A NITROGEN-MC1TRAGYAZAS HATASA A BROMUS MEWS ES A FESTUCA ARUNDINACEA TEMESE R RE, NYERSFEHEJE- R ES AMINOSAV-TARTALMA RA

Átírás

1 ALLATTENYESZTES es TAKARIvlANYOZAS, Vol. 45. Nc, A NITROGEN-MC1TRAGYAZAS HATASA A BROMUS MEWS ES A FESTUCA ARUNDINACEA TEMESE R RE, NYERSFEHEJE- R ES AMINOSAV-TARTALMA RA CSERNA1ZOLTAN TAS1JULIANNA OSSZEFOGLALAS A szerzok kozatt Bromus inermis es Festuca arundinacea tiszta vetes6 gyepnovenyeken vizsgaltak a novekvo ammaniurn-nitrat nnotragya adagok hatasat. A kiserlet talaja Ramann-fele barna erdotalaj volt, gyenge nitrogen- es kaliurn-, kozepes foszfor-ellatottseggal. A vizsgalt novenyek a harom ev soran az 500 kg Naha mfitragya idozis hatasara adtak a legtabb eldtermest Nitrogen mutragyazassal 2-2-szorosara novekedtek a zoldfuhozarnok, A harom ev atlagnban a ket f6faj kozel azonos zthdtermest produkalt. A N-mOtragyazas hatasara a szarazanyagra vonatkortatott termeshozamok %-ra rovekedtek. A kiserfeti eve k atiagaban a nov-4nyek szarazanyagtermese szi-rifen aftg klfitiribozdtt. A nagyobb matragya adagok alkalmazasakor nbvekszik ugyan a termeshozam, de romilk a hatekonysag. A god611 16i modszer szerint ertekelve a faveket, hasont6 viz- es tapanyag-ellatottsag6 laiajon a magyar rozsnok tiszta vetesd termesztese kg/ha, a nadas csenkesze kgina adage nitrogen-m6tragyazas eseten meg gazdasagos. A beltartalmi vizsgalatck soran megallapitottak, hogy a nyersfeherje-tartalom szempontjabeil a ket faj kozott jelentos a kulonbseg. A magyar rozsnok nyersfeherje-tartalma atlagosan 2,7%-kal mulja felul a nadas qsenkesz nyersfeherje-tartalmat. A magyar rozsnok 1582,2 kg/ha maximalis nyersfeherjehozamct produkalt a nadas csenkesz 1404,5 kg/ha maxirnalis nyersfenerjehozamanoz kepest. A harom ev atiagaban az aminosav-tartalom mindket hbvenynel, a kezelesek hatasara, 400 kg NTha dozisig egyenletesen nbvekedett, majd a legnagyobb nitrogen adag hatasara csokkent. A nadas csenkesz aminosav-tartalrna minder; kezelesben alatta maradt a magyar rozsnok arninosav-tartalmanak. SUMMARY Csernai, Z. Tai, J.Ms.. THE EFFECT OF NITROGEN FERTILIZATION ON THE YIELD, CRUDE PROTEIN AND AMINO ACID CONTENT 1N BROW'S inerm/s AND FESNCA AR UNDINACEA The effect of increasing N-doses were studied on pure stands of Briorrws inermis and Festuce arundinacea between 1989 and The experiments were conducted on forest soil under conditions of poor nitrogen and potassium and Moderate phosphorus status. The results can be summed up as follows: Maximal yields were obtained by application of 500 kg Nina. The treatments yielded % increase in grass production in comparison with the control_ On the average of three years the two grasses gave nearly equal yields. N -fertilization increased dry matter yield by %. Dry matter yields of the two grasses were also nearly equal. Favourable results were obtained on application of 1$5-190 kg Nitia (Bromus inermis) and kg Nitta (Festuca arundinace a), larger applications of nitrogen were not econornkoa f anymore. in the chemical analyses crude protein content was found to be influenced by the N-fertilizer differently. Crude protein content of Bromus inermis was 2,7% higher on the average than that of Festuca aruncionacea, The rising N dressings were found to increase amino-acid content till the level of 400 kg N/ha but in response to 500 kg N/ha amino -acid content decreased, Amino-acid content of Bromus inermis was higher than that of Festuca arundinacea.

2 BEVEZETES ES IRODALM1 ATTEKINTES Az allaltartas zalastakarmany bazisanak megteremteseben fokozottan kell tamaszkodnunk a gyepgazdglkodasra. Ebben a termeszetes gyepekeri kivul fontos helyet foglalhatnak el az egy fajjal vetett legel6k es kaszalek, melyek intenziv kezelesben, kedvezatlen talajklinna viszonyok ki5zott is a termeszetes gyepek terrnesenek sokszorosat adjak r s emellett a nagy nitrogen adagokat kivalban hasznositjak (Kov6cs, 1932; Bariszki, 1988a). Tobb evelo pazsitfilifelenek azonos termotielyi feltetelek korti egyidej0 es tobbeves termesztese lehet6seget nylljt a takarmanyozasi szempontbal legertekesebb es legnagyobb hozamot produkale faj kivalasztasara es a termesztesben vale elteriesztesere az adott tajegysegen belfil (Kovacs es Angell ; 1978). Esker (1983) szinten a tiszta vetesci favek termeszteset javasolta, mert beiktatasukkal a tenyeszidoben folyamatosabba tehet6 a legeltetesi ideny. ElsOsorban a rnagyar rozsnokot, a csomes ebirt, a zold pantlikaflivet es a nadkepa esenkeszt ajaniotta magaban telepiteni. A termesnoveles egyik legfontosabb eszkoze a szakszeru maragyazas de az adagok ernelesevel nern ernelkedjk aranyosan a termes mennyisege, az optimalis dozisokat kf.tion kef; megavapitani. Mindez azt jelenti, hogy a dazisok hatekonysaga fokozatosan csbkken, azaz a hasznosulas aranya kisebb (SzabO, 1977; Afanaszjev of at, 1981; /36nszki, 1988b; Gsernai es Tai, 1993). A tragyazas hatekonysagarel az 1 kg petlelagos nitrogen tragya hatasara kapott termestobbeet etemzese nyq felvilagoskast. A termes mennyisegenek ni5velesavel egyidefileg eloterbe kerul a takarmanyok minosegeriek kerdese mert a nitrogen-mcitragyak jelentosen heftlyasolhatjak a novenyek kenniai osszetetetet (Kota es Vinczeffy, 1974; Schmidt, 1990). A gyep fonto min6segi rrutateja a nyersfeherje-tartalorn. A nagyadago nitrogen-mutragyazas a tobbszorosere nove[heti a feherje rnennyiseget, de a kezdeti ugrasszer0 novekedes fokozatosan mersekeltebbe varik (Vrbovszki r, 1976; SzabO, 1977; Kred et at. 1978; Aase, 1979: Morhac es Vahala, 1981). Barcsak et al. (1983) magyar rozsnokkal, ket helyszinen, parhuzamosan beallitott kisedeteikben megaliapitottak, bogy a nyersfeherje-tarta/rnat els6sorban a nitrogen-nnutragya befolyasolta. Olsztynban (Lengyelorszag) 17-18%, G.6.diki6t-\ 1 A-14 a i4kicszeikk as/iraiare -yag TfyeTsleinr)e-tana)rna. Egyertelrn Cien bizonyithate, bogy a nitrogen nagyobb dozisai egyarant noveltek a szarazanyag termest es abban a nyersfeherje mennyiseget. A nyersfeherie-tartalom novekedeset az aminosav-tartalom valtozasa altalaban koveti, A nyersfeherie-tarta[cm emerkedesenek rnerteke azonban nagyobb, ami azt jelenti, bogy cs6kken a valaidi fenerjek (az arninosavak) aranya es ez a csekkene5 elsosorban az esszencialis aminosavakra (triptofan, lizin, stb.) vonalkozik (Sipos, 1981). Ennek magyarezata abban keresend6, hogy a nagyfokci nitrogen-miitragyazas az oldhatb frakciekat, peldaul az annidokat gyarapitja. tobbszeor karos NPN-anyagok halmozednak fel (Barcsak et al., 1978). Ezt Barcsak Os Tasi (1981) kesobbi kiserletei is megerosit[k r melt' sze-

3 rint evenkent eltrwro mertekben ugyan, de a vaiodi feherie ertekei kozott kisebb, az amichartalomban az alkaimazott nitrogen adagtol foggoen lenyeges (nagyobb) killonbsegek mutatkortak. KiserletOnkben vizsgaltuk a novekvo nitrogen-mutragya adagoknak a zdkies a szarazanyagtermes mennyisegre gyakorolt hatasat es ezzel osszefuggesben a mutragyazas hatekonysagat. Emellett vizsgaituk, bogy a nagy adage nitrogen-mtaragyazas milyen valtozasokat indukal az egy fajjal telepitett magyar rozsnok es nadas esenkesz nyersfeherje- es arnnosav-tartalmaban, valamint nyersfenerjehozamaban. ANYAG ES MoDSZER , jozott Gbdbllon, az Agrartudomanyi Egyelem NOvenyterrnesztesi lntezetenek kiserleti teren., allitottunk be kiserletet tisztan telepitett magyar rozsnokkai (Bromus inermis Leyss, Szarvasi-52) es nadas csenkesszel (Festlica arundinacea Schreb. Szarvasi-56). Mindket novennyel hatkezeleses, ketismetleses, randomizaft efrendezesa, kisparcefik, nitrogen-dozs kiserletet allitottunk be A parceiiak netto merete 2x3 m volt. A negyzetmeterenkenti vetomagmennyiseget a Dory-fele osirasz2m szerinti vetornagtablazat alapjan szamitottuk (Barcsa et al., 1978), A telepitesre tavaszan, kukorica eloveterneny utan, kezi vetessel kern sor. A(aptragyakent kg/ha-nak megfelelo NPK hatoanyagotdolgcztak be a ialajba. A kiserlet talaja Ramann-fele barna erdotalaj. A talajvizsgalati adatok a 0-20 cm kozotti retegben: PH (KC!) 6,6: Arany-fele kotottseg 28 Ca O 3 0,58%; hum asz T, 23'96: riftgerme? gyeagen t fa z(ar at kazepesen, kakfmmai' gyengen ellatott. A kiserletben nagy nitrogen dozisokat is alkalmaztunk azzat a cellal, bogy megvizsgaijuk: rnekkora mutragya adagnal erheto el a novenyek maxirnalis termesmennyisege, rnekkora nitrogen dozissal ernek el a fufajok 1 kg hateanyagra vetitve 100 kg zoldf6, illetve 20 kg szarazanyag termestobbletet es milyen hatassal van a nagy adag0 ammonium-nitrat motragyazas a pazsitf0fajok N- es aminosav-tartalmara. A kiserletben alkalmazott kezelesek: kontroll, 100 kg N/ha, 200 kg N/ha, 300 kg N/ha, 400 kg N/ha, 500 kg N/ha. A nitrogen-mutragyat ammonium-nitratot minders ev marciusaban, egy adagban szortuk ki. Foszfor- es kalium-m6tragyaza'sra 1:0,4:0,4 NPKaranyban, egy reszietben, Cisszei kercift sor. A ternnes1 akkor takaritottuk be, arnikor a flivek etertek a kaszalasi hasznositasnak megfelelo fenofazist, a bugahanost. Az elsa evben rnajus 10-en, a masodik evben majus 24-en, a harmadik evben majus 28-an kaszaltunk. A kiserleti evek csapaclekadatait az 1. tablazat tartalmazza. A telepites eveben az 50 eves atlaghoz kepest 40 mm-rel tobb osapadek esett. A kiserlet mindharonn eveben, az ev plejetol a kaszalasig, kozel azonos csapadekmeny-

4 A csapaclek eloszlasa G6: (mm). Hona eves Atla Janujr Febroar Mkcius Apriiis i 48,3 58,5 41,5 23,1 9,2 18,4 42,9 66,9 16,9 20,1 13,6 58,3 0,6 35,0 27,2 42,6 141Mizat 32,0 32, ,0 Nljju6 75,0 59,5 51,6 67,7 63,0 Junius 61,2 145,2 55,2 33,2 61,0 Julius 16,3 64,2 23,7 63,9 50,0 Augusztus 118,6 64,1 23,9 50, Szepkernber 74,1 20,0 65,1 8,9 44,0 Oktaber ,8 63,8 63,0 50,0 November 16,2 45, ,2 56,0 December 58,0 4,4 36,5 24,6 44,0 Jan-Dec. 605,2 550,8 475,2 490,0 564,0 Apr.-Szept. 368,3 419,9 278,8 266,4 313,0 Monthly distribution of precipitation in months(1), 50 year's average(2) 5c16115 (mm) nyiseg aiit a novenyek rendelkezesere (1989: 158,9 rnm; 1990: 160,5 mm; 1991: 173,1 mm). A vizsgalt evek masodik feleben mart csapadek efter5 mennyisege es eloszlasa ciontoen befolyasolta a gyepek termeset es a mutragyazas hatasat. A kiserletben a flivek zold- es szarazanyagtermeset tovabba nyersfeherjees arninosav-tartalmat, valarnint nyersfeherjehozamat vizsgaltuk. A kiserleti eredmenyeket variancia analizissel ertekelluk. EREDMENIYEK 1. A zoid- es szarazanyagtermes, illetve a rmitra gya hatekonysag A kiserieti evek atlagaban a ffifajok a nitrogen-rnfitragyaz6s hatasara a kontrollhoz kepest %-os zoldtermes novekedest ertek el (2. tabiazat), A zoldfu hozam 9,2 es 38,7 tlha kozott volt. Mindket noveny eseteben csak a kontroll es a mutragyazott parcellak kiizott volt szignifikans kikinbseg. A nadas c-senkesznel 321, a magyar rozsnok eseteben 211%-os termesnbvekedest ertank el a legnagyobb ammmonium- nitrat adaggal. Az egyes kezelesek kozdtt a rnagyar rozsnoknel volt kisebb az elteres, a kontrollhoz viszonyftva %. A harom ear atiagaban a '<et fufaj azonos nnutr6gyaz6s mellett kozel azonos hozamokat produkall, A harom e atlagaban a kontroll parcellak szarazanyagterrnese 3,0-3,1 tiha, a matrgyazott parcellake 6,2-9,4 tiha kozdtt valtozott (2_ tablazat). A magyar rozsnok a nitrogen-motragyazas hatasara a kontrollhoz kepest 200, a nadas csenkesz 213%-os termesnovekedest mutatott. A kontroll es a kezelt parcellak ktizott mindket novenynel szignifikans volt a termeskolonbseg.

5 2. tablazat Filifaf 1 A nitrogen-dozis hatssa a terrnesre a kiserleti evek atlagaban (Gtidollo, ) Kezeles k ilia 2 Zbldterrnes 5 Szarazanyagterms 6 a kontroil 0/0-abari 4 x it-tha)f3) a kontra %-abar) 4 Brorrius irermis 0 12, , , : , , , : _3 300 SzD 5% ,7 Festuca arundinacea 0 9, , , , , , , ,4 313 SzD (5%) J 15,7 2.5 Yiela results on the.verzige of three years expenmerit (Godofio, ) grass(1), treatment (ksiihax2), average (t/ha)(3), in % of c)r - trol(4)_ gr8s5 yield (5), chi matte} yield(6) A nadas csenkesz eseteben a 100 es 500 kg Niha adaggal rnutr6gyazott parcellak kozott is statisztikailag 1gazolhata kalibribseget tapasztaltunk. A fitiajok a legriagyobb retrogen adtijk a egiriagyobb hozamokat. A nadas csenkesz termett tibbb szarazanyagot, de a magyar rozsnoknal volt a kezelesek koz6tt kisebb elteres, %. A gddb1161 tapanyag-gazdalkodasi eljaras szerint, mely tobbszhz hazai es kulfdldi kiserleti eredmeny es gyakorlati tapasztalat alapjan kidolgozott modszer, addig erdemes novelni a nitrogn-nnliitragya adagjat, arnig 1 kg nitrogenre legalabb 100 kg zoldful6bblet, illetve 20 kg szarazanyagtermes tbbblet jut, A Ozsgait kei fufaj rrixdmalis terrneset 500 kg /ha keze)esne) Orte el. Nern mindegy azonban, hogy a nagy ammonium-nitrat dozisokat hogyan, milyen hatekonysaggal hasznositjak a nbvenyek. A zoldfatobbletet tekintve a ket f(ifaj kozel azonos erecimenyeket adott a 100 kg Nina-os kezelesnel (3. tablazat, 1. abra). A godollai modszer szerint artekelve a [(et szahvet, megallapithato, hogy a magyar rozsnokldi hasonrii lapanyageliatottsag6 ta4lon 185, a nadas csenkesztel 225 kg/ha adage nitrogen-n -lotragyazas eseten varhatunk meg el 100 kg zndfut5bbletel. A szarazanyagterms tbbbie/et tekintve ezek az Ortekek 190. illetve 220 kg Nina dozisra madosulnak (2. 6bra). 2_ A nyersfeherie -tartalam Os -hozarn, va/am/nt az aminos'av -tartalom A kiserleti evek atlagaban a f6fajok nyersfeherje-tartalma a kontroll parcellakban 10,38-14,30%, a mt:itragyazott parceiiakban 12,90-19,76% ktiztjtt vat6zott (4. tablant). Ez a kontrollhoz viszonyitva a magyar rozsnoknal 3-38-, a

6 nadas csenkesznel 23-50%-os, nern szignifikans nyersfeherje-tartalom novekedest jelentett. Mindket fiifaj eseteben 400 kg N/ha matragya adagnal volt maximalis a nyersfellerje-tartalorn. A nitrogen-matragyazas hatekonysiga (GOdo116, ) 3. tablazat Fula) j=1) Bromus inermis Festucal aruniciinacea Kezer&s 1 kg N-hatoanyagra jutio 1 kg N-hatoanyagra jut6 k Ala 2 zbldf0tobblet k. 3 szarazan termes-tobblet k Effectiveness OW-fertilization (Gddtii/45, ) grass(1), treatment, kgitia(2), grass yield surplus/1 kg N (kg)(3), dry matter yield surplus/1 kg N (kg)(4),bra. A nitriag&t-maragalas hatikonysaga a rnagyar idzsnoknal, a kiserleti evek atlagaban Gbdollo, z6lci foto bble t, k9 ( 1) szarazanyagtermes- tobblet, kg (2) zoldft,:itbblet, kg(l) szarazanyagternries -t6bblet, kg(2) Fig 1. Effecrrveress of N- fertiiizat'or rn Brornus mermis on the average of three year's experiment (Gdor '31 ) grass yield surpl,is, ku(1). dry matte; yield st.:rplus, kg(2)

7 A novenyek kozott jelentbs kuldnbs6g van: a rnagyar rozsnok nyersfeher- )e-tartalma atlagosan 2,7%-kal magasabb a nadas csenkesz nyersfeherjetanalmenal. A kontrollhoz kepest a magyar rozsnok matragyaval kezelt parcellaiban a nyersfeherje-lartalorn csak kisebb merkekben vhltozott. A ffifajok szarazanyag-tartaima es nyersfeherle-tartaima alapjan szamitottuk ki az egy hektarra jute nyersfeherjehozarnot (4. tablazat). A kontroll es a mcitragyazott parcellak ki5zott a magyar rozsnok eseteben szignifikans volt a nyersfeherjehozarn kuldnbseg. Az egyes dozisokat tekintve nem volt statisztikailag lgazolhat6 differencia. A kezelt parcellakban a magyar rozsnoknal kg nyersfeherjetha, a nadas csenkesznel pedig kg nyersfenerjeiha koze estek a hozamok, A nyersfeherjehozam a kontrollhoz viszonyitva % kezditt valtozott_ A magyar rozsnok Iegnagyobb hozarnat a 400 kg Niha rn(itragya hatasara adta, a nadas csenkesz pedig 500 kg Niha kezelesnel proddfalta ivyanezt. 2. abra: A nitrogen-mgaragyazas hatekonysaga a nadas. csenkesznet, a kiserleti evek atlagaban (G6(161115, 1989 St) cr) : ts ztildfcithbblet, kg (1) kg Nitia szarazanyagtermes-tobblet, kg(2) 1- CO) Fig 2.: Effectiveness of N-fertifization in Festoca arundinacea on the average of three year's expenrnent (GOdOliO, ) as in Fig. 1. (1-3) A harom ev atlaga ban az dssz-arninosav tartalorn, Ondket novenynel, a kezelesek natasara 400 kg Niha dozisig egyenletesen novkeciett, majd a legnagyobb nitrogen adag (500 kg Niha) hatasara csokkent (5, tablazat). A nadas csenkesz aminosav -tartatma minder kezelesnet alatta maradt a magyar rozsnok aminosav tarialmanak. A kontrollhoz viszonyitott valtozas a magyar rozsnoknal 2 es +35% kozott, a nadas csenkesznel pedig 25 es 57% kozott volt. Sem a kontroll es a kezelesek, sere a kezeiesek kdblitti dssz- aminosav tartalorn ktjlonbseg nem volt szignifikans.

8 4. tdbiazat A nitrogen-dozis hatasa a nyersfeherie-tartalomra es -hozamra, a kiserleti evek attaigiban (G51:161145, ) Fufai(1) Brornus inermis SzID 6% Festuda arundinacea SzD 5B Kezeles N ersfeher e-tartaforn 5 (2) (%) a kontro(1 04-a.ban , , , , , , , , , , , ,58 ersfeherehozarel 6) (kg/ha)(3) a kontrott %-aban (4) 447, , , , , , r 7 319, ,i , , , , r4 Crude proteth content and yield on effect of At-ferNization on the average of three year's experiment (Goddlid, ) as in Table 2.0-4), crude protein content(5), crude protein yield(6) Az arninosavak mennyisege mindket nbvenyben gtaiaban 400 kg Niha metragya aciagig nbvekedett, 87 Ossz-aminosav tartalomhoz hasonloan. Statisztikailag igazolhatd keiliinbseget a magyar rozsnok eseteben a metioninngii, a hisztidinner a Jeictcv -4 es a tireonim -4; a r4das esenkesznei a hisztidin es a grutarninsav eseteben tapasztartunk a legkisebb es a legnagyobb ertekek kbzott. Vizsgal2t ala vettuk ket, takarmanyozasi szernpontb(51 fontos aminosav metionio), vatamnt az as -Nno-csoporton felth nitrogent tartalmaze harom aminosav (arginin, hisztidin, prolin) ertekenek vaitozasait is, de egyik novenyben sem tapasztaitunk nagyobb arary0 novekedest a tablai aminosavhoz pest_. osszevetve az aminosav- es a nyersfeherje-tartalom novekedeset (3-4, abra). megallapitottuk, hogy az irodalmi adatokhoz hasorgan a kontrollhoz kepest a Ryefsfetievie-taila$om nagyobb arhnyban natt, mint az arninosavtartalom.

9 5. tablazat A nitrogen-dozis hatasa az aminosav-tartalornra, a kiserleti evek Atiagaban poddllift, ) F6- Armnosav Kezeles (kg/ha)(2) faj(i) % (3) S ZD Lys 0,67 0,61 0,80 0,79 0,89 0,86 0,50 Met 0,14 0,14 0,12 0,12 0,19 0,15 0,07 r Cys ,05 0,05 0,05 0,03 0,05 0,06 Ala 0,74 0,84 0,84 0,88 1,04 0,94 0,40 m Ar9 0, ,58 0,60 0, ,28 U Asp ,75 2, ,64 2,37 2,01 His 0,25 0, ,24 0,28 0,25 0,07 Glu 1, ,87 1,72 0,67 Ga p 0, ,57 0,54 0,68 0,59 0,25 0, ,64 0,74 0,66 0,35 e Leu 0, ,90 1,27 1,04 0,38 r Ile 0, ,39 0,39 0,47 0,46 0,14 Pro 0, ,82 0, ,81 0,40 Ser 0,56 0, ,69 0,78 0,64 0,30 Thr C'),68 0,63 0,74 0,65 0,28 Tyr 0, , , Val 0,58 0, ,75 0,82 0,78 0,26 Ossz (4) ,53 2, ,51 12,95 5, Lys 0, '3.74 0,75 0,78 0,68 0,35 e Met 0, ,14 0,13 0,16 0, ,03 C,0:3 0,04 0,04 0,03 0,05 Ala 0,74 0, , 02 1,06 1,02 0,56 Arg 0,41 0, ,63 0,56 0,31 Asp 1,13 1, ,94 2,09 1,46 1,07 a His 0,16 0,17 C,21 0, ,22 0,11 u 0, ,59 1,11 0,69 a Gly 0,39 0,52 0, ,56 0,60 0,27 Pne 0,38 0,45 0,59 0,63 0,65 0,58 0,34 n Le 0, ,00 0,96 1,02 0,45 0,31 0,35 0, ,48 0,43 0,26 d Pro 0,82 0,98 0,78 0,98 1,17 0, Ser 0,43 0,55 C,62 0,65 0,67 0,65 0,32 Thr 0,36 0, ,58 0,60 0,56 0,28 a Tyr 0,17 0,19 0,28 0, ,16 C Val 0, ,66 0,68 0,74 0,63 0,3T e Ossz (4) ,09 11, ,68 10,63 5,08 a (. )(5) (") a kontroll szazalekaban Arrina-acfd content on effect of N-fertilization on the average of three year's experiment (GOd6116, ) as intable 2.(1-2), amino-acid coat rat ( /o)(3), total(4), (') in % of control(%)(5)

10 az fr{ ridyydr rozsnog nyersteherje- es aminosav-tartalmanak alakulisa, a kiserleti evek atlagaban (GbdollO, ) kg Wiha Olarninosav-tart.(1) nyersfeh -tart (2) Fig. 3.: Crude protein and amino-add content of Bromus inennis on the average of three year's expefirr?ent (Gdidao, 19. $9-9 /.) amino-acid content(1), crude protein content(2) 4. abra: A nadas csenkesz nyersfeherje- es arninosav-tartatrnanak arakulasa a kiserleti evek attagaban (GOdollii, ) zg 10 a-i ; kg Nitta aminosav-tart.(1) nyersfeh.-tart.(2) Fig. 4.: Crude protein and amino-acid content of Festuca erundinacea on the average of three years experiment (Goddikj, l.) as in Fig. 3.(1-2)

11 IRODALOM X.(1979..Forsknin_g og Fcrsok i landto-uket, Ass, p. Afanaszjev, P.A. - Breunng, V_ - Henkel, V. - Schatz, G. - Regal, V. - Merzloia, G.E.. (1981) - Az ontbzbtt telepftett legelbk trtgyazasa. In: Ontozeses gyeptermeszt6s. (Szerk. Andre)ev, N.G.) Mezogazdasagi KIadci_ Budapest, p. Barcsak 7. - Baskay T.B. Pheger K.(1978). - Gyeptermesztes es hasznositas. Mezogazdasagi Kiado, Budapest' Barcsak 7. Tasi J. (1981): A N-rriOtrgOzas halasa a gyepek termesere es nyersfeherjetsr-tairnara. 5d ludomanycs Kapok, p. garcsak 7 - nob.rzecka, D. - Dornska, D. - Krause. A. - Iasi J (1983): NtNenyletmeles, '.71.p. Banszki T. (1988a)1 NOvenytern-Ieles, p Banszki T.(1988b). TSpanyag:zazdalkodas. In: Nagy Z - Vargyas Cs.: Gyepntivenytermesztes gyeptakarmany-hasznositas. Gyep- es Tskarmanygazdatkodasi Fejleszto GaZdasagi Tarsasag, Szombathely p. Cserna Z. - -Faso J. (1993): A nitrogen mutragyazas hatasa nehliny pa. zsitfuf* es a feherhere termesere, Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok, p. Ecker, 1.(1983). CsOkkenthetb a takarrnanyterrna terulet. Magyar Mez6pzdasag, p. Yota, Vfnczeffy, 1.(1974): A gyep beltartalmi ertekei Agrartudomanyi Egyetern Kozlemenyei, Debrecen, MX p. Kovacs A. - Angell A. (1978): Novenytermeles, p. Kovacs A.(1982): NdvenlAerrneLes, p. Krei), W. - Beath, A. - K. - Leisner, (1978): Arch. Acker- Pfl.bau Bodenk., p. fvforhac, P - Vahala, Z.(1981): Rostl. Praha, p. Schmdt H. (1990). MUtrgyalzas hatasa a gyepek asyjnyianyag-tartalmara MosonrnagyarOvar, KandicWusi ertekezes. Sipos A.(1981): A gyepaszdalkpdasi kutatasok eredmenye ( ). Ontazesi Kutalto intezet, Szarvas Szabo J.(1977): GYePgazdalkodas. Tvlezogazdasagi Kiada, Budapest Vrbovszki. M_(1975): -Flepitett gyepek optirnalls n-lutragya igenyenek vizsgaiata 6ntozOtt viszonyok k6zdtt. Szarvas. Doktori ertekezes Erkezetl. Szerzok cirne.- Authors' address: majus GOd011oi AgTaftudomanyi Egyetem University of Agrk-,ulturai Sciences K-2103 GOdb116. Prater u. 1.