OM: Készítette: Horváth János igazgató

Átírás

1 OM: Készítette: Horváth János igazgató

2 A szervezeti és működési szabályzat célja, törvényi háttere A Szervezeti és Működési Szabályzat a évi CXC köznevelési törvény, 20/2012. EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, az általános iskolai pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek évi XXXI. Törvény A Gyermekvédelemről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról évi XXXI. Törvény A Tűzvédelemről évi XXXVIII. Törvény Az Államháztartásról 1999 évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4..(7)) évi CCXXXII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről 37/2001.(X.12.) 2011 évi CXC Köznevelési törvény OM. rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3..(2)). 20/2012. EMMI rendelet Nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 232/2013 EMMI rendelet A tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet november 4-én hatályba lépett módosítása 2

3 Tartalomjegyzék Bevezető... 5 I. rész... 6 Az alapító okiratban foglaltak részletezése, és egyéb... 6 II. rész Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel Az intézményvezető és a szervezeti egység kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás illetve kapcsolattartás rendje Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési illetve pedagógiai programról való tájékoztatás kérés szabályai Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, a fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése rendje Intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladatok és hatáskörök, munkaköri leírás minták Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések A dolgozók számára biztosított munka és védőruha ellátás A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvek megrendelésének, terjesztésének folyamata III. rész Egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok

4 5. Nevelési-oktatási intézmény működését garantáló szabályok, mely megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek I.számú melléklet: Iskolai könyvtár.. 64 II.számú melléklet : Munkaköri leírások III..számú melléklet : Bélyegző használati szabályzat IV.számú melléklet: Módosítások A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

5 Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. Az célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a nevelőtestülete az alábbi szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen -ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az -t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett. Az -szel a Nagykanizsai Tankerületi Központ Intézményfenntartó egyetértési jogot gyakorol és az igazgató jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az nyilvános, az iskola honlapján, az igazgatói irodában, a tanári szobában, az iskolai könyvtárban bárki számára hozzáférhető. Az minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. 5

6 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése, és egyéb 1. A köznevelési intézmény neve: 2. Köznevelési intézmény székhelye: Nagyrécse Haladás utca Tagintézmény neve: Tagiskolája Miháld 4.Tagintézmény címe: Miháld Fő u Az intézmény OM azonosítója: Intézmény típusa: Általános Iskola 7. Ellátandó alap és kiegészítő tevékenységek: Az alapított költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alap és kiegészítő tevékenységei a szakfeladat rend Kód Megnevezés Feladatellátási hely Tagozat Alapfokú oktatás 8756 Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 8756 Nagyrécse Haladás utca 4. alsó 6

7 oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8825 Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Nagyrécse Haladás utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca Nagyrécse Haladás utca Miháld Fő utca 6. alsó felső felső 8. Speciális jellemzők: - 9. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény nem önállóan gazdálkodó. 10. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 11. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok a) Az iskolai évfolyamok száma: 8 b) tagiskolai évfolyamok száma: 4 c) A feladat ellátását szolgáló vagyon az alapítók tulajdona. d) A feladat ellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: 7

8 Feladat ellátási hely szerint Cím: Nagyrécse, Haladás u. 4. Helyrajzi szám: l/4 hrsz. Nagyrécse Hasznos alapterület: 2034 m2 Jogkör: Vagyonkezelői/ vagyonhasználói jog Nagykanizsai Tankerületi Központ Működtető neve: Nagykanizsai Tankerületi Központ 8800 Nagykanizsa Vécsey u.6. Feladat ellátási hely szerint Cím: Miháld, Fő út 6. Hrsz.: 242/1 hrsz. Miháld Hasznos alapterület: 527 m2 Jogkör: Vagyonkezelői/vagyonhasználat jog Nagykanizsai Tankerületi Központ Működtető neve: Nagykanizsai Tankerületi Központ 8800 Nagykanizsa Vécsey u A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások A konkrét vezetői beosztások megnevezése 1. Magasabb vezetői intézményvezető igazgató 2.Vezetői szint intézményvezető helyettes intézményvezető helyettes Iskola igazgatóhelyettes Tagintézmény vezető A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, (pl. ig. helyettes-pedagógus; IPR menedzsmentmunkacsoportok) - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség (ig. helyettes- tagintézmény vezető; IPR munkacsoportok egymás között) A szerven belül alá/fölérendelt viszonyban működnek a vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 8

9 13. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere A feladatellátás folyamata A feladatellátás folyamata a következő: - a feladat ellátásának szabályozása: - alapító okiratban, - -ben, - a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, ellenőrzés A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.) 14. A szabályzat hatálya A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni, visszavonásig érvényes. 9

10 II. rész 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők, valamint az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet, NKT 4.., 25.., 27., 30. alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. a) Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. b) A tanulók fogadásának (a nyitva tartás)ill. benntartózkodásuknak a rendje Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 15 órától, a Miháldi Tagiskolában 7 00 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az igazgatóhelyettes által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét.. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. 10

11 A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait az igazgatóhelyettes határozza meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. c) A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Az igazgató, vagy távollétében intézkedési jogkörrel felruházott helyettes, akadályoztatásuk esetén munkaközösség vezető, vagy az általuk kijelölt személy mindaddig legyen az intézményben, ameddig az intézmény nyitva tart. d)az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő közötti órákban ellátandó feladatokat az igazgató határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. A testnevelő tanárnak az öltözőt ki kell nyitnia a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartania. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonálni kell a titkárságra. Az iskolatitkár értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt és a munkaközösség-vezetőt is, akik megszervezik a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet, CXC Nemzeti Köznevelési Törvény 69 alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 11

12 a) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja: A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a nevelőtestület vezetéséért. A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei, c) szakmai munkaközösség vezető, d) Becs vezető által kijelölt pedagógusok A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. d) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, foglalkozás látogatás, önértékelési feladatok speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 12

13 e) A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, tanfelügyeleti látogatást készítse elő hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: a. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket kísérő és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. b. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó kísérete mellett lehet az intézményben tartózkodni. c. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: 13

14 a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Megbeszélésre, fogadóórára való belépéskor 4. Az intézményvezető és a szervezeti egység kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás illetve kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét. - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás rendje, formája a tagintézménnyel A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - Az intézményegység vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - az intézményegység ellenőrzése stb. 14

15 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Magasabb vezetői szint intézményvezető Vezetői szint Intézményvezető helyettes Tagintézmény vezető Szervezeti egység Általános iskola 1-8. évfolyam Tagintézmény 1-4. évfolyam Rendje és formája - Értekezletek - Csoportos megbeszélések - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás - Egyéb írásbeli kapcsolattartás A vezetők közötti feladatmegosztás A vezetők feladatait, hatásköreit a 20/2012. sz. EMMI rendelet, ezen túlmenően a munkaköri leírás, valamint az intézmény szervezeti felépítéséből adódó feladatok határozzák meg. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai: Intézményvezető: Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a Nagykanizsai Tankerületi központ által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. 15

16 Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Irányítja az ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. Vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, Képviseli az intézményt külső szervek előtt, Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai működésének valamennyi területét, Részben gyakorolja a munkáltatói jogokat, Ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, fenntartói rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, Elkészíti, elkészítteti az intézmény -ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, Kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, 16

17 Támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, Folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját. Intézményvezető-helyettes: az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat, Intézményvezető-helyettes, tagintézmény vezető: Ellátja az iskolai oktató-nevelő munka egyes területeinek (tanári ügyelet, tanulószoba, stb.) felügyeletét, irányítását, szervezi a helyettesítéseket, nyilvántartja és kimutatja a túlmunkavégzéseket, külön terv alapján óralátogatások és elemzések útján segíti a munka megfelelő színvonalának biztosítását. Elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztás kimutatását, nyilvántartja a tanulmányi versenyek jelentkezéseit és eredményeit. Előkészíti és irányítja a központi szervezésű teljesítmény méréseket. Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Ellenőrzi az iratkezelést. Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javítópótló vizsgák szervezésében. Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Elkészíti és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét, és gondoskodik annak megvalósításáról. Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Az elektronikus naplóban / naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzíti és ellenőrzi. Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igényeinek felméréséről. Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. 17

18 Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás megszervezéséért és lebonyolításáért. Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Nyilvántartja és ellenőrzi az osztálykirándulásokat. A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények, hirdetések, iskolarádió stb.). Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. A kiadmányozás szabályai Az intézményvezető kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes, illetve akadályoztatása esetén a tagintézmény vezető. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 18

19 A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 4 és a 188 alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. 19

20 A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. a) Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megbízott személynek kell ellátnia. b) A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a helyettesített vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Tartós távollét esetén (több mint 5 munkanap) a helyettest írásban kell megbízni a vezetői feladatok helyettesítésével, és ekkor az érvényes jogszabályban meghatározott munkadíjat kell számára elszámolni. 6. A vezetők és az iskolai szülői szervezetet (közösség) és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet 119. alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolai, szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 20

21 A vezetők és a szülők közötti kapcsolattartás A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői munkaközösséggel való együttműködés a) Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezetők feladata a szülői munkaközösség jogainak gyakorlásához szükséges információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői munkaközösség jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, gyakorlásához/ szükségesek.), iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; a szülői munkaközösség feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét. b) A szülői munkaközösség kiemelt feladata, hogy: Javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen: az intézmény irányítását érintő kérdésekben, a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben; Véleményezési jogot gyakoroljon: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a házirend elfogadásakor a pedagógiai program elfogadásakor vezetői pályázatokhoz kapcsolódó véleményezési jog A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben így a pedagógiai program elfogadása előtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása a szülői munkaközösség kérése alapján történhet. A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői munkaközösség által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, 21

22 írásbeli tájékoztatók, a szülői munkaközösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, dokumentum, irat a szülői munkaközösség által gyakorolt jogok írásba foglalásával. Intézményi tanács Az iskolában október 14. napjával a székhely települési önkormányzat, a nevelőtestület és a szülői szervezet 1 1 delegáltjából intézményi tanács került létrehozásra, mely jogi személyiségű testület önmaga által kidolgozott és elfogadott ügyrend szerint működik. Az intézményi tanács az iskolai működés zavartalanságának szem előtt tartása mellett feladatai ellátásához térítésmentesen használja az iskola helyiségeit és berendezései, továbbá félévente egyszer beszámoltatja az intézmény vezetőjét az intézmény működéséről, mely alapján kialakításra kerülő álláspontját eljuttatja az intézmény fenntartójához. Fentiek mellett ügyrendjében foglaltak szerint a kötelezően kikérendő véleményezési jogkörén túlmenően véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az, a házirend, a munkaterv elfogadása, a vezetői pályázatok, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt A tanács elnöke és az intézmény vezetője napi munkakapcsolatban áll egymással. Együttműködésük tartalmát a tanulók érdekeinek figyelembe vétele és az intézmény működésének minőségi fejlődésének elősegítése alapelve hatja át. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó 22

23 ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. a) A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. b) A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. házirend elfogadásáról való döntést. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét: az iskola éves munkatervének elkészítése; az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét: az iskola működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak, az átruházás időtartamának megjelölésével, nevelőtestületi határozattal hozhatja meg. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 23

24 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a évi CXC Köznevelési Törvény, Gyermekvédelmi Törvény, 26/1997. NM. rendelet és 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - az Önkormányzatokkal - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel - pedagógiai szakszolgáltatókkal, - pedagógiai szakmai szolgálattal, b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. a) Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény ellenőrzésére: működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint 24

25 a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény -e egyetértés és módosítása, a nevelési illetve pedagógiai programja egyetértés tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. b) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: 25

26 gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. c) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. d) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. 26

27 Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a minden évben kiadott miniszteri utasítást is figyelembe véve az éves munkaterv tartalmazza, amit a tanév első nevelőtestületi értekezletén kell elfogadni a nevelőtestületnek. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket is a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Nemzeti ünnepeink: március 15. az évi forradalom és szabadságharc emlékére augusztus 20 államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére október 23 az l956. évi forradalom és szabadságharc emlékére Ünnepélyek, megemlékezések: tanévnyitó, október 6. aradi vértanuk ünnepe, karácsonyi ünnepély, február 25. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai április 16. a holokauszt áldozatai anyák napja, június 4. Nemzeti Összetartozás Napja, tanévzáró ünnepély, A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Megőrzendő hagyományaink: Visszatérő rendezvényeink: a bensőséges hangulatú évnyitók és évzárók, iskolai kirándulások, évfordulókhoz, nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó ünnepélyek, Adventi megemlékezéseink Farsangi bál 27

28 Gyermekeink szívet melengető ünnepi hét, karácsonyi műsora, Anyák napi műsoraink a közösség előtti dicséretek, jutalmazások Vár az iskola program az óvodásoknak, Gyereknap változatos rendezvényekkel, A bálok, a szülők és a pedagógusok kötetlen találkozója Sportvetélkedő szülőkkel úszásoktatás tanításon kívüli programok széles skálája. Helyi tanulmányi ill. sportrendezvények szervezése. Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 10. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek kapcsolattartását és pedagógusok munkájának segítését szabályozni. A nevelők közösségei a) A nevelőtestület 28

29 A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók: - könyvtáros A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. a nevelőtestület személyi kérdésekben az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt. a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Alsós szakmai munkaközösségek 29