Brüsszel, COM(2017) 542 final

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 542 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az integrált felügyelet fokozása a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció erősítése érdekében egy változó környezetben HU HU

2 1. Bevezetés A pénzügyi integráció az egységes piac és a gazdasági és monetáris unió középpontjában áll, és jelentős gazdasági előnyöket teremt az euróövezet és az egész EU számára. A pénzügyi válság miatt visszaesést követően a pénzügyi integráció 2011 óta újra erősödik az Európai Unióban 1. Az uniós befektetők megnövelték külföldi eszközállományukat. Az EU-n belüli hitel- és tőkeportfólió-befektetések 2006 és 2015 között 2 billió EUR-val növekedtek. A pénzügyi integráció áralapú indikátorai azt mutatják, hogy az általános konvergencia ebben az időszakban közel megkétszereződött 2. Ennek fényében, valamint az európai gazdaság további élénkülésével fontos kihasználni ezt a lendületet, és folytatni az EU-n belüli pénzügyi integráció elmélyítéséhez szükséges lépéseket. Juncker elnök szeptember 13-án az Unió helyzetéről szóló beszédében 3 kiemelte a tőkepiaci unió és az erősebb belső piac fontosságát. Az Európai Tanács 4 és az Európai Parlament 5 ismételten felszólított a tőkepiaci unió kiteljesítésére. A pénzügyi szolgáltatások egységes piaca minden uniós tagállamban elősegíti a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat azáltal, hogy a megtakarításokat hatékonyabban irányítja a legtermelékenyebb felhasználásuk felé. Ha a piacok valóban integráltak, a megtakarítók és a befektetők magasabb hozamot kaphatnak, a fogyasztók és a vállalkozások pedig jobb finanszírozási feltételekhez juthatnak köszönhetően a pénzügyi instrumentumok teljesebb és versengőbb kínálatának. A pénzügyi integráció mindenekelőtt tovább fokozhatja az európai beruházási terv sikerét az EU-beli beruházási hiány megszüntetésével, miközben elősegíti a karbonszegény, erőforrás-hatékonyabb gazdaságra való átállást. A további pénzügyi integráció a gazdasági és monetáris unió erősítése szempontjából is alapvetően fontos. A mély és likvid piacok fokozzák a sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességet, és jelentős mértékben megkönnyítik a magánszektorban a határokon átnyúló kockázatmegosztást, ugyanakkor csökkentik a közszektorbeli kockázatmegosztás szükségességét. E célokból az öt elnöknek az európai gazdasági és monetáris unió megvalósításáról szóló jelentése, valamint az újabb, a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló bizottsági vitaanyag a bankuniót és tőkepiaci uniót is magában foglaló pénzügyi unió 2019-ig történő kiteljesítésére szólított fel az euró integritásának garantálása és az euróövezet, valamint az egész EU működésének 1 Lásd: Európai Bizottság (2017), szolgálati munkadokumentum, a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatát kísérő gazdasági elemzés, 1. fejezet, 11. o.; Európai Bizottság (2017), Áttekintés Európa pénzügyi stabilitásáról és integrációjáról, május, 18. o.; Európai Központi Bank (2017), Európai pénzügyi integráció, 3. o. (FINTEC-mutatók). 2 Forrás: EKB pénzügyi integrációs mutatók Az Európai Tanács június i ülésének következtetései. 5 Az Európai Parlament július 9-i állásfoglalása a tőkepiaci unió kiépítéséről (2015/2634(RSP)),

3 javítása érdekében. Az integráció mindezen előnyeit fokozzák a pénzügyi szektor technológiai fejlődése által jelentett új lehetőségek (FinTech). A pénzügyi technológia előreláthatóan kulcsszerepet játszik majd az uniós pénzügyi szektor jövőjének formálásában a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével, a működési hatékonyság javításával és a választék bővítésével. Ezzel egyidejűleg a technológiai fejlődés a kiberbiztonsággal és a fizetési műveletek biztonságával kapcsolatos problémákat is felvet, amelyeket megfelelően kezelni kell. Mindezek fényében a Juncker-Bizottság prioritásként tűzte ki, hogy 2019-ig gyorsan megvalósuljon a bankunió, és helyére kerüljön a tőkepiaci unió minden fennmaradó építőeleme. Ennek érdekében az EU-nak elsődlegesen meg kell erősítenie és integrálnia kell felügyeleti keretét. Az erős és egyre integráltabb pénzügyi felügyelet kulcsszerepet játszik azon előnyök megvalósításában, illetve azon kihívások kezelésében, amelyek az uniós pénzügyi piacok további integrációjához, a pénzügyi technológiák fejlesztéséhez és a pénzügyi szektornak a fenntartható gazdasági fejlődés támogatásában betöltött szerepéhez kapcsolódnak. A Bizottság ezért a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálatában 6 első új prioritásként a felügyelet megerősítésére irányuló javaslatokat jelentett be a piaci integráció felgyorsítása érdekében. Az ezt a közleményt kísérő jogalkotási javaslatok tartalmazzák a következő lépéseket, amelyeket az EU-nak a felügyeleti kerete megerősítése érdekében mielőbb meg kell tennie. 2. Integráltabb felügyelet a tőkepiaci unió és a pénzügyi integráció előmozdítása érdekében A pénzügyi integráció haladásához integráltabb uniós felügyeleti keretre lesz szükség két fő okból. - Egyrészt könnyebb határokon átnyúló pénzügyi tevékenységeket folytatni, ha ezeket a tevékenységeket minden tagállamban egységesen szabályozzák és felügyelik. A pénzügyi termékek szolgáltatói egyenlő versenyfeltételeket élveznek az egységes piacon, továbbá a szolgáltatók bővíthetik termékkínálatukat és méretgazdaságossági előnyökhöz juthatnak. A pénzügyi termékek és szolgáltatások felhasználói fogyasztók és vállalkozások egyaránt szélesebb kínálatból választhatnak a fogyasztóvédelemmel vagy a piac integritásával kapcsolatos aggályok nélkül. - Másrészt, a pénzügyi integráció minden előnye ellenére sokkhatások esetén bővíti az átterjedési csatornákat is a tagállamok között, amint azt a pénzügyi válság során tapasztaltuk. Ha az egyik tagállamban nem megfelelő a felügyelet, az kockázatforrás lehet más tagállamokbeli pénzügyi piaci szereplők és 6 A Bizottság közleménye: a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálata (COM(2017) 292 final). 3

4 fogyasztók számára is. Fennáll továbbá annak a kockázata, hogy a piaci szereplők a saját rövid távú nyereségük növelése érdekében tevékenyen kihasználják a felügyelet ilyen eltéréseit 7. A pénzügyi válságra reagálva a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének 2010/2011-es létrehozásával lényegesen megerősödött az uniós felügyeleti keret. A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere magában foglalja a három európai felügyeleti hatóság által koordinált mikroprudenciális felügyeletet. és az Európai Rendszerkockázati Testület által koordinált makroprudenciális felügyeletet is novemberében működésbe lépett az egységes felügyeleti mechanizmus, amely most a nagy és rendszerszempontból jelentős bankok felügyeletéért felelős a bankunióban részt vevő országokban. A bankunión belüli bankszanálás egy másik új európai testület, az Egységes Szanálási Testület feladata. A háború utáni legsúlyosabb pénzügyi válság kitörése óta eltelt 10 évben jelentős haladást sikerült elérni. Az uniós felügyeleti kerettel kapcsolatos munka azonban még nem ért véget, és azt az EU-n belüli és a világszintű pénzügyi integrációs folyamatok új kihívásainak fényében tovább kell erősíteni. Konkrétabban, az Egyesült Királyság azon döntése, hogy kilép az EU-ból, alátámasztja a 27 tagú EU-n belüli integráltabb felügyelet szükségességét, valamint a harmadik országokkal fennálló felügyeleti kapcsolatok újraértékelését, hogy biztosított legyen minden pénzügyi szektorbeli kockázat megfelelő kezelése. A bankszektor már részesül az egységes felügyeleti mechanizmus általi következetes felügyelet előnyeiből a bankunión belül, amelyben 19 tagállam vesz részt. Az egységes felügyeleti mechanizmus földrajzi hatálya bővül, amint további tagállamok csatlakoznak a bankunióhoz. Azonban fontos, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus a szélesebb EU tekintetében következetes felügyeleti keretben működjön. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosít a bankunióban részt vevő és részt nem vevő tagállamoknak, és utóbbiak számára megkönnyíti a bankunióba való jövőbeli áttérést. E célból erősíteni kell az Európai Bankhatóság szerepét az uniós bankszektor felügyeleti konvergenciájának előmozdításában. Néhány kivétellel nemzeti szinten folyik az uniós tőkepiacok felügyelete. Az öt elnök jelentése hosszabb távú célként azonosította az egységes európai tőkepiaci felügyeleti hatóság létrehozását, a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló vitaanyag pedig megállapította, hogy az e célhoz vezető első lépéseket a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének felülvizsgálata keretében kell megtenni. Mivel a tőkepiaci unió szorosabb pénzügyi integrációt von maga után, a következetes felügyeletnek és az egységes szabálykönyv egységes végrehajtásának biztosítása érdekében létfontosságú az európai felügyeleti hatóságok kapacitásának megerősítése Ez javítja majd a tőkepiacok működését azáltal, hogy csökkennek a határokon átnyúló befektetések akadályai, egyszerűsödik az üzleti környezet, és csökkennek a határokon átnyúlóan működő 7 Az úgynevezett szabályozási arbitrázs kockázata különösen aggasztó most, amikor az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, és emiatt a pénzügyi szektornak át kell alakítania az EU-beli jelenlétét, és át kell helyeznie bizonyos tevékenységeket. 4

5 vállalkozások megfelelési költségei, amelyek a szabályok eltérő alkalmazásából erednek. A befektetők szemszögéből a következetes felügyelet és a szabályok egységes végrehajtása hozzájárul a befektetővédelem javításához és a tőkepiacok iránti bizalom kiépítéséhez. Ezenfelül az Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi közvetlen felügyelet jelentős mértékben hozzájárulhat a következetes felügyelet biztosításához, és az egységes európai tőkepiaci felügyeleti hatóság létrehozása felé tett első konkrét lépést jelenti. Ebben az összefüggésben az Európai Parlament azt is hangsúlyozta, hogy a jogi és felügyeleti keretrendszernek alapvető szerepet kell játszania a túlzott kockázatvállalás és az instabilitás elkerülése terén a pénzügyi piacokon, és kiemelte, hogy az erős tőkepiaci uniót határozott, uniós szintű és nemzeti felügyeletnek kell kísérnie 8. Az uniós biztosítási és nyugdíjpiacok lehetővé teszik az uniós polgárok számára a kockázatcsökkentést, a nyugdíjuk megtervezését és az öregkorukra való megtakarításokat, de emellett a határokon átnyúló beruházásokat is fel tudják élénkíteni a tőkepiaci unión belül. Noha helyénvalónak tűnik a nemrég bevezetett Szolvencia II keret szerinti felügyeletet a jelenlegi szakaszban nemzeti szinten hagyni, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság égisze alatt biztosítani és fokozni kell a felügyeleti gyakorlat további konvergenciáját, hogy megszűnjenek a nemzeti felügyeleti hatóságok eltérő szabályalkalmazása okozta aggályok és gyakorlati problémák. Mivel az EU a pénzügyi piacok további integrálására törekszik, még fontosabbá válik a makroprudenciális felügyelet, azaz a pénzügyi rendszer egészének stabilitására jelentett kockázatok nyomon követése. Az Európai Rendszerkockázati Testületnek a nemzeti bankokat, felügyeleti hatóságokat és európai intézményeket magában foglaló széles tagságára alapozva még erőteljesebb szerephez kell jutnia a jövőben, és ebben egy gyorsabb eljárásokat biztosító, továbbfejlesztett irányítási struktúrának kell támogatnia. Fontos kiemelni, hogy a megerősített felügyeleti keretre irányuló lépéseket minden tagállam pénzügyi piacaira alkalmazni kell, hogy minden tagállam élvezhesse az integráltabb pénzügyi piacok előnyeit, és az egész EU-ban egyenlő versenyfeltételek álljanak fenn. Ennek fényében a Bizottság ma az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület megerősítésére irányuló jogalkotási intézkedésekre tesz javaslatot. A javaslatok a működés több mint hat évének tapasztalataira, valamint az Európai Parlament, a tagállamok, a Tanács hozzájárulására, egy több mint Az Európai Parlament július 9-i állásfoglalása a tőkepiaci unió kiépítéséről (2015/2634(RSP)),

6 választ eredményező nyilvános konzultációra és az összes érdekelt féllel folytatott intenzív párbeszédre épülnek. 3. A megerősített felügyeleti keret kulcselemei Fokozottabb felügyeleti konvergencia A koordinációs hatáskörök erősítése biztosítani fogja a konvergenciát a pénzügyi szektor nemzeti hatóságok általi felügyelete terén, valamint előkészíti a terepet az egységes felügyeleti hatóság létrehozására irányuló további lépésekhez, konkrétan a tőkepiacok tekintetében. Az európai felügyeleti hatóságok eddig is látható eredményekkel járultak hozzá a konvergensebb és hatékonyabb pénzügyi felügyelethez, így például a nemzeti felügyeleti hatóságoknak szóló iránymutatások révén, a nemzeti felügyeleti hatóságok véleménykülönbsége esetén közvetítéssel vagy a nemzeti hatóságok szakértői értékelésének elvégzésével. Mindazonáltal további előrelépésre van szükség ezen a területen az európai felügyeleti hatóságok kapacitásának megerősítéséhez, hogy biztosított legyen a következetes felügyelet és az egységes szabálykönyv egységes végrehajtása. A mai javaslatok a nemzeti hatóságok tevékenységeinek koordinálása tekintetében a következőképpen növelik az európai felügyeleti hatóságok szerepét: - Az európai felügyeleti hatóságok meglévő, a felügyeleti konvergencia biztosítására irányuló hatáskörei megerősödnek, például a nemzeti hatóságok tevékenységeinek független felülvizsgálata, a felügyelet uniós szintű prioritásainak meghatározásában betöltött új szerep és a lehetséges felügyeleti arbitrázs eseteiben korai beavatkozás révén. - Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság közvetlenül a piaci résztvevőktől kap majd ügyleti adatokat, hogy jelentős piaci szakismeretet építsen fel, jobban hasznosítsa felügyeleti hatásköreit és biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak ezenfelül jelentősebb koordinációs szerepe is lesz, hogy a határokon átnyúló elemet is tartalmazó piaci visszaélések esetében kivizsgáló központként is működhessen. - Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság nagyobb szerepet kap a biztosítók és viszontbiztosítók belső kockázatmérési modelljeinek engedélyezésével kapcsolatos koordinációban, hogy elkerülhető legyen az eltérő felügyeleti standardok és eredmények kockázata. - Ezen intézkedésekkel párhuzamosan a Bizottság azt javasolja, hogy javítsanak az európai felügyeleti hatóságok iránymutatások és ajánlások kibocsátására vonatkozó eljárásain, hogy tükröződjön ezen instrumentumok fontossága. Ezt a lépést számos érdekelt fél kérte. E célból az európai felügyeleti hatóságoknak költség-haszon elemzést kell végezniük, az érintett érdekképviseleti csoportoknak pedig joguk lesz a Bizottság fellépését kérni, ha 6

7 úgy vélik, hogy az instrumentumok túllépik az európai felügyeleti hatóságokra az uniós jog által ruházott hatásköröket. Az európai felügyeleti hatóságok irányításának és finanszírozásának megszilárdítása Ahhoz, hogy teljesíteni tudják megbízatásukat és biztosítani tudják az EU-n belüli felügyeleti konvergenciát, az európai felügyeleti hatóságoknak szilárd irányítási struktúrával kell rendelkezniük. Egyrészről indokolt fenntartani a nemzeti hatóságok fontos szerepét, ezért továbbra is ők határozzák meg az általános irányvonalat, és ők döntenek szabályozási kérdésekben. Másrészről az európai felügyeleti hatóságoknak rendelkezniük kell egy független, teljes munkaidős tagokból álló ügyvezető tanáccsal is, amely biztosítja a hatékony, pártatlan és uniós irányultságú döntéseket a felügyeleti gyakorlatok koordinációja tekintetében. 7

8 A javasolt új irányítás Új: ügyvezető tanács az igazgatótanács helyett. Összetétel: teljes munkaidős tagok (EBA és EIOPA: 3, ESMA: 5). Európai Bizottság: megfigyelő. Szavazás: egyszerű többség, az elnök szavazata ügydöntő. Feladatok: határozatok előkészítése a felügyeleti tanács általi elfogadásra, felügyeleti feladatkörök ellátása és határozatok meghozatala Felügyeleti tanács Összetétel: elnökök, illetékes nemzeti hatóságok vezetői. Megfigyelők: Európai Bizottság, ERKT, EBH, EIOPA, ESMA, EKB. Új: az ügyvezető tanács teljes munkaidős tagjai is részt vesznek. Szavazás: egyszerű többség, kivéve szabályozási döntések esetében (minősített többség) Feladatok: fő döntéshozó testület Új: bizonyos határozatok kifejezetten az ügyvezető tanács feladatkörébe tartoznak Érdekképviseleti csoport Belső bizottságok Új: mind a felügyeleti tanács, mind az ügyvezető tanács létrehozhat bizottságokat konkrét feladatokra. A mai javaslat ezenfelül biztosítja, hogy a Parlament és a Tanács elláthassa az európai felügyeleti hatóságokat a szükséges költségvetési eszközökkel, azok új feladatai és felelősségi területei fényében. Jóllehet a nemzeti tapasztalat azt mutatja, hogy egy közfinanszírozási elem hasznos lehet a felügyeleti hatóságok jó működéséhez, és ezért azt fenn kell tartani, mégis helyénvaló diverzifikáltabb finanszírozási forrásokat biztosítani az európai felügyeleti hatóságok számára. Az európai felügyeleti hatóságok által előmozdított felügyeleti konvergencia előnyeit legközvetlenebbül élvező iparnak és piaci résztvevőknek jóval nagyobb szerepet kell vállalniuk e hatóságok finanszírozásában. A hozzájárulásoknak méltányosnak kell lenniük, és arányban kell állniuk az érintett ipar és a piaci résztvevők által az európai felügyeleti hatóságok munkája eredményeként élvezett előnyökkel. 8

9 Az európai felügyeleti hatóságok finanszírozásának módosítása Hozzájárulások + a közvetlen felügyelet díjai Hozzájárulások + a közvetlen felügyelet díjai Általános felügyeleti konvergenciával kapcsolatos munka kiadásai ( közvetett felügyelet ) Európai Unió költségvetése Nemzeti illetékes hatóságok költségvetése Közvetlen felügyelet kiadásai (csak ESMA) Közvetlenül felügyelt szervezetek Általános felügyeleti konvergenciával kapcsolatos munka kiadásai ( közvetett felügyelet ) Európai Unió költségvetése Magánszektor Közvetlen felügyelet kiadásai (csak ESMA) Közvetlenül felügyelt szervezetek ESMA EBH EIOPA ESMA EBH EIOPA Az egységes európai tőkepiaci felügyeleti hatóság létrehozása felé Az uniós szintű közvetlen felügyelet sok esetben a felügyeleti konvergencia megvalósításának leghatékonyabb módja, amely elmozdítja a határokon átnyúló tevékenységek akadályait és megszünteti a szabályozási arbitrázs lehetőségét. Jelenleg azonban az Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi közvetlen felügyelet csak nagyon korlátozott számú piaci szereplőre és tevékenységre terjed ki, például hitelminősítő intézetekre és kereskedési adattárakra. A Bizottság nemrégiben már javaslatot tett a központi szerződő felekre vonatkozó, integráltabb uniós felügyeleti mechanizmusra 9, valamint arra, hogy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság a közelmúltban előterjesztett páneurópai magánnyugdíjtermék engedélyezésében erőteljes szerepet töltsön be 10. A közvetlen felügyeletnek más területekre való kiterjesztése így jelentős hozzájárulás lehet a tőkepiaci unió megvalósításához. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a szubszidiaritás elvét és a nemzeti hatóságok folytatódó szerepvállalását például a fogyasztóvédelem területén. Mindezek alapján a Bizottság a közvetlen felügyelet kiválasztott tőkepiaci szektorokra való kiterjesztését javasolja. Ezeket a területeket az alapján választották ki, hogy a közvetlen felügyelet milyen mértékben tudja csökkenteni a határokon átnyúló akadályokat és előmozdítani a további piaci integrációt, az uniós szintű szakértelem kiépítésével milyen hatékonyságnövelés érhető el és/vagy hogy technikailag megvalósítható-e a közvetlen felügyelet (figyelembe véve például, hogy a szektorokra 9 Javaslat: rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendeletnek és a 648/2012/EU rendeletnek a központi szerződő felek engedélyezésére vonatkozó eljárások és az érintett hatóságok, valamint a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (COM(2017) 331 final). 10 Javaslat: Rendelet a páneurópai magánnyugdíjtermékről (PEPP) (COM(2017) 343 final). 9

10 milyen mértékben irányadóak közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, vagyis rendeletek, nem irányelvek). Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi közvetlen felügyeletre javasolt új területek a következő táblában dőlt betűvel szerepelnek: Terület Jogszabály Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság közvetlen felügyeleti hatáskörei uniós szervezetek esetében Tőkepiaci belépés Tőkepiaci szereplők Tőkepiaci infrastruktúra Tőkepiaci adatok és információk Kibocsátási tájékoztató Harmonizált kollektív befektetési alapok (európai kockázatitőke-alap, európai szociális vállalkozási alap és európai hosszú távú befektetési alap) Központi szerződő felek (CCP) Hitelminősítő intézetek Kereskedési adattárak Adatszolgáltatók Referenciamutatók Uniós kibocsátók bizonyos típusú tájékoztatóinak jóváhagyása Uniós szinten szabályozott alapok engedélyezése és felügyelete A központi szerződő felekkel kapcsolatos felügyeleti hatáskörök (2017. júniusi bizottsági javaslat) Hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vétele és felügyelete (már létezik) Kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele és felügyelete (már létezik) Adatszolgáltatók nyilvántartásba vétele és felügyelete Kritikus referenciamutatók felügyelete Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság hatáskörei harmadik országbeli szervezetek esetében Harmadik országbeli kibocsátók uniós szabályok alapján készített kibocsátási tájékoztatóinak jóváhagyása N/a Harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési és felügyeleti hatáskörök (már létezik; a júniusi bizottsági javaslat megerősíti) Harmadik országbeli hitelminősítő intézetek jóváhagyása (már létezik) Harmadik országbeli kereskedési adattárak elismerése (már létezik) N/a Harmadik országbeli referenciamutatók jóváhagyása és felügyelete Ezeket a javaslatokat kiegészítik majd a befektetési vállalkozások prudenciális kezelésének felülvizsgálatára vonatkozó elkövetkező bizottsági jogalkotási javaslatok. E felülvizsgálat részeként a Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni bizonyos nagy méretű befektetési vállalkozások szabályozási és felügyeleti kezelésének a nagy méretű hitelintézetek esetében alkalmazandó kezeléssel való összehangolásáról. Ez többek között biztosítja, hogy a bankunióban részt vevő tagállamokon belül letelepedett ilyen 10

11 vállalkozások az Európai Központi Bank mint felügyeleti szerv általi felügyelet, vagyis az egységes felügyeleti mechanizmus hatálya alá tartozzanak. A makroprudenciális felügyelet hatékonyságának növelése A Bizottság az Európai Rendszerkockázati Testület hatékonyságának erősítése érdekében célzott módosításokat javasol, amelyek révén javul a makroprudenciális koordináció, és az Európai Rendszerkockázati Testület jobban tudja teljesíteni küldetését. Konkrétabban, a Bizottság azon jelenlegi megállapodás megerősítését javasolja, miszerint az Európai Rendszerkockázati Testület elnökletét az Európai Központi Bank látja el, ugyanakkor megerősítené a titkárság vezetőjének pozícióját is. Végezetül a javaslat az uniós intézményi környezet közelmúltbeli változásainak, főként a bankunió létrehozásának tükrözése érdekében módosítja az Európai Rendszerkockázati Testület szervezeti felépítését. 4. A fenntartható finanszírozással kapcsolatos megfontolások beépítése a pénzügyi felügyeletbe Az EU-nak még jobban meg kell erősítenie az abban játszott globális vezető szerepét, hogy a pénzügyi terület segítse az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje, a Párizsi Megállapodás és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret által meghatározott célok elérését. Ahhoz, hogy a következő évtizedekben az EU gazdasága a karbonszegény, erőforrás-hatékony és a kockázatokkal szemben rugalmas beruházások, valamint a fenntarthatóbb növekedés felé mozduljon el, olyan nagyságrendű beruházások szükségesek, amelyek a magántőke-források fenntarthatóbb beruházásokhoz való mozgósítása és átirányítása nélkül nem lehetségesek. Ehhez a jelenlegi pénzügyi keret átfogó, mélyreható újragondolására, illetve a tőkepiacok és a befektetők kockázattal és nyereséggel kapcsolatos szemléletváltására van szükség. A Bizottság 2018 elején a fenntartható finanszírozásra vonatkozó, szabályozási intézkedéseket tartalmazó ambiciózus cselekvési tervet terjeszt elő. A Bizottság által létrehozott, fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoport időközi jelentésében kiemelte, hogy a környezeti, szociális és irányítási kockázatokat például eddig nem látott és növekvő, éghajlattal kapcsolatos kockázatokat még nem integrálták megfelelően a pénzügyi kockázatértékelési folyamatokba, és hogy az európai felügyeleti hatóságok jelenlegi felülvizsgálata kiváló lehetőséget nyújt a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelésében betöltött szerepük tisztázására és erősítésére, ezzel hozzájárulva az európai pénzügyi szektor hosszú távú stabilitásához és olyan előnyök biztosításához, amelyek összességében a fenntartható gazdaságot szolgálják. Az európai felügyeleti hatóságoknak valóban fontos szerepük lehet egy olyan szabályozási és felügyeleti keret megteremtésében, amely támogatja a magántőke mobilizálását és fenntartható befektetések felé irányítását, ugyanakkor biztosítja a pénzügyi stabilitást. 11

12 Egy átfogóbb stratégia kialakításának első lépéseként az ezt a közleményt kísérő javaslatok konkrétan előírják az európai felügyeleti hatóságok számára, hogy vegyék figyelembe a mandátumuk keretében felmerülő környezeti, szociális és irányítási tényezőket. Ez például lehetővé teszi a hatóságok számára annak nyomon követését, hogy a pénzügyi intézmények hogyan azonosítják, jelentik és kezelik a környezeti, szociális és irányítási kockázatokat, ezáltal javítva a pénzügyi életképességet és stabilitást. Az európai felügyeleti hatóságok iránymutatással is szolgálhatnak arról, hogy a fenntarthatósági szempontokat hogyan lehet hatékonyan beépíteni az érintett uniós pénzügyi jogszabályokba, és elősegíthetik az ilyen szabályok egységes végrehajtását azok elfogadását követően. 5. A felügyeleti keret kiigazítása a pénzügyi technológiák potenciáljának kihasználása érdekében A pénzügyi technológia előreláthatóan kulcsszerepet játszik majd az uniós pénzügyi szektor jövőjének formálásában a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével, a vállalkozásokba történő befektetések új módjaival, a működési hatékonyság javításával és a választék bővítésével. A digitális technológiák használata átalakítja a pénzügyi szektort, fogyasztói előnyöket teremt, javítja a vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, és óriási lehetőségeket kínál a pénzügyi technológiai induló vállalkozásoknak a növekedésre. A pénzügyi szolgáltatások terén az elmúlt években jelentősen nőtt az innováció üteme. A pénzügyi unió kialakítása során teljes mértékben ki kell használni a pénzügyi innováció lehetőségeit, de az új kockázatokat is kezelni kell. A bankunió és a tőkepiaci unió alapjául szolgáló szabályozásnak és felügyeletnek technológiasemlegesnek és arányosnak kell lennie, lehetővé téve az innovációt és a további technológiai fejlődést, és elő kell mozdítania az EU digitális egységes piacának részeként a digitális pénzügyi szolgáltatások integrált piacát, a méretgazdaságosság és a hatókör korlátozása nélkül. Mivel a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább technológia- és adatfüggővé válnak, a szabályozó szerveknek és a felügyeleti hatóságoknak meg kell ismerkedniük ezekkel a technológiákkal, hogy mind az előnyök, mind a lehetséges kockázatok tekintetében következetes megközelítést tudjanak kialakítani, és elő tudják segíteni az egészséges versenyt.. Az új megközelítések kihívást jelentenek a felügyeleti hatóságok számára, mivel az új technológiák és alternatív üzleti modellek és szolgáltatások összetett szabályozási és felügyeleti kérdéseket vetnek fel. Nagyon fontos, hogy a felügyeleti hatóságok szaktudáshoz juthassanak az innovatív vállalkozásokkal folytatott együttműködésen keresztül, és megismerjék az új technológiákat és üzleti modelleket. Ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti szabályozó szervek és a felügyeleti hatóságok minden tagállamra kiterjedően koordinálják a reakcióikat, hogy ne gördítsenek akadályokat a digitális pénzügyi szolgáltatások integrált piaca elé. 12

13 A pénzügyi technológiákról folytatott nyilvános konzultációját 11 követően a Bizottság 2018 elején uniós cselekvési tervet terjeszt majd elő, amely meghatározza, hogy milyen részletes intézkedéseket kell hozni az említett kihívások kezelése és a digitális pénzügyi szolgáltatások integrált piacának lehetővé tétele érdekében. Az ebbe az irányba tett első lépésként az uniós integrált felügyeleti keretet kell kiigazítani, hogy figyelembe vegye az új fejlesztéseket. Az ezt a közleményt kísérő javaslatok előírják az európai felügyeleti hatóságok számára, hogy feladataik elvégzése során vegyék figyelembe az innovációval és a technológiai fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket. A javaslatban figyelembe vett további kihívást a nemzeti technológiai innovációs instrumentumok és eszközök jelentik, például a nemzeti felügyeleti hatóságok által felállított innovációs központok és kötöttségek nélküli tesztelési lehetőségek. A javaslat értelmében az európai felügyeleti hatóságok megbízást kapnának a felügyeleti konvergencia előmozdítására, különös figyelmet fordítva az innovációra és a technológiákra, információk és a bevált gyakorlatok cseréje, valamint adott esetben iránymutatások és ajánlások révén. A hatóságok felkérést kapnak például arra, hogy minden nemzeti felügyeleti hatóság körében mozdítsák elő a technológiai hozzáértést, a kiberfenyegetésekre, biztonsági eseményekre és támadásokra vonatkozó információmegosztással párhuzamosan A technológiafüggőség a kiberbiztonsági aggályokat is növeli. A pénzügyi szolgáltatások és a szolgáltatók biztonsága és operatív integritása gyorsan változik, és koordináltabb választ kíván az európai szabályozás és felügyelet részéről. A kiberbiztonság és az ellenállóképességet szolgáló intézkedések koordináltabb megközelítése révén az európai felügyeleti hatóságok az európai pénzügyi szektor biztonságának és integritásának javításához is hozzájárulnak majd. Az információmegosztási és analitikai központok szerepe különösen fontos a pénzügyi szolgáltatások és a közszektor közötti, kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos információmegosztáshoz szükséges bizalom megteremtésében. 6. Következtetés Az európai gazdasági növekedés stabilizálódásával ideje kihasználni a jelenlegi lehetőséget arra, hogy az EU a gazdasági és monetáris unió hosszú távon fenntarthatóbbá tétele és az egységes piac felélénkítése érdekében kiigazítsa struktúráit. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú az erősebb pénzügyi integráció, amely jelentős előnyöket hoz az Európai Unió, annak polgárai és vállalkozásai számára. Az integráció most zajló folyamatán túl a pénzügyi szektornak át kell alakulnia, és

14 igazodnia kell a változásokhoz, amelyekkel a technológiai fejlődés, valamint a beruházások és a gazdasági fejlődés fenntarthatóbb pályájának biztosításában betöltött teljes körű szerepe jár. Az uniós felügyelet minősége és konvergenciája kulcsfontosságú lesz a pénzügyi szektor fejlődésével összefüggő előnyök kiaknázásában és a kihívások kezelésében. Az ezzel a közleménnyel együtt ma előterjesztett javaslatok konkrét lépéseket tartalmaznak a felügyeleti konvergencia minden piaci szegmensre kiterjedő felgyorsítása, valamint a tőkepiacokon a központosított és egységes felügyelet megvalósítása érdekében. Emellett a javaslatok a fenntartható beruházások és finanszírozás terén az EU vezető szerepének további erősítését és a pénzügyi technológiában rejlő lehetőségek és kihívások kezelését célzó első jogalkotási lépéseket jelentik. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot e javaslatok kiemelt ügyként való megvitatására és elfogadására, hogy azok még a jelenlegi jogalkotási ciklus évi vége előtt hatályba léphessenek. A Bizottság ezzel egyidejűleg továbbra is szoros párbeszédet folytat minden érintett érdekelt féllel ezen a fontos területen. 14