HATÁROZAT-ot. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel: Fax: cím: Ikt.sz.: D.521/ 7 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság az INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. (3515 Miskolc- Egyetemváros, Pf.:24., a továbbiakban: kérelmező) által az APERTUS Közalapítvány (1088 Budapest, Múzeum u. 17., képviseli: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, Dr. Morvainé Dr. Laczkó Katalin ügyvéd, 1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) Integrált tanulási környezet kialakítására, oktatási és adminisztrációs funkciók megvalósítása adatkapcsolat kiépítése akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs programokkal a TÁMOP /1/A program keretében tárgyú közbeszerzési eljárása elleni a Fővárosi Bíróság 7.Kpk /2010/2. sz. végzése folytán megismételt eljárásban a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzések Tanácsa Gazdasági Osztályát, hogy ,-Ft (azaz hétszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat 15 napon belül utaljon vissza a kérelmező részére. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, a D.696/15/2009. sz. jogorvoslati, valamint a jelen megismételt eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívást október 7-én tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 2009/S számon, tájékoztató jelleggel

2 2 a Közbeszerzési Értesítő 118. számában a KÉ 20560/2009 számon október 9-én jelentette meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta a beszerzés tárgyát, a felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiséget: Integrált tanulási környezet kialakítása, oktatási és adminisztrációs funkciók megvalósítása, a TÁMOP /1/A program keretében. Főbb funkciók: Digitális Középiskola tananyag- és tanulásmenedzsmentje. Tanulók nyilvántartása, adatkapcsolat kiépítése akkreditált ügyviteliiskolaadminisztrációs programokkal. Tanári funkciók. Az előírt funkciók megvalósítása, valamint további maximum 100 óra programozási feladatok ellátása. Az integrált tanulási és adminisztrációs környezet üzemeltetése, telepítése a csatlakozó intézményekben a program végéig. A teljesítés határideje: március 30. Ajánlatkérő a felhívás III. pontjában meghatározta a részvételi feltételek között a kizáró okokat, a pénzügyi, gazdasági és a műszaki alkalmassági feltételrendszert, valamint azok igazolásának módját. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont Súlyszám 1./ Ajánlati ár (bruttó HUF) 50 2./ Kapcsolat akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs programokkal - a kötelező mértéken felül vállalt mérték 30 3./ Késedelmi kötbér kötelező ( Ft/nap) mértéken felül vállalt mértéke 10 4./ Meghiúsulási kötbér kötelező (bruttó ellenérték 20 %-a) mértéken felül vállalt mértéke 10 A felhívás VI.3.5.1) pontja rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10-ig kerül pontszám kiosztásra. A VI.3.5.2) pont szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja az V.3.5.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: 1. részszempont esetén a fordított arányosítás, a 2., 3. és 4. szempont esetén az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza az ajánlatkérő a dokumentációban részletezettek szerint. A felhívás VI.7.7) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat érvényességének feltételeként Ajánlatkérő előírja, hogy Ajánlattevőknek rendelkezniük kell olyan iskola

3 3 ügyviteli és adminisztrációs szoftver - jelen fejlesztéshez szükséges mértékű - átdolgozási jogával, amely iskola ügyviteli és adminisztrációs szoftver beszerzése és üzemeltetése a 23/2008 OKM rendelet 3. (4) és (6) bekezdésében foglalt alapján a közoktatási feladatokat ellátó intézmények esetében elszámolható az e célra biztosított normatíva terhére, azt a miniszter akkreditálta. Az ajánlattételi határidő: november 12., az eredményhirdetés időpontja: november 19., a szerződéskötés tervezett időpontja: az eredményhirdetést követő 15. nap. Ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részvételi felhívást, az Útmutatót az ajánlattevőknek, a nyilatkozatmintákat és a műszaki leírást. A dokumentáció 11. pontja a 2. bírálati részszempont vonatkozásában az alábbiakat rögzítette: Ajánlatkérő előnyben részesíti azokat az ajánlattevőket, akik egynél több akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel összekapcsolják a jelen eljárás keretében kifejleszteni kívánt informatikai rendszert. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.7.7. pontja szerint minimum egy, akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel való kapcsolatot az ajánlat érvényességi feltételéül szabja, és csak az ezen felüli, egy rendszernél több kapcsolatot értékeli. Az értékelés során olyan iskola ügyviteli és adminisztrációs szoftverrel való kapcsolat kiépítése kerül értékelésre, amely szoftver beszerzése és üzemeltetése a 23/2008 OKM rendelet 3. (4) és (6) bekezdésében foglalt alapján a közoktatási feladatokat ellátó intézmények esetében elszámolható az e célra biztosított normatíva terhére, azt a miniszter akkreditálta. Ajánlatkérő az értékelési szempont esetében a pontszámot az alapján állapítja meg, hogy ajánlattevő a műszaki dokumentációban meghatározott minimálisan elvárt szinten hány akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel teremt adatkapcsolatot. A kötelező mértéken felül vállalt minden akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerrel történő kapcsolat megteremtésére ajánlatkérő 1 belső értékelő pontot ad, ezen belső értékelő pontokat ajánlattevőnként összesíti ajánlatkérő. Csak egy akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel való kapcsolat esetén (amely ajánlatkérő az érvényesség feltételéül szabott) nulla belső értékelési pontot kap az Ajánlattevő. Amennyiben minden ajánlattevő nulla belső értékelő pontot szerzett (azaz minden érvényes ajánlat egyformán csak egy-egy akkreditált ügyviteliiskolaadminisztrációs rendszerrel teremtett a műszaki dokumentációban meghatározott minimálisan elvárt szinten kapcsolatot), úgy ezen részszempont tekintetében minden ajánlattevőnek ajánlatkérő a maximális pontot (felső ponthatár) adja. Minden egyéb esetben az értékelés módszere a részszempont esetében egyenes arányosság alkalmazása, amelynek keretében az ajánlatkérő a legkedvezőbb (legmagasabb) tartalmi értékekre (értékelő pontok száma) a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi értékeire a legkedvezőbb tartalmi értékhez viszonyított eltérés aránya alapján számolja ki a pontszámokat:

4 4 A vizsgált P = P max A legjobb P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max : a pontskála felső határa A legjobb : a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legmagasabb érték) A vizsgált : a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. Kérelmező a 2. bírálati részszemponttal kapcsolatos kifogásait november 2-án küldte meg az ajánlatkérőnek, amelyet az november 4-én elutasított. A dokumentációt a kérelmező november 3-án vásárolta meg. Kérelmező a november 8-án postára adott, a Döntőbizottságnál november 10-én előterjesztett, majd írásbeli és tárgyalási nyilatkozataiban módosított, kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, a 2. bírálati részszempontra vonatkozó jogszerűtlen döntésének, alkalmazott megoldásának megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a Kbt-nek megfelelő eljárásra, és a jogorvoslati eljárás költségeiben marasztalását. Ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. A hiánypótlás teljesítését követően a Döntőbizottság november 18-án indította meg a jogorvoslati eljárást. Kérelme indoklásában a kérelmező megjelölte a felhívás IV.2.1) pontját és a dokumentáció II pontját, és előadta, hogy a felhívás sérti az esélyegyenlőség alapelvét, mivel a sikeres ajánlattétel reménye alapvetően a kizárólagos jogok birtoklásához kapcsolódó feltétel, nevezetesen az, hogy mely ajánlattevő képes hozzájutni akár egyetlen akkreditált programhoz történő kapcsolódás lehetőségéhez. Ez nem szakmai teljesítmény, hanem piaci pozíció kérdése, így ajánlatkérő esélyegyenlőséget sértő módon differenciál az alkalmas ajánlattevők között. Ajánlatkérő előnyben részesíti azon ajánlattevőket, akiknek már van saját akkreditált szoftverük, vagy rendelkeznek felhasználási joggal azokhoz történő kapcsolódásra. Az ajánlatkérés nem biztosítja az egyenlő esélyeket a szoftverekhez történő kapcsolódás felhasználási jogát illetően, így az alkalmas fejlesztő-cégek, szoftverházak a kizárólagos jogok hiányában indokolatlan hátrányt szenvednek a versenyben. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (3) bekezdését, a 67. (3) bekezdést és az 57. (4) bekezdés a) pontját. Kérelmező a november 19-én kiegészített kérelmében közölte, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció II. Fejezetének 2. pontjában az ajánlat érvényességének feltételéül írta elő minimum egy akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel való kapcsolatot. Kérelmező szerint ez a megfogalmazás jogszerűen a Kbt. 67. (3) bekezdésében foglaltak alkalmazását követeli meg, ennek hiánya pedig a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontjában foglalt érvénytelenséget eredményezi. Ajánlatkérő ezzel szemben tartalmilag műszaki-szakmai alkalmassági kritériumot, és ehhez kapcsolódó érvényességet határozott meg, és az ajánlatok rangsorolásának

5 5 szempontjává tette. Ezzel a Kbt. 67. (3) bekezdését, az 57. (4) bekezdés a) pontját és az esélyegyenlőség alapelvét is megsértette. Kérelmező a december 2-án megtartott jogorvoslati tárgyaláson, majd a december 3-án előterjesztett beadványában közölte továbbá, hogy jogsértő az ajánlati felhívás VI.7.7. pontja és a 2. bírálati részszempont, azonban alkalmazható az esélyegyenlőséget biztosító feltételrendszer, ha ajánlatkérő megadja azon paramétereket, melyek alapján az interfészt a nyertes ajánlattevő legyárthatja. A műszaki dokumentációt áttanulmányozva a kérelmező álláspontja az, hogy az ajánlatkérőnek lenne kötelessége megadni azokat a szakmai paramétereket, amivel illeszkedhetnek a szoftverek a kifejlesztendő portálhoz. A nyertes ajánlattevő a szakmai paraméterek ismeretében le tudja gyártani az interfészt, amellyel kapcsolat alakítható ki az ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerekkel anélkül, hogy felhasználási jogot kellene vásárolni akár az átdolgozásra, akár a kapcsolódásra. Kérelmező kifejtette, hogy a dokumentáció II.11. pontjában, az értékelési szempontok magyarázatánál a 2. Kapcsolat akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs programokkal pont alatt magyarázza ajánlatkérő a szakmai bírálati szempontot, melyet itt kissé másképp értelmez, mint a VI.7.7. pont kizáró feltétele esetében: utóbbi esetben átdolgozási jogot ír elő, az értékelési szempont magyarázatánál pedig kapcsolódást pontoz (ami interfésznek vélelmezhető). Kérelmező a jogorvoslati kérelmében közölte, hogy a jogsértő eseményről való tudomásszerzésének időpontja október 24., e nyilatkozatát később módosította akként, hogy a tudomásra jutás időpontja a dokumentáció megvásárlásának napja, november 3. Előadta, hogy a dokumentációban foglaltak szükségesek voltak annak eldöntésére, hogy szakmailag megvalósítható-e másképp a feladat. A szakmai kizáró követelmény, illetve a szakmai értékelési szempont megítélése nem lehetséges a feladatok és a műszaki követelményrendszer részletes ismerete nélkül. Annak eldöntése, hogy létezhet-e olyan megoldás, amely kizárja a kizáró feltételeket és esélyegyenlőséget biztosító értékelést tesz lehetővé, csak a részletes műszaki dokumentáció birtokában határozható meg. Mindezekre tekintettel a kérelem alapját képező információk teljes köre csak november 3-án állt a kérelmező rendelkezésére. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság miatt. Előadta, hogy a hirdetmény október 7- én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, ezen időponttól számítottan a jogorvoslati kérelem elkésett. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárás során többször is módosította a tudomásszerzés időpontjáról, és a vélelmezett jogsértésekről tett nyilatkozatait. Érdemben előadta, hogy az iskolai működés során keletkező, a normatíva elszámolásának szabályszerűségét alátámasztó hallgatói adatok egységes rendszerben történő kezelésére a szaktárca informatikai megoldást dolgoztatott ki, és ez alapján több iskolaadminisztrációs rendszert akkreditált a 18/2006. évi OKM rendelet alapján. A már akkreditált rendszerek bevezetésére és üzemeltetésére igényelhető informatikai

6 6 normatíva/támogatás, mely ilyen módon támogatja az intézmények informatikai rendszerben történő elszámoltatását. Az új oktatási forma finanszírozását az évi LXXIX. közoktatási törvény módosítása teremtette meg, és a 131. (5) bekezdésében rögzítésre kerültek az oktatási módszer szabályozásai, amennyiben az elektronikus adathordozóra rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor. A szaktárca az új oktatási forma finanszírozását biztosító előírásoknak eleget tevő informatikai rendszer vonatkozásában külön akkreditációt nem folytatott le. Éppen ezért az új oktatási formát bevezetni tervező intézmények számára hangsúlyos kérdés az, hogy az általuk jelenleg is használt, vagy állami normatívából finanszírozható akkreditált iskolaadminisztrációs rendszer képes-e kapcsolatot teremteni az új oktatási formát támogató integrált tanulási környezettel. A jelen közbeszerzési eljárás eredménye nagymértékben befolyásolja azt, hogy az iskolák rendelkeznek-e, és ha igen, milyen szintű szabadsággal az integrált tanulási környezethez kapcsolható újonnan bevezetendő akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerek kiválasztása kapcsán. A jelen eljárásban tehát a fejlesztésre kerülő, az új oktatási forma működését támogató integrált tanulási környezetnek, a rendelkezésre álló forrás figyelembe vételével törekednie kell minimum egy, de lehetőség szerint több, a piacon már létező akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerrel történő kapcsolat kiválasztására. Azon feltétel tehát, mely szerint az ajánlattevő legalább egy, akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerhez történő adatkapcsolat kialakításához megfelelő továbbfejlesztési joggal rendelkezzen, alapvető feltétel az eljárásban történő induláshoz. Annak érdekében pedig, hogy az intézményi kör számára a lehető legtöbb csatlakozási opció álljon rendelkezésre, az értékelési szempontrendszer részeként többlet pontot ad a kötelezően vállalni szükséges egy csatlakozási megoldáson felül vállalt minden egyes, a rendszerhez kapcsolható iskolaadminisztrációs rendszerért. Ajánlatkérő bejelentette, hogy a Döntőbizottság eljárásának lezárásáig elhalasztotta az eredményhirdetést. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság a D.696/15/2009. számú végzésében megállapította, hogy a kérelmezőnek mind a november 8-án postai úton előterjesztett alap jogorvoslati kérelme, mind jogorvoslati eljárás során december 2-án megtartott tárgyaláson szóban, majd a december 3-án írásban előterjesztett jogorvoslati kérelem kiegészítése elkésett, ezért a Kbt (4) bekezdése alapján megszüntette a jogorvoslati eljárást. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem, továbbá a jogorvoslati eljárás során a kérelmező által előadottak alapján megállapította, hogy az alap jogorvoslati kérelem a 2. bírálati részszempont tartalmát sérelmezte: egyfelől azt kifogásolta, hogy a bírálati részszempont előírása a Kbt. 57. (4) bekezdés a) pontja alapján jogsértő, másfelől ajánlatkérő nem biztosította az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel lehetőségét. Kérelmező a dokumentáció II pontjának megjelölésével sérelmezte továbbá azt, hogy az ajánlatkérő az érvényes ajánlattétel feltételeként írta elő a minimum egy

7 7 akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerrel való kapcsolatot. A kérelmező a jogsértésről való tudomásszerzésének időpontja tekintetében tett nyilatkozatában a dokumentáció megvásárlásának időpontját, november 3-át jelölte meg. Álláspontja az volt, csak a dokumentáció ismerete is szükséges volt a felhívásban foglaltak megfelelő értelmezéséhez. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. (3) bekezdés a)-d) pontja alapján a bírálati részszempontokat, a hozzájuk rendelt súlyszámokat, a kiosztható ponttartományt, valamint az értékelés módszerének rövid bemutatását már az ajánlati felhívásban közzétette. Az értékelés módszerének a dokumentációban megadott részletes leírását a kérelmező nem kifogásolta. Ajánlatkérő ugyancsak már az ajánlati felhívásban, a VI.7.7) pontban rögzítette azon előírását, hogy minimum egy iskola ügyviteli és adminisztrációs szoftver átdolgozási jogával rendelkezni kell. A felhívás ezen előírására utalt kifejezetten és kizárólagosan a dokumentáció - a kérelmező által sérelmezett II pontjában. A Döntőbizottság megállapította, hogy mivel a kérelmező által kifogásolt előírások már a felhívásból is megismerhetőek voltak, abban közzétételre kerültek, a dokumentáció hivatkozott II pontjából a kérelmező a vélelmezett jogsértő eseményről újabb információhoz nem juthatott. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá, hogy a kérelmező az alap jogorvoslati kérelmében nem vitatta azt, hogy az ajánlati felhívás sérelmezett pontjait, illetőleg a felhívás és a dokumentáció releváns elemeit az ajánlatérő egymással összhangban írta elő, azok nem tartalmaznak ellentmondást. A fentiekre tekintettel nem fogadható el a vélelmezett jogsértő eseményről való tudomásszerzés időpontjaként a dokumentáció átvételének napja, a ténylegesen a felhívást kifogásoló alap jogorvoslati kérelem elkésett. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az alap jogorvoslati kérelem még érintőlegesen sem szól arról, hogy a dokumentáció jogsértő abból az okból, hogy az nem tartalmazza az interfész kialakításához szükséges műszaki paramétereket. Kérelmező ezt kizárólag a december 2-án megtartott jogorvoslati tárgyaláson, illetőleg a december 3-án előterjesztett beadványában kifogásolta. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen kiegészítése nem tekinthető az alap jogorvoslati kérelem részének. A Kbt. kógens előírásai alapján az új, kiegészítő kérelmi elemek tekintetében sem mellőzhető a jogorvoslatra nyitva álló jogvesztő határidő megtartása. Erre figyelemmel a dokumentáció átvételétől nyitva álló jogvesztő eltelt, e kérelem kiegészítés elkésett. A végzés ellen a kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz. A Fővárosi Bíróság a 7.Kpk /2010/2. sz. végzésében D.696/15/2009. sz. végzést hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálására kötelezte. A bíróság azt vizsgálta meg, hogy elkésett-e a kérelmezőnek a 2. bírálati részszempontra vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűségét vitató jogorvoslati kérelme. Indoklásában kifejtette, hogy a jogorvoslati határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a kérelmező a jogsértőnek vélt ajánlat gazdasági és pénzügyi alkalmasságra, a műszaki és szakmai alkalmasságra, illetve a hiánypótlásra vonatkozó dokumentációt

8 8 megismerte. Megállapította, hogy ez az időpont a dokumentáció megvásárlásának napja volt. Csak a 63 oldalas részletes műszaki dokumentáció áttanulmányozása után, a teljes szakmai anyag birtokában állt rendelkezésére az az információ halmaz, ami alapján megállapíthatta, hogy a 2. bírálati részszempont sérti az esélyegyenlőséget. Erre tekintettel a bíróság a kérelmezett döntését hatályon kívül helyezte, és a Döntőbizottságot a kérelem érdemi elbírálására kötelezte. A megismételt jogorvoslati eljárásban a kérelmező közölte, hogy a jogorvoslati kérelmét fenntartja, azt nem kívánta megismételni, az ajánlati felhívás sérti a Kbt. 67. (3) bekezdését és az 57. (4) bekezdését, jogsértő egyebek mellett az, hogy az ajánlatkérő bírálati szempontként alkalmassági követelményt kíván értékelni. A Fővárosi Bíróságnak a 7.Kpk /2010/2. számú végzésében egyértelműen rögzítve van, hogy mi is pontosan a kérelem, a végzésben előírtak szerint kérte az érdemi vizsgálatot. Ajánlatkérő elsődlegesen az elkésettség megállapítását, és az eljárást megszüntetését, másodlagosan a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Indoklása szerint a kérelmező bár a dokumentációt saját jogán valóban csak november 3-án kérte meg, de az előző eljárásban tett tárgyalási nyilatkozatában, és az ajánlatkérőnek november 2-án megküldött - a dokumentáció több pontját szó szerint idézve kifogásoló levele alapján megállapítható, hogy a kérelmező a felhívást és a dokumentációt már november 3-a előtt ismerte. Kérelmező a dokumentációról való tudomásszerzésének időpontját a jogorvoslati tárgyaláson október 28-ában határozta meg, amikor azt az üzleti partnere a rendelkezésére bocsátotta. Ehhez képest a kérelmező nem teljes körűen tájékoztatta a Fővárosi Bíróságot arról, hogy a dokumentáció az általa megjelölt időpontot, november 3-át megelőzően is a birtokában volt. Érdemben előadta, hogy a 2. bírálati részszempont meghatározása nem sérti az esélyegyenlőségi alapelvet. A beszerzésre kerülő Integrált tanulási és adminisztrációs környezet megnevezésű szoftver alkalmazás a bevezetésre kerülő új oktatási forma támogatását szolgálja, mind oktatástechnológiai, mind az oktatás finanszírozását jelentő normatíva elszámolási szempontjából. Ajánlatkérő a közbeszerzést a TÁMOP számú, az illetékes Irányító Hatóság által jóváhagyott program keretében valósítja meg, a szakmai tartalmat így az elkészítendő integrált szoftvernek akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerrel vagy rendszerekkel történő összekapcsolásának elvárását a megkötött támogatási szerződés mellékletei rögzítik. Az iskolai működés során keletkező, a normatíva elszámolásának szabályszerűségét alátámasztó hallgatói adatok egységes rendszerben történő kezelésére a szaktárca informatikai megoldást dolgozott ki, és ez alapján több iskolaadminisztrációs rendszert akkreditált a 16/2006. évi OKM rendelet alapján. A már akkreditált rendszerek bevezetésére és üzemeltetésére a mindenkori költségvetési törvények keretei között igényelhető informatikai normatíva/támogatás, mely ilyen módon támogatja az intézmények informatikai rendszerben történő elszámoltatását. Az oktatási formát bevezetni szándékozó intézmények potenciális körében, mely jelen fejlesztés célcsoportja tehát az intézmények működésük alapfolyamatait

9 9 dokumentáló, és hosszútávon finanszírozható megoldásként valamely akkreditált informatikai rendszert nagy valószínűséggel bevezették, illetve éppen az új tanulási forma igen nagy valószínűséggel meghozza ezt a döntést, a vele fellépő adminisztratív követelmények miatt. Az új oktatási forma finanszírozását az évi LXXIX. közoktatási törvény módosítása teremtette meg, és a 131. (5) bekezdésben rögzítésre kerültek az oktatási módszer szabályozásai, amennyiben az elektronikus adathordozóra rögzített tananyag közvetítésére, az elsajátított ismeretek számonkérésére, a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartásra távközlési eszköz beiktatásával kerül sor. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a fent hivatkozott, az új oktatási forma finanszírozását biztosító paragrafus rendelkezéseinek eleget tevő informatikai rendszer vonatkozásában külön akkreditációt nem folytatott le. Jelenleg az intézmények elszámolását támogató akkreditált rendszerek köre (amelyek beszerzése egyben költségvetési forrásból is finanszírozható az intézmények számára) a 23/2008. számú OKM rendelet alapján változatlan. Éppen ezért az új oktatási formát bevezetni tervező intézmények számára igen hangsúlyos kérdés, hogy az általuk jelenleg is használt, vagy állami normatívából finanszírozható akkreditált iskolaadminisztrációs rendszer képes-e kapcsolatot teremteni az új oktatási formát támogató integrált tanulási környezettel. Amennyiben még nem rendelkeznek akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerrel, akkor a TÁMOP program által megcélzott új oktatási forma bevezetésekor ez - fentiek alapján - nagymértékben javasolt számukra. Ebből a szempontból az Ajánlatkérő által lefolytatott jelen közbeszerzési eljárás eredménye - hány akkreditált rendszerrel teremt az új integrált szoftver kapcsolatot - nagymértékben befolyásolja azt, hogy az iskolák rendelkeznek-e, és ha igen, akkor milyen szintű szabadsággal az integrált tanulási környezethez kapcsolható újonnan bevezetendő akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerek kiválasztása kapcsán. Jelen eljárásban tehát a fejlesztésre kerülő, az új oktatási forma működését támogató integrált tanulási környezetnek, a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével törekednie kell minimum egy, de lehetőség szerint több, a piacon már létező akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerrel történő kapcsolat kialakítására. Az összes iskolaadminisztrációs rendszerrel történő kapcsolat kiépítésére jelen TÁMOP program Ajánlatkérő számára nem nyújt keretet, erre más forrás sem áll rendelkezésére. Az akkreditáció nyitott, az akkreditálható szoftverek köre a későbbiekben bővülhet, akár annak lehetőségét sem lehet kizárni, hogy a közbeszerzési eljárás időtartama alatt újabb szoftverek akkreditációját kezdeményezi k az OKM-nél. Az ajánlatkérő állal a közbeszerzési eljárásban megfogalmazott feltétel tehát, mely szerint ajánlattevő legalább egy, akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerhez történő adatkapcsolat kialakításához megfelelő továbbfejlesztési joggal rendelkezzen, alapvető feltétel az eljáráson történő induláshoz. Annak érdekében pedig, hogy az intézményi kör számára a lehető legtöbb csatlakozási opció álljon rendelkezésre, az Apertus Közalapítvány a közbeszerzési eljárás értékelési szempontrendszerének részeként többlet pontot ad a kötelezően vállalni szükséges egy csatlakozási megoldáson felül vállalt, minden egyes, a rendszerhez kapcsolható iskolaadminisztrációs rendszerért.

10 10 A közbeszerzési törvény által előírtakat - különösképpen a verseny tisztaságát, esélyegyenlőséget - éppen az biztosítja, hogy ajánlatkérő nem határozza meg azokat az akkreditált iskolaadminisztrációs rendszereket, amelyeket jelen eljárásban elfogad, hiszen valamennyi, az ajánlatban elvárt iskolaadminisztrációs rendszer minősített rendszer, a vonatkozó jogszabályi feltételeket kielégíti, így alkalmas az iskolaadminisztrációs feladatok ellátására. Amennyiben ajánlatkérő az alkalmas rendszerek körét nem ilyen módon határozná meg, hanem azok közül egyet, mint alkalmas rendszert jelölne meg, az a verseny feltételeit jelentősen befolyásolná, azt indokolatlanul szűkítené. Kérelmező előzetesen, november hó 2. napján ajánlatkérőhöz intézett levelében sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszert is befogadhat, amelyet az iskolák igen kis mértékben használnak. Arról, hogy mely akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerek hány intézményben kerültek bevezetésre, a szaktárca nem vezet nyilván tartást, az ajánlatkérő ezen adatokat - piaci információk alapján - csak nem validálható módon tudta megbecsülni, így a bevezetési számok megadása csak az akkreditált iskolaadminisztrációs rendszerek jogtulajdonosai által tett nyilatkozatok alapján történhetett volna meg. A több mint ezer (szinte kizárólag a Kbt. 22. (1) bekezdésének a)-e) pontja alá eső (jellemzően önkormányzati) fenntartónál. több ezer közoktatási intézménynél létező referenciaadatok bekérése és ellenőrzése indokolatlan többletterhet rótt volna a potenciális ajánlattevőkre, ellenőrzésük a gyakorlatban nem lett volna lehetséges, ezért ezen szempontot, mint értékelési szempontot - a kapcsolatra vállalt akkreditált iskolaadminisztrációs rendszer intézményi felhasználói számát - nem alkalmazta ajánlatkérő. Az ajánlatkérő a kérelmező beadványát követően megkereste az akkreditált ügyviteliiskolaadminisztrációs rendszerek jogtulajdonosait, és nyilatkozatukat kérte a példányszámok tekintetében, a beérkezett számok korábban csatolásra kerültek. Ajánlatkérő számára a hivatkozott TÁMOP program szakmailag sem teszi lehetővé, hogy előzetesen, az összes - jelenlegi - jogtulajdonossal, - másik közbeszerzési eljárásban előzetesen megállapodjon a jogok átengedéséről. Az a lehetőség kérelmezőnek azonban nyitott volt, hogy - a közbeszerzés eredményétől függően, feltételesen ő maga állapodjon meg a jelenlegi jogtulajdonosokkal. A közbeszerzési eljárásban mindhárom beérkezett ajánlat tartalmaz olyan vállalást, mely nem közvetlenül az adott ajánlattevőhöz kapcsolódik, hanem harmadik féltől - az eredeti jogtulajdonostól beszerzett rendszer továbbfejlesztési jogára alapul, az eredeti három ajánlattevő közül csak egyikük eredeti jogtulajdonos, melynek ajánlatában szintén szerepel harmadik féltől beszerzett fejlesztési jog is. Az ajánlatkérő a kérelmező beadványát követően megkereste az akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs rendszerek eredeti jogtulajdonosait, és nyilatkozatukat kérte arról, hogy az ajánlattevőkön kívül érkezett-e megkeresés jelen közbeszerzési eljárás keretében jogok megszerzésére. Ajánlatkérő információi alapján kérelmező egyetlen eredeti jogtulajdonost sem keresett meg evvel kapcsolatban, amely pedig - az ajánlatok ismeretében más ajánlattevők által sikeresen alkalmazott reális lehetőség lelt volna. Kérelmező saját állítása szerint funkciójában hasonló fejlesztés továbbfejlesztési jogával már rendelkezik, így az eredeti jogtulajdonostól beszerzett, akkreditált ügyviteli-iskolaadminisztrációs jog jelen eljárásra történő továbbfejlesztési jogának

11 11 beszerzése esetén- tekintettel saját szoftvertermékére a kérelmező számára nyújthatott volna jogos versenyelőnyt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan. A Döntőbizottság az ajánlatkérő elkésettségi kifogását megvizsgálva elsődlegesen rögzíti, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozata alapján, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 111. (3) bekezdése alapján folytatja le a jelen megismételt eljárást. A Ket (3) bekezdése alapján, a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A Ket (3) bekezdése értelmében, a Döntőbizottság a jelen megismételt eljárást a Fővárosi Bíróság 7.Kpk /2010/2. számú végzése alapján, a Kbt. szabályai szerint folytatja le. A végzés indokolásában Fővárosi Bíróság rögzítette, hogy azt vizsgálta meg, elkésett-e a kérelmezőnek a 2. bírálati részszempontra vonatkozó ajánlatkérői döntés jogszerűségét vitató jogorvoslati kérelme. Megállapította, hogy a kérelmező csak a részletes műszaki dokumentáció áttanulmányozása után, a teljes szakmai anyag birtokában állt rendelkezésére az az információ halmaz, ami alapján megállapíthatta, hogy a 2. bírálati részszempont tartalma sérti az esélyegyenlőséget. Ezt az időpontot a bíróság a dokumentáció megvásárlásának napjában, november 3-ában határozta meg Erre tekintettel Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás vonatkozásában előterjesztett elkésettségi kifogását. Döntőbizottság rögzíti, hogy a korábbi D.696/2009. sz. jogorvoslati eljárásban az elkésettséget két indokra alapította, egyrészt megállapította, hogy ténylegesen az ajánlati felhívást támadó jogorvoslati kérelem elkésett, másrészt megállapította, hogy a dokumentáció műszaki leírását kifogásoló, a jogorvoslati eljárás folyamán utólag előterjesztett kérelmi elem is elkésett. Ez utóbbi vonatkozásában a Fővárosi Bíróság a végzésében döntést nem hozott, jogsértést nem állapított meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság a megismételt eljárásban nyilatkozatot kért kérelmezőtől arra vonatkozóan, hogy mi a jogorvoslati kérelme, mire vonatkozóan kéri a Döntőbizottság vizsgálatát. A kérelmező tárgyalási nyilatkozata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a megismételt eljárásban a jogorvoslati kérelem annak vizsgálatára irányul, hogy jogszerűen írta-e elő ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.7.7) pontja szerinti ajánlattételi feltételt, valamint a 2. Kapcsolat akkreditált ügyviteliiskolaadminisztrációs programokkal a kötelező mértéken felül vállalt mérték bírálati részszempontot. Kérelmező a felhívás VI.7.7) pontját kifogásoló jogorvoslati kérelme jogalapjaként a Kbt. 1. (3) bekezdése szerinti alapelvet, valamint a Kbt. 67. (3) bekezdését jelölte meg, tartalmilag arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő a meghatározott követelmények

12 12 mellett nem biztosította az ajánlattevők számára az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt. A Kbt. 1. (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 49. kimondja, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a VI.7.7) pontban előírtakat érvényességi és nem alkalmassági feltételként írta elő, ezzel összhangban nem vizsgálható az alkalmasság előírásával kapcsolatos törvényi rendelkezések, így a Kbt. 67. (3) bekezdésének megsértése. A Döntőbizottság a kérelemben előadott indokok alapján azt vizsgálta meg, hogy biztosított volt-e a Kbt ában előírtak szerint az egyenlő esélyű megfelelő ajánlattétel, illetőleg megállapítható-e az alapelvi többletsérelem. E vonatkozásban elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő hogyan határozta meg a beszerzési igényét. A beszerzés tárgyát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, különös figyelemmel a szerződés tervezetben határozta meg pontosan az ajánlatkérő. Ezen előírásai alapján a beszerzés tárgya összetett, az magában foglal fejlesztési feladatokat, továbbá üzemeltetési és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat, többek között a kidolgozott tananyagok telepítését és beüzemelését a programban résztvevő oktatási intézményeknél. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát kifejezetten úgy határozta meg, hogy az tartalmazza az integrált tanulási környezet kialakítását, oktatási és adminisztrációs funkció megvalósítását és adatkapcsolat kiépítését olyan ügyviteli-iskolaadminisztrációs programokkal, amelyek a 23/2008. OKM rendeletben foglaltak szerint akkreditáltak. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát úgy határozta meg, hogy a beszerzését konkrétan meghatározott TÁMOP program keretében kívánja megvalósítani. Mind az ajánlattételi feltételeket, mind a teljesítési feltételeket ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy azok teljesítsék a megjelölt a TÁMOP programban meghatározott célkitűzéseket, műszaki-szakmai tartalmakat, teljesítési feltételeket. A fejlesztési feladatokkal kapcsolatos elvárása volt az ajánlatkérőnek, hogy a szerződő ajánlattevő teljesítse a törvényi adatnyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, központi felügyeleti, oktatási és adminisztrációs funkciókat, építse ki az adatkapcsolatot, akkreditált iskolaadminisztrációs programokkal, fejlessze az integrált rendszert. A szerződés keretében elvégzendő feladat továbbá a digitális középiskola országos szerverparkjának üzemeltetése, karbantartása, a központi programcsomag üzemeltetési, kapcsolódó szoftverek telepítése, a megjelenő frissítések, javítások telepítése. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a beszerzés tárgyi meghatározásában ajánlatkérő már rögzítette azt, hogy akkreditált ügyviteliiskolaadminisztrációs programokkal való adatkapcsolattal a kifejlesztendő rendszernek rendelkeznie kell. Erre tekintettel azon előírás, amely a kiépítéshez szükséges jogi feltétel teljesülésére vonatkozott, Döntőbizottság álláspontja szerint szoros

13 13 összefüggésben van a beszerzés tárgyával, az ajánlatkérő beszerzési igénye megvalósításának alapfeltétele. A Kbt. kógens szabályozási rendszerében biztosított az ajánlatkérő számára az a jogosultság, hogy a beszerzési igényét, tárgyát és műszakiszakmai tartalmát meghatározza. Ezt a meghatározást ajánlatkérő a fentiekben ismertetettek szerint megtette. Döntőbizottság megvizsgálta a felhívás VI.7.7) pontjában előírt ajánlatadási feltétel a beszerzés tárgyával és tartalmával összhangban áll, azt a beszerzés megvalósíthatósága érdekében szükséges és indokolt mértékig írta elő ajánlatkérő. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette meg e feltétel előírásával az esélyegyenlőséget indokolatlanul nem korlátozta az ajánlattételt. A Döntőbizottság megvizsgálta a 2. részszemponttal kapcsolatosan előterjesztett kérelmi elemet. A kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő jogsértően határozta meg a részszempont tartalmát, azzal az ajánlattevő műszaki-szakmai alkalmasságát, piaci pozícióját értékelte. A Kbt. 57. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A (4) bekezdés alapján a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.

14 14 A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján azt vizsgálta, hogy a 2. részszempont meghatározása a Kbt. 57. (4) bekezdés a) pontjában előírtaknak megfelelő-e. A részszempontnak a felhívásban és a dokumentációban megadott tartalmi meghatározásának vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az értékelési szempont a beszerzés keretében kifejlesztendő informatikai rendszer, alkalmazás műszaki jellemzőjére, a csatlakozási megoldásra vonatkozik. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő indokait, mely szerint nyilvánvalóan előnyösebb az olyan ajánlati vállalás az ajánlatkérő számára, amely több, különböző oktatási intézményeknél üzemelő rendszerrel, akkreditált oktatási programokkal való együttműködésre alkalmas. Mindez összhangban van a beszerzés tárgyával, a lényeges szerződéses feltételekkel, minőségi követelményekkel, az ajánlatkérő beszerzési igénye meghatározásánál figyelembe vett, a dokumentációban is ismertetett célkitűzésekkel. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság rendelkezett a Kbt (3) bekezdésében meghatározott mértéken felül megfizetett igazgatási szolgáltatási díj visszautalásáról a kérelmező részére, mivel a megismételt jogorvoslati eljárásban az ajánlati felhívás volt a vizsgálat tárgya. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás Kbt (1) bekezdésén alapul. Budapest, augusztus 13. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos Dr. Szántó Veronika sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Parádi Józsefné Kapják: 1. INNOCENTER Közhasznú Nonprofit Kft. (3515 Miskolc-Egyetemváros, Pf.:24.) 2. Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda (1088 Budapest, Rákóczi út 11. III/1.) 3. Commitment Zrt. (1095 Budapest, Máriássy u. 5-7.) 4. Pókháló Internetszolgáltató Kft. (1213 Budapest, Csalitos u. 6.) 5. E-animations Zrt. (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor u. 4. II/1.) 6. Nagy Zoltán (1088 Budapest, Múzeum u. 17.) 7. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u ) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár