Hogyan építsünk kerti oázist egyszerűen, olcsón?

Átírás

1 Hogyan építsünk kerti oázist egyszerűen, olcsón? 2. átdolgozott kiadás Alberto G. Ronald

2 Copyright Alberto G. Ronald Minden jog fenntartva / All rights reserved A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll. Engedélyezési és szerzői jogi kérdésekben a kiadó elérhető a mail@galnorbert.hu címen.

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...4 A szükséges kellékek...5 A tó helyének kiválasztása, előkészületek...7 A meder elkészítése...8 Több, egymáshoz kapcsolódó tavacska építése...10 Beüzemelés, az élőlények betelepítése...12 A környezet kialakítása...14 Az eredmény...15 Költségek...17 Karbantartás, teleltetés...18 JOGI ZÁRADÉK...20

4 Bevezetés Az oázis lényege a víz. A könyvben arról lesz szó, hogyan készíthető néhány négyzetméteres kis tó vagy tórendszer - a lehető legkisebb befektetésből, a legtartósabb formában. Hogyan készíthetünk kerti tavat? 1.Agyagréteggel bevont gödörben: mivel ez nagyobb területet feltételez, hiszen az agyagrétegnek cm-nek kell lenni a jó vízzárás miatt, ráadásul igen nagy munkát igényel, ezért nem ezt a megoldást választjuk. Nagyon nagy, 50 m2-nél nagyobb vízfelület esetén már kizárólag ez a megoldás jöhet szóba. 2.Tófóliával: ez már egyszerűbb megoldás, és kisebb tavacskák is kivitelezhetők ilyen módon, viszont a csobogók, átfolyások, több kis tavacska kapcsolata már nem oldható meg vele könnyedén, ráadásul a fólia elég sérülékeny. Nagyobb, 10 m2-nél nagyobb vízfelület esetén viszont ez lehet az ideális megoldás. 3.Kész műanyag tómedrekkel: ez is jó megoldás kisebb tavacskák létesítésére, ám a lehetőségek nagyon korlátozottak, a meder adott méretű és mélységű, ráadásul a kész tómeder árából saját magunk által megálmodott meder is kijön. 4.Betonból: természetesen a betonból készült tavaknak van egy korlátja, 5-10 m2-nél nagyobb vízfelületű tavat nem célszerű készíteni, mert a talaj mozgásától valamint a víz egyetemleges nyomásától megroppanhat. Persze javíthatunk ezen a tényezőn a beton vastagságának emelésével, de azt hiszem, hogy a fenti 5-10 m2-es korlát (mely egy mederre vonatkozik) bőven elég arra, hogy kerti oázisunkat biztonsággal megvalósíthassuk. Ebben az ismertetőben elsősorban a betonból készült tavacskákkal foglalkozunk, de hasznát veheti olyan lelkes amatőr is, aki pl. tófóliából szeretne egy kis csodát varázsolni a kertbe. Hogy miért a beton? Tetszőleges csobogókat, átfolyókat, vagy tószinteket kialakíthatunk mindenféle nehézség nélkül. Látványos kis oázist legkönnyebben így lehet készíteni!

5 A szükséges kellékek Mire lesz szükségünk az alap tómeder elkészítéséhez? -Ásóra a tómeder kiásásához. -Sok zsák (lehetőleg vízzáró adalékkal ellátott) készbetonra: úgy lehet megsaccolni a szükséges betonmennyiséget m3-ben, hogy a tófelületet megszorozzuk 1-gyel + a mélységgel és szorozzuk 0,05tel, azaz 3 m2-es vízfelületű, 50 cm átlagos mélységű tó esetén 3*(1+0,5)*0,05=0,225 m3 vízzel eldolgozott betonra lesz szükségünk. A beton vízzel való keverését a zsákra írt útmutató tartalmazza, de 50kg-os zsákból a fenti példa kb. 5 zsákot igényel. A 0,05-ös szorzó azért kell, mert (legalább) 5 cm vastag betont kell készítenünk. Ha ennél vastagabbat akarunk, semmi akadálya! -Minőségi fagyálló csemperagasztóra: 1 cm-es vastagsággal kell számolni, azaz kb. a készbeton mennyiségének 1/5 része, fenti példánál egy 50 kg-os zsák. -Bitumenes vízszigetelő vastagbevonatra: (pl. BORNIT) ez elhagyható (de javasolt), ha vízzáró keverékkel ellátott betonunk van, ám más előnye is van ennek a vastagbevonatnak, de arról majd később. -Betonkeverőre, vagy fúrógépes keverőre: fúrógépes keverésnél háromnegyed vödör betonnál többet ne akarjunk egyszerre megkeverni, mert tönkremegy a fúrógép (hacsak nem egy bika falvéső gépet használunk). -Kőműveskanálra és simítóra a beton és csemperagasztó eldolgozásához. -Ecsetre a vízszigetelő bevonat felhordásához. Szükséges kellékek a tó kialakításához: -kimosott nagyon apró (szitált) és kiszárított kavics -dekorációs elemek: vízmosta ágak, rönkök, kövek, sziklák, stb. -vízijáték-szivattyú, tószűrő, levegőztető, patakszivattyú: nem kell mind, választhatunk, később szó lesz róluk -esetlegesen tavi világítás: semmiképpen sem javasolt a fixen beépített világítás, lehet kapni elhelyezhető reflektorokat, illetve világító üvegtéglákat is! -vízinövények -díszhalak Szükséges kellékek a tó karban- és fenntartásához: -víz :o) -haleleség -halháló -vízinövény tápszer -tavi fertőtlenítő szer (végső esetre) -algagátló szer (végső esetre)

6 A növényeket csak akkor szerezzük majd be, ha a tó már feltöltött és nem ereszt! A halakat pedig csak akkor telepítsük be, ha a tó egyensúlya már beállt (azaz nincs vízivirágzás, ami az algák túlszaporodását jelzi, de ez jól kialakított tó esetén idővel elmúlik). Lehetőleg megbízható helyről szerezzük be halainkat (és a növényeket). Ha több helyről szerezzük be őket, akkor a később érkezőket pár napig egy nagy edényben, elkülönítve tartsuk, enyhe tófertőtlenítős vízben (szigorúan tartsuk be a fertőtlenítő szeren lévő utasítást, illetve keverési arányt!).

7 A tó helyének kiválasztása, előkészületek Ne telepítsük a tavat lombhullató fa alá, mert a behulló levelek megkeserítik majd az életünket. Tavunk helyét lehetőleg úgy alakítsuk ki, hogy a benapozás biztosított legyen, azaz napi több órán keresztül érje a tavat a napfény. A mederből kiásott földet vagy szétterítjük a parton (ezzel a földdel emelhetjük is a tó szintjét, legalább cm széles gát emelésével), vagy elszállítjuk. A meder oldala ne legyen túl meredek, azaz 45 foknál ne legyen nagyobb az esés sehol, mert nehéz, vagy lehetetlen lesz kibetonozni, zsaluzás meg ebben az esetben elképzelhetetlen. Ha kint akarjuk hagyni a tóban halainkat, akkor legyen a tónak legalább egy négyzetméteres, 50 cm-nél mélyebb része, a legjobb, ha egy méteresre tervezzük itt a mélységet. A nagyobb mélység kevesebb algát, kisebb párolgási mennyiséget eredményez, viszont halainkat kevesebbszer fogjuk majd látni. Rajtunk áll, mit gondolunk optimálisnak! 1.ábra Ha kint akarjuk teleltetni a halakat, mélyebb részt is ki kell alakítani A tómeder betonozásával várni kell legalább pár napig, de legjobb egy hétig, a földet és a medret tömöríteni kell. Ezt taposással és locsolással érhetjük el. A locsolásnál vigyázzunk arra, hogy a föld ne mosódjon a meder aljára, mert akkor kezdhetjük újra kiszedni.

8 A meder elkészítése Az előkészített medret (vagy mederrendszert) ezután kibetonozzuk. :o) Legjobb, ha egy kis kézi simítót alkalmazunk, a tómeder görbesége miatt nagyobb felületű simítót úgysem tudnánk használni. Először a meder oldalát betonozzuk ki úgy, hogy benne vagyunk a mederben, de hagyjunk magunknak egy kijöveteli sávot. Ezután az alját, majd azt a részt betonozzuk ki, ahol kijöttünk a mederből. Legalább 5 cmes legyen mindenhol a beton. Amennyiben láthatatlan csövezést szeretnénk a szivattyúnak (patakmedernek, stb.), akkor a szivattyú helyétől a patak vagy csobogó helyéig gégecsövet is behelyezhetünk a betonba, amiben majd elvezetjük a patak, vagy csobogó csövét. Ebben az esetben egy 5 cm-es betonrétegre helyezzük a gégecsövet, majd arra húzzunk további réteget. A tómeder szélére, a betonba helyezhetünk lapos, vagy egyéb köveket dekorációként, illetve a meder anyagának takarásaként. Mire vigyázzunk a meder kialakításánál? -A mederben majdan lévő vízszint alá sose menjünk egyik partrésszel sem, azaz legalább 5 cm legyen a vízszint felett mindenhol, ez nagyjából elég arra, hogy nagyobb eső esetén nem önt ki a tó, illetve úgysem tudjuk milliméterre kiszámítani a vízszintet, azaz semmiképpen ne akarjunk feszített víztükröt. -Ha viszont tórendszert készítünk, vigyázzunk, hogy az átfolyó hely(ek)en (egyik tóból a másikba) a felső tó vízszintjével egyezzen meg az átfolyó partrész, de 10 cm-nél szélesebb átfolyást ne alakítsunk ki, mert nem lesz látványos, illetve a szivattyú úgysem fogja tudni ellátni az átfolyást nagy mennyiségű vízzel. 2.ábra A felső tó átfolyójának szintje egyezzen meg a felső tó vízszintjével -Ha a növényeket nem cserépben akarjuk a tóba tenni (de javasolt, mert egyszerűbb a kivétele, valamint nem sínyli meg a növény), akkor kell olyan elhatárolt részt is kialakítani, ide tőzeget, vagy egyéb természetes tóból származó talajt teszünk, majd ebbe ültetjük a növényeket. Az elkerített rész azért kell, mert könnyen kimosódik az aljzat és leülepszik ott, ahol esetleg nem szeretnénk. A növény cserepét mindenképpen méretezzük túl, mert azt szeretnénk, hogy nőjön.

9 3.ábra Ha közvetlen a tóba ültetünk bizonyos növényeket, alakítsunk ki elzárt részt -Inkább vastagabb legyen a beton, mint vékonyabb. A betonozás után várnunk kell legalább 3-4 napot, mire rámehetünk a következő réteggel. Eközben sokszor kell locsolni, hogy ne égjen ki a beton (ez főleg meleg nyarakon érvényes, ám javasolt a tavat tavasszal elkészíteni, mert akkor az idény nem esik ki ). A következő réteg egy kb. 1 cm-es vastagságú csemperagasztó. Felhordása előtt célszerű benedvesíteni a betont. A beton pórusaiba jól dolgozzuk be a finom csemperagasztót. Ezzel a réteggel aztán várjunk 2 napot. Ha nem vízzáró adalékkal ellátott a betonunk, mindenképpen vízzáró réteget is fel kell vinni. Ezt bitumenes vízszigetelő vastagbevonattal érhetjük el (pl. BORNIT). Ha most a kedves Olvasó arra gondol, hogy de mi lesz majd a halakkal, megmérgezzük őket?, meg kell nyugtassam, semmi gond nem lesz. A víz nem elegyedik ezzel az anyaggal. Jó vastagon fel kell hordani a csemperagasztó rétegre, ecsettel, vagy más módon. A leendő vízszint feletti sávot kihagyhatjuk, ha akarjuk, viszont az esetleges átfolyási helyeket mindenképpen kezeljük le. Ha szép tómedret akarunk (és nem csak egy fekete mélységet (amilyen egyébként a tófólia és a kész tómeder is) dekorációként a frissen felvitt rétegbe szórhatunk nagyon apró, szárított kavicsot, így érdekes hatású medret fogunk kapni. A vízzáró bitumenes rétegünket is hagyjuk száradni (hamar megszárad, de annál több kell) néhány napig, hogy elpárologjanak a felesleges gázok. A kellemetlen útjavító aszfalt szag elég hamar el fog múlni. A gondos kezelés ellenére előfordulhat majd, hogy egy-egy csepp bitumen lebeg majd a víz felszínén, de az nem gond, le kell halászni, lehetőleg egy kis papírtörlő segítségével. Ezután jön a teszt. Töltsük fel a tómedre(ke)t vízzel. Ha néhány nap alatt csak néhány centit csökken a vízszint, akkor jó munkát végeztünk. Ha nem, akkor szivattyúzzuk ki a vizet a tóból (egy búvárszivattyúval a legmélyebb pontról), majd szárítsuk ki és újabb bitumenes réteget vigyünk fel! Ezután már nem szabad ereszteni a tónak!

10 Több, egymáshoz kapcsolódó tavacska építése Ha több tavacskát készítettünk és ebből esetleg átfolyásokat is kialakítottunk, azaz az egyik tóból a víz átfolyik az alacsonyabban lévőbe (az átfolyási vízszint elérése után), célszerű a vizet mindig ebben a felső tóban pótolni, mert az átfolyási szint elérése után az alsó tó is frissül. Ugyanígy ha csobogót szeretnénk, azt célszerű a felső tóba folyatni, de a szivattyú az alsó tóban legyen, és csővel vezessük át (kövek, vagy növények alatt) a felsőbe. Persze több csobogót is telepíthetünk, pl. az alsó tóba is, vagy pl. vízijátékot (szökőkutat), akár a szivattyú kimeneti csövének elágaztatásával is. Célszerű azonban annyi szivattyút alkalmazni, ahány kimenet (csobogó, patak) lesz, mert egy átlagos szivattyú nem éppen a legnagyobb teljesítményű. 4.ábra A víz eljutása az alsó tóból a felső tóba: a felső tó szélén, kövekkel takarva 5.ábra A víz eljutása az alsó tóból a felső tóba: a felső tó alatt a túlsó oldalra (ez a verzió előzetes gégecső lefektetést igényelhet, vagy a tó mellett visszük el) A fényképeken két kis tó szerepel, a felső tó egy kis, 150 literes kész tómederből áll, az alsó pedig egy kb. 750 literes betonmeder (a készítése a leírtak szerint történt). A rendszer több éve üzemel. A felső tó részben süllyesztett, a kiálló része oldalról kövekkel kirakott. A felső meder vízszint szerint picit meg lett döntve (az alsó része 1,5 cm-rel van lejjebb a másik végénél a vízszinthez mérten), és a lejjebb lévő végén melegítéses eljárással (így formálható a műanyag) egy kis csőr -t alakítottam ki, melyen a víz átcsordogál az alsó tóba. Két szivattyú került telepítésre, az egyik 2500 l/óra, a másik 1500 l/óra teljesítményű, mindkettő az alsó tóba. A kisebb teljesítményű az alsó tóban, az erősebb pedig a felsőben lát el egy-egy csobogót. A felső tóban a vízszint elérése után a víz átcsordogál az alsó tóba, így a víz forgatása és az oxigénpótlás is megoldott egyidejűleg mindkét tóban, külön levegőztetőre nincs szükség (szükség esetén elegendő lenne csak az egyik alkalmazása is, de

11 így több a látványelem). Fentiekből látszik, hogy az óránkénti megforgatott víz összesen kb. a tó vízmennyiségének a négyszerese, és így sem ömlik a víz a csobogókon. Mikor a szivattyú/szűrő teljesítményét latolgatjuk, döntsünk inkább az erősebb(ek) mellett, megéri. 6.ábra A szűrő/szivattyú ideális helye a legmélyebb pont A telepítendő szivattyú lehet egyben tószűrő is, ám a szűrés jelentősen visszavesz a teljesítményből és idővel egyre kevesebb víz kerül átnyomásra. A szűrőt havonta-kéthavonta illik tisztítani. Aki viszont nem akar bajlódni a szűrővel, az használhatja csak szivattyúként is, a szűrőház levételével. Ha sok halunk van, akkor azért nem árt egy szűrő sem, már csak a sok mulm (oldódott halürülék) miatt is, aminek egy részét beszívja a szűrő. 7.ábra Csobogó kialakításának egy lehetséges módja A szűrésre van alternatíva is, a külső tószűrő. Ebben az esetben egy homokszűrő hordócskán kerül átnyomásra a víz, de gondoskodni kell a szűrőhordó elrejtéséről. Kis méretű tavak esetében azonban kényelmesebb megoldás a belső szűrő, vagy csak vízforgató szivattyú(k) alkalmazása. Az élőlényekről a több tó szempontjából csak annyit mondanék, hogy mindegyik tóba kell telepíteni néhány halat (nekem a felső tóban két aranyhal és egy aranycompó van), a majd később részletezett szúnyog probléma miatt. Növény is szükséges mindegyik tóba.

12 Beüzemelés, az élőlények betelepítése A meder/medrek elkészítése, pihentetése és tesztelése után jöhet a várva várt beüzemelés. Elhelyezhetjük a szivattyú(ka)t, a dekorációkat, a növényeket. A növényekre a vízi egyensúly kialakításához feltétlenül szükség van. Egy pár négyzetméteres tó esetén az alábbi növényekre van/lehet szükség (szaküzletben, vagy a természetben beszerezhető) -néhány tő vízililiomra (víz tetején lebeg, de elég kényes a túlzott napsütésre, viszont a halak szívesen eszegetik a gyökerét), -néhány tő tutajra (szintén lebeg, de ez is elég kényes a napsütésre) -1-2 tő tavirózsára (kb. 50 cm-es, vagy annál mélyebb részbe telepítsük) -néhány tő sásfélére, -esetleg kevés hínárra. Fenti növények feltételei a szép és változatos tónak és vízfelszínnek. Első hetekben valószínűleg vízivirágzás lesz a tóban, azaz az algák nagy mértékben el fognak szaporodni, a víz homályos, élénk zöld színt vesz fel. Ez az állapot azonban jól kialakított tónál néhány hét alatt elmúlik. Ezen az állapoton sajnos nem tudunk segíteni, ki kell várni, míg vége lesz. Nem tehetünk mást, az elpárolgott vizet pótoljuk vissza, valamint gyakran kapcsoljuk be a szűrőt/levegőztetőt/vízforgatót. Mikor a víz kitisztul, betelepíthetjük a halakat is. A kerti tóba csak hidegvízi és csak édesvízi halakat szabad telepíteni, akváriumi halakról a legtöbb esetben szó sem lehet, hiszen azok többségében trópusi halak. Milyen halakat szabad és érdemes telepíteni? -tavi aranyhalat (ezek a nem kényes fajták); -koi pontyot; -aranycompót (doktorhal: leeszi az élősködőket a többi halról); -esetleg kecsegét, vagy más, hazai vizekből származó érdekes halat (de nem ajánlott, elégedjünk meg a fenti három halfajtával). A naphal nagyon érdekes és szép hal, viszont ragadozó. Semmiképpen sem ajánlott kerti tóba való telepítése, hacsak nem kizárólag ilyen fajtát szeretnénk tartani. Naphal, vagy más ragadozó fajta (pl. süllő) mellett kistermetű, vagy fiatal halak nem maradnak meg, valamint esélye sincs új nemzedék felnövekedésének. Hány halat telepíthetünk? Felejtsük el az akvarisztikában használatos x literre x hal elvet. Ezzel szemben használhatjuk a minden hal minden felnőtt centiméterére 2 liter elvet, azaz ha pl. koi pontyokat tartunk, amik felnőttkorukra ilyen méretű

13 tóban kb. 30 centimétert érnek el, úgy kell számolnunk, hogy egy m3-es tóban kb. 16 ilyen halat tarthatunk majd. Számolni kell az esetleges szaporulattal is (ha fel szeretnénk nevelni). Semmiképpen se telepítsük túl a tavunkat! Inkább kevesebb hal úszkáljon, mint több, könnyebben fenntartható a tó egyensúlya! Aranyhalak és aranycompók esetében is számolhatunk 30 cm-es felnőttkori mérettel, nem mind fog ekkorára megnőni, de inkább akkor járunk jól, ha alultervezzük a létszámot, mint ha túl. Halakra viszont feltétlenül szükség van, egy kerti tó nem képzelhető el nélkülük. Nemcsak a szépségük miatt, hanem ahol víz van, ott szúnyog is. Ha a saját tavunkból származó többletszúnyogok miatt nem szeretjük majd nézegetni saját tavunkat, akkor nem lesz túl élménydús kerti tavunk. Ha viszont halak is vannak a tóban, abban szúnyogok nem lesznek, mert a halak megeszik a szúnyogokat, még lárva korukban, ami az egyik legfinomabb táplálék, persze csak a halak szempontjából. :o)

14 A környezet kialakítása Kerti tavunk környezetét számos módon kialakíthatjuk. Ültessünk mellé örökzöldeket, de arra vigyázzunk, hogy több szemszögből is teljes belátás legyen biztosított, azaz ne takarjuk el teljesen a tavunkat. A látványt teljesebbé tehetjük, ha lépcsőzetesen ültetjük mellé a növényeket, azaz a part mellett alacsonyabb növésűeket, majd távolodva a magasabbakat. Ezzel optikailag és esztétikailag is javítjuk az összképet. A tópartra telepíthetünk örökzöld futónövényt, pl. borostyánt. A borostyánt azokra az oldalakra is telepíthetjük, ahonnan belátjuk a tava(ka)t, hiszen itt kúszónövényként alkalmazzuk. 8.ábra A parton a növényeket lépcsőzetesen ültessük (a felnőttkori méret szerint) Rakhatunk a tó mellé nagyobb köveket, sziklákat is dekorációnak. Esetleg folytathatjuk kőrakással is a tó partját. Nagyon szép látvány tud lenni egy-egy, a tó fölé belógó örökzöld ág. 9.ábra Ha hagyunk egy kis peremet betonozáskor, lapos kövekkel szép partot alakíthatunk ki Mit ne tegyünk? Kisméretű tó esetén ne gondolkodjunk a tavon átívelő hidacskában, mert nem fog jól mutatni, giccses lesz. Kerti tavunkban ne tartsunk teknősbékát, a teknősök alkalomadtán megeszik a halakat, ráadásul sokkal több szennyező anyagot termelnek.

15 A eredmény Természetesen a végleges eredmény nem azonnal látszik, hanem csak hónapok, vagy akár évek múlva. Az összkép akkor lesz teljes, ha a tó környezetét benőtték a növények. A képek önmagukért beszélnek 1. kép Nem rossz az összhatás 2. kép Ilyen szép tavirózsákat nevelhetünk

16 3. kép Nem kell túl sok hal a tóba, a kevesebb több elv itt is érvényesül 4. kép A kis felső tó, a sás mögött folyik át a víz az alsó tóba

17 Költségek A képeken látható kis tórendszer alapja (2005-ös bekerülési árakból kiindulva) az alábbi összegbe kerül (nem számoltam ki pontosan forintra, csak kb évi árak): - készbeton (4 db 40 kg-os zsák): - csemperagasztó (1 db 40 kg-os zsák): - csövek, gégecsövek: - 1 doboz (5 literes, kisebb nem volt) BORNIT: literes kész tómeder: - kerti vízmentes elosztó: l/óra GARDENA tószűrő/szivattyú: l/óra GARDENA szivattyú: - 2 tő tavirózsa: - 5 tő vízililiom: - 2 féle vízisás (1-1 tő): - 10 db tavi aranyhal: - 3 db koi ponty: - 2 db aranycompó: ÖSSZESEN: Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Természetesen szükség lesz szerszámokra, azok költségét nem tüntettem fel (ásó, fúrógép a beton és csemperagasztó keveréséhez, simító, ecsetek, stb.). A legtöbb kertes háztartásban ezek az eszközök megvannak. Nem számoltam a kiásott föld elszállítását, ennyi föld a legtöbb kertben szétterítve elfér. A kövek, egyéb dekorációk költségét szintén nem számoltam, mert azokat évek alatt, több helyről gyűjtöttem, ezt más is megteheti. A munkadíjat sem számoltam, mert magam alakítottam ki az egészet, munkaidő után néhány hét alatt nyugodtan kivitelezhető az egész, akár egy személyben. A tóban van még néhány saját szerzésű vízinövény is, (és a növények majd gyarapodnak is), ezek költségét sem számoltam. Nem számoltam továbbá a környezet kialakításának költsége sem. Még egy dolog: ha nem lett volna meg a kész kis tómeder, azt is betonból készítettem volna, de lehet, hogy nemsokára így is átalakítom a felső tavat.

18 Karbantartás, teleltetés Egy ilyen kis kerti oázis szerencsére nem túl sok karbantartást igényel. Legtöbbször csak a csodálásra van szükség. Milyen rendszeres karbantartást igényel egy kerti tó? -a szivattyú(k) ki/bekapcsolása; -szűrő tisztítása (ha van); -elektromos berendezések ellenőrzése; -vízpótlás; -halak etetése; -elhalt növényi részek eltávolítása. Mit csináljunk, ha elromlik a víz minősége? Szívassuk le a víz nagy részét (max. 80 %-át), és cseréljük frissre. A leszívatást végezhetjük a kis tószivattyúval, igaz, így lassabb, de nem sérülnek a halak és a növények. A csobogóba vezető csövet irányítsuk a kertre. Tehetünk a friss vízbe tófertőtlenítőt is az előírt adagolásban. Ilyen beavatkozás után számíthatunk újabb vízivirágzásra, de hamar el fog múlni. Mit csináljunk, ha nem fejlődnek a vízinövények? Mivel napfényt kap a tó, a halak meg trágyáznak, előbb-utóbb be kell indulni a növények fejlődésének. Ha mégsem, próbálkozhatunk tavi növénytáppal. Mit csináljunk, ha sok az alga? Próbálkozzunk további növények telepítésével, végső esetben algagátló szer bevetésével. Ettől az elpusztult algák festékanyaga a vízbe jut, ezt ajánlatos kiszűrni. Mit csináljunk, ha tetves lesz a vízinövény? Megpróbálhatjuk lemosni. Ha nem jár sikerrel, kiemelhetjük a vízből, és lefújhatjuk tetűölő szerrel (csak ott, ahol muszáj). Visszatétel előtt jól mossuk le. Végső esetben visszavághatjuk a növényt. Milyen teendők vannak teleltetéskor? A fagyra kényes növényeket a halakkal együtt vegyük ki és fagymentes helyen teleltessük (de ne bent a lakásban). Mivel a halak ilyenkor csökkentett életmódot élnek (de nem olyat, mint télen, a jég alatt, mert olyankor csak rezegnek és lassan elfogyasztják a zsírjukat, evés nélkül), ne etessük őket gyakran, és akkor se kapjanak sokat. A tószűrőt ilyenkor is alkalmazzuk helyi csobogóként. A tavat ráérünk tavasszal kitisztítani, újabb feltöltés előtt. Elegendő, ha novemberben visszük be a halakat és márciusban már ki is telepíthetők újra. A teleltetés (fagyra érzékeny növényeket így nem teleltethetünk) elvégezhető egy mélyre ásott hordóban is, ekkor a teendők a következő pont szerintiek.

19 Mit kell tenni, ha kint szeretném hagyni a halakat a tóban? Ilyen esetben kell, hogy legyen a tónak 50 cm-nél mélyebb része, ahol eltelelnek a halak. A halak ilyenkor gázokat termelnek, melyeknek a jég alól is el kell távozni (illetve oxigén juthasson a vízbe), ezért vagy gyakran léket vágunk a vízbe, vagy folyamatosan működtetjük a szivattyút (nagy hidegben ez sem megoldás), vagy labdákat helyezünk a vízfelszínre. A legjobb megoldás viszont, ha vastag hungarocellből kivágunk egy kör alakot, és körben kis lyukakat fúrunk rajta. Ez nem engedi befagyni a tavat és a gázok is eltávoznak. A fagyra érzékeny növényeket nem szabad kinthagyni (pl. a vízen úszó növények). Tavasszal érdemes a víz egy részét frissre cserélni, valamint kitisztítani a tavat és visszatenni a fagyra érzékeny növényeket.

20 JOGI ZÁRADÉK A KIADVÁNYBAN SZEREPLŐ, BÁRMINEMŰ HIVATKOZÁS KIZÁRÓLAGOSAN A TÉMA ISMERTETÉSÉT SZOLGÁLJA, KIVÁLASZTÁSUK NÉLKÜLÖZ BÁRMINEMŰ ANYAGI TÁMOGATÁST. A KIADVÁNY CÉLJA, HOGY FONTOS, NAPRAKÉSZ, EGYSZERŰEN HASZNÁLHATÓ INFORMÁCIÓT ADJON A BENNE LEFEDETT TÉMÁRÓL, SEM A SZERZŐ, SEM A KIADÓ NEM VÁLLAL SEMMIFÉLE GARANCIÁT ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A KÖNYV ELOLVASÁSÁVAL, ÉS/VAGY A BENNE FOGLALTAK EGYSZERŰ KÖVETÉSÉVEL A VÁSÁRLÓ ÉS/VAGY AZ OLVASÓ KÉPESSÉ VÁLIK A KIADVÁNYBAN VAGY A VÁSÁRLÓ ÉS/VAGY AZ OLVASŐ GONDOLATAIBAN LÉTEZŐ CÉLOK MAXIMÁLIS ELÉRÉSÉRE. A FELMERÜLŐ ESETLEGES MEGKERESÉSE AJÁNLOTT. KÉRDÉSEK ESETÉN HOZZÁÉRTŐ SZAKEMBER A SZERZŐ ÉS A KIADÓ A TŐLE ELVÁRHATÓ GONDOSSÁGGAL IGYEKEZETT A KIADVÁNY TARTALMÁT, SZÖVEGÉT ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEIT ÖSSZEÁLLÍTANI, UGYANAKKOR SEM A SZERZŐ, SEM A KIADÓ, SEM BÁRMILYEN HARMADIK SZEMÉLY SEMMIFÉLE FELELŐSSÉGET NEM VÁLLAL AZ ESETLEGES SZÖVEG-, TARTALOM-, VAGY ÉRTELMEZÉSBELI HIBÁKÉRT, ÉS/VAGY AZ EBBŐL FAKADÓ KÖZVETLEN, KÖZVETETT, ANYAGI, VAGY EGYÉB KÁROKÉRT. SEM A SZERZŐ, SEM A KIADÓ NEM VÁLLAL FELELŐSSÉGET BÁRMILYEN HARMADIK SZEMÉLY ÁLTAL A KIADVÁNY TARTALMÁRA VALÓ HIVATKOZÁS ÁLTAL OKOZOTT BÁRMINEMŰ KÁRÉRT. A KIADVÁNY NEM MINŐSÜL SEMMIFÉLE AJÁNLATTÉTELNEK SEM A SZERZŐ, SEM A KIADÓ OLDALÁRÓL