VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
|
|
- Krisztina Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9. évfolyam 6. szám 2002.december VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szolnok város minden időkben szorosan kötődött a Tisza folyóhoz. A település itteni kialakulását és fennmaradását egyértelműen a Tisza-Zagyva torkolat nyújtotta védelemnek köszönheti. Az itt épített Szolnoki várnak a török időkben is meghatározó szerepe volt. Szolnok az Alföld földrajzi adottságaiból eredően a vízi és szárazföldi utak kereszteződésében volt, mely meghatározta korai és erőteljes fejlődését. A várost körülölelő vízfolyásoktól a településnek és környezetének jó és rossz sorsa függött, melynek jelentősebb momentumai történelmet írtak. Tisza-Zagyva torkolat Szolnok a Zagyva és a Tisza találkozásának köszönheti létrejöttét. A két folyó jobb parti szögeletében ugyanis vízmentes magaslat alakult ki. Habár a város több ezer éves múltra tekint vissza, a legrégibb írásos emlék 075-ből, I. Géza királytól származik. Ebben Zounokként tesznek róla említést. A város fejlődésében fontos szerepet játszott a szárazföld és a vízi utak kereszteződése, mert megteremtette az árucsere, a piacok és a vásárok feltételeit. A kereskedelem elsősorban az erdélyi sószállítás- szempontjából nevezetes, úgynevezett sóút áthaladt Szolnokon. A szolnoki átkelőhely birtoklása ezért minden korban fontos volt a hatalom számára. Hogy a város milyen jelentőséggel bírt az évezred közepén mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy az eddig ismert Szolnok városát ábrázoló rajzok, metszetek száma megközelíti a 40-et, mellyel kevés nagy európai város büszkélkedhet. A XVI. század közepéig a város környékének vízrajzi helyzete keveset változott. A török általi A SZÁM TARTALMÁBÓL Tisza-Zagyva torkolat Képzeletbeli utazás a 9. század közepén A szabályozás Szolnok vízellátása az idők során A szolnoki Tisza-híd A Tisza folyó vízminőség-változása Csatornázás fenyegetettség miatt azonban 550-ben a Zagyvatorkolat sok ezer éves nyugalmának vége szakadt. A várat vizesárokkal kívánták védeni, ezért a torkolatot áthelyezték, és háromágúvá tették. A mocsaras árterek lecsapolásán és kisebb kanyarátvágásokon kívül a XIX. századig mai értelemben vett szabályozást nem végeztek. A Zagyva és a Tisza folyó szabályozását egy időben, 859-ben kezdték meg. ()
2 Képzeletbeli utazás a 9. század közepén Ha a múltszázad közepére datálható képzeletbeli utazást teszünk a Pannon tenger ezen itt felejtett mocsárvilágában, elég elődeink korabeli feljegyzéseit összerakni és máris kialakul a kép: az egész Alföld egy nagy tenger volt, s mi [ ] fél napon át csak arra hajtottunk, ahol a fűszál kiáll a vízből. Éjjel fagyott és nappal olvadt, úgy, hogy az ember attól tartott, hogy a vízzel borított utakon az árokba bedől. Ezen az egész területen az utas, egy sivatag közepén érzi magát, ahol nem talál semmiféle állandó jellegű utat, ahol a főbb városok irányában szerteszórt lakóházak igen nagy távolságban vannak egymástól 2. [ ] Az utas belefáradva az egyhangú képbe örömmel látja megérkezni az éjszakát. [ ] Akkor minden megelevenedni látszik, a csendet vízi madarak kiabálása szakítja meg, s a sok tűz, melyet a sivatagon élő éjjelező pásztorok és fuvarosok gyújtanak, felvidítja a vidéket és meggyőzi az embert, hogy a puszta közepén nincs egyedül. Hasig érő volt a pocsolya és a színén vékony jégréteg. Amikor a ló lábát rátette, nem szakadt be, de amikor a súlyával ránehezedett, egyszerre beszakadt, s a jégdarabok úgy összevagdalták a lábát, hogy a szegély pára reszketett, mint a nyárfalevél. Valahogy mégis csak beértünk (Szolnokra) és átüzentünk a vármegye házához előfogatért. Hallottuk, mikor a hajdú kérdi a másikat: Ma akarnak elmenni azok az urak? Ma mondja ez. No, innen a nagy Szentháromság se viszi ki őket. A hajdú a fagyos sár ellenére is megrendelte az előfogatot. Szolnokra érkezve elmerengtem a Tisza láttán. Ez egy igazi magyar folyó, nemcsak eredése és folyása, de magyaros karaktere miatt is. Normális állapotban csendes és egyenletes folyású, de vihar idején éppen úgy, mint mikor az elbújó nap megolvasztja a szélesen elterülő síkságot beborító téli álmát alvó hópaplant vadul kicsap medréből. Az erős folyású víz áradása termékenyítően hat a még fel nem tört, kincsekben gazdag földekre 3...¼ 6-kor indultunk tovább egy hosszú fahídon át, amely mellett egy újat is építettek a Tisza fölötti töltésre. Ezt a töltést mocsarak szabdalják fel, s hidak kapcsolják össze. A gát mindkét oldalán vízzel telt mélyedések sorakoznak, mivel a Tisza a minap kiöntött. A sóraktárak, mészvakolatát is leáztatta a víz. A Tisza árjának ereje hatalmas. A bal parti út az áradás ellenére is járható volt, s a töltésen való utazás még egy teljes negyedóráig tartott. Szolnoktól még legalább hatvan mérföldet kellett megtennünk Pestig. Az Abonyig tartó szakasznak az a híre, hogy ennél rosszabb már nincs is Magyarországon, s ha valaki ismeri az itteni utakat úgy általában, ezt hallva tisztában van vele, hogy minden oka megvan az ijedtségre 4. Ez a szabályozás előtti időszakot megelevenítő kép, nem túl barátságos. Ennek ellenére a folyó mentén lakó ember elválaszthatatlan volt a Tiszától. Szükség esetén védelmet biztosított, bőségesen ellátta élelemmel. A Tisza mentén és annak árterületén lakni egy életforma volt, melyet vállalni kellett. (pa) Barabás Miklós Francios Suplice 9. század közepe 3 Kitaibel Pál botanikus Pulszki Teréz 849. A szabályozás A Tisza-völgy első ismertebb árvízi periódusa 750 körüli években volt, melynek hatására kisebb töltés-szakaszok építésére (pl. Mirhó-gát, mely az egész Nagykunságot védte az elöntéstől) került sor. Később egy ismételten előforduló árhullám-sorozat (770-80) hatására az ármentesítési és folyószabályozási törekvések ismét fellendültek. A későbbi árhullámok a tényleges gátépítést mindjobban előtérbe helyezték, mígnem 833-ban elkezdődtek a rendszeres szabályozást előkészítő felmérési munkálatok. Az 855-ös árvíz tekinthető utolsó szabályozás előtti árvíznek, amikor a töltések árvíz tározótér csökkentő hatása még nem érvényesült. Az 838-as katasztrofális árvizek hatására meghozott A Duna és egyéb folyók szabályozásáról szóló törvény alapján került sor a Tisza szabályozására. Vásárhelyi Pál elképzelései alapján, a munkálatok 845 nyarának végén kezdődtek el az ünnepélyes tiszadobi kapavágással. Hosszú időbe telt azonban, amíg a több mint száz 2
3 átvágás elkészülte után a nem egészen kétharmadára csökkent, gátak közé szorított Tisza-meder megfelelően kifejlődött, s a folyó elfogadta új mederviszonyait. Ahány átvágásra került sor annyi holtág keletkezett. A 0 átvágásból a számú átmetszések estek a Közép-Tisza vidékre. Az közötti időszakban 8 holtág valósult meg, nem került sor a 79. és a 82. számú átvágásokra, a többi kisebb módosításokkal a Vásárhelyi Pál tervei szerint létesült. Így jött létre az Alcsi Holt-Tisza is 857-ben a 77/II. számú Szapáry-féle átmetszéssel. Az átvágások után elkezdett töltésépítések hosszú és megpróbáltatásokkal tele időszak volt. A Közép-Tisza vidéki Tisza szakasz rendkívüli kanyargossága miatt egymást váltották a kanyarulatok ívét követő hullámtéri kiszélesedések és a szűkületek. Ez utóbbit a közúti és vasúti hidak száma is növelte, mint a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tiszaszabályozási Társulat töltésének legvégén épült szolnoki vasúti híd 380 m-es nyílása. Az 870-es évek derekán kezdődő, csaknem két évtizedes árvizes periódus aggasztó helyzetbe juttatta a társulatokat, mert nemcsak biztosítottnak vélt sok területet öntött el, hanem az eddig sok költséggel felemelt védgátak általában mind annyira megrongáltattak, hogy ezek nagy része a legcsekélyebb fokú áradásoknak ellenállni nem képes. Százezrek birtoka és élete is veszélyeztetve van.. - állapította meg a Tiszavölgyi Társulat 877-ben kelt jelentése. A szabályozási munkálatok két részből tevődtek össze: a mederszabályozásból, amely elsősorban a vízfolyás hosszának megrövidítését jelentette, mely a Közép-Tisza vidéken az átlagosnál is nagyobb volt (42%-os), illetve a töltés építést, amely a folyó ősi árterületének csaknem 90 %-át rekesztette ki az árvíztározásból, és alig több mint 0%-át hagyta meg hullámtérnek. Ez teljesen felborította a folyó életének ősi természetes egyensúlyát és megzavarta, az árvizek levonulását. Az új körülmények rendkívül kedvezőtlen találkozásának következménye lett az addig ismeretlen méretű árhullámok, rendkívüli árvizek okozta károk. Még évtizedekre volt szükség amíg körvonalazódtak a jelenlegi védvonalak, és azok biztonságos védelmet jelentettek. A szabályozási munkák a magyar Alföld képét visszavonhatatlanul megváltoztatták. A hajdani vízivilágból élő, kenyerüket vesztett emberek nagy része beállt kubikusnak, s munkájuk nyomán a Tisza völgyében csaknem km 2 nyi árterület mentesült az árvizek elöntésétől. Az árvízvédelmi töltések megépítése azonban új, korábban nem ismert sajátos feladatot is hozott magával. Az ártereken összegyűlt felszíni vizek a gátak által elzárva nem tudtak közvetlenül a befogadóba ömleni. Szükségessé váltak a lecsapolások és belvízrendezések.(pa) Szolnok vízellátása az idők során Régebben hagyományosan a Tisza-menti települések lakossága a talajvízre telepített ásott kutakból és élő vízből elégítette ki saját és állatai vízszükségletét. Később a gyorsan elszennyeződött kutak helyett egyre több helyen részesítették előnybe a bővizű felszíni vízfolyások vizét. A nagyobb városok iparosodása során már a felszíni vizek egyes szakaszainak vízminősége sem elégítette ki a közegészségügyi elvárásokat. Így például a Zagyva vizének minősége ellen már az 890-es évek végén, a cukorgyári szennyvizek miatt kifogás merült fel. Ezért Szolnok város ivóvíz ellátására a torkolat feletti szennyezés-mentes szakasz bizonyult kielégítőnek. Ugyanerre az időszakra tehető a mélyfúrású kutak létesítése, melyek az Alföldön Zsigmondy Vilmos és Béla nevéhez fűződik. Szolnok első ártéri kútja 883-ban létesült a Kossuth téren 282 m mélységgel, mely 200 m 3 /nap vízmennyiséget biztosított. A következő évben ez kiegészül egy korántsem ilyen sikeres 432 m mélységű kúttal az Eötvös téren, melynek egyre csökkenő vízhozama napi 50 m 3 volt. A ezer lakosú fejlődő városnak a 3
4 két kút révén rendelkezésre álló vízmennyisége igen kevésnek bizonyult, így továbbra is a szükséglet nagyobb részt az ásott kutak és a folyó vize biztosította. A kitörést az ben elkészített vízmű jelentette, mely a Zagyva torkolat fölött a jobb parton került kialakításra. A 00 l/fő fajlagos fogyasztás és távlati lakosra méretezett vízmű első lépcsőben 2400 m 3 /napi termeléssel épült ki (90). A víztisztító berendezés négy, egyenként 600 m 3 -es ülepítő medencéből és lassú szűrőből állt. A nyersvizet timsó oldat hozzáadásával ülepítették, majd derítés és szűrés után került a gyűjtőmedence után a hálózatba, illetve a víztoronyba. A körülményeknek megfelelő vízminőségre való tekintettel a vízművet a felszíni vízkivétel és mesterséges szűrésre alapított vízkivételek legsikeresebb hazai példájaként tartják nyilván. A vízművel egyidőben épült a rendszer (28,5 km vízvezeték) egyetlen víztornya az Eötvös (valamikor Vásártér) téren. A vízmű kapacitás bővítése 3600 m 3 /napra 93-ban került sor, majd 938- ban újabb két egységgel 4800 m 3 /napra növelték. Többszöri bővítési után a helyszűke miatt gyorsszűrőkre való átállás után között az immár szennyezettebb Tisza víz tisztítása korszerűbb vízmű létesítését tette szükségessé, melynek tervezett kapacitása m 3 /nap volt. A vízmű napjainkig több átépítésen ment át, a technológia kibővült egy ózonozóval, aktív szénszűrővel, egy 5000 m 3 térszint feletti tárolóval. Nem régiben a felszíni vízkivétel tartalék vízbázisának (Alcsi Holt-Tisza) vízkivételi lehetősége is megvalósult. A vízmű technológiai folyamatábrája napjainkban az alábbi: Szolnok Tisza-híd Szolnok város jelentőségét a történelem során a szárazföldi és vízi kereskedelmi utak itteni találkozásának köszönhette, illetve az oly sokszor újjáépített Tisza-hídnak, melyet sokáig az egyetlen biztonságos Tiszai átkelésként tartottak számon. De nézzük a híd 440 éves kálváriáját: 4
5 A szolnoki átkelőhely már 2-es okmányokban (I. András idején) megjelenik, majd megtudjuk, hogy Mátyás királyunk 46- ben Erdélybe utazván szintén Szolnoknál kelt át a Tiszán. A Szolnoki vár 552-es török elfoglalása utáni időszakban végvárként kiemelkedő szerepet kap. 562-ben a török itt építi fel az ország első állandó Tisza hídját. A tölgyfa cölöpökön álló híd egy 67-es ábrázolás alapján L alakú volt, átívelte a Tiszát és a Zagyva medrén is átvezetett. A híd az 685- ös török uralom alóli felszabadító csata áldozatául esik, mivel a visszavonuló csapatok felgyújtották azt. A várost birtokló Magyar Kamara 689-ben intézkedik a híd újjáépítéséről és 692-ben elkészül az új fahíd. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc Szolnokot is érinti. Feltehetően 705-ben a híd ismét megsemmisül. A híd újjáépítésére a szabadságharc után kerül sor és Billker Ferenc báró nevéhez fűződik, aki a meder-hídon kívül a Szanda felé vezető úton három mocsári hidat is emel (75-76). A török kiűzése után újraindul a kősóbuckák szállítása vízi és szárazföldi úton. Szolnok fele halad a Mármarosból induló és Szoboszló-Fegyvernek- Szolnok-Pest között kialakult sóút. Ezzel egyidőben 72 őszén a Tisza szolnoki hídját is újraépítik, mely 739-ben tűzvészben megsemmisül. A Kincstár között a hidat újra építette. Ezt a hidat között ismét újraépítik, de 844-ben egy jeges ár elsodorja. A fenyőfa cölöpökre épített új híd 845. december 0-én készül el. A 48-as szabadságharc idején Percel Mór csapatai a túlerőben lévő osztrák csapatok előtt felégetik a Tisza hidat. Az között épített utolsó fahidat 909. március 5-én a Tiszán levonuló hatalmas jégár elsodorta. A következő híd, melyet 9. június 24-én adtak át betonfödémekre, vasszerkezettel épült. A gőzhajók közlekedése miatt magasra emelt híd az akkori Ferencz József hídhoz hasonlított. Ez a híd sem volt hosszú életű 99. július 27-én a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg csapatai aláaknázták és egy becsapódó ágyúlövedék hatására a híd felső szerkezete felrobbant. A roncsokat között emelték ki és ebből állították helyre korábbi állapotában a hidat. A tragédia 944. októberében ismét bekövetkezett. Ekkor a híd helyreállíthatatlanul megsérült. A helyreállítás egy érdekessége, hogy a pillérek közti távolsága megegyezett a Budapesti Kossuth-híd három középső nyílásával, és így a szolnoki híd helyreállítása ezen tervek felhasználásával történt. Az 945. szeptember 0-én elkezdett építési munkálatok 946. május 9-én fejeződtek be. A híd 5 év múltán 950-ban elégtelennek bizonyult a forgalom lebonyolításához, ezért ismét át kellett építeni. A mederhíd építésével egy időben a Szanda felé vezető úton átalakításra került a 7 nyílású ártéri híd is. A hídavatás -ra 960. június 30- án került sor. A Tisza folyó vízminőség változása A Hidrológiai Közlöny számában, több mint 300 vizsgálati eredményre alapozott Felszíni vizeink vízminősége című cikkben közzétett Tisza folyó több szelvényére vonatkozó vizsgálati eredmények lehetővé teszik némi visszatekintést a Tisza vízminőségére vonatkozóan. Tudjuk, hogy ekkor Szolnok városnak ezer lakosa volt, a lakosság vízellátottsága 50 %-os, a szolgáltatott vízmennyiség 0-2 em 3 /nap, melyből 2,4 em 3 /nap ipari felhasználás, a különbözet kommunális célú felhasználás volt. Az saját vízműből vételezett ipari vízfelhasználás em 3 /nap. A város nem rendelkezett szennyvíztisztító teleppel, csak egy kisebb településrészén keletkező szennyvíz került mechanikai úton megtisztításra. Önálló vízművel rendelkezett a MÁV Járműjavító üzem, a Cukorgyár, a Tiszamenti Vegyiművek és a Papírgyár is. Az üzemek jellemzően tisztítatlanul vezették vizeiket a Tisza folyóba. A Tisza Szolnoki feletti szakasza még megőrzi jó minőségét, ezért a város kőművesített vízellátása céljából létesített vízkivételi mű ide települt és itt fejlődött ki a ma is működő 5
6 felszíni vízkivétel. A közel negyven év távlatát átfogó vizsgálati eredményeket az alábbi táblázatban összesítettük: Mintavétel éve Szelvény Oxigén fogyaszt. BOI 5 mg/l Oxigén tel. % Ammónia mg/l Összes old. a. mg/l ph Coliform szám i/ml 965 Tiszabő 2,2 2,0 98 0, ,6 2,0 965 Tisza Zagyva f. 4,2 2,4 93 0, ,65,0 965 Tisza Zagyva a. 3,9 2,8 88 0, ,78 32,0 965 Szolnok alatt 4, 3,6 89 0, , Csongrád 3,8,5 84, 0, ,67 6, 984 Tiszaug 76 5,7 82,4, , Tiszaug 6 2,0 89,2 0, 25 8,05 8,5 Ivóvíz szabvány 70 <7 >50,5-5,5-9,0 500 A táblázat adatai 965-ben a teljes hossz-szelvényben egy igen kedvező vízminőséget tükröznek. A vízfolyás szerves anyaggal történt szennyezése rendkívül alacsony, a kémiai- és a biokémiai oxigénigény értékek között gyakorlatilag nincs különbség. A coliformszám alapján a Zagyva beömlése alatti szelvényben a kommunális szennyvízzel történő szennyezés már tapasztalható, de a vízminőség még mindig természetközelinek mondható. Az 984-es adatok alapján, -mely a Tisza folyó szennyezettségének csúcs-évét jelentette- megállapítható, hogy ebben az időszakban a vízbázis vízminősége esetenként elérte azt a szintet mely esetben normál fizikai kezelésen túlmenően kémiai kezelésre és fertőtlenítésre is szükség van ben a Tisza folyó vízminősége jelentős mértékben javult. A Tisza folyó Szolnok feletti szelvényében közötti időszakban vett vízminták alapján a vízminőség változását az alábbi két diagrammon ábrázoltuk: Az oxigénháztartás mutatóinak változása a Tisza folyó Szolnok KOI Ox. tel. feletti szelvényében BOI ,4 5,6 5,7 00 4,8 4,5 4,3 4,5 4,2 4,24,3 4,7 4,9 5 4,74,8 4,4, ,2 4, ,6 3,7 723, ,3, ,5 2,62,7 2,42,2 2, , mg/l és % KOI Oxigén telítettség BOi mg/l NH4 mg/l,4 Csatornázás A Tisza folyó Szolnok feletti szelvényében mért ammónia koncentráció változása 0,08 0,5 0,2,9,,07,07 0,98 0,94 0,86 0,82 0,85 0,89 0,69 0,7 0,72 0,59 0,64 0,5 A városi szennyvíz csatornahálózat kiépítésének kezdeti lépései ugyancsak a 800-as évek második felére tehetőek. A megnövekedett vízfelhasználás, a nyílt árkokba való szennyvízelvezetés, illetve annak nagymértékű szikkasztása a város területén használhatatlanná tették az ásott kutak vizét, illetve közegészségügyi szempontból is nyilvánvalóvá vált, hogy egyes fertőző betegségek (tífusz) terjedésének az oka a szennyvíz nem megfelelő elhelyezése. Egyéb síkvidéki városokhoz hasonlóan, ahol a régi várárokból és az azt tápláló vízfolyásokból alakultak ki a főgyűjtő csatornák, Szolnokon is korán, 880- ban megkezdték a Fürdő út nyomvonalát követő Büdös-ároknak és mellékágának a befedését: csatornára való átépítését. Ezt követően megépült a megyeháza külön csatornája, majd a Szapáry úton és a Piactér egy-egy csatornája, amelyek külön-külön torkollottak a Tiszába. Ezt követően csak a vízmű kiépítése után9-ben kezdődött ismét el a csatornázás a Konstantin és Baross utcai főgyűjtő és csatlakozó csatornákkal. Az első szennyvíztisztítással egybekapcsolt csatornaépítésre 938-ban a Zagyva bal partján létrejött új városrész kiépítésével egyidőben került sor. A vízmű termelő kapacitásának folyamatos növelése során a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep építése mindig előtérbe került, de a tényleges megoldás mindig elmaradt. A város csatornahálózatának fejlesztése során a szennyvíztisztító telep 999. évi üzembe helyezéséig, a tisztítatlanul bevezetett szennyvíz mennyiség em 3 /év-re növekedett.,2 0,8 0,6 0,4 0, ,77 0,82 0,43 0,43 0,4 0,34 0,7 0,5 0,2 0, A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István december 3. NH
Duna és egyéb folyók szabályozásáról
8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis
RészletesebbenSzolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014
1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési
RészletesebbenKÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-
KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa
A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenSZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA
8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenA TISZA-VÖLGY TÁJÖKOLÓGIAI KARAKTERE A TÁJÁTALKÍTÁSOK TÜKRÉBEN
A TISZA-VÖLGY TÁJÖKOLÓGIAI KARAKTERE A TÁJÁTALKÍTÁSOK TÜKRÉBEN Dr. Tóth Albert főiskolai tanár Szolnoki Főiskola Dr. Tóth Csaba egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Kárpát-medence Igazi iskolapéldája a
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenKalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata
Asbóth Miklós Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település.
RészletesebbenAZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka
AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenA vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.
Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai
RészletesebbenBAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága
B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenAz akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma
Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenVIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása
A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. február végi helyzetéről 2015. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról
TÁJÉKOZTATÓ Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e.) pontja alapján a települési önkormányzatnak
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
Részletesebben2013. január 21. HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM
Közlemény a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós elismerésére irányuló eljárásban benyújtott kérelem megjelentetéséről 2013. január 21. A VM Élelmiszer-feldolgozási
RészletesebbenA GŐZFECSKENDŐ A XIX. SZÁZAD ELEJÉNEK MAGYAR TALÁLMÁNYA
Dr. Hadnagy Imre József A GŐZFECSKENDŐ A XIX. SZÁZAD ELEJÉNEK MAGYAR TALÁLMÁNYA Ez a tanulmány a XIX. század elejének egy nagy magyar találmánnyal foglalkozik. Az élet bizonyította, hogy az alkotókat méltán
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenGyöngyös, 2011.03.23. Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, 2011. május 20.
Gyöngyös, 2011.03.23 Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, 2011. május 20. Lehet az ember alultápl plált, lt, lehet híján h n az informatikai cikkeknek, hordhatja ugyanazt a ruhát
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv
RészletesebbenPILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros
PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke
RészletesebbenFekete István: Őszi számadás
Fekete István: Őszi számadás Fekete István Őszi számadás Füveskönyvek : (Részlet) A kötet anyagát válogatta és összeállította Papp Csaba (Részlet) Lazi Kiadó Kft. Fekete István jogutóda, 2009 Papp Csaba,
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből
RészletesebbenTISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN
DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenAKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT
SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenA Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon
A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 mélységben megtalálhatóak. A
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenA szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál
1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenGÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
RészletesebbenNyílt levél! Tárgy: vízdijkiszámítási és szennycsatornázási korrupció elleni közérdekű bejelentés. Kedves Illés Zoltán államtitkár úr!
Nyílt levél! Tárgy: vízdijkiszámítási és szennycsatornázási korrupció elleni közérdekű bejelentés Kedves Illés Zoltán államtitkár úr! Rábukkantam az alábbi cikkre. Abban szereplő nyilatkozataid ellenében
RészletesebbenAz ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban. Bevezetés:
Az ÓNTE Kht. gazdálkodása 2006-ban Bevezetés: Megalakulása óta az ONTE Kht. sikeresen teljesíti az alapító okiratban vállalt feladatait. Alakulása óta normatív támogatás nélkül gazdálkodik. Eredményeink
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenVízhasználatok gazdasági elemzése
ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos
RészletesebbenIktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.
Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenAzonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013
SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenSzöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről. 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe
Szöveges beszámoló a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról, teljesüléséről 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe Az intézmény neve: Szekszárdi Törvényszék
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
Részletesebben1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenJEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com
BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a
RészletesebbenKözös szennyvízelvezetési projektje
RÉDE ÉS BAKONYBÁNK Közös szennyvízelvezetési projektje ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0 A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.
RészletesebbenÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ
BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési
RészletesebbenPannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)
Részletesebben2013. 07.18. -07.24. 19-én elhajóztunk dél felé. Szép idő, napsütés, bámulatos és - mint már írtam - rendkívül
2013. 07.18. -07.24. Quaqortoqba való megérkezésünket követően előbb engedtünk az eufóriának, majd igyekeztünk racionális tervet készíteni a következő két hétre. Így történt, hogy Dénes másnap átiratta
Részletesebben3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA
3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenJavaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének
Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
RészletesebbenBEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1
BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat
RészletesebbenHELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...
RészletesebbenDél Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 5900 Orosháza, Luther u. 29. TEL.: 06-68-411-544, FAX: 06-68-512-851 E-MAIL: dvgt@dvgt.
Dél Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 5900 Orosháza, Luther u. 29. TEL.: 06-68-411-544, FAX: 06-68-512-851 E-MAIL: dvgt@dvgt.hu Orosháza - 2010 - Tartalomjegyzék 1. Hidrometeorológiai helyzetkép...
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
Részletesebben