A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2019) 1796 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektronikus kijelzők energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről és az 1062/2010/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 INDOKOLÁS 1. A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE 1.1. A javaslat jogi és politikai háttere Az Európai Unióban a környezettudatos tervezésről szóló keretirányelv 1 egy olyan keretet biztosít, amelyet az energiával kapcsolatos termékek gyártóinak kell használni a termékeik környezeti teljesítményének javítása érdekében. A keretrendszer minimális energiahatékonysági követelményeket és egyéb környezeti kritériumokat határoz meg, mint például a vízfogyasztás, kibocsátási szintek vagy egyes alkatrészek minimális tartóssága, amely követelményeket és kritériumokat a gyártóknak teljesíteniük kell, hogy a termékeiket forgalomba hozhassák. Az energiacímkézési keretrendelet 2 kiegészíti a környezettudatos tervezésről szóló keretirányelvet, lehetővé téve a végfogyasztók számára az energiával kapcsolatos termékek közül a jobb teljesítményt mutatók azonosítását egy A-tól G-ig (zöldtől pirosig) terjedő skálán 3. A jogi keret ezen két jogszabály kombinált hatására épít. A környezettudatos tervezésre és energiacímkézésére vonatkozó keretrendszer központi elem Európa energiahatékonyabbá tételében, hozzájárulva különösen az Energiaunió keretstratégiához 4 és egy megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac elsőbbségéhez 5. Elsőként, ez a jogi keret arra készteti az ipart, hogy javítsa a termékek energiahatékonyságát, továbbá eltávolítja a piacról a legrosszabbul teljesítő termékeket. Másodsorban, segíti a fogyasztókat és a vállalatokat az energiaszámláik csökkentésében. Az ipari és a szolgáltatási szektorban ez a versenyképesség és az innováció támogatását eredményezi. Harmadjára, biztosítja, hogy az Európai Unió (EU) piacán termékek forgalomba hozataláért felelős gyártóknak és importőröknek csak egyszeri, az EU egészére érvényes szabályoknak kelljen megfelelniük; ez gyakran alacsonyabb fogyasztói vételárakat eredményez. Számos harmadik ország hozott létre az európaihoz hasonló politikai keretrendszert vagy folyamatban van annak létrehozása, és számos esetben kötelező energiahatékonysági címke alkalmazása az energiával kapcsolatos termékeken, és ezek a címkék általában hasonlítanak az európai energiahatékonysági címkére; példák ilyen országokra: Dél-Afrika 6, Hongkong 7, Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról HL L 285., , 10. o. (a környezettudatos tervezésről szóló keretirányelv). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 198., , 1. o. (energiacímkézési keretrendelet). A régi energiacímkézési keretirányelv, a 2010/30/EU irányelv értelmében az energiacímkék A+ és A+++ osztályokat is tartalmaztak, az új keretrendelet azonban előírja a meglévő energiacímkék felülvizsgálatát, visszatérve az eredeti, A-tól G-ig terjedő skálára (lásd még az 1.3 pontot). A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája. COM/2015/080 final. (Energiaunió keretstratégia) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015) 550 final október 28. (Mélyebb és méltányosabb belső piac) HU 1 HU

3 Kína, Brazília 8, Argentína 9, Peru, Chile 10, Törökország, Irán, Arab Emirátusok, Ghána és mások. 1. ábra: A négy energiacímke televíziókhoz, a hatályban lévő rendelet alapján 2014 októberében egy tanulmány készült az energiacímke és annak esetleges változtatásai általános hatásáról a fogyasztói értelmezésre és a fogyasztók vásárlási döntéseire 11, és ez képezte az energiacímkézésről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12 felülvizsgálatának alapját. A tanulmány kimutatta, hogy az energiacímkét az európaiak 85 %- a felismeri és használja 13, és ez az unióval kapcsolatba hozható szimbólumok közül a második legismertebb 14, az euró pénznem szimbóluma után. Az uniós fogyasztók többsége képes volt helyesen azonosítani a kevésbé költséges fenntartású terméket, igazolva, hogy értik a címkén található információk, mint például a kwh/év jelentését augusztusában hatályba lépett az Európai Parlament és Tanács (EU) 2017/1369 új energiacímkézési keretrendelete, amely hatályon kívül helyezte a 2010/30/EU irányelvet 15. A hatályon kívül helyezett irányelv értelmében az energiacímkéken szerepeltetni lehetett A+ A+++ osztályokat is, a felső A kategória túlzott zsúfoltságának enyhítésére. Idővel a technológiai fejlődés révén az A+ A+++ osztályok is túlzsúfolttá váltak, ami jelentősen csökkentette a címkék hatékonyságát. A probléma megoldása érdekében az új keretrendelet a meglévő energiacímkék felülvizsgálatát írja elő, visszatérve az eredeti, A-tól G-ig terjedő skálára. Az energiacímkézésről szóló keretrendelet 11. cikke felsorol öt olyan kiemelt termékcsoportot, amelyek esetében a felülvizsgált energiacímkéket előíró, felhatalmazáson Az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU irányelve (2010. május 19.) az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., , 1. o.). Az energiacímke és annak esetleges változtatásai hatása a fogyasztói értelmezésre és a fogyasztók vásárlási döntéseire -. LE London Economics and IPSOS, október ( Az euró pénznem szimbóluma után. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU irányelve (2010. május 19.) az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről. (HL L 153., , 1. o.). HU 2 HU

4 alapuló új felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legkésőbb november 2-ig el kell fogadni. A televíziók ezen kiemelt termékcsoportok egyikét képezik. Végezetül, számos új szakpolitikai kezdeményezés mutatja, hogy a környezettudatos tervezési és energiacímkézési politikák egy szélesebb politikai kontextusban is fontosak, különös tekintettel az alábbiak esetében: az energiaunió keretstratégia, amely egy fenntartható, alacsony szén-dioxidkibocsátású és éghajlattudatos gazdaságot kíván elérni, a Párizsi Megállapodás 16, amely a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén ismételt erőfeszítésekre szólít fel, a Göteborgi Jegyzőkönyv 17, amely a levegőszennyezést kívánja visszaszorítani, a körforgásos gazdaságra vonatkozó kezdeményezés 18, amely többek között a környezettudatos tervezés keretein belül a javíthatóság, az újrahasznosíthatóság és tartósság szükségességét hangsúlyozza; a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) 19, célja az üvegházhatást okozó gázok (GHG) kibocsátásának költséghatékony módon megvalósított csökkentése, ezt a környezettudatos tervezés és az energiacímkézési szakpolitikák hatálya alá tartozó termékek használata esetén a villamosenergia-fogyasztás közvetett módon befolyásolja valamint az energiabiztonsági stratégia 20, amely a megbízható energiaellátás biztosításának stratégiáját fogalmazza meg. A környezettudatos tervezés és az energiacímkézés keretében a televíziókat és televíziómonitorokat a 642/2009/EK bizottsági rendelet 21 (környezettudatos tervezés) és az 1062/2010/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (energiacímke) 22 szabályozza. Az 1062/2010/EU rendelet 7. cikke előírja az 5 éven belüli felülvizsgálatot (azaz 2015 decemberéig). Továbbá, a Bizottság közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezésről szóló munkaterve 23 szintén tartalmazza mindkét rendelet felülvizsgálatát, különösen előírva annak vizsgálatát, hogy milyen módon értékelhetők és vehetők figyelembe a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontok. Ez összhangban van a körforgásos gazdaságra A 2015-ös globális éghajlatváltozási megállapodás (Párizsi Megállapodás) évi jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről (Göteborgi Jegyzőkönyv) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv(a körforgásos gazdaságra vonatkozó kezdeményezés) (ETS) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Európai energiabiztonsági stratégia. COM(2014) 0330 final. A Bizottság 642/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 191., , 42. o.). A Bizottság 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2010. szeptember 28.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., , 64. o.). A Bizottság közleménye A környezettudatos tervezés munkaterve. COM(2016) 773 final, Brüsszel, november 30. (A környezettudatos tervezés munkaterve, ) HU 3 HU

5 vonatkozó kezdeményezéssel 24, amely megállapította, hogy a termékek tervezése kulcsfontosságú a célok elérése szempontjából, mivel jelentős hatással lehet a termék egész életciklusára (pl. a termék tartósabbá, egyszerűbben javíthatóvá, újrafelhasználhatóvá vagy újrahasznosíthatóvá tételével). Ezen kívül, a reklámkijelzők kifejezetten szerepelnek a es környezettudatos tervezésről szóló munkatervben, amelyeket bele kell foglalni a televíziókra vonatkozó meglévő rendeletek felülvizsgálatába Háttér-információk A környezettudatos tervezés keretrendszere az energiacímkézéssel 25 együtt egy korlátozó és támogató (push and pull) piaci mechanizmust hoz létre, amelynek a célja a szén-dioxidkibocsátás csökkentése (Figure 2) úgy, hogy jelentős hatást kíván kifejteni a fogyasztói döntésekre az energiát fogyasztó termékek vásárlása során. A két politikai keretrendszer lehetővé teszi, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek ugyanazt a feladatot kevesebb energia felhasználásával lássák el ra az energiahatékonysági címkék használata és a környezettudatos tervezési követelmények várhatóan körülbelül 165 millió tonna olajegyenérték energiamegtakarítást eredményeznek az EU-ban, amely durván Olaszország éves primerenergia-fogyasztásának felel meg. Relatív értékben ez az EU teljes energiafogyasztásához képest több mint 9 %-os potenciális energiamegtakarítást 26, valamint a szén-dioxid-kibocsátás potenciális 7 %-os csökkentését jelenti ra a megtakarítások a becslések szerint elérik az EU teljes energiafogyasztásának 15 %-át, és a teljes szén-dioxid-kibocsátásának 11 %-át ábra: A környezettudatos tervezés hatása külön, illetve az energiacímkézéssel kombinálva A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv(a körforgásos gazdaságra vonatkozó kezdeményezés) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1369 rendelete (2017. július 4.) az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., , 1. o.). vagyis az EU 2020-ra vonatkozó 20 %-os célkitűzésének körülbelül a fele vagyis az EU 2020-ra vonatkozó 20 %-os célkitűzésének körülbelül a harmada HU 4 HU

6 A két politikai keretrendszer hozzájárul továbbá a fogyasztói kiadások csökkentéséhez is, a villamosenergia-számlák költségének csökkenése 28, valamint a termékek beszerzési árának csökkenése nyomán, mivel a gyártónak csak az EU-szinten érvényes egységes szabályozási keretrendszernek megfelelő modelleket kell gyártania. Javulás tapasztalható az összes elektronikus kijelző energiahatékonyságában, elsősorban a televíziógyártási ágazatnak köszönhetően. Azonban a becslések szerint az elektronikus kijelzők elsősorban amiatt, hogy egyre nagyobb lesz a méretük, és egyre több lesz belőlük továbbra is jelentős részt tesznek majd ki az energiafogyasztásból, ha nem kerül sor korrekciós intézkedésre. Ez különösen igaz a reklámkijelzőkre (lásd: Figure 3), amelyek általában nagyobb méretűek, sokkal nagyobb a fényerejük és amelyek robbanásszerűen növekvő piacot jelentenek. 3. ábra: Éves energiafogyasztás TWh-ban, , a három legfontosabb elektronikus kijelző-típus bekapcsolt üzemmódjában, változatlan szabályozást feltételező forgatókönyv (forrás: VHK, 2018). Ez idáig az elektronikus kijelzők különböző típusai közül csak a televíziókra vonatkoztak kötelező energiacímkézési intézkedések (az 1062/2010/EU rendelet értelmében) és környezettudatos tervezési követelmények (a 642/2009/EK rendeletben megállapítottak szerint). A többi kijelzőre csak horizontális követelmények vonatkoznak (pl. a készenlétről szóló 1275/2008/EK bizottsági rendelet). A hatályban lévő rendeletek egy előkészítő tanulmányon és értékelésen alapulnak, amelyek mostanra már több mint 10 évesek 29. A 2012-es felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően a Bizottság egy tanulmánnyal megkezdte a két televíziórendelet felülvizsgálatát, majd bemutatta a következtetéseit az érintetteknek. A felülvizsgálat már ekkor megmutatta, hogy szabályozási hézagok és piaci hiányosságok tapasztalhatók, megakadályozva az azonosított energiamegtakarítási potenciál teljes elérését. Az információgyűjtést meghosszabbították, az adatelemzést pedig megismételték, kiemelve a korrekciós intézkedés megfelelőségét és 2017 vége között összesen több mint 3 ezer, az uniós piacon forgalomba hozott elektronikus kijelző-modellt elemeztek négy különböző szakaszban. A felülvizsgálat kezdete óta felszínre kerültek a szabályozási hiányosságok, és időközben számos olyan problémára derült fény, amelyet korrigálni kell, ezek a televíziókészülékek tekintetében az alábbiakban foglalhatók össze: Közel évi 500 euró egy átlagos uniós háztartásban. A hatályban lévő rendelet előkészítő tanulmányára ben került sor, korábban példa nélküli technológiai és piaci forradalmat jelentve; a tanulmány az alábbi címen érhető el: HU 5 HU

7 nem kellően szigorú környezettudatos tervezési minimumkövetelmények és nem megfelelő energiacímkézés a gyors előre nem látható technológiai változás miatt 30. Ez nagyon hamar a felső osztályok túlzsúfolttá válásához vezetett: már 2017-ben az értékesített televíziók több mint 85 %-a B feletti osztályokba tartozott; gyorsan haladó konvergencia a különböző elektronikus kijelzők, például televíziók, számítógép-monitorok és reklámkijelzők funkciói között, amely révén szabályozási kiskapuk jöhetnek létre. A televíziókészülékek egyre inkább alkalmasak internetes böngészésre, az interneten folyamatos átvitellel közzétett (streaming) tartalmak megtekintésére, sőt számítógépes játékokhoz is. A különböző kijelzők széles körét használják hagyományosan csak televízión megtekintett tartalmak megtekintésére. Továbbá, a hatályban lévő rendeletben a televíziómonitor elavult fogalommeghatározása számos, jelenleg a piacon forgalmazott számítógép-monitort is magában foglal 31 ; az új energiaintenzív funkciókra vonatkozó követelmények hiánya ilyen funkció például a magas dinamikatartomány (HDR), amely először 2016-ban jelent meg a prémium modellekben és egyre inkább elérhető a megfizethetőbb modellekben is (bár a HDR-képes tartalom elérhetősége továbbra is nagyon korlátozott). A nem megfelelő kialakítás esetén a HDR több mint kétszeresére növelheti az elektronikus kijelző energiafogyasztását; az anyaghatékonysági szempontokra vonatkozó követelmények hiánya. Az energiacímkézésre vonatkozóan javasolt rendelet célja az, hogy megújult ösztönzést biztosítson a gyártók részére az elektronikus kijelzőik energiahatékonyságának javítására, élénkítve az energiahatékony termékek piaci elterjedését elsősorban az alábbiak révén: a hatályának kiterjesztése a leggyakoribb elektronikus kijelzőkre; a jelenleg A+++ -tól D-ig terjedő (1. ábra) energiacímke visszaállítása az eredeti, A- tól G-ig terjedő skálára; a vásárlók számára a valós használatnak jobban megfelelő címkejelzések feltüntetése, lehetővé téve számukra a megalapozottabb vásárlási döntés meghozatalát és az összevethető termékek közül Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A következő, jelenleg hatályban lévő rendelkezések az elektronikus kijelzők környezeti teljesítményére vonatkoznak: 2010/30/EU irányelv 32 az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről; 2009/125/EK irányelv 33 az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról; 1062/2010/EU rendelet 34 a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében; A jogalkotási előkészítő fázisban a Hivatalos Lapban történő közzététel utánig A szabályozás az eredeti szándék szerint nem terjedt ki a számítógép-monitorokra. A TV-monitor jelenlegi meghatározása elavult definíciókon alapul, jogi bizonytalanságot okozva. HL L 153., , 1. o. HL L 285., , 10. o. HL L 314., , 64. o. HU 6 HU

8 642/2009/EK rendelet 35 a televíziókészülékekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében. Továbbá, a televíziókészülékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló 2009/300/EK bizottsági határozat egyes szigorúbb energiahatékonysági követelményeket határoz meg a televíziók esetében, és egyéb környezeti problémákra is megoldást keres 36. A készenléti üzemmódra vonatkozó 1275/2008 rendelet lefedi a televíziókészülékekről szóló rendelet hatálya alá nem tartozó kijelzőket. Végezetül, a monitorokat és reklámkijelzőket beemelték a mostanra már lejárt, az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti Energy Star megállapodásba (a C. mellékletben). Ennek eredményeképpen a monitorokra és reklámkijelzőkre jelenleg már nem vonatkozik címkézési program, még önkéntes alapon sem, és a közbeszerzési kritériumok között címkézéssel kapcsolatos eszköz nem vonatkozik ezekre a termékekre Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A hatékony elektronikus kijelzők piaci terjedésének támogatása hozzájárul a 2020-as és as energiahatékonysági és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak mérséklésével kapcsolatos célkitűzésekhez 37. Célja a hatékonyabb és fenntarthatóbb erőforrás-használat támogatása, a környezet védelme, az EU vezető szerepének megerősítése az új környezetbarát technológiák fejlesztése terén, az üzleti környezet javítása és segítségnyújtás a fogyasztók számára megalapozottabb döntések meghozatalához. 2. A JOGI AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK 2.1. Konzultáció az érdekelt felekkel Az EU és a nemzetközi érdekelt felek, valamint a tagállamok szakértői az elejétől fogva részt vettek a folyamatban. Az energiacímkézésre vonatkozó javaslatot a potenciális környezettudatos tervezési követelményekkel együtt tárgyalták meg négy különböző konzultációs fórumon a tagállamok szakértőivel, a gyártók, környezetvédelmi nem kormányzati szervek (NGO-k) és fogyasztói szervezetek képviselőivel. Más szervezetektől is számos képviselő vett részt az egyeztetéseken, például az újrafeldolgozási iparágat, a javítókat, a hulladékkezelő és környezetvédelmi szolgáltatásokat (önkormányzati és magánszektor egyaránt) képviselő európai szervezetek. Minden vonatkozó munkadokumentumot kiküldtek a tagállamok, az Európai Parlament és az érintettek részére, valamint közzétették azokat a Bizottság CIRCA honlapján a konzultációs fórum ülései előtt 30 nappal. A konzultációs fórum üléseit követően az érintettek további 30 napot kaptak az írásbeli észrevételek benyújtására (amelyek elérhetők a CIRCA 38 honlapon). Ezen kívül a Bizottság személyzete és a különböző érdekelt felek számos két- és többoldalú találkozón tárgyalták meg az egyedi követelmények speciális vonatkozásait 2013 és 2018 márciusa között. A folyamatot nyílt módon vezették, figyelembe véve az összes releváns érdekelt fél és független műszaki szakértő véleményét HL L 191., , 42. o. A 9 évvel ezelőtti létrehozása óta körülbelül száz televíziómodellt tanúsítottak ökocímkével. A követelmények között megtalálható például a leginkább mérgező égésgátló adalékanyagok hiánya, a javítást és az életciklus végi szétszerelést megkönnyítő kialakítás. Azaz 20 %-os energiamegtakarítás 2020-ra, és 32,5 % 2030-ra. HU 7 HU

9 Az elektronikus kijelzők javasolt energiacímkézési rendszerét elviekben támogatták a tagállamok és az érdekelt felek. A termékkör tekintetében a 2009-es konzultációs fórumon 39 és a 2012-es konzultációs fórumon tartott egyeztetést követően a tagállamok és a nem kormányzati szervek túlnyomó többsége megállapodott a címkézési rendszer javasolt kiterjesztésében a televíziókon kívüli egyéb elektronikus kijelzőkre is. A gyártók azonban kivételeket vagy eltérő követelményeket kértek a speciális kijelzők, például a nyilvános reklámkijelzők, grafikus és műsorszórási alkalmazásokhoz használt professzionális monitorok esetében. A javasolt energiahatékonysági címkézési intézkedés magában foglalja a tagállamok és az érdekelt felek által a konzultációsfórum-találkozókon és ezt követően kifejtett észrevételeket. Az előkészítési folyamat során bizonyítékokat és adatokat gyűjtöttek a 2013-as hatásvizsgálathoz 40 és annak első, 2015-ös frissítéséhez. A piaci és műszaki adatok begyűjtése számos két- és többoldalú, az érdekelt felekkel szervezett találkozó alkalmával, vagy nyilvánosan elérhető adatok felhasználásával történt 41. Ezen kívül a Bizottság létrehozott egy adatkészletet az elektronikus kijelzők (főleg televíziók és számítógép-monitorok) környezeti teljesítményére vonatkozó információkból, amelyet négy alkalommal aktualizáltak a piaci helyzet tükrözése, a javasolt környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedések fejlesztésének támogatása érdekében 42. Ez segít annak biztosításában, hogy a követelmények megfelelő célszinten vannak megállapítva és tükrözik a közelmúlt technológiai fejleményeit. 4. ábra: A javasolt energiacímke a fogyasztói értelmezésről és relevanciáról szóló felmérés eredményeként Az (EU) 2017/1369 energiacímkézési keretrendelet kimondja, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során a címkék egyértelmű értelmezésének biztosítása érdekében a Bizottságnak az uniós fogyasztók reprezentatív csoportjainak bevonásával vizsgálnia kell a ENER Lot 3, Számítógépek és számítógép-kijelzők, a számítógépek környezettudatos tervezéséről szóló 617/2013 rendeletet eredményező dokumentum, amelynek hatálya nem terjed ki a számítógépes monitorokra. Ezt az első hatásvizsgálatot szeptember 4-én hagyta jóvá a Hatásvizsgálati Testület (IAB). A hatályban lévő rendelet olyan rendelkezésre állási követelményekről tartalmaz információkat, amelyek különösen hasznosak voltak az ellenőrizhető, nem névtelen és hivatalos adatok gyűjtéséhez. Az Energy Star adatbázis fontos információk további forrása volt, különösen a monitorok és reklámkijelzők tekintetében. Az elektronikus reklámkijelzők tekintetében ez a piaci szegmens csak a közelmúltban nőtt robbanásszerűen kevesebb adat állt rendelkezésre. HU 8 HU

10 címkék kialakítását és tartalmát ben tanulmányt készítettek az elektronikus kijelzők új energiacímkéjének kialakításáról való tájékozódás céljával, melynek részét képezte egy 7 uniós országból származó 4081 potenciális fogyasztó részvételével végzett online felmérés is 43. A felmérés különböző piktogramok és információk feltüntetését javasolta a címkén. A lakosság mintegy fele egyáltalán nem, vagy csak alig ismeri a különbséget az energia (azaz kwh) vagy a teljesítmény (azaz W) megadása között, noha bármelyik szám hasznos a termékek összehasonlításához. A felmérés alapján kialakult terv a 4. ábrán látható. A későbbi konzultációk során kétségek merültek fel a szabványos külső tápellátást (lásd a 4. ábrát) jelző piktogram érthetőségével kapcsolatban, amelyet a tartósság és a javíthatóság jelzőjeként javasoltak február 12. és május 7. között egy nyilvános online konzultációra 45 került sor, amely keretében az érdekelt felek véleményét kérdezték meg olyan kérdésekben, mint például a potenciális jogi intézkedések várható hatása az üzleti és energiafogyasztási trendekre. A nyilvános konzultáció tartalmazott egy közös részt a környezettudatos tervezésről és energiacímkézésről, majd ezt termékspecifikus kérdések követték i. a hűtőgépekről, ii. a mosogatógépekről, iii. a mosógépekről, iii. a televíziókészülékekről, iv. az elektronikus kijelzőkről és v. a világításról válasz érkezett be, ebből 67 % fogyasztóktól, 19 % pedig vállalatoktól (amelyek háromnegyede kis- és középvállalkozásoktól, egynegyede pedig nagyvállalatoktól érkezett). A nem kormányzati szervek a válaszadók 6 %-át tették ki, 7 % pedig az egyéb kategóriából került ki. Az országos vagy helyi önkormányzatok a válaszadók kevesebb mint 1 %-át tették ki, és a válaszok 0,25 %-a érkezett a nemzeti piacfelügyeleti hatóságoktól. Meg kell említeni, hogy az válaszadó közül 719 (58 %) válaszolt csak a világítással kapcsolatos kérdésekre a világítással kapcsolatosan a színházakban folytatott koordinált kampány eredményeképpen. A résztvevők körülbelül 63 %-a támogatta a javíthatóságra és tartósságra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények felvételét, és a válaszadók 65 %-a gondolta úgy, hogy ezeket az információkat fel kell tüntetni az energiacímkéken. A termékek javíthatósága tekintetében a résztvevők többnyire nagyon fontos és fontos közötti értékelést adtak (62 68 %-os tartományban) 46 az alábbiak mindegyikére: szavatosság, a pótalkatrészek beszerezhetősége, illetve mindenre kiterjedő javítási és karbantartási kézikönyv. A tartalék alkatrészek szállítási ideje 56 % szerint a nagyon fontos és fontos szint között van. Az elektronikus kijelzők esetében a nyilvános konzultáció elsősorban az újratervezett energiacímkével kapcsolatos opciókra összpontosított. A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a címkén szerepelnie kell legalább a képernyő területének, a felbontási szintjének, a magas dinamikatartomány (HDR) használatának és az éves energiafogyasztásnak Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Svédország. A tápegység jelenti a képernyők meghibásodását és esetleges eldobását leggyakrabban okozó alkotóelemet. Egy külső tápegységet a vásárló maga is könnyen ki tudna cserélni. Nem fontos, kevésbé fontos, fontos, nagyon fontos, nem tudom vagy nincs véleményem és nem válaszolok lehetőségeket tartalmazó skála. HU 9 HU

11 2.2. Hatásvizsgálat A lehetséges szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálata a 2009/125/EK irányelv 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint zajlott. Az első hatásvizsgálatra 2013-ban 47 került sor, és az első teljes frissítést 2015-ben fejezték be. A jelenlegi javaslatot kísérő hatásvizsgálat az előző frissítésnek egy kiterjedt felülvizsgálata, amelyhez új bizonyítékokat, további tőzsdei adatokat használtak fel, valamint figyelembe vették a fent említett konzultációs fórumok előtt, alatt és után kapott észrevételeket, a felülvizsgálati folyamat kezdetétől az elmúlt 6 év során a Bizottságnak címzett, állásfoglalásról szóló leveleket, a címkéről végzett felmérést és a nyilvános online konzultációt. A Szabályozói Ellenőrző Bizottság a hatásvizsgálat első tervezetének felülvizsgálatát kérte, a probléma megfogalmazásával kapcsolatos javításokat és a körforgásos gazdasági vonatkozások hatékonyabb beépítését várva. A körforgásos gazdasági vonatkozásokra vonatkozóan jobb adatokat és bizonyítékokat tartalmazó és a konzultációs folyamatot az elejétől fogva hatékonyabban bemutató második tervezet pozitív elbírálásban részesült. A televíziókészülékek és egyéb elektronikus kijelzők új energiahatékonysági címkéjének (és egyéb környezettudatos tervezési követelmények) bevezetésével járó különböző szakpolitikai alternatívákat a változatlan szabályozás forgatókönyvhöz képest értékelték. Az energiacímkékre (és a környezettudatos tervezésre) vonatkozó intézkedések felülvizsgálatára három különböző (úgy mint ECO, Ambiciózus és Engedékeny ) javaslatot elemeztek. Három további szakpolitikai lehetőséget úgy mint az új uniós fellépés mellőzése (változatlan szabályozás), a televíziókra vonatkozó meglévő szabályozás megszüntetése és az iparág önszabályozó intézkedései is mérlegeltek és elvetettek. Az ECO javaslat a konzultációs fórumnak 2017 júliusában benyújtott munkadokumentumoknak felel meg, és a két korábbi (2014 és 2012) konzultációs fórum során bemutatott javaslatokon alapul. Az Ambiciózus alternatíva részben a tagállamok és nem kormányzati szervezetek azon erőteljes és ismételt kérését foglalja magában, hogy kiterjesszék a rendelet hatályát a reklámkijelzőkre 48, míg az Engedékeny alternatíva a gyártók kérésére reagál az új funkciók és technológiák, mint például az UHD/HDR és az OLED esetében engedékenyebb követelmények meghatározásával. A költség és a haszon értékelése alapján az energiahatékonysági címkézésre és a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények kombinálása volt az előnyben részesített alternatíva az elektronikus kijelzők esetében az elektronikus kijelzők ágazatában tapasztalható szabályozási és piaci elégtelenségek kezelésére. Következésképpen a három fő kijelzőtermék-kategória (televíziókészülékek, monitorok és reklámkijelzők) tekintetében az energiahatékonysághoz kapcsolódó címkézési rendszer bevezetésének alternatíváját választották, a környezettudatos tervezési követelményekkel együttesen, mivel ez biztosítja a legnagyobb megtakarítást. Ezt egy belső konzultációs folyamat követte, amely során számos javaslat és részletes javítás került be a jogszabálytervezetbe és a kapcsolódó dokumentumokba A Hatásvizsgálati Testület (IAB) szeptember 4-én hagyta jóvá. A környezettudatos tervezés terén még nem javasoltak bekapcsolt üzemmódú minimális energiahatékonysági követelményt, de az energiahatékonysági címkézésre született javaslat. A környezettudatos tervezésre vonatkozó javaslat része egy felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a bekapcsolt üzemmód minimális követelménye tekintetében a reklámkijelzőkön, valamint az alkalmazási körnek az új például a termékregisztrációs adatbázisból eredő bizonyítékok fényében történő esetleges további kiterjesztése a moduláris rendszerekre. HU 10 HU

12 2.3. Visszajelzési mechanizmus A javaslattervezetet a visszajelzési mechanizmus céljából 2018 októberében tették közzé 1 hónapra. Tizenhat észrevétel érkezett vállalatoktól, vállalkozói szövetségektől és nem kormányzati szervezetektől (NGO-k). Az iparág, egyes vállalkozói szövetségek és az NGO-k üdvözölték a HDR képmegjelenítés alatt leadott teljesítmény (vagy energiafelhasználás) jelzését, úgy, hogy annak hatékonysági osztálya külön skálán jelenik meg 49. Az NGO-k szigorúbb szabályokat kértek a szoftverfrissítésekre vonatkozóan (de nem a teljesítmény vagy az energiafelhasználás kárára). A gyártók aggodalmukat fejezték ki a kihívást jelentő energiahatékonysági követelmények miatt 50, és azért, mert közzé kell tenniük olyan javítási információkat, amelyek előnyt biztosíthatnak a versenytársak számára 51. A nem kormányzati szervezetek tovább szélesítették a hatályt, míg egyes gyártók ellenezték az elektronikus reklámkijelzőket bevonó kiterjesztési javaslatot. Az NGO-k és egy gyártó kétségét fejezte ki a külső tápegységek ikonjának hatékonyságával kapcsolatban. Néhány további visszajelzés inkább a környezettudatos tervezésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódott A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI A javasolt intézkedés az elektronikus kijelzőkre vonatkozik, a megjelenítési technológiától függetlenül. A bekapcsolt üzemmód követelményeire vonatkozó környezettudatos tervezési rendelet hatályán kívül eső kijelzők teljes mértékben az energia-hatékonysági címkézés alkalmazási körén kívül esnek, a reklámkijelzők kivételével, ahol egy korrekciós tényező segítségével veszik figyelembe az ezt a termékcsoportot jellemző nagyobb fényerősséget a televíziókhoz vagy számítógép-monitorokhoz képest 53. A más termékekbe, például számítógépekbe, hűtőszekrényekbe, étel- és italautomatákba stb. integrált kijelzők teljes mértékben kívül esnek a környezettudatos tervezési és címkézési rendeletek alkalmazási körén, ahogyan a közlekedési eszközök kijelzői és az orvosi kijelzők is. Az összes előző intézkedéstervezet ugyanazt a környezettudatos tervezési képletet használja az energiahatékonysági mutató (EEI) kiszámítására, hogy megfelelő kapcsolat legyen a G osztály legalacsonyabb határértéke és a környezettudatos tervezési rendelet által engedélyezett felső határérték között. A tagállamok azonban végül egy enyhén módosított képletet választottak az energiahatékonysági címkézéshez, amely engedékenyebb a kis méretű kijelzők esetében, viszont sokkal szigorúbb a legnagyobbakkal szemben: (P measured + 1) EEI label = (3 [90 tanh(0, , 0035 (A 11)) + 4] + 3) + corr l A követelmények bevezetésére két szakaszban kerül majd sor Egyetlen jelzés sem tud való életből vett helyzetet jellemezni, mivel nem alkalmazható kiegyenlített súlyozás. Különösen a felső kategóriás például ívelt és/vagy játék céljára szolgáló kijelzők esetében. Különösen ha az új modellek forgalomba hozatalának időpontjától kezdve kötelező. Pl. az alkatrészek rendelkezésre állására vonatkozóan (a címkén is fel kellene tüntetni) vagy az égéskésleltető anyagok használatának tilalmáról. Nem minden elektronikus reklámkijelző esetében szükséges magasabb fényerősség. Például elektronikus tinta néven ismert új, önvisszaverő technológiák jelennek meg, amelyek hatékonysága mérsékelt képváltási gyakoriság mellett kiemelkedő. Mivel nincs szükség háttérvilágításra, szinte csak a kép váltásához szükséges energia, amelyet egy kis méretű napelem és/vagy elem képes biztosítani. HU 11 HU

13 On-mode power in Watt 1. táblázat: ECO energiahatékonysági osztályok Energiahatékonysági Új EEI osztály A EEI < 0,30 B 0,30 EEI < 0,40 C 0,40 EEI < 0,50 D 0,50 EEI < 0,60 E 0,60 EEI < 0,75 F 0,75 EEI < 0,90 G 0,90 EEI A jelenlegi energiaosztályok és az újak között csak megközelítőleg lehet összehasonlítást végezni, mivel eltérő a határértékek megállapítására szolgáló képlet: a jelenlegi rendeletben egy lineáris sáv, az új javaslat esetében pedig egy görbe. Figure 5. ábra a viszonylag kis méretű kijelzők összehasonlítását mutatja. 140 Proposed Energy Label A-G & existing A+/A++/A+++ reference for 100 dm² display new G new F new E new D new C new B new A now A+ now A++ now A+++ new A new B new C new D new E new F ED UHD T Viewable surface area in dm² 5. ábra: Megközelítő összehasonlítás az új és a régi energiacímkézési osztályok között A Figure 6 a es adatkészletben szereplő elektronikus kijelzők vizuális eloszlását mutatja, feltételezve, hogy ugyanezen kijelzők lesznek forgalomban a televíziókészülékek átsorolásakor, és hogy az egyéb monitorok címkézési követelményeinek megállapítása nem a jelenlegi rendelet keretében történik. A piros görbe feletti összes kijelzőt kizárnák a forgalomból a minimális környezettudatos tervezési követelmények. Azonban nagyon valószínűtlen, hogy a 2014-ben forgalomban lévő modellek még 2021-ben is forgalomban lesznek. HU 12 HU

14 6. ábra: A 2018-as adatkészlet kijelzőinek eloszlása nem korrigálva az új címkézési osztályokra A Figure 7. ábrán az energiahatékonyság korrigálva van ugyanazon adatkészletre, az adatkészleteket az évek során (2012-től 2017-ig) összevetve észlelt fejlődés átlaga alapján. 7. ábra: A 2018-as adatkészlet kijelzőinek eloszlása a várható fejlődés kivetítésével a felülvizsgált címkék hatálybalépésének időpontjára A Figure 8 ugyanazt az adatkészletet vetíti ki, ugyanazon feltételezésekkel, bemutatva az elméleti eloszlást 2025-re, illetve 2030-ra. HU 13 HU

15 8. ábra: A 2018-as adatkészlet kijelzőinek eloszlása a 2025-re (balra), illetve 2030-ra (jobbra) várható fejlődés kivetítésével A Figure 9 bemutatja a várható trendet az energiahatékonysági címkézésben az ECO forgatókönyv esetén. Az Engedékeny forgatókönyv esetében az alsóbb osztályokban több termék lenne (mivel több termék kerülhet forgalomba a környezettudatos tervezés keretében). Az Ambiciózus forgatókönyv esetén a reklámkijelző az alkalmazási körbe esik, elvárt továbbá, hogy az alacsonyabb energiacímke-osztályokban több modell legyen. Az Edx a környezettudatos tervezés keretében eredetileg javasolt három különböző szakaszt jelöli (a 3. szakaszt később elvetették). 9. ábra: Az EU-ban a közötti időszakban elérhető szabványos elektronikus kijelző-modellek energiacímke-osztályainak eloszlása (a tényleges helyzet ban, és a kivetített helyzet ban) a javasolt környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedésekkel Jelentős bizonytalanságok vannak e termékcsoport jövőbeni kivetítéseivel kapcsolatban, mivel az új technológiák az energiahatékonyság javulását 54 magával hozó fordulópontokkal járhatnak, valamint az új funkciók elhasználhatják a megtakarítás egy részét. 54 Mint például az önreflexiós, önkibocsátó vagy transzflektív technológiák, amelyek jelenleg kísérleti stádiumban vannak. HU 14 HU

16 Végezetül, nem mutatható ki közvetlen kapcsolat az elektronikus kijelzők kiskereskedelmi árai és az energiahatékonyság szintje között, mivel az energiafogyasztáson kívül számos tényező meghatározó a termék költségében, például a kijelző mérete, felbontása, az új technológiák és funkciók alkalmazásának mértéke, különösen az intelligencia tekintetében. Az új címkén két energiaosztály lesz feltüntetve, egy a hagyományos módon lejátszott képekhez 55, és egy másik a HDR-képmegjelnítés alatti energiahatékonyságra vonatkozóan 56. Mivel a HDR-technológia még nagyon új, és kevés adat áll csak rendelkezésre, a környezettudatos tervezésről szóló rendeletben nem került megállapításra minimális energiahatékonysági mutató, és a szabványos dinamikatartomány (SDR) és a HDR súlyozott keveréke nem lenne elfogadható 57. Egyforma méretű és felbontási szintű kijelzőket kell összehasonlítani. Ezért a címke tartalmazná az összevethető kijelzők összehasonlításához szükséges alapvető információkat. Bár a szabványosított külső tápegységek (amelyeket helytelenül töltőknek is neveznek) elterjedése javíthatja a javíthatóságot 58 és a tartósságot, valamint megkönnyítheti az újrahasznosíthatóságot 59, nem sikerült ismert vagy meggyőző piktogramot találni a címkén való feltüntetés céljára. 4. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG 4.1. Jogalap A javasolt rendelet az (EU) 2017/1369 rendelet, és különösen annak 11. és 16. cikke értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló intézkedés. Az (EU) 2017/1369 rendelet pedig a Szerződés 194. cikkének (2) bekezdésén alapul A szubszidiaritás elve Ha az elektronikus kijelzők energia-hatékonysági címkézésére vonatkozó intézkedéseket az egyes tagállamok a saját nemzeti törvényhozásukon keresztül fogadnák el, az akadályozná az áruk szabad mozgását az Európai Unión belül. Az ilyen jellegű, hatályban lévő intézkedéseknek az EU egészében azonos tartalommal kell rendelkezni. A szubszidiaritás elvével összhangban ennélfogva kívánatos a szóban forgó intézkedések uniós szintű elfogadása A munkadokumentumban szabványos dinamikatartomány vagy SDR (Standard Dynamic Range). Bár a nem kormányzati szervezetek, a fogyasztói szervezetek és egyes tagállamok támogatták az éves energiafelhasználás jelzését, nem sikerült elfogadható jelzést találni, a különböző érintett termékek igen eltérő például az otthon használt számítógép-monitor napi néhány üzemórájától a reklámkijelzők egyes alkalmazásai esetében gyakorlatilag napi 24 óráig terjedő felhasználási módjai miatt. A kijelzők SDR vagy HDR használatának időtartama változni fog az elkövetkező években, de nem ugyanolyan sebességgel és arányban pl. egy irodában használt monitor egyáltalán nem fogja használni a HDR-funkciót, miközben egy számítógépes játékokhoz használt monitor használata során állandóan alkalmazhatja a HDR funkciót. Televíziókészülékek tekintetében a műsorszolgáltatók valószínűleg lassan fognak átállni (hasonlóan a magasabb felbontás felé történő elmozduláshoz), míg az internetes csatornák már a színtéren vannak. A hirdetéseket megjelenítő, az emberek figyelmének megragadására törekvő reklámkijelzők nagy arányban használják majd a HDR-t, de fontos megemlíteni, hogy nem minden reklámtáblát kereskedelmi videóhirdetésekhez használnak. Belső tápegységeket gyakran beépítenek az alaplapra, így a javíthatóság költsége összevethető egy új kijelzőével. Még ha nincs is beépítve, ezek javítása speciális támogatást igényel, míg egy külső tápegységet a végfelhasználó is könnyen megvásárolhat és kicserélhet. Ha a tápegység kikerül az elektronikus kijelző belsejéből, az csökkenti vagy esetleg teljesen kizárja az égésgátló anyagok műanyagokban való alkalmazásának szükségességét. Az égésgátló anyagok gátolják az újrahasznosíthatóságot. HU 15 HU

17 4.3. Az arányosság elve Az arányosság elvével összhangban ez az intézkedés nem haladja meg a célkitűzés azaz az elektronikus kijelzőkre vonatkozóan harmonizált energiacímkézési követelmények megállapítása elérése érdekében szükséges mértéket. Egy meglévő rendeletet helyez hatályon kívül és annak helyébe lép. Olyan követelményeket határoz meg, amelyek ösztönzőleg hatnak a technológiai vezetők számára, hogy nagy hatékonyságú elektronikus kijelzőkbe fektessenek be. 5. A JOGI AKTUS TÍPUSÁNAK MEGVÁLASZTÁSA Javasolt eszköz: felhatalmazáson alapuló rendelet. Más eszközök nem lennének alkalmasak a következő ok(ok) miatt: A végrehajtási intézkedés formáját tekintve rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ezért erre esett a választás, mert a lépés célkitűzései teljes mértékben harmonizált követelményeknek az egész Unióra kiterjedő bevezetésével érhetők el a leghatékonyabban. Ezen kívül, egy meglévő bizottsági rendeletet helyez hatályon kívül és annak helyébe lép. Továbbá, biztosítja, hogy a nemzeti és az uniós közigazgatási rendszerek számára ne jelentsen többletköltséget a kiegészítő intézkedés nemzeti jogba való átültetése. 6. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A javaslat nincs hatással az uniós költségvetésre. 7. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Felülvizsgálatra/módosításra/hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Európai Gazdasági Térség A javasolt rendelet érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni. HU 16 HU

18 A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az elektronikus kijelzők energiacímkézése tekintetében történő kiegészítéséről és az 1062/2010/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, július 28-i (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 11. cikke (5) bekezdésére és 16. cikkére, mivel: (1) Az (EU) 2017/1369 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan termékcsoportok címkézésének vagy címkéi energiaosztály szempontjából történő felülvizsgálatának tekintetében, amelyek jelentős megtakarítási potenciállal rendelkeznek az energia- és adott esetben egyéb erőforrások tekintetében. (2) A televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó rendelkezéseket az 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2 állapította meg. (3) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság által kidolgozott, a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv (a COM(20161)773 final bizottsági közlemény 4 ) meghatározza a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiahatékonysági címkézési keretrendszer prioritásait. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv meghatározza azokat az energiával kapcsolatos termékcsoportokat, amelyek elsőbbséget élveznek az előkészítő tanulmányok készítése és a végrehajtási HL L 198., , 1. o. A Bizottság 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2010. szeptember 28.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., , 64. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., , 10. o.). A Bizottság közleménye. A környezettudatos tervezés munkaterve, (COM(2016)773 final, ). HU 17 HU

19 intézkedések elfogadása, valamint a 642/2009/EK bizottsági rendelet 5 és az 1062/2010/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet felülvizsgálata szempontjából. (4) A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervben foglalt intézkedések révén a becslések szerint 2030-ban több mint 260 TWh teljes éves végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami az üvegházhatást okozó gázkibocsátás megközelítőleg évi 100 millió tonnával való csökkentésének felel meg. Az elektronikus kijelzők a munkatervben felsorolt egyik termékcsoportot képezik. (5) A televíziókészülékek az (EU) 2017/1369 rendelet 11. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett azon termékcsoportok közé tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia az A-tól G-ig terjedő felülvizsgált címke bevezetésére. (6) Az 1062/2010/EU rendelet értelmében a Bizottságnak felül kellett vizsgálnia a rendeletet a technológiai fejlődés fényében. (7) A Bizottság felülvizsgálta az 1062/2010/EU rendeletet az említett rendelet 7. cikkében előírtaknak megfelelően, és elemezte a televíziókészülékek és egyéb elektronikus kijelzők, többek között a monitorok és reklámkijelzők, műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásait, valamint a valós felhasználók körében a különböző címkézési elemek ismertségét és az azokkal kapcsolatos magatartást. A felülvizsgálatra az Unió és harmadik országok érintettjeivel és érdekelt feleivel szoros együttműködésben került sor. A felülvizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozták és az (EU) 2017/1369 rendelet 14. cikke alapján létrehozott konzultációs fórum elé terjesztették. (8) A felülvizsgálatból úgy tűnik, hogy a televíziókészülékekre vonatkozó követelmények alkalmazandók a monitorokra is a kijelzők és a televíziókészülékek közötti gyorsan növekvő funkcionális átfedés miatt. Ezenkívül, a digitális reklámkijelzők kifejezetten szerepelnek a Bizottság es környezettudatos tervezésről szóló munkatervében, amelyeket be kell emelni a televíziókra vonatkozó meglévő rendeletek felülvizsgálata során. E rendelet alkalmazási köre ennélfogva az elektronikus kijelzőkre terjed ki, ideértve a televíziókészülékeket, a monitorokat és a digitális reklámkijelzőket. (9) 2016-ban a televíziókészülékek éves energiafogyasztása az Unióban az Unió villamosenergia-fogyasztásának több mint 3 %-át tette ki. A televíziókészülékek, monitorok és digitális reklámkijelzők kivetített energiafogyasztása a változatlan szabályozás forgatókönyve esetén 2030-ban a várakozások szerint közel lesz a 100 TWh/év értékhez. Ez a rendelet a kapcsolódó környezettudatos tervezési rendelettel együttesen a becslések szerint 2030-ra akár 39 TWh/év értékkel csökkenti az éves végsőenergia-fogyasztást. (10) A magas dinamikatartomány (High Dynamic Range, HDR) titkosítási funkciója eltérő energiafogyasztáshoz vezethet, így ehhez a funkcióhoz különálló energiahatékonyságiajánlás szükséges. (11) Az e rendelet hatálya alá tartozó elektronikus kijelzők címkéjén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert 5 A Bizottság 642/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 191., , 42. o.). HU 18 HU

20 legkorszerűbb mérési eljárásokat, beleértve amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi szervezetek által elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. (12) Felismerve, hogy az energiával kapcsolatos termékek értékesítése az internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformokon keresztül, nem pedig közvetlenül a szállítók, illetve kereskedők weboldalain keresztül növekszik, egyértelművé kell tenni, hogy az internetes kereskedelmi platformoknak felelősséget kell vállalniuk azért, hogy lehetővé tegyék a szállító által biztosított címkének az ár közelében történő megjelenítését. E kötelezettségükről tájékoztatniuk kell a kereskedőt, a rendelkezésre bocsátott címke és termékismertető adatlap pontosságáért vagy tartalmáért azonban nem tartoznak felelősséggel. Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában azonban az ilyen internetes tárhelyszolgáltatást nyújtó platformoknak haladéktalanul intézkedniük kell az adott termékre vonatkozó információk eltávolítása vagy az azokhoz való hozzáférés letiltása érdekében, amennyiben például a piacfelügyeleti hatóság tájékoztatása alapján meg nem felelésről szereznek tudomást (pl. hiányzó, hiányos vagy helytelen címke vagy termékismertető adatlap). A közvetlenül a végfelhasználóknak a saját weboldalukon keresztül értékesítő szállítókra az (EU) 2017/1369 rendelet 5. cikkében említett kereskedői távértékesítési kötelezettségek vonatkoznak. (13) A vásárokon bemutatott elektronikus kijelzőkön szerepeltetni kell az energiacímkét, ha a modell első darabját már forgalomba hozták vagy ha azt a vásáron hozzák forgalomba. (14) E rendelet hatékonyságának növelése érdekében be kell tiltani azokat a terméket, amelyek vizsgálati körülmények között automatikusan módosítják a teljesítményüket a feltüntetett paraméterek javítása céljából. (15) Az e rendeletben előírt rendelkezéseket az (EU) 2017/1369 rendelet 14. cikkével összhangban megvitatta a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum, valamint a tagállamok szakértői. (16) Az 1062/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1) Ez a rendelet az elektronikus kijelzők többek között televíziókészülékek, monitorok és digitális reklámkijelzők címkézésére és kiegészítő termékinformációik rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményeket állapít meg. 6 7 Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., , 12. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., , 1. o.). HU 19 HU