Gróf Teleki Pál és a német jugoszláv krízis (1941)
|
|
- Erzsébet Kerekes
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Erdős Márton Gróf Teleki Pál és a német jugoszláv krízis (1941) Egy magyar államférfi és a délszláv állam összeomlásához vezető út Tőkéczki László emlékére, hálával Bevezetés Gróf Teleki Pál, XX. századi történelmünk egyik legkiválóbb miniszterelnö kének személyes tragédiája és halála, továbbá Magyarország kényszerű bele keveredése az 1941 tavaszán kirobbanó német jugoszláv krízisbe, valamint a délszláv állam kártyavárszerű összeomlásához vezető út történetének keresztény-konzervatív szemléletű újragondolása méltán számot tarthat az érdeklődésre. Témámat szeretném beleilleszteni a korabeli nemzetközi, ebben az esetben leginkább az európai korabeli történésekbe egy nagy történeti íven keresztül, és bizonyítani, hogy Magyarország a német jugoszláv krízissel indult el azon a lejtőn, mely sorsát mindinkább, de korántsem százszázalékosan a hitleri Harmadik Birodalomhoz kötötte. 1 Hangsúlyozni szeretném, hogy itt nem kényszerpályáról van szó, hanem csak megsokasodó, de vitathatatlanul filmdrámába illő történeti kényszerekről. Elemezni fogom gróf Teleki Pál halálának körülményeit, és rávilágítok, hogy látszólagos bonyolultsága ellenére, amelyet a miniszterelnök személye köré szövődő legendák napjainkig erősítenek, 2 jóval kézenfekvőbb és érthetőbb motívumok húzódnak meg a háttérben. Amellett török lándzsát, hogy gróf Teleki Pál önkezével vetett véget életének. Tömören és magvasan szeretném fölvázolni azt a drámát, amely ezekben az időkben, 1941 tavaszán végbementek, és nemcsak egy kiemelkedő államférfi, hanem a délszláv állam gyors összeomlásához és egy magyar szempontból kiemelkedően fontos, de akár más körülmények között is megvalósítható, és ebben az esetben kevésbé drámai revíziós sikerünkhöz, a Délvidék nagy részének az anyaországhoz való hazatéréséhez vezethetett volna. Erdős Márton (1981), PhD-hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola. Budapesten él. 1 Erdős 2017, Nyári 2015,
2 Nemzetközi helyzetkép 1940/1941 fordulóján A Führer hosszas habozás, bizonytalanság és stratégiai dilemmázás után ekkorra már elszánta magát arra, hogy megtámadja és szétszedi szövetségesét, Sztálin szovjet-orosz világbirodalmát. 3 Ezért stratégiai érdekei úgy kívánták, hogy a délkelet-európai és balkáni térségben stabilitás és nyugalom uralkodjék, hisz a hátát nem hagyhatta fedezetlenül. 4 Olasz diktátortársa, és legfőbb szövetségese, Mussolini azonban nem bírt magával beteges hiúságáról és becsvágyáról már nem is beszélve, így az olasz katonai vezetés élénk ellenzése mellett lerohanta Görögországot Hitler tudta nélkül. 5 Kapitális fiaskó lett a vége, és ahogy már egy korábbi dolgozatomban kifejtettem, a bátor görögök nemcsak elverték az olasz inváziós haderőt, hanem még az olasz ellenőrzés alatt álló Albánia közel felét is kiragadták a Duce kezéből. 6 Görögországban ezzel párhuzamosan megjelent egy brit expedíciós haderő is. 7 Hitler szempontjából nézve megérett a helyzet a német beavatkozásra. Mussolini baklövései és szerencsétlenkedései ugyanis egész keleti vállalkozását veszélyeztették, és az angoloknak sem akart alkalmat adni, hogy tartósan megvessék a lábukat a kontinensen. 8 A térségben ezen kívül volt egy olyan államalakulat, melynek helyzete roppant különös volt: Jugoszlávia. A délszláv államot a kiskorú II. Péter király helyett Pál régensherceg kormányozta, de már vészesen közeledett az az idő, mikor Péter nagykorúvá válván át fogja venni tőle Jugoszlávia kormányzását. 9 Az országban már régóta tekintélyelvű királyi diktatúra volt. 10 Említenem sem kell, hogy akárcsak a térség szinte összes államát, ezt az országot is vallási, etnikai és ebből kifolyólag kulturális, sőt civilizációs belső ellentétek szabdalták. Jugoszláviát a Nagy Háború ( ) utáni békediktátumok sorozata tákolta össze abszolút nem egységes egésszé, olyan területeket forrasztva eggyé, melyek sem gazdasági, sem vallási, sem etnikai, egyáltalán: semmiféle kapcsolatban nem voltak egymással. Ezt a politikai konglomerátumot egy idő után már csak királyi diktatúrával lehetett kormányozni és egyben tartani. Politikai-nemzetközi helyzete 1940/1941 fordulóján teljes mértékben bizonytalan volt, a korabeli politikai elit nem igazán tudta eldönteni, mi legyen az általános irányvonal. Hosszas hezitálás után egy konstruktív lépést tettek: örök barátsági szerződést kötöttek Magyarországgal 1940 decemberében, mely ezt szeretném hangsú- 3 Cornelius 2015, Erdős 2017, Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 Uo. 9 Czettler 1997, Az 1934-ben horvát szeparatisták által meggyilkolt Sándor király vezette be. Ő volt az, aki 1929-ben Jugoszláviára keresztelte át az addigi Szerb Horvát Szlovén Királyságot július 29
3 lyozni a két ország közötti területi kérdéseket és a területi revíziót is nyitva hagyta a jövőt illetően. 11 Ennek folytán a Führer ahogy már említettem sürgősen szükségét érezte, hogy beavatkozzon a Balkánon. Hódoltatni kellett Görögországot is, amelynek az is részét képezte, hogy az angolokat késedelem nélkül kisöpörjék onnan. Mussolini megroggyant renoméját is helyre kellett állítani, a Führer nem tűrhetett el ekkora presztízsveszteséget, hisz rossz fényt vetett volna rá is. A német diktátor azt sem akarta, hogy a britek fogást találjanak rajta, és zavart keltsenek a Balkánon, ahol mind a Führer, mind a Duce szerint semmi keresnivalójuk sem volt. Magyarország helyzete 1940/41 fordulóján Hazánkat illetően ez idő tájt a legfontosabb és legmesszebbre ható következményekkel járó külpolitikai aktus a már említett Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződés volt. A tudós miniszterelnök és államférfi, gróf Teleki Pál egy újabb nagyobb fegyverténye, hogy Magyarország nem hadviselő státusát megőrizze, és a Nyugat felé legalább egy ablakot nyitva hagyjon. Mellette ennek az eseménynek a tető alá hozásában a miniszterelnöknek és gróf Csáky István külügyminiszternek volt kulcsszerepe. 12 Tagadhatatlan, és a korabeli forrásokból is az derül ki, hogy ez a Harmadik Birodalomnak sem volt ellenére, a Wilhelmstrasse ugyanis 1940 óta udvarolt Jugoszláviának a modus vivendit keresve a délszláv államalakulattal. 13 A mögötte meghúzódó német motívumok az ő nézőpontjukból nyilvánvalók voltak: stabilitás és nyugalom a Balkánon. Ez még fontosabbá vált, amikor a Führer eldöntötte, hogy helyrerakja a renitens görögöket, és megsegíti olasz szövetségesét, ahogy már említettük. A játszmába Bulgáriát is be kellett vonni, amely nem volt nehéz feladat, ugyanis III. Borisz cár és a bolgár vezető réteg maximálisan csábítható volt görög területekkel, amelyekről a bolgárok úgy gondolták, hogy őket illeti. 14 Továbbá Bulgária kiváló felvonulási terepet kínált a Wehrmacht haderőinek felvonulásához Görögország ellen. Visszatérve Jugoszláviára, a Magyarországgal megkötött örök barátsági szerződés a gyalázatos trianoni békediktátumban elszakított Délvidék sorsát, amely a délszláv államhoz került, a területi revízió tekintetében nyitva hagyta, 15 és ha a történelem folyása másként alakul, akár békés megegyezés is létrejöhetett volna a két állam között. Nevezetesen arról van szó, hogy a jugoszláv vezetés 11 Macartney 2006, Czettler 1997, Dombrády Tóth 1987, ; Czettler 1997, Shirer 1995, Czettler 1997,
4 nyitottnak mutatkozott arra, hogy a jövőben esetleg kétoldalú tárgyalásokkal juttat vissza régi magyar területeket hazánknak. 16 Szó sem volt tehát arról, hogy az örök barátsági szerződéssel Magyarország lemondott volna a területi revízióról. Ami pedig gróf Teleki Pál miniszterelnököt illeti, legalább annyira fontos volt számára és megjegyzem, elsőrendű magyar érdek is volt, hogy a nyugati hatalmak iránt is legyen egy biztosíték, amely Magyarország nem hadviselő státusát is megerősítette. A német jugoszláv dráma kezdetei. A Harmadik Birodalom szirénhangjai Jugoszlávia felé A Führer előtt 1941 kora tavaszán már elsőrangúvá vált a feladat, hogy a jugoszláv ügyet tisztába tegye. 17 Tudni kell, hogy Pál régensherceg és a délszláv vezető réteg egy része már régóta szívesen megegyezett volna a németekkel. 18 Viszont tekintettel kellett lenniük az ország, elsősorban a közvélemény szerb részének ezzel kapcsolatos hogy finoman fogalmazzunk erőteljes averzióira. 19 A szerb közvélemény nem igazán kért a Harmadik Birodalom kegyeiből. 20 A horvát közvélemény már sokkal barátságosabb húrokat pengetett a németek előtt egy esetleges függetlenség hátsó gondolatával. 21 Az tény, hogy a Führer ebben az időben megígérte a jugoszláv vezetésnek, hogy Németország barátságos délszláv hozzáállás esetén, továbbá ha nyugton maradnak garantálja Jugoszlávia határait, ami figyelembe véve a korabeli nemzetközi és balkáni helyzetet, nagy szónak számított. 22 A Vezér ezek után arra vállalkozott, hogy belecsábítsa ezt az államkonglomerátumot a Háromhatalmi Egyezménybe, és ezzel pontot is tegyen az ügy végére. 23 Az igazi dráma azonban csak ezután következett, és a felvonásait tekintve gyors egymásutánban. Ennek következtében a magyar vezető réteg válaszút elé került, gróf Teleki Pál élete pedig feloldhatatlan dilemmája következtében személyes tragédiába torkollott, így Magyarország elveszítette egyik legkiválóbb miniszterelnökét március 25-én a Führer magához rendelte Cvetković jugoszláv miniszterelnököt és külügyminiszterét, Cincar-Markovićot, akik Pál régensherceg 16 Uo. 17 Shirer 1995, Kershaw 2004, 321; Nyári 2015, Evans 2013, Uo. 21 Uo. 22 Cornelius 2015, Evans 2013, július 31
5 áldásával csatlakoztatták a délszláv államot a Háromhatalmi Egyezményhez. 24 Jugoszlávia vezetése arra is ígéretet kapott, hogy a görögországi német hadműveletek befejezése után az ország megkapja a görög Szaloniki kikötővárosát és környékét, 25 ami egyébként egyáltalán nem volt rossz ajánlat, hisz Jugoszlávia így kijáratot nyert volna az Égei-tengerre és közvetve a Földközi-tengerre is. Mindenesetre Cvetković miniszterelnök és kísérete komoly balsejtelmekkel utaztak vissza Belgrádba, amelyek mint hamarosan kiderült maximálisan megalapozottak voltak. 26 A szerb közvéleményt már régóta irritálta a németeknek barátságosabb húrokat pengető horvát szándék az ország vezetésére. 27 A jugoszláv hadsereg szerb tisztjei is mozgolódni kezdtek. A pohár a Háromhatalmi Egyezményhez való jugoszláv csatlakozással betelt március 27-én a hadsereg lázadó szerb tisztek vezetésével mindenestül elsöpörte a vezető garnitúrát, Pál régensherceget is megfosztották hatalmától, aki elmenekült az országból. Királlyá kiáltották ki a kiskorú II. Pétert. Új kormány alakult Dušan Simović tábornok vezetésével. 28 Az egyik első lépése az volt a miniszterelnöknek, hogy sürgősen egyezményt írt alá a Szovjetunióval, ami pedig Sztálint illeti, ő kapva kapott az újabb alkalmon, hogy ezzel is megerősítse balkáni és délkelet-európai igényeit. 29 Bár igaz, hogy az új jugoszláv vezetés a Háromhatalmi Egyezményt sem mondta föl, 30 sőt arra is tettek egy meglehetősen bátortalan kísérletet, hogy a hitleri Harmadik Birodalmat ne hergeljék tovább. 31 A Führer viszont már torkig volt Jugoszláviával. Magyarország a hitleri Harmadik Birodalom árnyékában Ezen a történelmi ponton, vagyis március végén Magyarország és gróf Teleki Pál miniszterelnök súlyos válaszút elé került, ahogy már szó esett róla. Ez volt az első alkalom, hogy a német megszállás réme Damoklész kardjaként lebegett hazánk felett, ami ezután állandósult. 32 Ha abból indulunk ki, hogy a görögországi német hadjárat kapcsán Jugoszlávia az első engedetlenségére a Führer pusztító haragját vonta magára, amely aztán ahhoz vezetett, hogy ezt az országot is összezúzza, vajon mi történt volna, ha gróf Teleki Pál miniszterelnök 24 Czettler 1997, Macartney 2006, Ullein-Reviczky 1993, Evans 2013, Cornelius 2015, Erdős 2017, 79; Cornelius 2015, Cornelius 2015, Uo. 32 Ullein-Reviczky 1993,
6 kerek perec megtagadja a német csapatok átvonulását Magyarországon, sőt, a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződésre hivatkozva kategorikusan azt is kizárja, hogy a Magyar Honvédség közreműködjön ebben a vállalkozásban? Egyértelmű, hogy a Führer rövid úton elkészítteti a Magyarország elleni hadműveleti tervet, és szintén rövid úton hazánkat is összezúzza. Ez esetben a német megszállásra három évvel korábban kerül sor. Egyetértek a korabeli külügyminisztériumi bennfentes kulcsszereplő, Ullein-Reviczky Antal véleményével, amelyet emlékirataiban ezzel kapcsolatban már kifejtett. 33 Szomorú egyébként, hogy a német jugoszláv krízissel érkezett mérföldkőhöz az a jelenség, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke, Werth Henrik és a vele kooperáló németbarát katonatisztek politikába való illetéktelen beavatkozása döntéshozónak, sőt véleményformáló tényezőnek csapnak föl fölhasználta Horthy Miklós kormányzónak azt a tulajdonságát, hogy a katonatisztek megjelenése általában bizalmat kelt benne. Amivel önmagában véve nem is volna gond, ám ezek a tisztek arcátlanul visszaéltek vele, a miniszterelnöknek pedig komoly fejfájást okoztak. Azt viszont szeretném itt leszögezni, hogy a Kormányzó nemcsak feltétlenül bízott Telekiben, hanem több évtizedes személyes barátság is fűzte hozzá. 34 És ahogy majd történetünkben látni fogjuk, a miniszterelnöknek még a legdrámaibb órákban is volt annyi tekintélye és súlya, hogy Werth Henrikék nyilvánvaló túlzásainak megálljt parancsoljon. 35 Katonapolitikai fejlemények, a magyar Honvédség s a német jugoszláv krízis A belgrádi katonai puccs után a Führer magához kérette Sztójay Döme berlini magyar követet, és félreérthetetlenül tudomására hozta, hogy most Magyarországnak kiváló esélye adatik, hogy a Trianonban elveszített Délvidéket visszaszerezze, továbbá azt is, hogy a Jugoszlávia elleni német hadműveletekben az országot a Wehrmacht felvonulási területként kívánja használni, és számít a Magyar Honvédség közreműködésére is. 36 Hitler cinizmusára jellemző, hogy lesz, ami lesz alapon föltett még egy erős bábut a táblára, hogy ha szükséges, a magyarokat sakkban tartsa. Ez pedig az ún. Prinz Eugen Gau problematikája volt. A lényege ennek az elképzelésnek az volt, hogy az egykori történelmi Magyarország déli részén a helyi jelentős számú sváb kisebbségre alapozva egy új német ütközőállamot hozzon létre, amely még Baranya és Tolna vármegyéket is magában foglalná. Különféle németországi szervezetek még föl is biztatták a főleg jugoszláv területen élő sváb kisebbséget, amely készen is állt rá, hogy 33 Uo. 34 Czettler 1997, Nyári 2015, Wilhelmstrasse 1968, 372., 373. iratok, DIMK, V. kötet 1982, 652., 655. iratok július 33
7 adott esetben átvegye a helyi hatalmat. 37 Ez a terv találkozott gróf Teleki Pál egyik legnagyobb félelmével, mármint hogy a hitleri Harmadik Birodalom bekeríti Magyarországot. 38 A másik kulcsfontosságú fejlemény ezekben a drámai napokban, hogy miután Horthy Miklós kormányzó jelezte Hitlernek, hogy a magyar területi igények továbbra is fennállnak a délszláv állammal szemben, és nem zárkózott el az elől sem, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén kész részt venni az akcióban, 39 a Honvéd Vezérkar főnöke, Werth Henrik és munkatársai rekordgyorsasággal megegyeztek a Wehrmacht katonai köreivel a magyar katonai részvétel részleteit illetően. 40 Ennek értelmében pedig március 30-án Bécsből Budapestre érkezett Friedrich von Paulus német tábornok és stábja, akikkel végső formába öntötték a katonai kérdéseket. 41 A németek 5 magyar hadtestet kértek, amiből Werth Henrik hármat azonnal fel is ajánlott. 42 Tóth Sándor kutatásai mutatták ki, hogy az akcióban részt vevő magyar alakulatok hadi potenciálja nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után, és a Magyar Honvédség különleges szerencséje volt, hogy nem ütközött a Délvidéken számottevő katonai ellenállásba. 43 Ez azért is lehetett magyar szempontból üdvös, mert ha a Honvédség komolyabb fegyvertényeket visz végbe, akkor a németek vérszemet kaptak volna, és a magyar alakulatokat másutt is bevetik a Balkánon. Tóth kutatási eredményeihez annyit mindenképpen hozzátennék, hogy a magyar Honvédség problémái semmiképpen sem voltak globálisak. Ezek a problémák részben abból adódtak, hogy túl gyorsan kellett bevetni őket, így arra sem volt idő, hogy a békebeli állományt megfelelően feltöltsék, másrészt a Dombrády által feltárt technikai és szervezési hiányosságok is főleg erre vezethetők vissza. Másrészt azt a szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar Honvédség állománya maximálisan lelkesíthető volt az elsőrendű és népszerű nemzeti cél: a Délvidék visszafoglalása érdekében. Gróf Teleki Pált erősen megriasztották a magyar német katonai megegyezés gyors eredményei és Werth Henrik ténykedései. 44 Nyugtalanította az is, hogy a németbarát katonatisztek befolyásolják a Kormányzót. 45 Eljött tehát az ideje, hogy ellentámadást indítson, így április 1-jén összehívták a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsot, hogy döntsön a magyar teendőkről Jugoszláviát illetően Macartney 2006, Uo. 39 Macartney 200, Cornelius 2015, 162; Nyári 2015, 53 54; Haraszti 2007, 21. irat. 41 Czettler 1997, Macartney 2006, ; Cornelius 2015, Dombrády Tóth 1987, Macartney 2006, Nyári 2015, Nyári 2015,
8 Ezen az összejövetelen Teleki majdnem teljes győzelmet aratott Werth Henrikék irányvonalával szemben. Hangsúlyozom, majdnem teljes győzelmet. Mert mit gondolt és mit akart a miniszterelnök? Nem akarta a Jugoszláviával megkötött örök barátsági szerződést megszegni, amelyre becsületszavát adta. Szívügye volt a nyugati hatalmakkal, főleg Nagy-Britanniával ápolt magyar kapcsolat, beleértve London jóindulatának megőrzését. Soha egyetlen percre sem akarta Magyarországot a Harmadik Birodalom járszalagjára vonni, és a Führert sohasem szolgálta ki. Szintén szívügye volt Trianon gyalázatának lemosása. Ezt két úton tudta elképzelni: 1. Békés módon megegyezik a revízióról az érintett szomszédos államokkal. 2. Önálló magyar katonai akció keretében szerez meg régi magyar területeket. Reálpolitikusként látta, hogy ezen törekvései együtt és színtisztán nem valósíthatók meg. Tehát, ha az 1941-es német jugoszláv krízist és benne Magyarország helyét vizsgáljuk, akkor azon a nevezetes április 1-jei napon a vágyait a realitásokkal zseniálisan ötvöző gróf Teleki Pál miniszterelnök majdnem teljes mértékben keresztülvitte az akaratát. Megpróbálta a lehetetlent: hivatalosan is elfogadtatta, hogy amíg Jugoszlávia szét nem esik, azaz Horvátország ki nem kiáltja a függetlenségét, addig semmiféle akcióba nem kezd a magyar Honvédség. Diplomáciai úton értésére adta Nagy-Britanniának, hogy a kialakult helyzetben azt a luxust nem engedheti meg Magyarország, hogy ölbe tett kézzel nézze az eseményeket, és magára hagyja a közel főt számláló délvidéki magyarságot. Keresztülvitte, hogy ne legyen teljes mozgósítás. Elfogadtatta, hogy a Magyar Honvédség a régi magyar területeken túl nem fog Jugoszlávia területén hadműveleteket folytatni. Maga mellé állította Horthy Miklós kormányzót, miniszterei és a döntéshozók többségét. Megtette mindezt azért, hogy Jugoszlávia példáján okulva ne vonja magára a Führer haragját, és elkerülje mind a német megszállást és a Prinz Eugen Gau esetleges felállítását is. Megtette azért is, hogy Nagy-Britannia jóindulatát megőrizze. 47 Gróf Teleki Pál mindent megtett, amit az adott helyzetben halandó ember megtehetett. Gróf Teleki Pál halála. A nem létező rejtély E fejezetben vitába kívánok szállni Nyári Gábor történésszel, aki a miniszterelnökről néhány éve megjelent és sok értékes gondolatban gazdag könyvében vitatta gróf Teleki Pál halálának mibenlétét, nevezetesen az öngyilkosság gyilkosság roppant terméketlen dichotómiáját veti fel, amellyel véleményem szerint csak a legendaképzést erősíti, és egy olyan rejtélyt fogalmaz meg, amely nem 47 Nyári 2015, 58 59; Czettler 1997, ; Macartney 2006, július 35
9 létezik. 48 Gróf Teleki Pál miniszterelnök minden kétséget kizáróan önkezével vetett véget életének. Nem áll szándékomban kriminalisztikai részletekbe belebonyolódni, mert ez nem történészi feladat. Főként motívumokkal kívánok foglalkozni a megtörtént események tükrében. Az előző fejezetben fölvázoltak folytatásaként el kell mondani, hogy lépéseit Teleki abban a reményben tette meg, hogy Nagy-Britannia meg fogja érteni Magyarország szorult helyzetét, miközben a Führert sem állt szándékában kiszolgálni. 49 Ekkor már egyértelmű volt, hogy a Wehrmacht haderői átvonulnak az országon. 50 Április 2-án került vérrög az agyába, mely depresszióját fokozta. 51 Már korábban kiderült, hogy szeretett felesége gyógyíthatatlan beteg. 52 Közismert tény az is, hogy az öngyilkos, mielőtt elkövetné tettét, valamilyen akart vagy akaratlan jelzést mindig küld. Ezen a napon Teleki megkérte hűséges munkatársát, Rónai Andrást, hogy sürgősen küldjön neki térképeket. Rónai szabadkozott, hogy ez ilyen gyorsan nem fog menni, néhány napba bele fog telni a dolog. Az már késő mondta neki a miniszterelnök. 53 Íme, a jelzés. Visszatérve az utolsó naphoz, az már bebizonyosodott, hogy Teleki e nap nagy részében nyugodtnak mutatkozott. 54 E nyugodtságnak az lehetett az oka, hogy tetőtől talpig úriember létére tépelődéseit, lelkének viharait nem erőltette rá másokra. Továbbá tervezett cselekedetét illetően nem akart gyanút kelteni, nehogy valami módon megakadályozzák benne. Ezt erősíti, hogy tettét egy kora hajnali órára időzítette. 55 A miniszterelnököt ezen az utolsó napon két dolog foglalkoztathatta erősen. Az egyik Nagy-Britannia reakciója, a másik a délvidéki magyar és sváb kisebbség sorsa, és ezzel szoros összefüggésben a legnagyobb félelme, a Prinz Eugen Gau kérdése és az esetleges nemzetiségi atrocitások a Délvidéken. Öngyilkosságára két körülmény volt döntő hatással. Az egyik a híres-hírhedt Barcza-távirat, amelyben Nagy-Britannia vulgárisan szólva közönségesen megfenyegette Magyarországot és személy szerint a miniszterelnököt, dobálódzva a hadüzenet szóval és nem utolsósorban az USA és a Szovjetunió belépésével a háborúba, folytatva azzal, hogy hazánkat meg fogják bélyegezni a béketárgyalásokon. 56 Ezzel Teleki utolsó reményei hulltak porba, hiszen legnagyobb félelme igazolódott be. 48 Nyári 2015, Czettler 1997, ; Nyári 2015, Macartney 2006, Czettler 1997, Cornelius 2015, Czettler 1997, Cornelius 2015, 163; Nyári 2015, Czettler 1997, DIMK, V. kötet, 1982, 681. irat. 36
10 De hogy állunk a másik félelmével a Prinz Eugen Gauval? A szakirodalomban egyetértés van abban, hogy április 2-án, délután Teleki kapott egy telefonhívást, de hogy ki hívta a miniszterelnököt, a tekintetben valószínűleg sosem lesz bizonyosság. 57 Teleki a hívás után nem sokkal felkiáltott, és úgy lecsapta a kagylót, hogy az összetört. 58 Úriemberként azzal mentette ki magát a kérdések elől, hogy csak egy cserkésztársa hívta rossz hírrel. 59 Elképzelhető, hogy a telefonáló délvidéki hírekkel szolgált a miniszterelnöknek. Ez a két momentum adhatta az utolsó lökést tettének. Ha pedig valakinek még mindig akadna kétsége az öngyilkosság tekintetében, egy apró, de jelentőségteljes, ugyanakkor bizonyított tényt hagytam a végére, amelyet Nyári a könyvében elhallgat. Amikor Teleki holttestét szobájában megtalálták, az asztalán ott feküdt gróf Széchenyi István Naplója és gróf Teleki László miniatűr szobra. 60 Összegzés Dolgozatomban egy régi témát újragondolva tettem szerény, de talán nem haszontalan kísérletet gróf Teleki Pál miniszterelnök és a Jugoszlávia összeomlásához vezető út felvázolására a német jugoszláv krízis összefoglaló bemutatásán keresztül, különös hangsúllyal a katonai és hadtörténeti vetületekre, illetve az ezzel kapcsolatos döntésekre. Magyar nézőpontból, magyar történetíróként. Bízom benne, hogy azt is sikerült világossá tennem, hogy a magyar miniszterelnök önkéntes halálában a katonai helyzet és a katonai tényezők döntő szerepet játszottak. Ami gróf Teleki Pál utolsó napját illeti, nem vállalkoztam annak teljes felvázolására, hanem arra koncentráltam, hogy a szakirodalom lényegi, illetve eleddig kevesebb hangsúlyt kapott részleteit mutassam meg. Cáfolni kívántam Nyári Gábor fölösleges és terméketlen kérdésfelvetését a miniszterelnök halálával kapcsolatban, és bizonyítani, hogy Teleki minden kétséget kizárólag önkezével vetett véget életének. Zárásul pedig azt gondolom, bár ezt a mai kor a tiszteletre méltó kivételeket leszámítva felejteni és tagadni szeretné, hogy mégis örök evidencia marad mind a magyar, mind az egyetemes történelem szereplői, de végső soron minden embert illetően, amire gróf Teleki Pál miniszterelnökünk a kiváló példa: a becsület az életnél is drágább! Macartney 2006, Uo. 59 Uo. 60 Macartney 2006, 621; Czettler 1997, Ullein-Reviczky 1993, július 37
11 Források és felhasznált irodalom Czettler 1997 = Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika, Budapest, Cornelius 2015 = Cornelius Deborah S.: Kutyaszorítóban. Magyarország és a II. világháború. Budapest, DIMK, V. kötet, 1982 = Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, V. kötet. Szerk. Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Budapest, Dombrády Tóth 1987 = Dombrády Loránd Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség, Budapest, Erdős 2017 = június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen. Hitel, XXX. 2017/6, Evans 2013 = Evans Richard J.: A Harmadik Birodalom háborúban. Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot. Budapest, Haraszti 2007 = Vallomások a holtak házából. Szerk. Haraszti György. Budapest, Kershaw 2004 = Kershaw Ian: Hitler, Budapest, 2004, Nemezis. Macartney 2006 = Macartney C. A.: Október tizenötödike. A modern Magyarország története, I. kötet. Budapest, Nyári 2015 = Nyári Gábor: A Sándor-palotától a ravatalig. Teleki Pál második miniszterelnöksége, Budapest, Shirer 1995 = Shirer William L.: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. A náci Németország története. Budapest, Ullein-Reviczky 1993 = Ullein-Reviczky Antal: Német háború orosz béke. Budapest, Wilhelmstrasse 1968 = A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról, Szerk. Ránki György, Pamlényi Ervin, Tilkovszky Lóránt, Juhász Gyula. Budapest, Kováts Albert: Nincs vigasz (vegyes technika, farost, cm, 2011) 38
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP
Magyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai
X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP LÁSZLÓ A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai 1. ábra. Az elszakított területeket szimbolizáló budapesti szoborcsoport A MABÉOSZ Visnya
Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia
Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.
MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics
Az elsõ világháborút követõ mintegy
A Délvidék visszafoglalása és a magyar katonai vezetés Döntés a bevonulásról, 1941 Az elsõ világháborút követõ mintegy 20 évig tartó idõszak következetes magyar politikájának revíziós célkitûzéseit az
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban
Magyarország helyzete és részvétele a II. világháborúban Előzmények az 1930-as évek jellemzői Az 1930-as években a magyar politikai életben erőteljes jobbratolódás figyelhető meg. Az ország kapcsolatai
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
berlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Történelem 3 földrészen - 1956
1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,
A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
A nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*
Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
Magyarország sorsfordító esztendői:
MEGHÍVÓ A VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Kállay-kormány megalakulásának 75. és Kállay Miklós halálának 50. évfordulóján tisztelettel meghívja a Magyarország
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,
Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?
II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
A trianoni békeszerződés
A trianoni békeszerződés I. Út a békéhez 1918. nov. 3. Padova az OMM kapitulál A győztes hatalmak 19. jan-ban elkezdik a tanácskozásokat A négy nagy: - Wilson - Clemenceau - Lloyd George - Orlando A legyőzöttek
ETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
1941. június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen
Erdős Márton 1941. június. Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen Bevezetés 1940 nyarán Adolf Hitler és a nemzetiszocialista Németország közelebb állt a saját háborúja megnyeréséhez, mint manapság
Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( )
A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem
MAGYARORSZÁG
MAGYARORSZÁG 1921-1941 Zsitvay Tibor emlékiratai PALATÍNUS RÁDAY GYŰJTEMÉNY BUDAPEST, 1999 TARTALOM Zsitvay Tibor hagyatéka /11 Zsitvay Tibor önéletrajza /19 BETHLEN ISTVÁN GRÓF KORMÁNYZATI IDEJE 1921-1931
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
1941. december. Magyarország hadba lépése az USA ellen
Erdős Márton 1941. december. Magyarország hadba lépése az USA ellen és annak nemzetközi összefüggésrendszere Bevezetés Az 1941. decemberi fejleményekkel a második világháború totális háborúvá alakult át,
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
Írásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák
Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök
Olaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *
302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Merénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Gróf Teleki Pál és Adolf Hitler stratégiai dilemmáinak kereszteződése
Erdős Márton Gróf Teleki Pál és Adolf Hitler stratégiai dilemmáinak kereszteződése A második bécsi döntés (1940) újragondolt összefüggései Bevezetés Dolgozatomban az 1940-es második bécsi döntés, vagyis
A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan
V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
Tanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
angol nyelv (emelt szintű) közgazdasági alapismeretek) ének-zene tanár angol nyelv (emelt szintű) és gyakorlati angol nyelv (emelt szintű)
Ssz 1 2 3 4 5 6 osztatlan i képz szakpárjának egyik tagja angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra a (általános iskolai, angol nyelv kultúra
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
Teleki Pál sorsa és rejtélyes halála
2014 április 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Képzeljük magunkat 1941. április másodikáról harmadikára virradó éjszakájára. Ezekben a hajnali órákban halt
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok
JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási
Kuruc Attila. Egy magyar srác viszontagságai Külföldiában
Kuruc Attila Egy magyar srác viszontagságai Külföldiában Előszó Manapság, mikor Európában már megszűntek a határok, mindennapos jelenséggé vált a külföldre emigrálás. Általában a jobb megélhetés reményében
VII. Újragondolt negyedszázad. Tudományos konferencia a Horthy-korszakról.
Társrendező: Szegedi Tudományegyetem-Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézete A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására 43. konferenciája VII. Újragondolt
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
GAZDASÁGI MINTAÁLLAM A BALTIKUMBAN. Expelliarmus csapat
GAZDASÁGI MINTAÁLLAM A BALTIKUMBAN Míg mások háborúznak, te, boldog Porosz Hercegség, fejlődj! Expelliarmus csapat F E L K É S Z Í T Ő TA N Á R A I N K : O M I S C H E L M Ó N I K A, M O L N Á R G Y U
A deviancia változatai. Csepeli György. Miskolc, november 13.
A deviancia változatai Csepeli György Miskolc, 2008. november 13. A deviancia fogalma Deviancia: összegező jellegű kategória, amely egységes szemléletben kívánja értelmezni a társadalmi élet mikroszintjének,
A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN
AZ I. VILÁGHÁBORÚ KATONAPOLITIKA KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN 2018. 11. 13. Lippai Péter ezds. 1 BEVEZETŐ számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő
Történelmi tanulmányi verseny
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar
A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen
Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,
TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
Európai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
Történelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
T/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19770. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz, a Horvát Köztársaság
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború