ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN ( )

Átírás

1 ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN ( ) AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK HAZAI MEGVALÓSÍTÁSA REFLEX KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET GYŐR 2013

2 Az elemzést írta és a dokumentációt összeállította: Reflex Környezetvédő Egyesület a fényképeket készítette: Reflex Környezetvédő Egyesület, valamint ÉDUVIZIG (33/1,3 és 36/1,2,3) és BLKI (35/1,2 és 38/1) készült: a WWF Magyarország (WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány) megbízásából, a tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA E számú pályázata támogatta Reflex Környezetvédő Egyesület Győr

3 TARTALOMJEGYZÉK ELEMZÉS A MARCAL FOLYÓ VÍZGYŰJTŐTERÜLETÉRE (1-4 ALEGYSÉG) A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERV (VGT-1) ALAPJÁN ( ) 1. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység földrajzi, hidrológiai jellemzése A folyószabályozások hatásai az ökológiai és hidromorfológiai állapotokra 5 3. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység (1-4) VGT-1 tervében (2010. április hó) megfogalmazott intézkedések (VGT. 8. pont) bemutatása Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi in- tézkedések Finanszírozási igény A 2009 óta a terepen zajló beavatkozások bemutatása (terepi munkák, a terepi kivitelezéssel járó projektek indokoltsága és célja). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben javasolt intézkedések (8. pont) és a tényleges beavatkozások összehasonlítása Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Vizes élőhelyekre és természeti értekei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Finanszírozási igény Terepi munkák, beavatkozások bemutatása ( ) - kiemelten az árvízvédelmi beavatkozásokra és a vörösiszap katasztrófa utáni helyreállítási munkálatokra Egyedi árhullámok a Marcal folyón (2013. április és június) Vörösiszap-szennyezés a Marcal folyón (2010. október) Az intézkedések elmaradásának kockázatai az ökológiai és hidromorfológiai állapotra terepbejárásokat követő, de konkrét terepi vizsgálatok nélküli következtetések

4 Elemzés a Marcal folyó és vízgyűjtőterületére (1-4 alegység) a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (VGT-1) előírt feladatok alapján 1. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység földrajzi, hidrológiai jellemzése; A Marcal hazánk egyik, teljes hosszában az ország területén elhelyezkedő folyója. Forrása Sümegprága, míg a Rába folyónál lévő torkolata Győr-Gyirmót külterületén található. Teljes hossza 100,4 folyókilométer. Vízgyűjtőterülete közigazgatásilag négy megyét (Győr-Moson- Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye), azokban 195 települést érint. Nagysága km2. Ez a vízgyűjtőterület magában foglalja a Bakony nyugati részét, illetve tágabb értelemben a Bakonyhoz tartozó Keszthelyi-hegység északi keskeny bazalt-övezetét, nyugatról a Kemeneshát lejtőit, de legnagyobb részét a Marcal-medence tölti ki, mely a Kisalföld délre benyúló, erózió által formált félmedencéje. Összességében elmondható, hogy a vízgyűjtőterület túlnyomó hányada (70%) a 200 méter tengerszint feletti magasságot el nem érő síkság. Mintegy 25%-ra tehető a dombvidékinek minősülő felszínek aránya (Bakonyalja, Kemeneshát), és mindössze 5%-ban találhatók középhegységi kategóriába eső tájrészek. 3

5 A vízgyűjtő legmagasabb pontja az Észak-Bakonyban található Kőris-hegy (709 mbf), míg a legalacsonyabb terület a Rába-torkolat közelében 112 mbf körül van. A magyar Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben a Marcal alegysége 1-4 számon van jelölve. A Marcal-medence jelentős részén 650 mm a csapadék átlaga, amiből 10%-os lefolyási tényező és 2 l/sec/km2 fajlagos lefolyás adódik. A folyó átlagos fenékesése 0,07%. A VITUKI korábbi mérései alapján a számított éves középvízhozam elméleti értéke 6,8 m3/sec. Itt jegyezzük meg, hogy csak Karakónál (felső-szakasz) folyik ilyen jellegű és folyamatos megfigyelés. (A Marcalon mért jelentős árhullámokról az elemzés külön fejezetében részletesen kitérünk.) Tápláló vízfolyásai nagyrészt a Bakonyból (jobb part) érkezik. Ezek közül a jelentősebbek: Meleg-víz, Torna-patak, Kodó, Hajagos, Bittva-patak, Pápai-Bakony-ér, Gerence, Csángota, Bornát-ér és már csak az 1-4-es vízgyűjtő-öblözetet érintő Nagy-Pándzsa-ér. A felszín alatti vizek közül a talajvíz a völgyek alsóbb szakaszain találhatók, ahol a laza üledékkel kitöltött talajvíztározók helyezkednek el közvetlen a felszín alatt. Ezek sokszor belvízként is megjelennek. A rétegvizek az egész területen, sekély mélységben elhelyezkedő felsőpannóniai rétegben találhatók. Ezek a völgyfőkön és a kavicsrétegek mélyebb peremszintjein fakadó rétegforrásaikkal táplálják a patakokat. A Marcal vízgyűjtőjén kiemelt jelentőségű a Bakony mészkő és dolomit kőzeteiből származó, és az egész Dunántúli-középhegység területén egybefüggő víztestet képező karsztvíz. A Marcalban a lebegtetett hordalékszállítás csekély - a lassú folyású vízben inkább a leülepedés jellemző. A nagyobb esésű mellékpatakokból, mivel nagyrészt karsztos forrásokból táplálkoznak, illetve medreik agyagos rétegbe mélyülnek, ugyancsak kevés hordalék származik. Így általában a vízfolyásokra az átlátszó, tiszta víz a jellemző. Kémiailag a kalcium-hidrogénkarbonátos típusba sorolhatóak. A Marcal viszonylag jelentős keménységi szintje szintén a karsztos eredettel magyarázható. A Marcal szelvény növényszintjei Vízminőségileg meghatározó, hogy a nyári kisvizes időszakban a bevezetett összes (tisztított) szennyvíz megközelíti a Marcal saját kisvízi hozamát. A vízfolyás lassúsága, melyet csak fokoz a túlkotort meder méretéhez képest csekély vízhozam, hozzátéve az árnyékoló parti növényzet több szakaszon tapasztalható hiányát, a szennyezéssel együtt okozza a nagyfokú eutrofizációt, melynek végül legszembetűnőbb eredménye a vízinövények túlburjánzása. 4

6 2. A folyószabályozások hatásai az ökológiai és hidromorfológiai állapotokra; Gyakorlatilag a Marcal, a lefolyási tényezők miatt, három szakaszra osztható: az alsó a torkolat és Marcaltő község közötti, a középső Megyer községig terjedő szakasz és az afölötti, forrásig terjedő folyórész. A Marcal életében az első jelentősebb emberi beavatkozás az 1700-as évekre tehető. Ez a malomsoki, Rábába való betorkolás megszüntetését jelentette. A folyót a Malomsok-Marcaltő közötti Rába betorkolásnál lezárták, helyette a medret átkötötték az úgynevezett MezőRábába, mellyel a Marcal hossza cca. 30 km-el nőtt, az új, immáron Koroncó és Gyirmót közötti becsatlakozásig. Itt kell megemlíteni, hogy a Marcal 1-4 számú vízgyűjtő alegységében szerepel a jelenlegi torkolat és Győr város közötti egykori Rába vízgyűjtőterülete is, melyet a helyiek helytelenül Holt-Rába helyett Holt-Marcalnak hívnak. (Ez a XIX. század végén végzett Rába szabályozáskor alakult ki. Itt már a Marcal nem folyt.) A Rába Szabályozási Társulat a Rába alsó szakaszának csatornázásával párhuzamosan a Marcal alsó 30 km-es szakaszát is új mesterséges mederbe (csatornába) terelte ( ) A folyó ezen szakasza az erősen módosított víztestek közé lett besorolva. Erősen csatornázott, hosszú egyenesekkel, illetve többszöri kotrásból kikerült anyag kétoldali deponálásából kialakított töltésezésével. A Rábába való betorkolás feletti km-nyi szakaszon a NagyDuna visszaduzzasztó hatása miatt viszonylag szűk hullámtér meghagyásával, árvízvédelmi töltés épült ki mindkét parton. Ez a jobb oldalról becsatlakozó Bornát-ér alsó szakaszán is megvalósult. A folyó vízszintjének emelése, illetve a Holt-Rába vízpótlása érdekében a torkolat felett - a múlt század hetvenes éveiben - egy duzzasztó épült ki. A szabályozások által kialakított mederszelvény jellemző alakja megközelítőleg trapéz, illetve csésze, a kisvízi mederszélesség m, a középvízi m, esése csupán cm/km. A torkolat feletti vízszintszabályozó duzzasztó A Marcal középső szakasza, a Torna torkolatától Marcaltőig (kb. 40 km) helyenként 4-5 km széles völgyben (alluviumon), a nagyon kis esés miatt alsószakasz jellegű volt, hordalékától megszabadulva szétterült, és határozott meder nélkül lassan folydogálva tőzeges mocsarakat képezett. A parttalan láppá vált Marcal bővizű mellékpatakjai, medret nem találva csak to- 5

7 vább növelték az elmocsarasodást. Az 1800-as évek elején először a lápos terület kétoldalán alakítottak ki - a beérkező vizek összegyűjtésére és elvezetésére - a folyóval párhuzamos övárkokat. A folyamatos feltöltődés és az egyre növekvő mezőgazdasági igény miatt jött létre 1859-ben a Marcal-Szabályozási Társaság. A természetes állapot döntően ekkor változott meg. A már kiépült, de tovább mélyített mellékcsatornák (övárkok) mellett a völgy közepén kikotrásra került a Marcal Főcsatorna. A végleges terveknél viszont ezt a posványos terület lecsapolása célt megváltoztatták, s a főként tőzeges, kiszáradásra hajlamos mezőgazdasági célokra nyert területek öntézési igényét is tervbe vették. Így épült ki a mesterséges medrek által szállított vizeket szabályozó kamondi vízosztó zsilip (1885.). A szabályozási munkák 1899-re készültek el teljesen. A Marcal főmedrét között 36 m3/sec hozamú árvizek levezetésére is alkalmassá tették az által, hogy a medret nem mélyítették (a nedvességet igénylő tőzeges rétek kiszáradásának védelme miatt) hanem szélesítették. Túlkotort, széles meder Megyernél A Marcal egyes szakaszain 1950-ben, 1959-ben, 1961-ben és 1976-ban is történt mederkotrás. Egyes helyeken a vízszintemelés (vízvisszatartás) miatt terméskő keresztbukó lett beépítve. Ezt követően a 80-as években nagyméretű meliorációs munkákat (völgyfenék drénezés) végeztek a folyó Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyei szakaszán (medermélyítés, padkás szelvény kialakítás, töltésezés). A vörösiszap-szennyezést (2010.) követő beavatkozásokat egy másik fejezetben ismertetjük. A szabályozások által kialakított mederszelvénynél a kisvízi mederszélesség 7-10 m, a középvízié m, míg a jellemző fenékesés 30 cm/km. A meder jellegzetesen egyenes vonalvezetésű, kevés törésponttal. Sok helyen csatorna jellegű, bár ezt a sűrű parti- és medernövényzet fedi. A Marcal felső szakasza az alatta levő folyómederhez képest kevésbé érintett. Két részre osztható, egyrészt a forrásalatti, patakjellegű és méretű (4-10 m szélesség), de nagyobb esésű (kezdetben 15 m/km) részre, másrészt a Meleg-víz torkolata alatti túlméretezett mederre. Az ideérkező kevés vízmennyiség szétterül, gyakorlatilag pang, a medret teljesen benövő növényzet által erősen feltöltődő. Itt a mederesés már lecsökken 15 cm/km-re. A szabályozások évszázadokon keresztüli ismétlődése alátámasztja, hogy a Marcal folyó völgye folyamatosan regenerálja önmagát. Ökológiai szempontból a természeti sokszínűséget 6

8 biztosító, de megszűntetett mocsaras, lápos középső szakasz ma is Natura 2000-es, természetmegőrzési terület. A vízgyűjtőterületen megtalálható a nemzeti parki (Balaton-felvidéki NP.) besorolású, a tájvédelmi körzet (Pannonhalmi, Magas-Bakonyi, Somló és Ság-hegyi TK.) besorolású, az ezekhez is kapcsolódó Natura 2000-es madárvédelmi és természetmegőrzési területek nagyszámú mozaikja, valamint szép számban országos és helyi védettségű terület is. A vízgyűjtő közel negyede része az országos ökológiai hálózatnak. 3. A Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási alegység (1-4) VGT-1 tervében (2010. április hó) megfogalmazott intézkedések (VGT. 8. fejezet) bemutatása; A vízgyűjtő alegységekre összeállított úgy nevezett Intézkedési Program (VGT. 8. fejezet) általános megfogalmazásai (távlati cél, stratégiai cél, program tervezése) országosan azonosak, ahogy a program 7 eleme is: 8.1. tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések, 8.2. Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése, 8.3. Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések, 8.4. Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében, 8.5. Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések, 8.6. Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések 8.7. Finanszírozási igény A fejezetek az intézkedéseket a jelentős vízgazdálkodási problémák és az azokat kiváltó okok szerinti felépítésben tárgyalja, ezen belül megjelennek a jelenleg érvényben lévő intézkedések és a további, megvalósítandó intézkedések. Az egyes intézkedéscsoportok egyaránt tartalmaznak szabályozási feladatokat (vannak dominánsan szabályozási jellegű intézkedések is), illetve a szabályozással összhangban megvalósuló műszaki intézkedéseket. A szabályozás jellegű feladatokat az országos terv 8.8 fejezetében található táblázat foglalja össze, bemutatva a felelősöket és határidőket. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) A 8.7 fejezet a finanszírozási igényeket és a várhatóan forrásokat mutatja be. (A következőkben a VGT Intézkedési Terv 8. pontjának sorrendjében mutatjuk be a tervet.) 3.1 Tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések A tápanyag és szerves anyag terhelések csökkentését célzó intézkedések a kommunális és ipari szennyvízbevezetések, illetve a talajba szikkasztott szennyvizek; a zöldség-és gyümölcsültetvényekről, valamint az intenzíven művelt szántóföldekről történő bemosódás (beszivárgás, erózió és belvíz levezetés); a pontszerű (potenciális) szennyező forrásként jelentkező állattartó telepek; az üledékből származó belsőterhelés, illetve az átfolyásos és oldaltározók halászati hasznosításából származó tápanyag bevitelt mérséklő intézkedéseket foglalja magában. Az alegység területén több vízfolyás nem éri el tápanyag és szerves anyag szempontjából a jó állapot követelményeit. A megoldást a vízgyűjtőn és a vízpartok közelében végzett mezőgazdasági termelésből, a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezéséből, a települések belterületéről, állattartótelepekről, hulladéklerakókból, halaszati és horgászati hasznosítású állóvizekből származó nitrogén-, foszfor és szerves anyag terhelések csökkentése jelenti Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése A felszín alatti vizek szennyezésének, illetve a közegészségügyi kockázatoknak csökkentése érdekében szükséges a szennyvizek megfelelőgyűjtése és kezelése valamely gazdaságosan 7

9 megvalósítható szennyvíz elhelyezési móddal, beleértve a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének biztosítása is. A szennyvizek elvezetése és befogadóba történő bevezetése során figyelembe kell venni a befogadó, elsősorban felszíni víz terhelhetőségét, különösen a kis vízhozamú, lassú folyású, és/vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. Körültekintően kell eljárni, mert ez az intézkedés jórészt az egyetlen, amelynek a VKI szempontjából kedvezőtlen hatásai is lehetnek, hiszen a terhelést, ha kisebb mértékben is jellemzően egyik víztestről a másikra helyezi át. Az intézkedések hozzájárulnak a tápanyag és szerves anyag terhelések mérsékléséhez a megfelelő szabályozási környezet kialakításával, amelyek költséghatékonyak és gazdaságosak, és biztosítják a létrehozott rendszerek hosszútávú és biztonságos fenntartását. A Marcal alegységre vonatkozó információk ig megvalósuló intézkedések A 2000 LE feletti kapacitású Tét térségi szennyvíztisztító telep a jelenlegi szervesanyag túlterheltség és az agglomerációhoz csatlakozó csatornázatlan Tényő és Győrszemere községek ellátatlansága miatt a Nemzeti Szennyvíz Programban szerepel. A KEOP pályázat első fordulójában nyertes projekt teljeskörű mű szaki előkészítése folyamatban van. A 2000 LE feletti kapacitású Écs térségi szennyvíztisztító telep a jelenlegi szervesanyag túlterheltség miatt a Nemzeti Szennyvíz Programban szerepel, de KEOP pályázat április 30-ig nem került benyújtásra. Az Écsi Szennyvíztisztító túlfolyója, becsatlakozás a Nagy-Pándzsa-érbe Folyamatban van Jánosháza (Duka, Karakó, Keléd, Kemenespálfa, Kissomlyó, Nemeskeresztúr) és Szergény (Kemeneshőgyész, Kemenesmagasi, Magyargencs, Vönöck) szennyvízelvezetési agglomerációk fejlesztése. Nemesszalóki szennyvízelvezetési agglomerációban a Nemzeti Szennyvíz Programmal összhangban, folyamatban van Marcalgergelyi és Vinár településeken összegyűjtött szennyvíz csatlakozása a nemesszalóki szennyvíztisztító telepre. A kommunális szennyvíztisztító telep bővítése szükséges. A telep bővítésével a felszíni víz tápanyagterhelése növekedni fog, de megfelelő üzemeltetés mellett a növekedés hatása elhanyagolható. Úrkút településen a jelenlegi szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitása, hatásfoka nem megfelelő. A Nemzeti Szennyvíz Programmal összhangban 2015-ig a település területén ki kell építeni a csatornahálózatot, valamint a megfelelő kapacitású és technológiájú szennyvíztisztító telepet. A jelenleg csatornázott településrészen a szennyvízelvezető hálózat felújítását, rekonstrukcióját kell elvégezni. KEOP forrásból a beruházás előkészítése folyamatban van. 8

10 Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedésével kell számolni, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. Ajka, Bakonybél települési szennyvíztisztító telepek a kibocsátási határértéknek nem megfelelően üzemelnek. A telepek szennyezőanyag terhelési kihasználtsága 100 % körüli, esetenként azt meg is haladja, ezért azt előírt tisztítási határértékeket folyamatosan nem tudja biztosítani. A szennyvíztisztító telep bővítésével, technológiai korszerűsítésével kell az elfolyó víz minőségét javítani, csökkenteni a befogadó terhelését. A szennyvíztisztító telepi rekonstrukció nem szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban, de a megvalósítás 2015-ig javasolt. A Nemzeti Szennyvíz Program szerint a hiányzó települési szennyvízelvezető hálózatot Bakonykoppány és Bakonyszűcs (1 víztestet érintő) településeken kell megvalósítani. A tervek szerint a települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével az összegyűlt szennyvíz a bébi szennyvíztisztító telepen kerül megtisztításra. A szennyvíztelep megfelelő hatásfokkal üzemel, a többletterhelés hatása nem kimutatható. Az intézkedés ig KEOP forrásból megvalósítható. A nyirádi és devecseri szennyvízelvezetési agglomeráció kiépült, de a rákötések arányának növelésével csökkenteni kell a diffúz terhelést a településeken. A Gerence középsőn, Pénzesgyőrön a felszín alatti vizek védelme miatt zárt szennyvíztárolók kiépítése szükséges. Az itt összegyűlt szennyvizet a megfelelő kapacitással és TFH előkezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepre (Zirc, érintett víztest a Cuhai-Bakonyér felső, másik alegység) tengelyen lehet elszállítani. Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedése nem számottevő, így külön intézkedés nem szükséges. Padragi-víz (Padragkútnál) és Pápai Bakonyér (Ajkán) víztesteken a vízfolyás belterületi szakaszán feltételezhetők illegális kommunális szennyvízbevezetések, ezeket az illegális bekötéseket fel kell tárni, és meg kell szüntetni. Kommunális rendszerbe történő ipari használt- és szennyvízbevezetések felülvizsgálatának (korlátozása, szükség esetén megszüntetése) megvalósulása alapvetően a szabályozás függvénye, a megfizethetőségi problémák miatt, ütemezett megvalósítás indokolt, megfelelő türelmi idővel. A megvalósulás ennek függvénye, de 2015-ig valószínűsíthető a megvalósulás. További rákötések megvalósítása 2015-ig nagy valószínűséggel megvalósítható intézkedés a megfelelő szabályozás alkalmazásával (talajterhelési díj) utáni feladatok A meglévő közcsatornára történő rákötések valószínűleg áthúzódnak erre az időszakra is, de az ellátott településeknek remélhetőleg már csak 5-15 % -a marad rákötetlen. Szükséges lehet továbbá a befogadó vízminőség védelme érdekében a szennyvíztisztító telepek további bővítése és tisztítási hatásfokának növelése. Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése, kommunális szennyvízkezelés megvalósítása a Holt-Marcal mellett szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésével, vagy egyedi szennyvízkezelés alkalmazásával nyerhet megoldást. Halimba településen a jelenlegi szennyvízelvezetés és tisztítás kapacitása, hatásfoka nem megfelelő. A szennyvízelvezető hálózat a település egy részét érinti, állapota nem megfelelő. A szennyvíz elszivárgása elsősorban a felszín alatti vizeket veszélyezteti. A szennyvíztisztító telepre a csatornahálózat hiánya miatt nem érkezik megfelelő mennyiségű szennyvíz, alulterhelt. A település területén ki kell építeni a csatornahálózatot, valamint a jelenleg csatornázott településrészen a szennyvízelvezető hálózat felújítását, rekonstrukcióját, továbbá a jelenlegi szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját is el kell végezni. A fejlesztés 2015-ig nem szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban, megvalósítás ROP forrásból javasolt. Az intézkedés megvalósítása során a befogadó terhelésnövekedésével kell számolni, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. 9

11 Gerence-patak alsó, Hunyor-patak, Kígyós-patak alsó, Meleg-víz és Torna-patak alsó víztesteken a 2000 LE alatti szennyvízterhelésnél település szintű természetközeli szennyvíztisztítást és elhelyezést lehet megvalósítani, csökkentve a települési diffúz terhelést több mint 50 településen. Hatása a felszíni vizek tápanyagterhelésének növekedését jelenti, de megfelelő hatásfok mellett az üzemeltetés hatása nem jelentős. A települések azon részén, ahol a szennyvízelvezetés kiépítése nem gazdaságos, ott az egyedi szakszerű szennyvízelhelyezést kell megvalósítani (CS2a). Ezen intézkedésnek a felszíni befogadókra nincs hatása, de a felszín alatti vizek jelenlegi állapotát befolyásolhatják, a talajvízszint emelkedését jelenthetik. Kiépítését előzetes talajmechanikai, talajvíz-minőségi vizsgálatoknak kell megelőzni. Folyamatos monitoringozással a hatást ellenőrizni kell. Bakonybél településen a szennyvízelvezető rendszer túlterhelésének, valamint a szennyvíztisztító telep biztonságos üzemelése érdekében a belterületi csapadékvíz elvezetést ki kell építeni. Megvalósítása mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek védelmét jelenti. A szűkös források miatt a szakszerű egyedi vagy település szintű természetközeli szennyvízkezelés ütemezett megvalósítása szükséges 2027-ig (forrásigény és forráslehetőségek alapján). Minimalizálni kell a zárt tárolós megoldást, mert az a legdrágább Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A településeken a települési infrastruktúra kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységek (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetés, egyéb települési tevékenységek) hatással vannak elsősorban a felszín alatti vizek állapotára, de befogadóként a felszíni vizek állapotára is. A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. A Marcal alegységre vonatkozó információk Települési eredetű szennyezések általában a Marcal mellékvízfolyásai mentén jelentkeznek. Ezek a problémák a belterületeken és a külterületeken található kommunális hulladéklerakókból származó a felszíni és a felszín alatti vizeket szennyezőanyagok miatt alakultak ki. A sok helyütt található szennyeződések az illegális hulladéklerakók felszámolásával, rekultivációjával jelentős részben megoldhatók. Az apró falvas település szerkezetű alegység települései a kisebb vízfolyások környezetében jelentősen befolyásolják azok állapotát. A belterületi csapadék vízelvezetés megfelelő megoldásával, a szennyezett csapadékvíz elkülönítésével és szűrőmezők alkalmazásával a problémák megfelelően kezelhetők. Illegális hulladéklerakás a Marcal koroncói szakaszán (Bika-rét) 10

12 Folyamatban van a Területi Hulladékgazdálkodási Terv, a közötti időszakra vonatkozó Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Támogatási Stratégia és a megyei területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása. Az ajkai kommunális hulladéklerakó január 01.-után is tovább működhet, az esetleges diffúz szennyezés ellenőrzése céljából, hatósági felülvizsgálat ill. a lerakó működtetési feltételeinek előírása, a devecseri kommunális hulladéklerakó rekultivációjára vagy felszámolására vonatkozóan környezetvédelmi hatósági kötelezés előírása szükséges. Szigorúbb szabályozási és szankcionálási gyakorlatot kell megvalósítani az illegális hulladék lerakások visszaszorítása érdekében. Az illegális hulladék lerakóhelyek felszámolása érdekében, önkormányzati hatósági intézkedés-előírás szükséges pl.: Pénzesgyőr, Káptalanfa, Csabrendek, Gyepükaján, Devecser településeken. Valószínűleg 2015 után is folytatódik az illegális hulladéklerakók felszámolása, de remélhetőleg a feladatoknak már csak a %-át jelenti. A belterületi csapadékvíz-elvezetést és elhelyezést szolgáló intézkedések az alegység területén a Regionális Operatív Program (ROP) támogatási rendszer keretén belül valósulnak meg. Az ide tartozó intézkedések: Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás (TE2) Belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok (TE3) Belterületi csapadékvíz-elvezetés ütemezett és tervszerű megvalósítása 2015 utánra is áthúzódhat forráshiány miatt. Az intézkedés megvalósulása alapvetően a szabályozás függvénye, a megfizethetőségi problémák miatt ütemezett megvalósítás indokolt, megfelelő türelmi idővel. Elsősorban hosszú távon megoldandó feladat. A települések területéről származó diffúz szennyezés csökkentéséhez, ill. megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket a településfejlesztési tervekkel összehangolva kell megtervezni. Ennek érdekében a jó belterületi gyakorlat szabályozására önkormányzati kötelezés előírása szükséges. Ide tartozik a települési növénytermesztés és állattartás módja, a közterületek használata és fenntartása, belvizes, magas talajvízállású területeken a temetkezési eljárás szabályozása, környezeti szempontból kedvezőbb természeti szokások preferálása stb. Kiemelt feladat a belterületi csapadékvíz-elvezetés szabályozása, programjának megalkotása és a megfelelő ösztönzési rendszer alkalmazása. Szükséges továbbá a teljeskörű jó belterületi (vízvédelmi) gyakorlat megalkotására önkormányzati kötelezés (és tartalmára vonatkozó szabályok) megalkotása Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések Az ipari használt-és szennyvíz közvetlen bevezetéseket ebben az alfejezetben a szerves-és a tápanyagterheléssel összefüggésben tárgyaljuk, de a veszélyes anyagok szennyezésének csökkentésére is vonatkoznak. A Marcal alegységre vonatkozó információk Ipari szennyvíz bevezetéseket 3 víztesten (Franciavágás, Ajka, Pápa) felül kell vizsgálni. A szennyezés-csökkentést, ezen belül a technológiák hazai alkalmazásának bővítését, fejlesztését kell ösztönözni, illetve kikényszeríteni. A kárelhárítási tervekben előírtakat meg kell valósítani, szükség esetén kidolgozni Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező 11

13 puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal). A felszín alatti vizeknél a nitrátszennyezés jelenti a legnagyobb gondot, melynek területi előfordulása jellemzően inhomogén. A meglévőproblémák (melyek sok esetben még a múltbeli terhelésekre vezethetők vissza) csökkentése és a felszín alatti vizek jövőbeli megóvása érdekében ésszerű tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Hígtrágyás talajjavítás a Sokorói-dombságban Figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság az élelmiszerbiztonság és a foglalkoztatottság terén stratégiai jelentőségű ágazat. A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelőszintre szükséges mérsékelni. A vizek szennyezése a termelő számára sem gazdaságos, mivel a termőterületre kihelyezett tápanyag hasznosulásában érdekelt, ehhez azonban tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás szükséges. A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegységhez tartozó víztest egyikében sem mutattak ki számottevő növényvédőszer szennyezést. Így a növényvédőszerek esetében a meglévő EU-előírások szerinti általánosan alkalmazott intézkedéseken (forgalmazás, használat ellenőrzése), és a rendszeres monitoringon kívül egyéb intézkedéseket nem igényelnek. NYDOP-4.2.1/A Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja keretében megvalósul a Nagy-Pándzsa vízgyűjtőjén az erózióveszélyes területeken az erózióvédelmi műszaki létesítmények, hordalékvisszatartás, sankolóterek kialakítása. A Marcal alegysége nagyobb részben dombvidéki, kis részben síkvidéki terület. Habár az esés viszonyok nem olyan nagyok, mégis a területhasználatok miatt számolni kell az erózióval. A terület legnagyobb része szántóterület, ez komoly kockázatot jelent az erózió szempontjából. A terület erdősültségének növelésével a nitrát és az erózió érzékeny területeken jelentősen csökkenteni lehetne az eróziós károkat. Alternatívaként a vízfolyások környezetében a parti fássávok és a szántóföld széli védősávok 12

14 között a gyepek, legelők kialakításával további javulások érhetők le a diffúz szennyezések csökkentésében Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A nem megfelelő halászati és horgászati gyakorlat hidromorfológiai és ökológiai problémákat okozhat a felszíni vizekben, ugyanakkor, mint vizes élőhelyek ökológiai, természetvédelmi szerepük sem megkérdőjelezhető. Az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a halgazdálkodás, a vízminőség-védelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges. (Ez ma nem áll fenn, célszerű ezt az országos szabályozáson keresztül elérni.) A vízgyűjtőterületen lévő számos halastó egyike (Ravazd - az őszi lecsapolás után) A Marcal alegységre vonatkozó információk Az intézkedések célja a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összeegyeztetése, így az oldaltározós halastavakból történő megfelelő vízleeresztés, mint a jó tógazdasági gyakorlat része (FŐ1 intézkedés), illetve halászati vagy horgászati hasznosítású állóvizek, völgyzárógátas tározók megfelelő vízminőségének, illetve vízleeresztésének biztosítása (FŐ2, FŐ3, FŐ4 intézkedés). A tervezési alegység területén ezek az intézkedések a halastavak leeresztése és a jó horgászati gyakorlat szempontjából 8 vízfolyás víztestet érintenek. A szabályozásból adódó teendők a terület minden halas és horgászvizére vonatkoznak. Az alegységen ennek a problémának a megoldására jelenleg nincs futó projekt. Az intézkedések megvalósítása 2015-ig aránytalanul magas terheket jelentene. Meg kell kezdeni a jó gyakorlat jogszabályi hátterének kialakítását. A társadalmi igényeknek megfelelően a vízhasználatokat felül kell vizsgálni. A vízhasználók terheléscsökkentő beruházásainak megvalósítása szükséges (a vízminőségjavító halszerkezet telepítése és az ahhoz szükséges műszaki feltételek biztosítása stb.) A megvalósulás alapvetően a szabályozás függvénye (amely 2015-ig bevezethető), azonban a vízhasználók teherviselő-képességét figyelembe kell venni (pl. megfelelő türelmi idővel stb.) Ezért az intézkedések áthúzódhatnak 2015 utánra is. A völgyzárógátas halastavakból, tározókból (Nagy-Pándzsa és Vezseny-ér, Csigere-patak, Bitva-patak, Kígyós-patak, Padragi-víz, Mezőlaki (Kis) séd, Kígyós patak, Gerence-apatak) vízleeresztésének meg kell felelni a jó tógazdasági gyakorlatban előírtaknak. Olyan jó horgászati gyakorlat alkalmazása szükséges, amely megakadályozza a horgász- 13

15 vízként hasznosított tározók, holtágak, vízfolyások esetében a többlet tápanyag bevitelt. Része a megfelelő halszerkezet telepítése is. A jó tógazdálkodási gyakorlat szabályainak jogszabályi szintű kialakítása 2012-ig várható. Az érintett vízhasználók (pl.: Horgászegyesületek) a szabályok betartásából eredőfeladatokra támogatási forrásokat vehetnek igénybe (Európai Halászati Alap), így a szükséges intézkedések (gyakorlat alkalmazása) 2015-ig megvalósíthatók. Hallépcsők, megkerülő csatornák létesítése a nagy műtárgyaknál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. Sík-és dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációja. Tározók, duzzasztók üzemeltetésének felülvizsgálata, ill. fenntartása ökológiai céllal A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések alkalmazása Az intézkedések megfelelően kialakított jogszabályi háttér alapján történő alkalmazását foglalja össze a Terv 8-1., 8-2. és 8-3. táblázata, a vízfolyásokra, az állóvizekre és a felszín alatti vizekre. (A jelen elemzés a táblázatokat nem tartalmazza, azok a VGT-ben találhatóak meg.) A táblázatok egyes oszlopainak magyarázata: Előkészítés: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedés alkalmazása előkészítő vizsgálatokat igényel (ez vonatkozhat az intézkedés víztestenkénti tartalmának pontosításra, esetleg szükségességének igazolására). A viszonyítási alap az adott problémával (ebben az esetben a tápanyag vagy szervesanyag terhelés) jelentős mértékben érintett víztestek száma. A környezeti célkitűzés eléréséhez szükséges alkalmazások: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedés alkalmazására a környezeti célkitűzés elérése érdekében szükség van (az intézkedés elmaradása esetén a jó állapot/potenciál nem érhető el, illetve valószínű a jelenlegi állapot romlása). A viszonyítási alap ugyancsak az adott problémával jelentős mértékben érintett víztestek száma. A táblázat külön mutatja a 2015-ig és azután tervezett alkalmazások számát. Az összes alkalmazás: azoknak a víztesteknek a száma, ahol az intézkedést alkalmazzák. Az előzőhöz képest itt azok a víztestek is megjelennek, ahol az intézkedés alkalmazására azért kerül sor, mert az intézkedési program vagy a jogszabály az alkalmazást nem a környezeti célkitűzéshez köti, hanem a feltételeket általánosan fogalmazza meg (Pl. Szennyvíz Program, Nitrát Akcióprogram, illegális tevékenységek megszüntetése), tehát ezeket az intézkedéseket alkalmazhatják olyan víztestek esetében is, ahol a környezeti célkitűzés ezt nem igényelné. Természetesen az intézkedés ebben az esetben is hozzájárul a víztest állapotának javításához, csak ennek mértéke a környezeti célkitűzéstől szempontjából nem szignifikáns. Vannak olyan általánosan alkalmazott intézkedések, amelyek vagy minden potenciálisan szóba jöhető víztesten alkalmazhatók, vagy azok a víztestek, ahol alkalmazni fogják az intézkedést még nem ismertek. A szürke cella azt jelzi, hogy az adott intézkedést csak a célkitűzések megvalósítása érdekében alkalmazzák, így az ebben az oszlopban lévő számok csak amiatt változnak, mert más a viszonyítási alap. 3.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések kárelhárítása, kármentesítése Az egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések felölelik a veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedéseket, a balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzését, illetve a növényvédőszerek fenntartható használatát. Biztosítani szükséges továbbá a használt termálvizek okozta terhelések csökkentését a felszíni vizeknél. További feladatot jelent a kutak rossz állapotából adódó jelenlegi és potenciális szennyezések megakadályozása, valamint a közlekedésből származó szennyezések mérséklése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Használt termálvíz-bevezetés 1 darab víztesten (Pápai-Bakony-ér, Pápai termálfürdő) van, amit felül kell vizsgálni. A szennyezés-csökkentést, ezen belül a technológiák hazai alkalma- 14

16 zásának bővítését, fejlesztését kell ösztönözi, illetve kikényszeríteni. A kárelhárítási tervekben előírtakat meg kell valósítani, szükség esetén kidolgozni. Általában, így erre az alegysége is érvényes, hogy a kémiai monitoring különösen a mikroszennyezők tekintetében nem megfelelő sűrűségű ahhoz, hogy megbízhatón értékeljük a víztestek kémiai állapotát és az egyes kibocsátók hatását. Ezért a monitoring fejlesztése általános intézkedésnek számít. Az alegységen több főútvonal és az M1 is keresztülhalad, de ezek valamely víztestre vonatkozó, közvetlen szennyező hatása nem ismert, így mint potenciális szennyezőforrás említhető. A Marcal alegységet érintőkármentesítések: KOMSZOL Győr, Pápai úti lerakónál történt ammóniaszennyezés (műszaki beavatkozásra kötelezett: résfal, monitoring, talajvíztisztítás) és Zn, Cd, Ni, Pb, TPH szennyezés (tényfeltárásra kötelezett). Két ásványolaj szennyezés történt Nyúlon a Pannon-Víz Rt. Vízmű telepén és a tarjánpusztai Tartalékgazdálkodási Kht. ilaki lerakóján (utóellenőrzésre kötelezettek). Ammóniumszennyezés Csikvándon (tényfeltárásra kötelezett). A Celldömölk MÁV állomás területén CH kármentesítési munkát végeztek, a záró dokumentáció elkészült, elbírálása folyamatban van. Az alegységen műszaki védelem nélküli kommunális hulladéklerakók, ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó talaj-talajvízszennyezések találhatók. Ezeknek a kommunális hulladéklerakóknak a felszámolása, illetve rekultivációja folyamatban van. Az ipari és mezőgazdasági szennyeződések lokális jellegűek, talajvíznél mélyebb vízadó szinteket nem érintenek. A vízgyűjtő egészét tekintve hatásuk, jelentőségük nem számottevő, de helyi problémákat okozhatnak. Néhány lokális jelentőségű kármentesítési projekt is folyik a területen (pl. Ajka, Sümeg, Pápa). Kárelhárítási tervek készültek, a szabályozás működik. (megjegyzés az ajkai vörösiszap-szennyeződés a program összeállítása, április után következett be, melyről külön pontban írunk.) Helyi jelentőségű kármentesítési feladatként az alegység területén a felsorolt helyszíneken zajlik környezeti kármentesítés. A szennyezőanyag csaknem valamennyi helyszínen valamilyen szénhidrogén származék. A kármentesítési feladatok végrehajtása a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítőintézkedéssel történik. Az alegységen a kármentesítési feladatokat a Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezéseiben előírt ütemezésnek megfelelően kell végrehajtani. Az ismertté vált szennyező források, szenynyeződések felszámolása folyamatosan történik. 3.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a (i) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, (ii) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint (iii) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. (A vízjárást módosító vízhasználatok hatásának enyhítését szolgáló intézkedésekkel a Terv 8.4 fejezete foglakozik). Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések A mederrehabilitációs intézkedések célja a hossz-, keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben 15

17 ez műszaki szempontból, reális költségek mellett - társadalmi konszenzus alapján - megvalósítható. Az intézkedés magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevőfenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg. Túlszabályozott meder Mersevátnál A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegység vízfolyásainak túlnyomó részén a medrek nagymértében szabályozottak, egyenesek, nincsenek váltakozó sebességű terek és a zonáció hiányzik, a fenntartás gyakorisága nem megfelelő. Az erősen módosított víztesteknél a legtöbb esetben továbbra is indokolt az erősen módosított állapot fenntartása árvízvédelmi (Marcal), belvízvédelmi (Holt-Marcal, Nagy-Pándzsa) céllal. Ezeken a víztesteken a jó ökológiai potenciál elérése a cél. Vízminőség javító kotrást és üledék-kezelést végeznek a Nagy-Pándzsa alsó szakaszán. NYDOP-4.2.1/A Nagy-Pándzsa vízgyűjtőrevitalizációja tartalmazza egy NATU- RA 2000 terület vízpótlásának megoldását. Szükséges a Marcal alsó szakaszán a korábbi meliorációs munkák felülvizsgálata, az agrártámogatási rendszer keretei között. Meg kell oldani a sík-és dombvidéki kis és közepes vízfolyások rehabilitációját és ökológiai mederrendezését. Az alegység kisvízfolyásainak legnagyobb részén szükséges a mederrehabilitáció, beleértve a különböző fenékgátak, fenékküszöbök felülvizsgálatát, szükség esetén átépítését vagy esetleg lebontást, valamint az üledék és a nem odaillő növényzet egyszeri eltávolítását. Fontos a medrek folyamatos fenntartása (felesleges biomassza eltávolítása, mederbeli lágyszárú növényzet gondozása). Ezekre az alegység területén jelenleg pályázaton elnyert pénz nincs, így ezek megvalósulása ütemezetten 2015 után várható. A megfelelő ökológiai állapot eléréséhez szükséges természetes parti növénysávok kialakítása és a mezőgazdasági területek, valamint a vízfolyás közötti védősáv ütemezett kialakítása. A Marcal felsőszakasza is jelentősen szabályozott vízfolyás, egyenes vonalvezetéssel, padkás keresztszelvénnyel, felette depóniával. Ez a szerkezet a nagyobb vízhozamok elvezetésére lett kiépítve, ezzel a kialakítással a vízfolyás árterét szűkítették le. A vízfolyás esetében ezért rendkívül fontos, hogy a kisvízi mederben a lefolyási viszonyok javításával változatosabb 16

18 élőhely kínálatot hozzunk létre az élőlények számára. KEOP-Marcal revitalizációja, célja a kisvízi meder lefolyási viszonyainak javítása az élővilág igényei szerint. A víztesteknél mindenhol jelentős javulást lehetne elérni ezekkel az intézkedésekkel Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával). Szerves egységet alkotó meder és parti flóra (Marcaltő) A Marcal alegységre vonatkozó információk A helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termőterületekről kimosódó szerves- és tápanyagokat. A parti sávra vonatkozó szabályok megalkotása 2012-ig valószínű, így a szabályozási és támogatási rendszer megfelelő alakítása esetén a szükséges intézkedések 2015-ig megvalósíthatóak/alkalmazhatóak. NYDOP-4.2.1/A Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja keretében megvalósul a vízfolyás meder rehabilitációja, gyepes sáv létesítése a mezőgazdasági területek és a meder között. Szelektív növényirtást a Nagy-Pándzsa teljes hosszán. Belterületi szakaszokon (pl. Ajka, Győr) az árvízi biztonság messzemenő figyelembevétele mellett a vízfolyások rendezését az esztétikai és ökoturisztikai igényeknek megfelelően kell kialakítani. A munkák elvégzése mellett meg kell vizsgálni azokat a fenntartási munkálatokat, amelyek a kedvező ökológiai állapot kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak, és ki kell választani az optimális megoldást. További jelentős javulás érhető el a vízfolyások ökológiai állapotában a nyílt ártéren a megfelelő földhasználati szerkezet kialakításával, mely harmonizál a vízfolyások ökológiai igényeivel, vagy ellenkezőesetben a puffersávok kialakításával a kedvezőtlen hatások mérsékelhetők. Az alegység egyetlen nagy folyója a Marcal mely több víztestből áll és az alsó torkolati szaka- 17

19 sza töltésezett, mesterségesen egyenes mederben folyik és szűk hullámtér jellemzi. A tervezett intézkedések között szerepel a Marcal szabályozottságának csökkentése, nyílt ártér kialakítása a Rába-Marcal közben a Mórichida alatti fkm és fkm szakaszokon. Esetleg töltésáthelyezéssel bővíthető a Marcal hullámtere A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása Völgyzárógátas tározók létesítése, vízfolyások duzzasztása vagy zsilipekkel történő elzárása, állóvizek vízszintszabályozása, a hajózást biztosító és kiszolgáló tevékenységek és létesítmények olyan vízhasználatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják a víztest ökológiai állapotát. Az intézkedések célja a hosszirányú átjárhatóság, a vízállás és sebességviszonyok és az alvízi szakaszok megfelelő vízjárásának helyreállítása érdekében ezeknek a vízhasználatoknak a felülvizsgálata és szükség esetén módosítása/megszűntetése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Az alegység vízfolyásainak túlnyomó részén a medrek nagymértében szabályozottak, egyenesek, nincsenek váltakozó sebességű terek és a zonáció hiányzik, a fenntartás gyakorisága nem megfelelő. Az erősen módosított víztesteknél a legtöbb esetben továbbra is indokolt az erősen módosított állapot fenntartása árvízvédelmi (Marcal), belvízvédelmi (Holt-Marcal, Nagy-Pándzsa) céllal. Ezeken a víztesteken a jó ökológiai potenciál elérése a cél. A Holt-Marcal ökológiai vízpótlása a Marcal torkolati szakaszán. A Holt-Marcal vízellátásának javítása, a hossz-és keresztirányú átjárhatóság biztosítása a műtárgyak átalakításával, a víztest többcélú hasznosításának a lehetőségét az ökológiai szempontok figyelembevételével. A részletes intézkedési elemeket, amelyeket a hozzászólások említenek, a későbbi tervezési fázis tartalmazza, most nem lehet része a tervnek. Az 1-4-es vízgyűjtőterülethez besorolt Holt-Marcal (egykori Rába) A Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása /KEOP /1f / projekt keretében átépül a Holt-Marcal beeresztőzsilip, amely megteremti a Holt-Marcal megfelelő vízellátásának feltételeit. A projekt keretében a Marcal duzzasztómű árapasztó csatornájának rekonstrukciója a halak számára való átjárhatóvá tétele is megvalósul. További tervezett holtág rehabilitáció fkm között a Marcal bal parton Kisbabotnál. 18

20 Duzzasztók és zsilipek felülvizsgálata a Bitva-patakon és a Meleg-vizen. Hallépcsők, megkerülő csatornák a nagyobb műtárgyaknál, környezeti hatásvizsgálat, ill. költség-haszon elemzés alapján. A felülvizsgálat alapján, ahol szükséges az üzemeltetési engedélyek módosítása. A vízhasználatokra vonatkozó ökológiai szempontú műszaki követelmények megalkotása szükséges, oly módon hogy az alvízi vízjárás és átjárhatóság megfelelően biztosítható legyen (ezek alapján az engedélyek módosítása szükséges) A vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések alkalmazása Az intézkedések alkalmazásának statisztikai adatait mutatja be a Terv 8-5. táblázata. (A jelen elemzés a táblázatot nem tartalmazza.) 3.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében A fenntartható vízhasználatok elősegítése alapvetően szabályozáson keresztül valósítható meg. Ennek célja az ökológiai szempontok érvényesítése, a felszín alatti vizek esetében a víztestek jó mennyiségi állapotának elérése és megtartása érdekében a hatékonyság és takarékosság ösztönzése egyrészt a jelenlegi víz-és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatával és szükség esetén módosításával, másrészt gazdasági szabályozókkal. Ide tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. A Marcal alegységre vonatkozó információk Mivel vízmérleg tekintetében az alegység k.4.1 vízteste nincs jó állapotban, ezért korlátozó intézkedésekre van szükség. Az alegység által érintett Tapolca, Nyírád, Pápa-Tapolcafő térségében található karsztvíztest mennyiségi szempontból az egykori bányászati vízkitermelés következtében gyenge állapotú. A bányák bezárása óta a karsztvízszint regenerálódása folyik, ami előre láthatóan 2027-ig elhúzódik. A bányavízemelés hatására sok forrás elapadt, vagy hozamuk jelentősen csökkent. A vízfelengedést követően Nyirádon fennmaradtak a bányavízemelés időszakában létesített, de ivóvízellátásra is alkalmas kutak, a kiépített regionális vízellátó rendszer vízbázisaként működnek jelenleg is. Pápa-Tapolcafőn a regionális karsztvízszint-süllyedés hatására elapadt a valamikori vízellátást biztosító forrás, mellette ivóvízkutakat létesítettek, azokból jelentős termelés folyik azóta is, mindemellett azonban a tapolcafői források kezdenek újra megszólalni. A tapolcai Malom-tó forrás hozama jelenleg újra megközelíti az eredeti nagyságát. A nagy vízkivételek térségében azonban soha nem fog visszaállni a források eredeti vízhozama, a megmaradó legnagyobb vízkivétel (Nyirád) közelében a karsztforrások nem fognak megszólalni (Melegvíz-patak forrásai). A Pápa-Tapolcafői forrásokon ezer l/percet, Pápakovácsi Atya-majori források esetében összességében 2000 l/p-et meghaladó hozam nem várható 2027 után sem. A NYUDU-KÖVIZIG területén a felszín alatti vízhasználatok jelentős részét a közműves ivóvízellátás céljából történő vízkivételek teszik ki. Ezek a vízbázisok a felszín alatt mélyebb helyzetben lévő rétegvizet termelnek. A területen jelentős ipari vízkivétel nincs. A felszín alatti vízhasználatok szempontjából kiemelt helyet foglalnak el a termálvízhasználatok. Az érintett vízgyűjtőn termálvizet hasznosító létesítmények Celldömölk, Mesteri és Borgáta, Pápa és Sümeg településeken találhatók. 19