HflGvomflnv ] Bolgárok a honfoglalás kori Magyarországon
|
|
- Nikolett Orosz
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HflGvomflnv ] Bolgárok a honfoglalás kori Magyarországon Amikor a honfoglaló magyarság 895 és 900 között birtokába vette új, végleges hazáját, a Kárpát-medencét, e területen több népet talált. A Kárpátok övezte területen a honfoglalást megelőzó'en három hatalom osztozott: a Dunántúl a frank birodalom része volt, a Felvidék nyugati része (a mai Nyugat-Szlovákia) a morva fejedelemséghez tartozott, Erdélyt és az Alföld délkeleti vidékeit pedig a bolgárok birtokolták. 1 Ezeknek az uralmi körzeteknek a kialakulását nagyjából száz évvel korábbi események alapozták meg. Az ázsiai eredetű nomád avarok 568-ban tették hazájukká a Kárpát-medencét,, ahol mintegy 230 esztendőre rendezkedtek be. Birodalmukat a VIII. század végi frank hadjáratok és a hatalmon levők közötti belső torzsalkodások törték meg. 791-ben maga Nagy Károly, a frank uralkodó indít ellenük - egyelőre ugyan sikertelen - hadjáratot, a os avar belháborút azonban már jó érzékkel használja ki egyik helytartója, s a Tiszáig hatoló csapatai lényegében véget vetnek az avar birodalomnak. Az Alföld keleti részén maradt avarokat Krum bolgár kán győzi le ( ). 3 A régebbi történeti irodalom ezért szinte egybehangzóan azt vallotta, hogy Erdélyt és a magyar Alföld keleti-délkeleti részét is Krum csatolta a bolgár birodalomhoz. Nemrég azonban Vaszil Gjuzelev bolgár történész kitűnő érveléssel azt igazolta, hogy ez a feltevés nem olvasható ki az egykorú írott forrásokból. Csak későbben, 827-ben Omurtag kánnak ( ) a frankok ellen a Szerémségben elért jelentős katonai sikerei teszik lehetővé, hogy az uralkodó a mai Bánságot (Bánátot), a Duna-Tisza közének déli részt, valamint Nyugat-Szerémséget országához csatolta. 3 S nyilván erre az időre tehető Erdély bolgár katonai megszállása is. A történeti forrásoíc azonban nem körvonalazzák egyértelműen a bolgár állam Kárpát-medencei határait. Azt egészen biztosra vehetjük, hogy az erdélyi (Maros vidéki) sóbányákat kézben tartották egészen a magyar honfoglalásig, mivel 892-ben Amulf keleti frank uralkodó követei azt kérik Vladimir 1 Vö. Györffy György: A honfoglalásról újabb történeti kutatások tükrében. Valóság, sz. 7. old. 2 Az események szemléletes összefoglalását ld. Bóna István: Nagy Károly nyomdokain. Évezredek hétköznapjai. Szerk.: Szombathy V. (Bp., old.) 3 V. Gjuzelev: Bulgarisch-fränkische Beziehungen in der ersten Hälfte des IX. Jh. Bizantinobulgarica old. 19
2 bolgár kántól ( ), hogy ne engedélyezze onriah a sóvásárlást a morváknak". 4 Dzsajháni arab tudósnak a 870-es évek állapotát tükröző' munkájában pedig azt olvashatjuk, hogy a bolgárok és a morvák közt tíznapi járóföld van. 5 Nagyon valószínű tehát, hogy a Kárpát-medence három uralmi körzetét a IX. században jelentős nagyságú senki földje" választotta el, amelyet Regino prümi apát avar pusztaságnak nevez. Az írott kútfők fölöttébb homályos utalásait a történészek sokféleképpen értelmezték. Voltak, akik arra gondoltak, hogy a bolgárok a IX. században csak rövid életű katonai fennhatóságot gyakoroltak, mások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy igen jelentős bolgár népesség élt a későbbi magyar területeken. Ebbe a vitába ma már bívzást bevonhatjuk azt a régészeti leletanyagot is, amely Erdélyben és az Alföldön került elő. Az ilyenfajta régészeti vizsgálatok számára bolgár régészkollegáink utóbbi időben elért kiváló eredményei nyitottak kaput, mivel a bulgáriai ásatások közzétételével és értékelésével megnyugtató módon tisztázták a VIII-IX. századi bolgár emlékanyag számos bonyolult kérdését. A bolgár nép ezekben az évszázadokban két különböző eredetű és nyelvű népcsoportból ötvöződött. Az egyik, a bolgár-törökség, Aszparuh vezetésével 670 körül vándorolt a Don vidékéről az Al-Dunához, s alkotta a későbbi bolgár állam katonai vezető rétegét. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy köztük ne lettek volna pásztorok, kézművesek és szántóvetők. Épp ellenkezőleg: a többséget ők alkották.) E kezdetben bolgár-török állam azonban a helyi délszláv lakosságra épült, s a két népcsoport összeolvadása már a VIII. században megkezdődött. Ezt olvashatjuk ki a Bulgária északkeleti vidékein feltárt VIII-IX. századi temetőkből is (Novi Pazar, Devnja), ahol a bolgár-törökök fejjel északnak tájolt sírjai mellett megtaláljuk a jellegzetes szláv hamvasztásos urnasírokat is. A holtak közössége kétségkívül az élők közösségét tükrözte, hiszen a túlvilág a pogány bolgárok hite szerint is az evilági élet folytatása. Ez az eggyéötvöződés a X. században fejeződött be: ekkor vált egységessé a bolgár kultúra, s bizonyára ekkor vált általánossá a többség szláv nyelve is. Ez az egységes bolgár kultúra mindkét nép örökségét magába olvasztotta. 7 A Kárpát-medencei IX. századi bolgár emlékanyag elkülönítése szempontjából különösen fontos a bolgár-törökség keleti hagyományokat folytató öröksége, mivel ez gyökereiben különbözik a térség eléggé egyszínű korabeli szláv kultúrájától. Tehát az a régészeti leletcsoport vagy leletegyüttes, amelyben ilyen elemeket találunk, nagy valószínűséggel bolgár hagyatéknak tartható. Márpedig ilyen leletek - ha nem is nagy számban - kerültek elő a Kárpátok hegyláncolatán belül is. E lelőhelyek többségét a Maros völgyében, Erdélyben találjuk. Gyulafehérvártól mintegy 20 km-el a folyó mentén lejjebb fekszik Maroskarna, ahol a folyó bal partjából áradáskor a víz több alkalommal edényeket és csontokat mosott ki, tehát nyilvánvalóan egy régi temetőt pusztított. Az edények közül egy sárgásbarna és egy vörösesbarna amfora (1. kép 1), valamint egy gömbölyű testű vörösesbarna edényke (1. kép 3) érdemel különös figyelmet. 8 Ez utóbbi testének palástját rácsos mintájú, besimított vonalak díszítik, ami a Don menti hagyományokat őrző bolgár-török edények jellegzetes díszítése. Hasonló alakú és díszítésű edények tucatjával kerültek elő a VIII-IX. századi bolgár temetőkben, sőt az egykori bolgár főváros, Pliszka ásatása alkalmával is (2. kép l). 9 A maroskarnaihoz hasonló amforák is nagy tömegben kerültek elő bolgár területen. Itt a másik fővárosból, Preszlávból származó egyik darabot mutatjuk be (2. kép 3). 10 Ezeket az edényeket főként bizánci mintára készítették a bolgár fazekasok, de ekkor már edényművességükben végleg meghonosodott ez a forma. A maroskarnai edények többsége egyébként hullámos és egyenes vonalakkal díszített bögre és fazék volt, 11 amilyeneket ekkor széltében készítettek a kézikorongon dolgozó gölöncsérek a Dontól az Elbáig, népiségre való tekintet nélkül. A köztük levő, fentebb említett bolgár-török hagyományokat őrző edények alapján azonban bizton állíthatjuk, hogy itt egy IX. századi bolgár közösség nyugvóhelyét bolygatta meg az áradó folyó. Innen nem messze egy hasonló korú település félig földbe ásott, kőkemencés házait tárták fel a régészek. 12 Gyaníthatóan itt laktak egykor azok az emberek, akik a folyóparti temetőben alusszák örök álmukat A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és Krónikások híradásai. Szerk.: Györffy Gy. 2. kiad. Bp., old. 5 Uo. 88. old. 6 Uo old; Györffy György: Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. Magyar őstörténeti tanulmányok. Bp old. 7 E kérdésekről összefoglalóan ld. Szt. Vaklinov: Formirane na sztarobalgarszkata kultura. Szófia 1977.; Fodor István: Bolgár-török jövevényszavaink és a régészet. Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk.: Bartha A. - Czeglédy K. - Róna-Tas A Bp., , további irodalommal, valamint alább a 17. jegyzet. 8 K. Horedt: Die Ansiedlung von Blandiana, Rayon Orä tie, am Ausgang des ersten Jahrtausends u.z. Dacia, old. 6/4, 6. kép.; Ua., Untersuchungen zur Frühgeschichte Siebenbürgens. Bukarest, old. 34/5, 6. kép. 9 L. Doncseva-Petkova: Bälgarszka bitova keramika prez rannoto szrednevekovie. Szófia, old. IX. t Uo old. XXI. t K. Horedt: Die Ansiedlung old. 12 Uo old.
3 A Maros-völgy központi településén, Gyulafehérváron is kerültek elő bolgár régészeti emlékek. Kétségkívül közéjük sorolhatjuk a kecses formájú, besimított díszítésű kancsót (1. kép 2),' 3 amely szintén a dunai bolgár-törökség jellegzetesen keleti öröksége, s számos temetőjükben lelték meg a régészek, így a legkorábbi, VIII. századi novipazari temető sírjaiban is (2. kép 2J." A gyulafehérvári edény korát azonban az elöljáróban jelzett történeti események miatt valamivel későbbre, a IX. századra tehetjük. pt~ Maros mentén északabbra, a Nagyenyed melletti Csombordon 32 sírból álló temetőt tárt fel 1957-ben két kolozsvári régész, Ferenczi István és Dankanits Ádám. Az elhunytakat fejjel nyugatnak, esetenként koporsóban temették, szegényes öltözékben, kevés túlvilági útravalóval. A szegényes sírmellékletek közül számunkra mégis sokatmondóak az egyszerű női ékszerek, a gömböcskékkel, láncos függőkkel díszített fülbevalók (3. kép 1-3). 15 Az ásatok a IX-X. századi morvaországi fülbevalókat találták ezekhez igen hasonlóaknak." Azóta azonban Zsivko Vazsarova bolgár régésznő Bulgáriából is számos 7 hasonló fülbevalót tett közzé (3. kép 4-7),' s ezek a párhuzamok mind területi, mind történeti okok miatt sokkal fontosabbnak tűnnek. Az ékszerek kora itt is a IX-X. századra tehető, így az ásatok által adott keltezés (X. század eleje) a csombordi temető esetében továbbra is meggyőzőnek látszik. A fentieken kívül a Székelyföldről is ismerünk gyanún felül álló bolgár Igletet: a kézdipolyáni, feltehetően IX. századi településen a maroskarnaihoz hasonló, besimított hálómintás edény került elő (4. kép) Ua., Untersuchungen old kép. 14 /.. Doncseva-Petkova: i. m old. XV. t Dankanits Ádám-Ferenczi István: Säpäturile arheologice de la Ciumbrud. Matenale ji cercetári arheologice, old. 4/1,2, kép. 16 Uo old. 17 Zs. N. VSzsarova: Szlavjani i prabälgari po danni na nekropolite ot VI XI. v. na teritorijata na Bálgarija. Szófia , 151/7. kép; 282,175/7. kép; 2 6, 18 /2. kép; 359., 217/1. kép. 18 Székely Zoltán: L'aspect de la culture materielle des VIII X siécles dans le sud-est de la Transylvanie. Les questions fondamentales du peuplement du bassin des Carpathes du VIII au X e siécle. Szerk. Erdélyi 1. Bp., kép. 21
4 A fenti leletek történeti értékeléséhez az írott kútfők mellett a helynéví adatokat is segítségül hívhatjuk. Kiváló nyelvtudósunk, Kniezsa István vizsgálataiból derült ki, hogy az Erdélyben fellelhető szláv eredetű helynevek (helységnevek és víznevek) Dél-Erdélyben sűrűsödnek, északon jóval kevesebb van. Ezenkívül igen fontos körülmény, hogy a bolgár jellegű szláv helynevek is Dél-Erdélyben, Hunyad megyében vannak. Ráadásul a XIII. századtól Erdélybe betelepedő román lakosság a szláv helyneveket csak délen vette át közvetlen a szlávoktól, északon már magyar közvetítéssel ismerte meg azokat, 19 Ebből pedig kétségkívül az következik, hogy a XIII-XIV. században már csak Dél-Erdélyben élt jelentős tömegű szláv lakosság. Kniezsa István másik fontos megfigyelését szó szerint idézem:...a szlávság politikai központja Gyulafehérvár lehetett. A szláv helynevek aránylagos gyakorisága e vidéken és magának a városnak a szláv neve amelyet a románság őrzött meg Bälgrad alakban - e területnek bizonyos szervezettségére mutat". 20 A helynévi adatok tehát szinte tökéletesen egybevágnak a régészeti eredményekkel, hiszen a bolgárnak tartható leletek is - mint láttuk - Gyulafehérvár körül sűrűsödnak. (Sokatmondó, hogy az említett maroskarnai bolgár temető szomszédságában például egy Celigrád nevű ősi települési hely van, s ez a név is szláv eredetű. 21 ) Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy az Erdélyt a IX. században megszálló bolgárság az egykori római Apulumot (ez volt akkor Gyulafehérvár neve) tette meg a tartomány központjául, s a tartományúr innen ellenőrizte és irányította a közeli só- és aranybányászatot, valamint a Maroson folyó kereskedelmet. E lelőhelyek környékén is szláv helyneveket találunk (például az aranybányájáról híres Zalatna), ami arra utal, hogy itt jelentősebb bolgár-szláv lakosság is megtelepedett, tehát a bolgárok nem csupán katonailag szállták meg e fontos nyersanyag-kitermelő helyek vidékét. A Bulgáriából áttelepedettek a helynevek tanúsága szerint zömmel bolgár-szláv nyelven beszéltek, kultúrájuk azonban - amint edényművességük példázza - bolgár-török elemekkel volt átitatva. A KüküÜő minden bizonnyal bolgár-török eredetű neve 2 2 talán arra utal, hogy ezt a nyelvet is beszélte még az átköltözött bolgárok egy része. Számuk azonban nem lehetett jelentős. Eddig jellegzetes, északi tájolású sírjaikra sem bukkantak rá Erdélyben a régészek. A honfoglalás után a magyarság katonailag már 895-ben megszállta Erdélyt, hiszen az új hazában való áttelepülést súlyos harcok árán éppen a bolgár-besenyő szövetség ellenében kellett kikényszeríteniök. Simeon bolgár cár nyilvánvalóan éppen azért szövetkezett a nomád besenyőkkel, hogy erdélyi sóbányáit megvédje a magyaroktól. A honfoglalást azonban nem tudta megakadályozni, s így Erdélyt menthetetlenül elvesztette. A magyar katonai megszállás azonban természetesen nem járt együtt azonnal jelentős magyar tömegek erdélyi megtelepedésével, hiszen a nomád színezetű, állattartó-földművelő gazdálkodást folytató magyarság számára a hegyes-dombos Erdély nagy része nem volt kedvező adottságú. A hadászatilag és gazdaságilag fontos területeket azonban nyilvánvalóan azonnal megszállták. Mindenképpen e területek közé számíthatjuk a Maros völgyét és a Maros vidéki sóbányák területét. A korábban itt élt bolgár-szláv lakosság zöme azonban a helynevek tanúsága szerint helyben maradt. Nyilvánvaló, hogy a vidék új urainak szüksége volt munkájukra, szakértelmükre. E továbbélő bolgár lakosság hagyatéka lehet az említett csombori temető. A gyulafehérvári, marosgombási és magyarlapádi temetők 23 viszont kétségkívül azt jelzik, hogy a magyarság jelentős tömegekben jelent meg ezen a vidéken. A maroskarnai bolgár temetőtől nem messze pedig egy X-XI. századi magyar közösség nyugvóhelyére bukkantak a régészek. A sírok többségében a köznép jellegzetes, szegényes ékszereit, apróságait találták. Ali. sír azonban fegyveres harcosé volt. Nyíltartó tegezével s bizonyára a földben nyom nélkül elporladt íjával temették el. 24 E férfi nyilvánvalóan valamelyik honfoglaló előkelő katonai kíséretének tagja lehetett. Az elmondottaktól eltérő elgondolást fejtett ki nemrég Kristó Gyula, a szegedi egyetem történészprofesszora. Ö úgy véli, hogy a magyar honfoglalás ellenére Dél-Erdélyben (a Maros középső folyása mentén és attól délre) az egész X. század folyamán fennmaradt egy bolgár-szláv fejedelemség Gyulafehérvár (akkori nevén Bälgrad) központtal, amelyet csak Szent István csatol országához később. 2 5 E szellemes feltevés kikerülhetetlen buktatója, hogy az új országot a magyarság éppen a bolgárok elleni háborút követően foglalta el, tehát elképzelhetetlen, hogy ellenségeik egyik helytartóját (részfejedelmét) uralkodói tisztében hagyták volna, s Erdélynek éppen a sóban, aranyban gazdag, értékesebb felét ne vették volna birtokukba Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Szent István-emlékkönyv, II. Szerk.: Serédy J. Bp., old., Ua., Kelet-Magyarország helynevei. Magyarok és románok, I. Szerk.: Deér J.-Gáldi L. Bp., , 166, 182. old. 20 Ua., Erdély a honfoglalás korában és a magyarság megtelepedése. Erdély és népei. Szerk.: MályuszE. Bp., old. 21 K. Horedt: Untersuchungen old. 22 Melich János: A honfoglalás kori Magyarország. Bp., old. 23 Roska Márton: A honfoglalás és Erdély. A történeti Erdély. Szerk.: Asztalos M. Bp., old. 24 K. Horedt: Die Ansiedlung old. 25 Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp., old., Ua., Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp., old.
5 A régészeti adatok is ellene szólnak ennek, a legtöbb, X. századi magyar leletet éppenhogy Erdély déli részébó'l ismerjük. A feltételezett dél-erdélyi bolgár fejedelemség központja, Gyulafehérvár X. századi magyar megszállását is hűen tükrözik a régészeti leletek. Minden bizonnyal itt lehetett az erdélyi Gyula központja, akinek Sarolt nevű lányát maga Géza fejedelem vette feleségül, s aligha kétséges, hogy a város magyar neve is tőle származik. 26 A Gyulák ellenszegülő hatalmának megtörése után István itt kezdi építtetni Erdély legkorábbi egyházát, a gyulafehérvári székesegyházat, amely az erdélyi püspökség székhelye lesz. A dél-erdélyi bolgárság tehát a honfoglalástól kezdődően magyar uralom alatt élt, népi alkatát és nyelvét azonban még hosszú évszázadokig megőrizte. Sajnos, Dél-Erdélyen kívül másutt nem kerültek elő Magyarországon biztosan bolgárnak vélhető IX. századi régészeti leletek, pedig ilyeneket a Bánságban és a Tiszántúlon joggal remélhetünk. Debrecen környékéről ugyan ismerünk néhány bizonytalan lelőhelyű edénytöredéket, amelyeknek ió párhuzamai bolgár földről ismertek, ezek alapján azonban még csak nem is valószínűsíthetjük meggyőzően az egykori bolgár lakosság településeit. 2 7 Inkább arra gyanakodhatunk, hogy a rendkívül gyér lakosságú alföldi területeket a bolgárok csak katonailag szállták meg, s - Erdéllyel ellentétben - ide nem költözött jelentős számú bolgár lakosság. Többször felmerült a történeti irodalomban, hogy Pest városa is bolgár kézen volt a honfoglalás előtt. E feltevéseknek az alapja az, hogy a pest szó a magyar nyelvben bolgár-szláv jövevény s egyes magyar nyelvjárásokban ma is kemencét jelent, régen azonban emellett volt egy másik, mészégető kemence" jelentése is. E szóból helynevek többfelé is keletkeztek hazánkban, méghozzá minden bizonnyal annak második jelentéséből, hiszen egy mészégető inkább szolgálhatott megkülönböztetésül valamely helység számára, mint a házbéli tüzelő. Pest neve tehát magyar helynévadással keletkezett, s magának a szónak a származása semmiképpen nem utal arra, hogy itt valaha is bolgár-szlávok éltek. 2 ' (A pest" szót egyébként a magyarság feltehetően a hazánk keleti részén - főként Erdélyben - élt bolgároktól kölcsönözhette, bizonyára még a X. században.) 2 ' Végezetül még egy, a miénktől eltérő álláspontra szeretnék röviden utalni. Román régészkollégáink a IX-X. századi dél-erdélyi leleteket - a közismert dákoromán elmélet alapján állva - román-szláv vagy ó'sromán emlékanyagnak tartják. Erre azonban semmiféle bizonyító adatunk sincs. A történeti források a XIII. században említenek először románokat Erdélyben, s a helynevek is ezt igazolják, mivel a román helynevek a magyarból, szlávból és németből valók, tehát a románság e területen a szlávok, magyarok és a szászok után telepedett meg. Az ősrománnak tartott régészeti emlékek zömmel szláv jellegűek. A feltételezett IX-X. századi erdélyi román fejedelemségek 30 pedig a magyar Anonymus 1200 körül írt krónikájában szerepelő kitalált, regényes alakok tartományai", akiket a szomszéd ország történészeti keltettek életre", s valósnak hitt történeti szerepet osztottak rájuk. 3 1 Jogos bizakodással várhatjuk, hogy a jövőben mind Dél-Erdélyben, mind pedig az Alföld délkeleti vidékein a régészek ásói újabb, IX. századi bolgár emlékeket hoznak majd napvilágra. Fodor István 26 Györffy György: István király és műve. Bp., , old. 27 Mesterházy Károly: A Tiszántúl IX-X. századi bolgár emlékei. Folia Archaeologica, old., Ua., Berettyóújfalu földje a IX századtól a XIII. századig. Berettyóújfalu története. Szerk.: Varga Gy. Berettyóújfalu old. 28 Györffy György: Budapest története az Árpád-korban. Budapest története, I. Szerk.: Gerevich L. Bp., old. 29 Melich János: i. m old. 30 Vö. Erdély története, I. Szerk.: M. Constantinescu. Bukarest old. A szóban forgó régészeti leletanyag említett szempontú értékelésének egyik legújabb, magyar nyelvű összegzése: 1.. Barzu: A román nép anyagi és szellemi műveltségének folytonossága az egykori Dacia területén. Bukarest, old. 31 Anonymus krónikájának alapos forráskritikai elemzését ld. Györffy György: Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. Ethnographia, old. 23
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
Kalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.
Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről
A magyar honfoglalás
A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy
Régészet Napja május 26. péntek,
Nomádok a Kárpát-medencében Damjanich János Múzeum I. emelet, konferenciaterem Régészet Napja 2017. péntek, 10.30-13.30. DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM SZOLNOK RÉGÉSZET 2017 NAPJA Mali Péter Hoppál Krisztina Felföldi
Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
Az Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication
Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,
Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs
Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
V. A magyarországi írásbeliség kialakulása
V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely
Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007
Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL
DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és tanulmányok 2. Sorozatszerkesztő Sudár Balázs BUDAPEST 2017 MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport
DEVÍN. Dévény. A vár
754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez
Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele. Lőrinczné dr. Bencze Edit
Szláv kultúra 1. Első szláv államok, Kereszténység felvétele Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv kultúra az európai kultúra szerves részévé válásának alapvető feltételei és körülményei: a korabeli európai
Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996
SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték
Magyarország története 1. (TAB 1105L)
Magyarország története 1. (TAB 1105L) Dr. Gulyás László Szabolcs A kurzus keretein belül a hallgatók megismerkednek az Árpád-kor Magyarországának történetével, annak fontosabb eseményeivel. A számonkérés
A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469
A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A pályázatban a Duna Tisza köze avar kori sírleleteinek szisztematikusan felgyűjtését,
Magnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások
Nevezési lap. Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017. A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):
Nevezési lap Katolikus iskolák XIII. országos Takáts Sándor történelemversenye 2016/2017 A csapat neve:... A csapattagok névsora (4 fő):... A felkészítő tanár neve:... A versenyző iskola neve és címe:...
MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066
Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK
A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE
r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ
régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról
M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti
Kreditpont. típusa. BBNTÖ13300 Historiográfia 2 K k BBNTÖ00200 BBNTÖ10300
TÖRTÉNELEM ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTÁJA RÉGÉSZET SZAKIRÁNY Középkori Közép-Európa fakultatív modul, Középkori Közel-Kelet fakultatív modul, Késő antik régészet fakultatív modul, Magyar őstörténet és honfoglalás
Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László
Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek
Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,
A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN
A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN 1918 1938. ÍRTA JAKABFFY ELEMÉR és PÁLL GYÖRGY l^.m'n.'ii').'' ASTUDIUM KIADÁSA, BUDAPEST, 1939 Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest. Fel. vezető:
Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
2006. november 28-ig végzett munkáiról
Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött
A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve
2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.
Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről
ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés
Geofrámia kivonatok - Enoszuke
klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105)
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története I. c. tanegységhez (TAB 1105) 2014/15-ös tanév, I. félév Témakörök 1. A magyarság őstörténete 1. Győrffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
(A településről készült katonai felmérés1785-ből)
(A településről készült katonai felmérés1785-ből) Egercsehi község településrendezési tervéhez készült Régészeti örökségvédelmi hatásvizsgálat 2007. Dokumentáció: (településismertetés, régészeti érintettség,
Indiai titkaim Bulgária útjain
2011 január 24. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 December 14-e volt, hideg téli nap. Már dél is elmúlott, mire végre átkeveredtünk a Dunán, Vidinnél. Romániát
A Jászság kapuja Jászfényszaru. régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból. időszaki kiállítás. A kiállítás ismertetője
A Jászság kapuja Jászfényszaru régészeti leletek, kulturális emlékek Jászfényszaruból időszaki kiállítás A kiállítás ismertetője Jászfényszaru település várossá válásának 25. évfordulója és a XXIV. jász
A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017
A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017 Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái A magyar nyelvjárások tipológiája
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
Csengersima, református templom
Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.
Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:
KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
A felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában.
A magyarok genetikai gyökerei a szlovák genetikusok előadásában. A The Genographic Project 2005-2012 próbálja összehangolni a genetikusok munkáját. A közölt eredmények sok helyen meglepték a tudósokat,
Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz
Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal
BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK
r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi
Az ásatás és a feldolgozás eredményei
Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek
Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban
Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét
A KÁRPÁT-MEDENCE SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK EMBERTANI VONATKOZÁSAI. FÓTHI Erzsébet
A KÁRPÁT-MEDENCE 6 11. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK EMBERTANI VONATKOZÁSAI FÓTHI Erzsébet Az avar korban a megelőző korokhoz képest valóságos népességrobbanás következett be a Kárpát-medencében, ezért ennek a
A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA. - Horváth Judit -
A DUDVÁG KISTÉRSÉG BEMUTATÓJA - Horváth Judit - - Történelmi áttekintés, - Szlovákia adminisztratív felosztása, - Kistérség és Diószeg városának bemutatása, - Kistérség és Diószeg városának turisztikai
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit
A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege
A KORAI MAGYAR TÖRTÉNET RÉGÉSZETI KUTATÁSA. PERSPEKTÍVÁK ÉS TEENDŐK
A KORAI MAGYAR TÖRTÉNET RÉGÉSZETI KUTATÁSA. PERSPEKTÍVÁK ÉS TEENDŐK TÜRK Attila A napjaink magyar társadalmában zajló folyamatokat mélyebb elemzés nélkül áttekintve is szembeütköző tény, hogy népünk elődeinek
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ
Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt
tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete
a DÍHÍS eyöscy tórxx3szilasi-rrje?xírx:e 700 éoes tc")rténete 4 V - ^r-v BORSODI KISMONOGRAFIÁK 16 SZÜLEIM EMLÉKÉNEK HÁLÁVAL - akiktől mindent kaptam, és akiknek oly keveset adhattam életükben Dénes György
TARTALOM. Előszó 11. Bevezetés 13. I. A kutatások rövid története és jelenlegi állása 15. II. A vár területén végzett korábbi feltárások 23
TARTALOM Előszó 11 Bevezetés 13 I. A kutatások rövid története és jelenlegi állása 15 II. A vár területén végzett korábbi feltárások 23 III. A 2000-2002. évi régészeti kutatások 29 IV. A lelőhely rétegtani
A rudabányai vasbuca
K ö z l e m é n y e k A rudabányai vasbuca HADOBÁS SÁNDOR A szakemberek szerint a direkt vasgyártás legritkább és legértékesebb leletei közé tartoznak a vasbucák, valamint a vasrudak, amelyeket az újraizzító
4 & 4 & A honfoglalás és államalapítás kori temetők tanulságai RÉVÉSZ LÁSZLÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
RÉVÉSZ LÁSZLÓ A honfoglalás és államalapítás kori temetők tanulságai A hajdani honfoglalók anyagi kultúráját, viseletét, fegyvereit elsősorban a régészeti leleteken keresztül ismerhetjük meg. A több tucat
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
Kössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
EMLÉKKÖNYVÜNK
EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák
A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA
A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete
AZ AQUINCUMI ORGONA KÁBA MELINDA
KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI ORGONA Nagy Lajos régészeti kutatásai a tudomány számára sok újat, addig ismeretlen eredményeket nyújtottak. Az általa feltárt ókori emlékek és publikációk külön-külön is jelentősek,
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer E L B I R LAKOSSÁGI HÍRLEVÉL 2013. november BUDAPEST
213. november Temetőink biztonságáért Novemberi hírlevelünket az előttünk álló jeles dátum, nevezetesen november 1., vagyis Mindenszentek (Hallottak Napja - november 2.) köré fogalmaztuk. Ezen a napon
Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig
Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,
XVI-XVII. századi erdélyi ékszerek a tárgyi emlékek, valamint az írott és a képi források tükrében
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola XVI-XVII. századi erdélyi ékszerek a tárgyi emlékek, valamint az írott és a képi források tükrében A doktori
Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások
Archeometria Pattintott kőeszközök: nyersanyagok; vizsgálati módszerek; magyarországi legfontosabb nyersanyagok Kerámia 1. régészeti vonatkozások Földrajzi környezet - földtani környezet 1 Legfontosabb
absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,
A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,