S ZABÁLYOZÁSI TERV J ÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

Átírás

1 S ZABÁLYOZÁSI TERV J ÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TH sz. dokumentáció SZ-1, SZ-3, SZ-4 M=1:2 000, felbontású SZ- 2M=1:8 000 és SZ-5 1: 4000felbontású szabályozási tervlapok Darnózseli község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(II.3.) számú rendelete Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Darnózseli község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi L. Törvénnyel módosított évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. (3) (4) továbbá a 13. (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV tv. 8. (1) és a 16. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 szabályozási tervét jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1. (1) Jelen rendelet hatálya Darnózseli község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ- 1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 SZ-5 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (3) Jelen rendelet csak a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. Szabályozási elemek 2. (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal)

2 c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d.) területfelhasználási módok határa e.) építési övezet határa f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g.) 10 éven túli szabályozási vonal h.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa i.) építési hely határa j.) építési vonal k.) beültetési kötelezettség határa (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a.) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel 1 történhet. (5) A TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű tervein a k jel a kialakult állapotot, ill. kialakult méreteket jelenti (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége). Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3. (1) A vonatkozó jogszabályban 2 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni. II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4. (1) A szabályozási és övezeti terv a települést az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek intézményi terület falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató Különleges területek temető terület sport és szabadidős terület mezőgazdasági üzemi terület közmű terület füves leszálló pálya kiszolgáló övezet Üdülőterület üdülőházas terület Rajzi jel: L int L f G ksz K t K sp K mg K ök K rep-szolg Ü ü 1 Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések 2 37/2007. /XII.13./ ÖTM.

3 Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterületek országos mellékút településközi forgalmi út általános közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút) gyalogút füves repülőgép leszálló pálya közlekedési zöldfelület Zöldterületek közpark Erdőterületek védelmi célú erdőterület Mezőgazdasági területek általános terület szántó terület rét, legelő terület nádas Különleges területek bánya terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás KÖ uom KÖ ut KÖ u KÖ ugya KÖ rep KÖ z Z kp E v M sz M r M n K b V t III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A telekalakítás szabályai 5. (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak 3 megfelelően végezhető. (2) A TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. (3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület céljára. A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai 6. (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. (2) Azokon a területeken, ahol a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően /2006. Korm.rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

4 (3) Ahol a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4 SZ-5 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. (4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron dél-kelet észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron észak-kelet dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. (6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban 4 foglaltak szerint kell eljárni. (7) Azokon a helyeken, ahol a TH munkaszámú SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. (8) A vonatkozó jogszabályban 5 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 7. (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. (4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető. (7) Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (8) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t. (9) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épületelhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai 4 OTÉK /1999. (XII.10) OGY. határozat

5 szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály 6 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. (10) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a.) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve b.) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között lehet. Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges. (11) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (12)Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. A közművekre vonatkozó rendelkezések 8. (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. (4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. (10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. 6 OTÉK 36. (2)

6 (14) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. (15) A 20 kv-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 120 kv-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 220 kv-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 25 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 400 kv-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 35 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (16) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. (18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. (19) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni. IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 9. (1)Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum a település területén nincs (2) Helyi védelem alatt állnak a következő objektumok: Templom : Fő utca 100 hrsz. (3) Helyi védelemre javasoltak az alábbi építmények: Lakóház Fő utca hrsz. Lakóház Fő utca /1 hrsz. Lakóház Kossuth Lajos u hrsz. Kápolna Fő utca hrsz. Sír Temető 162 hrsz. Világháborús emlék Temető u. 160 hrsz. Milleniumi kereszt Fő utca 136 hrsz. Útmenti kereszt Darnózseli felé 07/1 hrsz. Kereszt Fő u. és az Arany J u. sarkán 309 hrsz. Temetői kápolna Temető 162 hrsz.

7 (4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható. tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására a tető hajlásszöge 38 és 45 között legyen új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető. az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani (5) A vonatkozó jogszabályban 7 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. (6) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. (7) A településen a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: 1. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Parázsszeg-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: 1674 Lelőhely helyrajzi száma: 0145/4, 0145/5 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: vaskor, népvándorlás kora Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a külterület D-i felében a Kimle-Novákpuszta felé vezető út K-i oldalán, az egykori folyómedert jelző ér K-i magaspartján fekszik. A lelőhelyen több alkalommal végzett feltárás során egy 9. századi településrészlet, került elő. A feltárt területen több kora vaskori gödör is előkerült. A feltárt gödrök jelentős része a 9. századra keltezhető. A leletanyag jelentős része hullámvonal kötegekkel díszített kerámiatöredékeket tartalmazott. Az egyik gödörben egy cserépüst töredéke is előkerült. Az ásatáshoz közeli területen, a lelőhelyen egy csontvázat fordított ki az eke 1983-ban. A sír melléklet nélküli volt, így pontos kora nem ismert. Lelőhely kutatása: 1971: Pusztai Rezső terepbejárása 1972: Pusztai Rezső ásatása 1980: Tomka Péter ásatása 1983: Fiegler András és Tomka Péter ásatása Irodalom, forrás: Pusztai Rezső: Jelentés a Darnózseli határában végzett terepbejárásról. 7 37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9.

8 Pusztai Rezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I. Tomka Péter: Ásatási dokumentáció Darnózseli, Parázsszeg 2. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Zseli-földek Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 0166/6, 0166/5, 0166/1, 0166/4, 0166/3 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: bronzkor, római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A külterületen, a Hédervárra vezető út K-i oldalán, az egykori TSz-major mögötti területen Pusztai Rezső 1961 áprilisában egy római kori sírt mentett meg. A lelőhelyen bronz kori település emlékei is előkerültek. Ugyanitt egy római kori épületrész is előkerült. Lelőhely kutatása: 1961: Pusztai Rezső ásatása Irodalom, forrás: Lelőhelybejelentő adatlapok, Győr-Moson-Sopron megyéből. 3. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Kert-alja-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 0186/2-12; 0186/23; Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A falu K-felől ölelő ér K-i partján fekvő lelőhelyen Losonczi Máté terepbejárása során egy középkori település emlékeit regisztrálta. Lelőhely kutatása: 2009: Losonczi Máté helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Losonczi Máté: Jelentés helyszíni szemléről, Darnózseli, Kert-alja-dűlő, lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Parázsszegi gyep Lelőhely KÖH azonosító száma: nincs Lelőhely helyrajzi száma: , 276, 278, 280, 281/1,2, 283, 284, 287, 296 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll.

9 Lelőhely leírása: A belterülettől D-re az Arany János utca és a Fő utca telkei mögött fekvő szántót területén római kori kerámiatöredékek és középkori edénymaradványok jelzik a megtelepedés nyomait. A lelőhely a mára feltöltődött, egykori ér magaspartján helyezkedett el. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés 5. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Dombhorgas Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 75/9-23, 04/34-38 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterülettől északkeletre a Temető utca K-i oldala és a belterületet K-ről ölelő ér közötti Dombhorgas területén egy a római-korra keltezhető megtelepedés nyomait figyelték meg a területen. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés 6. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli Szentkúti-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 07/16-18 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a belterülettől északkeletre, a Dunaremete felé vezető közút K-i oldalán fekszik. A mára feltöltődött egykori ér partján egy a római településre utaló lelőhelyet figyeltek meg. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés (9) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH

10 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (10) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály 8 értelmében a teljes településen lelet bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (11) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. Táj-és településkép védelem 10. (1) Az új beépítésű részeken a rendezett terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest 0,30 m-t meghaladóan nem térhet el. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az épületek lakószintje a rendezett terepszint felett legyen min. 0,30 m-rel. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket. (2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik. (3) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani. (4) A településen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. (8) A településen meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. (9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni. (11) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja. (12) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (13) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani. (15) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (16) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet évi LXIV. törvény

11 V. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegőtisztaság védelem 11. (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály 9 előírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály 10 előírásait be kell tartani. (3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 12. (1) A település az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 11 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik: Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (2) A település az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 12 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik: Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A település a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 13 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik: Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban 14 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A település területén a vonatkozó jogszabályokban 15 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell /2008. (V.8.) Korm. rendelet 10 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 11 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete 12 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete 13 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 14 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete 15 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

12 (6) A településen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. (7) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 13. (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály 16 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. (7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 14. (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály 17 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály 18 előírásait be kell tartani. (3)A település a vonatkozó jogszabály 19 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik. (4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály 20 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető évi CXXIX. tv /2004.(XII.25.) KvVM rendelet /2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 20 28/2004 (XII.25) KvVM együttes rendelet

13 (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály 21 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről szóló jogszabály 22 előírásainak. Egyéb környezetvédelmi követelmények 15. (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály 23 előírásait be kell tartani. (2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban 24 foglaltakat be kell tartani. (3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. (4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. (5) A településen a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak 25 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. (6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály 26 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. (7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály 27 előírásait be kell tartani. (8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető. Természetvédelem /2004 (XII.25.) KvVM. rendelet 22 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet /2005.(XII.25.) Korm. rendelet 24 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 25 99/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet évi XXXV. tv /2005. (XII.25.) Korm. rendelet

14 (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén a következő: - ex lege védett lápok területei: 0107/1, 0107/2, 0120/1, 0121/, 0134/3, 0137/, 0139/1, 0139/2, 0140/, 033/2, 052/4, 052/6, 052/7, 052/8, 054/2, 057/, 064/, 066/1, 06612, 067/, 071/, 090/, 099/ (2) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15 a hrsz.-ú területek. (3) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen különleges madárvédelmi területetek besorolásban védett területek a 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, hrsz.-ú területek. (4) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervlapjai tartalmazzák. (5) Helyi védelemben részesített természeti értékek: Darnózseli út mentén lévő gesztenyefasor Zseli gyep Zseli erdő 06 hrsz.-ú út mentén hrsz hrsz.(védett természeti érték) 0161 hrsz. (6) A helyi jelentőségű természeti értékek környezetében építési munkát végezni csak a növényállomány megóvásának biztosításával lehet. (7) A helyi jelentőségű természeti értékek zöldfelületeinek felújítása csak arra jogosult zöldfelülettervező által készített terv alapján történhet. (8) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok 28 rendelkezéseit be kell tartani. VI. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegű építmények 17. (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. (2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 18. (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el évi LIII. törvény

15 (2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. (3) Épületen maximum 2 m 2 felületű reklám helyezhető el. (4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. (8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. (9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 19. (1) A településen kerítés az OTÉK 44. alapján létesíthető. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. (3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető. (4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Állattartás céljára szolgáló épületek 20. (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet 29 határozza meg. Egyéb épületek, építmények /2004. (I.29.) ök. rendelet

16 (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. (2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. (3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. VII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 22. (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A településen belül a beépítés jellemző módja SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló Z: zártsorú (4) Épületek elhelyezése: már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. (6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály 30 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. (7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek 23. (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket a) falusias lakóterület- intézményi területre b) falusias lakóterületekre bontja (2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. 30 OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. (11)

17 (3) A tervezett új telekosztás szerinti területeken, a telekalakítási tervezés előtt részletes magassági geodéziai felmérést kell végezni. A felmérést lehet utcánként vagy tömbönként végezni. Falusias lakóterületek 24. (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (2) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály 31 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. (3) A vonatkozó jogszabályban 32 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. (7) bekezdés figyelembe vételével. (4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. (5) A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály 33 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (6) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ szerint kell alkalmazni. (7) A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. (8) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. (9) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: Övezeti jel Építési övezet Beépítési mód SZTM (szintterületi mutató-m 2 /M 2 ) A beépítési intenzitást meghatározó A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) Az építési telekre vonatkozó A beépítéshez szükséges telek legkisebb Szélessége (m) Mélysége (m) Területe (m 2 ) Az épületre vonatkozó Az épület megengedett építményma gassága Legkisebb (m) Legnagyobb (m) Az építhető terepszint feletti szintek száma Lf-1 O 0, ,5 4,5 2 Lf-2 O 0, ,5 4,5 2 Új telek alakítása esetén a legkisebb méretek Megjegyzés Lf-3 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-4 O 0, ,5 4,5 2 Lf-5 O 0, ,5 4,5 2 16/40/ OTÉK 14. (2) 32 OTÉK 4. sz. melléklet 33 OTÉK 8.

18 Lf-6 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-7 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-9 O 0, ,5 4,5 2 Lf-10 O 0, ,5 4,5 2 Lf-11 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-12 O 0, ,5 4,5 2 Lf-13 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-14 O 0, ,5 4,5 2 Lf-15 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-16 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-17 O 0, ,5 4,5 2 Lf-18 O 0, ,5 4,5 2 Lf-19 O 0, ,5 4,5 2 Lf-20 O 0, ,5 4,5 2 16/40/640 Lf-21 O 0, ,5 4,5 2 Lf-22 Z 0, ,5 4,5 2 Lf int -1 SZ 0, ,5 7,5 3 Lf int -2 K - K K K K K 3,5 K - Lf int- 3 SZ O/SZ ,5 7,5 3 *telekméret: szélesség (m)/ mélység (m) / terület (m 2 ) 1. számú táblázat Gazdasági területek 25. (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket - G ksz kereskedelmi szolgáltató területbe sorolja (2) Általános esetben a G ksz. - kereskedelmi szolgáltató - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 26.

19 (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály 34 szerinti épületek helyezhetők el, a 2. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály 35 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály 36 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ szerint kell alkalmazni. (6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Építési övezet Övezeti jel Beépítési mód A beépítési intenzitást meghatározó SZTM (szintterületi mutató-m 2 /M 2 ) A megengedett legnagyobb beépítettség (%) A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%) Az építési telekre vonatkozó A kialakítandó új telek legkisebb Területe (m) Az épületre vonatkozó Az épület megengedett építménymaga ssága Legkisebb (m) Legnagyobb (m) Az építhető terepszint feletti szintek száma Gksz-1 SZ 1, ,5 7,5 3 Gksz-2 SZ 1, ,5 7,5 3 Gksz-3 SZ 1, ,5 7,5 3 Gksz-4 SZ 1, ,5 7,5 3 Különleges területek számú táblázat (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott 37 területektől eltérő területek. 34 OTÉK 19. (2), (3) 35 OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK OTÉK OTÉK

20 (2) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket a) K t Temető b) K sp Sport és szabadidős c) K mü Mezőgazdasági üzemi d) K köz Közmű e) K rep-szolg 800 m alatti füves repülőtér kiszolgáló övezet területre bontja. (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ- 2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Különleges temető területek 28. (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el. (2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ- 1, SZ-2jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. (3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. (4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály 38 betartása kötelező. Különleges sport- és szabadidős területek 29. (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. (2) A K sp-2 területen jelen (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály 39 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. (4) A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály 40 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ szerint kell alkalmazni. (6) A sport- és szabadidős területen a TH munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. (7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: /1999.(X.1.) Korm. rendelet 39 OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK OTÉK 8.