Gróf Teleki Pál és Adolf Hitler stratégiai dilemmáinak kereszteződése
|
|
- Adél Balog
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Erdős Márton Gróf Teleki Pál és Adolf Hitler stratégiai dilemmáinak kereszteződése A második bécsi döntés (1940) újragondolt összefüggései Bevezetés Dolgozatomban az 1940-es második bécsi döntés, vagyis Észak-Erdély visszatérésének mindezidáig a történetírásunk által kevés vagy semmilyen figyelmet nem kapott, rejtett összefüggéseit kívánom legalább szerény mértékben feltárni, és fölhívni a figyelmet néhány kulcsfontosságú momentumra, mindezt beleágyazva a korabeli nemzetközi, esetünkben az európai térbe és időbe. E vállalkozás kiindulópontja az a szerző által vallott történelmi filozófiai felfogás, hogy a történelmet mindenekelőtt emberek csinálják, így a történelmi eseményekre a legtöbb esetben a szereplők személyisége, hajlamai, meggyőződései akár döntő komponenseknek szoktak bizonyulni. 1 A történelemben működő különféle erők a kulcspozícióban levő, illetve nagy befolyást gyakorló személyiségek körül forognak, de az is kétségtelen, hogy a történelmi személyiségek döntő mértékben saját koruk termékei, sőt megvalósítói is, 2 ez azonban nem mond ellent a fentebb leírtaknak, inkább tovább színezi a történelmet, amely tulajdonképpen bizonyos kaleidoszkópnak is tekinthető. Vizsgálatunk tárgya a Horthy-korszak több évtizedes revíziós politikájának legnagyobb országgyarapítása, nevezetesen Észak-Erdély visszatérése Magyarországhoz a második bécsi döntés által augusztus 30-án. Elöljáróban itt három történeti tényezőt kell figyelembe vennünk nyarán Adolf Hitler és a Harmadik Birodalom a kontinentális Európa ura volt. Ezzel párhuzamosan a sztálini szovjet-orosz világbirodalom, mely ekkor Németország szövetségese és gazdasági kereskedelmi partnere volt, erős mozgást támasztott Kelet-Közép- Erdős Márton (1981), PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola. Budapesten él. 1 Lásd John Lukacs kitűnő történeti és történelmi filozófiai munkásságát, amely magyarul is olvasható. A szerző sokat merített Lukacs gondolataiból. 2 Benoist, Alain de: Zarathustra nyomában. Példabeszéd a jó európaiakhoz. Budapest, 2002, Europa Authentica, 16,
2 Európában és a Balkánon. A két világuralomra törő birodalom, a német és az orosz közé kell elhelyeznünk Magyarországot és revíziós külpolitikáját. Itt érkezünk el három történelemformáló történeti szereplőhöz, Adolf Hitlerhez, magyar vonatkozásban gróf Teleki Pálhoz és a háttérben megbúvó, de a szálakat biztos kézzel és cinikus reálpolitikával mozgató Joszif V. Sztálinhoz. Kezdjük a Führerrel! E sorok írója egy korábbi tanulmányában már kifejtette, hogy ha 1940 nyarán Hitler megáll, és inkább tekintélyes méretű hódításai pacifikálásával foglalkozik, könnyen meglehet, hogy egy ún. tripoláris világrend alakul ki, benne három világhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal, a hitleri Harmadik Birodalommal és a sztálini szovjet-orosz birodalommal. A történeti alternatíva a maga idejében nyitva állt. 3 Hitler helyzetét azonban nézhetjük egy másik nézőpontból is. Ormos Mária hívja fel rá a figyelmet, hogy az a néhány hónap, amely a nyugati hadjárat győzelmei és az angliai partraszállás végérvényes elejtése, valamint a keleti hadjárat megindítására irányuló döntés meghozatala között eltelt, vagyis az június végétől novemberig tartó időszak mindmáig elég rejtélyesnek tűnik Hitler vonalvezetése szempontjából. 4 Deborah S. Cornelius a német vezető stratégiai dilemmájáról beszél könyvében ezt az időszakot illetően. 5 Triviálisan szólva tehát a Führer hatalmának és sikereinek csúcsán a források alapján nem igazán tudta, hogy a sakktáblán mi legyen a következő lépés. Erre később még visszatérünk. Ami Sztálint illeti, ő maga szovjet-orosz kiadásban ugyanazt tette ebben az időben, mint német diktátortársa, nekikezdett birodalma érdekeinek további érvényesítéséhez. Ennek első etapja az volt, hogy hozzálátott a kelet-középeurópai és balkáni status quo megmaradt részének felborításához. Letörölt három szuverén országot a térképről, nevezetesen a balti államokat (Litvánia, Lettország, Észtország), és azokat bekebelezte a Szovjetunióba. Finnországot megcsonkította területileg. E recept alapján készült Romániára is lecsapni, és diplomáciai lépéseket tett több térségbeli állam, Magyarország, Bulgária, sőt Jugoszlávia felé is, lehetséges partnereket keresve a szintén nagy tétekben menő játszmájához. 6 Gróf Teleki Pál miniszterelnök és az erdélyi kérdés. Dolgozatom egyik kiindulópontját egy korabeli bennfentes szereplő, a külügyminisztérium munkatársa, Szegedy-Maszák Aladár által az emlékirataiban feltett húsbavágó kérdése képezi: Ma az ember világosabban látja Teleki dilemmáját és az abból fakadó 3 Erdős Márton: június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen. Hitel, 2017/6, Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993, T-Twins, 365. (A továbbiakban: Ormos.) 5 Cornelius Deborah C.: Kutyaszorítóban. Magyarország és a második világháború. Budapest, 2015, Rubicon Könyvek, (A továbbiakban: Cornelius.) 6 Olasz diplomáciai dokumentumok a második bécsi döntésről. Hogyan kaptuk vissza Észak-Erdélyt 1941-ben? Szerk. és a bevezető tanulmányt írta: Réti György. Budapest, 2000, Aula, 1., 19., 21., 30., 38. iratok. (A továbbiakban: Réti.) Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, V. kötet. Szerk. Juhász Gyula, 107. irat. (A továbbiakban: DIMK.) június 59
3 ellentmondásos politikát, amely a sorstragédia klasszikus szabályai szerint végződött. Sok mindent megtett, amit alapjában véve ellenzett, károsnak tartott, nehogy utódja még többet és kártékonyabbat tegyen. De ha tudta, hogy az erdélyi kérdés Pandora szelencéje, akkor miért vetette fel az erdélyi kérdést, és a biztosra vehető német ellenállás láttán miért nem ejtette el? 7 A másik kiindulópont első körben egy még érdekesebb történeti kérdés. Miért volt olyan nagyvonalú a Führer Észak-Erdély visszajuttatásával a magyarokhoz, miközben mind 1940 előtt, mind utána szinte feltétlenül Romániát támogatta Magyarországgal szemben? A békét és stabilitást óhajtó német olasz álláspont és a szovjet külpolitika aktivizálódása Kelet-Közép-Európában. Molotov külügyi népbiztos színre lép Erdély ügyében június 26-án a Szovjetunió rövid lejáratú ultimátumot adott át Románia vezetésének, hogy haladéktalanul ürítse ki és adják át nekik Besszarábiát és Észak-Bukovinát. 8 A szovjet vezetés azt is egyértelművé tette, hogy Romániával szemben Magyarország és Bulgária területi igényei teljes mértékben megalapozottak, és a célzás félreérthetetlen volt, hogy nincs kizárva egy esetleges szovjet magyar bolgár együttműködés a tekintetben, hogy együtt szorongassák meg Romániát. 9 A dokumentumok azt tanúsítják, hogy Molotov külügyi népbiztos kifejezetten megértőnek és barátságosnak mutatkozott a magyar területi igényeket illetően, és leszámítva egy kisebb súrlódást, mármint hogy mi legyen az Észak-Bukovinában élő magyar közösséggel, a szovjet álláspont az egész nyár folyamán változatlan maradt. 10 Molotov azt is értésére adta Kristóffy moszkvai magyar követnek, hogy a Szovjetunió egy jövőbeni békekonferencián a magyar területi követeléseket Romániával szemben még támogatni is fogja. 11 Emlékirataiban Szegedy-Maszák Aladár sem tartott elképzelhetetlennek egy ilyen együttműködést. 12 A hitleri Harmadik Birodalom, illetve az ez időre már csak a másodhegedűs szintjére süllyedt Olaszország viszont rossz szemmel nézte az orosz törekvéseket. Több okból is. A legelső és a legfontosabb tényező a román kőolaj kérdése, 7 Szegedy-Maszák Aladár: Az ember ősszel visszanéz I. kötet. Budapest, 1996, Európa História, 324. (A továbbiakban: Szegedy-Maszák.) 8 Macartney C. A.: Október tizenötödike. A modern Magyarország története, I. kötet. Budapest, 2006, a Gede Testvérek kiadása, 519, 521. (A továbbiakban: Macartney.) 9 Réti, 1. irat. 10 Réti, 1., 24., 42., 105., 113. iratok, DIMK, 159. irat. L. Balogh Béni: A második bécsi döntés. Limes, 2001/3, Macartney, 520. Nyári Gábor: A Sándor-palotától a ravatalig. Teleki Pál második miniszterelnöksége, Piliscsaba Budapest, 2015, Kairosz, 33. (A továbbiakban: Nyári.) Réti, 38. irat. 12 Szegedy-Maszák,
4 amely területre mindkét tengelyhatalomnak égetően szüksége volt. 13 Nem volt ínyükre az sem, hogy a Szovjetuniónak igényei vannak egy olyan övezetben, ahol a Führer és a Duce szerint is semmi keresnivalója. Igaz ugyan, hogy az 1939-es Molotov Ribbentrop-paktum Besszarábiát a Szovjetunió érdekszférájába sorolta, 14 de ahogy láttuk, ezt Sztálin máris megtoldotta Észak-Bukovinával. Hitler számára az is világos volt, hogy az oroszok nem fognak megállni a követelőzések terén. Az pedig végképp elfogadhatatlan volt számára, hogy ha a szovjetek a román kőolajmezőket is megszállnák, még erről is velük kéne egyezkednie. 15 Azt pedig, hogy az oroszok a török tengerszorosokat is birtokba vegyék, és ott katonai támaszpontokat létesítsenek, még a lehetőségek világába sem tartozott Hitler gondolataiban. Röviden: A Führernek nem állt szándékában a Kelet-Balkánt Törökországig Sztálinnak ajándékozni. A németek és az olaszok stabilitást és békét, másképpen fogalmazva status quót akartak ez időben e térségben, szóval azt sem akarták, hogy esetleg a helyi kisállamok egymás torkának essenek. 16 Ennek egyedüli haszonélvezője a zavarosban szívesen halászó sztálini orosz világhatalom lett volna. További okok is voltak. A Führernek ekkor semmiféle világos fogalma nem volt arról, hogy a Wehrmacht Franciaország összezúzása után merre menjen tovább. 17 Nem tudta, mit kezdjen a Brit Birodalommal, mely a világ minden kincséért sem volt hajlandó vele békét kötni Churchill masszív ellenállása folytán. Hitler ekkoriban több opcióval is eljátszadozott, de a stratégiai dilemmája változatlan maradt. Miközben sikerei csúcsán állt. De nem volt könnyebb helyzetben gróf Teleki Pál miniszterelnök sem, akinek lelkét és gondolatait szintén alig feloldható stratégiai dilemmák gyötörték, ahogy már említettem. Tárgyalások Romániával vagy magyar román lokális háború? Az orosz beavatkozás kérdése A tudós államférfi és miniszterelnök, gróf Teleki Pál még korábban azt nyilatkozta egyszer O Malley budapesti angol követnek, hogy Magyarország senkitől sem akarja Erdélyt ajándékba kapni. 18 Teleki két opcióval számolt, vagy tárgya- 13 Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika, Budapest, 1997, Magvető, 142, 161. (A továbbiakban: Czettler.) Cornelius, 146. Hitler hatvannyolc tárgyalása, I. kötet. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta Ránki György. Budapest, 1983, Magvető, 3. irat. (A továbbiakban: Hitler hatvannyolc tárgyalása.) 14 Czettler, Szegedy-Maszák, Réti, 4., 17., 44., 51. iratok. L. Balogh Béni: A döntőbíráskodás kérdése a magyar román kapcsolatokban 1940 nyarán. Korunk, 2012/3, Ormos, Szegedy-Maszák, június 61
5 lásos úton közvetlenül megegyezik a területi revízióról a román vezetéssel, vagy önálló magyar akció keretében háborúra kerül sor Romániával. Az Erdélylyel és a Trianonban a többi Romániának juttatott területet illetően nagyhatalmi beavatkozás nélkül szerette volna a számlákat vagy így, vagy úgy rendezni. A miniszterelnöknek azonban, már csak komoly politikai múltjából, tapasztalataiból adódóan, továbbá széles körű műveltségénél és tudásánál fogva tudnia kellett, hogy egyik út sem lesz járható, legalábbis maradéktalanul nyarán már világos volt, főleg Besszarábia és Észak-Bukovina Szovjetunióhoz kerülése után, hogy ha a Magyar Honvédség lerohanja Romániát, Sztálin garantáltan nem marad tétlen, pláne ha olcsón és az orosz érdekeknek gyümölcsöző módon halászhat a zavarosban. Az sem lett volna kizárható, hogy magyar román háború esetében nemcsak a Szovjetunió avatkozik be, hanem a balkáni aspirációkat továbbra is dédelgető Olaszország rendezni kezdi a számlát Jugoszláviával. 19 Az egész Balkán lángba borult volna. Ami pedig a Führert illeti, aki ez idő tájt azt sem tudta biztosan, mi lesz a további lépése, sok mindent akart, de ezt semmiképpen sem. A másik opcióról, hogy a magyar revízió ügyét Romániával kétoldalú tárgyalásokkal lehet megnyugtató módon rendezni, a miniszterelnöknek már kiváló realitásérzékénél fogva sem lehettek illúziói. Mi járhatott lehetséges megoldás gyanánt Teleki fejében ekkoriban? A források azt mutatják, hogy számolhatott a jóindulatú szovjet hozzáállással, nem volt kifogása az ellen, ha a Szovjetunió is akcióba lép, de ezt csak Jugoszlávia barátságos hozzáállása, esetleges diplomáciai támogatása révén tudta elképzelni. 20 A magyar érdekeket nézve az a történeti eshetőség nem lett volna rossz, ha a délszláv államot lerohanja Olaszország, ahogy már említettem. Azt személy szerint kizártnak tartom, hogy egy esetleges Románia elleni közös háború alatt a Magyar Honvédség és a szovjet Vörös Hadsereg összeütközésbe kerül az egyértelmű pozitív szovjet hozzáállás miatt. Csakhogy pont ez az, amit Hitler semmilyen szín alatt nem akart. A hitleri Harmadik Birodalom e nyarat azzal töltötte, hogy folyamatosan fenyegette a magyar vezetést, és farizeus módon a békét és stabilitást szajkózta, célozgatva arra is, hogy Magyarország lenne a békebontó. 21 A szörényvári közvetlen magyar román tárgyalások és az ahhoz vezető út. A pattanásig feszülő német magyar viszony. Hitler nem akar döntőbíró lenni Eközben Románia és Magyarország is mozgósított, és elmondhatjuk, hogy a katonai erőviszonyok egyáltalán nem voltak egyenlőtlenek, még egy lokális háborút 19 Czettler, Réti, 19. irat 21 Ullein-Reviczky Antal: Német háború orosz béke. Budapest, 1993, Európa História, (A továbbiakban: Ullein-Reviczky.) Czettler, ; Macartney,
6 tekintve sem. 22 Az oroszok tovább spekuláltak mind katonai, mind diplomáciai téren. A Szovjetunió legnagyobb ereje azonban a pszichológiai nyomás gyakorlásban és az idegháborúban rejlett júliusában a Teleki vezette magyar küldöttség a Harmadik Birodalomba látogatott, és találkozott a Führerrel. Az álláspontok semmivel sem közeledtek egymáshoz. A magyar miniszterelnök közölte, ha szükséges, az Erdélykérdést a magyar hadsereg önállóan intézi el, amennyiben a románok nem hajlandók nem egyszerűen csak kétoldalú tárgyalásokra, hanem olyanokra, ahol érdemi eredményeket lehet elérni. Szóval, Teleki mindkét lehetőséget nyitva hagyta. Hitler ismét elsütött egy tőle megszokott szokásos hazugságot, amikor azt mondta, ha a magyarok háborúznak Romániával, akkor a Tengely részéről magukra maradnak. 23 Azt hiszem, az eddig felvázoltakból is jól látszik, hogy Németország és Olaszország aligha tanúsított volna jóindulatú semlegességet. Hitler nem mutatott készséget, hogy akár olasz partnerével a döntőbíráskodás eszközéhez nyúljon, és ezt az álláspontját még nagyon sokáig fenntartotta. 24 A találkozó eredménye a nullával volt egyenlő. A német fenyegetőzések folytatódtak, a Wilhelmstrasse közvetlenül a találkozó előtt még azt a patront is elsütötte, hogy kérdésessé teszik Magyarország nyugati határait, ha kitör a háború Romániával. 25 Károly román király eközben felajánlkozott Németországnak, hogy minden igényét kielégíti, 26 e tényt a Führer nem is habozott a találkozón a magyar vezetés figyelmébe ajánlani. 27 Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Hitler a román király értésére adta, hogy országának Bulgária és Magyarország irányában is területi engedményeket kell tennie. 28 Persze a korbács mellett jött a méz is. A Führer nyilvánvalóvá tette, ha Románia rendezi a területi kérdéseket a szomszédjaival, akkor Németország garantálni fogja az új román határokat. 29 További diplomáciai manőverezések, nyomásgyakorlások eredményeképpen 1940 augusztusára világossá vált, hogy a román magyar közvetlen tárgyalásoknak megteremtődtek a meglehetősen kényszerű feltételei. 30 A lefixált helyszín végül Turnu Severin, magyarul Szörényvár, Duna-parti román város lett. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Hory András volt varsói magyar követ vezette magyar delegációt a románok megvezették. Belekötöttek Hory ajánló- 22 Cornelius, Hitler hatvannyolc tárgyalása, 3. irat, Czettler, Dombrády Lóránd Tóth Sándor: A Magyar Királyi Honvédség, Budapest, 1987, Zrínyi, Szegedy-Maszák, 330; Czettler, 164; Nyári, Macartney, Macartney, Hitler hatvannyolc tárgyalása, 3. irat. 28 Macartney, 528. Cornelius, Czettler, 153. Hitler hatvannyolc tárgyalása, 4. irat 30 Cornelius, ; Macartney, ; Czettler, június 63
7 levelébe, és húzták az időt. 31 Még súlyosabb probléma is a felszínre került. A román fél, melyet Valeriu Pop vezetett, semmi másról nem volt hajlandó tárgyalni, mint a lakosságcsere kérdéséről, és csak jelentéktelen nagyságú területeket voltak hajlandók átengedni. 32 Ez teljesen értelmetlen volt, mert az akkori Magyarország területén néhány tízezernél több román nem élt. 33 Miközben az erdélyi magyarság összlétszáma 1,5 és 2 millió fő közöttire volt tehető, a Székelyföldről már nem is beszélve, ahol egy tömbben élt a több százezer főt számláló székelység. 34 A magyar fél teljesen korrekt módon elsősorban területi kérdésekről kívánt tárgyalni, és tekintettel Erdély és a Partium tarka etnográfiai és néprajzi viszonyaira, a lakosságcserével kombinált jelentős területátengedést tartotta ésszerű megoldásnak. 35 A románok, élükön Valeriu Pop delegátusvezetővel hallani sem akartak erről. 36 Teleki tárgyalásos opciója ahogyan ő már előre tudta megbukott. Szörényvár éppolyan hiábavaló találkozónak bizonyult, mint az előző hónapban a Führerrel való eszmecsere. Magyar elképzelések a területi revízióról Gróf Teleki Pál nemcsak politikusi és államférfiúi képességekkel is megáldott magyar miniszterelnök volt, hanem országos és nemzetközi hírnévnek örvendő földrajztudós is, a kelet-közép-európai és balkáni etnográfiai és néprajzi viszonyok avatott szakértője. Nem hagyható figyelmen kívül erdélyi származású arisztokrata volta sem. 37 Továbbá emiatt is szívügye a Szent István király által teremtett magyar állam ékkövének számító Erdély sorsa. Ebből kifolyólag még mérlegelni sem volt hajlandó azokat a meglehetősen kelletlenül és félszívvel tett román javaslatokat, amelyek végleges rendezésként csak a Partium magyarlakta sávját jutatta volna vissza Magyarországnak, nagyjából a Nagyszalonta-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonalig. 38 Reálpolitikusként látta, hogy ez éppúgy kivitelezhetetlen végleges rendezésként, mint a korabeli magyar közvéleményben elterjedt Mindent vissza! kívánalma. Ez egyébként ellenkező előjellel rímelt a románok Egy barázdát sem! szlogenjével. Sőt. A románok a Tiszáig kívánkoztak szívük legmélyén, miköz- 31 Nyári, Macartney, 534; Ullein-Reviczky, Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999, Osiris, 186. (A továbbiakban: Romsics.) 34 Romsics, Macartney, 535; Czettler, Hory, András: Bukaresttől Varsóig. Budapest, 1987, Gondolat, Nyári, Réti, 51. irat; Macartney,
8 ben a magyar Tiszántúl lényegében véve színmagyar terület volt, elenyésző román lakossággal. Teleki elképzelése az volt, hogy a Trianonban Romániához csatolt magyar területeket a Maros természetes határvonaláig kéri vissza, de a Székelyfölddel együtt. Bölcsen meghagyta volna a főként román és német lakosságú déli részeket Romániának, pedig ezek ásványkincsekben gazdag területek voltak, és iparilag is fejlettek. 39 Gazdag és virágzó ősi szász városok is feküdtek ezen a területen. A Bánát román részének visszaadására nem gondolt. Délen a Maros, keleten a Kárpátok természetes határvonalával az egész visszakért terület organikus egységet képezett volna. A miniszterelnök Hitlernek azt a kérését is hajlandó volt figyelembe venni, hogy a régi szász és sváb területek Romániánál maradjanak. 40 A szerző véleménye szerint, ha ez az elképzelés valósul meg, a lakosságcserének is lett volna realitása, mert nem milliós embertömegekről lett volna szó. A történelem többnyire azonban nem szép tervek realizálásáról szokott szólni A második bécsi döntés keresztútján augusztus utolsó hetére pattanásig feszült a helyzet Kelet-Közép-Európában. A magyar vezetés, élén a miniszterelnökkel miután a szörényvári tárgyalások teljes fiaskóval végződtek, és az azutáni román javaslatok értékelhetetlennek bizonyultak elszánta magát a Románia elleni háborúra. Magyarország tekintélyes haderőt vonultatott fel a magyar román határon, kb főt, amellyel szemben a románok fős hadereje állt szemben. 41 A honvédség haderőinek északi szárnya Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok parancsnoksága alatt állt, aki emlékirataiban érzékletes képet fest az akkori helyzetről. Egyébként ebből azt is megtudhatjuk, mekkora volt az öröme, amikor a háború helyett a diadalmas bevonulás jutott neki és katonáinak osztályrészül. 42 Aztán Románia körül még inkább szorulni kezdett a hurok, ugyanis híradás érkezett arról, hogy a szovjetek csapatösszevonásokat végeznek a szovjet román határon, és egyre fenyegetőbben lépnek fel. 43 Az oroszok ismét nem mulasztották el az alkalmat, hogy a magyar területi igényeket a románok ellen megalapozottnak tartsák. 44 Említettem, hogy a Führer egész nyáron tartotta magát ahhoz, hogy ő márpedig nem lesz döntőbíró ebben az ügyben. Aztán az orosz fejlemények és Teleki hajthatatlansága miatt Hitler végrehajtotta pálfordulását. Fölcsapott döntőbí- 39 Réti, 78., 79. iratok. 40 Hitler hatvannyolc tárgyalása, 4. irat. 41 Cornelius, Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők, Budapest, 1986, Gondolat, Cornelius, 148; Macartney, 537; Szegedy-Maszák, Réti, 105. irat június 65
9 rónak. Mondanom sem kell, hogy a románok a legutolsó pillanatban egyenesen kérték a döntőbíráskodást. 45 Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezt katonai vonalon és nem hivatalosan a németbarátságáról már akkoriban közismert Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke is kérte. 46 (Teleki nagy bosszúságára) a Führer kikötötte, hogy a magyar igényeknek, amelyről fentebb már szóltunk, csak a kétharmadát szükséges kielégíteni. 47 A német vezető ezután a magyar és a román delegációt Bécsbe rendelte, ahol mindkét meghívott fél azt hitte, hogy komoly tárgyalások következnek a németekkel és az olaszokkal. 48 Ebben a reményükben csalatkozniuk kellett. A magyar delegáció érkezett meg hamarabb, Teleki csak megfigyelői minőségben volt tagja a küldöttségnek. 49 A német és olasz fél közölte, hogy a döntőbírósági ítéletet meghozták, és azt mindkét félnek mint végleges rendezést el kell fogadnia. 50 Az arroganciájáról és diplomáciai inkompetenciájáról ismert von Ribbentrop német külügyminiszter a magyarok fagyos fogadtatása után nem szalasztotta el az alkalmat, hogy jó alaposan összevesszen gróf Teleki Pállal. 51 Amikor a román delegáció is megérkezett, kellemesebb hangnemre váltott, de velük is közölte, hogy megmásíthatatlan határozat született. 52 Ezután létrejött az ún. második bécsi döntés, melyet a magyar és román fél is elfogadott. (Volt más választásuk?) A Partium északi fele Máramaros vármegyével, továbbá Erdély északi része a Székelyfölddel, valamint Kolozsvárral visszakerült Magyarországhoz. Így a Keleti-Kárpátokkal Magyarországnak védhető és természetes határa lett Keleten. A déli határ viszont maga volt a megtestesült abszurditás, arról nem is beszélve, hogy katonailag védhetetlen volt, Székelyföld pedig zsák formában ékelődött be a román területekbe. Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely határszélre került, de olyan szinten, hogy Kolozsvár városa magyar lett, az elektromos- és vízművek viszont román területen maradtak. 53 Marosvásárhelytől közvetlenül nyugatra az új határ hirtelen fölfelé ívelt, így Segesvár román kézen maradt. Miért? Ez a beszögellés fontos földgázmező volt, mely a Göring-féle gazdasági érdekeltségekhez tartozott. 54 Torda pedig fejlett iparváros volt. 45 Czettler, Gulyás László: A Horthy-korszak külpolitikája 5. A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés, Máriabesnyő, 2018, Attraktor, Szegedy-Maszák, Réti, 112. irat. 48 Réti, 108. irat, Nyári, 36; Czettler, Czettler, Cornelius, Nyári, Uo. 53 Macartney, Uo. 66
10 Így a Magyar Királyság több mint km 2 -nyi területtel gyarapodott, enyhe magyar többséggel. 55 Következtetések Miután megismerkedtünk a második bécsi döntés összefoglaló igénnyel tömören megírt történetével, a címben is jelzett, és a bevezetésben föltett kérdésekre próbálok meg nem csalhatatlan és lezárt választ, hanem egy olyan interpretációt fölvázolni, mely talán közelebb vihet legalább szerény mértékben a történeti igazsághoz, és továbbgondolásra készteti az Olvasót. Ugyanis legfőbb célom e művel is a gondolatébresztés és a történetileg feldolgozottnak hitt és vélt témá(k) újragondolása nyarán a Führer hatalma és sikerei csúcsán állt. Mégsem tudta eldönteni, hogy a sakktáblán mi legyen a következő lépés. Ormos Mária találóan állapítja meg, hogy a végül végleg elvetett angliai partraszállás ugyanolyan kalandorságnak bizonyult volna, mint később annak bizonyult a Barbarossaterv a Szovjetunió ellen. 56 A dolog német szemszögből roppant egyszerű lett volna nézetem szerint: ha megállnak, és hódításaik pacifikálásával foglalkoznak. Nagy-Britannia ugyan nem kért békét, de egyedül maradt. Az USA nem volt hadviselő fél. Sztálin szovjet-orosz világbirodalma a szövetségese volt. Hitler még politikai végakaratában is elismerte 1945 tavaszán, hogy bánja, miért is nem egyezett meg Sztálinnal. 57 Történetünkből is kiderül, hogy a szovjet vezetőt leginkább a Kelet-Balkán és a török tengerszorosok érdekelték. Még értehetetlenebb első körben az, hogy a második bécsi döntést leszámítva, tehát mind előtte, mind utána Hitler mindig is a románokat támogatta. A lehetséges válasz Hitler stratégiai dilemmájának háza táján van. Nem tudta 1940 forró nyarán eldönteni, hogy további egyezséget kössön-e Sztálinnal az érdekszférákról, vagy távlatilag megtámadja, főleg ha Nagy-Britannia továbbra sem kér békét. A Führer egyébként azt sem tudta eldönteni, hogy akkor mi legyen a Brit Birodalommal. Ez a felvázolt univerzális bizonytalanság lehet a magyarázata annak, hogy a Führer minden szándéka, meggyőződése, hajlama ellenére engedett a magyaroknak. Még nehezebb Szegedy-Maszák Aladár kérdésfeltevése gróf Teleki Pállal kapcsolatban. Ha a miniszterelnök tudta, hogy az erdélyi kérdés Pandora szelencéje, miért is engedte szabadjára? És miért nem ejtette el, mikor acélkemény német ellenállással találkozott? Adhat valamiféle választ a kérdésre, hogy Erdély ügye nemcsak a magyarságnak, hanem személy szerint neki is becsületbeli 55 Cornelius, ; Czettler, Ormos, Ormos, június 67
11 ügye volt. Túlságosan nagy volt minden szempontból a súlya ahhoz, hogy rendezése komolyabb halasztást szenvedjen, miután a Dél-Felvidék és Kárpátalja már hazatért. Talán kedvezőnek ítélte meg a történeti pillanatot, megérezve a Führer elementáris bizonytalanságát, de érzékelve a szovjet reláció fontosságát is. Akárhogy is nézzük a dolgot, Teleki akarva-akaratlanul olyan dolgokra kényszerítette rá a hatalma és sikerei csúcsán álló Führert, kihasználva az ezzel párosuló stratégiai dilemmáit, amelyet Hitler egyáltalán nem akart. Elérte közvetve, hogy a Szovjetunió nem tette be a lábát a Kelet-Balkánra. Mégsem érte el az összes célját, és mély depresszióba zuhant, 58 de mégiscsak végrehajtotta a legnagyobb volumenű országgyarapítást. Az európai világháborúban. 59 Háború és vérontás nélkül. Optikai illúzió, kommersz vektorgrafika 58 Szegedy-Maszák, John Lukacs remek kifejezése a második világháború 1941-ig tartó időszakára. 68
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
Magyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia
Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya
8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
berlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
Hitler és Sztálin alkuja
2009 szeptember 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Idén hetven éve annak, hogy a berlini rádió népszerű bemondója az adást megszakítva,
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
ETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
1941. június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen
Erdős Márton 1941. június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen Bevezetés 1940 nyarán Adolf Hitler és a nemzetiszocialista Németország közelebb állt a saját háborúja megnyeréséhez, mint manapság
A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( )
A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem
SZKA211_08. A szarajevói merénylet
SZKA211_08 A szarajevói merénylet tanulói a szarajevói merénylet 11. évfolyam 75 8/1 Mi történt Szarajevóban? Páros feladatlap Válaszoljatok a szalagcímek alapján a következő kérdésekre! Hogyan halt meg
A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN
A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN 1918 1938. ÍRTA JAKABFFY ELEMÉR és PÁLL GYÖRGY l^.m'n.'ii').'' ASTUDIUM KIADÁSA, BUDAPEST, 1939 Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest. Fel. vezető:
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
A második világháború története 1.rész
A második világháború története 1.rész Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel A második világháború története A második világháború jellege, sajátosságai és szakaszai: I. szakasz:
VII. Újragondolt negyedszázad. Tudományos konferencia a Horthy-korszakról.
Társrendező: Szegedi Tudományegyetem-Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézete A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására 43. konferenciája VII. Újragondolt
X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu X. TOLLFORGATÓ 1. forduló X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
Magyarország sorsfordító esztendői:
MEGHÍVÓ A VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Kállay-kormány megalakulásának 75. és Kállay Miklós halálának 50. évfordulóján tisztelettel meghívja a Magyarország
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
A nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
Gróf Teleki Pál és a német jugoszláv krízis (1941)
Erdős Márton Gróf Teleki Pál és a német jugoszláv krízis (1941) Egy magyar államférfi és a délszláv állam összeomlásához vezető út Tőkéczki László emlékére, hálával Bevezetés Gróf Teleki Pál, XX. századi
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,
A trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés I. Út a békéhez 1918. nov. 3. Padova az OMM kapitulál A győztes hatalmak 19. jan-ban elkezdik a tanácskozásokat A négy nagy: - Wilson - Clemenceau - Lloyd George - Orlando A legyőzöttek
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban Előzmények az 1930-as évek jellemzői Az 1930-as években a magyar politikai életben erőteljes jobbratolódás figyelhető meg. Az ország kapcsolatai
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
A második bécsi döntés
Limes 61 Revizionizmus és területgyarapodás L. Balogh Béni A második bécsi döntés A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*
Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve
1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
Hitler terve a világgal
Hitler terve a világgal Kiadja a szerző. Minden jog fenntartva. Írta és szerkesztette: Johann Schulze www.zimaszabolcs.hu E-mail: info@zimaszabolcs.hu Tördelés, fedélterv: Kósa Tibor ISBN: 978-963-88557-3-2
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
A fekete és a fehér árnyalatain túl
KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?
II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok
VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
Merénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013
AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:
Írásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
A magyar román viszony válságos korszakát elemzõ összefoglaló margójára
98 tiszatáj DEMÉNY LAJOS A magyar román viszony válságos korszakát elemzõ összefoglaló margójára A múlt 2002. év folyamán jelent meg Csíkszeredában L. Balogh Béni monográfiája a magyar román viszonyról
Moszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE
Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 11. szekció: Határkutatás, politikai földrajz és geopolitika Mosonmagyaróvár
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
A magyar román kapcsolatok a kárpátaljai bevonulástól Besszarábia átadásáig ( )*
Limes 41 Erdélyi Politikatörténet L. Balogh Béni A magyar román kapcsolatok a kárpátaljai bevonulástól Besszarábia átadásáig (1939 1940)* A 20. századi magyar román viszony történetében fontos hely illeti
KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
Szlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ!
1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik országban működött a Gestapo? 1.) Olaszország 2.) Németország X.) Szovjetunió 2. Mennyiben határozta meg a békeszerződés a német haderő létszámát az I.
MEGHÍVÓ. A SZAB Tudósklub Egyesület. tisztelettel meghívja Önt május 11. napján (szerdán) 18:00 órakor. tartandó előadására.
MEGHÍVÓ A SZAB Tudósklub Egyesület tisztelettel meghívja Önt 2016. május 11. napján (szerdán) 18:00 órakor tartandó előadására Vendég: PROF. DR. JESZENSZKY GÉZA egyetemi tanár, nagykövet, a Magyar Köztársaság
Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
NÉHÁNY ELRETTENTŐ TÉNY:
NÉHÁNY ELRETTENTŐ TÉNY: A térség, amivel a Yourdestination ASIA foglalkozik az az ASEAN országok, kiegészítve a szervezethez később, különleges szerződésekkel kapcsolódó Kína, Japán és dél-korea. Ez nem
Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz