Lannert Judit: A korai iskolaelhagyás elleni stratégia és a kora gyermekkori nevelés

Átírás

1 Lannert Judit: A korai iskolaelhagyás elleni stratégia és a kora gyermekkori nevelés A tanulmány a QALL- Végzettséget mindenkinek! című projekt keretén belül készült. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott a projekt költségeihez. Jelen tanulmány a szerző nézeteit tükrözi, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért május, Budapest 1 / 55

2 Tartalomjegyzék: Bevezető A kora gyermekkori nevelés gazdasági és társadalmi haszna... 6 A kora gyermekkori nevelés szerepe a gyermek fejlődésében... 7 A kora gyermekkori nevelés az Európai Unióban is a középpontba került A kora gyermekkori nevelés és az egészségügyi, szociális ellátórendszer Területi különbségek a korai egészségügyi ellátórendszerben A kora gyermekkori intézményes nevelés Korai fejlesztés Bölcsődék Alternatív megoldások Az óvoda Nemzetközi adatok a kisgyermekkori nevelést biztosító intézmények terén Nemcsak az óvoda hossza, de a minősége is számít Pedagógiai gyakorlat Óvodapedagógusok időmérlege és képzése Monitoring Az alacsony roma részvétel okai a kora gyermekkori intézményrendszerben Eltérő kultúrák Szegregáció a koragyerekkori ellátásban Az óvodából az iskolába való átmenet A korai fejlesztés és nevelés szülők bevonásával A Good Start Egy Jó Kezdet Biztos Kezdet Gyerekházak és a Komplex kistérségi program A korai iskolaszakasz és a lemorzsolódás Stratégiák, tervek amik érintik a kora gyermekkori nevelést és a lemorzsolódást Főbb kihívások és problémák Finanszírozás Ágazati koordináció, irányítási struktúra, stratégia A kora gyermekkori ellátások elaprózottsága, a protokollok hiánya Szakemberhiány és szemléleti problémák Implementációs és fenntarthatósági problémák a hátrányos helyzetű gyermekekre irányuló programok esetén Adatgyűjtés, visszacsatolás Szegregáció Javaslatok Felhasznált források Függelék / 55

3 Bevezető 2012-ben az Európai Unióban a évesek12,8%-a nem fejezte be a középiskolát és már nem is volt benne az oktatási rendszerben. Ez mintegy 5,5 millió fiatalt jelent, akiknek 40 százaléka munkanélküli is egyben. 1 Éppen ezért ezek a fiatalok sok közvetlen és közvetett kiadást jelentenek a társadalmak számára, ezért is került az Európai Unió fókuszába a téma és jelölték ki, hogy 2020-ra arányukat le kell csökkenteni 10 százalék alá. A korai iskolaelhagyás témájában az Európai Bizottság által felkért tematikus munkacsoport jelentésében több okot is felsorol, ami az iskola korai elhagyására késztetheti a fiatalokat. Az okok közt olyan tényezőket jelölnek meg, mint az iskolarendszer rugalmatlansága, a fiatalok nem megfelelő egészségügyi helyzete, a fiatalok hátrányos helyzete, a jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés hiánya, a korai szelekció, a nem megfelelő iskolai klíma stb. Azok a tanulók, akik nem érzik magukénak az oktatást, nincs sikerélményük, nem motiváltak, nincs beleszólásuk a sorsukba a többiekhez képest nagyobb eséllyel esnek ki az iskolarendszerből. A tematikus munkabizottsági jelentésben az országokat csoportosították aszerint is, hogy 2009 és 2012 között romlott vagy javult a korai iskolaelhagyók arányát mutató indikátor. Három ország az - Románia, Belgium és Magyarország -, ahol romlott ez a mutató és még felette vannak a kitűzött 10 százaléknak (lásd 1 ábra). 1. ábra A korai iskolaelhagyás ütemének dinamikája az európai országokban 2009 és 2011 között Forrás: Reducing early school leaving: Key messages and policy support. Final Report of the Thematic Working Group on Early School Leaving november, Education and Training, European Commission 1 Reducing early school leaving: Key messages and policy support. Final Report of the Thematic Working Group on Early School Leaving november, Education and Training, European Commission 3 / 55

4 A jelentésben komplex intézkedéseket szorgalmaznak, amelyeknek egyaránt van megelőző, beavatkozó és korrigáló vetülete (lásd 1. táblázat). 1. táblázat A korai iskolaelhagyás elleni eszközök Kormányzás és kooperáció Az országos, területi és helyi szereplők koordinációja, fenntartható finanszírozás, szektorközi együttműködés, érintettek bevonása, mentorálás és értékelés Adatgyűjtés és monitoring Megelőzés (prevenció) jó minőségű és mindenki számára elérhető kora gyermekkori nevelés, releváns és izgalmas tananyag, rugalmas iskolai utak, a migránsok és kisebbségek integrálása, az oktatási szintek közötti könnyű továbbhaladás, jó színvonalú szakképzés, tanulók bevonása a döntéshozatalba, megfelelő pedagógusképzés, jó pályaválasztási tanácsadási rendszer Beavatkozás (intervenció) hatásos és tényeken alapuló korai jelzőrendszer, az egyéni igények középpontba állítása, rendszerszerű támogatási keretek, szakkörök és tanításon kívüli tevékenységek, pedagógusok támogatása, a családok és szülők felvértezése Korrekció (kompenzálás) elérhető és releváns második esély oktatás, előzetes tudás elismerése, elköteleződés és kormányzás, személyre szabott és holisztikus megközelítés, jellegzetes tanulási élmény, rugalmas tananyag, pedagógusok bevonása és támogatása, az iskolarendszerbe történő visszavezetés Forrás: Reducing early school leaving: Key messages and policy support. Final Report of the Thematic Working Group on Early School Leaving november, Education and Training, European Commission A jelentés kiemeli, hogy a korai iskolaelhagyók arányát csak akkor lehet csökkenteni, ha van erre egy átfogó stratégia, amely iránt az ebben illetékes, bármely szinten lévő szereplők elkötelezettek. Meg kell találni a jó arányt a központi és helyi intézkedések között, illetve a megelőző, beavatkozó és kompenzáló eszközök között. A probléma leküzdése nem pusztán az intézményes szereplők elköteleződését igényli, hanem a szülők, a tanulók és a helyi közösségek bevonását is. Az iskolák nem tudják ezt a problémát izoláltan megoldani. A jelentés azt is kiemeli, hogy hiba, ha a korai iskolaelhagyás problémáját leszűkítjük azokra, akik már kiestek az iskolarendszerből. Itt holisztikus megközelítésre lenne szükség. 2 Ez a gondolat nem új a magyar oktatáspolitikában és oktatáskutatásban. A korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás problémája különösen erőteljesen jelentkezik a roma gyerekek körében. Az Országos kompetenciamérés adatai arra engednek következtetni, hogy nagy az eltérés a roma és nem roma fiatalok szövegértési és matematikai teljesítménye között. 2 Reducing early school leaving: Key messages and policy support. Final Report of the Thematic Working Group on Early School Leaving november, Education and Training, European Commission 4 / 55

5 Mind a romák által sűrűbben lakott régiókban, mind a romák által nagyobb arányban látogatott szakiskolákban az eredmények elmaradnak az országos átlagtól. Az American Economic Review-ban ben jelent meg egy figyelemreméltó tanulmány két magyar kutató-közgazdász tollából a magyar roma és nem roma fiatalok közötti tanulmányi teljesítmény különbségéről. Az elemzést egy európai szinten is egyedülálló adatbázis, az Educatio Kht. megbízásából a TÁRKI által végzett Életpálya-felmérés tette lehetővé, az Országos Kompetenciamérés megfelelő adatainak összekapcsolásával. A kutatási eredmények azért is érdekesek, mert a nemzetközi szakirodalomban elsőként jelentek meg nagy mintán alapuló, statisztikailag megbízható mérések a roma és nem roma fiatalok közti iskolai teljesítménykülönbségekről. A tanulmány a 2006-os kompetenciateszt eredményekben meglevő különbséget és azok összetevőit mutatja meg a nyolcadik osztályos roma és nem roma tanulók közt Magyarországon. Az adatbázisban az országos kompetenciamérés eredményeit összekapcsolták az etnikai hovatartozásról és családi háttérről is információt hordozó panelvizsgálat egyéni adataival. A teszten elért teljesítmény-különbség egy szórásnyi mind a szövegértés és matematika területén, ami hasonló ahhoz a különbséghez, amit a nyolcvanas években az USA-ban tapasztaltak az ugyanilyen korú afro-amerikai és fehér tanulók között. Az egészségi állapottal, szülői viselkedéssel, és az iskolai fix hatásokkal 4 és családi háttérrel kontrollálva ez a különbség viszont már eltűnik a szövegértés területén, és a matematika esetében is leesik 0,15 szórásnyira. A szerzők kimutatták, hogy e lemaradást nem etnikai különbségek, hanem csaknem kizárólag jól értelmezhető társadalmi okok magyarázzák. A kutatás szerint a roma fiatalok lemaradása szinte teljes mértékben a szegénységre, a szülők iskolázatlanságára és a munkapiacról való kiszorulásukra, valamint az ebből fakadó hátrányokra vezethető vissza. A kutatók három közvetítő mechanizmust azonosítottak, amelyek szinte teljes mértékben felelősek a kialakult hátrányokért. A készségek fejlődését segítő környezethez nem vagy csak kevésbé férnek hozzá ezek a gyerekek, az egészségi állapotuk sokkal rosszabb születéskor és gyermekkorban, emellett az iskolai környezet is sokkal hátrányosabb. Az eredmények világos útmutatással szolgálnak a társadalompolitika számára. A roma kisebbség lemaradásának csökkentésében a kisgyermekkori hátrányok és az iskolai elkülönítés határozott csökkentése. Emellett a minőségi oktatás biztosítása nélkül nem lehet jelentős áttörést elérni. 5 A PISA vizsgálatok alapján azt is elmondhatjuk, hogy sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlő tanulási esélyt biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi, gazdasági státuszától. Ugyanakkor azokban az országokban, amelyekben több tanuló ismétel évet, és ahol a gyerekek különböző típusú iskolákban tanulnak, a teljesítményük, képességeik szerint elkülönítve, alacsonyabb az iskolarendszer összteljesítménye. A PISA vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol többet költenek iskola előtti nevelésre, és ahol többen járnak óvodába, ott jobbak az eredmények. A finn oktatás színvonalát akkor közelíthetjük meg, ha az erőforrásokat nem a közoktatás felsőbb szintjeire, hanem a korai szakaszra összpontosítjuk. 3 Gábor Kertesi Gábor Kézdi (2011): The Roma/Non-Roma Test Score Gap in Hungary. In: American Economic Review 101(3) [ ] 4 Az iskolák olyan tulajdonságainak figyelembevétele, amelyekről feltételezhető, hogy állandóak és nem a véletlentől függenek 5 Országjelentés a romák kora-gyermekkori integrációjáról, Tárki-Tudok, 2011, Budapest TÁRKI közvéleménykutatás az oktatás területén a lakosság és a pedagógusok körében, / 55

6 Amennyiben a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hatévnyi GDP többletet termelne (ez sok tízezer milliárd forint). 6 A korai iskolaelhagyás terén ugyanakkor Magyarországon is elsősorban a piramis csúcsa látszik, annak a periódusnak a vége, ahol már minden eldőlt és a fiatal eltűnik a rendszerből. Sajnos a probléma ezzel le is egyszerűsödik arra, hogy ott csináljunk valamit, ahol az látszik: éves kor között, elsősorban a szakképzésben. Holott ez a követő és korrekciós szemlélet önmagában hatástalan, ha nem párosul megelőző és beavatkozó szemlélettel. A következőkben ennek jegyében a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemben a preventív eszközökre és elsősorban a kora gyermekkori és kisiskolás szakaszra szorítkozunk. 1. A kora gyermekkori nevelés gazdasági és társadalmi haszna Ma már rengeteg tanulmány, kutatási eredmény tanúskodik arról, hogy az oktatás mind az egyének, mind a nemzetek szintjén növeli a gazdasági és társadalmi jólétet. Az oktatásba, tanulásba fektetett erőforrások megtérülési hatékonysága viszont nem független a már korábbi szakaszokban elért képzettségtől, tudástól. Az oktatásba való beruházás életcikluson át való szemléltetését egy amerikai közgazdásznak, James Heckmannak és társainak köszönhetjük. 7 A kora gyermekkori nevelésbe fektetett erőforrások megtérülése a legmagasabb, miután ez a későbbi tanulásra és annak hatékonyságára alapvető befolyással bír. Ez a megtérülési ráta különösen magas a hátrányosabb helyzetű gyermekek esetében, akik otthonról nem kapnák meg ezt az életre szóló fontos belépőt. A kora gyermekkori nevelés tehát nem pusztán kompetenciákat fejleszt, de megteremti a későbbi hatékony tanulás alapját. Az oktatásba fektetett összegek megtérülési rátája idővel csökken, és ez a csökkenés kifejezetten meredek a kedvezőtlen gazdasági társadalmi háttérrel rendelkező gyerekek esetén (lásd 2. ábra). Ez a közösségi források felhasználását tekintve intő jel, az adóforintokat legjobban a korai szakaszban tudja elkölteni az állam. De ez nem jelenti azt, hogy komplett intézményrendszereket kellene így finanszírozni, hanem azokat a lehetőségeket, amelyek már a korai szakaszban kellőképpen felvértezik a gyerekeket azokkal a kompetenciákkal, amikre a későbbi boldogulásukhoz szükségük van. Ugyanakkor ez egyben igencsak hosszú távú szemléletet igényel, hiszen a kora gyermekkori beruházások haszna évvel később lesz igazán látható. 6 Csapó Benő előadása az MTA és a Tárki-Tudok közös konferenciáján: 7 Heckman, James J., Peter J. Klenow (1997). Human Capital Policy. University of Chicago, Mimeo. 6 / 55

7 2. ábra Megtérülés az oktatás különböző szintjein Forrás: Efficiency and Equity in European Education and Training Systems, 2008, Cunha, Flavio, James J. Heckman, Lance Lochner, Dimitriy V. Masterov (2006). Interpreting the Evidence on Life Cycle Skill Formation. Forthcoming in: Eric A. Hanushek, Finis Welch (eds.), Handbook of the Economics of Education. Amsterdam: North-Holland A kora gyermekkori nevelés szerepe a gyermek fejlődésében A kognitív fejlődéstudományok és a neurológiai kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek bizonyos dolgokat bizonyos korszakokban tanulnak, meghatározott sorrendben, így az agy különböző funkciókat és készségeket illetően más és más korszakban jár a csúcson. Az érzelmi kontroll elsajátítása az első életévben történik és négy éves kor után ezen a területen már lelassul a fejlődés. A társas kapcsolati készségek egy és két éves kor között fejlődnek nagyot,utána az agy érzékenysége ezen a területen folyamatosan csökken és négy éves korra közepes szintre áll be. A nyelv fejlődése terén az agy szintén az egy és kétéves kor között jár a csúcson, a számolási készségek terén pedig az egy és három éves kor közötti korszak döntő (lásd 3. ábra). 8 8 OECD (2012), Starting Strong III: Early Childhood Education and Care, OECD, Paris 7 / 55

8 3. ábra Az agy fejlődésének érzékeny szakaszai Forrás: A kora gyermekkori fejlődés tanácsa, 2010, idézi: OECD (2012), Starting Strong III: Early Childhood Education and Care, OECD, Paris A legfrissebb neurológiai kutatások kimutatják, hogy a gyermek fejlődése erősen élményfüggő, éppen ezért a fejlesztés sok társas interakciót és strukturált gyakorlást igényel. 9 A legfontosabb elemek, amit a kora gyermekkori nevelés terén érdemes kiemelni: A tanulási kapacitás az első négy évben a legérzékenyebb Az interaktív környezet elősegíti az agy fejlődését A tanulás erősen kötődik a szociális-érzelmi fejlődéshez A gyerekek folyamatosan a korábbi élményeken és új információkon alapuló interakciókban építik megértésüket Más kutatások pedig azt támasztják alá, hogy a kora gyermekkori szakaszban a nevelésnek a táplálkozást és a pénzügyi ösztönzőket meghaladó hatása van a gyermek kognitív, szociális fejlődésére, iskolai előremenetelére (lásd 2. táblázat). 2. táblázat A különböző beavatkozások hatása koragyermekkorban a különböző fejlődési területekre Táplálkozás Pénzügyi ösztönzők Kora gyermekkori nevelés Kognitív 0,26 0,17 0,35 Szociális 0,46* 0,21 0,27 Iskoláztatás 0,11-0,41 Egészség 0,38 0,38 0,23 Forrás: Nores, M. and W.S. Barnett (2010), Benefits of Early Childhood Interventions Across the World: (Under) Investing in the Very Young, Economics of Education Review, Vol OECD (2006), Starting Strong II: Early Childhood Education and Care, OECD, Paris 8 / 55

9 Az óvoda hatását a későbbi tanulói teljesítményekre a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérési vizsgálat is alátámasztja. Azok a gyerekek, akik több mint egy évet töltöttek óvodában, jobban teljesítenek később az iskolában, akár számításba vesszük a családi hátterüket, akár nem (lásd 4. ábra). 4. ábra Az egy évnél hosszabb óvodai képzés utáni növekmény a szövegértés eredményben, a családi háttérrel (socioeconomic status - SES) kontrollálva(kék) és nem kontrollálva(piros) Szingapúr Belgium Olaszország Franciaország Hongkong Svájc Dánia Egyesült Királyság Görögország Shanghai Németország Spanyolország Szlovákia Svédország Magyarország OECD átlag Lengyelország Románia Cseh Köztársaság Ausztria Norvégia Portugália USA Hollandia Finnország Korea Észtország SES kontroll után SES kontroll előtt Forrás: PISA adatbázis 2009 A szülők hatása is kimutatható a korai szakaszban: azok a gyerekek, akiknek a szülei gyakran olvastak vagy beszéltek nekik az iskolakezdés idején, 15 éves korukban szignifikánsan jobban teljesítettek a PISA mérésen (lásd 5. és 6. ábrák). 9 / 55

10 5. ábra Szövegértés teljesítmény többletpontszáma azokhoz képest, akiknek a szülei nem olvastak gyereküknek gyakran (hetente vagy naponta) az általános iskola kezdetén, családi háttérrel kontrollálva (piros) és kontroll előtt (kék) SES kontroll előtt SES kontroll után Lirvánia Hongkong Macaó-Kína Horvátország Portugália Olaszország Panama Chile Korea Dánia Magyarország Katar Németország Új-Zéland Forrás: PISA adatbázis ábra Szövegértés teljesítmény többletpontszáma azokhoz képest, akiknek a szülei nem beszéltek gyakran (hetente vagy naponta) otthon gyereküknek arról, hogy mit csináltak az általános iskola kezdetén, családi háttérrel kontrollálva (piros) és kontroll előtt (kék) SES kontroll előtt SES kontroll után Litvánia Németország Dánia Horvátország Hongkong Korea Macaó Kína Portugália Magyarország Új-Zéland Chile Olaszország Panama Katar Forrás: PISA adatbázis / 55

11 A kora gyermekkori nevelés az Európai Unióban is a középpontba került Az amerikai szakirodalom széles tárházát nyújtja azoknak a tényeknek, amelyek azt bizonyítják, hogy hosszú távon a kora gyermekkori nevelésbe való beruházás, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetén, a leghatékonyabb. Sajnálatos módon jóval kevesebb ilyen tárgyú európai kutatással rendelkezünk. Hollandiában kimutatták, hogy az iskolakezdés időpontjának előrehozatala, ami már most is négy éves kort jelent, növeli a hátrányosabb helyzetű gyermekek teljesítményét a későbbiekben. 10 Angliában fordulnak elő még olyan hosszú időtávot átfogó kutatások, ahol be tudják mutatni, hogy a kora gyermekkori kognitív teljesítmény erős összefüggésben áll azzal, hogy az egyéneknek huszonéves korukra mi a legmagasabb iskolai végzettségük. 11 Egy európai országokat is tartalmazó nemzetközi összehasonlító kutatás kimutatta, hogy az óvodai részvétel és különösen az óvodáskori szövegértési/olvasási teljesítmény magasabb szövegértési teljesítményhez vezet az általános iskola végére, bármilyen is a tanuló családi háttere. 12 Mások összefüggést találtak az iskola előtti intézményes nevelés hossza és a középfokon elért matematikai és természettudományos tanulmányi teljesítmény között. 13 Magyarországon is kimutatták az óvodáztatás jótékony hatását a hátrányos helyzetű gyermekek kompetenciáinak fejlődésére: plusz kétévnyi óvodába járás a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében a teljes populációt jellemző szórás 28-30%-ának megfelelő javulással járt együtt az összetett teszteredményekben az egyik kutatás szerint. 14 Sok európai ország úgy érzi, hogy nem tud eleget a kora gyermekkori nevelés minőségéről, miután itt nincsenek tesztek és nem ellenőrzik őket. 15 A célok és standardok nem elég tiszták és nincsenek monitorozva, így a rendszer kevéssé elszámoltatható. Ezek az aggályok felhívják arra is a figyelmet, hogy nem elsősorban a kora gyermekkori nevelés kiterjedtsége, hanem a minősége lehet pozitív befolyással a gyermekekre. Sok helyen beleesnek abba a hibába, hogy iskolásítják az óvodát, mert rövidtávon ezzel valóban lehet mérhető eredményeket produkálni az iskolában, de ezek hosszabbtávú hatása a longitudinális európai vizsgálatok hiánya miatt nem bizonyított. Ezért Európában ugyan széles körben elfogadott, hogy a kora gyermekkori nevelés kiemelt fontosságú, de arra, hogy milyen formában és hogyan kell invesztálni erre a területre, még nincsenek tényekkel alátámasztott ajánlások. Ugyanakkor európai kutatások is azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekre kiskorban fordított erőforrások valóban megtérülnek, teljesítményük kevésbé lesz meghatározott a kedvezőtlen szociális helyzet által. 16 A 2006-ban publikált bizottsági közlemény leszögezi, hogy: A gyermekek eredményessége és társadalmi beilleszkedése szempontjából a kora gyermekkori nevelés 17 eredményezi a 10 Leuven, Edwin, Mikael Lindahl, Hessel Oosterbeek, Dinand Webbink (2004). New Evidence on the Effect of Time in School on Early Achievement. Scholar Working Paper 47/04. Amsterdam: Research Institute Scholar 11 Feinstein, Leon (2003). Inequality in the Early Cognitive Development of British Children in the 1970 Cohort. Economica 70 (1): Wößmann, Ludger (2004). Entwicklung betrieblicher Kosten und Nutzen der Berufsausbildung: Einige Anmerkungen zu den Ursachen des Ausbildungsplatzmangels. Ifo Schnelldienst 57 (6) 13 Schütz, Gabriela, Heinrich W. Ursprung, Ludger Wößmann (2005). Education Policy and Equality of Opportunity. CESifo Working Paper Munich: CESifo. 14 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: Az óvodáztatási támogatásról. Egy feltételekhez kötött készpénztámogatási program értékelése.mta KRTK KTI, Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) (2004). Early Childhood Education and Care Policy in the Federal Republic of Germany. Paris: OECD. 16 Leuven, Edwin, Mikael Lindahl, Hessel Oosterbeek, Dinand Webbink (2004). New Evidence on the Effect of Time in School on Early Achievement. Scholar Working Paper 47/04. Amsterdam: Research Institute Scholar 17 Itt szándékosan nem a hivatalos agyar fordítást közöltem, ott ugyanis a pre-primary education iskolaelőkészítő oktatásként van fordítva, ami éppen ellentétes szellemű az anyag szemléletével! 11 / 55

12 legnagyobb megtérülést. A tagállamoknak többet kell fektetniük a kora gyermekkori nevelésbe, amely a további tanulás megalapozásának, az iskolából való lemorzsolódás megakadályozásának, valamint az igazságosabb eredmények támogatásának és az általános képzettségi szint növelésének hatékony eszköze. 18 A 2008-ban A korai számít: a kora gyermekkori nevelés javítása címmel szervezett európai szimpózium megerősítette, hogy: A kora gyermekkori nevelés minőségének javítása hozza a legnagyobb megtérülést a költségvetésnek közép- és hosszútávon, A kora gyermekkori nevelés minősége hozzájárul a hosszú távú gazdasági jóléthez, A jó színvonalú kora gyermekkori nevelés alapozza meg a későbbi tanulást, A kora gyermekkori neveléshez való hozzájutás bővítése nem sokat ér, ha annak nem megfelelő a színvonala, A 0-6 éves korig tartó nevelésnek holisztikusnak (kognitív, társas, fizikai és érzelmi) kell lennie és ágazatokon átívelőnek (koordináció), A jó minőségű kora gyermekkori neveléshez szükséges a jó képzés, megfelelő fizetés és munkafeltételek, motivált pedagógusok. A magyar elnökség ideje alatt kiemelt téma volt a kora gyermekkori nevelés és ebben a témában 2011-ben nemzetközi konferenciát is szerveztek Budapesten, valamint több tanácsi következtetés is született (lásd keretes írás). A Tanács következtetései a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: hogy minden gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét (2011/C 175/03) (részletek) A magas színvonalú kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel általánossá tett, méltányos lehetőségének biztosítása nagy mértékben hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia sikeréhez, és különösen két uniós kiemelt cél eléréséhez: a korai iskolaelhagyás 10% alá való csökkentéséhez és legalább 20 millió embernek a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyével fenyegető helyzetből való kiemeléséhez; További erőfeszítésekre lesz szükség az Oktatás és képzés 2020 stratégia keretében ( 1 ) elfogadott cél, azaz a 95%-os részvételi arány 2020-ig történő eléréséhez, és különösen a hátrányos helyzetű gyermekek kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való szélesebb körű hozzáférésének biztosításához; Kiemelt cél a szülők támogatása azon szerepükben, hogy az első életévekben ők gyermekeik első számú nevelői, valamint a kisgyermekkori nevelést és gondozást végző szolgálatok arra való ösztönzése, hogy alakítsanak ki szoros együttműködést a szülőkkel, a családokkal és a különböző közösségekkel annak érdekében, hogy megismertessék velük a kisgyermekkori nevelés és gondozás kínálta lehetőségeket és a kisgyermekkori tanulás fontosságát; A magyar elnökség ideje alatt született tanácsi következtetésre alapuló felkérés a tagállamok felé (2011. június 6.) 1. A tagállamok készítsenek helyi, regionális és nemzeti szintű elemzést és értékelést a kisgyermekkori nevelés és gondozás hozzáférhetőségéről, megfizethetőségéről és színvonaláról; 18 Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben (2006), Bizottsági közlemény a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, Brüsszel 12 / 55

13 2. Hozzanak intézkedéseket a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel általánossá tett, méltányos lehetőségének biztosítása, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás színvonalának emelése céljából; 3. Hosszú távú növekedésösztönző intézkedésként valósítsanak meg hatékony beruházásokat a kisgyermekkori nevelés és gondozás területén. A kora gyermekkori nevelés ugyanakkor több színtéren zajlik: otthon, bölcsődékben, óvodákban és egyéb alternatív helyszíneken. Míg a három évesnél idősebb gyermekek számára ma már az óvoda Európában szinte mindenhol megtalálható, addig a 0-3 éves korú gyermekek esetén az intézményi ellátottság nem annyira teljes körű, amit részben indokol, hogy ebben az életszakaszban az otthoni nevelésnek prioritása van. Ugyanakkor az a tény, hogy területileg igen eltérő a hozzáférése a családoknak ehhez a szolgáltatáshoz, felhívja a figyelmet arra, hogy itt több erőfeszítésre és szektorközi koordinációra lenne szükség, de a szociális, egészségügyi és oktatási terület közötti harmónia egy országban sem nevezhető teljesen tökéletesnek. 2. A kora gyermekkori nevelés és az egészségügyi, szociális ellátórendszer Területi különbségek a korai egészségügyi ellátórendszerben A régiók között óriási ellátásbeli egyenlőtlenségek figyelhetőek meg a kisgyermekekre irányuló egészségügyi szolgáltatások terén. Az egészségügyi ellátás mutatói alapján Észak- Magyarország és Észak-Alföld a romák által sűrűbben lakott területek egészségügyi ellátása a legkedvezőtlenebb ben országosan a várandós anyák 34%-a igényelt fokozott gondozást, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány 58%. 19 Ezekben a régiókban magasabb arányban találunk nagyon fiatal anyákat, a várandósok között magasabb arányú a dohányzás is. A védőnők országos struktúrája viszont gyengén illeszkedik ezekhez az igényekhez. A betöltetlen területi védőnői állások száma különösen az Észak-Alföldön, de Észak-Magyarországon is kiemelkedően magas a többi régióhoz képest, így az egy területi védőnő által gondozott családok száma Észak-Alföldön a legmagasabb, illetve Észak- Magyarországon is átlag fölötti. A területi védőnői jelentések alapján az országosan nyilvántartott, gondozott családok több mint 10%-a (nagyjából 70 ezer család) él a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, a települések felében nincs szervezett védőnői ellátás. 20 Észak-Magyarországon, ahol a legtöbb hátrányos helyzetű kistelepülés található (260), több mint 60%-ban, a dél-dunántúli 216 település 70%-ában, az észak-alföldi 194 település majdnem felében nem érhető el a megfelelő védőnői szolgáltatás. 21 Az egy védőnői körzetbe tartozó családok száma Közép-Magyarországon a legmagasabb (154,59-es átlag), Dél-Dunántúlon (115,74) és Dél-Alföldön (121,93) volt a legalacsonyabb egy 2008-as kutatás szerint. 22 A körzetre jutó várandós anyák számát illetően is Közép- Magyarország áll első helyen, magasan megelőzve a régiók többségét; legkevesebb család az 19 Országjelentés a romák kora-gyermekkori integrációjáról, Tárki-Tudok, 2011, Budapest 20 Ez leginkább az önkormányzatok alulfinanszírozottságából fakad. 21 Kereki Judit (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához. Kézirat. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 22 Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés, 13 / 55

14 észak-magyarországi és dél-dunántúli régióban jut a körzetekre. Az ellátott gyerekek számát tekintve viszont Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl álltak az első helyen (246,46-es, valamint 247,71-as átlag) (7-9. ábrák). 7. ábra- A védőnők körzetébe tartozó családok száma regionális bontásban (átlag) 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 Bp, Közép-Mo. 154,59 Észak-Mo. 136,87 139,97 Észak-Alföld Dél-Alföld 121,93 Közép-Dunántúl 135,13 Nyugat-Dunántúl 127,81 Dél-Dunántúl 115,74 135,59 Forrás: Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés 8. ábra A védőnők körzetébe tartozó várandós anyák száma regionális bontásban (átlag) ÁTLAG 18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Bp, Közép-Mo. 17,12 Észak-Mo. 8,89 Észak-Alföld 10,31 9,83 Dél-Alföld Közép-Dunántúl 13,32 Nyugat-Dunántúl 11,44 Dél-Dunántúl 9,41 ÁTLAG 11,96 Forrás: Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés 9. ábra A védőnők által ellátott gyerekek száma regionális bontásban (átlag) 300,00 250,00 200,00 242,93 246,46 235,09 202,48 247,71 231,06 196,60 230,49 150,00 100,00 50,00 0,00 Bp, Közép-Mo. Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÁTLAG Forrás: Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés 14 / 55

15 Feltűnő, hogy miközben az északi országrészekben magas a védőnőkre jutó gyerekszám, addig az adatok szintjén a várandós anyák száma jóval alatta marad az országos átlagnak (BAZ megye). Lehetséges, hogy az itt élők körében az egészségtudatosság szintje alacsonyabb, és a várandós nők nem jelennek meg a rendszerben. Erre utalhat az is, hogy a védőnők szerint ezekben a régiókban a fogyatékosságnak szignifikánsan nagyobb mértékben oka a gyermek elhanyagolása. A védőnők szerint Közép-Magyarországon az esetek 60 százalékában a védőnő jelzett, 36 százalékában a szülők is észlelték a bajt, és a gyermekek 90 százalékát látta szakorvos. Ehhez képest az észak-magyarországi régió nagyon elmarad. A védőnők szerint az esetek 45 százalékát ők detektálták először, a szülőknek csak 17 százaléka jelzett és szakorvos is csak az esetek 75 százalékában látta a gyereket. Sajnos az adatok azt mutatják, hogy ahol a legnagyobb szükség lenne a beavatkozásra ott a szülők kevésbé tudatosak és a rendszer sem segít nekik eléggé. A szakemberek és a szülők tudatossága együtt jár, nincs jele a kompenzációnak. A védőnők szerint a legnagyobb problémát az anyagi okok és a közlekedési nehézségek jelentik a szülők számára, ugyanakkor a gondatlanság megítélése is régiónként szignifikánsan különbözik. Észak-Magyarországon a gondatlanságot az országos aránynál nagyobb problémának ítélik meg, miközben az anyagi és közlekedési gondok alatta maradnak ennek. 23 A már idézett kutatás szülői adatai azt mutatják, hogy a szülők alulinformáltsága részben abból is fakadhat, hogy bizonyos régiókban ritkábban látogatják a kismamákat a védőnők. Különösen alacsony mértékben teszik ezt éppen Észak-Magyarországon, ahol a védőnői adatok alapján kevés kismama esik egy védőnőre, de annál több a gyermek. Ebben a körzetben tehát nemcsak az időben nem észlelt, vagy titkolt terhességek magasabb aránya okozhatja, hogy a védőnőkre itt kevesebb várandós anya jut, hanem látszólag a terhesgondozás intenzitása sem valósul meg teljes mértékben. Nemcsak a védőnői ellátás terén, de a gyermekorvosok területén is nagyok voltak a területi különbségek az adatok alapján. A 19 éves kor alatti népesség ellátását végző háziorvosok, házi gyermekorvosok aránya Észak-Magyarországon illetve Észak-Alföldön a legalacsonyabb. Az 5 év alatti korcsoportra nézve az észak-magyarországi régió orvosi ellátottsági anomáliája figyelmet érdemel. Nemcsak a házi gyermekorvosok, de a szakorvosok is itt a legleterheltebbek. 24 Egy gyermekneurológusra kétszer annyi gyermek jutott, mint az országos átlag, miközben sem Heves megyében, sem Nógrád megyében nem volt egyetlen gyermekneurológus sem. 25 Míg a rászoruló sérült (fogyatékos) kisgyermekek 90%-át látta szakorvos Közép-Magyarországon, addig az észak-magyarországi régióban csak 75%-ukat. 26 A kora gyermekkori intézményes nevelés Magyarország tipikusan kettős rendszer működik, mivel a korai gyerekellátás különválik a 3 év alatti gyerekek bölcsődei és a 3 és 7 év közötti gyerekek óvodai gondozására, nevelésére. Míg korábban ezeket a területeket a két különálló tárca (szociális és oktatási) gondozta, a 23 Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés, 24 uo. 25 Kereki Judit (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához. Kézirat. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 15. o. 26 Tárki-Tudok (2008): A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése, Kutatási zárójelentés, 15 / 55

16 kétféle ellátás a 2010 júniusától kialakított új kormányzati struktúrában már egy minisztériumon belül, de változatlanul külön államtitkárságokhoz tartozik. Az óvodáztatás a közoktatás első lépcsőfokát jelenti (öt éves kortól van nevelési kötelezettség, amit a jelenlegi elképzelések szerint 2014 szeptemberétől három éves korra szállítanak le), a minisztérium hatáskörébe tartozik a pedagógiai programok jóváhagyása, felügyelete, valamint a pedagógusképzés fejlesztése. Az adminisztráció, a felügyelet és finanszírozás számos szint között osztódik meg (állami, megyei, helyi, intézményi). A bölcsőde rendszere a gyermekvédelem és gyermekjólét körébe tartozik. A felelős tárca szabályozza a rendszert és szervezi a gyermekgondozók képzését. A szociális tárca háttérintézménye, a Nemzeti Családés Szociálpolitikai Intézet szakpolitikai anyagokkal segíti a bölcsődék munkáját. A minisztérium mellett a Magyar Bölcsődék Egyesülete is aktív szerepet vállal a szakmai kérdésekben. 27 Különösen bonyolult a korai fejlesztés intézményrendszere, ahol több tárca is érdekelt, így egészségügyi és oktatási intézmények egyaránt részt vesznek ebben a feladatban. Korai fejlesztés Az öt évesnél fiatalabb sérült gyerekek ellátása korai fejlesztő intézményekben zajlik. Az ellátás területi egyenlőtlenségét legjobban az mutatja, hogy a fejlesztett gyermekek majdnem 50 százalékát Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik) (lásd 1. térkép). A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak. Az is jól látható, hogy a Budapest környékén lévő megyékben, egy nagy körben a korai fejlesztés kínálata alig látszik, ami minden bizonnyal Budapest elszívó hatásának tudható be. Az ország határainál lévő megyék központjaiban találni érzékelhetőbb kínálatot térkép A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak (zöld), a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek (kék) és a 0-4 éves népesség aránya megyénként (piros), 2007 (%) Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és Védőnői adatbázis, TÁRKI-TUDOK FSZK 27 Surányi Éva - Danis Ildikó - Herczog Mária - Posch Eszter (2009): A családpolitika eszközrendszere és hazai gyakorlata. In: Családpolitika más szemmel. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest [ ] 28 A nem fogyatékosnak minősített, de fejlődésében gátolt gyermekek ellátása is területileg egyenetlen, gyakran csak magán ellátások formájában hozzáférhető. 16 / 55

17 Bölcsődék Az arra rászoruló 0-3 éves korosztály valamilyen formában történő ellátása minden önkormányzat számára alapfeladat, a törvényi előírás szerint a térítésmentesen 29 igénybe vehető bölcsődék fenntartása azonban csak a főnél nagyobb lélekszámú településeken kötelező. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti. 30 A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik. 31 A bölcsődei ellátás mértéke az utóbbi két évtizedben drasztikusan lecsökkent. A bölcsődébe járó gyermekek aránya országosan körülbelül 9%-a a 0-3 éves populációnak 32, de nagy a területi ingadozás. Különösen alacsony arányú a bölcsődéztetés Nógrád és Borsod-Abaúj- Zempén megyékben (lásd 10. ábra). 10. ábra A bölcsődébe járó gyerekek aránya a 0-3 éves népességben, megyénként, 2009, % Forrás: KSH és Gáti Annamária számításai A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális regiszterének nyilvántartása szerint, a 3152 magyarországi település 9%-ában, összesen 285 településen találunk bölcsődei ellátást. A városok majdnem egyharmada működtet bölcsődéket, a községeknek viszont csak 3%-ában működik ilyen szolgáltatás. A városi szintű bölcsődei ellátás is Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebb, ebben a régióban található a legkevesebb férőhely (1607), míg az egy 29 Az étkezés az egyetlen, amiért fizetni kell /1998. (IV. 30.) NM rendelet 36 (1) 31 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 35 (3) 32 Szakértők fel is hívják a figyelmet, hogy az ún. barcelonai céltól, ami a népesség 33 százalékát szeretné bölcsődében látni, még messze vagyunk. 17 / 55

18 férőhelyre jutó korcsoportos népesség száma itt a legmagasabb (37), ami az országos átlag kétszerese. 33 A gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran a munkanélküli szülők gyerekeit nem veszik fel a bölcsődébe, 34 illetve a szegényebb régiókban, településeken forráshiány miatt (a magas fajlagos költségeknek is betudhatóan) nem tudnak bölcsődét működtetni. A kormányzat által is kitűzött cél lett a bölcsődei férőhelyek folyamatos bővítése, a tervek szerint 8-10 ezerrel óta nőtt is a bölcsődék száma 14 százalékkal, de ez a férőhelyeket tekintve csak 2 százalékos növekedést jelentett. A férőhelyek száma pedig tovább csökkent a községekben, az 1999-es érték 87 százalékára től a strukturális alapokból a ROP keretén belül is lehetőség volt infrastrukturális fejlesztésekre, 33 nyertes pályázó összesen több mint 4,1 milliárd forintos támogatásban részesült és közel ezer férőhely létesült. 36 Ugyanakkor a kereslet ennek többszöröse, a bölcsődék így ma is zsúfoltak, átlagban 130 százalékos telítettségi szinten működnek. Miközben a négy évesnél fiatalabb gyerekek aránya a legnagyobb az észak-magyarországi térségben, addig ott van a legkevesebb bölcsőde (lásd 2. és 3. térképek). Mi több, a dél-alföldi térség, ahol a legkisebb a kisgyerekek aránya, a legjobban ellátott terület a bölcsődéket tekintve. A működő bölcsődék ma Magyarországon nemcsak szétszórtan helyezkednek el, de jól láthatóan a bölcsődei szolgáltatás nem követi a helyi valós igényeket. Dunántúlon főleg csak a nagyobb városokban működnek, míg az Alföldön a legtöbb településen van bölcsőde. Észak-Magyarország viszont bölcsődehiányban szenved, holott itt magasabb a kisgyerekek aránya az országos átlagnál. Ezeken a területeken a családi napközi intézménye sem terjedt el, miután ezek zöme fizetős és az itt élők nem tudnák megfizetni ezt a szolgáltatást. 33 Kereki Judit (2011): Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához. Kézirat. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 17. o. 34 A kisgyermekkori ellátást biztosító intézmények elsősorban a dolgozó anyák szükségleteit veszik figyelembe, miután kevés a rendelkezésre álló hely. Ma is az aktív lakosság gyermekeinek felügyelete (vagyis az aktív munkaerő-piaci részvétel támogatása) felülírja a hátrányos helyzetű, gyakran munkanélküli szülőkkel rendelkező családokból jövő gyermekek személyes fejlesztésének funkcióját 35 Surányi Éva - Danis Ildikó - Herczog Mária - Posch Eszter (2009): A családpolitika eszközrendszere és hazai gyakorlata. In: Családpolitika más szemmel. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest [ ] 36 uo. 18 / 55

19 2. térkép 3. térkép 19 / 55

20 Alternatív megoldások A 10 ezer fő lélekszám alatti kistelepüléseken gondot jelent bölcsődei és óvodai csoportok önálló indítása az alacsony gyerekszám miatt (ami fajlagosan drágává teszi a szolgáltatást), ugyanakkor az önkormányzatoknak kötelező feladata az arra rászoruló gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása (ami nem jelenti azt, hogy fenn kell tartaniuk önálló bölcsődét, óvodát). E helyzet megoldására született 2009-ben egy törvénymódosítás, amely összevont óvoda-bölcsőde működtetését teszi lehetővé. A 3 éves kor alattiak ellátását a bölcsődei szabályzók, a 3-6 (7) évesekét pedig az óvodai szabályzók határozzák meg, a két ellátási forma szakmailag önállóan működik. 37 Ebben a formában, az erre kidolgozott pedagógiai rendszerben óvodapedagógus, bölcsődei gondozó és dajka részvételével foglalkoznak a kisgyermekekkel és a 3-6 éves korosztállyal. Kisgyermekkori alternatív ellátási forma a térítési díj ellenében igénybe vehető családi napközi, amely 20 hetestől 14 éves korig fogadhat gyermekeket. Működését az 1997-es XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szabályozza. 38 Bár elsősorban a bölcsődei férőhelyhiányt akarták ezzel csökkenteni, nem terjedt el nagymértékben ez a forma, mert eleinte nem volt hozzá támogatás, majd mikor volt már normatíva, kis gyereklétszám esetén csak akkor érte meg indítani, ha fizetős szolgáltatásként nyújtják. A családi napközi maximum 5, két gondozó esetében pedig maximum 7 gyermek együttes ellátására ad lehetőséget. A KSH évi adatai szerint családi napköziben 2315 gyermeket gondoztak 2762 férőhelyen. A havi díjak igen magasak, így inkább a jobb helyzetben lévő községek középosztálybeli családjainak nyújt alternatívát. Új helyzetet hoz a rendszerbe, hogy a három éves kortól való kötelező óvodáztatás a mainál jóval nagyobb kapacitásokat igényel, amit a jelenlegi rendszer nem tud teljesíteni. Ezért az országgyűlés elfogadta azt a képviselői indítványt, miszerint a kötelező óvodáztatásnak a családi napköziben is eleget lehet tenni. Ugyanakkor ez nem oldja fel azt a dilemmát, hogy a családi napközi ugyan egy rugalmas, a helyi családi igényeket kiszolgáló szolgáltatás, de az óvodánál, természeténél fogva, alacsonyabb szintű pedagógiai szolgáltatást tud nyújtani. Másrészt, amennyiben kötelező beóvodáztatás van és a családi napközi is a rendszer része, úgy akkor erre a formára is meg kell teremteni a normatív finanszírozást, hogy mindenki számára ingyenessé válhasson. Ezek a dilemmák a mai napig nincsenek feloldva. Az óvoda Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek számának 1995/1996 óta tartó csökkenése 2005/2006-ban megállt, a résztvevők száma a 2007/2008-as tanévi kismértékű csökkenés után ismét növekedett. Az utóbbi másfél évtizedben a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak megfelelően 18%-kal csökkent az óvodások száma. Figyelembe véve a bölcsődékben gondozott 3. életévüket már betöltött gyermekeket és az általános iskolába beíratott 6 éveseket is, a 3-6 évesek 92%-a részesül bölcsődei gondozásban, óvodai nevelésben vagy 37 Az évi LXXIX. Törvény a közoktatásról módosítása értelmében a 33. (14) Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni. Az óvodai csoportban történő nevelés akkor valósulhat meg, ha a gyermek legalább második életévét beöltötte évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20 / 55

21 iskolai oktatásban. 39 Az óvodások száma 2012-ben megtorpant, összesen 340 ezer gyerek volt óvodában. Az óvodások 21%-a 6 éves vagy idősebb. Egy óvodapedagógusra országos szinten, átlagosan 11 gyermek jut, az óvodai gyermekcsoportok átlaglétszáma 23 fő. Az óvodások körében 2% a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek aránya. A közel 7 ezer érintett 78%-a integrált nevelésben részesül. 40 A 2009/2010-es oktatásstatisztikai adatok szerint a magyarországi települések 29 százalékában (927 településen) nem működött óvodai ellátás. Az európai összehasonlításban is magas óvodáztatási arány mellett viszont az is igaz, hogy éppen a romák által sűrűbben lakott régiókban alacsonyabb arányú az óvodáztatás. Az általános iskola előtt három évet óvodában töltött gyerekek aránya az észak-magyarországi régióban a legalacsonyabb (lásd 4. térkép). 4. térkép Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya, 2009/2010 Forrás: KIR-STAT és Gáti Annamária számításai Habár az óvodáztatás aránya alacsonyabb az átlagosnál, a hátrányos helyzetű gyerekek aránya az óvodákban elsősorban a három, romák által sűrűbben lakott régióban magas. Ez az arány ráadásul évről évre nő, az északi régiókban meghaladja a gyerekek egyharmadát. Egy, a os kompetenciamérésben résztvevő gyermekek mintáján végzett elemzés alapján a nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségű anyák 3 éves korú gyermekeinek több mint kétharmada, 4 éves korú gyermekeinek csaknem fele nem jár óvodába. A 8 osztályt végzett anyák gyermekeinél ezek az arányok valamivel jobbak, de még mindig magasak: a 3 éves gyerekek több mint egyharmada, a 4 éves gyerekek 15 százaléka nem jár óvodába. 41 A probléma mögött egyaránt állnak keresleti és kínálati okok. Az óvodai túlzsúfoltság jelei is éppen azokban a régiókban mutatkoznak, ahol a három évet óvodába járók aránya alacsonyabb, így egész biztosan férőhely probléma is áll amögött, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban alacsonyabb az óvodáztatási arány. Ugyanakkor a már idézett tanulmány szerint az iskolázatlan szülők által nevelt gyermekek óvodáztatási lemaradása messze a leginkább férőhelyhiányos állapotban (az alsó kvintilisben) a legnagyobb. 42 A 2009-ben bevezetett óvodáztatási támogatás hatását vizsgálva kutatók azt találták, hogy a pénzügyi 39 Oktatás-statisztikai Évkönyv 2009/2010. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Budapest. [ ] 40 Statisztikai tükör, 2013 április 30., KSH 41 Kertesi Gábor Kézdi Gábor: Az óvodáztatási támogatásról. Egy feltételekhez kötött készpénztámogatási program értékelése.mta KRTK KTI, uo. 21 / 55

22 ösztönző leginkább ott tudta emelni az óvodai részvételt, ahol volt elegendő férőhely. De ahol sokan éltek ezzel a lehetőséggel, ott még férőhelyhiány esetén is növekedett az óvodába járó gyermekek aránya. Ugyanakkor a fokozott igénynek az óvodák itt csak a minőség rontásával, a zsúfoltság növelése árán tudtak megfelelni. Ugyanígy az óvodáztatási támogatás program hiányosságaként róják fel az elemzők, hogy az nem egészült ki a szülőket bevonó, támogató, képző tevékenységekkel, ami valóban hatékonnyá és fenntarthatóvá tette volna az óvodáztatás bővülését megcélzó programot. 43 Az óvodai nevelés teljes körűvé tétele a megfelelő számú és minőségű férőhelyek és a szülőtámogatás ( parenting ) hiánya miatt félő, hogy továbbra sem fog érzékelhető minőségi javulást hozni a hátrányos helyzetű gyermekek kora gyermekkori nevelésében Magyarországon. Nemzetközi adatok a kisgyermekkori nevelést biztosító intézmények terén Az Európai Unió országaiban ma már ötéves kor előtt benn vannak a gyerekek az oktatásinevelési intézményrendszerben. Több mint háromnegyedük négyévesen már részt vesz valamilyen kora gyermekkori programban. Átlagosan az Unióban ez az arány 83% óta minden országban növekedés tapasztalható, Lengyelországban a négyévesek beóvodázási aránya több mint 20 százalékponttal nőtt (lásd 11. ábra). 11. ábra A négyévesek beóvodázási aránya az Unió országaiban, 2005 és 2010, (%) Franciaország Hollandia Spanyolország Belgium Dánia Norvégia Egyesült Királyság Olaszország Luxemburg Izland Németország Svédország Magyarország Dánia Ausztria Szlovénia EU átlag Portugália Cseh Köztársaság Szlovákia Írország Lengyelország Finnország Görögország Forrás: Education at a Glance, 2012, OECD A bölcsődei szolgáltatásokat illetően az egy gyerekre jutó ráfordításokat tekintve a legnagyvonalúbbak a skandináv államok, Magyarország a kifejezetten alacsony ráfordítók között, de az óvodai ráfordítások terén is csak a középmezőny végén található (lásd 12. ábra). 43 uo. 22 / 55

23 12. ábra Az óvodai és bölcsődei szolgáltatásokra fordított összeg, USD/gyermek (PPP), Finland Norway Denmark Sweden Iceland United Kingdom France Japan Belgium Australia Italy Switzerland Netherlands Czech Republic Germany United States Korea Hungary New Zealand Slovak Republic Mexico Óvodai ráfordítás, USD/gyerek (PPP converted) Bőlcsödei szolgáltatásokra ráfordítás USD/gyerek(PPP converted) Forrás: Szociális kiadások adatbázis 2013; OECD Oktatási adatbázis; Eurostat a nem OECD országokra. Nemcsak az egy gyerekre jutó kiadások terén, de a GDP százalékában is ugyanez a helyzet, Magyarországon a bölcsődék terén nemzetközi összehasonlításban nagy az elmaradás, míg az óvodák esetén is csak a középmezőnyben foglalunk helyet (lásd 13. ábra). Ugyanakkor vannak olyan országok, mint Lengyelország vagy Portugália, ahol a bölcsőde, mint intézmény meg se jelenik az adatokban. 13. ábra A bölcsődei és óvodai szolgáltatásokra fordított összeg a GDP százalékában, ,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 Izland Dánia Svédország Norvégia Egyesült Királyság Franciaország Finnország Új-Zéland Hollandia Korea Belgium Magyarország Olaszország Litvánia Spanyolország Bölcsődei kiadások a GDP százalékában Szlovénia Németország Írország Japán Óvodai kiadások a GDP százalékában Cseh Köztársaság Ausztria Portugália USA Észtország Szlovákia Lengyelország Svájc Kanada Görögország Forrás: Szociális kiadások adatbázis 2013; OECD Oktatási adatbázis; Eurostat a nem OECD országokra. 23 / 55