ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Átírás

1 ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat következő szakképesítésének szakmai tartalmát veszik alapul: Épületgépész technikus. A) KOMPETENCIÁK 1. Szakmai kifejezőkészség 1.1. Szakmai kifejezőkészség 1.2. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, értelmezése Tudja a szakmai fogalmakat Tudja a szakmai fogalmak megfelelő helyen és módon jelentésváltozatait alkalmazni. megkülönböztetni. Legyen képes a logikusan felépített szakmai kommunikációra. Tudjon következeteseket levonni és helyesen tudja alkalmazni a szakmai kifejezéseket. Legyen képes az elvégzendő feladatot megérteni. Legyen képes a kérdező tanár által feltett 1.3. Kommunikáció kérdéseket megérteni, s a lényegre szakmai nyelven törő válaszadásra. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások megértésére. Tudja a szakmai kommunikációját mind tartalmi, mind logikai szempontoknak megfelelően helyesen felépíteni. Legyen képes a szaknyelv helyes alkalmazására. Tudja az elvégzendő feladatot a munkatársakkal is megértetni. Legyen képes a vizsgabizottság által feltett kérdések megértésére, s a pontos válaszadásra. Legyen képes szakmai nyelven történő utasítások kiadására. 2. Műszaki rajz olvasási és készítési készség 2.1. Műszaki rajz olvasása, értelmezése 2.2. Csőhálózati vázlat rajzkészítési készség Legyen képes olvasni és értelmezni a műszaki Legyen képes a műszaki rajzok rajzokat. alkotó értelmezésére, szabadkézi Legyen tisztában az vázlatokkal az épületgépészetben épületgépészetben használt jelekkel, használt jelölések alkalmazásával. jelölésekkel. Képes legyen műszaki rajzot készíteni. Rendelkezzen műszakirajz-készítési készséggel. Legyen képes elkészíteni egy konkrét csőhálózat vázlatrajzát.

2 2.3. Kapcsolási vázlatkészítési készség Legyen képes szakáganként egyszerű kapcsolási vázlatok elkészítésére, a vázlatról anyagjegyzék készítésére. Legyen képes szakáganként külön egyszerű kapcsolási vázlatról szakáganként anyagjegyzék elkészítésére, anyagköltség kiszámolására. 3. Gyakorlatias feladatértelmezés 3.1. A feladatok értelmezése 3.2. A feladatok gyakorlatba való átültetése 3.3. Számítógépes ismeretek Legyen képes megérteni a feladat Legyen képes a megértett feladatot szövegét. munkatársaival is megértetni. Tudja megfogalmazni, hogyan Legyen képes ismertetni, hogyan végezné el az adott feladatot. végezné el a kiadott feladatot a Legyen képes a teljes feladatban leírt eszközökkel. munkafolyamat ismertetésére. Ismerje az épületgépészetben használt programokat, háttéranyagokat. Tudja alkalmazni a megismert épületgépészeti programokat, valamint legyenek ismeretei az interneten elérhető háttéranyagokról. 4. Pontosság, kézügyesség 4.1. Pontosság 4.2. Kézügyesség 4.3. Hibaelhárítás Legyen képes a szakágának megfelelő szakmai előírásokban, műszaki tervekben megfogalmazott pontosság betartására. Legyen képes a tevékenységének megfelelő kivitelezési munkák elvégzésének ismertetésére. Legyen képes a felmerülő szakági problémák megoldására. Legyen képes a szakterületen, a szakmai dokumentumokban meghatározott, pontosságra vonatkozó előírások betartására. Legyen képes a szakiparának megfelelő műszaki eszközök használatának ismertetésére. Legyen képes a szakterületen előforduló problémák megelőzésére. 5. Körültekintés, elővigyázatosság 5.1. Gyakorlati feladatok esetén körültekintő Tudja megfogalmazni, hogy munkavégzés Legyen képes ismertetni, hogy munkavégzés közben mire kell figyelnie. Legyen közben mire kell figyelnie. Legyen munkavégzés képes a munkatársaival együtt dolgozni, a saját feladatait kellő megfontoltsággal végezni. képes a kiadott munkát felelősséggel elvégezni mind egyénileg, mind csoportban Ismerje a munkabiztonsági Legyen képes megfogalmazni a

3 Munkabiztonsági előírások követelményeket. munkaterület balesetvédelmére és tűzvédelmére vonatkozó előírásokat. Ismerje a munkavégzés környezetkárosító hatásait. munkaterület balesetvédelmére és tűzvédelmére vonatkozó előírások ismeretanyagát. Lehetőségei szerint tudja csökkenteni a munkavégzés környezetkárosító hatásait. B) TÉMAKÖRÖK 1. Csőszerelés előkészítése 1.1. Csőszerelés előkészítése elméletben Épületgépészeti mérőeszközök, mértékegységek, műszerhasználat Mérés, ellenőrzés, tűrés Fémmegmunkálás Csőszerelés folyamatainak ismerete Tudja alkalmazni az épületgépészeti z mérőeszközöket, szerszámokat, épületgépészeti mérőeszközöket, mértékegységeket. szerszámokat, mértékegységeket. Ismerje a mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait. Tudja ismertetni a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáinak alkalmazását. Ismerje a kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja ismertetni a forgács nélküli hidegalakítás, vágás, kézi és kisgépes forgácsolás, hűtés, kenés alkalmazását. Ismerje a fémes anyagok és műanyagok Anyagtulajdonságok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat Csőszerelés előkészítése a gyakorlatban Munkafolyamatok készítése, szerelő kőműves munkák mérés, ellenőrzés, tűrés fogalmait. kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. kézi és gépi fémmegmunkálás technológiáit. Tudja ismertetni a forgács nélküli hidegalakítást, vágást, forgácsolást, hűtést, kenést. fémes anyagok és műanyagok megmunkálhatóságát befolyásoló anyagtulajdonságokat, csövek anyagjellemzőit. Ismerje az egyszerű fém alkatrészek Legyen képes ismertetni egyszerű készítését. fém alkatrész készítését. Ismerje a tartószerkezet szerelését Legyen képes ismertetni kézi kisgépes eljárások tartószerkezet készítését kézi alkalmazásával. kisgépes eljárások alkalmazásával. Ismerje a szerelő kőműves munkák, Legyen képes ismertetni szerelő-, faláttörés, födém átfúrás, horonyfalvésés műveleteit. födémátfúrás, horonyfalvésés kőművesmunkák, faláttörés, Ismerje a csőrögzítés készítését elvégzését. Legyen képes ismertetni falhoronyba és szabadon szerelve. a csőrögzítés készítését Ismerje az épületgépészeti falhoronyba.

4 csőrögzítések elhelyezését. z épületgépészeti csőrögzítések, függesztések elhelyezését. 2. Vezetékhálózat kialakítása 2.1. Vezetékhálózat kialakítása elméletben Acélcső, vörösrézcső, műanyagcső, csőalakítás Menetkészítés ismérvei Kötés típusai Hőtágulás, tömítés, Ismerje az acélcső-megmunkálás, az acélcsövek hideg- és meleg hajlítási eljárásait, számítását. Ismerje a vörösréz csővezetéken és a műanyag csővezetéken a csőalakítási eljárásokat. Ismerje a menetes csőkötés készítésének technológiáját, szerszámait, a menetmetszést és a menetes furat készítését és alkalmazását. Tudja megfogalmazni, hogyan kell elvégezni a menetmetszést csőre, kézi és gépi menetmetsző szerszámmal. Ismerje a menetes oldható csőkötéseket: metrikus és a gázmenet (Whitworth). Ismerje - a karimás kötéseket és - a tokos kötéseket. Ismerje a hegesztett acélcsövek kötéseit. Ismerje a vörösrézcső kötéseinek: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés készítését. Ismerje a műanyagcső hegesztését és egyéb kötéseinek: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés készítését. Ismerje a lineáris és térfogati hőtágulás, hőtágulás- z acélcsőmegmunkálást, a csőalakítás technológiáját, az acélcsövek hidegés meleghajlítási eljárásait, számítását. vörösréz vezetéken, illetve műanyag csövön csőalakítást. menetes csőkötés készítésének technológiáit, szerszámait, a menetvágást és menetes furat készítését. Ismerje a kézi és gépi szerszámok használatát. z oldható kötések és helyzetbiztosító elemek, csavar-, tengely- és csőkötés elemeit, technológiáit. menetes kötések: metrikus és a gázmenet (Whitworth) jellemzőit. Tudja a karimás kötések és a tokos kötések készítésének feltételeit, alkalmazhatóságukat, készítésüket. nem oldható kötések elemeit, technológiáit. Tudja ismertetni a vörösrézcső kötéseinek: lágyforrasztás, keményforrasztás, roppantógyűrűs kötés készítését. Tudja a műanyagcső-hegesztést és egyéb kötéseket: szorítógyűrűs kötés, présidomos kötés készítését. lineáris és térfogati hőtágulás, hőtágulás-

5 korrózióvédelem 2.2. Vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban Hegesztett kötések készítése Csőkötés készítése nem hegesztéssel kiegyenlítés elvét. Ismerje a tömítőanyagokat. Ismerje a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásainak alkalmazását, és a szigetelést. Ismerje a hegesztett kötések készítését gázhegesztéssel. Ismerje a hegesztett kötések készítését ívhegesztéssel. Ismerje a műanyagcsövek hegesztését tompa és tokos eljárásokkal. Ismerje a csőmenet készítését kézi és gépi úton. Ismerje a menetes csőkötés készítését menetes idomokkal. Tudja megfogalmazni, hogyan kell elvégezni a csőkötések készítését lágy- és keményforrasztással. kiegyenlítés elvét. tömítőanyagokat, jellemzőiket, s velük szemben támasztott követelményeket. Tudja megfogalmazni a korrózió elleni védekezés aktív és passzív megoldásait, szigetelést. Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését kézi gázhegesztéssel. Legyen képes ismertetni általános minőségű hegesztett kötés készítését ívhegesztéssel. Legyen képes ismertetni műanyagcső hegesztését különféle eljárásokkal. Legyen képes ismertetni csőmenet készítését kézi és gépi úton. Legyen képes ismertetni menetes csőkötés készítését menetes idomokkal. Legyen képes ismertetni nem oldható kötések készítését (szegecs, ragasztott). Legyen képes ismertetni csőkötés készítését lágyés keményforrasztással. 3. Csőhálózat üzembe helyezése 3.1. Csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek Csőhálózat alapismeretek csőhálózat mérési műveleteinek lényegét. Ismerje a csőhálózat belső tisztítás, mosatást. Ismerje a nyomáspróbát, és tudja megfogalmazni, hogyan ellenőrizze a csőhálózat tömörséget. csőhálózat mérési és beszabályozási műveletek alapjait. Ismertesse a csőhálózat belső tisztításának, mosatásának előírásait. Tudja ismertetni a nyomáspróbát, legyen képes ellenőrizni a tömörséget. z üzembe helyezés dokumentációit. 4. Épületgépészeti alapfogalmak

6 4.1. Épületgépészeti alapfogalmak elmélete Hőtani alapfogalmak Tüzeléstechnikai alapfogalmak Nyomás fajtái, definíciói Áramlástani ismeretek Ellenállás fogalma 4.2. Épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata Mérési, számítási gyakorlatok Ismerje a hőtani alapfogalmakat, tudja meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Ismerje a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Ismerje az alapvető hőtani számítási feladatokat. Tudja kalkulálni a melegítés, hűtés hőigényét. Ismerje a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag megfelelő elégetéséhez szükséges levegőellátást, és az égéstermék összetételét. Ismerje és tudja értelmezni a nyomást, légköri nyomást, túlnyomást, abszolút nyomást, vákuumot, hidrosztatikai nyomást. Legyen képes alkalmazni az áramlástani ismereteket, az áramlást változó keresztmetszetű vezetékben, áramlási sebességet, térfogatáramot, tömegáramot, a folytonossági törvényt, a statikus, dinamikus nyomást. Legyen képes kiszámítani alapvető áramlástani feladatokat: keresztmetszetet, sebességet, térfogatáramot. Ismerje az alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat. Ismerje a csővezetékek nyomását és tudja számítani az ellenállását Hőmérsékleti, Ismerje a hőszükséglet számítás hőszükségleti alapjait. feladatok hőtani alapfogalmakat, legyen képes meghatározni a fajhőt, hővezetést, hőátadást és hőátbocsátást, hősugárzást, hőszükségletet. Tudja ismertetni a hőmennyiség, hőteljesítmény, hatásfok fogalmát, számítását. Legyen képes elvégezni alapvető hőtani számítási feladatokat. Legyen képes ismertetni és meghatározni a tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az égés feltételeit, a tüzelőanyag, a levegőellátás, égéstermék összetételét. nyomást, a légköri nyomást, a túlnyomást, az abszolút nyomást, a vákuumot, a hidrosztatikai nyomást, s az összefüggéseket értelmezni. z áramlástani fogalmakat. Tudja alkalmazni az áramlástani törvényeket folyadék és gáz esetén. Legyen képes a csővezetékek áramlástani méretezésére. z alaki és súrlódási ellenállások fogalmát, legyen képes meghatározni nagyságukat folyadék és gáz esetén. Legyen képes kiszámítani a csővezetékek nyomását és ellenállását. Legyen képes a rendelkezésre álló adatokból elvégezni adott zárt tér hőszükséglet-számítását.

7 5. Épületgépészeti dokumentációk 5.1. Épületgépészeti dokumentációk elmélete Épületgépészeti dokumentációk 5.2. Épületgépészeti dokumentációk gyakorlata Épületgépészeti dokumentációk értelmezése Kapcsolási vázlatok, költségvetés készítése Munkahelyi dokumentációk, számítógép használat z Ismerje az épületgépészeti épületgépészeti dokumentációk tervjelképeit. dokumentációk tervjelképeit. Legyen Ismerje a csőhálózati vezetékek, képes ismertetni a csőhálózati szerelvények, berendezések vezetékek, szerelvények, ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását berendezések ábrázolását, szakáganként. rajzjeleinek bemutatását Ismerje az alaprajzot, a szakáganként. Tudja ismertetni az helyszínrajzot, függőleges csőtervet. alaprajzot, a függőleges csőtervet. Legyen képes értelmezni a műszaki műszaki leírást. leírást, s a költségvetés készítését. Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. Legyen képes bemutatni és értelmezni egy családi ház épületgépészeti tervét. Ismerje az épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, legyen képes értelmezni a műszaki adatokat, valamint legyen képes szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes anyagjegyzéket készíteni. Ismerje, tudja vezetni a munkalapot, karbantartási naplót, építési naplót, felmérési naplót. Rendelkezzen számítógépes felhasználói ismeretekkel. Ismerje az interneten elérhető épületgépészeti gyártmánykatalógusokat, tervezési segédleteket. Legyen képes értelmezni az épületgépészeti tervdokumentációkat. Legyen képes bemutatni szakáganként gépkönyveket, szabványokat, műszaki táblázatokat, gyártmánykatalógusokat. Legyen képes értelmezni a műszaki adatokat. Legyen képes értelmezni adott munkatípushoz tartozó dokumentációkat. z épületgépészeti tervdokumentációk tervjeleit, értelmezni a műszaki adatokat, valamint szakáganként kapcsolási vázlatokat készíteni. Legyen képes költségvetést készíteni. Legyen képes munkalapot, karbantartási naplót, építési naplót, felmérési naplót, átadási, üzembehelyezési dokumentációt, jegyzőkönyvet készíteni. Legyen képes számot adni az épületgépészeti nyomtatványok és jegyzőkönyvek kitöltéséről szóban. z

8 épületgépészetben használt méretezési és költségvetési programok főbb funkcióit. 6. Épületgépészeti rendszerelemek 6.1. Épületgépészeti rendszerelemek ismerete Szelepek, csapok, tolózárak, tartályok ismerete Hőtermelő berendezések Ismerje a szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Ismerje a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. Ismerje a tartályok jellemzőit. Ismerje a hőtermelő berendezések szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. Ismerje a levegőellátás, égéstermék elvezetés megoldásait. szelepek, csapok, tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit, működésük jellemzőit, beépítési lehetőségeit. Legyen képes ismertetni a biztonsági szelepek, szerelvények feladatait, működési elvét. tartályok jellemzőit. hőtermelő berendezések elhelyezési lehetőségeit, szerkezeti elemeit, csoportosítását tüzelőanyag szerint. levegőellátás, égéstermék-elvezetés megoldásait. 7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok 7.1. Munkaterület munkavédelme Baleset és munkahelyi baleset alapfogalmai Munkahelyi biztonsági jelzések ismerete Épületgépészeti berendezések biztonsági rendszerei, anyagmozgatás, Ismerje a baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit. Ismerje a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, biztonsági és egészségvédelmi jelzést, biztonsági színek jelentését. Ismerje a nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó berendezések biztonsági szerelvényeit. Ismerje a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák baleset és a munkahelyi baleset fogalmát, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtáit. munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket, a biztonsági és egészségvédelmi jelzést, a biztonsági színek jelentését, az állandó jelzéseket, az időszakos jelzéseket. z épületgépészeti berendezéseken alkalmazott biztonsági rendszereket. nyomástartó berendezések biztonságtechnikáját, a nyomástartó

9 tárolás 7.2. Tűz elleni védekezés Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök 7.3. Környezetvédelem Hulladékok kezelése, fajtái Épületgépészeti munkafolyamatok környezetkárosító hatásai, megelőzésük biztonságtechnikai előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. Ismerje a kézi és gépi anyagmozgatás szabályait. Ismerje a munkavégzés során, valamint a telephelyen használt anyagok, eszközök biztonságos tárolását. berendezések biztonsági szerelvényeit. Legyen képes ismertetni a magasban végzett munka, létrák, állványok, kezelőjárdák biztonságtechnikai előírásait, ellenőrzéseit a munkavégzés előtt. Ismerje a tűzoltás módjait, tűzoltó tűzoltás eszközöket, módjait, tűzoltó eszközöket, az az éghető anyag eltávolításán éghető anyag eltávolításán alapuló alapuló módot, az oxigén elvonásán módot, az oxigén elvonásán alapuló alapuló módot, az éghető anyag módot, az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási módot. alapuló oltási módot. Legyen képes Ismerje a tüzelő- és ismertetni a tüzelő- és fűtőberendezések működtetésének fűtőberendezések elhelyezésének, tűzvédelmi előírásait. működtetésének tűzvédelmi Ismerje a nyílt lánggal végzett előírásait. munkavégzés biztonságtechnikáját. gázhegesztés biztonsági előírásait, Ismerje a gázhegesztés és az az ívhegesztés biztonsági előírásait. ívhegesztés biztonsági előírásait. Ismerje az anyagok éghetőségét. Ismerje a hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását, hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges elhelyezését. Ismerje az épületgépészeti munkafolyamatoknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. hulladékok kezelését, a hulladékok szelektív összegyűjtését, hulladékok előkezelését, átmeneti tárolását, hulladékok elszállítását, hulladékok feldolgozását, hulladékok végleges elhelyezését. z épületgépészeti munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzését, illetve környezetkárosító hatásuk csökkentése érdekében teendő intézkedéseket. 8. Elektrotechnika 8.1. Elektrotechnika alapjai Elektrotechnikai Ismerje az elektrotechnikai alapfogalmakat. z elektrotechnikai

10 alapfogalmai Elektromos jelenségek és azok okai 8.2. Villamos mérések Méréstechnikai alapismeretek, mérőműszerek alapfogalmakat. villamos Ismerje a villamos feszültség, a feszültség, a villamos áram villamos áram, villamos teljesítmény fogalmát. fogalmát. villamos Ismerje a villamos áram hatásait. áram hatásait. Ismerje az áramnemek jellemzőit. z Ismerje az egyszerű villamos áramfajtákat, típusait. áramkört. villamos áramkört. Ismerje a méréstechnikai alapokat. Ismerje az elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. méréstechnikai alapokat. z elektromechanikus mérőműszereket és elektronikus mérőműszereket. Legyen képes dokumentációt készíteni a mérésekről. 9. Irányítástechnika 9.1. Vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek Irányítástechnikai alapfogalmak Irányítástechnika, folyamatábrák ismerete 9.2. Vezérlés- és szabályozástechnika Szabályozó és vezérlőkörös készülékek szerelése II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Ismerje az irányítástechnikai alapfogalmakat, az irányítástechnikai szerveket, tagokat. Ismerje a számítógéppel támogatott technológiákat. Ismerje a szabályozó körök készülékeinek szerelését. Ismerje a vezérlőkörök készülékeinek szerelését. z irányítástechnikai alapfogalmakat. Legyen képes ismertetni az irányítástechnikai szerveket, tagokat, berendezéseket. számítógéppel támogatott technológiákat. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga szabályozó körök készülékeinek szerelését. Legyen képes ismertetni vezérlőkörök készülékeinek összehangolását.

11 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Szöveges Szöveges adatok adatok tárolására és tárolására és megjelenítésére megjelenítésére nem alkalmas NINCS nem alkalmas NINCS zsebszámológép zsebszámológép NINCS Nyilvánosságra hozandók NINCS NINCS NINCS Írásbeli Írásbeli Szóbeli vizsga vizsga vizsga Szóbeli vizsga Anyag NINCS NINCS NINCS témakörök Mikor? NINCS NINCS NINCS jogszabály szerint KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Rövid választ igénylő feladatok Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc Feladatlap Számítást igénylő feladatok Kifejtést igénylő feladatok A és B altétel kifejtése 40 pont 30 pont 30 pont 100 pont 50 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében egyaránt. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.

12 Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból és igaz-hamis állításos feladatokból állnak. A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás. A tesztfeladatok állításokból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások után jár pont. Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell. Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik része egyszerű számítási feladat (épületgépészeti alapszámítások), harmadik része egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat). Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás: - Csőszerelés előkészítése: - csőszerelés előkészítése elméletben. - Vezetékhálózat kialakítása: - vezetékhálózat kialakítása elméletben. - Csőhálózat üzembe helyezése: - csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek. - Épületgépészeti alapfogalmak: - épületgépészeti alapfogalmak elmélete, - épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata. - Épületgépészeti dokumentációk: - épületgépészeti dokumentációk elmélete, - épületgépészeti dokumentációk gyakorlata. - Épületgépészeti rendszerelemek:

13 - épületgépészeti rendszerelemek ismerete. - Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok: - munkaterület munkavédelme, - tűz elleni védekezés, - környezetvédelem. - Elektrotechnika: - elektrotechnika alapjai, - villamos mérések. - Irányítástechnika: - vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek, A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az általános és részletes követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. Szóbeli vizsga Általános szabályok A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra. A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott, A és B altétel kifejtéséből áll. Az egyes altételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati példákat, az altételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli tételsor tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A szóbeli tétel két altételből áll. A vizsgázónak mindkét altételből húznia kell egyet. Témakörök

14 A altétel - Csőszerelés előkészítése: - csőszerelés előkészítése elméletben, - csőszerelés előkészítése gyakorlatban. - Vezetékhálózat kialakítása: - vezetékhálózat kialakítása elméletben, - vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban. - Csőhálózat üzembe helyezése: - csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek. - Épületgépészeti alapfogalmak: - épületgépészeti alapfogalmak elmélete. - Épületgépészeti dokumentációk: - épületgépészeti dokumentációk elmélete, - épületgépészeti dokumentációk gyakorlata. - Épületgépészeti rendszerelemek: - épületgépészeti rendszerelemek ismerete. B altétel - Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok: - munkaterület munkavédelme, - tűz elleni védekezés, - környezetvédelem. - Elektrotechnika: - elektrotechnika alapjai, - villamos mérések. - Irányítástechnika:

15 - vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek. A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik. Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, altételenként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek. A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód. Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, Pontszám A altétel B altétel Összesen 2 pont 1 pont 3 pont 26 pont 18 pont 44 pont összefüggések értelmezése. Szaknyelv alkalmazása. 2 pont 1 pont 3 pont SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 30 pont 20 pont 50 pont EMELT SZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc Feladatlap Egy tétel kifejtése 100 pont 50 pont Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra (adatok, táblázatok) van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás: - Csőszerelés előkészítése:

16 - csőszerelés előkészítése elméletben. - Vezetékhálózat kialakítása: - vezetékhálózat kialakítása elméletben. - Csőhálózat üzembe helyezése: - csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek. - Épületgépészeti alapfogalmak: - épületgépészeti alapfogalmak elmélete, - épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata. - Épületgépészeti dokumentációk: - épületgépészeti dokumentációk elmélete, - épületgépészeti dokumentációk gyakorlata. - Épületgépészeti rendszerelemek: - épületgépészeti rendszerelemek ismerete. - Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok: - munkaterület munkavédelme, - tűz elleni védekezés, - környezetvédelem - Elektrotechnika: - elektrotechnika alapjai - villamos mérések. - Irányítástechnika: - vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.

17 A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. Az írásbeli feladatok típusai és arányuk: - szöveges feladatok 50%, - tesztfeladatok 25%, - számítási példák 25%. Tesztjellegű feladatok: Feleletválasztó feladatok: - egyszerű választás ( Húzza alá! ), - többszörös választás, - illesztés (párosítás, csoportosítás), - sorrend meghatározása, - ok-okozati összefüggés keresése, - igaz-hamis választás. Feleletalkotó feladatok: - rövid válasz (meghatározás), - ábrafelismerés, ábraelemzés, - több jellemző felsorolása, megnevezése, - adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés), - fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz, - folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása, - ok-okozati összefüggések felismerése, - tényadatok rendezése megadott szempontok szerint. A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: - ismertetés, - felsorolás, - rövid kifejtés, - fogalom-meghatározás, - folyamatleírás, - esettanulmány értelmezése megadott szempontok szerint.

18 Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi témakörök számonkérésére irányul: - Csőszerelés előkészítése: - csőszerelés előkészítése elméletben, - csőszerelés előkészítése gyakorlatban. - Vezetékhálózat kialakítása: - vezetékhálózat kialakítása elméletben, - vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban. - Csőhálózat üzembe helyezése: - csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek. - Épületgépészeti alapfogalmak: - épületgépészeti alapfogalmak elmélete. - Épületgépészeti dokumentációk: - épületgépészeti dokumentációk elmélete, - épületgépészeti dokumentációk gyakorlata. - Épületgépészeti rendszerelemek: - épületgépészeti rendszerelemek ismerete. - Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok: - munkaterület munkavédelme, - tűz elleni védekezés, - környezetvédelem.

19 - Elektrotechnika: - elektrotechnika alapjai, - villamos mérések. - Irányítástechnika: - vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek. Általános szabályok A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott egy tétel kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett tudásáról. A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli tételsor tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek felhasználásával az épületgépészeti szakági feladatok magyarázatát, alkalmazását is értékelik. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek. A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása, összefüggések értelmezése Szaknyelv alkalmazása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: Pontszám 5 pont 40 pont 5 pont 50 pont