Romhányi. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Házirend 2017.

Átírás

1 Romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2017.

2 Tartalom 1. Bevezető rendelkezések Az intézmény adatai A házirend célja és feladata Személyi hatálya Területi hatálya A nyilvánossága Az iskola által elvárt viselkedés szabályai A tanulói jogok és gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések A tanulók közösségei Az osztályközösség A diákkörök Diákönkormányzat Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Napközi otthon, tanulószoba Hagyományőrző tevékenységek Diákétkeztetés Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Iskolai sportkör Szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) Tanulmányi kirándulások, séták Osztálykirándulások Erdei iskolák, táborozások Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Szabadidős foglalkozások Könyvtár Hit- és vallásoktatás A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók tájékoztatásának, információ szerzésének, véleménynyilvánításának rendje. Tanulói jogok Az iskolai diákönkormányzat működése, felépítése Az iskolai diákközgyűlés A tanulói jogok egyéni érvényesítésének formái A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Panaszkezelés lépései: A tantárgyválasztással és annak módosításával összefüggő eljárási kérdések A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvkölcsönzéssel,tankönyvrendeléssel kapcsolatos szabályok A tanulók munkájának értékelése

3 14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az intézményi munkarend, a foglalkozások rendje A napközi otthonra, tanulószobára vonatkozó szabályok Az ügyintézés, díjbefizetés, visszafizetés rendje Késések, mulasztások, hiányzások igazolásának rendje, távolmaradási, távozási engedélyek rendje Eljárásrend igazolatlan mulasztás esetén: A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók értékei biztonságos megőrzésének rendje, a tanuló anyagi felelőssége Az iskolai tanuláshoz nem szükséges A tanulók jutalmazása A jutalmazás elvei A jutalmazás formái A tanulók fegyelmezése Fegyelmező intézkedések Fegyelmi büntetések A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

4 1. Bevezető rendelkezések 1.1. Az intézmény adatai Intézmény neve: Székhelye: Romhány, Köztársaság tér 1. OM azonosítója: A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését Személyi hatálya A előírásai az iskola tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre akik a tanuló törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat és teljesítenek kötelezettségeket vonatkoznak. A, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rájuk vonatkozó részének betartása minden tanuló kötelessége. A előírásai, szabályai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az intézmény (iskola, sportcsarnok, napközi, könyvtár) felügyelete alatt áll Területi hatálya A előírásai az említett épület(ek) területén, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai, rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb) A nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. romhanyiskola.sulinet.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az osztálytermekben a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 4

5 5. Az osztályfőnökök minden tanév elején az első tanítási nap osztályfőnöki óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a ről, válaszolnak a diákok és a szülők del kapcsolatos kérdéseire. 6. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 2. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, a tanár által megszabott rendben adjanak számot tudásukról írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban 5

6 naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (a lányok: sötét alj, fehér blúz, iskola jelvénye; fiúk: fehér ing, sötét nadrág, az iskola jelvénye) jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, a tanulást zavaró eszközöket ( mobiltelefon stb.) a tanítás teljes ideje alatt használaton kívül kell helyezniük, a mobiltelefont a tanórán minden tanuló köteles kikapcsolni, rendkívüli esetben csak tanári engedéllyel és felügyelettel használhatják, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, tilos az iskolába hozni és fogyasztani egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot, energia italt stb.) az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola titkárságán, ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere) pirotechnikai, illetve szúró- és vágóeszközök iskolába hozatala tilos, tanítási órák, foglalkozások után a tanulók a termet tisztán, rendben hagyják el, a tanítás végén az órát tartó pedagógus felügyelete mellett a tanulók felrakják a székeket a padokra, a kerékpárral iskolába járó tanulók a kijelölt helyen, lezárva tárolják kerékpárjukat, az iskola területén kerékpárral és egyéb eszközökkel (görkorcsolya, gördeszka, roller) nem közlekedhetnek 3. A tanulói jogok és gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Iskolai tanulmányi rendjét, pihenő- és szabad idejét testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség 6

7 esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján kérelmére jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök valamint a nevelőtestület véleményének kikérése után az igazgató dönt.) jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását az oktatási intézményben is.). 4. A tanulók közösségei Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg:két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 4.osztálytól A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell 7

8 segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a május 20-ig kell jelentkezniük. De legkésőbb szeptember 15- ig. 6. A választott diákkör tevékenységében egész tanévben részt kell venniük. 7. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 5. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 5.1. Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik 12:20-tól 16:30-ig óráig. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések Diákétkeztetés A tanulók számára igény esetén az étkezést a települési önkormányzat biztosítja jogszabály szerint. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. A 8. évfolyamon igény esetén középiskolai előkészítő foglalkozásokat szervezünk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 8

9 5.5. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárhatja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az katasztrófavédelemmel, egészségvédelemmel, elsősegélynyújtással a természetés környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel Tanulmányi kirándulások, séták Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Erdei iskolák, táborozások A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Évi egy alkalommal szervezünk erdei iskolai programot egy évfolyam részvételével. A tanulók önellátásához szükséges összeget a szülők fedezik. 9

10 Amennyiben lehetőség nyílik rá, az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a községi integrált könyvtár segíti Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 6. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a órában óra és óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is a házirendben előírt módon igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról a tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható: többszöri igazolatlan hiányzás miatt, tanulótársai veszélyeztetése, érdekeinek sérelme miatt, sorozatos rendbontás miatt. 7. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 10

11 8. A tanulók tájékoztatásának, információ szerzésének, véleménynyilvánításának rendje. Tanulói jogok 8.1. Az iskolai diákönkormányzat működése, felépítése A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott 2 fő küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által a diákönkormányzat javaslatára megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalában. A tanulók nagyobb közössége: 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, illetve az egy (azonos) évfolyamra járó tanulók közössége. Az intézményi DÖK ülésen meghívás esetén az iskolavezetés képviselteti magát. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév szeptember hónapjában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A DÖK vezetői, nevelőtestületi értekezletekre a tanulók az őket érintő témák, kérdések esetében meghívást kaphatnak, ahol információszerzési és véleménynyilvánítási jogaikat gyakorolhatják A tanulói jogok egyéni érvényesítésének formái A tanuló joga, hogy a diákönkormányzat vezetőségének és patronáló tanárának, az iskolavezetésnek, ill. pedagógusának segítségét kérje jogai érvényesítésében. A tanuló szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselői útján személyére és tanulmányaira vonatkozóan kérdéseivel az iskolavezetéshez, az osztályfőnökhöz, a 11

12 nevelőkhöz, a diákönkormányzathoz vagy a szülői közösséghez fordulhat. A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az őket is érintő az iskola működésével, életével kapcsolatos kérdésekben ezekre 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt tanító pedagógus munkájáról. A tanulók kisebb csoportjainak (egy osztály, egy tanulócsoport) joguk, hogy kifogást emeljenek az igazgatónál, abban az esetben, ha az egy napra jutó iskolai témazáró dolgozatok száma meghaladja a kettőt. A tanulókkal egy tanítási napon 2-nél több témazáró dolgozat nem íratható, amit egy héttel korábban közölnie kell a tanítónak és a szaktanárnak. A tanuló joga, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Kérelmét a tanulónak írásban a tanév, ill. a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához. A tanuló joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték. A tanuló osztályfőnökén, szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. A tanuló joga, hogy két héten belül megismerje, megnézhesse írásbeli munkája érdemjegyét, hibáit. Amennyiben ennél későbbi időpontban kerül sor a dolgozat kiosztására, a diák szabadon eldöntheti kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy nem. A tanuló joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét. A tanuló joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező leveleit az iskola titkárságán veheti át. A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet a fenntartóhoz, érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat szülői közösséghez, iskola vezetőjéhez. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével a két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint. A tanuló joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz mások viselkedése miatt őt ne érje hátrány A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén 12

13 o az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban : a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) 1.osztályban félévi és év végi, 2.osztályban félévi értékelő lapokon. harmadiktól nyolcadik évfolyamokon félévi bizonyítványban és másodiktól nyolcadik évfolyamig tanév végi bizonyítványban A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetben és az ellenőrző könyvben kerülnek beírásra. Szülők tájékoztatása telefonon és levélen keresztül: telefonon kell értesíteni a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul van, hogy haza kell küldeni. A szülő tudta nélkül nem szabad a gyermeket elengedni az iskolából. amennyiben a szülő nem hajlandó az ellenőrzőbe tett bejegyzéseket aláírásával tudomásul venni, az osztályfőnök köteles a szülőt más módon adott esetben telefonon értesíteni a bejegyzések tartalmáról. Ez az értesítés elküldhető ajánlott levélben is ha végképp nincs lehetőség a szülőkkel való személyes konzultációra. akár telefonon, akár levélben tudatni kell a szülővel, ha a gyermek fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor, vagy ha a gyermek tanulmányi eredményei erősen romlanak, esetleg bukásra áll. A tanítási év végén tájékoztatjuk a szülőket a következő tanév nevelő-oktató munkájához szükséges taneszközökről, felszerelésekről. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 9. Panaszkezelés lépései: - a tanulók a problémáikkal szóban vagy írásban az osztályfőnökükhöz fordulhatnak - az osztályfőnök írásban továbbítja a panaszt az iskola vezetőségének - 15 napon belül az igazgatóság érdemi választ köteles adni. 13

14 10. A tantárgyválasztással és annak módosításával összefüggő eljárási kérdések A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Ezek kínálata az iskola Pedagógiai programjában megtalálható, melyekről az osztályfőnök a tanév II. félévében tájékoztatja a tanulókat (osztályfőnöki órán) és szüleiket (szülői értekezleten). Kiskorú tanuló esetén a szülő, a 14. életévét betöltött tanulónál a szülő és a tanuló is nyilatkozik, s minden év május 20-ig a diák írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló minden év május 20-ig írásban jelentheti be, ha a következő tanévben nem kíván részt venni a választható tanórai foglalkozáson. A bejelentést a szülőnek alá kell írnia. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. Az iskola szeptember 1-jétől a kötelező és választható tanórai foglalkozásokon felül minden tanítási napon 16:00 óráig egyéb foglalkozásokat szervez, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti a foglalkozásokon való részvétel alól. 11. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök valamint a nevelőtestület véleményének kikérése után az igazgató dönt. A szociális támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő. 12. A tankönyvkölcsönzéssel,tankönyvrendeléssel kapcsolatos szabályok A tankönyvrendelést a munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója az osztályfőnökök minden tanév végén tájékoztatja a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, 3. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolától kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több 14

15 tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a tankönyvfelelős által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki az iskolai tartós tankönyvállományból. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola számára, a tanulói jogviszony fennállása alatt minden év június 15-ig. 4. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 5. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskola tankönyvállományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 13. A tanulók munkájának értékelése A tanulók értékelésének, minősítésének szempontjait (magatartás, szorgalom, tantárgyi jegyek, osztályzatok) és az értékelés módját, formáját a Pedagógiai program tartalmazza. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, ill. nem teljesíti az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja a köznevelési törvényben előírtak szerint. A tanulmányi követelmények nem teljesítése azt jelenti, hogy a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert: év végén háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott a megengedettnél többet mulasztott (az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható), a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. a vizsgák időpontjáról a tanulót, a tanuló gondviselőjét levélben tájékoztatni kell. a javítóvizsga folytatásától eltiltható az, aki a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy engedély nélkül távozott. 15

16 14. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga, pótló vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga időpontja augusztus 15. és 31-e között lehet. 5. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 6. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai a Pedagógiai program szabályozza részletesen. 7. A vizsgák időpontjáról, helyéről az érintett tanulók szüleit az igazgató írásban értesíti. A továbbhaladás feltételeit, követelményeit tantárgyankét a helyi tanterv tartalmazza. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: 16

17 TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Etika SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Etika ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 15. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit, bútorait, eszközeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 17

18 Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik, az ajtót nyitva hagyják a következő óra kezdetéig; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; a szünetben a hetesek a tanteremben maradnak, és felügyelnek az osztály rendjére az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. a nap folyamán végig figyelnek az energiatakarékosságra Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segíthetik a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg. 16. Az intézményi munkarend, a foglalkozások rendje A nyitva tartás és a tanítás rendje Az iskola épületeinek nyitva tartása szorgalmi időben hétfőtől péntekig: 7-16:30óra Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7 30 tól a tanítás végéig biztosítja. A tanórán kívüli foglalkozások idejére foglalkozást tartó nevelő felügyel. Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 15 perccel (7.35) kell megérkezniük. 18

19 Az iskolában a tanítás reggel órakor kezdődik. 1. A tanítási órák ideje negyvenöt perc. A tanítási óra kezdetét, végét csöngetés jelzi. 2. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA AZ ÓRA IDŐPONTJA 1. óra óra óra óra óra óra óra A tanulóknak az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 4. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben tartózkodnak. 5. A tanulóknak órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között a 12:30. óra és óra közötti időben legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani. 6. A délutáni foglalkozások időpontját és időtartamát részletesen az iskola éves munkaterve tartalmazza. 7. Becsengetéskor az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint osztályonként kell az osztálytermekbe vonulniuk. 8. A tanulók az óraközi szünetekben az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző/tájékoztató füzetben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 9. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 11. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat írásban. 12. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 13. Az iskola épületét vagyonvédelmi okok miatt a tanítási órák idején zárva tartjuk, így az érkező szülők, illetve idegenek az iskola vezetése által megbízott alkalmazott engedélyével léphetnek 19

20 be az épületbe. 14. Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért zárásáért felelős személy jelenlétében). 15. A tanulók az iskola számítógéptermét, szaktantermeit, a tornatermét a csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják. 16. Idegen nyelv tanulása alól vagy testnevelés óra alól felmentett tanulók a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. 17. A napközi otthonra, tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba, tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére írásban történik. A napközi otthonba tanévenként előre írásban tanévenként előre május 20-ig, minden tanév kezdetekor, ill. első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, tanulószobai elhelyezését. Az iskola a napközi otthonba lehetőleg minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, és felügyelete nem megoldható akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek, valamilyen okból hátrányos helyzetű. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16:30 óráig tartanak. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek lehetőleg az első napon jeleznie kell annak várható időtartamával együtt. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. A napközis csoportokban tanulói felelősök működhetnek. Megbízatásuk időtartamát és feladataikat az érintett nevelő dönti el. 18. Az ügyintézés, díjbefizetés, visszafizetés rendje Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik óra és óra között. Az étkezést a jogszabály szerint a helyi önkormányzat biztosítja, a térítési díjak befizetésének időpontját és helyét díjbefizetés és visszafizetés rendjét ők szabályozzák egyeztetve az iskola igazgatójával. 20

21 19. Késések, mulasztások, hiányzások igazolásának rendje, távolmaradási, távozási engedélyek rendje 1. A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időszakra indokolt esetben az iskola igazgatója adhat engedélyt. 3. Egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolást fogad el az intézmény. 4. A tananyag pótlásáról a szülő köteles konzultálni a gyermek pedagógusaival. 5. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három napon belül köteles igazolni mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 6. A mulasztás igazolásának elbírálásakor az iskola indoklással ellátott, a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmazó határozatba foglalja, ha a tanuló mulasztását igazolatlannak tekinti. A mulasztás a következő esetekben igazolatlan: a) ha az igazolás bemutatására meghatározott határidő lejárt; b) ha a tanuló által bemutatott igazolás nem felel meg a házirendben meghatározott feltételeknek, ezért azt az osztályfőnök kezdeményezésére az intézmény nem fogadja el; c) ha a távolmaradás utólagos igazolására irányuló szülői kérelmet az intézmény elutasítja. 7. Orvosi igazolás vagy hivatalos igazolás hiányában a szülő utólag akkor kérheti, hogy a tanuló távolmaradását az intézmény tekintse igazoltnak, ha a távolmaradás váratlan, előre nem látható okból történt. A kérelmet megfelelő indoklással az intézmény igazgatójának lehet írásban benyújtani, a tanuló hiányzásának első napjától számított 3 napon belül. 8. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.) 9. A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 10. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 20. Eljárásrend igazolatlan mulasztás esetén: 1. igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a szülőt és felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire 2-9. igazolatlan óra esetén az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit 10. igazolatlan óra esetén az iskola értesíti a Kormányhivatalt és Gyermekjóléti Szolgálatot. A Gyermekjóléti Szolgálat az iskola bevonásával intézkedési tervet készít a hiányzások megszüntetésére 21