogosítványokat. Irányítja a személyzeti munkát. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartoznak: Az Egri Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata VII. fejezet 38. -a által meghatározott feladatok, jogkörök. Az egységes hivatali működés megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető: a szakmai feladatai ellátása, az intézmény fenntartása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, 9

10 az intézmény működtetése kérdésében az illetékes az Egri Tankerületi Központtal és települési önkormányzat képviselőjével. Hatásköréből átruházza: a) az általános intézményvezető -helyettesre: a tankötelezettségből adódó feladatokat, beiskolázást a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését a pályázatban megjelölt feladatok a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását b) a tagintézmény vezetőre hatásköréből átruházza a tagintézményekre vonatkozóan: a tankötelezettségből adódó feladatokat a beiskolázásból, tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását a pályázatban megjelölt feladatok a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok Az intézményvezető helyettesítése az intézmény irányításában Az intézményvezető akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes távolléte esetén a felsős munkaközösség vezető látja el a helyettesítést. Nyári szabadság esetén az ügyeletes vezető lát el helyettesítési teendőket. Az intézményekben, a nyári szünetben a vezetők hetente szerdánként - külön beosztás szerint óráig látnak el ügyeletet. Az intézményvezető tartós távolléte esetén - legalább kéthetes, folyamatos távollét - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedésben ad felhatalmazást. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az intézményvezető-helyettesítését az intézményvezető-helyettes látja el. 10

11 3.1.2 Az intézményvezető-helyettes helyettesítése Az intézményvezető-helyettest akadályoztatása esetén a felsős munkaközösség vezető helyettesíti. Az ő távollétében az alsós munkaközösség vezető követi A tagintézmény-vezető helyettesítési rendje A tagintézmény-vezető távolléte esetén: A Mezőszemerei Tagintézményben a tagintézményvezetőt az osztályfőnöki munkaközösség vezető, majd az alsó tagozatos munkaközösség vezető helyettesíti. 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: Intézményvezető-helyettes Tagintézmény-vezető Az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Rendszeres információcsere révén kölcsönösen tájékoztatják egymást az ellenőrzési területükön történt eseményekről Az intézményvezető-helyettes A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látják el. Részletes feladataikat munkaköri leírás tartalmazza A tagintézmény-vezető A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezető tagintézményben önállóan látja el feladataikat, de az alábbi területeken alárendelt a központi iskola intézményvezető- helyettesének: a statisztikai adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok esetén a szakmai intézményvezető- helyettesnek a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok esetén az általános intézményvezetőhelyettesnek a beiskolázásban az általános intézményvezető-helyettesnek Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető feladatai egységes fellépéssel követeljék meg a munkatervi feladatok, az intézményi szabályzatok, az iskola rendjének, tisztaságának betartását kötelesek eljárni vagyonvédelmi, balesetvédelmi ügyekben, a felnőtt ügyelet megkövetelésében és ellenőrzésében biztosítaniuk kell az információáramlást, a tájékoztatást a dolgozók és az intézményvezető felé felkészültséget kell tanúsítaniuk a vezetői értekezleten. 11

12 Az igazgatóhelyettes/ tagintézmény-vezető szervezik meg az általuk irányított területek feladatainak végrehajtását, felelnek az ott folyó munkáért. A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél véleményezési jogot gyakorolnak. Az igazgatóhelyettes/ tagintézmény-vezető részt vesznek a nyugdíjazások előkészítésében, az üres álláshelyek betöltésére irányuló pályázatok meghirdetésében, elbírálásában. Figyelemmel kísérik az illetmény előmeneteli rendszerrel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartást vezetnek a közalkalmazottakról és az őket megillető juttatásokról, a pedagógusok továbbképzéséről, mindezekről folyamatosan konzultációt folytatnak az igazgatóval. Az igazgató/ tagintézmény-vezető az éves munka értékelése után, a feladatok meghatározásával egy időben áttekintik a munkaköri leírásokat, és ha szükséges, végrehajtják a változtatásokat, esetleges feladatátcsoportosításokat. 3.3 Aláírási jogkör Az intézmény nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van. Az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető jogköre kiterjed az aláírásra és bélyegzőhasználatra intézményük vonatkozásában - valamennyi irat esetén -, mely a hatáskörükbe átruházott feladatokból adódik. Ezek a következők: statisztika, túlóra elszámolás, tankönyvrendelés, gyermek- és ifjúságvédelem, továbbtanulás, szülői felszólítás a tanuló mulasztása esetén, versenyre nevezések, tanulói felmentések engedélyezése, stb. Az intézményvezető kizárólagos aláírási jogkörébe tartozó iratok: személy- és bérügyek, kitüntetési felterjesztések, tantárgyfelosztás, órarend, nevelői munkarend, felsőbb szervnek küldött, az intézmény életére hatással bíró iratok. 3.4 A Képviselet szabályai A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, 12

13 települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Az igazgató munkáját az alábbiak segítik még: munkaközösség-vezetők IPR munkacsoportok Intézményi önértékelési csoport iskolatitkárok 3.5 Az intézmény vezetősége Igazgató, Igazgatóhelyettes, Tagintézmény vezető Szakmai munkaközösség vezetők Önértékelési csoportvezető DÖK segítő tanár Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége alkalmanként is (aktuális feladat esetén) tart megbeszélést. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül/het/. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetése aktuális feladat esetén, telefonon és -ben, vagy személyes konzultáción keresztül tartja a kapcsolatot a tagintézmény vezetővel. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a közalkalmazotti tanács vezetőjével, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal és a közalkalmazotti tanács vezetőjével való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a 13

14 diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyek témájához kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 3.6 A kiadmányozás szabályai Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, cím), az irat iktatószáma, az ügyintéző neve A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya, az esetleges hivatkozási szám, a mellékletek száma. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány alján a keltezés alatt kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Baloldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 3.7 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető- feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető-kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. 14

15 A munkaköri leírásokat legalább ötévente át kell tekinteni. A közalkalmazott munkakörében bekövetkezett változás esetén a munkaköri leírást módosítani kell. A munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a dolgozó személyi anyagába kell elhelyezni. Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvált módon kell meghatározni. A terület kijelölésékor a célszerűség és az integrativitás legyen a meghatározó elem. Azonnali ellenőrzésre kerüljön sor azoknál a területeknél, amelyeken probléma mutatkozik A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése Kiterjed a tanítási órára, az órán kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre, az iskolai élet minden területére. Megszervezéséért az intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. A munkatervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető. Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt Az ellenőrzés módszerei és módja A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban - a szóbeli beszámolót is írásban kell leadni -, tanulói felmérések. Az ellenőrzést egy nappal előtte jelezni kell, rendkívüli esetben ez figyelmen kívül hagyható. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, az általánosíthatóakat a szakmai munkaközösségekkel meg kell beszélni. Az ellenőrzést a feladatok egyidejű meghatározásával kell befejezni. Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, amelyeket legalább a tanév végéig meg kell őrizni. Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tapasztalatok alapján intézkedési tervet kell kidolgozni a hibák kijavítására Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek 15

16 tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető, munkaközösség-vezetők a tanév közben meghatározott rendben), valamint a pedagógusok teljesítmény-értékelésével megbízott pedagógusok tanítási órák látogatása szükség esetén szaktanácsadói, szakértői kompetenciával haladási és osztályozó naplók ellenőrzése évi legalább két alkalommal az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése - osztályfőnök feladata az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése - osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése a szaktanár és az osztályfőnök tanév közben ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások) a pénzügyi és vagyongazdálkodással kapcsolatos területek. 3.8 Az intézmény függőségi kapcsolatai Az intézmény szervezeti és függelmi kapcsolatait a szervezeti felépítése határozza meg. Minden szervezeti egység egy vezetővel áll függőségi kapcsolatban. Ez alól kivételt képez az intézményvezető, aki az intézmény bármely dolgozóját utasíthatja. A szolgálati úttól eltérni csak sürgős esetben (kár- baleset elhárítás, baleset megelőzés) szabad, de ezt utólag közölni kell az illetékes vezetővel. Az áttanító pedagógus a munkavégzése során azon egység szabályzatait és utasításait köteles betartani, ahol éppen a munkáját végzi. 4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATUK EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL 4.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény éves munkaterve, IPR programja és munkaterve rögzíti. 4.2 A nevelők közösségei, az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 16

17 a) Döntési jogköre kiterjed: a pedagógiai program módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása, az iskolai házirend elfogadása, a munkaterv, a tanév rendjének meghatározása, a nevelési-oktatási intézmény munkáját, valamint átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus (ok) kiválasztása, iskolaszerkezet megújítása, döntés a tanulók súlyosabb fegyelmi ügyeiben, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, szülőkkel való kapcsolattartás rendjére. b) Véleményezési jogköre: az igazgatói/ tagintézmény-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, az igazgatóhelyettes megbízása előtti véleményezés, az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben A nevelőtestület értekezletei Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet tanévenként két alkalommal nevelési értekezlet IPR munkaterv szerinti értekezletek önértékelési csoport értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak..30..százaléka írásban / az ok megjelölésével /kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben- a nevelőtestület többségének kérésére- titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha 17

18 az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete, A nevelőtestület értekezletein emlékeztető jegyzőkönyv, illetve a nevelőtestület hatáskörében született állásfoglalásról, döntésről határozat készül. A jegyzőkönyv tartalmazza: * Az értekezlet helyét, idejét, megnevezését * A jelenlévők nevét * A távolmaradók névsorát, számát, a távolmaradás okát * Határozatképesség megállapítását * Az értekezleten tanácskozási joggal résztvevők névsorát * Az elfogadott napirendet * A jegyzőkönyvvezető, hitelesítők (2 fő) személyét, munkakörét * Napirendenként az előadó és a felszólalók nevét * A kérdéseket, a hozzászólások lényegét * A hozott határozatokat * Szavazás esetén annak számszerű eredményét * A jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítők aláírását * A jegyzőkönyv elkészítéséről az intézményvezető / tagintézmény-vezető gondoskodik. * A tantestület értekezleteinek jegyzőkönyvét, a jegyzőkönyvvezető az intézményvezető/ tagintézmény-vezető gondoskodik, és két hitelesítő írja alá. * Az értekezletekről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből az eredeti példányt az irattárban kell elhelyezni, a másolatot meg kell küldeni a fenntartó részére. 4.3 A nevelők szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a) alsós munkaközösség (tagjai: alsó tagozatban tanítók intézményi szinten) b) felsős munkaközösség (tagjai: a felső tagozatban tanítók) 18

19 A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, pedagógusok munkájának összehangolása a PP egységes értelmezése, végrehajtása, pedagógiai módszerek megválasztása, tankönyvválasztás elveinek meghatározása az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az év végi felmérések /vizsgák/ tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, belső intézményi dokumentumok megismertetése, gyakornoki követelmények teljesítésének segítése, javaslattétel az iskola igazgatója felé a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Intézményi önértékelési program és az éves önértékelési terv alapján a pedagógus önértékelésekben/ intézményvezető/ intézmény önértékelésében való részvétel IPR munkacsoportok (lásd IPR program), részletes feladataikat az IPR program és munkaterv tartalmazza, melyet a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően készítünk el A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve, TÁMOP fenntartási terv, IPR program, intézményi önértékelési program és az éves önértékelési terv, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg A munkaközösségvezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. 19

20 Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, véleményezi és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz az igazgatónak, állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére, állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezetői pótlékban és feladattal terhelt órakedvezményben részesülnek. 4.4 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 20

21 4.5 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: * saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, * a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), * a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, * saját pénzeszközeik felhasználásának módja Az SzMK munkáját az iskola tevékenységével az SzMK patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Az SZMK-nak egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSzszabályok elfogadásakor. 1 Véleményezési joga van a következő kérdésekben: a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, a házirend elfogadásakor, az iskola pedagógiai programjának elfogadásakor az intézmény működését érintő összes kérdésben az iskolák vezetése minden tanítási évben tájékoztatja a szülők közösségét az intézményi IPR program, önértékelési program, az éves munkaterv, a TÁMOP B- 13/ Köznevelés az iskolában pályázat feladatainak megvalósításáról, az országos kompetenciamérés eredményeiről. 4.6 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Az intézményi tanács dönt: a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 21

22 Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezető áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után jelen szabályzatban írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a házirend tartalmazza. /A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe./ 4.8 A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén-, mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 22

23 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, a tagintézmény legalább egy főt delegál szaktárgyi felelősök, tisztasági felelősök. 5. Az intézmény kapcsolattartási formái 5.1 tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje Az iskolában a tagintézményt a tagintézmény-vezető képviseli. Távollétében a helyettesítési rend szerinti helyettesítés lép életbe. A tagintézmény-vezető az intézményvezetővel és az intézményvezető-helyettessel rendszeres kapcsolatot tart. A tagintézmény-vezető az intézményvezetőség tagja. Az intézményvezetőségi üléseken rendszeresen beszámol az elmúlt időszak eseményeiről a tagintézmény vonatkozásában és a következő időszak teendőiről. Az intézményvezető hatáskörből ráruházott feladatokat teljes önállósággal és felelősséggel látja el. Alakuló, osztályozó és munkaértekezletet önállóan szervezi. A félévi és év végi értekezlethez beszámolót készít. A társadalmi szervekkel a tagintézmény a kapcsolattartást önállóan szervezi. Az intézmény szakmai munkájának életében a szakmai közösségek egymás között kölcsönös tapasztalatszerzéseket tartanak. A székhely intézmény és a tagintézmény az éves munkatervben leszabályozottak szerint részt vesz egymás kulturális tanulmányi és sport rendezvényein. A tanévnyitó és tanév záró ünnepélyeket az intézmények önállóan szervezik. 23