História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Magyar sors Csehszlovákiában, Képek Szociálpolitika az ókori Athénben Képek iii

4

5 1. Magyar sors Csehszlovákiában, VADKERTY Katalin Magyar sors Csehszlovákiában A második világháborút követő kitelepítési akciók kritikai felül-vizsgálatát a térségben a magyar történetírás kezdeményezte az 1980-as évek közepén. Mind a szocialista, mind a nyugat-európai országokban a kitelepítések kérdése napi politikum volt. Hiszen jelen volt az a tízmilliónyi német, akiket a keleti térségből nyugatra űztek vagy elpusztítottak. És mindezt összekötötték a II. világháború miatt a németeket terhelő felelősség megállapításával: a közgondolkodás nem tágított a kollektív felelősség teóriájától. A magyar történeti irodalomban a kollektív felelősség elvének vizsgálata egyrészt a németellenesség hagyományanyagának felülvizsgálatát, másrészt a magyarság, illetve a szlovákság ki- és betelepítésének történettudományos tárgyalását jelentette. Szakítást évtizedes beidegződöttségekkel a közgondolkodásban ben nemzetközi történészkonferencia foglalkozott a németek kitelepítésének történetével, a találkozó megrendezésében a História kezdeményező szerepet játszott. És kezdeményező szerepet játszott abban is, hogy a hazai kitelepítések történelmét a második világháborút lezáró békék egyik tarthatatlan elemeként mutassa be. Kitágítva a földrajzi horizontot, rámutatva, hogy Közép- és Délkelet-Európában milyen tragédiához vezetett, amikor az etnikai szállásterület határait az évi állami ha-tárokhoz akarták igazítani. Most a kitelepítések újabb fejezetét tárta fel szlovákiai magyar történész kollégánk. Az eddig ismert német, magyar szlovák kitelepítési akciók után újabb emberellenes cselekedetsorozatot. És mindez a térségben legdemokratikusabbnak mondott Csehszlovák Köztársaság területén... Az április 5-én Kassán kihirdetett kormányprogram K. Gottwald által megfogalmazott VIII. fejezete együtt említi a németeket és a magyarokat, s kollektív bűnösségükre hivatkozva egyenlő jogfosztást követel. Az említett nemzetiségűek közül a csehszlovák állampolgárságot csak a fasizmus ellen aktívan harcolók kaphatják vissza, míg a többieket az állampolgárság megvonását követően hontalanokká nyilvánítják, s örök időkre kitiltják őket a köztársaságból. Az így hontalanokká vált németek és magyarok vagyonáról a kormányprogram IX. fejezete rendelkezik. Kimondja, hogy földtulajdonuk s a rajta álló épületek az állam tulajdonába mennek át. A kormányprogrammal párhuzamosan a nemzetállami koncepció megvalósítását biztosította az összes a németeket és a magyarokat egyaránt érintő elnöki rendelet, törvény, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei és rendeletei. Ezek az állampolgárságuktól megfosztott németektől és magyaroktól elvették a vagyonukat, elrendelték a közalkalmazottak, majd a magánalkalmazottak elbocsátását, beszüntették a nyugdíjak, a kegydíjak és a neveltetési segélyek folyósítását, betiltották esetünkben a magyar nyelv használatát nemcsak az iskolákban, a templomokban, a közéletben, de még a magánéletben is. A kollektív bűnösség alapján elkobzott gazdaságokat szláv belföldi telepeseknek utalták ki. Kényszerközmunka 1945 tavaszán és őszén A történelemben általános jelenség, hogy a hadviselő államok kormányai a frontok átvonulása után a háborús károk helyreállítására, a békés élet feltételeinek megteremtésére elrendelik az ország összes felnőtt polgárát egyenlő mértékben érintő közmunkát. A Csehszlovák Köztársaságban a közmunka a magyarok és a németek esetében büntetéssé vált, s a kényszerközmunka történetének ún. előfázisában, 1945 márciusa és októbere között a behívás indoka a kollektív bűnösség volt. A behívást a belügyminiszter jóváhagyásával a rendőrség hajtotta végre, s a nagyobb települések polgárait, az értelmiségieket, az iparosokat és a kereskedőket érintette. A tavaszi hónapokban Kelet-Szlovákiára korlátozódott, de júniustól már Nyugat-Szlovákiában is érvényesítették őszén a 88/1945. sz. elnöki rendeletre hivatkozva a Belügyi Megbízotti Hivatal által október 18-án kiadott határozat alapján összeszedték a magyar férfiakat. Az akciót összehangolták Dél-Szlovákia magyarlakta településeinek szlovákokkal való betelepítésével. A magyarok kényszerközmunkájának ebben az első, 1945 októberétől január közepéig tartó csak a nyugat-szlovákiai járásokat érintő szakaszában a hivatalok még számoltak a kirendeltek hazatérésével, de csak a magyarkérdés végleges rendezése után. Az eddig feltárt jegyzékek szerint a behívott magyarokat Prága, Kolín, Jičín, Tábor, Benešov, Plzeň, Pardubice, České Budejovice, Ostrava, Milevsko és Zlín állomásokra szállították. A szerelvények befutása után az állandó 1

6 mezőgazdasági cselédekre váró cseh gazdák és gazdaságok csalódottan vették tudomásul, hogy a magyarok kirendelése három hónapra szól, s ezt követően a rendeletek szerint hazatérhetnek. Az december 15-i összesítő jelentés alapján 9247 magyar férfit és nőt szállítottak ki, 4337 mezőgazdasági munkást, 4728 önálló gazdát. Önként ment 35 cseléd, 3 inas és 144 háztartási alkalmazott. A jelentés nem említi a magyar értelmiségieket, feltételezhetően ők is a mezőgazdasági munkások között szerepelnek. Sajátos kísérlet a munkaerőhiány megszüntetésére Csehországban már 1945 tavaszán érezhető volt a munkaerőhiány, mert a front közeledtére sok német, köztük jelentős számú szakmunkás hagyta el az országot tavaszára a munkaerőhiány olyan méreteket öltött, hogy az ipari termelés mellett veszélyeztette a mezőgazdaság működését is. Az februári hivatalos felmérés szerint munkaerő hiányzott, de számuk a még munkaviszonyban lévő német munkás fokozatos kitelepítésével az év szeptemberére főre növekedik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a mezőgazdaságban 1930-hoz viszonyítva másfél millió hektárral nagyobb területet kellett megművelni. A csehszlovák kormány február 19-i ülésén a mezőgazdasági munkaerőhiányt a Szlovákiában sok gondot okozó, nem dolgozó magyarok mozgósításával akarta megoldani. A tervet egyedül a külügyi államtitkár ellenezte, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy a magyarok szabadon mozogjanak a cseh országrészekben. A kérdést a külföldi megítélés szempontjából előnytelenebb munkatáborok beiktatásával akarta megoldani. Mivel a németek tömeges kitelepítése a tervezettnél korábban, 1946 nyarán megkezdődött, veszélybe került a termés betakarítása is. A kormány a munkaerőproblémát kezdetben önkéntes munkások toborzásával akarta megoldani úgy, hogy a szlovákokkal párhuzamosan megszólítja a hontalanná vált magyarokat is. Ezzel a céllal hirdette meg július 16-án a szlovák földművesek baráti segítsége a cseh mezőgazdaságnak nevet viselő akcióját, s a toborzást július 22 augusztus 22-re időzítette. A magyarok beszervezését azért is sürgette, mert időközben befejezték a déli magyarlakta települések elszlovákosítását biztosító belső szlovák betelepítési tervet, s végrehajtásához szabad gazdaságokat, elszállásolási lehetőséget kellett biztosítani. Így lett az eredetileg szlovákokat érintő gazdasági akcióból politikai, nemzetiségi kérdés. A költséges akció kb szlovák munkavállalásával végződött. A magyar önkéntesek, zömmel reszlovakizáltak száma az egyik jelentés szerint 1919, a második szerint A magyarok elutasító magatartása meglepte a csehszlovák kormányt, s keresni kezdte a jelenség okait. Z. Nejedlý ezt a magyarok félelmében látta. A magyarokat megfélemlítette a hivatalok magyarellenessége, a gyűlölködés, de Magyarországot is vádolta, szerinte ellenpropagandát fejtett ki, amit még eredményesebbé tett a szlovákiai magyar papok lebeszélő akciója. Mivel a magyarok akkor sem mozdultak meg, amikor a csehszlovák kormány külföldi munkaerő behozataláról tárgyalt, az önkéntes toborzást irányító és végrehajtó szlovákiai szervek a kényszerítés bevezetését ajánlották. A kényszerítés elrendelése előtt még egy utolsó próbát tettek augusztus 6 7-én Pozsonyban értekezleten találkoztak a belügy, a szociális ügyek munkatársai, valamint Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) képviselői, s megbízták a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy az SZTH közreműködésével dolgozza ki és készítse elő a toborzás második szakaszának a tervét. Együttműködésük eredménye az augusztus 23-i belügyi körlevél, amelyben a korabeli propaganda szlogenjével megszólították a szlovák lakosságot is, de igazi céljuk a magyarok megnyerése volt. Társadalmi helyzetük javítását ígérték nekik, s mindenben egyenlő jogokat a cseh és a szlovák munkavállalókkal. A magyar földművesek nem mozdultak, saját földjeiket művelték, a polgárság számára pedig idegen volt a mezőgazdasági munka. Nem jelentkeztek. Kényszerítés és végrehajtás A csehszlovák kormány, az érintett minisztériumok, megbízotti hivatalok és az SZTH már 1946 szeptemberében kidolgozták a kényszerítéshez szükséges irányelveket. Az SZTH elnöksége november 4-én körlevelében megnevezi azokat a járásokat, ahonnan minden magyar nemzetiségű személy átcsoportosítható. Meghatározta azt is, hogy kiket kell magyarnak tekinteni. Azokat, akik 1940-ben, ill ban magyarnak jelentkeztek, akiket a 33/1945. sz. elnöki rendelettel megfosztottak csehszlovák állampolgárságuktól, s ezt nem is kapják vissza, s végül, akik földbirtokát a 104/1945., a 108/1945. és a 64/1946. sz. törvények alapján elkobozták. A körlevél a 88/1945. sz. elnöki dekrétummal ellentétben kijelenti, hogy a behívás alanya nem csupán a 2

7 munkaköteles egyén, hanem a hozzá tartozó egész gazdasági egység, vagyis a családfővel egy háztartásban élő összes személy. A csehszlovák kormány a magyarok kényszerközmunkájával november 19-én foglalkozott, s megszervezte az akcióban közreműködő cseh és szlovák hivatalok munkáját koordináló Központi Toborzási Bizottságot, amelyben a cseh felet a szociális, belügy- és a földművelésügyi minisztériumok képviselték, a szlovák felet a tárcáknak megfelelő szlovákiai megbízotti hivatalok. A kormány a kényszerítést toborzásnak nevezte el. A Központi Toborzási Bizottság szlovák részlege megszervezte a járási toborzási bizottságokat, míg ezek munkatársai a helyi toborzási bizottságokat. A kényszerközmunkások kiválasztása, a névjegyzékek elkészítése a járási bizottságok feladata lett. A jegyzékből törölt személyek adatait felterjesztették a központba, mert a törlésről egyedül itt határozhattak. A helyi toborzási bizottságok tagjai lettek a végrehajtók. Ők segítették a járási munkatársakat és a karhatalmistákat. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége november 14-i ülésén foglalkozott a magyarok kényszerközmunkájával. Több lehetőséget tárgyaltak meg. Az első a 88/1945. sz. elnöki rendelet betartásával kb ideiglenes munkaerővel számolt. A második lehetőség a közmunkát összekapcsolta a szlovákiai magyarkérdés rendezésével, s egész családok kiszállítását javasolta. K. Gottwald többszakaszos, szociálisan motivált terve 50 ezer vagyontalan, ill. kisebb földbirtokkal bíró család, vagyis kb. 150 ezer fő csehországi letelepítését tartalmazta. Az elnökség tagjai a Csehországban eluralkodott németellenes hangulat alapján szóltak a cseh lakosság várható véleményéről is. A magyarok betelepítését meg kell magyarázni, nehogy a helyi lakosság azt higgye, hogy kikergettük a németeket, s behozzuk a cigányokat magyarokat. A magyar kényszerközmunkások első transzportja november 19-én indult, az utolsó február 27-én. Elszállításuk a belügyminisztérium rendelete szerint a cseh és a szlovák karhatalmi erők feladata lett, s hat speciálisan erre a célra megszervezett parancsnokság irányította (Galánta, Párkány, Ipolyság, Kékkő, Feled, Rozsnyó). A begyűjtés belügyi forgatókönyve a következő volt: a paracsnokság által meghatározott napon és órában általában reggel hatkor a kivezényelt egység katonái körülzárták a községet. Ezt követően egy felfegyverzett katona, egy rendőr és a helyi toborzási bizottság egy tagja vagy a helyi komisszár kikézbesítette a behívókat, s két három óra elteltével megkezdték a család felpakolását a nyitott katonai teherautókra. A humánus kitelepítők A szállítással kapcsolatban a csehszlovák hatóságok következetesen ismételgetik a humánus jelzőt, amit a kényszerközmunka jellege nemcsak megkérdőjelez, de meg is semmisíti, ráadásul december február között mérték az évtized legalacsonyabb hőmérsékletét. Nappal mínusz C-ot, éjszaka mínusz C-ot mutatott a hőmérő. A nagy hidegben az érsekújvári rendőrparancsnok jelentése szerint az asszonyok sírtak, mert a gyermekek a hidegtől szinte megdermedtek. Drámai órákat éltek át az február 10-én deportált kajali és tósnyárasdi családok. Berakodóállomásuk Galánta volt. A nőkkel, gyermekekkel teli, nyitott teherautók a hófúvásban a Királyrév Galánta közötti úton megrekedtek, s a kiszabadításukra érkezett segítség sem tudott értük semmit tenni. A szél újabb és újabb hótorlaszokat emelt. A farkasordító hidegben a nyitott teherautók másnap délig vesztegeltek az országúton, s a jelentés szerint a nők és a gyermekek majdnem megfagytak. Az első, októberi és novemberi transzportokkal kiszállított családok magukkal vihették a tűzhelyeiket, s így enyhítették a vagonok hidegét. Január elsején a Szlovák Telepítési Hivatal elrendelte, hogy akadályozzák meg a tűzhelyek elvitelét, mert az átcsoportosított magyarok házait lakható, azonnal használható állapotban kell átadni a bizalmiaknak, a kolonistáknak. A hivatalok által biztosított melegedő kocsik hatékonysága megkérdőjelezhető, mert a rossz technikai állapotú vagonok oldalán, a többcentis nyílásokon szabadon befújt a szél. A kitelepítés mérlege A magyarok deportálását a külügyi államtitkár személyes távirata alapján február 27-én végleg beszüntették. A kényszerközmunka 394 községet, 9610 gazdasági egységet, főt érintett, akik 6596 lakóházat és kat. holdnyi birtokot hagytak Szlovákiában. Az önkéntes munkavállaló családok száma 2154, ami 2489 személyt jelentett. Velük együtt család, személy benne 5422 hat évnél fiatalabb gyermek távozott a cseh országrészekbe. A kényszerkitelepítettek járásonkénti megoszlása a következő: 3

8 Járás Községek száma Személyek száma Feledi Somorjai Zselízi Tornaaljai Dunaszerdahelyi Komáromi Párkányi Királyhelmeci Ogyallai Korpona Ipolysági Szepsi Rozsnyói Galántai Kékkői Vágsellyei Lévai Ersekújvári A deportálások hírére a félelemben élő magyarok menekülni kezdtek. Magyarországon kerestek menedéket. A Duna menti községek lakossága a legszükségesebb holmijával, csónakkal kelt át a jeges Dunán. A karhatalmi erők parancsnoksága a menekülők visszatartására és megrettentésére engedélyezte a fegyverhasználatot. Így a menekülőket gyakran kísérte fegyverropogás. A sebesülteket Magyarországon kezelték, mert nem voltak hajlandók visszatérni Csehszlovákiába. Halálesetet csak a somorjai járásból jelentettek, amit a szlovák hivatalok gútori incidensként emlegettek. A csehszlovák határőrség jelentése szerint felszólították a Dunán csónakokban menekülőket, forduljanak vissza, de szóbeli felhívásukra állítják a magyar határőrség puskatűzzel válaszolt, amit a csehszlovák határőrség csupán viszonozott. A kb. 240 menekülő egy csónak kivételével partot ért Magyarországon. A visszafordult csónak hazahozta a hátulról fejlövést kapott Sindler Ferenc holttestét. Magyarok Szlovákiában

9 Év Szlovákia * Az évi népszámláláshoz képest is több mint 200 ezer főnyi veszteséget kisebb részben a háborús veszteség, illetve a menekültek, kitelepítettek létszáma, alapvetően pedig az a rendelet magyarázza, amely a csehszlovákiai magyarokat annak fejében hagyta meg vagyoni és állampolgári jogaikban, amennyiben magukat szlovákoknak vallották. A korabeli külföldi és magyar sajtó több halálesetet említ (pl. négy muzslai lakosét), de a csehszlovák hatóságok csak a katonaság által jelentett eseteket ismerték el. A katonák fegyvere gyakran elsült. Szencen pl. felszólítás nélkül, kb. 40 m távolságból lőtték le a Bogár utcában ittasan magyarul éneklő középkorú férfit. A deportálást végző parancsnokok is több halálesetet jelentettek, az indok következetesen a pisztoly véletlen elsülése. Többen öngyilkosok lettek, mások különösen a beteg és idős emberek a bepakolást vagy az indulást követően haltak meg. Sokan végigszenvedték az út borzalmait, s kinn, a cseh országrészekben haltak meg. Ott is vannak eltemetve. Nemzetközi tiltakozás A csehszlovák kormány a magyarok kényszerközmunkájának elrendelésekor azt remélte, hogy a külföld elfogadja az önkéntességről, a humánusan végrehajtott belső migrációról szóló magyarázatát. Nem így lett. A Prágában akkreditált diplomaták és újságírók gyorsan feltárták a valóságot. A külföldi sajtó már november harmadik hetében deportálásokról írt, s a legélesebben fogalmazó amerikai újságírók a kényszermunka rabszolgamunka szókapcsolatot használták. A csehszlovák kormány megrettent, attól tartott, hogy ha a Négyek Tanácsa és a Biztonsági Tanács ülése előtt híre kel a nemzetiségi megkülönböztetésnek, Csehszlovákia kellemetlen helyzetbe kerül. Az aggodalmaskodókat V. Clementis államtitkár a következő szavakkal nyugtatta meg : A határainkon belül élő magyarokkal úgy bánhatunk, ahogyan az nekünk tetszik. A külföldi kormányok közül elsőként a magyar kormány kért felvilágosítást, és ítélte el az akciót november 23-án jegyzéket intézett a csehszlovák kormányhoz, majd a muzslai, köbölkúti és a somorjai atrocitások ellen tiltakozott az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió budapesti képviselőinél. A magyar kormány lépését a csehszlovák kormány az ország belügyeibe való beavatkozásként értékelte. Kijelentette, hogy Magyarország megszegte a lakosságcsere-egyezményt, viselje a felelősséget. A magyar kormány november 29-i ülésén visszautasította a csehszlovák vádakat, s kijelentette, nem revizionizmus, ha szót emelünk a határon kívüli magyarokért,...mert a csehszlovák hatalom deportál, német mintára deportál. A Csehszlovákiában perbe fogott háborús bűnösök nemzetiségi megoszlása szlovák nemzetiségűek 2815 (31,41%) 5

10 magyar nemzetiségűek (55,18%) német nemzetiségűek (12,31%) egyéb nemzetiségűek 106 ( 1,10%) A katolikusok nevében Mindszenty József hercegprímás ítélte el a deportálásokat. Összegyűjtötte a szlovákiai katolikus lelkészek jelentéseit. A deportálások elleni fellépést kérte Griffin és Spellmann angol prímásoktól. Levelében megjelenítette a szlovákiai magyarok kényszerközmunkáját, a végrehajtás embertelenségét, s rámutatott, nem közmunkáról van szó, mert az érintetteknek elkobozzák minden ingó és ingatlan vagyonát. Úgy érzi, joga van feltárni a valóságot, mert a magyar püspöki kar nem nézte tétlenül a zsidók deportálását sem, s ezzel kb ember életét mentette meg február 5-én VI. György angol király és Truman amerikai elnök segítségét sürgeti. Mivel a csehszlovák kormány tovább deportált, február 10-én Mindszenty a párizsi konferenciához fordult. Megszólaltak a magyar demokraták is. Nevükben az 1938 előtti Csehszlovákiát jól ismerő Zsolt Béla mondott elítélő szavakat. A csehszlovák nacionalizmust a fasizmushoz hasonlította, s kiemelte, hogy a Dél-Szlovákiába irányított szlovák tisztviselők zöme a fasiszta Hlinka-gárda tagja volt. A magyarokkal szemben alkalmazott fasiszta módszerekre hivatkoznak elítélő nyilatkozatukban a magyar antifasiszták is. A szlovákok részéről elsőként a rozsnyói katolikus segédpüspök, R. Pobozny szólalt meg. J. Beran prágai érseknek küldött levelében az embertelen hidegre hivatkozik, s legalább az akció átmeneti leállítását kérte. P. Jantausch nagyszombati püspök a szlovák legfelsőbb szervekhez intézett memorandumában bebizonyítja, a magyarok kényszerközmunkája törvénytelen. Elismeri, a közmunka rendhagyó idők, rendhagyó rendelkezése, de a magyarokkal szemben nem tartják be a 88/1945. sz. elnöki rendelet előírásait. Rámutat, hogy a magyarok nyugodtan várták a Csehszlovák Köztársaság felújítását, s váratlanul érte őket a háborús bűnösség vádja, az általános nemzeti megkülönböztetés és a bűntelenek megbüntetése. A hivatalok embertelenségét több példával bizonyította. A magyar kényszerközmunkások kárára elkövetett atrocitásokról a külföldön elterjedt híreket a csehszlovák kormány november 29-i ülésén hozott határozata értelmében vissza kell utasítani, bár bizonyos incidensek megtörténtek..., néhány helyen a végrehajtók nagyon hevesen intézkedtek..., de nincs szó tervezett atrocitásokról. Hazatérés és kárpótlás A kormány határozata értelmében a kényszerközmunkások zöme január 7-április 11. között hivatalos transzportokkal hazatérhetett szlovákiai lakóhelyére. A határozat váratlanul érte a hivatalokat és különösen a magyarok vagyonába ültetett szlovák kolonistákat. A hivatalok szerint a hazatérők megbolygatják a betelepített szlovákok nyugalmát. Idegesek, bizonytalanok lettek, bár a kormány rendelettel biztosította számukra a magyarok vagyonát, mert kimondta, csak a szabadon maradt birtokok gazdái jogosultak eredeti gazdaságukra. A magyarok kis kivétellel nem fogadták el a sajátjuk helyett felkínált idegen birtokokat. A sajátjukat követelték. A hazatérő magyarok és a házaikba betelepített szlovákok között kialakult feszült helyzetben gyakran került sor tettlegességre, s egy esetben a jogos tulajdonához ragaszkodó volt szlovák partizán agyonlőtte a megegyezni akaró magyar gazdát. A magyar kényszermunkások a hivatalos kimutatások szerint korona értékű vagyont hagytak Szlovákiában. Az elveszett és tönkretett ingóságokért járó kárpótlást 1949-től osztályalapon rendezték, amit augusztus 25-től már a mezőgazdaság kollektivizálása motivált. Ez azt jelentette, hogy a nem automatikusan kérelmezett kárpótlást a kormány maximálta, s a kérelmezőket a következő négy csoportba osztotta. Valós kár Kárpótlás koronában koronáig koronáig

11 koronáig 6500 ennél több korona 8000 Az átalány és az osztályszemlélet praktikusan azt jelentette, hogy a kisebb károkat teljes összegben megtérítették, a nagyobb károkért átalányt fizettek, de ezt is csak akkor, ha a gazdák teljesítették beadási kötelezettségüket, ill. a szövetkezeti tagok jó munkát végeztek a közösben között 7127 családnak koronát fizettek ki, vagyis családonként 4433 koronát. 2. Képek 7

12 8

13 9

14 10

15 11

16 1. Szociálpolitika az ókori Athénben FIGYELŐ SARKADY János Szociálpolitika az ókori Athénban Kr. e század A szociálpolitika általános sajátsága: igyekszik enyhíteni a szegénységet vagy még inkább a vagyoni különbségek negatív hatásait a társadalom életére, a politika egyensúlyára vonatkozóan. Milyen a szegények helyzete, mit tesznek a szegényekért? Ez az általános kérdés minden társadalmi vezető réteget és állami adminisztrációt érdekelt. Most az athéni demokrácia megoldási törekvéseit mutatjuk be. Az athéni demokráciát és általában a demokráciát a görög közvélemény a szegények államának tekintette. Alapvetőnek látták azt a tényt, hogy mivel a társadalomban többnyire a szegények vannak többségben, s a demokráciában a többség dönt, ott tehát a szegények uralkodnak. A szegénység fogalma persze viszonylagos; a felső réteg tagjai, a leggazdagabbak könnyen sorolták ide a középrétegeket is, saját magukkal szembeállítva. Mindenesetre a demokratikus államberendezés lehetőséget biztosított arra, hogy a szegényebbek az állami politika rangjára emelhessék helyzetük javítását. A földkérdés A gyarmatalapítások tucatjával hozták létre az új poliszokat új földön, új birtokoscsoportokat. A régi és új államok belső életének problémái a szociális feszültségek és azok feloldásának kísérletei gyakran forogtak a földkérdés körül. Ennek a tendenciának egyik speciális megvalósulása a kléruchia rendszere (kléros = földparcella, echein = birtokolni). A kléruchiák intézménye korán megjelenik az athéni történelemben; már Salamis szigetére, amelyet a Kr. e. 6. század elején Solón idejében és ösztönzésére foglaltak el a megaraiaktól, kléruchosokat telepítettek. A Kr. e. 6. század vége felé készülhetett az a felirat, amely szabályozza és rögzíti a Salamison élő athéni kléruchosok (lényegében katonai telepesek) jogait és kötelességeit. Itt a földbirtokjuttatás természetes ellentételezése a fegyveres őrszolgálat. Nagyjából ugyanebben az időben a levert chalkisiektől elkobzott földön ötezer athéni kléruchost juttattak földbirtokhoz. Itt a terjeszkedés, a nagyhatalmi politika támaszpontszerzési törekvése és a szegények földhöz juttatásának szociálpolitikai tendenciája egy akcióban, együtt jelenik meg. Es ez a gyakorlat uralkodik a Kr. e. 5. század kléruchiaalapításaiban is. Ezek a telepek nem lettek új, önálló államok, mint a nagy gyarmatosítás korának alapításai. Lakóik athéni polgárok maradtak, azok jogaival és kötelességeivel. Telepeik egyaránt szolgálták Athén politikai uralmának és gazdasági forrásainak, kereskedelmi útjainak, ellátásának biztosítását. A kléruchiaalapításban a szegényebbek jutnak viszonylagosan nagyobb előnyökhöz. Ezt olykor határozottan meg is fogalmazzák. A Kr. e. 5. század közepén például megalapítják az athéniek a thrák tengerparton Brea gyarmatvárost; az alapításról rendelkező néphatározatban kimondják, hogy a gyarmatosítók a szegényebb néposztályok soraiból kerüljenek ki. A csúcsponton, a peloponnésosi háború kitörése idején (Kr. e. 431), körülbelül 100 ezer athéni polgár élt a kléruchiákban. A háború végén, Kr. e. 404-ben, miután Athén katasztrofális vereséget szenvedett, ki kellett üríteni a kléruchiákat; Athént a nyomorba jutottak tömege öntötte el. Az élelmezési gondok enyhítése Az állampolgárok ellátása, élelmezésük biztosítása központi állami feladat. A földbirtokhoz juttatás, a saját létalap biztosítása is korai formája volt az önellátásra való törekvésnek, s végigkísérte a további időket is. De a klasszikus kor nagyvárosaiban, az ipar és a kereskedelem fejlődésével, már más formában is felvetődik az ellátás kérdése s ezek a nagyvárosok sokszor, így Athén is, a demokratikus fejlődés központjai. A lakosság növekedésével párhuzamosan ellátásuk egyre inkább külső forrásokat igényel, mindenekelőtt gabonabehozatalt. 12

17 A behozatal növekedése századokon keresztül csak nehezen tartott lépést a belső szükséglet növekedésével. A rendkívüli, ingyenes vagy kedvezményes gabonát juttató külföldi ajándékok különösen örvendetes alkalmaknak számítottak. Híres a Kr. e. 5. század közepén az egyiptomi fejedelem nagy mennyiségű ajándék-gabona szállítása sajátos következményei miatt is. Ebből az alkalomból kezdték kímélet nélkül alkalmazni Periklés polgárjogi törvényét (Kr. e ), amely csak a mindkét ágon athéni származású lakosoknak adta meg a polgárjogot. Ingyengabonát tudniillik csak az kapott, aki bizonyítani tudta athéni polgárságát. Plutarchos (Kr. u. 50 k. 120) éppen ezzel a törvénnyel kapcsolatban beszéli el az esetet:... olyan törvényjavaslatot fogadtatott el, amelynek értelmében csak azok lehetnek athéni polgárok, akiknek szülei mindkét ágon athéni származásúak. Mikor aztán az egyiptomi király negyvenezer medimnos gabonát küldött a városnak ajándékba, és a gabonát kiosztották, a törvény alapján eljárást indítottak igen sok törvénytelen származású személy ellen, akiknél erről eddig megfeledkeztek, de most közülük sokan besúgók feljelentésének estek áldozatul. Csaknem ötezer athénira bizonyították rá a törvénytelen származást, majd eladták őket rabszolgának; azok száma pedig, akik athéniaknak minősültek, és megtarthatták állampolgárságukat, tizennégyezer-negyven volt. A számok bizonytalanságában az látszik biztosnak: a több mint kétmillió liter gabona nagyon jelentős tételt képviselhetett az athéni közellátásban. Érthető, hogy a jogosultak körének megállapítása kegyetlen vitát váltott ki. A szociálpolitikai kedvezmények magától értetődően csak a teljes jogú polgárságot illették meg. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ez esetben magának a polgárjognak a határai váltak kérdésessé, s az athéni polgárság szűk látókörű önzése teljes kíméletlenséggel nyilvánult meg. Ezt a szociálpolitikát a közvetlen előnyök kihasználása, a távolabbra néző szempontok hiánya jellemzi. Szolidaritás társadalmi méretekben Közvetlenül, a szó szorosabb értelmében is, szociálpolitikai tevékenység volt az elesettek hozzátartozóiról és a munkaképtelen nyomorékokról való gondoskodás. A társadalmi gondoskodás eleinte alapvetően a háborúk áldozataira, illetve hozzátartozóikra terjedt ki. A haderő zöme Solón korában független birtokosokból, jellegzetesen a középrétegekből állott. Ebben a korban már erőteljesen nyilatkozik meg a szilárd polisz-közösség szolidaritása, amely nem hagyja magukra az érte elesettek hátramaradottait. A háborúban megnyomorodottak ellátását később kiterjesztették minden nyomorékra és munkaképtelenre (adynatos). Az állam gondoskodott minden rászoruló polgáráról. Ugyanakkor azonban végbement egy szűkítés is, támogatást csak a valóban rászorulók kaphattak. A jogosultságot egy alacsonyan megszabott vagyoni cenzus határozta meg: a 3 minánál (= 300 drachma = 1800 obulus) kisebb vagyonnal rendelkezők részesültek állami juttatásban. Ahogy Aristotelés leírja saját kora állapotait: Felülbírálja a tanács a munkaképteleneket is. Van ugyanis egy törvény, amely elrendeli, hogy a három minánál kisebb vagyonúakat, akik testileg annyira rokkantak, hogy nem képesek semmi munkát sem végezni, vizsgálja felül a tanács, és adjon az állam terhére eltartásukra mindegyiknek naponként két obulust. Ezek számára is van egy sorshúzással kijelölt kincstárnok. Ez az intézkedés már valóban szociálpolitika, a szó szoros értelmében. A létminimumot biztosító segély állampolgári jogon jár, azzal az ésszerű és igazságos korlátozással, amely a vagyoni helyzet figyelembevételén alapul. Az állampolgárnak feltétlen joga a megélhetés; ennek alapja saját vagyona vagy munkaképessége, de ha egyik sincs, az állam tartja el. A nyomorék vagy koldusszegény ember sem ment koldulni. A közélet gazdag és előkelő szereplői gyakran találhattak alkalmat arra politikai befolyásukat, tekintélyüket is növelve, hogy segítsenek szegényebb polgártársaikon. Jellegzetes példa erre Kimón (Kr. e. 5. század első fele) viselkedése, aki még kertjeit is megnyittatta polgártársai előtt, hogy ki-ki kedve szerint szedjen a gyümölcsökből. Hasonló gesztus volt az is, hogy időnként fényesen megvendégelte őket (vagy legalábbis hihetőbb hagyomány szerint szűkebb közösségét, démosztársait). Rossz nyelvek szerint Periklés, aki nem rendelkezett nagy magánvagyonnal, a politikai versengésben ennek ellensúlyozására kezdte a különböző állampolgári tevékenységek díjazását az államkincstárból. Nem feledhetjük el azonban, hogy a poliszpolgárok felfogásában az állam vagyona a szó legszorosabb értelmében az államot alkotó polgárok vagyonának számított, s ezt felhasználni teljesen jogosnak tartották, ha a nagy közös célok, főleg a háborúk, nem vették igénybe a tartalékokat. Ünnepek és osztogatás 13

18 Ez érvényes az ugyancsak Periklés által bevezetett ünneppénzek (theórika) esetére is, amelyek elsősorban a nagy Dionysia-ünnepek színházi előadásainak látogatását tették lehetővé minden polgár számára. (Később ennek a pénznek az osztogatását egyre több ünnepre is alkalmazva erőteljesen kiterjesztették.) Maguk az ünnepek is amelyekben gyakran központi szerepe volt a régi kultikus szokásokban gyökerező áldozati lakomának alkalmat szolgáltattak a javak (ez esetben ennivaló) osztogatására; minél nagyobb állami ünnepről volt szó, annál nagyobb mértékben. Az állami ünnep egyben néplakoma (démothoinia); az államköltségen vásárolt áldozati állatok húsát többnyire a helyszínen megsütötték és elfogyasztották, de volt olyan eset is, amikor a húst nyersen osztották szét, és mindenki hazavihette elkészíteni; nem alaptalanul emlegették ezeket az ünnepeket húsosztás (kreanomia) néven is. Az ünnepeken a nép ellátásáról nemcsak az állam, hanem a gazdagabb polgárok is gondoskodtak. Athénben a phylé-, phratria- és démosztársak megvendégelése nemcsak régi szokás volt, nemcsak erkölcsi kötelességnek számított, hanem gyakran leiturgiaként, közszolgálatként rótták ki a vagyonosokra. Nem egyszer előfordult a túlteljesítés is: a tekintélyre és népszerűségre vágyó gazdag polgárok az előírtnál fényesebb lakomákat rendeztek. Ezek az alkalmak természetesen jól jöttek a szegényebbeknek, bár kifejezetten szegényeken segítő jellegük és céljuk nem volt. A közösségi összetartás erősítésére a polgárokat ajándékozták meg, nem a szegényeket. 2. Képek 14

19 15

20 16

21 17

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

I. könyv A DEPORTÁLÁSOK. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között

I. könyv A DEPORTÁLÁSOK. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között I. könyv A DEPORTÁLÁSOK A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945 1948 között A SZLOVÁKIAI MAGYAR FÉRFIAK KÉNYSZERKÖZMUNKÁJA 1945 ŐSZÉN A történelemben általános jelenség, hogy a hadviselő

Részletesebben

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása

A szlovákiai magyarság csehországi deportálása POPÉLY ÁRPÁD A szlovákiai magyarság csehországi deportálása 48 A második világháború végén felújított Csehszlovákiának a szláv nemzetállam kiépítésére törekvõ vezetõi a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítéséhez

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk

NÉVMUTATÓ* Beneš Edvard Clementis, Vladimír Drtina, Prokop Ïuriš, Július Fal an, Samuel Feierabend, Ladislav Ferjenèík, Mikuláš Fierlinger, Zdenìk NÉVMUTATÓ * Beneš Edvard (1884 1948) köztársasági elnök (1935 1938, 1938 1945, 1945 1948) Clementis, Vladimír (1902 1952) a londoni emigrációban a Jogi Tanács tagja (1942 1945), a Szlovák Nemzeti Tanács

Részletesebben

ÉLET. Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot.

ÉLET. Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot. ÉLET Akik emlékeznek, nem félnek a holnaptól, mert jól ismerik a tegnapot. A FELVIDÉKRÕL KITELEPÍTETT ÉS KOMÁROMBAN LETELEPEDETT CSALÁDOK ALBUMA 2 0 0 9 KECSKÉS LÁSZLÓ TÁRSASÁG Elnök Nemes Andrásné Olvasószerkesztõk

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

A belsõ telepítés Szlovákiában (1945 _ 1949)

A belsõ telepítés Szlovákiában (1945 _ 1949) VADKERTY KATALIN A belsõ telepítés Szlovákiában (1945 _ 1949) 42 A második világháború után a régi határai között megújult Csehszlovák Köztársaság kormányának 1945. április 5-én Kassán kihirdetett programja

Részletesebben

Irományszám : ( IA 6&,0. Érkezett 2005 jún évi... törvény

Irományszám : ( IA 6&,0. Érkezett 2005 jún évi... törvény piés Hivatala 111 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Irományszám : ( IA 6&,0 Érkezett 2005 jún 2 0. KÉPVISELŐI ŐNÁLLŐ INDÍTVÁNY 2005. évi.... törvény az állam által kötött egyes

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

FELVIDÉKI MAGYAROK D E P O R T Á L Á S A KÖZÖTT SZÖVEGGYÛJTEMÉNY A KORSZAK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

FELVIDÉKI MAGYAROK D E P O R T Á L Á S A KÖZÖTT SZÖVEGGYÛJTEMÉNY A KORSZAK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ FELVIDÉKI MAGYAROK K I T E L E P Í T É S E É S D E P O R T Á L Á S A 1945 1948 KÖZÖTT SZÖVEGGYÛJTEMÉNY A KORSZAK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ Kecskés László Társaság 2014 1 MAĎARI ZA DUNAJ! * Felvidéki magyarok kitelepítése

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE II. könyv A BELSŐ TELEPÍTÉSEK ÉS A LAKOSSÁGCSERE A FÖLDKÉRDÉS A konfiskálások jogi indoklása A második világháború után a régi határai között megújuló Csehszlovák Köztársaság az 1945. április 5-én Kassán

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években VADKERTY KATALIN A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években A belső telepítés a köztársasági elnök 27/1945-ös dekrétuma szerint olyan, az egész államot érintő, a nemzetállam

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április)

Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április) Az első áttelepülő vonatok menetrendje (1947. április) (dokumentumok a magyar csehszlovák lakosságcsere történetéhez) A lakosságcsere kezdetét tárgyaló szakirodalomban olvashatunk olyan véleményt, mely

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Polgárőr Egyesület beszámolója a 2016. évi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Születési hely és év. Lakóhely

Születési hely és év. Lakóhely A Fegyverszünet Ellenőrző Bizottság 1945. Évi március hó 18-án kelt 26. Számú rendeletére A szovjet katon Sorszám Vezeték- és keresztnév Születési hely és év Lakóhely Nemzetiség Állampolgárság Foglalkozás

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok

Az ún. Beneš-dekrétumok 1 Botlik József történész (Ph.D.), egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudomány Kar, Budapest Piliscsaba Az ún. Beneš-dekrétumok A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos

Részletesebben

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK. 33/1980. számú PARANCSA

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK. 33/1980. számú PARANCSA HK: 10-123/83. gy. BELÜGYMINISZTÉRIUM BELSŐ HASZNÁLATRA! 10-22/33/1980. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 33/1980. számú PARANCSA a Belügyminisztérium munkájának önkéntes segítői II. országos

Részletesebben

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években VADKERTY KATALIN A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években A belső telepítés a köztársasági elnök 27/1945-ös dekrétuma szerint olyan, az egész államot érintő, a nemzetállam

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm

Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm Az ún. Beneš-dekrétumok problémaköréről /1/ http://www.htmh.hu/benes.htm A Beneš-dekrétumoknak nevezett jogszabályok pontos elnevezése: a Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai. A Beneš név állandó

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 15 fő részére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 15 fő részére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pályázatot hirdet a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ egységes rendvédelmi moduláris szakképzésében résztvevő roma származású fiatalok

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER

A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 1 0. N a p i r e n d BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi.tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) 2. Születési hely és év 3. nyja leánykori neve 4. Állandó lakóhelye 5. Ideiglenes lakóhelye

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2017.(..)önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa juttatásról

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2017.(..)önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének../2017.(..)önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének../2017.(..)önkormányzati

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

berlin fölött az ég SZKA 212_02

berlin fölött az ég SZKA 212_02 berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 ROMA ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ

[Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig. III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ III. könyv A RESZLOVAKIZÁCIÓ MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN 1945 UTÁN A fasiszta német csapatokat 1945. április 4-re kiverték a mai Szlovákia területéről. A harcok a cseh országrészekben még tartottak, amikor 1945.

Részletesebben

POPÉLY ÁRPÁD. A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája

POPÉLY ÁRPÁD. A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája POPÉLY ÁRPÁD A csehszlovák _ magyar lakosságcsere kronológiája 1943. december A korábban csupán a németek háború utáni kitelepítését szorgalmazó Edvard Beneš Moszkvában, a szovjet vezetõkkel folytatott

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Popély Árpád: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG JOGFOSZTOTTSÁGÁNAK ÉVEI

Popély Árpád: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG JOGFOSZTOTTSÁGÁNAK ÉVEI Popély Árpád: A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG JOGFOSZTOTTSÁGÁNAK ÉVEI Kronológiai áttekintés 1944 1944. augusztus 29. Besztercebányán németellenes fegyveres felkelés tör ki, amivel kezdetét veszi az

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Karácsonyi ajándékot kapnak a felvidéki magyarul beszélő óvodások a Rákóczi Szövetségtől

Karácsonyi ajándékot kapnak a felvidéki magyarul beszélő óvodások a Rákóczi Szövetségtől Karácsonyi ajándékot kapnak a felvidéki magyarul beszélő óvodások a Rákóczi Szövetségtől Idén is karácsonyi csomagot küld a Rákóczi Szövetség minden felvidéki magyar óvodásnak. Az ajándékcsomagot 12931

Részletesebben

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. január 28-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvári Polgárőr Egyesület beszámolója a 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt

KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt KÉRELEM közlekedési kedvezmények iránt Bősárkány Nagyközség J e g y z ő j é n e k A l u l í r o t t : Név:... Születési név:... Születési helye, ideje:.. Anyja neve:... Lakcíme:... Tartózkodási helye:...

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben