D.36/9/2019. Natur-Rost Kft. (Szigetszentmiklós, Kardos István u. 1586/1.) Dr. Dagonya András ügyvéd (Sas u. 1. V.em.7.) (személyes kapcsolati kód)

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Postafiók 166. Tel: , Fax: Elektronikus kapcsolattartás: kozbeszerzes.hu Ikt. sz.: D.36/9/2019. A tanács tagjai: Dr. Puskás Dóra Hildegard közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Bonifert Zsolt közbeszerzési biztos, Dr. Szvetnik Ágnes közbeszerzési biztos A kérelmező, egyben az ajánlatkérő: A kérelmező, egyben az ajánlatkérő képviselője: Az érdekelt: Az érdekelt képviselője: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (1132 Budapest, Visegrádi u. 49.) Dani Sándor (Juratio Zrt.) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Budapest, Monostori út 34.) (személyes kapcsolati kód) Natur-Rost Kft. (Szigetszentmiklós, Kardos István u. 1586/1.) Dr. Dagonya András ügyvéd (Sas u. 1. V.em.7.) (személyes kapcsolati kód) A beszerzés tárgya, értéke: SZTOP azonosítószámú projekt keretében szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára élelmiszercsomagok beszerzése 2. csomagmegrendelés (értéke nem ismert) A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) meghozta az alábbi V É G Z É S - t. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés elleni közigazgatási perben kereseti kérelem terjeszthető elő, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A kereseti kérelmet a Fővárosi Törvényszékhez kell címezni, de a Döntőbizottsághoz kell elektronikus úton benyújtani. A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. Az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárásban megkötött keretmegállapodás 2. részeként közbeszerzési eljárást indított október 4-én RSZTOP azonosítószámú projekt keretében szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű,

2 2 valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára élelmiszercsomagok beszerzése 2. csomagmegrendelés tárgyban, melynek ajánlati felhívását október 4-én küldte meg a Keretmegállapodás szállítói úgy, mint az Enger Kft., a Natur-Rost Kft. és a Káta-Mill Plus Bt. részére. 2. A felhívás 4. pontjában az alábbiakat határozta meg az ajánlatkérő: Különféle élelmiszer segélycsomagok beszerzése az RSZTOP azonosítószámú kiemelt projekt finanszírozásában adásvételi keretmegállapodás keretében, szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. Eladó feladata felnőtt élelmiszer egységcsomagok összeállítása a közbeszerzési eljárás dokumentációjában részletezett tartalommal, és 1-3 havonkénti leszállítása a dokumentációban megadott helyszínekre. Várható teljesítési időszakok: havonta, azonban Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy előfordulhat olyan hónap, amelyben Vevő nem kér teljesítést. A részletezett beszerzendő termékek a közbeszerzési dokumentumok mellékleteként rendelkezésre bocsátott árazatlan terméklistában találhatóak. Megrendelésre kerülő csomag összes mennyisége: db. Ezen mennyiség 30% opciót tartalmaz, tehát Ajánlatkérő az összes mennyiség 70%-ára, azaz db csomag lehívására vállal kötelezettséget. Keretmegállapodás megkötésére irányuló ajánlati felhívásban rögzítettek alapján várhatóan a mennyiség (amely tájékoztató jellegű, ajánlatkérő fenntartja a változtatás jogát, az előre nem pontosan tervezhető igényekre tekintettel): minimum csomag/hónap Maximum csomag/hónap Az egységcsomagokat az eljárásban előírt feliratozással kell ellátni, és egyértelműen szerepelnie kell rajta a KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM HOZHATÓ szövegnek. A csomag legfeljebb 50 %-os felületén színes képeket kell elhelyezni (amely tartalmaz többek között grafikai elemeket és szöveget), amely képet Ajánlatkérő felhívás mellékleteként bocsát ajánlattevő rendelekezésére. A dobozok két hosszanti oldalán kell a felhívás mellékletében meghatározott grafikákat elhelyezni, az egyik oldalon az egyik, a másik oldalon a másik grafika elhelyezése szükséges. Ajánlattevő csak a keretmegállapodás 1. sz. mellékletében ajánlattevő neve alatt felsorolt termékekkel köteles ajánlatot tenni, az ettől eltérő terrmékeket tartalmazó ajánlat érvénytelen. A megajánlott élelmiszereknek meg kell felelniük a következő jogszabályban foglalt követelményeknek: A szerződés időtartama alatt az Ajánlattevőnek meg kell felelnie a teljesítéskor hatályos vonatkozó jogszabályoknak, különösen: Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól vagy a helyükbe lépő jogszabályok teljesítéskor hatályos rendelkezéseinek. A leszállításra kerülő termékeknek az áruátvétel időpontjában rendelkezniük kell a szavatosságuk minimum 60%-ával. 3. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a közbeszerzési dokumentáció részeként rendelkezésre bocsájtotta a járásokban élő rászorulók számát tartalmazó táblázatot, amely a rászorulók várható számát tartalmazza járásonként igénytől függően 1-3 havi lehívás keretében, azonban a szám 3 havonta változhat a Magyar Államkincstárnál vezetett rászorulók folyamatosan frissülő adatbázisa alapján. Ajánlatkérő a konkrét megrendelést (lehívást) is frissebb számok alapján készíti el, ezért a melléklet tábla csak arányokat mutat. Ajánlatkérő kapacitásai függvényében az aktuális adatbázisban szereplő rászorulókat 1-3 havonta, azaz 1-3 lehívás alapján szükséges ellátni.

3 3 4. A felhívás 7. pontjában az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei körében az ajánlatkérő az alábbiakat is közölte: A szerződés pénzügyi fedezetét Ajánlatkérő utófinanszírozásból RSZTOP azonosítószámú projekt keretében az Európai Unió által biztosított támogatásból történik. A támogatás mértéke a Projekt elszámolható összköltségének 100, %-a. 5. Az ajánlatkérő a felhívás 11. Az ajánlat elbírálásának szempontja(i) pontban az alábbiakat határozta meg: 1. Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 76 (2) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb ár értékelési szempont alapján értékeli a keretmegállapodásos eljárás 1. részében kibocsátott közbeszerzési dokumentumok 2. KÖTET 8. pontjának megfelelően. A legalacsonyabb ár értékelési szempontjának indokolása: Ajánlatkérő igényeinek a műszaki leírásban konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. 2. Az Ajánlattevőnek az általa ajánlott termékekről a dokumentáció részét képező terméklistát kell elkészítenie (Árazatlan terméklista) és ajánlata részeként benyújtania. 3. Ajánlattevő köteles minden, az árazatlan terméklistában szereplő termékre ajánlatot tenni. 4. Az ajánlati árat nettó egységárban kell megadni, külön szerepeltetve az általános forgalmi adót. 5. A megadott áron felül az Ajánlattevő semmilyen jogcímen további árat nem érvényesíthet. Az árakat magyar forintban kell megadni. 6. A keretmegállapodásban foglalt termékváltás esetén a helyettesítő terméket ajánlattevő változatlan egységár mellett köteles szállítani. 7. Amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Szerződő Felek minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja. Ha az ajánlati ár számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a számokkal kiírt összeget tekinti Ajánlatkérő érvényesnek. Ajánlattevő csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, szállítási költséget. Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára. 6. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy kizárólag a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehetnek (Kbt (4) bek.). Tehát amennyiben ajánlattevő a keretmegállapodás során benyújtott egységárához képest tárgyi eljárás során kedvezőtlenebb egységárat ajánl meg, bármely az árazatlan szereplő tétel esetében, abban az esetben az ajánlat érvénytelen. 7. Az ajánlatkérő a beérkezett kiegészítő tájékoztatáskérésekre megküldte válaszát én, melyben az alábbiak is fellelhetők: 2. Megtudhatjuk-e azt az értéket, amelyet Önök számoltak ki ahhoz a döntéshez, hogy milyen nettó (áfa nélküli) összesített csomagár (azaz érték) alatt kérik az alacsony ár indoklást? Ha nem a válasz, akkor milyen indokok, jogszabályi indoklás alapján válaszoltak nemet? Ha igen a válasz, akkor mi ez a pontos érték? Válasz: Ajánlatkérő nem adja meg ezen értéket. Az aránytalanul alacsony ár mértékének meghatározása az adott eljárás jellegétől függően kerülhet meghatározásra, melynek

4 4 meghatározása során ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie az aktuális közbeszerzési döntőbizottság joggyakorlatát, a gazdasági és műszaki szempontú realitást és ésszerűséget. Ennek az értéknek a meghatározásának az alapja az adott beszerzés becsült értéke, melynek megadását ugyancsak nem teszi jogszabály kötelezővé ajánlatkérő számára, sőt a joggyakorlat alapján ez az ajánlati árak befolyásolását és ezáltal a verseny torzítását eredményezné, amely ajánlatkérő számára jelentős audit kockázattal járna, amely indokokra tekintettel sem adhatja meg ajánlatkérő ezen értéket. 8. Az ajánlatkérő én megtartotta az ajánlatok bontását, melynek során ismertette, hogy az Enger Kft Ft nettó ajánlati árat, a Natur-Rost Kft Ft nettó ajánlati árat és a Káta-Mill Plusz Bt Ft nettó ajánlati árat tüntetett fel az ajánlata részeként benyújtott felolvasólapokon. 9. Az ajánlatkérő án hivatkozva a Kbt ára, aránytalanul alacsony ár indokolására szólította fel a Natur-Rost Kft-t az alábbiak szerint: Ajánlatkérő a Kbt. 72. (2) bekezdése alapján kéri ajánlattevőt, hogy az ajánlati ár vonatkozásában nyújtson írásbeli, objektív, adatokkal alátámasztott indokolást a megajánlás megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, miután az ajánlata az alábbi tételsorok vonatkozásában aránytalanul alacsony árat tartalmaz. Százalékos eltérés a termékek piaci átlagárához képest: Termék Ajánlatkérő általi megnevezése Eltérés mértéke Sűrített paradicsom Több, mint 20 % Száraztészta csiga Több, mint 20 % Mogyorókrém Több, mint 20 % Száraztészta spagetti Több, mint 20 % Ételízesítő Több, mint 20 % Sárgaborsó Több, mint 10 % Háztartási keksz Több, mint 10 % Méz Több, mint 10 % Kakaós italpor Több, mint 10 % Száraztészta fodros nagykocka Több, mint 10 % Gulyáskrém Több, mint 10 % Baromfimájkrém konzerv Több, mint 5 % Finomított napraforgó-étolaj Több, mint 5 % Kukorica konzerv Több, mint 5 % Kristálycukor Több, mint 5 % A piaci átlagárat akár 10 %-al meghaladó ár is irreális árnak tekinthető, figyelemmel arra, hogy az átlagos piaci ár nem tartalmazza: 10. A Natur-Rost Kft. ajánlattevő határidőre benyújtotta árindokolását, melyet teljes egészében üzleti titoknak minősített. 11. Az ajánlatkérő a beérkezett árindokolásra tekintettel november 14-én további árindokolásra szólította fel a Natur-Rost Kft. ajánlattevőt. 12. A Natur-Rost Kft. ajánlattevő határidőre benyújtotta árindokolását, melyet teljes egészében üzleti titoknak minősített. 13. Az ajánlatkérő december 10-én árindokolás kéréssel fordult a Káta-Mill Plusz Bt. ajánlattevőhöz, amely szerint az ajánlatkérő a Kbt. 72. (2) bekezdése alapján kéri

5 5 ajánlattevőt, hogy az ajánlati ár vonatkozásában nyújtson írásbeli, objektív, adatokkal alátámasztott indokolást a megajánlás megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, miután az eljárás bírálata során kapott információk alapján, ajánlatkérő meg akar bizonyosodni afelől, hogy az ajánlattevő ajánlati ára alapján a szerződés teljesíthető. Az ajánlattevő ajánlati összára (1 db csomag ajánlati ára) jelen eljárás becsült értékéhez viszonyítva 39,43%-al alacsonyabb. A jogorvoslati kérelem 14. Az ajánlatkérő február 12-én terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy megsértette a Kbt. 2. (2) bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód elvét és ezzel összefüggésben a Kbt. 72. (1) bekezdését. 15. Előadta, hogy a fenti tárgyban a Kbt (2) bekezdés c) pont szerinti keretmegállapodást kötött, amely alapján október 4. napján a versenyújranyitására az ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentumoknak a Keretmegállapodásban rögzített eladóknak történő megküldésével RSZTOP azonosítószámú projekt keretében szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára élelmiszercsomagok beszerzése 2. csomagmegrendelés tárgyban. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. (2) bekezdésében foglalt egyenlő bánásmód elvét és ezzel összefüggésben a Kbt. 72. (1) bekezdését, amelyre tekintettel kéri továbbá, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a december 10. napján a Káta-Mill Plusz Bt. Ajánlattevő ajánlatában feltüntetett nettó ajánlati Összár (HUF) (1db csomag ajánlati ára) tekintetében keletkezett aránytalanul alacsony árindokolás kérést tartalmazó dokumentumot semmisítse meg. 16. Rögzítette, hogy a jogsértő esemény megtörténte december 10. napja, az erről való tudomásszerzésének időpontja körében a Kbt (5) bekezdésére hivatkozott. 17. Előadta, hogy nem a Kbt. 2. (2) bekezdésének megfelelően, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének sérelmével alkalmazta a Káta-Mill Plusz Bt. által megajánlott nettó ajánlati ősszár (HUF) (1 db csomag ajánlati ára) tekintetében a Kbt ának, azaz az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérésnek a jogintézményét. A Káta-Mill Plusz Bt. ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ugyanis az aránytalanul alacsony ár voltának megítélését a becsült értékhez viszonyította és az ennek alapján december 10. napján kiküldött dokumentumban a becsült értékhez viszonyított összehasonlítás alapján kérte ajánlattevőtől az áfának egyes elemeit bemutatni, míg ezzel szemben a Natur-Rost Kft. esetében a termékek piaci átlagárához viszonyította ajánlattevő megajánlásait és a termékek piaci átlagárához viszonyított összehasonlítás alapján kért indokolást az ajánlattevő megajánlásainak alátámasztására. 18. Rámutatott, hogy a Kbt. hivatkozott rendelkezése nem írja elő kötelezően annak módszerét, hogy ajánlatkérőnek az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát konkrétan mely szempont szerint, mely értékhez viszonyítva kell elvégeznie. Az érdekelt észrevétele 19.Az érdekelt kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, mivel azt a kérelmezőként eljáró ajánlatkérő határidőn túl terjesztette elő. Előadta, hogy az ajánlatkérő alaptalanul hivatkozott a tudomásszerzés időpontjaként a Kbt (5) bekezdésére, mivel az árindokolás kérés a

6 6 közbeszerzési eljárás egy későbbi szakaszának dokumentuma, semmiképpen nem sorolható az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatos dokumentumok körébe. 20. Érdemben az érdekelt előadta, hogy az ajánlatkérő nem követett el jogsértést, így a kérelem alaptalan, így annak elutasítása szükséges. Rámutatott, hogy a Kbt. 72. (1) bekezdése alapján azzal nem követett el jogsértést az ajánlatkérő, hogy mely indok alapján kéri be az ajánlattevőktől az árindokolást. Jogi relevanciája az ajánlatkérő döntésének van, tekintettel, hogy kér-e árindokolást, illetve elfogadja-e annak tartalmát. Akkor valóban megalapozott lenne a kérelem, amennyiben az egyik árindokolást elfogadhatóságának megállapításakor a piaci árhoz viszonyítana, míg a másik árindokolásban foglaltakat a becsült értékkel vetné össze, jelen esetben azonban nem ezt történt. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 21. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárását október 4. napján indította, így e jogorvoslati eljárásra is a Kbt. ezen a napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 22. A Döntőbizottság az érdekelt észrevétele alapján elsődlegesen a kérelem határidőben való beérkezését vizsgálta. 23. Az alkalmazott jogszabályi helyek: A Kbt pontja kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezés(ek) megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik. A Kbt (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével. A Kbt (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) A Kbt (3) bekezdése szerint a kérelem - a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Kbt (4) bekezdése szerint a (3) bekezdéstől eltérően a 115. szerinti eljárás esetén a kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a

7 7 közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított öt napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Kbt (5) bekezdése szerint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni. Az Ákr. 46. (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Az Ákr. 47. (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. 24. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő december 10. napján kibocsátott ajánlati árindokolás kérése miatt kérte a jogsértés megállapítását. Ez az eljárási cselekmény nem sorolható a Kbt (5) bekezdésében rögzített iratok körébe, így a tudomásra jutás időpontja december 10. napját kell tekinteni. Az ajánlatkérő ezzel szemben 15 napig élhetett volna jogorvoslattal, amennyiben annak az egyéb törvényi feltételei is fennállnának. Ehhez képest a február 12-én benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő még nem hozta meg az eljárást lezáró döntését, és az ajánlati árindokolás kéréshez a Kbt. nem határozott meg ajánlatkérői kötöttséget. 25. Mivel az ajánlatkérő a kérelmet nem határidőben terjesztette elő, így a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem visszautasításának lett volna helye, ezért a Döntőbizottság az Ákr. 47. (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati eljárást megszüntette. 25. A végzés elleni önálló jogorvoslat lehetőségét általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) 114. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen végzés közigazgatási perben történő felülvizsgálatára a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. (2) bekezdés a) pontja és a 13. (11) bekezdése szerint a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A jogi képviselet a Kp. 27. (1) bekezdése alapján kötelező. A kereseti kérelem elektronikus úton történő benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 608. (1) bekezdése alapján kötelező. Budapest, március 11. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk közbeszerzési biztos, a tanács elnöke Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara közszolgálati ügykezelő

8 Kapja: 1. Dani Sándor (Juratio Zrt.) (kizárólag elektronikus úton) 2. Dr. Dagonya András ügyvéd (kizárólag elektronikus úton) 8