Módszertani folyóirat. Sorozatszerkesztõ: Bárány László MÛVÉSZETEK. Szerkesztõ: Boldizsárné Kovács Gizella

Átírás

1 Módszertani folyóirat Sorozatszerkesztõ: Bárány László MÛVÉSZETEK Szerkesztõ: Boldizsárné Kovács Gizella Tartalom: VOLT EGYSZER EGY OLYAN TÉL... TUDÁStár A látás és láttatás képességeirõl III. (Szerk.: Környeiné Gere Zsuzsa) Zászkaliczky Zsuzsanna: Képes biblia másképp ÖTLETtár Zászkaliczky Zsuzsanna: Ádventi hittanóra a múzeumban Sándorfi Herta: Karácsonyi fényszínház Krizbai Judit: A felszúrt bábszínház Baksa Brigitta: A Betlehemes játék B. Horváth Andrea: Hangközök világa LELtár Szeivolt Kati: Az íz-, a cserép- és az üvegtitok KÉPtár Fekete Ilona: Erdély Miklós: Tavalyi hó ZENEtár Tóthné Jávor Melinda: Karácsony KÖNYVtár Tanári kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret 8. évfolyam címû tankönyvhöz Mûelemzõ 1 2. Képgyûjtemény CD Drámatémák CD NAPtár 1

2 Volt egyszer egy olyan tél... Volt egyszer egy olyan tél, hogy nem volt télidõ hiába várt a hóra a hószín hócipõ. Eörsi István: Iszonyú tél (részlet) Kedves Kollegák! Lehetséges, hogy az idei tél is hasonló lesz az idézetthez? Hónak egyelõre nyoma sincs, az idõjárás inkább tavaszias, így még a maciknak sem igen volt kedvük téli álmot aludni. Ha viszont a naptárra nézünk, hinnünk kell a szemünknek, mert elkezdõdött az adventi idõszak, az ünnepi várakozás. Módszertani lapunk harmadik számába is igyekeztünk olyan cikkeket válogatni, amelyek hasznosak, néha elgondolkodtatóak, módszertani ötleteikkel segítségükre lehetnek a készülõdésben. Sándorfi Herta médiatanár egy karácsonyi fényszínház, Krizbai Judit mûvészetpedagógus pedig a felszúrt bábszínház ötletével járul hozzá az ünnephez. Zászkaliczky Zsuzsanna múzeumpedagógus írásában kicsit másképp mutatja be a Biblia világát, és egy múzeumi adventi hittanórába is bepillantást enged az érdeklõdõknek. Baksa Brigitta és Tóthné Jávor Melinda tanárok a hagyományok, a népszokások felelevenítéséhez betlehemes játékokat, énekeket válogattak. Természetesen folytatjuk a látás és láttatás képességeirõl szóló cikksorozatunkat Környeiné Gere Zsuzsa mûvésztanár értelmezésében, de az énektanárokról sem feledkeztünk el. Elsõsorban nekik szántuk a hangközök világába kalauzoló gyakorlatokat B. Horváth Andrea ötlettárából. Gyermekként biztos mindannyian nagy-nagy izgalommal várták a közelgõ ünnepeket, amelyet belengett a titokzatosság. Szeivolt Kati képzõmûvész és tanítványai igyekeznek e titkokat megfejteni. Hogyan? A LELtárból megtudhatják. Hóval kezdtük, hóval is fejezzük be. Na, persze nem az ideivel, hanem a tavalyival! Erdély Miklós kortárs képzõmûvész alkotása õrzi még. Márai Sándor soraival szeretnék kívánni Önöknek békés, boldog ünnepet! Boldizsárné Kovács Gizella Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázslatos rendhagyás. Az ünnep legyen ünneplés. Mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsõbb értelme. Márai Sándor 2

3 A LÁTÁS ÉS LÁTTATÁS KÉPESSÉGEIRÕL III. 7. Esztétikai értékelõképesség Az esztétikai értékelõ képesség befogadóképességünk részeként a mûalkotásban megnyilvánuló esztétikum türelmes és értõ vizsgálatának, egy-egy mû megértésének és értékelésének képessége. Az értékelés tudatosított megismerési mód: az esztétikum felfedezésére és befogadására szolgáló módszerek ismerete és alkalmazása; a befogadás érzelmi síkjának, a tetszésnek (vagy elutasításnak) értelmünkkel való megerõsítése, helyeslése, visszaigazolása. Végsõ soron az esztétikum, a mûvészet (s így az ember) ismerete és szeretetének tudatossága. Ez a megismerési mód az érzékelés és az ítéletalkotás együttes tevékenysége, amely az esztétikai közelítésmódban teljesedik ki. A mûalkotásról senki addig nem mondhat ítéletet, amíg tudomásul nem vette, vagyis értelmét fel nem fogta és értékét le nem mérte. 1 Értékítélet képessége Az esztétikai érték megítélésében, az értékítéletben fontos szerepet játszik az egyéni ízlés az esztétikum közvetlen észlelését szolgáló ösztönös felismerés, ráérzés: az intuíció. Ezek az egyén alkati adottságainak, beállítottságának, vizuális képzettségének, valamint szûkebb környezete esztétikai kultúráltságának a közízlésnek mint mintának a függvényei. Az esztétikum egyszerre képszerû és fogalmi természete kijelöli a befogadás, értékelés útját, módszereit, illetve a szükséges képességeket is: 1. Képszerû látásmód Esztétikai attitûdünk kialakulásában nagy szerepet játszik, ha például képesek vagyunk emberi tartalmakat felfedezni a fenyegetõ árnyékban, a szomorú fûz csüngõ ágaiban, fenséget egy templom arányaiban stb. Az értékítélet kezdete, kiindulópontja a képszerûen felfogott látvány-élmény. Ezek elsõdleges forrása a szûkebb-tágabb természeti és épített környezet és az emberi kapcsolatok világa. 2. Nyitottság A kisebb gyermekek különösen nyitottak, fogékonyak arra, hogy látványokban, fantáziájukat megmozgató eseményekben, mesékben, önkéntelenül vagy pedagógiai hatásra felfedezõ módon belevetítsék az emberi vonatkozásokat, és utánozzák, elsajátítsák, alkalmazzák azt a jelzésrendszert, amelyben ezek kifejezõdnek. 2 1 BERGER R. (1977) A festészet felfedezése. A látás mûvészete I - II. Gondolat, 11., 152., Ennek legspontánabb megnyilvánulása a kisgyermekeknél az ún. antropomorfizmus, amikor arca van a háznak, vagy sírnak a felhõk. Ugyanez az elsajátított jelrendszer jelenik meg a hangulatot, érzelmet kifejezõ gyermeki alkotásokban is. Mindezek pedagógiai értékelése és megerõsítése a mûalkotások elemzésével párosulva válhat az értékelõ képesség kibontakoztatásának bázisává. 3

4 TUDÁSTÁR A nagyobbak formálódó esztétikai értékítéletei is ezekben az élményekben gyökereznek. Amelyiküknek nincs ilyen folyamatosan feltöltõdõ élménybázisa, vagy nem tanítjuk meg neki az összefüggés felismerését, az aligha juttatható el a tudatosabb mûélvezés élményéig. 3. Alkotás-alakítás Az esztétikumra (is) irányuló látvány-élmények, megfigyelések, ábrázolások megfelelõ pedagógiai vezetés mellett az esztétikai minõségek, a vizuális hatások felfedezésével és kifejezõ alakításával párosulnak (az élmények feldolgozása mellett például, hogy milyen, hogyan jeleníthetõ meg a szép, a rút, a bájos, a szomorú, a komikus, a nyitottság, a zártság, a ritmus, a mozgás, a nyugalom stb.). A nem mûvészeti esztétikum élményszerû megfigyelésével, elemzésével, megjelenítésével párhuzamosan a mûalkotásokkal való találkozások száma is gyarapszik a rajzórákon (az ilyen óvodai élményeket követõen). Mindehhez nélkülözhetetlenek azok az alkotói tapasztalatok és ismeretek, amelyek a megjelenítés, kifejezés technikáira, ezek hatásbeli lehetõségeire vonatkoznak. A befogadásnak ezen a szintjén is a beleélésnek van a legnagyobb szerepe, amelynek a történeti érzékkel 3 is társulnia kell, hogy régebbi korok világába is bele tudják magukat képzelni a gyerekek. Az esztétikai értékelési módok, mûelemzõ eljárások elsajátításának szakaszában, a természetben, környezetben és a mûalkotásokban átélt esztétikai élmények hatásának logikai igazolására válhatnak a nagyobb gyermekek, fiatalok képessé, eljutva a befogadói fogékonyság magasabb szintjére. Az esztétikai értékelõ, ítéletalkotó képesség összetevõi 1. Elõítéletektõl mentes, aktív, tevékeny közeledés az esztétikumhoz, a mûvészethez. 2. Fogékonyság, fantázia, beleélés; készség az esztétikum belevetítõ felfedezésére a természeti és épített környezet, az emberi világ jelenségeiben, eseményeiben. Ennek során annak a jelzésrendszernek az elsajátítása, amely által a nem mûvészi esztétikum megnyilvánul. 4. Találkozás mûalkotásokkal 3. Elmélyült, figyelmes szemlélés képessége; felülemelkedés a köznapi érzelmeken és tudaton. 4. Annak tudata, hogy az esztétikai érték mindig elválaszthatatlan attól a mûtõl, amelyben megnyilvánul. Az ítéletalkotás elsõsorban egy konkrét mûalkotás megítélésének képessége annak egyedi hatásrendszerében és történetiségében. Erre a képességre támaszkodunk a mûvészeti korok bo- 3 Az idõérzék fejlõdése a történelmi ismeretek megszerzésével is erõsen összefüggõ, lassan formálódó képességünk, amelyben valószínûleg a beleélõ képességnek is van szerepe. 4

5 TUDÁSTÁR nyolult társadalmi összefüggéseinek vizsgálatában, valamint a korok és stílusok változásait öszszehasonlító elemzésekben is. 5. Az esztétikai élményhez kapcsolódó személyes érzelmi reakciók, ítéletek önreflektív felülvizsgálatának képessége (hogy valóban az adott látvány, az adott mû esztétikai értékeire, s nem egyéb hatásra vonatkozik-e, elõítélettõl befolyásolt-e az ítélet). 6. Esztétikai érzék: minõségek felfedezése, felismerése a nem mûvészi látványokban és a mûvészi alkotásokban; létrehozása saját alkotói kísérletekben. 7. A komplexitás iránti érzékenység és a rendigény a mûvészi alkotás elengedhetetlen képességbeli feltétele, de a befogadó-, értékelõképességnek is fontos, kreatív jellegû összetevõje. 8. Elvonatkoztatás a dolgok, tárgyak elsõdleges köznapi, tájékoztató jelentésétõl; a megjelenített tárgyak formaként, síkbeli vagy téri, plasztikai összefüggések rendszereként, a mûalkotás motívumaiként való felfogásának képessége. 9. Képolvasás képessége, a látványtól a jelentés felé vezetõ lépések ismerete. Az esztétikumba való behatolásban, a megfejtésben való jártasság, amely az esztétikai befogadás irányításának eszköze, az érték felfedezésének útja. A mûalkotás esztétikai értékének színvonalas megítélésében az intuitív és a teoretikus képességek, illetve módszerek együttes alkalmazása érvényesül. 10. A mûvészi kifejezõeszközök (színek, formák, vonalak, térbeliség, faktúra stb.) tapasztalaton alapuló hatáslehetõségeinek ismerete, képesség ezek tárgytól függetlenített észlelésére. 11. Annak felfogása, hogy a mûalkotás külön világ, amelyen belül minden részlet egymással kölcsönviszonyban van, a részeknek szerepük, jelentésük van az adott kompozícióban. 12. Az elsõdleges, formai alapon történõ ítélet mellett a lényegesen szubjektívebb tartalmi megközelítés is jelentõs tényezõ. 13. Szerepet játszik továbbá a begyakorlottság mellett az ismerõsség és az élmény ismétlõdése is, mert ez is rendelem. 4 A vizuális vagy auditív élmény egyszerû megismétlõdése is megváltoztatja adott tárgy esztétikai mértékét 5 Az értékelõképesség életkori szintjei 1. Az értékelõképesség elsõ, elemi szinten a tetszésben nyilvánul meg. Már az óvodások, kisiskolások is képesek ítéletalkotásra, amely rendszerint a tetszik, nem tetszik kifejezéshez kötõdik. Jól vezetett gyerekek ezeket a sommás ítéleteket indokolni is próbálják, amiben természetesen sok az egyéb indíttatású szubjektív elem ( Az övé tetszik, mert õ a barátom! ). Ugyancsak érvényesül a tapasztalatok hiányából adódó naivság, az óvónõi, tanítói, szülõi minta követése, illetve az õ elvárásaikhoz való önkéntelen igazodás. A vizuális nevelés értéket képviselõ törekvései ellen hat, hogy a gyerekek érdeklõdése könnyen felkelthetõ a tetszetõsség, az élénk színek, az édeskés giccs 6 segítségével is, s ezek az élmények kielégíthetik a gyermekek természetes esztétikai élményigényét, s a valódi szelídebben szóló értékek elé tolakodva a tetszés mércéjévé válhatnak. 2. A nagyobbak ítéletalkotási képességei a személyes vizuális esztétikai élmények, tapasztalatok tudatosításával, kapcsolódó képolvasások, mûalkotás, látvány-, tárgy- és térelemzések mind önállóbbá váló gyakorlataival iskolázhatók. Ily módon lehet valamelyest ellensúlyozni a társas csoportok, kereskedelmi reklámok, divatok egyre erõszakosabb és több csatornán ható ízlésbefolyását. Az értékelõ képességek formálódásában szerepe van nemcsak az életkornak, hanem az egyén értelmi szintjének, észlelõapparátusa (érzékelés, észlelés, figyelem) fejlettségének és a személyiségjegyeknek is. Ugyanígy meghatározó a gyermeket körülvevõ csalá- 4 Ezért is hatékony a mûalkotás többszöri bemutatása (újabb-újabb aspektusból), valamint a hozzájuk kapcsolódó sokféle feldolgozó-, gyakorlati és verbális elemzõtevékenység, mert rendszerint az elsõ elutasító reakció oldódásához, a mû üzenetének mélyebb megértéséhez vezethetnek, sõt jól szolgálják a mûalkotások elsajátítását, felismerését. E módszert támogatják a mûalkotás-elemzések különféle eljárásai és a rajz tantárgy tankönyvei is. 5 EYSENCK H. J. (1973): Az esztétikum pszichológiája. In Mûvészetpszichológia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, Sajnálatos, hogy ebben nemcsak a gyermekkönyvek sokasága, hanem különösen a legfogékonyabb életkort érintõ fõleg alsó tagozatos tankönyvek némelyike is elmarasztalható! 5

6 TUDÁSTÁR di, kulturális háttér és értékrend, az esztétikummal, a mûvészettel szembeni átvett attitûdök, és az ezektõl is függõ érzelmi beállítottság, az iskolában (is) szerzett elõzõ ismeretekkel együtt. 7 Az értékelõképesség fejlesztése A vizuális esztétikai értékelõtevékenység az esztétikum látható, érzékletes megnyilvánulásán keresztül vezet a tartalom, a jelentés, az üzenet feltárásáig, s ebben a verbális képességeknek is sajátos szerepük van. E képességegyüttes megnyilvánul és fejlõdik: 1. A gyermekek személyes alkotó tevékenységében, ezen belül a látványélmények fogadásában, a saját és társaik alkotásának esztétikai szempontú értékelésében. Ez a nevelõi vezetéssel zajló közös munka többnyire a cél, rendeltetés (tartalom), a megjelenítés, megformálás módja (forma), és a választott anyag egymásra vonatkoztatásával, összefüggéseik vizsgálatával, megfeleltetésük kísérleteivel jár együtt. Eközben a vizuális kifejezõeszközök lehetõségeinek megfigyelését, egyre tudatosabb alkalmazását, és a létrehozott esztétikai minõségek értékelését is gyakorolják a gyermekek. 8 A vizuális nyelv tanulása, alkalmazása a mûelemzés során a legtöbb esetben oldani tudja a mindenek fölött valósághûséget elváró alapállást, és érzékenyebbé, értõbb szemûvé teheti a gyermekeket, elõsegítve a magasabb esztétikai értékek iránti érzékenység, igény formálódását. 2. A természeti és az ember alkotta téri és tárgyi környezet, modellek szemlélése, analízise, ábrázolása és tervezése során az értékelés az esztétikai hatásra, a mélyebb jelentésre is kiterjed, serkentve és mûködtetve a gyerekek képzeletét, asszociációs képességeit. 3. A képzõmûvészeti, fotó- és filmmûvészeti, nép-, iparmûvészeti és alkalmazott mûvészeti alkotásokkal való találkozások, mûelemzések, mûvészettörténeti ismeretszerzés alkalmával a kifejezõhatás, az anyag-forma-tartalom (konkrét mûalkotásra, korstílusra vonatkozó) összefüggései, valamint az esztétikai élmény tudatos megragadása az irányadó szempontok. A tudatosítás, az esztétikai tudat fejlesztése nemcsak a befogadói élményeken, nemcsak szemléleti örömökön s felfedezõ (elemzõ) beszélgetéseken keresztül történhet, hanem az alkotás folyamatainak, élményeinek értelmezésével is. A képzõmûvészeti jellegû, a kézmûves, a konstruáló, kézzel végzett tevékenység sikerébõl fakadó önbizalom sokféle konkrét feladathelyzetben motivál. Ez nyitottságot eredményez az esztétikum iránt, és bátorságot ad a kreativitásra. 9 7 Legkorábban és legkönnyebben a vizuális önkifejezési vágy jelenik meg. A nevelésre az a feladat hárul, hogy ezt a motívumot folyamatosan táplálja, fejlessze. A motiváló pedagógus lényeges feladata, hogy minden egyes gyermeknek biztosítson a fejlettségének megfelelõ kifejezési lehetõségeket, eszközöket, igazodva a tanulók képességeihez és készségeihez. Serdülõkorban különösen az utolsó évfolyamokon kezdõdjön meg a vizuális alkotások esztétikai, stílusirányzati elemzése, a vizuális esztétikai értékek iránti pozitív meggyõzõdés kialakítása, a viszonyulások tudatosítása: az esztétikai értékek tudatos megbecsülése, õrzése, védelme, a giccs elutasítása. NAGY József (2000) XXI. század és nevelés, 265. Osiris Kiadó, Budapest 8 Ilyen elõzõ tapasztalatok hiányában az idõsebbeknél a valóságábrázolási hûség lesz az elsõdleges szempont az esztétikai értékítéletben (egyszerûséget, szimmetriát, felismerhetõséget, egyértelmû tárgyi azonosíthatóságot, egyértelmûséget stb.-t várva el), amelyet gyakran a csoporttekintély is megerõsít (az a szép festmény, amelyik hasonlít, a képrõl készített másolat szebb, mint egy eredeti rajz stb.). Ez a valósághûség-elvárás erõsen összefügg a személyiség típusával, s annál kevésbé érvényesül, minél eredetibb és önállóbb az egyén. CHILD I. L. (1973): A mûvészi élmény hatása. In Mûvészetpszichológia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 509, KÖRNYEINÉ GERE Zsuzsa (1998a): Az esztétikai nevelésrõl. Montessori Mûhely 2. sz. KÖRNYEINÉ GERE Zsuzsa (1999a): Az esztétikai képességekrõl. In Vizuális kultúra 1. évfolyam 3 4. sz. 6

7 TUDÁSTÁR 8. Az esztétikai értékrend Az esztétikai tudat az esztétikai döntésképességnek a tapasztalati szintet is magába foglaló racionális, értelmezõ szintje, amely mûalkotások, esztétikai jelenségek formai és tartalmi értelmezésével fejlõdik, és önálló esztétikai értékítéletben (választásban) nyilvánul meg. Az esztétikai értékrend az adott társadalom, szûkebb környezet, csoport, egyén adott idõszakban jellemzõ mércéje : egyéni és közízlés, általános és konkrét esztétikai értékítélet, egyéni és közösségi viszony az esztétikumhoz. Azértékzavarokat az értékelõképesség fejletlensége, a gyorsan változó divatok vagy éppen az erõs konzervativizmus, az ismeretek hiánya és az esztétikum világában való járatlanság, vizuális mûveletlenség okozza. A személyiség (vagy egy óvodai, egy iskolai nevelõtestület) esztétikai értékrendjének fõ összetevõi: az értékek meglátásának, felbecsülésének, az érték felismerésének, megítélésének képességei. Az értékrend kialakulásának, az értékelõ képesség fejlõdésének életkortól és társadalmi környezettõl függõ szintjeit különböztethetjük meg: 1. Hitszerû értékrend, amelyben nagy szerepe van az utánzásnak. A 3 10 évesek esztétikai értékrendjének alapja a felnõttek, a mértékadó személyek tekintélye, mintája (õk mit tartanak szépnek, mit csúnyának stb.). A gyermek a számára érzelmileg fontos felnõttõl nemcsak az esztétikai ítéleteket veszi át, hanem az ezekhez társuló érzelmeket is követi, átéli (így lesz számára vonzó a szép és a jó; taszító a rút, a rossz). Analógiás gondolkodása által képessé válik ezeknek az ítéleteknek más tárgyakra való átvitelére, az átvett ítéletek egyfajta általánosítására, így alakul ki elsõdleges esztétikai képzeteik, eszményeik rendszere. Az óvodai, iskolai esztétikai nevelésben a látható környezet minõsége mellett a nevelõ ítéletei ideálképzõek, esztétikai mércéül szolgálnak, tehát a kisebb gyerekek ízlésének, értékelõ képességének alakításába is alapvetõen beleszólnak, mert az értékítélet különösen az utánzással is tanuló gyermekeké nagymértékben függ a környezettõl. Mindezt a nagyobbak egyre éntudatosabb ítéletei váltják fel, a mintául szolgáló társak, tekintélyt jelentõ felnõttek hatása által befolyásoltan, amit ha szükséges az iskola tudatos fejlesztõ munkával tud valamelyest ellensúlyozni. 2. A tapasztalat által ellenõrzött értékrend kialakulása során, a gondolkodásbeli képességek fejlõdésével párhuzamosan a gyermekekben 9 10 éves kortól növekszik a pontosabb, igazabb világképre való igény. Az addig meghatározó felnõtti tekintély fokozatos elutasításával egy idõben független szabályrendszer kialakítására törekednek; az okokra, összefüggésekre lesznek kíváncsiak. Nõ a tekintélye a személyes tapasztalatnak, amelyet gyakran a közvetve szerzett ismeretek fölé helyeznek. Esztétikai értékrendjükben is nagy szerepük lesz az alkotói élményeknek, amelyeket azonban esztétikai vonatkozásban a nevelés során tudatosítanunk kell, hozzá csatlakoztatva az esztétikummal kapcsolatos alapismereteket, tanítva, gyakoroltatva az esztétikai ítéletalkotás útjait. Errõl a szintrõl a hatékony nevelés eredményeképpen a középiskoláskor befejezéséig önállóbb ítélet (alapfokú mûértés) irányába fejlõdhet tovább. 7

8 TUDÁSTÁR 3. A csoporttekintélyt követõ értékrend. Serdülõ- (és felnõtt-) korban a csoporttekintély jelentõsége tetemesen megnövekszik. Nagyon erõs befolyásoló tényezõ a többség által elismert értékekkel való azonosulás. Az átlagos ifjú (és felnõtt) esztétikai értékrendjében az öröklött adottságok mellett a szûkebb környezet és a divat, a reklám, a tömegkommunikációban kifejezõdõ közízlés által befolyásolt vonások a meghatározóak. Az iskola (és más mûvelõdési intézmények) befolyása nélkül kevesen jutnak túl ezen a hatásrendszeren. fokát pedig a tudatos ítéletalkotás: a látványanalízis és -ábrázolás, a mûelemzés, az értelem-érzelem egységében átélt esztétikai élmény jelenti. Ezen a szinten a villámgyorsan, önkéntelenül mûködõ ízlésítéletek helyességét elméleti alapon ellenõrizhetjük. Ennek útjai, módszerei, anyag forma tartalom összefüggéseinek feltárása, az objektíve létezõ mûalkotás és a szubjektív reagálás összevetése bizonyos mértékig taníthatók. A vizuális nevelésnek ez az egyik alapfeladata. 5. A mûértés szintjén a széles körû esztétikai, mûvészeti ismeretek fokán az értékeket nemcsak személyes, hanem társadalmi-történeti szempontból megítélni tudó (szak)ember áll (például alkotómûvész, esztéta, mûvészettörténész, mûgyûjtõ, muzeológus, régész, és erre a szintre kívánatos eljutnia a mûvészeti nevelést folytató pedagógusoknak is.) 1 Környeiné Gere Zsuzsa 4. Az egyéni értékrend. A csoporttekintély, az esztétikai értékrend sablonjai, elõítéletei ellen elsõsorban az egyéni értékelõképesség az önállóbb és objektívebb értékelés, ítélet, szemlélet vértezi fel a tanulókat, a felnõtteket. Ebben a vizuális kifejezésbeli, alkotói élményeknek, az itt szerzett érzékletes tapasztalatoknak, a képnyelvi készségeknek, a mûvészeti ismereteknek egyaránt szerepük van, s a mûelemzõ képességben bontakozik ki igazán. Az egyéni szubjektív-tudatos vagy érzelmi-racionális értékelõképesség alsó szintjét, a logikai mûveleteket mellõzõ, merõben szubjektív ízlésítéletek, érzelmek, magasabb 1 KÖRNYEINÉ GERE Zsuzsa (1998a): Az esztétikai nevelésrõl. Montessori Mûhely 2. sz. KÖRNYEINÉ GERE Zsuzsa (1999a): Az esztétikai képességekrõl. In Vizuális kultúra 1. évfolyam 3 4. sz. 8

9 TUDÁSTÁR KÉPES BIBLIA MÁSKÉPP 1. Bevezetés Hogyha golyóznak a gyerekek az isten köztük ott ténfereg. (József Attila) Az igényes szakrális, egyházi mûvészetnek ma meglehetõsen beszûkült tere van. Megszûnõben van az a természetes közeg, amely talaja volt a szakrális mûvészetnek és a szakrális tartalommal megtelõ életnek. Az ember néha azt érzi, sötétben tapogatózik. Annál inkább szükség van olyan esetünkben didaktikainak is nevezhetõ, üzenetet hordozó fogódzókra, amelyek esetleg átsegítik az embert (a gyermeket) fájó kérdéseken, világossá tesznek nehezen átélhetõ tartalmat, megvilágítanak összefüggéseket, egy-egy mûvön vagy alkotón keresztül bepillantást engednek téren és idõn átívelõ emberi viszonylatokba, szellemi asztaltársaság részesévé tehetik az igazra és szépre vágyó embert. A képzõmûvészet évszázados vagy kortárs alkotásai jelenthetnek kapaszkodót, esélyt a katharzisra. Az Evangélikus Múzeumban dolgozom, s így a gyerekcsoportok, amelyekkel kapcsolatba kerülök, elsõsorban gyülekezeti és/vagy iskolai hittanórák keretében látogatják kiállításainkat. Rendszeresen szembesülök vizuális tájékozottságuk, mûvészettörténeti és keresztyén ikonográfiai ismereteik hiányosságaival, s eközben azzal is, hogy mekkora igényük és készségük lenne ilyen irányú elmélyülésre. Nem újdonság, hogy a vizualitás korát éljük. Azt gondolom, újra fel kellene fedeznünk és fedeztetnünk, hogy régi korokban is éltek vizuális eszközökkel, hiszen árnyaltabban vagy érzékletesebben, mindenesetre kicsit másképp tudták az adott akár elvont, teológiai kérdést körülírni. A mûvészet már a kora középkorban a teológia szolgálólánya volt, s azt tartották helyesnek, ha ebbõl a szolgálatból nem is akarták kimozdítani. Evangélikusként Lutherrel azt valljuk, a hit hallásból van. Azonban ma az információdömping elsõsorban vizuális formában ér el bennünket, nem utasíthatjuk el tehát örök érvényû mondanivaló megfogalmazásában sem a vizuális eszközöket, azok sok évszázados hagyományát. Meg kell tanítani a gyermekeket olvasni ezekben. A hitoktatás számára adott segítség azonban csak az egyik célom, a másik, hogy a gyermekek ne csak a régi korok festészetével, ne csak a templomi mûvészettel találkozzanak, hanem kortárs mûalkotásokkal is, sõt maguk is kapjanak lehetõséget az alkotva továbbgondoláshoz. A kétféle elmélyülés egymást erõsítené, s ily módon a hitoktatás és a vizuális-mûvészeti nevelés összekapcsolódhatna. 2. A kisgyermek hite Ha szárnyunk lenne és angyal lennénk, felszállnánk a mennyországba szánkózni. (J. 3 és fél éves) Kiss Tihamér László tanulmányában 1 részletesen olvashatunk arról a folyamatról, ahogy a kisgyermekek elérik mind érzelmi, mind intellektuális síkon azt a fejlettségi fokot, amikor hitüknek, vallásos érzelmeiknek kialakulásáról beszélhetünk, ennek kezdete az óvodáskorra tehetõ. Ekkor elsõsorban a teremtés és Jézus életének történetei már nemcsak felfoghatók, hanem mély érzelmeket is kiválthatnak. A földi és égi világot összemosó, egy közös realitásban megélõ gyermekek az igaz meséket jól értik, befogadják. Egyszer maga Jézus állított egy gyermeket példaképp a tanítványok elé. A feltétel nélküli bizalmat, a gondtalan hitet, a megelégedettséget és az élet bátorságát, a csodálkozás képességét, a kíváncsiságot és a gyermekien realista Isten-képet mindazt, ami lényeges az élet szempontjából kérte számon Jézus a tanítványain. Pedagógusoknak és hitoktatóknak vajon nem kellene-e újra és újra megfrissülniük e tekintetben is? 3. Mit adunk a gyermekeknek? 3.1. Katechetika régen és ma A szó a görög êáõç åßí tanítani szó alapján az óegyházban vált használatossá a keresztyén tanítói munka jelölésére. A hitet tanítani valójában nem lehet. Ennyiben mindenképpen különbözik más oktatói folyamatoktól. Természetesen a hitoktatói munka biztos háttere a személyes meggyõzõdés és a teológiai tisztaság. Célja pedig elsõsorban alapos ismeretek átadása, ezen kívül a személyes hitbeli kérdésekben és az életúton való eligazodás. Míg a II. világháború elõtt lelkész és tanító együttmûködve végezték a hitoktatás szolgálatát, addig 1949-ben, az iskolák államosításával, gyakorlatilag a hitoktatás ellehetetlenítésével az evangélikus egyházban (is) felmérhetetlen lelki és létszámbeli veszteség keletkezett. A rendszerváltozás utáni szemléletváltást jól tükrözi az új, vallásdidaktika kifejezés bevezetése. A pszichológia és a pedagógia eredményeinek felhasz- 1 Kiss Tihamér László: A gyermek hitének és vallásos érzelmeinek kialakulása. Theológiai Szemle pp

10 TUDÁSTÁR nálása, a probléma- és témaorientált hitoktatás, a régi értékek új módszerekkel, korszerû kommunikációval való újrafogalmazása remélhetõleg éreztetni fogja hatását. A valláspedagógiai szakirodalomban egyre inkább találkozni az aktív folyamatokkal való tanulás, az értékes élmények gyûjtése, a közösségi munkálkodás, a motivált cselekvés, a személyiségfejlesztés fogalmaival. A jó hitoktatónak és azt gondolom, ez a pedagógiában más területeken munkálkodókra is érvényes azon túl, hogy képzett homo doctus, gyakran homo faberré, sõt homo ludenssé kell lennie, természetesen megtalálva a helyes arányokat Hittankönyvek, gyermekbibliák Aranykötésû imakönyvet / Hagyott rám örökül anyám, Kis Jézus ingben, glóriában / Van a könyv elsõ oldalán. (Reviczky Gyula) A II. világháború óta megjelent csaknem harminc kötetet az illusztrációk szempontjából átvizsgálva igen szomorú képet kapunk. A legfrissebb, 2000 táján megjelent tankönyvcsaládot leszámítva meglehetõsen szegény a hittankönyvek képi világa. Emögött nyilván jórészt anyagi és nyomdatechnikai okok állnak. A rendszerváltozás éveiben megjelent kötetek teológiai szempontból bármilyen jól átgondoltak is, az egységes és vonzó képi világ megteremtésére már nem maradt energia vagy anyagi fedezet. Súlyosabb a helyzet magánkiadású foglalkoztató füzetek, hittankönyvek esetében. Ezekben igazi vizuális tákolásnak vagyunk tanúi. Ugyanakkor arra is van példa, hogy egy láthatóan kedvvel, szeretettel összeállított, egy kéztõl származó illusztrációs anyag a Hummelporcelánfigurák világát, valami ezredfordulós neobiedermeyer életérzést közvetítenek. Sajnos a teológiai-dogmatikai tisztaságon túl nem volt más szerkesztõ elv e tanmenetek, tankönyvek mögött. Az evangélikus hittankönyvek új generációja, egy átfogó tanterv alapján készült tankönyvcsalád végre nemcsak tartalmában, hanem külsõ megjelenésében, képanyagában is mutat némi koncepciót, összehangoltságot. (1. kép) Kreatív ötleteket, újszerû foglalkozási lehetõségeket tartalmaz az öt éves Ötlettár címû periodika, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági osztálya ad ki. Ezen kívül egyetlen olyan hitoktatói segédanyagot találtam 2, amely a bibliai tartalmat manuális-alkotó módon (is) közvetíti. A hittankönyvek mellett átnéztem a két fõvárosi evangélikus könyvesbolt kínálatában minden gyermekeknek készült bibliát, illetve bibliai története(ke)t feldolgozó kötetet. Az igen lesújtó képet néhány általános jelenséget bemutatva próbálom meg körülírni. Az átlapozott kb. húsz kötet többsége külföldi kiadványok lefordított változata. Jelentõségükhez képest népes csoport a kifestõk csoportja. Fájdalom, hogy még mindig azt hisszük, a gyerekek szeretnek tartósan mások által elõrajzolt gyakran esetlen, torz formákat színezgetni. A füzetek közül néhány karikatúra-szerû rajzokat tartalmaz, s ennek, amíg a szentségtörés csapdájába nem esik a mûfaj, talán van is létjogosultsága. A rajzfilmek világát idézõ bibliák sem biztos, hogy elérik céljukat. Jól tudjuk, a gyermekpszichológusok vitája nem dõlt el a mesekönyvek illusztrálhatóságával, illetve a gyerekeknek készült (kész) rajzokkal, azoknak hatásával kapcsolatban. Mennyivel inkább vitatható a gyermekbibliák képi világa! Számos túl színes, túl reális vagy éppen nagyon suta bibliai jelenettel találkoztam. 1. kép. Nátán példázata. Szûcs Édua rajza (In: Koczorné H. Ildikó Pintér Zsuzsanna: Isten közöttünk van. Budapest, 2003.) 2. kép. Giotto ( ): A templom megtisztítása. (Manapság a giccsáradatot kellene kiûzni a templomból.) 2 Boda Zsuzsa: Kézmûves napló a teremtés hét napjáról. Budapest

11 TUDÁSTÁR A valósághûen megfestett, mégis egyforma arcú tanítványok vagy a buja, keleties világot bemutató ószövetségi jelenetek részletgazdagsága inkább elvonja a lényegrõl a figyelmet, és ami még nagyobb baj: hamis képet fest arról, akirõl csak igazat lenne szabad. Könnyen beláthatjuk: ez a világ kevéssé üt el a limonádé képregények és a bóvli kacatok, a hamis illatok és a körömlakkos, rózsaszínû nõci-babák világától. A manuálisan, mesterségükben esetleg képzett, ám gondolataikban középszerû, feltehetõen vallásos, de nem hitvalló mûvészek a legfiatalabbakat célozzák meg, és megpróbálják õket a minden giccsek legveszélyesebbikének, a vallásos giccsnek a fogyasztóivá tenni. A hazug illúziót keltõ, kész megoldásokat kínáló, a kérdésfeltevést, gondolkodást elutasító kulisszák mögött maga az esztétikai Gonosz áll, hogy még azon keresztül is, akit, amit szentnek és igaznak kellene mutatni és látni, lecsapjon ártatlan áldozataira. (2. kép) A könyvek vizsgálata után három irányzatot tartok elfogadhatónak. Az egyik részletgazdag, szimbólumokkal, kultúrtörténeti utalásokkal dúsított, kicsit lassan emészthetõ, ám nagyon jól értelmezhetõ képi világ. Ez Gaál Éváé, aki számos gyermekeknek szóló regény, daloskönyv, egyházi folyóirat és kötet grafikusa. A másik színes, egyszerû (de nem leegyszerûsített!), átlátható, expresszív, a történetek lényegét megragadó képekkel teszi emberivé, közelivé a többezeréves történeteket. (3. kép) A harmadik irányzatnak nálunk csak szórványosan találni képviselõit. A két üzlet kínálatában összesen egy olyan bibliai történeteket feldolgozó kis könyvecskét találtam, amelyet gyermekek illusztráltak Elektronikus média a hitoktatásban Filmek, reklámok, slágerek, és a programok közt nincs átmenet... (dal a 80-as évekbõl) Csak a teljesség kedvéért ejtsünk néhány szót errõl a területrõl is. Természetesen a technika fejlõdése a hitoktatást sem hagyta érintetlenül. A régi diaképeket és a képes bibliák világához hasonló, a képzeletnek semmi teret sem hagyó diafilmeket napjainkra leváltotta a video és a DVD. Legalább három területet különböztethetünk meg a hitoktatáshoz köthetõ filmek világában. Az ismeretterjesztõ, dokumentumokat bemutató filmekkel történelmi érdeklõdésû kamaszok biztosan szívesen ismerkednek. A bibliai történeteket hiteles környezetbe ágyazva, szöveghûen feldolgozó alkotások a második csoport. Ilyen pl. Pasolinitól a Máté evangéliuma. (14 év fölött ajánlott.) Nagy körültekintéssel kell kezelni a harmadik csoportba tartozó, a Bibliát nyersanyagként, szabadon kezelõ mûvész- vagy álmûvész- filmeket. A rövid fejezet mottója arról szól, hogy civil, világi életünkben nincs megállás, állandóan bombáz bennünket a média mindenünnen. Hát keressünk magunknak megállási lehetõséget: egy fohásznyi idõt ha már hitoktatásról van szó ne valami vibráló kép elõtt töltsünk. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a média-csapda foglyaivá válunk... Azt a tételt is meg merem kockáztatni, hogy minél fejlettebb a telekommunikáció, annál inkább elõtérbe kerülhet a hagyományos kreatív média. A mûvészet mindig is az idõ raktára volt... A ma számára legértékesebb munkák mind szakítottak koruk konvencióival... A korszellemmel való szakítás ma elsõsorban azt jelenti, hogy lehetõvé válik számunkra a média csapdájától történõ eltávolodás (Mû)alkotás a hittanórán elmélet és gyakorlat 3. kép. Kees de Kort: Ábrahám és családja (In: Schein Gábor: Isten nevetett. Kolozsvár, 2005) 4.1. Szemléltetés A Biblia: Isten képeskönyve. (Adorján József) Nyilvánvalóan, hogy nem arra kell gondolnunk, hogy Isten, mint egy képeskönyvet, nézegeti, lapozgatja a világot. A szerzõ arra a képes nyelvre utalt ez- 3 Jean-Christophe Ammann: Múzeumok és képzõmûvészeti galériák mint a kollektív emlékezet terei. In: A múzeumok mint a tanulás helyszínei. Pécs pp

12 TUDÁSTÁR 4. kép. Jézus szemléltet. Tiziano (1488/ ): Az adógaras 5. kép. Hal az ókeresztyén Domitilla-katakombából zel a mondattal, amely a Biblia történeteit Ábeltõl Noéig, az Énekek énekétõl Jézus példázataiig jellemzi. Jézus, mint a jó tanítók, képekben beszélt, hogy világossá tegye, amit mondani akart. (4. kép) A mai hitoktatónak sem árt idõnként konkrét képekhez folyamodnia, hogy világos legyen a mondandója. A lényeg: a mondanivaló. A segítség: a képek. A mûvészet, éppúgy, mint az intellektus, lehet eszköze a kijelentés megértésének és interpretálásának, de sohasem lehet forrása. 4 Jelekkel és képekkel elárasztott világban élünk. Észre sem vettük, hogy idõközben legfontosabb, legalapvetõbb jelképeinket veszítettük el. Az istentiszteleten (vagy a misén) használt mozdulatok jelentése elhalványult, a mozgások még talán bennünk vannak, de puszta mozdulatokká silányultak. A templomi zászló bárányáról talán sejtünk valamit, de hogy mi köze az összes többi biblikus bárányhoz, nehéz lenne megfejteni. És még nem is ejtettünk szót kultúrák közös, õsi jelképeirõl. Ahogy ünnepeink és szavaink is kifakulóban vannak, és egyre kevesebbet jelentenek, úgy veszítjük el jelképeinket. Pedig egy (jel)nyelvet beszélni, közös szimbólumokat használni, mindig valami nagyon mély, bizalmas vagy titokzatos együvé tartozást jelentett. Gondoljunk az õskeresztyének jelére, a halra (a görög Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó kezdõbetûi összeolvasva) (5-8. kép), a folklórból ismerõs, titkos virág-üzenetekre, családi füttyjelekre, a szabadkõmûves-szimbólumokra vagy 1848-nak 1956-ban órák alatt megéledt jelképeire. Több hitoktatói segédkönyv javasolja a keresztyén jelképek, szimbólumok használatát. A keresztyén szimbólumok azon túl, hogy többnyire könnyen fölrajzolhatók, nagyon érzékletes és frappáns összefoglalásai egy-egy hittételnek, sõt õsi voltuknál fogva összekötik a 21. század emberét több évszázados elõdeivel, közösséget teremtenek térben és idõben, hiszen soha sem koptak ki a használatból. (9-12. kép) A vallásdidaktikai irodalomban javasolt egyéb, gyakran elavult módszereknek több hátránya, mint elõnye látszik. Kész képek felhasználását ugyan több helyütt javasolják a szerzõk, ám hogy ezek mûalkotások is lehetnek, ezt valójában csak egyetlen szerzõ fejti ki, összesen négy (!) oldalon Mi célból nézzünk képeket? Az ádventi koszorúból lesz a töviskoszorú? (M. 4 éves) A gyerekek, különösen az óvodáskorúak jelképalkotó és -értelmezõ képessége még igen friss és õszinte. Ezt bizonyítja a mottóul választott mondat, amelyben a puszta formai és névazonosság alapján a kisfiú valójában mély teológiai igazságot mondott ki. A hittanórára nagyon körültekintõen kell a képet kiválasztani. A döntésben természetesen szerepet kell játszania annak, hogy milyen életkorú gyermekekkel értelmezi a képet a hitoktató, illetve, hogy mi is a célja a képnézegetésnek. (Ügyelni kell arra is, hogy lehe- 4 Szûcs Ferenc: A kultúra értelmezése a 20. sz-i protestáns teológiában. In: Tükör által. Budapest

13 TUDÁSTÁR 6. kép. Utolsó vacsora. Ravennai mozaik (VI. sz.) 9. kép. Caravaggio ( ): Az emmausi vacsora 7. kép. Hager Ritta (1931 ): Teremtés. Gobelin 8. kép. Gyermekrajz (R. 14 éves) tõleg egy nagy kivetített képet lássanak a gyerekek. Ha ez nem megoldható, akkor legfeljebb kettesével kapjanak kisebb képeket.) A kiválasztott kép a tanítás céljaiba simuljon, igaz legyen, lehetõleg a lényeget emelje ki, kommunikációra ösztönözzön, érzelmeket keltsen. Ha a cél az élményszerû tanulás, a képen történtekkel való érzelmi azonosulás, illetve az illusztráláson túl az értelmezés, akkor jó (!) mûalkotást kell választani. A mûvészetre mint valóságos világra van szükségünk, amelyben a kimondható (dekódolható szimbólum) mellett a ki nem mondható (évszázados és/vagy személyes tartalmak, szakralitás) áll. A mûalkotások valóságán keresztül kerülünk szembe önmagunkkal, néha felismerünk valamit bennük magunkból, sõt beszélgetünk egymással a mûalkotásokról. Ezért tehát a mûalkotás a kollektív emlékezet és közös életrajzunk hangos jelzõtáblája. 5 Az ilyen mû (különösen a szakrális funkciójú vagy egy közösség által létrehozott) a közös múltat és a közös jövõt egyaránt megpecsételheti.a mûalkotás a hitoktatás szempontjából hitelesebb lehet, többet adhat bármely régészeti leletnél. Pl.: egy afrikai szobrász fekete, vastag ajkú Madonnája a földön ül, térdén 5 Jean-Christophe Ammann. I.m. p

14 TUDÁSTÁR 12. kép. Az utolsó vacsorához terített asztal (L. 4 és fél éves) 10. kép. Polgár Rózsa. (1936 ): Az élet kenyere. Gobelin 11. kép. Sinkó István (1951 ): Szigetek. Litográfia gyermekével. Az evangéliumban leírt tények szempontjából nem hiteles ez az alkotás, ám a történeti tények ösztönös (?) megmásítása árán fontosabb üzenethez juthat a nézõ: Jézus minden ember Megváltójául született. Szerencsés, ha a mûalkotás értelmezése és festészeti szempontú elemzése kiegészíti egymást. Meg kell tanulniuk a diákoknak az attributum fogalmát, a bibliai ismeretek alapján nem lesz nehéz némi ikonográfiai mûveltségre szert tenni. A kompozíció, a tónusok, a színek használata (tehát a festészeti eszközök) alátámaszthatják, szolgálhatják mindazt, ami az értelmezésben már feltárult. Egy mûalkotás elemzése lehet egy hittanórát záró ily módon a történetet összefoglaló aktus, ám nagyon fontos, hogy a csoport tagjai aktívan kapcsolódjanak be a közös gondolkodásba, a beszélgetésbe. Jól irányzott kérdésekkel lehet segíteni a kommunikációt, sõt rövid szerepjátékokkal, élõképpel megeleveníthetõ a mû. Utóhang Remélhetõen az elméleti alapozást követheti még néhány, a megvalósításra vonatkozó ötlet leírása, bõséges képanyag kíséretében. Bár az írásom eredeti témája a képzõmûvészetnek az evangélikus hitoktatásban való felhasználása volt, azt gondolom, amolyan segédtudományként az alapelv, a módszer adaptálható elsõsorban rajz-, történelem- és irodalomórákra is. A teológia mellett a legszentebb mûvészet is ancilla szolgálólány marad, a Biblia fényében vizsgált és értelmezett kép. Az evangélikus hitoktatásban a képek értelmezése, újrafogalmazása, az alkotás maga, a vizuális kultúra formálása csak jól használható eszköz, a tanulás, a szakrális tartalom igényének felébresztése és az Istenhez való közelebb kerülés eszköze. Az istenismeret egyedül a kegyelem mûve, de az embernek is jelen kell lennie minden képességével. 6 A Lélek pedig ott fúj, ahol akar. Zászkaliczky Zsuzsanna 6 E. Brunnert idézi Szûcs Ferenc. Ld. 4.jt. 14

15 ÁDVENTI HITTANÓRA A MÚZEUMBAN Ezek az oltárok este becsukódnak? (M. 3 éves) A múzeumlátogatást és a közös alkotást Veress Ágnes ötlete nyomán valósítottuk meg. Iskolai ádventi készülõdéshez is alkalmas. Készüljünk ünneppel az ünnepre! Öltöztessük díszbe a szívünket! Az ünnepre készülni más, mint a szürke hétköznapok ismétlõdõ feladataiba merülni. Az ünnepre már készülni is olyan kicsit, mintha ünnep lenne. Ünnep lehet, ha várunk valamire. Vagy valakire. Ha készülünk a nagy találkozásra. Mert az ünnep számvetés, visszatekintés, tisztázás, de mindenesetre megállás. Egy napnyi, órányi, percnyi csönd. Múzeumba menni is lehet ünnep. Megállás. Nagy találkozás valami fennkölttel. Vagy a múlttal. De ünnep lehet abban az értelemben is, hogy együtt vagyok azokkal, akiket szeretek. Hogy kapunk valamit a2. kép. Szent András-oltár Liptószentandrásról (1512) Magyar Nemzeti Galéria ajándékot, látványt, élményt, közös témát. S hogy ezzel tulajdonképpen egymást ajándékozzuk meg. a1. kép. A bártfai Szent Egyed templom (XIII XIV. sz.) gótikus szárnyasoltárokkal (1460 után) a) A gyermekcsoport otthonról hozott kispárnával a hóna alatt a középkori szárnyasoltárok kiállítását keresi fel a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállításon nagyon fontos, hogy néhány alapvetõ fogalmat tisztázzunk. Érdekes, mennyire szeretik a gyerekek bennfentességüket fitogtatni egy-egy szakkifejezés elsajátításával és használatával. A szárnyasoltárok a középkori templomok legfõbb ékességei voltak (a1. kép), a Budapesten láthatók többsége a Felvidékrõl származik. Az oltárok egy-egy szent életét vagy evangéliumi történeteket mutatnak be. (A gyerekek nagyon élelmesek, hamar eszükbe jut a képregény és a képeskönyv párhuzama. Utóbbi azért is 15

16 ÖTLETTÁR a4. kép. Angyali üdvözlet és Jézus születése egy szepeshelyi oltárszárnyról ( ) Magyar Nemzeti Galéria a3. kép. Szent Miklós-oltár Jánosrétrõl. Oltárszárny a szent legendájának jeleneteivel (1476 körül) Magyar Nemzeti Galéria nagyszerû, mert tudjuk, hogy az olvasni nem tudó gyülekezetnek mennyit jelentettek ezek a képekben elmesélt történetek.) A szent vagy az esemény, akinek/aminek nevét az oltár viseli, középen, az oltárszekrényben látható általában szobor vagy dombormû formájában. A behajtható szárnyakon hozzá kapcsolódó jeleneteket látunk, melyeknek alapja a bibliai szöveg vagy a szentek legendáriuma. (a2. kép) Természetesen (kultúrtörténet vagy inkább csak a legendák szintjén) essék szó a szentekrõl általában. Ádventi idõben a Szent Miklós-oltárok és a Jézus születéséhez kapcsolódó oltárok a legérdekesebbek. Például a jánosréti Szent Miklós-fõoltár (a3. kép) elõtt telepedjünk le elõször! Beszélgessünk mindarról, ami elénk tárul! Ki a fõszereplõ? Mi volt a foglalkozása? Honnan tudjuk? Idézzük fel a képek alapján mindazt, amit az életérõl tudunk! (Erre bizony nem árt elõre készülnünk.) Beszélgessünk a ruhákról, a képen látható épületrészletekrõl, tárgyakról! Mirõl ismerjük fel mindegyik képen Szt. Miklóst? (Nehezítés: az attributum fogalma.) Mi is a dicsfény? Miért arany a háttér? (Igazán aranyfüsttel van aranyozva!) Legyen szó arról, hogy milyen mûhelyekben készültek az oltárok. Milyen anyagokból? Milyen mesterek, ki mindenki dolgozott ott? Végül nézzük meg mivel becsukni nem szabad a nyitott oltárt hátulról is! Milyen jeleneteket látunk ott? Kiket ismerünk fel? Milyen a festésmódja a Miklós-képekhez képest? Mi a 16

17 ÖTLETTÁR mondatszalag jelentõsége? (Képregény-párhuzam!) Vajon miért passió-jelenetek vannak a szárnyak külsején? Bizony, van, aki rájön: böjti idõszakban az oltárokat becsukták. Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteket elsõsorban Mária-oltárokon találunk. A szepeshelyi oltáron (a4. kép) a következõk láthatók: Angyali üdvözlet, Mária és Erzsébet találkozása, Jézus születése, Királyok imádása. Madonna-szoborral kiegészülve e négy jelenet a karácsonyi történet gerince. Háttérben vagy további táblaképként elõfordul még a József a mûhelyben (vagy József kételyei), Angyali híradás pásztoroknak, Betlehemi gyermekgyilkosság, Jézus bemutatása a templomban, Jézus körülmetélése. Mivel a gyerekek nagy többségének ez az evangéliumi történet a legismertebb, legotthonosabb, szívesen idézik fel, mesélik el a képek alapján. Izgalmas együtt megállapítani, hogy melyik kép veszett el, ha hiányos, mi kopott már le róla stb. Vizsgáljuk meg a szereplõk ruháját! Milyen anyagokból készültek? Ezek mit tükröznek? Korhûek-e az öltözetek? Miért nem? Mutassák be a gyerekek az alakok mozdulatait! Mit jelentenek a gesztusok? Mi lehet a mondatszalagokra latinul írva? Miért latinul? A szepeshelyi oltár ismereteivel felvértezve aztán felvonulhatunk a trónterembe. (Közben néhány szót lehet a várról is ejteni.) Ott csendes sétával, szemlélõdéssel aztán mindenki keresgélhet további ádventi, karácsonyi jeleneteket. Ebben a teremben új fogalmakkal is megismerkedhetünk: oromdísz, mérmû, predella. (Utóbbin általában az úrvacsora szentségére, abban Jézus testére és szenvedésére utaló ábrázolás látható: Fájdalmas Krisztus, Veronika kendõje.) Talán a kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár ( ) a legalkalmasabb arra, hogy elõtte ücsörögve összegezzük a látottakat. Itt már elhangozhat a kérdés: szeretnétek-e oltárépítõ mûhelyben dolgozni? b) Szerencsés esetben másnap, esetleg egy hét múlva, amikor a szokott helyen összejön a társaság, megalapítjuk az oltárkészítõ mûhelyt, majd felelevenítjük mindazt, amit az oltárokról tudunk. Ezek után együtt kialakítjuk oltárunk ikonográfiáját, vagyis megbeszéljük, hogy milyen jeleneteket fogunk bemutatni. (Ehhez más, a témához kapcsolódó képek is segítséget adhatnak. Pl. az. a6 a11. képek) Az asztalosmûhelyben készül maga a szekrény. Egy laposabb, négyfelé nyíló tetejû, nagy doboz megfelel, természetesen át lehet szabni, ha nem jók az arányai, illetve vendéglapokkal ki lehet egészíteni. A doboz sarkait meg kell erõsíteni. A láb, amelyet a a6. kép. PN mester. Angyali üdvözlet az egykori liptószentmáriai fõoltárról ( ) Magyar Nemzeti Galéria a7. kép. Melchior Broederlam: Angyali üdvözlet és Mária látogatása ( ) 17

18 ÖTLETTÁR a9. kép. Közép-rajnai mester: Királyok imádása. Ortenbergi oltár (1420 körül) a8. kép. Ismeretlen mester. Királyok imádása. Ún. Bargello-diptichon ( ) predella takar, egy kisebb, stabil dobozból készül. Az elkészült szekrényt egyszínûre befesthetjük vagy csomagolópapírral burkolhatjuk. A fafaragó mûhelyben készül az oromdísz. Elõször nagy papíron megtervezzük a mérmû felét, majd szimmetriatengely mentén félbehajtva sniccerrel kivágjuk. Ezt rajzoljuk körül egy aranyra festett vagy öntapadó fóliával burkolt kartonra, és óvatosan kiszabjuk. Az asztalosok segítségével erõsítjük a szekrényhez. A festõk egy-egy jelenetet készítenek el a szárnyakra és a predellára. Külön papírra rajzoljanak, temperával vagy jó minõségû krétával érdemes dolgozni. Bátor, erõs színeket kell alkalmazni, hiszen az oltárnak messzirõl is látszania kell. A háttérfestõ és az aranyozó eközben elõkészíti az oltárszekrényt a szobrok számára. Egyikük megrajzolja a táji háttér elemeit, az épület részleteit, a másik elkészíti a mustrás, arany hátteret. (Erre legegyszerûbb, mutatós megoldás az aranyszínû, öntapadó fólia, barna alkoholos filctollal vagy olajpasztellel a10. kép. Gentile de Fabriano: Királyok imádása (1423) megmintázva.) A háttér elemeit pontosan be kell ragasztani az elkészült oltárszekrénybe. A szobrászmûhelyben eközben készülnek a fõ alakok. Tetszés (és az oltárunk mérete) szerint lehet dolgozni gyurmából, agyagból, modellezõmasszából, gipszes gézbõl. Ha nagy figurák készülnek, egy-egy homokkal megtöltött palack vagy ügyesen hajlított drótváz jó alap lehet. Ha nem színes masszából dolgoztunk, száradás után fessük be a figurákat. 18

19 ÖTLETTÁR Miután minden elemmel elkészültünk, eljött a nagy pillanat, összeállíthatjuk szárnyasoltárunkat. (a5. kép) Valóban felemelõ látvány és élmény egy összhangban létrehozott, közös alkotás születése! Gyújtsunk meg egy mécsest elõtte, és énekeljünk el egy ádventi éneket, ezzel mintegy rendeltetésének adjuk át a mûvet. c) Végül az oltárt karácsony estére állítsuk a templom (az iskola) jól látható helyére. Általa a hittanosok megajándékozzák a gyülekezetet (egy osztály az egész iskolát), egyben megtapasztalják, hogy szükség van az õ munkájukra is. Ünneppé lesz, lehet a közösséghez tartozás megélése is. a11. kép. Francke mester: Királyok imádása a Szent Tamás-oltárról (1424) Zászkaliczky Zsuzsanna a5. kép. Jézus születése oltár. A kõbányai evangélikus hittanosok alkotása

20 ÖTLETTÁR KARÁCSONYI FÉNYSZÍNHÁZ A karácsony a téli napforduló õsi ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Az életet adó fény megszületését, a világosságnak a sötétség felett aratott gyõzelmét ünnepeljük ilyenkor. Az ünnep közeledtével az iskolában is érezhetõvé válik a felfokozott várakozás hangulata. Természetesen a médiaóra is alkalmas lehet az ünnepi gondolatok közvetítésére, a lelki felkészülésre, feltöltõdésre. Ám a karácsonyi tematikájú filmek kézenfekvõnek tûnõ vetítése helyett választhatunk kreatívabb megoldást. A fény szerepének felismertetése, hangsúlyozása a mozgókép- és médiatanár amúgy is megkerülhetetlen feladata, mind találmánytörténeti, mint formanyelvi szempontból. Tantárgyunk valójában a fényrõl szól: a mozgóképen csapdába ejtett és rögzített fény képérõl. A fényrõl, mely nélkül nincsen vizuális kommunikáció. A karácsonyi fényszínház jól megválasztott irodalmi alkotás esetében kettõs célú: egyfelõl alkalmas tanulságos karácsonyi gondolatok közvetítésére, másfelõl a fény fontos, magától értetõdõ szerepének felismertetésére. A karácsonyi ünnepi idõszak eseményei közül talán az ádvent került a legtávolabbra eredeti jelentésétõl. Fogyasztói társadalmunkban évrõl évre ugyanaz a színjáték ismétlõdik: megtelnek az üzletek, kinõnek a földbõl a karácsonyi bazárok: haszonorientált üzleti szellem jellemzi az ünnepek elõtti készülõdést. A bõség és a túlköltekezés idõszaka ez, pedig a karácsony elõtti négy hét eredetileg böjti jellegû, s mint ilyen teljesen, vagy legalábbis sok tekintetben szemben áll XX. század végi ádventi gyakorlatunkkal. A böjt a nagy ünnep igazi tartalmának befogadására való tes- 20