126. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, szep tem ber 19., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, szep tem ber 19., hétfõ 126. szám Ára: 345, Ft TARTALOMJEGYZÉK 191/2005. (IX. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (IX. 19.) Korm. r. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között kulturális és tájékoztatási közpon - tok köl csö nös fel ál lí tá sá ról szóló, Bonn ban, ok tó ber 7-én alá írt Meg álla po dás mó do sí tá sá ról szóló, Bu da pes ten, március 10-én aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl /2005. (IX. 19.) MNB r. A jegybanki alapkamat mértékérõl /2005. (IX. 19.) Korm. h. A csõd rõl szóló tör vé ny kon cep ci ó já ról és a gaz da sá gi for ga lom ki - szá mít ha tóbb, át lát ha tóbb mû kö dé sét elõ se gí tõ intézkedésekrõl /2005. (IX. 19.) ME h. Az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökének felmentésérõl /2005. (IX. 19.) ME h. Az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökének kinevezésérõl /2005. (IX. 19.) ME h. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjának meg - bízásáról A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium Szabolcs- Szatmár- Bereg Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak hirdet - ménye A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Oldal

2 6708 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 191/2005. (IX. 19.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság Mûvészeti Alapjának megszüntetésérõl és a Magyar Alkotómûvészeti Alapítvány létesítésérõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 1. A Ma gyar Köz tár sa ság Mû vé sze ti Alap já nak meg szün - te té sé rõl és a Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány lé te sí - té sé rõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. ren de let mel lék - le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép. 2. (1) Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. (2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Ma gyar Köz tár sa ság Mû vé sze ti Alap já nak meg - szün te té sé rõl és a Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány lé - te sí té sé rõl szóló 117/1992. (VII. 29.) Korm. ren de let mó - do sí tá sá ról ren del ke zõ 228/1997. (XII. 12.) Korm. ren - delet. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet a 191/2005. (IX. 19.) Korm. rendelethez [Melléklet a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelethez] A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Alapító Okirata* (Változások vastagon, dõlt betûkkel szedve.) Je len ok irat tal a Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a a 117/1992. (VII. 29.) Korm. ren de let tel ala pí tott a Ptk. mó do sí tá sá ról ren del ke zõ évi XCII. tör vé ny 40. -ának (6) be kez dé se alap ján ja nu ár 1-jé tõl köz - * A Fõ vá ro si Bí ró ság a 13.Pk /1992/41. II. szá mú vég zé sé vel az Ala pí tó Ok irat mó do sí tá sát tu do má sul vet te. ala pít vány nak mi nõ sü lõ Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala - pít vány jú li us 29-én kelt Ala pí tó Ok ira ta he lyé be a Ptk. 74/G. -ának meg fele lõen az aláb bi ak lép nek: A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány a Ptk. 74/G. -a sze rin ti jogi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ, ál lam i köz fel adat fo lya ma tos biz to sí tá sa cél já ból lét re ho zott köz ala pít vány (a továb biak ban: Köz ala pít vány). A Köz ala pít vány a köz hasz nú szer ve ze tek rõl szóló évi CLVI. tör vény 26. -ának meg fe le lõ köz hasz nú te vé keny ség ként, valamint a 117/1992. (VII. 29.) Korm. ren de let ben és a 15/1995. (XII. 29.) MKM ren de let ben meg ha tá ro zot tak alap ján szo ciá lis és kul tu rá lis te vé keny - sé get foly tat. A Köz ala pít vány lé te sí té se kor az ala pí tót a kö vet ke zõ in do kok ve zet ték: hosszú táv ra biz to sí ta ni kí ván ta az ál - lam tá mo ga tá sát a ma gyar iro da lom, kép zõ mû vé szet, ipar - mû vé szet, fo tó mû vé szet és ze nei al ko tó mû vé szet, illetve mû vé szek ré szé re, s ezú ton is el kí ván ja is mer ni, hogy a je - len Köz ala pít vány cél já ra ren delt va gyon jó részt a mû vé - sze ti ága kat élet hi va tás sze rû en mû ve lõ mû vé szek négy év - ti ze des mun ká ja ré vén gya ra po dott. 1. A Köz ala pít vány neve Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Köz ala pít vány 2. A Köz ala pít vány szék he lye Bu da pest V., Bát ho ri u A Köz ala pít vány cél ja A Ptk. 74/G. -a (2) be kez dé sé nek meg fele lõen a Köz - ala pít vány az ál lam i köz fel adat biz to sí tá sa ként a kö vet ke - zõ cé lok ra jött lét re: Tá mo ga tást nyúj ta ni szín vo na las al ko tá sok lét re ho zá sá - hoz a ma gyar iro da lom, kép zõ mû vé szet, ipar mû vé szet, ipar i ter ve zõ mû vé szet, fo tó mû vé szet és ze nei al ko tó mû vé - szet te rü le tén, ide ért ve az ezen mû fa jok hoz kap cso ló dó el - mé le ti és kri ti kai al ko tó te vé keny sé get is, se gí te ni az al ko - tá sok bel föl di és nem zet kö zi meg is mer te té sét, ter jesz té sét és ér té ke sí té sét az ala pí tó va gyon mû köd te té sé vel. E cé lok el éré se ér de ké ben az iro da lom mal, kép zõ mû vé - szet tel, ipar mû vé szet tel, ipar i ter ve zõ mû vé szet tel, fo tó - mû vé szet tel és ze nei al ko tó mû vé szet tel fog lal ko zó, a Ma - gyar Al ko tó mû vé szek Or szá gos Egye sü le té nek (a to váb - bi ak ban: MAOE) tag jai és más al ko tó mû vé szek ré szé re biz to sí ta ni tö rek szik al ko tó mun ká juk és szo ciá lis biz ton - sá guk anya gi fel té te le it, így kü lö nö sen: 3.1. A szo ciá lis biz ton ság ér de ké ben tá mo ga tá sok nyúj - tá sa A ren del ke zés re álló for rá sok ból el sõ sor ban a Ma - gyar Köz tár sa ság Mû vé sze ti Alap já val ok tó ber 1-jéig tag sá gi vi szony ban álló tag jai nyug díj ár ól kell ál - lam i sze rep vál la lás mel lett gon dos kod nia a nyug díj sza - bály zat ban fog lal tak alap ján, me lyet a je len Ala pí tó Okirat 4. szá mú mel lék le te tar tal maz.

3 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A mû vé sze ti al ko tó mun ka jobb kö rül mé nye i nek elõ se gí té se ér de ké ben al ko tó há zak mû köd te té se, szük ség ese tén újak lét re ho zá sa, kol lek tív mû ter mek üze mel te té se, mû ter mek és mû te rem la ká sok épí té sé hez tá mo ga tás nyúj - tá sa, mû te rem la ká sok kal kap cso la tos bér lõ ki je lö lé si jog gya kor lá sa A szak mai ér dek vé de lem hez, a jogi kép vi se let hez, a rend sze res tá jé koz ta tás hoz és az egyéb kap cso ló dó szol - gál ta tá sok hoz szük sé ges anya gi fe de zet meg te rem té se A lét re jött mû al ko tá sok meg is mer te té se ér de ké ben ki ál lí tá si, ér té ke sí té si le he tõ sé gek meg te rem té se, mû vé - sze ti kez de mé nye zé sek tá mo ga tá sa, fi a tal mû vé szek szer - ve zett se gí té se A mû vé sze ti al ko tó mun ka le he tõ vé té te le ér de ké - ben ösz tön dí jak, ju tal mak, mû vé sze ti pá lyá za tok, dí jak ki - tû zé se, egyéb pénz be li jut ta tá sok nyúj tá sa. 4. A Köz ala pít vány va gyo na 4.1. A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány nak át adott a mel lék let ben fel so rolt tel jes va gyon A Köz ala pít vány törzs va gyo na mely nek fel so ro - lá sát az Ala pí tó Ok irat mel lék le te tar tal maz za nem ide - ge nít he tõ el A Köz ala pít vány hoz bár ki csat la koz hat. A csat la - ko zás el fo ga dá sá ról a Ku ra tó ri um dönt A Köz ala pít vány po li ti kai te vé keny sé get nem vé - gez, pár tok tól füg get len, pár to kat, kép vi se lõ je löl tet nem tá mo gat, és po li ti kai pár tok tól tá mo ga tást nem fo gad el. 5. A Köz ala pít vány gaz dál ko dá sa 5.1. A va gyon fel hasz ná lá sá ról a Ku ra tó ri um a je len Ala pí tó Ok irat 3. szá mú mel lék le tét ké pe zõ va gyon ke ze lé - si és be fek te té si sza bály zat nak megfele lõen dönt A Köz ala pít vány vál lal ko zá si te vé keny sé get csak köz hasz nú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, azo kat nem ve szé lyez tet ve vé gez het. Az ala pí tó a Ku ra tó ri u mot fel ha - tal maz za, hogy a Köz ala pít vány va gyo ná val a va gyon - ke ze lé si és be fek te té si sza bály zat ke re tei kö zött vál lal - koz zék, az ab ból szár ma zó jö ve de lem a Köz ala pít vány cél ja i nak meg va ló sí tá sát szol gál ja. A Köz ala pít vány át me ne ti leg sza bad kész pénz va gyo na csak ál lam pa pír ba he lyez he tõ el A Köz ala pít vány a gaz dál ko dá sa so rán el ért ered - mé nyét nem oszt ja fel, azt az Ala pí tó Ok ira tá ban meg ha tá - ro zott te vé keny sé gé re for dít ja. A Ku ra tó ri um a Köz ala pít - vány va gyo ni hely ze te és be vé te lei is me re té ben éven te dönt a Köz ala pít vány cél jai kö zött fel so rolt fel ada tok vég - re haj tá sá hoz fel hasz nál ha tó pénz esz kö zök mér té ké rõl, fel - osz tá suk mód já ról, mely a 3. pont ban fel so rolt fon tos sá gi sor rend figye lembe véte lével tör té nik. A dön té sek vég re haj tá sá ról az Igaz ga tó ság gondos - kodik A Köz ala pít vány amennyi ben a va gyon ho za ma nem ele gen dõ a va gyont fel hasz nál hat ja azon ked vez mé - nye zet tek ja vá ra, akik nek szo ciá lis biz ton sá gá ról a Köz - ala pít vány nak kell gon dos kod nia A Köz ala pít vány az Áht. 104/A. (2) be kez dé sé - ben és a je len pont má so dik mon da tá ban meg ha tá ro zott ki vé te lek kel kö te les pá lyá za tot ki ír ni, ha az ál ta la nyúj - tott cél sze rin ti jut ta tás az évi egy mil lió fo rin tot meg ha - lad ja. A MAOE ré szé re nyúj tott cél sze rin ti jut ta tás ese - tén meg hí vá sos pá lyá za tot kell ki ír ni, mely pá lyá za ti ki - írás tar tal maz za a célt, a fel té te le ket és az el szá mo lás részletes rendjét A Köz ala pít vány a tá mo ga tás ban ré sze sí tet tek kel a tá mo ga tás cél ját, az el szá mo lás tar tal mát, ha tár ide jét és bizonylatait, az ellenõrzés módját és a szerzõdésszegés kö vet kez mé nye it tar tal ma zó szer zõ dést kö te les köt ni A Köz ala pít vány csak olyan gaz dál ko dó szer ve zet - ben ve het részt, amely ben leg alább több sé gi irá nyí tást biz to sí tó be fo lyás sal ren del ke zik [Ptk. 74/G. (4) be kez - dé se], és amely ben fe le lõs sé ge nem ha lad ja meg va gyo ni hoz zá já ru lá sa mér té két. A Köz ala pít vány ál tal lét re ho - zott gaz dál ko dó szer ve zet to váb bi gaz dál ko dó szer ve ze tet nem ala pít hat, és gaz dál ko dó szer ve zet ben ré sze se dést nem szerezhet Az Áht. 11/A. ha tá lya alá tar to zó köz ala pít vá nyi tiszt ség vi se lõk (ku ra tó ri u mi ta gok) az ott meg ha tá ro zott fel té te lek mel lett va gyonnyi lat ko za tot tesz nek A Köz ala pít vány éves mû kö dé si költ sé gei nem ha - lad hat ják meg az éves ki adá sok 8%-át. 6. A Köz ala pít vány ke ze lõ szer ve ze te, kép vi se le te 6.1. A Köz ala pít vány va gyo ná nak ke ze lõ je és leg fõbb dön tést hozó szer ve a 8 tagú Ku ra tó ri um A Ku ra tó ri um tag ja it az ala pí tó a nem ze ti kul tu rá - lis örök ség mi nisz te ré nek (a továb biak ban: Mi nisz ter) ja - vas la tá ra írás ban kéri fel Nem le het a Ku ra tó ri um tag ja az a sze mély, aki olyan köz hasz nú szer ve zet nél töl tött be annak meg szûn - tét meg elõ zõ két év ben leg alább egy évig ve ze tõ tiszt sé - get, amely az adó zás rend jé rõl szóló tör vény sze rin ti köz - tar to zá sát nem egyen lí tet te ki A Ku ra tó ri um tag ja i nak meg bí za tá sa 5 évre szól, a ta gok is mé tel ten meg bíz ha tók A Ku ra tó ri um el nö két és al el nö két az ala pí tó a Miniszter ja vas la ta alap ján kéri fel.

4 6710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám 6.5. A Köz ala pít ványt a Ku ra tó ri um el nö ke to váb bá al - el nö ke ön ál ló an, tel jes kör ben jo go sult kép vi sel ni. A Közalapítvány bank szám lá ja fe let ti ren del ke zés hez két kép vi se let tel bíró sze mély együt tes alá írá sa szük sé ges. A Ku ra tó ri um a Köz ala pít vány al kal ma zott já nak kép vi - se le ti jo got biz to sít hat, meg je löl ve a kép vi se le ti jog gya - kor lá sá nak mód ját, ille tõ leg ter je del mét A Ku ra tó ri um szük ség sze rint, de éven te leg alább 4 al ka lom mal ülé se zik. A Ku ra tó ri um ülé se it a na pi rend írás be li meg kül dé sé vel az el nök hív ja össze. A Ku ra tó ri um ülé sei nyil vá no sak, a ku ra tó ri u mi ülést ve ze tõ el nök azon - ban üz le ti ti tok, valamint a sze mé lyes ada tok vé del me cél - já ból zárt ülést ren del het el. A mi nisz té rium kép vi se le té ben a Mi nisz ter ál tal ki je lölt sze mély ta nács ko zá si jog gal részt vesz a Ku ra tó ri um ülé - sein A Ku ra tó ri um ha tá ro zat ké pes, ha hat tag ja je len van. A Ku ra tó ri um ha tá ro za ta it a ta gok sza va za ta i nak egy - sze rû több sé gé vel hoz za. Sza va zat egyen lõ ség ese tén az el - nök sza va za ta dönt. A Köz ala pít vány éves be szá mo ló ját és köz hasz nú sá gi je len té sét a Ku ra tó ri um hagy ja jóvá. A Ku ra tó ri um ha tá ro za ta i nak meg ho za ta lá ban nem ve - het részt az a tag, aki vagy aki nek kö ze li hoz zá tar to zó ja, [Ptk b) pont], élet tár sa (a továb biak ban együtt: hoz - zá tar to zó) a ha tá ro zat alap ján kö te le zett ség vagy fe le lõs ség alól men te sül, vagy bár mi lyen más elõny ben ré sze sül, illetve a meg kö ten - dõ jog ügy let ben ér de kelt A Ku ra tó ri um dön té sei elõ ké szí té sé re pá lyá zat út - ján gaz da sá gi ta nács adó kat kér het fel A Ku ra tó ri um mû vé sze ti és szo ciá lis tá mo ga tá sok - kal kap cso la tos dön té se i nek elõ ké szí té sé re a Mi nisz ter a MAOE ja vas la ta alap ján 9 fõ bõl álló mû vé sze ti-szak mai ta nács adó tes tü le tet kér fel, és ki ne ve zi annak el nö két. Amennyi ben a MAOE 30 na pon be lül nem él ja vas lat té te li jo gá val, a mû vé sze ti szak mai ta nács adó tes tü let tag ja it a Mi nisz ter sa ját ha tás kö ré ben ne ve zi ki. A mû vé sze ti és szo ciá lis tá mo ga tá sok kal kap cso la tos dön té sek elõ ké szí té se so rán a Ku ra tó ri um kö te les a dön - té sek ter ve ze tét és a kap cso ló dó do ku men tá ci ót a mû vé - sze ti-szak mai ta nács adó tes tü let ré szé re 15 nap pal a dön - tés meg ho za ta la elõtt meg kül de ni. A mû vé sze ti-szak mai ta nács adó tes tü let vé le mé nyét az elõ ké szí tõ anyag át vé te lét kö ve tõ 8 na pon be lül írás ban köz li a Ku ra tó ri um mal, a Köz ala pít vány igaz ga tó ja útján. A má so dik és har ma dik be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõk tõl ki vé te le sen sür gõs ese tek ben el le het tér ni A Köz ala pít vány gaz dál ko dá sá nak, mû kö dé sé - nek, szer ve ze té nek és kép vi se le té nek, a Ku ra tó ri um dön té - se i nek rész le tes sza bá lya it a szer ve ze ti és mû kö dé si sza - bály zat ha tá roz za meg A Köz ala pít vány bel sõ sza bály za tá nak ren del - kez nie kell: a) olyan nyil ván tar tás ve ze té sé rõl, amely bõl a Ku ra tó - ri um dön té sé nek tar tal ma, idõ pont ja és ha tá lya, illetve a dön tést tá mo ga tók és el len zõk szám ará nya (ha le het sé ges sze mé lye) meg ál la pít ha tó, b) a Ku ra tó ri um dön té se i nek az érin tet tek kel való köz - lé si, illetve nyil vá nos ság ra ho za ta li mód já ról, c) a Köz ala pít vány mû kö dé sé vel kap cso la to san ke let - ke zett ira tok ba való be te kin tés rend jé rõl, valamint d) a Köz ala pít vány mû kö dé sé nek, szol gál ta tá si igény - be vé te le mód já nak, be szá mo lói köz lé sé nek nyil vá nos sá - gá ról A Ku ra tó ri um tag ja it a Ku ra tó ri um ál tal meg ál - la pí tott össze gû havi tisz te let díj, valamint szám lá val iga zolt, mun ká juk kal össze füg gõ költ sé ge ik meg té rí té se il le ti meg. A Ku ra tó ri um tag jai szá má ra meg ál la pít ha tó havi tisz te let díj mér té ke nem ha lad hat ja meg a min den - kori minimálbér másfélszeresét A Köz ala pít vány mû köd te té sé re a Ku ra tó ri um Igaz ga tó sá got hoz hat lét re, meg ha tá roz za annak szer ve ze - tét, mû kö dé sét, és ellen õr zi te vé keny sé gét. Az Igaz ga tó sá - got a Ku ra tó ri um ál tal ki ne ve zett igaz ga tó ve ze ti. 7. Fel ügye lõ Bi zott ság 7.1. A Köz ala pít vány ke ze lõ szer ve ze té nek el len õr zé sé - re az ala pí tó 3 tagú Fel ügye lõ Bi zott sá got hoz lét re, amely - nek tag jai a MAOE, a pénz ügy mi nisz ter és a Mi nisz ter ál - tal je lölt sze mély A Fel ügye lõ Bi zott ság tag ja it az ala pí tó 5 évre kéri fel, a ta gok is mé tel ten is meg bíz ha tók Nem le het a Fel ügye lõ Bi zott ság tag ja az a sze - mély, aki olyan köz hasz nú szer ve zet nél töl tött be annak meg szûn tét meg elõ zõ két év ben leg alább egy évig ve ze - tõ tiszt sé get, amely az adó zás rend jé rõl szóló tör vény sze - rin ti köz tar to zá sát nem egyen lí tet te ki, illetve az aki vel szem ben a köz hasz nú szer ve ze tek rõl évi CLVI. tör - vény 8. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt ki zá ró ok fenn áll A Fel ügye lõ Bi zott ság a Köz ala pít vány mû kö dé sé - rõl ké szült éves könyv vizs gá lói je len tés re tá masz kod va vizs gál ja a Köz ala pít vány mû kö dé sét. A Ku ra tó ri um elé ter jesz tett a Köz ala pít vány szer ve - ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ban meg ha tá ro zott fon to - sabb je len té se ket, elõ ter jesz téseket a Fel ügye lõ Bi zott ság - nak vé le mé nye zés re meg kell kül de ni. Cél vizs gá la tot ak kor foly tat, ha a Köz ala pít vány cél ja it ve szé lyez tet ve lát ja. Vizs gá la ta i nál kül sõ szak ér tõ ket is igény be ve het.

5 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Fel ügye lõ Bi zott ság tag jai ta nács ko zá si jog gal részt ve het nek a Ku ra tó ri um ülé se in A Fel ügye lõ Bi zott ság ta pasz ta la ta i ról szük ség sze - rint, de éven te leg alább egy szer be szá mol az ala pí tó nak A Fel ügye lõ Bi zott ság szük ség sze rint, de éven te leg alább két szer ülé se zik. Az ülés ak kor ha tá ro zat ké pes, ha azon leg alább két tag, de a Fel ügye lõ Bi zott ság el nö ke je len van. A Fel ügye lõ Bi zott ság dön té se it nyílt sza va zás - sal, egy sze rû szó több ség gel hoz za, sza va zat egyen lõ ség ese tén az el nök sza va za ta dönt. A Fel ügye lõ Bi zott ság ügy rend jét maga ál la pít ja meg, mû kö dé sé re egyéb ként a köz hasz nú szer ve ze tek rõl szóló évi CLVI. tör vé ny 11. -ában fog lal tak az irány adó ak A Fel ügye lõ Bi zott ság tag ja it tisz te let díj, valamint szám lá val iga zolt, mun ká juk kal össze füg gõ költ sé ge ik meg té rí té se il le ti meg. A Fel ügye lõ Bi zott ság tag jai szá - má ra meg ál la pít ha tó havi tisz te let díj mér té ke nem ha lad - hat ja meg a min den ko ri mi ni mál bér más fél sze re sét. 8. A Köz ala pít vány pá lyá zat út ján ki vá lasz tott könyv vizs gá lót al kal maz. A könyv vizs gá ló össze fér he tet - len sé gé re a köz hasz nú szer ve ze tek rõl szóló évi CLVI. tör vé ny 8. -ának (2) be kez dé se vo nat ko zik. 9. Záró ren del ke zé sek 9.1. A Köz ala pít vány cél ja i nak el éré se ér de ké ben együtt mû kö dik az iro da lom, a kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé - szet, valamint ze ne mû vé szet te rü le tén már mû kö dõ vagy a jö võ ben lét re jö võ ál lam i, tár sa dal mi szer ve ze tek kel és ala - pít vá nyok kal A Köz ala pít vány mû kö dé sé rõl kü lö nös te kin tet tel a Ku ra tó ri um és szer vei ál tal vég zett be fek te té sek rõl a szak mai nyil vá nos sá got rend sze re sen tá jé koz tat ni kell A Köz ala pít vány a 219/1998. (XII. 30.) Korm. ren - de let sze rint szá mol be az ala pí tó nak. A Köz ala pít vány ré - szé re nyúj tott cél tá mo ga tás be szá mo lá si rend jé re a 115/1992. (VII. 23.) Korm. ren de let ben fog lalt sza bá lyok az irány adó ak. A Köz ala pít vány gaz dál ko dá sá nak és te vé - keny sé gé nek leg fon to sabb ada ta it köz zé te szi a Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u má nak hi va ta los lap já ban (Kul tu rá lis Köz löny), valamint a Köz ala pít vány in ter ne tes hon lap ján, és az ezt tar tal ma zó tá jé koz ta tót éven te meg - kül di az ala pí tó kép vi se lõ jé nek, a hír ügy nök sé gek nek, a na pi la pok nak és a szak mai ér dek kép vi se le ti szer vek nek A Köz ala pít vány a Ptk.-ban meg ha tá ro zott okok miatt tör té nõ meg szû né se ese tén az ala pít vá nyi va gyont a ma gyar írók, kép zõ-, ipar- és fo tó mû vé szek, valamint ze - nei al ko tó mû vé szek mû vé sze ti és szo ciá lis tá mo ga tá sá ra kell for dí ta ni A Köz ala pít vánnyal kap cso la tos ügyek ben az ala - pí tó kép vi se lõ je ként a Mi nisz ter jo go sult el jár ni. 1. szá mú mel lék let az Ala pí tó Ok irat hoz A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány vagyona (Nyilvántartás szerinti bruttó érték az október 1-jei állapotnak meg fele lõen.) I. Ke ze lé sé ben lévõ in gat la nok: ,00 Ft II. Va gyon ér té kû jo gok: III. Le ány vál la la tok és kft.-be ki he lye zett va gyon: IV. Ál ló- és fo gyó esz kö ze i nek ér té ke: ,00 Ft ,95 Ft ,17 Ft Összesen: ,12 Ft A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány törzs va gyo na (El ide ge ní té si ti la lom alá ren delt, to vább mû köd te ten dõ in gat la nok.) Al ko tó há zak: Megnevezés Helység Utca Házszám 1. Szig li get Szig li get Kos suth La jos u Zsennye Zsennye Sza bad ság tér Ga lya te tõ Ga lya te tõ Mezõ Imre u Kecs ke mét Kecs ke mét Mû kert u. 12.

6 6712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám 2. szá mú mel lék let az Ala pí tó Ok irat hoz A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Köz ala pít vány Ku ra tó ri u - má nak név so ra: El nök: Dr. Nagy Ist ván Al el nök:sári Csa ba Ta gok: Dr. Len gyel Györ gyi Kö ve si György né Dr. Ba logh Gyu la Ba logh Zol tán Fa bé nyi Jú lia Uj vá ro si La jos A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Köz ala pít vány Fel ügye lõ Bi zott sá gá nak név so ra: El nök: Dr. Sá mu el Ba lázs a Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u ma kép vi se le té ben Ta gok: Ba u er Ist ván fes tõ mû vész a MAOE kép vi se - le té ben, Tóth End re a Pénz ügy mi nisz té rium kép vi se - letében 3. szá mú mel lék let az Ala pí tó Ok irat hoz A Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Köz ala pít vány va gyon ke ze lé si és be fek te té si sza bály za ta A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a a 117/1992. (VII. 29.) Korm. ren de let ben a Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Ala pít vány nak, mely nek jog utód ja ja nu ár 1-jé tõl a Ma gyar Al ko tó mû vé sze ti Köz ala pít vány (a továb biak ban: Köz ala pít vány) in du ló va gyon ként át ad ta a Ma gyar Köz - tár sa ság Mû vé sze ti Alap já nak tel jes va gyo nát. Je len sza bály zat a Köz ala pít vány tu laj do ná ba ke rült, és a mû köd te tés so rán vál to zó va gyon mû köd te té sé nek ke re - te it sza bá lyoz za. 1. A sza bály zat ha tá lya A sza bály zat ha tá lya a Köz ala pít vány tu laj do ná ban lévõ va gyon ra (im ma te ri á lis ja vak, tár gyi esz kö zök, be fek te tett esz kö zök, valamint for gó esz kö zök kö te le zett sé gek kel csök ken tett ré szé re) ter jed ki. 2. A Köz ala pít vány va gyo na A va gyon alap ve tõ ren del te té se a Köz ala pít vány Ala pí - tó Ok irat ban meg ha tá ro zott cél ja i nak tar tós, fo lya ma tos és ha té kony szol gá la ta. En nek ér de ké ben az ala pít vá nyi va - gyo non be lül el kell kü lö ní te ni a törzs va gyont és a vál lal - ko zá si célú va gyont. Törzs va gyon: a Köz ala pít vány ér de ke it szol gá ló, fo lya - ma tos mû kö dést biz to sí tó tar tós el ide ge ní té si ti la lom alatt álló va gyo ni kör, me lyet az Ala pí tó Ok irat mel lék le te té te - le sen rög zít. Vál lal ko zá si célú va gyon: a Köz ala pít vány törzs va gyon nél kül szá molt, sza bad ren del ke zé sû va gyo na, amellyel a Köz ala pít vány az ide tar to zó va gyon ér té ké ig pi a ci tí - pu sú vál lal ko zá sok ban ve het részt. Va gyon ér té kû jog: a Köz ala pít vány jog sze rû hasz ná la - tá ban lévõ he lyi sé gek bér le ti joga és egyéb jo go sult sá ga. 3. A köz ala pít vá nyi va gyon mû köd te té sé nek cél ja A köz ala pít vá nyi va gyon ke ze lé sé nek cél ja a köz ala pít - vá nyi va gyon nal olyan gaz dál ko dás, amely az ala pí tói va - gyon mû köd te té se mel lett anya gi fe de ze tet biz to sí t a köz - ala pít vá nyi cé lok el éré sé re. 4. A va gyon fe let ti dön té si jog kö rök A Köz ala pít ványt a vo nat ko zó jog sza bá lyok és e sza - bály zat ke re tei kö zött meg il le tik mind azok a jo gok, és ter he lik mind azon kö te le zett sé gek, ame lyek a tu laj do nost meg il le tik, illetve ter he lik. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a mint ala pí tó (a továb - biak ban: Ala pí tó) a Köz ala pít vány Ku ra tó ri u mát fel ha tal - maz ta, hogy a Köz ala pít vány va gyo ná val vál lal koz zék, az ab ból szár ma zó jö ve de lem a Köz ala pít vány cél ja i nak meg va ló sí tá sát szol gál ja. Szük ség ese tén a Ku ra tó ri um dön té se alap ján a va gyon egy rész e fel hasz nál ha tó köz ala pít vá nyi cé lok ra. A Ku ra tó ri um gaz dál ko dá sa a té rí tés men tes va gyon át - ru há zás le he tõ sé gét ki zár ja, ki vé ve a mû vé szek nyug díj - pénz tá rá nak tör té nõ va gyon át adást. A Ku ra tó ri um dönt a Köz ala pít vány va gyo ná nak szer - ke ze ti össze té te lé rõl, és meg ha tá roz za a be fek te té si stra té - gia irá nyát. A Ku ra tó ri um a Köz ala pít vány va gyo ni hely ze te és be - vé te lei is me re té ben éven te dönt a Mû vé sze ti Ta nács vé - le mé nyé nek meg hall ga tá sá val a Köz ala pít vány cél jai kö zött fel so rolt fel ada tok vég re haj tá sá hoz fel hasz nál ha tó pénz esz kö zök mér té ké rõl, fel hasz ná lá suk mód já ról. 5. A köz ala pít vá nyi be fek te té sek biz ton sá gi sza bá lyai Ál ta lá nos sza bá lyok A Köz ala pít vány csak olyan vál lal ko zás ban ve het részt, amely ben fe le lõs sé ge nem ha lad ja meg a va gyo ni hoz zá já - ru lá sá nak mér té két. A köz ala pít vá nyi be fek te té sek nek össz hang ban kell len ni ük a Köz ala pít vány rö vid és hosszú távú kö te le zett sé - ge i vel, fenn tart va a fo lya ma tos fi ze tõ ké pes sé get. A Köz ala pít vány vál lal ko zá sa a fel ada tok el lá tá sát nem ve szé lyez tet he ti. A meg vá sá rol ni kí vánt ér de kelt ség tu laj do no sa, ve ze tõ ál lá sú dol go zó ja, ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je, fel ügye lõ bi zott - sá gi tag ja, könyv vizs gá ló ja nem le het a Köz ala pít vány al - kal ma zott ja vagy tiszt ség vi se lõ je, valamint fel ügye lõ bi - zott sá gi tag ja és könyv vizs gá ló ja, illetve ezek hoz zá tar to - zó ja.

7 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6713 A Köz ala pít vány ren del ke zé sé re bo csá tott ál lam i tá mo - ga tá sok ki vé ve, ha az ado má nyo zó más ként nem ren del - ke zik csak ál lam ál tal ga ran tált ér ték pa pír ban he lyez he - tõk el. A Köz ala pít vány a ren del ke zés re álló sza bad esz kö ze i - vel a je len sza bály zat ban meg ha tá ro zott ke re tek kö zött sza ba don vál lal koz hat. Bár mely köz ala pít vá nyi va gyon elem ér té ke sí té sé re, vál lal ko zás ba vi te lé re ki zá ró lag úgy ke rül het sor, ha azt meg elõ zi az adott va gyon elem szak ér tõ vel tör té nõ ér ték - becs lé se. Vé dett va gyon tár gyak hasz no sí tá sá ra, ér té ke sí - té sé re vo nat ko zó szer zõ dés meg kö té se elõtt az ille té kes szer vek (pl. szak ha tó sá gok) egyet ér té sét meg kell sze - rezni. A vál lal ko zás ba fek te tett va gyon nal a ren del ke zé sé re álló in for má ci ók alap ján a leg na gyobb jö ve del met, va - gyon gya ra po dást biz to sí tó mó don kell gaz dál kod ni. 4. szá mú mel lék let az Ala pí tó Ok irat hoz SZABÁLYZAT A MEGSZÜNTETETT MÛVÉSZETI ALAP TAGJAINAK SZERZETT JOGON MEGÁLLAPÍTANDÓ NYUGELLÁTÁSÁRÓL A. Az október 1. napjáig 40. életévüket betöltött Mûvészeti Alap-tagok nyugellátásáról 1. A nyug díj-meg ál la pí tás fel té te lei: a) a jo go sult ál tal elõ ter jesz tett ké re lem; A jo go sult nak az ál ta la elõ ter jesz tett ké re lem ben nyi lat - koz ni kell, hogy ré sze sül-e tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá - tás ban, vagy fo lya mat ban van-e annak meg ál la pí tá sa. Amennyi ben ré sze sül ilyen el lá tás ban, csa tol nia kell a meg ál la pí tást tar tal ma zó ha tá ro za tot. A ké rel me zõ nek egy ide jû leg fel kell ha tal maz nia a Ma gyar Al ko tó mû vé - sze ti Köz ala pít ványt (a továb biak ban: MAK) arra, hogy e tárgy ban a nyug díj fo lyó sí tó szerv tõl ada tot kér jen. b) a be töl tött öreg sé gi nyug díj kor ha tár, amely 62 év, rok kant sá gi nyug díj igény lé se ese tén ok tó ber 1. nap já ig be töl tött 40 év; Et tõl el té rõ en a nõ öreg sé gi nyug díj kor ha tá ra, ha ja nu ár 1. elõtt szü le tett, az 55., 1940-ben szü le tett, az 56., 1941-ben szü le tett, az 57., 1942-ben szü le tett, az 57., 1943-ban szü le tett, az 58., 1944-ben szü le tett, az 59., 1945-ben szü le tett, a 60., 1946-ban szü le tett, a 61. be töl tött élet év. A fér fi öreg sé gi nyug díj kor ha tá ra, ha ja nu ár 1. elõtt szü le tett, a 60., 1938-ban szü le tett, a 61. be töl tött élet év c) az ok tó ber 1. nap já ig 40. évü ket be töl töt tek nél 10 év Mû vé sze ti Alap-tag ság; d) leg alább Ft be fi ze tett já ru lék (1994. év ben va lo ri zált ér té ken, mely összeg rõl az érin tet te ket a MAK a jel zett év ben ki ér te sí tet te); e) rok kant sá gi el lá tást igény lõk ese té ben a tár sa da lom - biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló ha tá lyos tör vény ben fog - lalt fel té te lek meg lé te. 2. A nyug díj-meg ál la pí tás az aláb bi táb lá zat alap ján tör té nik év ben: Befizetés Ft-ban fe let t** Havi nyug díj össze ge Ft-ban: Ft havi tb nyug el lá tás* alatt tb nyugel lá tás nél kül a) b) c) fe let t * A tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás mint ha tár összeg éven te mó - do sí tan dó az elõ zõ évi tár sa da lom biz to sí tá si át lag nyug díj össze gé nek megfelelõen. ** Amennyi ben a ké rel me zõ tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ra jo go - sult sá got szer zett, de annak össze ge még nem is mert az a) osz lop ba tar to - zó nak kell te kin te ni, mind ad dig, amíg az összeg is mert té nem vá lik. Az új on nan meg ál la pí tan dó nyug dí jak ese té ben a táb lá - zat ban sze rep lõ nyug díj össze gek éven te mó do sí tás ra ke - rül nek: az elõ zõ évi tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tá sok eme lé sé nek meg egye zõ %-kal nõ nek. A tb nyug el lá tás nél kül meg ál la pí tás ra ke rü lõ havi nyug díj össze ge nem le het ke ve sebb az öreg sé gi nyug díj jog sza bály ban meg ha tá ro zott leg ki sebb össze gé nél. 3. A nyug díj-meg ál la pí tás nak mél tá nyos sá gi ala pon tör té nõ ki egé szí té sé re vagy meg ál la pí tá sá ra egyé ni el bí rá - lás alap ján van mód. Fel té te le a nyug díj kor ha tár be töl té se, vagy rok kant egész sé gi ál la pot és leg alább 10 év Mû vé - sze ti Alap tag ság, vagy az 1. d) pont sze rin ti be fi ze tés, valamint a tag ez irá nyú ké rel me együt te sen. A mél tá nyos sá gi ala pon ki egé szí tett nyug díj össze ge a 2. pont alap ján meg ál la pí tott nyug díj jal együtt sem ha lad - hat ja meg a 2. c) osz lop ban fog lalt min den ko ri össze ge ket. A mél tá nyos ság ból meg ál la pít ha tó nyug el lá tás össze ge, amennyi ben az érin tett a 2. pont alap ján nem jo go sult nyug díj ra, nem ha lad hat ja meg az öreg sé gi nyug díj jog sza - bály ban meg ha tá ro zott leg ki sebb össze gét.

8 6714 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám 4. a) Amennyi ben a meg szün te tett Mû vé sze ti Alap tag - ja tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás sal nem ren del ke zik, úgy az egyéb fel téte lek meg lé te ese tén az 1. c) pont ban fog lalt tag sá gi idõ hi á nyá ban is mél tá nyos sá gi jog cí men jo go sult az öreg sé gi nyug díj jog sza bály ban meg ha tá ro - zott leg ki sebb össze gé vel egye zõ össze gû nyug el lá tás ra. b) Rok kant sá gi nyug díj se gély re az az al ko tó mû vész jo - go sult, aki egész ség rom lás, ille tõ leg tes ti vagy szel lem i fo gyat - ko zás kö vet kez té ben mun ka ké pes sé gét meg ha tá ro zott szá za lék ban el vesz tet te és ez alap ján I., II., III. rok kant sá gi fo ko za tot meg ál la pí tó or vo si bi zott ság ál tal ki adott szak - vé le ménnyel ren del ke zik (a továb biak ban: rok kant), és tár sa da lom biz to sí tá si rok kant sá gi, illetve öreg sé gi nyug el lá tás ban nem ré sze sül. Amennyi ben a rok kant sá gi nyug díj se gély ben ré sze sü lõ mû vész öreg sé gi nyug díj kor ha tár el éré se ese tén MAK öreg sé gi nyug díj se gély re sze rez jo go sult sá got, rok kant sá - gi nyug díj se gély re való jo go sult sá ga meg szû nik. 5. Öz ve gyi, szü lõi, ár va sá gi el lá tás a nyug dí jas vagy leg alább 10 év, to váb bá a 4. pont ban fog lalt fel té te lek sze - rint Mû vé sze ti Alap tag ság gal ren del ke zõ tag ha lá la ese tén ál la pít ha tó meg. Ha az öz vegy, még ak tív ke re sõ, ak kor ré szé re meg ítél - he tõ, hogy egy éven át meg kap ja el hunyt há zas tár sa nyug - el lá tá sá nak 50%-át (figye lembe véve mind a szer zett jo - gon járó, mind a mél tá nyos sá gi ke ret bõl jut ta tott össze - get). Egy év le tel té vel öz ve gyi el lá tás meg ál la pí tá sa iránt az érin tett ak kor ad hat be új ké rel met, ha el ér te a nyug díj - kor ha tárt. Ha a tag ha lá la kor öz vegy e már nyug dí jas korú és sa ját nyug dí ja el éri vagy meg ha lad ja a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj ak tu á lis or szá gos át lag ér té két, ak kor el lá tá sá nak össze ge há zas tár sa nyug el lá tá sá nak 25%-a. Ha az öz vegy nek nincs sa ját nyug dí ja, vagy a sa ját jogú nyug dí ja a tár sa da lom biz to sí tá si nyug díj ak tu á lis or szá gos át lag ér té ke alatt van, há zas tár sa nyug el lá tá sá nak 50%-ára jo go sult. Szü lõi nyug el lá tás ra vo nat ko zó an az el já rás az öz ve gyi el lá tás oda íté lé sé vel azo nos az zal, hogy az el lá tás össze ge az el hunyt tag nyug el lá tá sá nak 25%-a. Ár va sá gi el lá tás az árva ti zen ha to dik élet évé nek be töl - té sé ig jár. Ha az árva ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul, az ár va el lá tás a ta nul má nyok tar ta má ra, de leg fel - jebb a hu szon ötö dik élet év be töl té sé ig jár. Az el lá tás össze ge az el hunyt tag nyug el lá tá sá nak 30%-a. 6. A mél tá nyos ság alap ján tör té nõ nyug el lá tá sok oda - íté lé sé re és a 3. pont ban le írt mér té ken be lü li összeg meg - ha tá ro zá sá ra a Ma gyar Al ko tó mû vé szek Or szá gos Egye - sü le te nyug díj- és se gé lye zé si bi zott sá gai tesz nek ja vas la - tot, és a MAK Ku ra tó ri u ma ál la pít ja meg. Az el bí rá lás fõbb szem pont jai: a kér vé nye zõ tag al ko tói mun kás sá ga, a 2. pont ban sze rep lõ táb lá zat alap ján meg ál - la pít ha tó nyug díj nagy sá ga, a tár sa da lom biz to sí tá si nyug - dí já nak össze ge, a Mû vé sze ti Alap tag sá gá nak idõ tar ta ma, szo ciá lis hely ze te (össz jö ve de lem, va gyo ni hely zet, el tar - tot tak szá ma stb.), egész sé gi ál la po ta. Eze ket a szem pon to - kat kell ér te lem sze rû en al kal maz ni az öz ve gyi, szü lõi és ár vas sá gi el lá tá sok meg ál la pí tá sá nál is. 7. A mél tá nyos sá gi ala pon meg ál la pí tan dó el lá tás fe de - ze tét a MAK úgy szá mít ja ki, hogy az adott év ben nyug díj - ba vo nu lók já ran dó sá gi ke re té nek 18%-át ve szi, és ez az összeg oszt ha tó fel mél tá nyos sá gi szem pon tok sze rint. A 18%-os mél tá nyos sá gi ke ret nyug díj-ki egé szí tés re fel nem hasz nált össze ge ter hé re, ké re lem alap ján, ki le het egé szí te ni az ok tó ber 1. nap ja elõtt meg ál la pí tott nyug dí ja kat is. 8. A táb lá zat ak tu a li zá lá sát min den év ja nu ár 31. nap - jáig kell el vé gez ni. 9. A nyug el lá tá sok fo lyó sí tá sá ról a MAK gon dos ko dik a ké re lem be ér kez té nek hó nap já tól, vagy ha az igény jo go - sult ság idõ pont ja ké sõbb kö vet ke zik be, at tól a nap tól. 10. A nyug el lá tá so kat éven te a tár sa da lom biz to sí tá si nyug dí jak eme lé sé nek meg fe le lõ szá za lék ban kell emel ni. B. Az október 1. napjáig 40. életévüket be nem töltött Mûvészeti Alap-tagok, továbbá az A. fejezet 1/c) pontja szerinti tagsági idõvel nem rendelkezõk szerzett jogainak érvényesítésérõl 1. Az ok tó ber 1. nap já ig 40. élet évü ket be nem töl tött, volt Mû vé sze ti Alap-tag al ko tó mû vé szek ál tal az ok tó ber 1. nap já ig évi re ál ér té ken szá mí tott Ft fe let t be fi ze tett, illetve le vont já ru lé kot a MAK köz vet le nül a mû vé szek nek vissza fi ze ti. 2. A MAK a ki fi ze tést az ok tó ber 1. nap já ig 40. élet évü ket be nem töl tött Mû vé sze ti Alap-ta gok nak 2005-ben meg kez di, és 2007-ben be fe je zi. 3. Az A. fe je zet 1/c) pont ja sze rin ti tag sá gi idõ vel nem ren del ke zõk ré szé re, amennyi ben az A/4. pont alap ján nem ré sze sül nek nyug el lá tás ban, úgy a rá juk vo nat ko zó nyug díj kor ha tár be töl té se kor kell a le vont já ru lé kot a B/1. pont sza bá lya i nak meg fe le lõ al kal ma zá sá val a tárgy - évi re ál ér té ken vissza fi zet ni. 4. Az a mû vész, aki a já ru lé kot az 1 3. pon tok ban rész - le te zet tek sze rint vissza kap ta, nyug el lá tás ra a MAK-tól mél tá nyos sá gi ala pon sem jo go sult. 5. A je len fe je zet ben fog lalt ki fi ze té sek mód já ról és ide jé rõl a MAK Ku ra tó ri u ma dönt, a ki fi ze té si lis ta-ter ve - ze tet a Nem ze ti Kul tu rá lis Örök ség Mi nisz té ri u ma elõ ze - tesen jó vá hagy ja.

9 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6715 Záró ren del ke zés A je len Sza bály zat jú ni us 1. nap ján lép ha tály ba, s a volt Mû vé sze ti Alap-ta gok ré szé re a MAK ál tal meg ál la - pí tan dó nyug el lá tá sok je len sza bály zat tal nem sza bá lyo - zott kér dé se i ben a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló ha tá lyos jog sza bá lyok ren del ke zé se it kell irány adó - nak te kin te ni. A Kormány 192/2005. (IX. 19.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között kulturális és tájékoztatási központok kölcsönös felállításáról szóló, Bonnban, október 7-én aláírt Megállapodás módosításáról szóló, Budapesten, március 10-én aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl (A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás április 18. napján megtörtént.) 1. A Kor mány a 8/1988. (II. 17.) MT ren de let tel ki hir de - tett, a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor mány a és a Német - országi Szö vet sé gi Köz tár sa ság Kor mány a kö zött kul tu rá - lis és tá jé koz ta tá si köz pon tok köl csö nös fel ál lí tá sá ról szóló, Bonn ban, ok tó ber 7-én alá írt Meg álla po dás mó do sí tá sá ról szóló, Bu da pes ten, már ci us 10-én aláírt Jegyzõkönyvet e rendelettel kihirdeti. 2. A Jegy zõ könyv ma gyar nyel vû szö veg e a kö vet ke zõ: Jegyzõkönyv a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között kulturális és tájékoztatási központok kölcsönös felállításáról szóló, Bonnban, október 7-én aláírt Megállapodás módosításáról A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és a Né met or szá gi Szö vet sé gi Köz tár sa ság Kor mány a (a továb biak ban: Szer - zõ dõ Fe lek) egyet ér te nek a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kormánya és a Né met or szá gi Szö vet sé gi Köz tár sa ság Kor mány a kö zött kul tu rá lis és tá jé koz ta tá si köz pon tok köl csö nös fel ál lí tá sá ról szóló, Bonn ban, október 7-én aláírt Megállapodás módosításával. Ezen óha juk tól ve zé rel ve a Szer zõ dõ Fe lek a Ma gyar Nép köz tár sa ság Kor mány a és a Né met or szá gi Szö vet sé gi Köz tár sa ság Kor mány a kö zött kul tu rá lis és tá jé koz ta tá si köz pon tok köl csö nös fel ál lí tá sá ról szóló, Bonn ban, ok tó ber 7-én alá írt Meg ál la po dást az aláb bi ak sze rint mó - do sít ják: 1. Cikk A Meg álla po dás 9. Cik ke a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a men te sí ti a Kultu rális In té ze tet a Kul tu rá lis In té zet épü le te i nek vagy he lyi sé ge i nek bér lé sé vel kap cso la tos min den adó- és il le - ték fi ze té si kö te le zett ség alól. 2. Cikk Je len Jegy zõ köny vet mind két Szer zõ dõ Fél a bel föl di jog sza bá lya i val össz hang ban hagy ja jóvá. Je len Jegy zõ - könyv azon a na pon lép ha tály ba, ami kor a Szer zõ dõ Fe lek írás ban, dip lo má ci ai úton ér te sí tik egy mást ar ról, hogy a Jegy zõ könyv hatályba lépéséhez szük sé ges bel sõ jogi el já - rást le foly tat ták. Ké szült Bu da pes ten, már ci us 10-én, két ere de ti pél dány ban, ma gyar és né met nyel ven. Mind két szö veg egy aránt hi te les. (Aláírások) 3. Ez a ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba, de ren - del ke zé se it áp ri lis 18-tól kell al kal maz ni. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendeletei A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2005. (IX. 19.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Ma gyar Nem ze ti Bank ról szóló évi LVIII. tör - vény (a továb biak ban: Mnbtv.) 60. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján fenn ál ló jog kö röm ben el jár va a kö vet ke - zõ ket ren de lem el:

10 6716 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám 1. A Ma gyar Nem ze ti Bank Mo ne tá ris Ta ná csá nak dön - tése ér tel mé ben a jegy ban ki alap ka mat mér té ke 6,00%. 2. (1) E ren de let szep tem ber 20-án lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a jegy ban ki alap ka mat mér té ké rõl szóló 17/2005. (VIII. 22.) MNB ren de let. (3) E ren de le tet a Ma gyar Nem ze ti Bank az Mnbtv. 60. (5) be kez dé se alap ján hon lap ján és elekt ro ni kus hír - ügy nök sé gi ol da lán szep tem ber 19-én hir de ti ki. Já rai Zsig mond s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke III. rész HATÁROZATOK A Kormány határozatai A Kormány 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozata a csõdrõl szóló tör vény koncepciójáról és a gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb mûködését elõsegítõ intézkedésekrõl 1. A ha tá ro zat mel lék le tét ké pe zõ té zi sek alap ján az érin tett ér dek kép vi se le ti szer vek, ka ma rák be vo ná sá val ki kell dol goz ni a 2005 szep tem be ré ben a Kor mány hoz be - ter jesz ten dõ új tár sa sá gi és cégtör vényhez, valamint a kör - nye zet vé del mi jog sza bá lyok idõ kö zi, illetve kö zös sé gi jogi ere de tû mó do sí tá sa i hoz kap cso ló dó, to váb bá a hi te le - zõk fo ko zott vé del mét cél zó és a ha tá lyos csõdtör vénybe mó do sí tá sok for má já ban be il leszt he tõ ren del ke zé se ket, így kü lö nö sen a vég el szá mo lá si el já rás sza bá lya i nak meg fe le lõ mó - do sí tá sát és át he lye zé sét a csõdtör vénybõl a cégtör vénybe, a ve ze tõ tiszt ség vi se lõk jog el le nes to vább mû kö dés miatti fe le lõs sé gé nek sza bá lyo zá sát, a tár sa ság cso por tok ese té ben al kal ma zan dó spe ci á lis csõd jo gi sza bá lyok to vább fej lesz té sét, a fi ze tés kép te len adós sal össze fo nó dás ban lévõ hi te - le zõk biz to sí tott és nem biz to sí tott kö ve te lé se i nek a ki elé - gí té si rang sor ban más kö ve te lé sek nek való alá ren de lé sét, az ide ig le nes va gyon fel ügye lõ jo go sít vá nya i nak ki - bõ ví té sét az el já rás in dí tás irán ti ké re lem be nyúj tá sa és az el já rás meg in dí tá sa kö zöt ti va gyon ki men tés meg aka dá - lyo zá sa ér de ké ben, a fel szá mo lás kez dõ idõ pont já nak a fel szá mo lás meg - in dí tá sá ról szóló vég zés Cég köz löny ben való meg je le né - sé nek nap já hoz kö té sét az zal, hogy a vég zés meg ho za ta lá - tól gon dos kod ni kell a csõd va gyon vé del mé rõl fi ze tés kép - te len sé gi szak ér tõ ki ren de lé sé vel, a fi ze tés kép te len sé gi szak ér tõ ré szé re mind azon jo - go sít vá nyok biz to sí tá sát, ame lyek ah hoz szük sé ge sek, hogy be tud ja sze rez ni a köz hi te les nyil ván tar tá sok ból az el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges in for má ci ó kat. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a Kor mány hoz be nyúj tás ra: szep tem ber Hi te le zõ vé del mi nyil ván tar tást kell lét re hoz ni. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a jo gi fel té te lek meg te rem té sé re: szep tem ber 30. Ha tár idõ a mû kö dés meg kez dé sé re: szep tem ber Le he tõ vé kell ten ni a Cég köz löny ben és a cég jegy - zék ben fog lalt ada tok gyors, költ ség men tes és az ér dek lõ - dõ azo no sí tá sát nem igény lõ meg is me ré sét. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a jo gi fel té te lek meg te rem té sé re az új cégtör vény ben: szep tem ber 30. Ha tár idõ a mû kö dés meg kez dé sé re: szep tem ber Kis vál lal ko zá so kat Se gí tõ Ta nács adó Iro dát kell lét - re hoz ni. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a jo gi fel té te lek meg te rem té sé re az új cégtör vény ben: szep tem ber 30. Ha tár idõ a mû kö dés meg kez dé sé re: szep tem ber A gaz da sá gi bûn cse lek mé nyek re vo nat ko zó tör - vényi tény ál lá sok át te kin té se után szük ség sze rint mó do sí - ta ni kell a Bün te tõ Tör vény köny vet, fi gye lem mel az új tár - sa sá gi és csõdtör vény ter ve ze té re. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ az át te kin tés re: szep tem ber 30. Ha tár idõ a Bün te tõ Tör vény könyv mó do sí tá si ja vas lat Kor mány hoz be nyúj tá sá ra: szep tem ber Ki kell dol goz ni az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács be vo ná sá val a gaz da sá gi bí rás ko dás sze mé lyi fel -

11 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6717 té te le i nek (kép zés, to vább kép zés, igaz ság ügyi al kal ma - zot tak szá ma) to vább fej lesz té sé re vo nat ko zó ja vas la tot. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a Kor mány hoz be nyúj tás ra: ok tó ber A ha tá ro zat mel lék le tét ké pe zõ té zi sek alap ján az érin tett ér dek kép vi se le ti szer vek, ka ma rák be vo ná sá val ki kell dol goz ni az új csõdtör vény ter ve ze tét. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a Kor mány hoz be nyúj tás ra: szep tem ber Az üz le ti eti ká ra vo nat ko zó is me ret köz lés közép - fokú ok ta tás ban való meg je le né se ér de ké ben ha tás ta nul - mányt kell ké szí te ni (ide ért ve az eset le ges jog al ko tói és jog alkalmazói fel ada tok fel mé ré sét is). Fe le lõs: ok ta tá si mi nisz ter Ha tár idõ a Kor mány hoz be nyúj tás ra: szep tem ber Kon cep ci ót kell ki dol goz ni a fi ze té si meg ha gyá sos el já rás meg újí tá sá ról, a kéz be sí tés sza bá lyai át ala kí tá sá ról, valamint az ún. azon na li kö te le zés jog in téz mé nyé nek be - ve ze té sé rõl. Fe le lõs: igaz ság ügy -m inis zter Ha tár idõ a Kor mány hoz be nyúj tás ra: szep tem ber 30. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök Melléklet az 1094/2005. (IX. 19.) Korm. határozathoz Tézisek az új csõdtörvényhez 1. A ha tá lyos csõdtör vény ben sza bá lyo zott kü lön csõd - el já rás tól és kü lön fel szá mo lá si el já rás tól el té rõ en az új tör vény csõd el já rás né ven egy sé ges el já rást sza bá lyoz. A csõd el já rás elsõ sza ka sza a hi te le zõi gyû lé sig tart, cél ja a csõd tö meg és a hi te le zõi kö ve te lé sek fel mé ré se; má so dik sza ka sza a hi te le zõk dön té sé tõl füg gõ en re or ga ni zá ció vagy fel szá mo lás. Amennyi ben a hi te le zõk a hi te le zõi gyû lé sen egyez sé get köt nek, en nek bí ró sá gi jó vá ha gyá sá - val le zá rul a csõd el já rás, nem in dul meg a má so dik sza - kasz. Az egyez ség és a re or ga ni zá ció vi szo nya úgy is fel fog - ha tó, hogy az új tör vény le he tõ sé get biz to sí t a bí ró sá gi fel - ügye let mel lett és az anél kül tör té nõ re or ga ni zá ci ó ra is. Ez utób bi eset ben az adós és a hi te le zõk az egyez ség ke re té - ben rög zít he tik a hi te le zõk el len õr zé si jo go sít vá nya it az adós mû kö dé se te kin te té ben, s az egyez ség bí ró sá gi jó vá - ha gyá sá val a csõd el já rás meg szû nik. A bí ró ság ál tal fel - ügyelt re or ga ni zá ci ó ba pe dig a hi te le zõk a hi te le zõi gyû lé - sen az adós ál tal ki dol go zott re or ga ni zá ci ós terv nek a tör - vény ben rög zí tett mó don tör té nõ el fo ga dá sá val egyez nek bele. 2. Az egy sé ge sen in du ló el já rá son be lül bi zo nyos dif fe - ren ci á lás ra van szük ség annak ér de ké ben, hogy az új csõdtör vény fo koz za az adós haj lan dó sá gát arra, hogy olyan idõ pont ban kez de mé nyez ze a csõd el já rást, ami kor még van esély a mû kö dõ ké pes ség hely re ál lí tá sá ra. Az új csõdtör vény ezért le he tõ sé get te remt arra, hogy az ún. adós ál tal irá nyí tott el já rás ke re té ben (a fõ sza bály tól el - té rõ en) az adós ke ze lé si és ren del ke zé si joga ter mé sze te - sen a fi ze tés kép te len sé gi szak ér tõ el len õr zé se (fel ügye le - te) mel lett a ké re lem be nyúj tá sa és a csõd nyi tás kö zöt ti idõ szak ban, to váb bá a csõd nyi tás után is meg ma rad jon a va gyo na fe let t. 3. Az új tör vény há rom eset re hi vat koz va te szi le he tõ vé a csõd el já rás meg in dí tá sát: fi ze tés kép te len ség, fe nye ge tõ fi ze tés kép te len ség, va gyon hi ány. Fi ze tés kép te len az adós, ha nem ké pes tar to zá sa it ese dé kes ség kor ki fi zet ni. Fe nye - ge tõ fi ze tés kép te len ség ak kor áll fenn, ha az adós elõ re lát - ha tó lag nem lesz ké pes tar to zá sa it ese dé kes ség kor ki fi zet - ni. Va gyon hi ány kö vet ke zik be, ha az adós va gyo na nem fe de zi a tar to zá sa it. Há rom ön ál ló jog cím rõl van szó, vagyis a ha tá lyos tör vénnyel és az Euró pai Unió tag ál la - ma i nak sza bá lyo zá sá val egye zõ en az új tör vény sem csak ab ban az eset ben ten né le he tõ vé a csõd el já rás meg in - dí tá sát, ha a gaz dál ko dó szer ve zet már el adó so dott, vagyis összes ese dé kes tar to zá sa meg ha lad ja a tel jes va gyo nát (va gyon hi ány), ha nem ak kor is, ha még csak fi ze tés kép te - len, azaz ese dé kes tar to zá sa it nem tud ja ki egyen lí te ni. (To váb bá adó si ké re lem ese tén ak kor is, ha a fi ze tés kép te - len ség még nem állt be, de a gaz dál ko dó szer ve zet elõ re lát ja, hogy az be fog kö vet kez ni.) 4. Az új tör vény a csõd el já rás meg in dí tá sá ra irá nyuló hi te le zõi ké re lem be nyúj tá sát kös se ah hoz a fel té tel hez, hogy a hi te le zõ elõ ze tesen írás ban, az elõ írt for má ban (a tör vény mel lék le té ben köz zé tett for ma nyom tat vá nyon) szó lít sa fel adó sát a kö ve te lés tel je sí té sé re. Az adós ezt köve tõen meg ha tá ro zott idõ tar tam alatt vi tat hat ja a kö ve - te lést, ezzel meg aka dá lyoz hat ja a csõd el já rás meg in dí tá sát és a hi te le zõt arra kény sze rít he ti, hogy pol gá ri pe res úton, illetve vég re haj tá si el já rás ke re té ben sze rez zen ér vényt kö ve te lé sé nek. Ha ezt el mu laszt ja, az el já rás meg in dul ta után már csak tel je sí tés sel tud men te sül ni a csõd el já rás tól, ez azon ban nem zár ja ki annak le he tõ sé gét, hogy pol gá ri pe res úton vissza kö ve tel je a tel je sí tést a hi te le zõ tõl, ha vi - tat ja a kö ve te lés jog alap ját vagy nagy sá gát. Így bár a tör - vény alap ján a mu lasz tó adóst ter he li az utó la gos igény ér - vé nye sí tés si ke ré nek koc ká za ta és az az zal össze füg gõ költ sé ge ket is neki kell meg elõ le gez nie (a tör vény a rossz - hi sze mû adó si ma ga tar tást ily mó don szank ci o nál ja), de a

12 6718 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám mu lasz tás nem ered mé nyez az adós szá má ra vég le ges jog - vesz tést. 5. A ha tá lyos tör vény nem biz to sít ja a csõd tö meg meg - fe le lõ vé del mét a csõd el já rás meg in dí tá sa irán ti ké re lem be nyúj tá sa és az eset le ges csõd nyi tás kö zöt ti idõ tar tam - ban. Az új tör vénynek oly mó don kell sza bá lyoz nia egy - felõl az adós ren del ke zé si jo gá nak, más fe lõl a hi te le zõk igény ér vé nye sí té si jo gá nak kor lá to zá sát, hogy meg aka dá - lyoz ha tó le gyen a csõd tö meg ki üre sí té se. Elõb bi az adó si ké re lem re in dult el já rá sok ban va gyon fel ügye lõ, a hi te le - zõi ké re lem re in dult el já rá sok ban ide ig le nes va gyon fel - ügye lõ, illetve va gyon fel ügye lõ ki ren de lé sé vel, utób bi az adós nak biz to sí tott mo ra tó ri um mal va ló sul meg. A mo ra - tó ri um az adó si ké re lem re in du ló el já rá sok ban az adós ké - rel mé nek be nyúj tá sát kö ve tõ nap 0 órá já tól áll be. 6. Az új tör vény a csõd nyi tás idõ pont ját a csõd nyi tás ról szóló vég zés Cég köz löny ben való meg je le né sé nek nap já - hoz köti, vagyis ah hoz az idõ pont hoz, ami kor har ma dik sze mély hi te le zõk szá má ra is nyil ván va ló vá vá lik az el já - rás meg in du lá sa. Emel lett biz to sí ta ni kell azt is, hogy a vég zés a meg ho za ta lát köve tõen azon nal meg is mer he tõ vé, elekt ro ni kus úton hoz zá fér he tõ vé vál jék. 7. A hi te le zõi kö ve te lé sek be so ro lá sát az új tör vény egy sze rû sí ti, a do lo gi hi tel biz to sí ték kal nem ren del ke zõ hi te le zõk há rom osz tá lyát kü lön böz te ti meg: tö meg hi te le - zõk, csõd hi te le zõk, alá ren delt csõd hi te le zõk. A csõd tö - meg bõl el sõ sor ban a tö meg hi te le zõk kö ve te lé se it, má sod - sor ban a csõd hi te le zõk kö ve te lé se it kell ki elé gí te ni, s csak ezt köve tõen ke rül het sor az alá ren delt csõd hi te le zõk kö - ve te lé se i nek ki elé gí té sé re. Tö meg kö ve te lés nek alapve - tõen a csõd el já rás meg in du lá sa után ke let ke zett kö ve te lé - sek mi nõ sül nek, to váb bá a jog al ko tó ál tal pri vi le gi zált egyéb kö ve te lé sek. Ez utób bi kör be tar toz nak majd min de - nek elõtt a Bér ga ran cia Alap ból ki nem fi ze tett munkabérkövetelések és a Bér ga ran cia Alap kö ve te lé se a csõd nyi tás után ke let ke zett s az Alap ból ki fi ze tett mun ka bér-kö ve te - lé sek vissza fi ze té sé re, valamint a te vé keny ség meg kez dé - se kor nyúj tott, illetve más kör nye zet vé del mi biz to sí ték ból nem fe dez he tõ kör nye zet vé del mi költ sé gek. 8. Az új tör vény egy ér tel mû en ren de zi a do lo gi hi tel - biz to sí ték kal ren del ke zõ hi te le zõk hely ze tét, az aláb bi al pon tok sze rin ti mó don meg fe le lõ egyen súlyt te remt ve a do lo gi hi tel biz to sí té kok lé nyeg adó sa já tos sá ga (do lo gi jel le ge) és a csõd hely zet kö zött. A do lo gi hi tel biz to sí ték - kal (ti pi ku san zá log jog gal) ter helt do log, jog, kö ve te lés a csõd va gyon rész e, amely re azon ban sa já tos ren del ke zé sek vo nat koz nak A zá log jo go sult kü lön ki elé gí té si joga úgy ér vé - nye sül, hogy a zá log tárgy ér té ke sí té sé re a csõd el já rás ke - re té ben ke rül sor Az új tör vény meg szün te ti a zá log jo go sul tak kü lön ki elé gí té si jo gá nak a zá log tárgy vé te lá ra 50%-ára kor lá to - zá sát, meg te rem ti a zá log jo go sul tak csõd el já rá son be lü li, de va ló di kü lön ki elé gí té si jo gát: a zá log tárgy ér té ke sí té sé - bõl be folyt vé tel ár a zá log tárgy biz to sí tá sá val és ér té ke - sí té sé vel kap cso la tos költ sé gek le vo ná sa után min den más kö ve te lést meg elõ zõ en a zá log jog gal biz to sí tott kö ve - te lés ki elé gí té sé re for dí tan dó Az új tör vény nem tar tal maz za a ha tá lyos tör vény azon ren del ke zé sét, amely az 50%-os ga ran tált kü lön ki - elé gí té si jo got is meg von ja azon zá log jo go sul tak tól, akik - nek a zá log jo ga a fel szá mo lá si el já rás meg in dí tá sá nak idõ - pont ja elõt ti egy éven be lül ke let ke zett A zá log jo go sult nak biz to sí tott kü lön ki elé gí té si jog meg te rem té sé vel pár hu za mo san, ah hoz szo ro san kap - cso lód va az új tör vény a csõd tö meg gel szem ben ha tály ta - lan nak mi nõ sí ti az olyan, a zá log jo gi sza bá lyo kat meg ke - rü lõ ügy le te ket mint a biz to sí té ki tu laj don át ru há zás és a biz to sí té ki en ged mé nye zés. A biz to sí té ki tu laj don át ru há - zás és a biz to sí té ki en ged mé nye zés a zá log jog gal azo nos célt szol gá ló, azon ban a ma gyar jog ban nem sza bá lyo zott és a bí rói gya kor lat ban is bi zony ta lan me gí té lé sû hi tel biz - to sí té ki konst ruk ci ók, ame lye ket azon ban e koc ká za tok el - le né re a gya kor lat ban al kal maz nak, min de nek elõtt a zá - log jog ra vo nat ko zó ked ve zõt len csõd jo gi sza bá lyo zás miatt. Ezen ügy le tek al kal ma zói kü lö nö sen fel szá mo lás ese té re a zá log jo go sul té nál is ked ve zõbb po zí ci ót kí ván - nak el ér ni. Cél juk, hogy csõd ese tén ne hi te le zõk nek, ha - nem tu laj do no sok nak (illetve a kö ve te lés jo go sult ja i nak) mi nõ sül je nek, s így ki von ják a va gyon tár gyat a csõd tö - meg bõl. Ugyan ak kor men te sül ni akar nak a zá log jog ala pí - tá sá val és ér vé nye sí té sé vel kap cso la tos ter hek, illetve a zá - log jog ese té ben ér vé nye sü lõ kó gens, az adós és a töb bi hi - te le zõ vé del mét szol gá ló ga ran ci á lis sza bá lyok alól. Az új tör vény meg kí ván ja aka dá lyoz ni a csõd va gyon nak az ilyen mó don tör té nõ ki üre sí té sét, ezért ki mond ja, hogy az ilyen ügy le tek a csõd tö meg gel (mai ter mi no ló gi á val élve: a fel szá mo ló val) szem ben ha tály ta la nok. Az ilyen sza bá - lyo zás elõ fel té te le azon ban az, hogy az új tör vény ér vény - re jut tas sa a zá log jog do lo gi jel le gét, meg te remt se a zá log - jo go sult hi te le zõk va ló di kü lön ki elé gí té si jo gát. E két elem (a zá log jo go sul tak va ló di kü lön ki elé gí té si jo gá nak meg te rem té se egy fe lõl, a biz to sí té ki tu laj don át ru há zás és biz to sí té ki en ged mé nye zés csõd tö meg gel szem ben ha tály - ta lan nak mi nõ sí té se más fe lõl) együt te sen min den fél szá - má ra ked ve zõ jogi kör nye ze tet te remt: a hi te le zõk a zá log - jog for má já ban erõs, a leg kri ti ku sabb hely zet ben is jól ér - vé nye sít he tõ hi tel biz to sí ték hoz jut nak, azon ban az adós és az adós töb bi hi te le zõ jé nek jo gos ér de ke it fi gyel men kí vül ha gyó hi tel biz to sí té ki konst ruk ci ók vissza szo rul nak. Ez ál - tal az új tör vény egy szer re fog ja szol gál ni a ha té kony hi te - le zõi igény ér vé nye sí tést és az adós vé del met. 9. Az óva dé kos hi te le zõk hely ze tét to vább ra is a 2002/47/EK irány elv ma gyar jog ba át ül te tett sza bá lyai ha -

13 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6719 tá roz zák meg: az óva dé kos hi te le zõk a csõd el já rás meg in - du lá sá tól füg get le nül ér vé nye sít he tik az õket a Ptk. sze rint meg il le tõ jo go kat, az óva dék tár gya lé nye gé ben nem rész e a csõd va gyon nak. 10. Az új tör vény egy részt meg te rem ti az egy tár sa ság - cso port hoz tar to zó (össze fo nó dás ban álló) fi ze tés kép te len adó sok kal szem be ni csõd el já rá sok egy bí rói fó rum elé vo - ná sá nak le he tõ sé gét, más részt ki bõ ví ti a fi ze tés kép te len adós sal össze fo nó dás ban álló hi te le zõ ket súj tó szank ci ó - kat, min de nek elõtt biz to sí tott és nem biz to sí tott kö ve te lé - se ik alá ren delt csõd kö ve te lés sé mi nõ sí té sé vel. Az új csõdtör vény kon szern jo gi sza bá lya i nak il lesz ked ni ük kell az új tár sa sá gi tör vény kon szern jo gi sza bá lyo zá sá hoz. 11. A csõdtör vény ad jon rész le tes sza bá lyo zá si min tát az el já rás rend jé re és tar tal má ra, a dön tés ho za tal ra, a le het - sé ges dön té sek re. A re or ga ni zá ció sza bá lya it úgy kell ki - ala kí ta ni, hogy e fo lya mat mi e lõb bi meg kez dé sé ben vál jék az adós ér de kelt té. A re or ga ni zá ci ós terv rõl való sza va zás hi te le zõi cso por tok ban tör té nik. Min den kép pen kü lön hitelezõ cso por tot al kot nak a do lo gi hi tel biz to sí ték kal ren - del ke zõ hi te le zõk, illetve a csõd hi te le zõk. A reorganizá - ciós terv jó vá ha gyá sá hoz fõ sza bály sze rint va la mennyi hi - te le zõi cso port jó vá ha gyá sa szük sé ges, még pe dig mind a hi te le zõi cso port ál tal kép vi selt hi te le zõk szám sze rin ti több sé gé re, mind a hi te le zõi cso port ál tal kép vi selt kö ve te - lé sek nagy ság sze rin ti több sé gé re. A hi te le zõi cso port több sé gé nek jó vá ha gyá sa a cso port azon tag ja i ra is kö te le - zõ, akik ma guk nem a terv jó vá ha gyá sa mel lett sza vaz tak. To váb bá a sza bá lyo zás nak azt is biz to sí ta nia kell, hogy a bí ró ság a tör vény ben meg ha tá ro zott együt tes fel té te lek tel - je sü lé se ese tén ab ban az eset ben is jó vá hagy has sa a re or - ga ni zá ci ós ter vet, ha a hi te le zõi cso por tok va la me lyi ke (akár a do lo gi hi tel biz to sí ték kal ren del ke zõ hi te le zõk, akár a csõd hi te le zõk) a terv ellen fog lalt ál lást. A reorganizá - ciós terv jó vá ha gyá sá nak azon ban eb ben az eset ben fel té - te le, hogy a do lo gi hi tel biz to sí ték kal ren del ke zõ hi te le zõ az õt egyéb ként meg il le tõ jog gal ér té ké ben meg egye zõ mér té kû kom pen zá ci ó ra tart has son igényt, pél dá ul idõ sza - kos ki fi ze té sek vagy ka ma tok for má já ban. A sza bá lyo zás - nak te hát biz to sí ta nia kell, hogy a jó vá ha gyá sát meg ta ga dó hi te le zõi osz tály hi te le zõ i nek ér de kei ne sé rül je nek ér dem - ben a fel szá mo lás hoz ké pest. A va la mely hi te le zõi osz - tállyal szem be ni bí ró sá gi jó vá ha gyás fel té te le it az új tör - vény ben rész le te sen ki kell dol goz ni. Ab ban az eset ben, ha a re or ga ni zá ci ós terv nek kör nye zet vé del mi vo nat ko zá sai ezt in do kol ják, a re or ga ni zá ci ós terv el fo ga dá sá hoz a kör - nye zet vé del mi ha tó ság hoz zá já ru lá sa is szük sé ges. 12. Biz to sí ta ni kell a ha zai jog ban nem is mert vagy nem meg fele lõen sza bá lyo zott jog in téz mé nyek be ve ze té - sét, illetve al kal mas sá té te lét a re or ga ni zá ci ós célú meg - állapodások lét re ho zá sá ra. Így pl. le he tõ sé get kell adni a hi te le zõi kö ve te lé sek nek a tag sá gi (rész vény esi) jog ra tör - té nõ át ala kí tá sá ra, to váb bá olyan ér ték pa pír zárt kö rû en mû kö dõ gaz da sá gi tár sa sá gok ál tal is le het sé ges ki bo csá - tá sá ra, amely a hi te le zõk ja vá ra az adós cég ben ré sze se - dés szer zé si op ci ót tes te sít meg a re or ga ni zá ci ós idõ szak so rán, illetve be fe je zé sét köve tõen. A tör vényi sza bá lyo - zás nak elõ kell se gí te nie, hogy a csõd el já rás so rán az adós cég ön ál ló an mû köd tet he tõ szer ve ze ti egy sé gét (gyár egy - sé gét, ke res ke del mi egy sé gét) ön ál ló jogi sze mé lyi ség gel le hes sen fel ru ház ni és ezt köve tõen ún. mû kö dõ egész - ként ke rül hes sen sor ér té ke sí té sé re. Az új csõdtör vény és az új gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló tör vény ben egy más sal össze han golt sza bá lyo kat kell ki dol goz ni annak ér de ké - ben, hogy a hi te le zõi vá laszt mány az adós gaz da sá gi tár sa - ság ügy ve ze té sé be, illetve fel ügye lõ bi zott sá gá ba jo go sult le gyen ta got de le gál ni. 13. Az új tör vény meg ál la pít ja a gaz da sá gi tár sa sá gok ve ze tõ tiszt ség vi se lõ i nek vét kes sé gi ala pú fe le lõs sé gét a jog el le nes to vább mû kö dés ese té re, vagyis ha annak el le - né re mû köd tet ték to vább a tár sa sá got, hogy tud ták vagy tud ni uk kel lett vol na, hogy a fi ze tés kép te len sé gi hely zet be kö vet ke zé se el ke rül he tet len. Ha a fe nye ge tõ fi ze tés kép - te len ség ál la po tá ba ke rül a gaz da sá gi tár sa ság, a ve ze tõ tiszt ség vi se lõ el sõd le ges fel ada tá vá a hi te le zõi vesz te sé - gek mi ni ma li zá lá sa vá lik. (Az új tár sa sá gi tör vény ben is egy ér tel mû vé kell ten ni, hogy míg alap eset ben a ve ze tõ tiszt ség vi se lõ a mun ká ját a tár sa ság ér de ke i nek el sõd le - ges sé ge alap ján lát ja el, ad dig a fe nye ge tõ fi ze tés kép te - len ség be áll tát köve tõen min de nek elõtt a tár sa ság hi te le - zõ i nek tör vényes ér de ke it figye lembe véve jár el, fe le lõs - sé ge eh hez a meg vál to zó zsi nór mér ték hez iga zo dik.) Amennyi ben a bí ró ság meg ál la pít ja a ve ze tõ tiszt ség vi se - lõ(k) fe le lõs sé gét, arra kö te le zi õket, hogy ma gán va gyo - nuk ból rész ben vagy egész ben pó tol ják a csõd tö meg hi á - nyát. A ve ze tõ tiszt ség vi se lõk egye tem le ge sen fe lel nek, de ki ment he ti ma gát az a ve ze tõ tiszt ség vi se lõ, aki bi zo nyít ja, hogy min dent meg tett a hi te le zõk vesz te sé ge i nek csök ken - té se ér de ké ben. 14. Ki kell dol goz ni a ve ze tõ tiszt ség vi se lõk re irány adó ún. szak mai disz kva li fi ká ció tör vényi sza bá lya it annak ér - de ké ben, hogy a bí ró ság a gaz da sá gi tár sa ság ügy ve ze té sé - tõl szak mai al kal mat lan ság okán el tilt has sa a ve ze tõ tiszt - ség vi se lõt, ha ko ráb bi te vé keny sé ge so rán a rá irány adó sza bá lyo kat szán dé ko san vagy sú lyo san gon dat la nul meg - szeg te és ez ál tal köz re ha tott a cég fi ze tés kép te len né vá lá - sá ban. Ezzel egy ide jû leg in do ko lat lan fenn tar ta ni a ha tá - lyos tár sa sá gi tör vény azon ren del ke zé sét, amely az adós cég fel szá mo lá sá nak té nyé hez ob jek tív fe le lõs sé gi szank - ci ók al kal ma zá sát ren de li. 15. Az új tör vény erõ sí te ni kí ván ja azt a szem lé le tet, illetve kö ve tel ményt, hogy a fel szá mo ló csak hi te le zõi fel -

14 6720 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám ha tal ma zás bir to ká ban vál lal jon a csõd tö meg (ide ért ve a do lo gi hi tel biz to sí té ki jo gok kal ter helt va gyon tár gya kat is) ter hé re to váb bi kö te le zett sé ge ket. 16. A fi ze tés kép te len sé gi szak ér tõ (va gyon fel ügye lõ, csõd gond nok, fel szá mo ló) sze re pe a ha tá lyos tör vényhez ké pest alap ve tõ en meg vál to zik: az el já rás ban köz re mû kö - dõ fi ze tés kép te len sé gi szak ér tõ nek tény le ge sen szak ér tõi, el len õri sze re pet szán az új sza bá lyo zás, ön ál ló dön té si le - he tõ sé ge csak ak kor lesz, ha a hi te le zõk nem él nek jo go sít - vá nya ik kal. Ugyan ak kor biz to sí ta ni kell a fi ze tés kép te len - sé gi szak ér tõ ré szé re mind azon jo go sít vá nyo kat, ame lyek ah hoz szük sé ge sek, hogy be tud ja sze rez ni a köz hi te les nyil ván tar tá sok ból az el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges in - for má ci ó kat, pél dá ul a Cég nyil ván tar tá si és Céginformá - ciós Szol gá lat tól sze mé lyes költ ség men tes ség mel lett cso por to sí tott cég in for má ci ót kér hes sen, a szá mí tó gép pel ve ze tett in gat lan-nyil ván tar tás adat bá zi sá ból a ter mé sze - tes sze mély azo no sí tó ada tok, il le tõ leg a sze mé lyi azo no sí - tó alap ján az adós va la mennyi in gat la ná ról adat szol gál ta - tást kér hes sen stb. 17. A fi ze tés kép te len sé gi szak ér tõ dí ja zá sá nak arány - ban kell áll nia az adott fel adat hoz szük sé ges szak ér te lem - mel és fe le lõs ség gel, az egy sé ges csõd el já rás két el kü lö - nült sza ka szá hoz kell iga zí ta ni a költ sé gek el szá mo lá sát és a díj ér vé nye sí té sét. A hi te le zõi dön té sig tar tó idõ szak ra vo nat ko zó an egy tör vény ben rög zí tett mi ni mum össze get min den eset ben biz to sí ta ni kell a szak ér tõ ré szé re, amely a csõdtör vény ben sza bá lyo zott for rá sok ból gaz dál ko dó pénz alap ból ke rül ne ki fi ze tés re. Ezen össze gen fe lül az adós va gyo ná ból fi ze ten dõ dí jat meg kell kü lön böz tet ni asze rint, hogy mi lyen mó don foly ta tó dik, illetve fe je zõ dik be az el já rás. 18. Alap ve tõ sza bá lyo zá si cél az, hogy a gaz dál ko dó szer ve ze tek ál tal oko zott kör nye ze ti ter hek, prob lé mák fel - szá mo lá sát a gaz dál ko dó meg szû né se elõtt ren dez zék, illetve a gaz dál ko dó fi ze tés kép te len sé ge ne aka dá lyoz za a kör nye ze ti ká rok ren de zé sét. Ezen cél tel je sí té se ér de ké - ben a kör nye ze ti ká rok meg elõ zé sé vel és meg szün te té sé - vel kap cso la tos kör nye ze ti fe le lõs ség rõl szóló 2003/35/EK irány elv 14. cik ke lye, valamint a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény alap ján a te vé keny ség meg kez dé sé nek fel té - te le a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott sza bá lyok sze - rint biz to sí ték nyúj tá sa le gyen. A biz to sí ték funk ci ó ja az, hogy kör nye zet vé del mi kö te le zett sé gek tel je sí té sé re ösz - tö nöz zön, illetve a kö te le zett ség nem tel je sí té se ese tén a biz to sí ték fe de ze tet nyújt son a kár men te sí té si fel ada tok el - vég zé sé re. A biz to sí ték kal nem fe de zett kör nye ze ti ter hek ren de zé sé hez szük sé ges költ sé ge ket pe dig az új csõdtör - vény az el sõ ként ki elé gí ten dõ cso port ba a tö meg kö ve - te lé sek közé so rol ja. Rész le te sen sza bá lyoz za to váb bá a kör nye zet vé del mi ha tó ság rész vé te lét az el já rás ban, biz to - sít va, hogy a ha tó ság a csõd el já rás ele jén meg is mer je az el já rás in du lá sá nak té nyét, az adós szá mol jon be a kör nye - zet vé del mi prob lé má i ról, ami alap ján a kör nye zet vé del mi ha tó ság je lez ze az adós, a bí ró ság és a hi te le zõk felé az adós kör nye zet vé del mi kö te le zett sé ge it. 19. A mun ka bér kö ve te lé sek ki elé gí té se el sõ sor ban a Bér ga ran cia Alap ból tör té nik. A Bér ga ran cia Alap ból nem fe de zett mun ka bér-kö ve te lé sek, valamint a Bér ga ran cia Alap kö ve te lé se a csõd nyi tás után ke let ke zett és az Alap - ból ki fi ze tett mun ka bér-kö ve te lé sek vissza fi ze té sé re a csõdtör vény ál tal pri vi le gi zált kö ve te lés ként ke rül jön a tö - meg kö ve te lé sek közé. 20. A vég el szá mo lá si el já rás sza bá lyai nem az új csõdtör vény ben, ha nem a cégtör vény ben ke rül nek el he - lye zés re csak úgy mint azok a más ren del ke zé sek, ame lyek a fi ze tõ ké pes cég jog utód nél kü li meg szû né sé re vonat - koznak. A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 64/2005. (IX. 19.) ME határozata az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökének felmentésérõl Az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va tal ról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. ren de let 4. (1) be kez dé se alap ján, a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le - lõs tár ca nélküli miniszter ja vas la tá ra dr. Szeg vá ri Pé tert, az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hivatal el nö két e tisztségébõl szep tem ber 12-i ha tállyal fel men tem. Bu da pest, szep tem ber 12. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

15 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6721 A Miniszterelnök 65/2005. (IX. 19.) ME határozata az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökének kinevezésérõl Az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va tal ról szóló 195/2003. (XI. 28.) Korm. ren de let 4. (1) be kez dé se alap ján, a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le - lõs tár ca nél kü li mi nisz ter ja vas la tá ra dr. Sa ru di Csa bát az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va - tal el nö ké vé szep tem ber 13-i ha tállyal ki ne ve zem. Bu da pest, szep tem ber 12. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök A Miniszterelnök 66/2005. (IX. 19.) ME határozata a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjának megbízásáról A Ku ta tá si és Tec hno ló gi ai In no vá ci ós Ta nács ról szóló 255/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 4. (1) be kez dé se alap ján az ok ta tá si mi nisz ter elõterjesztésére dr. Máhr And rást, a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz - té si Mi nisz té rium he lyet tes ál lam tit ká rát a Ku ta tá si és Tech no ló gi ai In no vá ci ós Tanács tag sá gi te en dõ i nek el lá tá sá val a szep tem ber 15-tõl szep tem ber 14-ig ter je dõ idõ tar tam ra meg bí zom. Bu da pest, szep tem ber 12. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök VI. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának (4401 Nyíregyháza, Hõsök tere 5.) h i r d e t m é n y e Az FVM Sza bolcs-szat már-be reg Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta la ér te sí ti a Nyír egy há zi Nyu gat-nyír egy há zi Szövetkezetben ér de kelt rész arány-föld tu laj do no so kat, hogy az évi II. tör vé ny 4/B. -ának (5) be kez dé se alap ján november 8-án (kedd) 9.00 órakor Nyír egy há za, Bes se nyei tér 1. sz. II. eme let 14. szo bá ban nyil vá nos sor so lást tart a Nyír egy há zi Nyu gat-nyír egy há zi Szö vet ke zet föld alap ján lévõ rész arány-föld tu laj don he lyé nek meg ha tá ro zá sa cél já ból. A sorsolás helye: Nyír egy há za, Bes se nyei tér 1. sz. II. em. 14. szo ba, Sza bolcs-szat már-be reg Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal A sor so lás ra ki je lölt föld rész le tek: Te le pü lés: Nyír egy há za Helyrajzi szám Mûvelési ág Terület (ha, m 2 ) AK ér ték Kiadható AK Korlátozó intézkedés 0573/5 szán tó, gyü möl csös ,27 13,27

16 6722 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám Hely raj zi szám Mû ve lé si ág Terület (ha, m 2 ) AK ér ték Kiadható AK Korlátozó intézkedés 0595/35 szán tó, erdõ 3, ,23 34, /15-bõl szán tó 2,0586 tul. há nyad 0642/7 gyü möl csös ,76 4, /13-ból szán tó 651/1038 tul. há nyad 0710-bõl erdõ 7/ tul. há nyad 0727 erdõ ,13 1, /110 szán tó ,89 0, /41 erdõ ,04 1, /21 rét ,39 5, /3 szán tó ,30 1, /46-ból szán tó 798/39451 tul. há nyad 0861/21 szán tó 1, ,12 19, bõl szán tó 496/37151 tul. há nyad 0879/8 rét ,04 11, /22-bõl szán tó 388/1376 tul. há nyad 0931/21-bõl szán tó 242/11370 tul. há nyad 0994/7-bõl szán tó 282/6192 tul. há nyad 01654/16-ból szán tó 441/771 tul. há nyad bõl szán tó, rét, ná das, erdõ 28048/ tul. há nyad 02443/1 erdõ ,05 3, be épí tet len be épí tet len be épí tet len /1 kert 865 1,88 1, szán tó ,30 1, szán tó ,45 1, szán tó ,06 2, szán tó ,99 1, szán tó ,27 1,27 A sor so lás nyil vá nos. A sor so lá son a szö vet ke zet ben még ki nem adott rész arány-föld tu laj don nal ren del ke zõ sze mé lyek ve het nek részt. A sor so lá son bár mely ok ból meg nem je le nõ jo go sult ké sõbb a mu lasz tás ra hi vat koz va sem mi fé le jo got nem ér vé nye sít - het, eb bõl az ok ból a sor so lás ered mé nye nem vál toz tat ha tó meg. Aki nek a nyil vá nos sor so lás jo gos ér de ke it érin ti vagy sér ti, tör vénysértésre hi vat ko zás sal a sor so lást kö ve tõ 48 órán belül az FVM Fõ vá ro si és Pest Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal hoz cím zett, de a Sza bolcs-szat már-be reg Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal nál ki fo gást nyújt hat be. De men di Lász ló s. k., hivatalvezetõ

17 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6723 A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Köz pon ti Hi va tal a 35/2000. (XI. 30.) BM ren delet 73. (1) be kez dé se alap ján az ed dig köz zé tet te ken kí vül az aláb bi el ve szett, meg sem mi sült gép jár mû törzs köny vek sor szá mát te szi köz zé: B D D A C C B A D B B F B C A E C E C F B D E B A A C F F B A A A A B C A D A C B D C A C B C B E B D A C E E A B D A E A F D E F C A B E E E B C F B C D A C B B B B B B E E A A B A A D C C A D C B B F D B E A C A E B A D B B B E B A C E B B D E C D A E D E D A D D A A A Köz le ke dé si Nyil ván tar tó Osz tály

18 6724 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre szá mot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hi va ta los lap L és C so ro zat ból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: ren - deletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, le vél cím: 1394 Bu da pest 62., Pf. 357; fax szám: évi éves elõ fi ze té si dí ja: Ft áfá val. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes szá mai megvásárol - hatók a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6. te le fon/fax: ) va gy a Köz löny Cent rum - ban (1072 Bu da pest, Rá kó czi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, te le fon: , fax: ). M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kézbe - síteni: Megrendelõ neve:... címe (város/község, irányítószám):... utca, házszám:... Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél év re 6624 Ft áfá val Számlát kérek a befizetéshez. egy év re Ft áfá val Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cég sze rû alá írás

19 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6725 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357) vagy a fax szá mán. Éves elõ fi ze té si dí ja év re: Ft áfá val. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogy i Bé la u. 6., tel./fax: ) va gy a Köz löny Cent rum ban (1072 Bu da pest, Rá kó czi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, te l.: , fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA cí mû la pot... pél dány ban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: évi elõfizetési díj egy év re: Ft áfá val. Csekket kérek a befizetéshez fél év re: Ft áfá val. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cég sze rû alá írás

20 6726 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek ideértve az önkormányzati rendeleteket is, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6.) cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62. Pf. 357) vagy a fax - számán évi éves elõ fi ze tés dí ja: 4968 Ft áfá val. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6., tel./fax: ) va gy a Köz löny Cent rum ban (1072 Bu da pest, Rá kó czi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, te l.: , fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye cí mû la pot... pél dány ban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cég sze rû alá írás

21 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6727 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖZLÖNY az egészségbiztosítási ágazat központi igazgatási szerve, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos lapja az elõfizetõi érdekeket szem elõtt tartva, kedvezõ áron kívánja az egészségügyi ágazatban érdekeltek rendelkezésére bocsátani a jogszabályok szövegét, valamint a munkához szükséges aktuális OEP-közleményeket, -felhívásokat, -tájékoztatókat. Lapunk címzettjei elsõsorban: az alapellátásban részt vevõ háziorvosok; fekvõbeteg-ellátó és szakellátó intézmények; gyógyszert, gyógyászati segédeszközt gyártók, illetve forgalmazók; gyógyfürdõk; oktatási intézmények; társadalombiztosítási kifizetõhelyek, foglalkoztatók; könyvelõk; adótanácsadók stb. Az Egészségbiztosítási Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6.) cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62. Pf. 357) vagy a fax - számán évi éves elõ fi ze té si díj: Ft áfá val. MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Egészségbiztosítási Közlöny cí mû la pot... pél dány ban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cég sze rû alá írás

22 6728 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/126. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357.) vagy a faxszámán. Éves elõ fi ze té si dí ja év re: Ft, fél év re: Ft, ne gyed év re: Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Bu da pest, Somogy i Bé la u. 6., te l./fax: ) va gy a Köz löny Cent rum ban (1072 Bu da pest, Rá kó czi út 30., bejárat a Do hány u. és Nyár u. sar kán, te l.: , fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kéz be sí te ni: A megrendelõ (cég) neve:... Cí me (vá ros/köz ség, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... Elõfizetési díj egy év re Ft fél év re Ft negyedévre Ft Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kel te zés: cég sze rû alá írás

23 2005/126. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6729