SAJÓSZENTPÉTERI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA

Átírás

1 SAJÓSZENTPÉTERI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA VII. évfolyam, VI. szám Személyes pünkösdünk Jézus Krisztus azt mondja, hogy vízbıl és Szentlélekbıl kell újjászületnünk, ha be akarunk menni Isten Országába. Jézus maga is felvette a keresztséget a Jordánban keresztelı Szent Jánostól. A tanítványok szintén részesültek a keresztségben. De nekik Jézus megparancsolta a feltámadás után, hogy maradjanak Jeruzsálemben. Azt mondta nekik, hogy várják az Atya ígéretét, amelyrıl tıle hallották: János csak vízzel keresztelt, de ti néhány nap múlva a Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni (Ap Csel 1,4-5). Mindazok a tanítványok és emberek, akik hisznek Jézus Krisztusban, megkeresztelkednek és megkapják a Szentlelket. A bérmálásunk a személyes pünkösdünk, amikor elnyerjük a Szentlélek ajándékát. Éppen úgy, mint az apostolok. Görögkatolikus egyházukban a keresztség szentségét rögtön követi a bérmálás. Így a megkeresztelt és ezáltal, az egyház tagjává lett ember már csecsemıkorától együtt élhet, növekedhet a Szentlélekkel, folytonosan fogadva az İ kegyelmi hatásait június. Ahogy növekszik a gyermek, egyre többet tud befogadni a Szentlélek ajándékából. Az így kapott új emberi életünknek szüntelen növekednie, fejlıdnie kell. A hívı embernek rá kell döbbennie, hogy Isten megadta azt a képességet, hogy szívünkben a Szentlélek ajándékára hangolódjunk. A hívı keresztelésétıl fogva, rá van bízva a Szentlélekre, annak hatalma alatt áll. A Lélek szünet nélkül munkálkodik, az esetek többségében a megkeresztelt személy tudta nélkül, aki láthatólag képtelen tudatosítani ezt a mőködést. A Szentlélek valamennyiünk számára közös útjain haladunk elıre Isten Országába. "Ha ezren és százezren kiáltják, hogy Istent akarjuk, akkor talán meghallják és figyelembe veszik. Isten nélkül nincs tízparancsolat, tízparancsolat nélkül nincs erkölcs." (Mindszenty) Pacsai János parókus

2 EGYHÁZKÖZSÉGI ÉLET Május 28-jún.4-ig Stefán Zoltán- Miskolc-Szirmai parókus helyettesít. tel.: 06/ Máj. 31. A Szentlélek eljövetele (Pünkösd), Lítiás ünnep 9.30 Szent Liturgia - Stefán Zoltán Miskolc-Szirmai parókus Jún..01. Szentháromság ünnepe 9.30 Szent Liturgia, utána körmenet-stefán Zoltán Miskolc-Szirmai parókus Június Parasznyai kápolna búcsúi Szent Liturgia Június 14. Tanévzáró hálaadó liturgia Június 14. Úrnapi körmenet a római katolikusokkal együtt Június 24. Keresztelı Szent János születésének ünnepe - gyógynövény és virág szentelés Június Templom búcsú- vásár Június 29. Szent Péter és Szent Pál ünnepe Június 29. Győjtés - Péter fillérek Az idén egyházunk 11 fiatal tagja járul elıször a Szentáldozáshoz: 1. Czirbusz Fanni 2. Csák Anna 3. Homoki József Gergı 4. Fekete Richárd 5. Király Karina 6. Kriston Boglárka 7. Nagy Ádám 8. Nagy Gergely 9. Pacsai Kristóf 10. Pacsai Luca 11. Tomorszki Péter Tartson meg Titeket óvó tenyerén az Úr! XXIII. János pápa reggeli imája Mennyei Atyám, hálát adok Neked az egészséges pihenésért, amivel megajándékoztál. Újraébredt életem legyen ma a Tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint Fiad tett földön jártában: mindenütt jót cselekedve. Minden embert, akivel találkozom, Te küldöd hozzám. İ bennem a testvért látja; kell, hogy szavaimban és tetteimben a Krisztusi szeretet nyilvánuljon meg vele szemben. Senki se távozzék tılem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna tılem. Engedd, hogy magamról megfeledkezve átélhessem mások helyzetét. Engedd, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, sose legyek barátságtalan vagy sértı. Mennyei Atyám, engedd, hogy megnyerı modorú legyek, és legyen bennem mindig egy szikrányi humor, amelyre oly nagy szükség van életünkben. Végül engedd, hogy mindenkit legalább egy parányit közelebb hozzak Szent Fiadhoz a Szőzanya által. Amen.

3 HÍREK-ESEMÉNYEK MEGHÍVÓ A PÉTERI BÚCSÚRA A sajószentpéteri egyházközség búcsúünnepének programja: június 27. szombat: Egyházközségi nap- templomkert Gyülekezı (Szervezık: a péteri cursillisták) Bográcsos elıkészítése (Simkó Miklós elnökhelyettes, Molnár András gondnok- és a nyugdíjas klub Sport- Barta József, Oláh Dávid, Dzsupin Gábor Gyermek programok: Zajáczné Gulácsi Edit, Barta Józsefné Zsóka, Gulybán Imréné- Piroska, Molnár Andrásné Ilcsi Ifjúsági programok: Zajácz István, Kriston Péter, Barta Gergely Vásár: Ügyes kezek portékája, vegye-vigye hajlékába. Az egyházközség hívei által készített termékek vására, melynek bevételét az egyházközség mőködésére ajánlották fel Taizé-i énektanulás (Pacsai Jánosné Mónika) Elıadás: Szenvedélybetegségek Dr. Bakonyi Judit (Kiscsoportos beszélgetés) Alkonyati zsolozsma elmélkedéssel Vacsora /evıeszközöket mindenki hozzon magával!/ kötetlen beszélgetés Összhang Akatisztosz Szent Péter tiszteletére június 28. vasárnap, a Szent Péter templom felszentelésének negyedik évfordulója Utrenye Ünnepi Szent Liturgia, körmenet, Templomszentelési évforduló Négy évvel ezelıtt június 26-án 10 órakor Francesco Marchisano bíboros úr felszentelte a Szent Péter templomunkat. Uralkodó Úristenünk, Te megengedted, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgı fohászát, küld el Szentlelkedet, hogy vezessen el a hozzád vezetı útra egyszülött Fiad, Jézus Krisztus által. Pacsai János parókus

4 HIT ÉS MŐVÉSZET Péter-Pál sírkamra A római kori Sopiane - a mai Pécs - IV. századi ókeresztény temetıjét a Világörökség Bizottság 2000-ben vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, mert e föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák összetetten mutatják be a késı római kori Európában élt keresztény közösségek kultúrájának és civilizációjának gyökereit. Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentıs központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püspöki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétıl számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettıs feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Az I. számú - Péter-Pál - sírkamra talán a legismertebb pannóniai ókeresztény építmény, hiszen már 1782 óta tudnak létezésérıl. Nevét onnan kapta, hogy a bejárattal szembeni fıfalon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisztusmonogramra. E dongaboltozatos sírkamra teljes belsı falfelületét is bibliai jeleneteket ábrázoló freskók, valamint gazdag növényi és állati ornamentika díszíti. Apszisos felszíni kápolnájának falcsonkja megmaradt. A sírkamrában töredékesen fennmaradt falfestmények vannak a falakon és az ép dongaboltozatos mennyezeten. Fontosabb jelenetek, mint a bőnbeesés, Dániel, Jónás, a három királyok, Noé, Péter-Pál, Szőz Mária és a gyermek Jézus elevenednek meg.

5 JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK PÜNKöSD A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje" Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betûs nap a Pünkösdhétfô. De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem? Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák elôtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bô termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.a templomokban évrôl évre megemlékeztek errôl a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplôjüket es kezdôdhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltûnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt., A Pünkösdikirályné járás. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendôt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak. A törökbasázás Egy éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruhájeat szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan. Pünkösdi esô Májusi esô aranyat ér, de a pünkösdi esô ritkán hoz jót. (Tartja a hiedelem) Pünkösdikirály választás Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tûzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfô után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.

6 Kicsoda-micsoda? KICSODA-MICSODA? Péter-fillérek Országos győjtés a katolikus templomokban. Péter és Pál apostolfejedelmek ünnepét követı vasárnap a világ katolikus templomaiban - így hazánkban is - adományokat győjtenek a Szentatya karitatív tevékenységéhez. Ezáltal a hívek nemcsak anyagilag segítik a pápát apostoli küldetésében, hanem jelét is adják annak, hogy osztoznak Szent Péter utódjának felelısségteljes feladatában. A tavalyi évben Magyarországon több mint harmincegymillió forintot győjtöttek össze, amelyet továbbítottak a Szentatyának. A kereszténységgel egyidıs az a gyakorlat, hogy anyagilag segítsék a rászorulókat, valamint azokat, akik az Evangélium hirdetését kapták feladatul, hogy teljes egészében küldetésüknek szentelhessék magukat. A VIII. század végén, megtérésüket követıen az angolszászok olyan erıs szálakkal kötıdtek Róma püspökéhez, hogy elhatározták, évi rendszerességgel küldenek anyagi hozzájárulást a pápának. Ezek voltak a "Denarius Sancti Petri", azaz a Péter-fillérek, a kifejezés azóta a Szent Péter utódai részére győjtött adományt jelenti. Ez az ısi hagyomány elterjedt egész Európában, és jelenleg az egyház missziós és humanitárius munkájának támogatására szolgál. Péter-Pál: Szent Péter és Szent Pál vértanú apostolok közös ünnepnapja június 29-én. - A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különbözı években, de ugyanazon a napon, VI. 29: lett vértanú Rómában. Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé, Pált lefejezték. Rómában 258: három helyen emlékeztek meg róluk: Péterrıl a Vatikáni dombon, Pálról a Via Ostense mellett, s kettıjükrıl együtt a Szt. Sebestyén katakombában, ahová az üldözések idején mindkettıjük ereklyéit menekítették. - A 4. században VI. 29.-én mindhárom helyen liturgikus megemlékezést tartottak, 3 miseszöveggel. Az 5. sz.-ban Nagy Szt. Leó már az egész földkerekségen elterjedt Péter-Pál ünneprıl beszél. - A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter bazilika, és a falakon kívüli Szent Pál bazilika. Az Akathisztosz szó jelentése "nem ülve kell végezni". Az Akathisztosz himnusz az Istenszülı Szőz Mária tiszteletére írt imádság. Végzése a nagyböjt ötödik szombatjára van elıírva. Az Akathisztosz himnusz keleti egyházunk költészetének egyik gyöngyszeme.szerzıjének személye bizonytalan, egyesek Romanosznak tulajdonítják, a legtöbben Szergiosz patriarchának (626), s vannak akik Bizánc 861. évi ostromával hozzák összefüggésbe. Az Istenszülı akathisztoszának mintájára az Úr Jézus és különbözı szentek tiszteletére is hoztak létre akathisztoszokat Szent Péter és Szent Pál (Illusztráció a Pannonhalmán ırzött Legenda Aurea Sanctorum címő ısnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából) A Paraklisz kérı ájtatosság a boldogságos Szőz Máriához. Betegségben, bajban, szorongatott állapotban végzendı szertartás. Közösségünk májusban a Paraklisz szertartását a magyar nemzet megújulásáért ajánlotta fel.

7 TÖRTÉNETEK, GONDOLATOK Mire jó a gazdasági válság? Az utóbbi idıben ismerıseimmel beszélgetve nemegyszer azt tapasztalom, hogy keresztény emberek világképe is elbizonytalanodik, sıt, olykor már a kétségbeesés jeleit is mutatják, amikor szóba kerül, hogy a gazdasági válság következtében anyagi helyzetük romlása fenyegeti ıket. Igen, több szempontból is szükség van változásokra Magyarország életében. De vajon a gazdasági és politikai síkon túl, mélyebbre tekintve is tudjuk-e értelmezni az idık jeleit? Lehet, hogy pozitív üzenetük is van számunkra? A krízisek az újraindulásra is alkalmat adnak. A mostani válság új utat nyithat a keresztény gondolkodás számára is. Beszélgetni kellene errıl közösségeinkben, mélyre látóan megnyugtatva egymást, komolyan véve és nagyon magasra emelve azokat az értékeket, amelyeket Jézus nem a gazdasági javakban mutatott meg. A jelen helyzetben is foglalkozhatom azzal, hogyan tudom megélni kereszténységemet. Gazdasági elemzık is megfogalmazzák, hogy a mai válság a jóléti társadalom rossz struktúráiból fakad, a túlfogyasztásból, a korlátozás hiányából, a társadalmi értékek eltolódásából. Ez a krízis a dologi értékekre hagyatkozó világ kudarca, amelynek veszélyére az evangélium szava is figyelmeztet. Keresztény közösségeink tagjai többnyire nem a legszegényebb, talajt vesztett rétegekhez tartoznak, s általában jól mőködik a kis közösségeken belüli szolidaritás is. Sokunkra igaz, hogy a válság folyamatában a megtakarításunk, a feleslegünk kerül veszélybe, s valójában csak a fogyasztásunk visszaesésérıl, a jólét csökkenésérıl van szó. Tényleg kétségbe kell esnünk? Vagy lehet, hogy csak" fegyelmezettebben kell élnünk? A megszorítás nem mindig politikai kérdés. Van, amikor nekünk kell dönteni róla. A mostani idıszak alkalmas arra is, hogy a javak, a felesleg kérdésérıl gondolkozzunk. S aztán a jelen helyzet kijelölte feladatainkról. Világosan meg kellene fogalmaznunk a magunk számára, mi az életünk értelme, mi az, amit mindenképpen szeretnénk megélni, mi a legfontosabb számunkra. Ezeket vajon elveszi tılünk a válság? Szegénység szavunkat igen sokszor a nyomor helyett használjuk, pedig ez utóbbi kilátástalan, hosszú távú, célokat nélkülözı állapotot jelöl, amelynek már nincs kultúrája, s amitıl már semmit sem lehet várni. Ilyen értelemben emlegetünk olykor szegénységet, mintha ez valami elviselhetetlen rosszat jelentene, miközben Jézus szegénységben élt. S a felesleget veszélyforrásnak tekintette. Azt tudjuk, hogy a legnyomorultabb réteg jóformán semmilyen változást sem fog érezni a válság miatt. Ahol semmi nincs, onnan már nem lehet elvenni. Ahol éheztek, ott éhezni fognak. Ugyanakkor azt meg kell vizsgálni, hol lesz új nyomor, kik szakadhatnak le azon százezrek mellé, akik már eddig is nagyon mély krízisben, visszafordíthatatlan, reménytelen helyzetben éltek. És valamennyiükön igyekeznünk kell segíteni. Nem csak intézményesen, hanem embertıl emberig. A Máltai Szeretetszolgálatnál azt tapasztaljuk, hogy a válságban megnyílnak az emberek. Vannak, akik azt keresik, hogyan tudnának segíteni egy-egy konkrét családnak. Vannak cégek, amelyek éppen most több adományt küldenek. Nagyon jót tett a hazai közgondolkodásnak a téli gázprobléma. Sokan rádöbbentek: Hiába vagyok gazdag, lehet, hogy nem lesz főtés. Milyen az, amikor nincs főtés? Milyen lehet az, amikor a gyerekem fázik?" Szinte az egész ország meghallotta, hogy otthonukban is fagynak meg emberek. Minden évben így van ez, de korábban alig hallotta meg valaki. Most politikai- gazdasági szintre emelkedett ez az ügy. Nagyon egészséges társadalmi vita indult el arról, hogy kinek a felelıssége mindez, melyek az állam minimális kötelezettségei ezen a téren. Keresztény közösségeinken belül és kívül is észre kell vennünk, ha valaki kilátástalan helyzetbe kerül. Próbáljuk átérezni, hogy a bajba jutott embernek nagyon nehéz kérnie, jeleznie - de könnyő kitalálnunk, hogy mibıl fakadhat a problémája. Különösen figyelnünk kell arra, hogy a krízisben lévı ember gyakran válik botránkozásunk tárgyává: ne adjuk át magunkat ezzel kapcsolatos önfelmentı gondolatainknak. Inkább találjuk meg azt a közelséget, ahonnan még jól tudunk segíteni, s ahol még nem zavarunk. Vecsei Miklós Forrás: Új Ember

8 Mosolyod, mely szívbıl fakad, Aranyozza be arcodat. Mosolyod nem kerül pénzbe, Mégis sokat ér az emberek szemében. Gazdagítja azt, aki kapja S nem lesz szegényebb az sem, aki adja. Pillanatig tart csupán, De örök nyomot hagy maga után. Senki sem oly gazdag, hogy nélkülözni tudná, és senki sem oly szegény, hogy meg nem érdemelné. Az igaz barátság látható jele, Hintsd be a világot egészen vele. Mosolyod: nyugalom a megfáradottaknak, Bátorság a csüggedıknek, Vigasztalás a szomorkodóknak. Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, De semmiért meg nem vásárolható. Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, Mert csak abban a percben van értéke, Amelyben arcodon megjelen. És, ha ezután olyannal találkozol, Aki nem sugározza a várt mosolyt, Légy nagylelkő, s a magadét add, mert senkinek sincs Nagyobb szüksége mosolyra, mint annak, ki azt másnak adni nem tudja. /Reményik Sándor/ Paul barátom karácsonyra autót kapott a bátyjától. Szenteste, mikor munkája végeztével kilépett az irodából, egy bámészkodó kölyköt talált a csillogó új kocsi mellett. - A bácsié ez a járgány? - A bátyámtól kaptam karácsonyra - bólintott Paul. A fiúcska elképedt. - Csak úgy kapta, magának nem is került semmibe? Hő, de jó volna, ha... Megakadt, de Paul persze jól tudta, mit akart mondani. Nyilván ilyen testvért szeretne magának. Ám amit végül hallott, attól tátva maradt a szája. - De jó volna - kezdte újra a kislegény -, ha én is ilyen báty lehetnék. A barátom megdöbbenve nézett rá. - Nincs kedved furikázni egyet? - szaladt ki a száján. - Naná, hogy van! A gyerek beszállt, de alig indultak el, ismét megszólalt: - Bácsi kérem, nem kanyarodhatnánk a házunk felé? Paul elmosolyodott. Sejtette, mi jár a srác fejében. Szeretne felvágni a szomszédok elıtt, hogy milyen pazar kocsival szállítják haza. Azonban ismét tévedett. - Tessék szíves lenni megállni annál a kapunál! A fiú beszaladt a házba, majd kisvártatva Paul hallotta, hogy jön visszafelé, de nem túl gyorsan. Nyomorék kistestvérét cipelte magával. Leültette a bejárati lépcsıre, aztán az autóra mutatott. - Látod, öcsi, errıl beszéltem. A bácsi a bátyjától kapta, neki egy fillérjébe se került. Ha megnövök, pont ilyet veszek neked, akkor majd te is láthatod a karácsonyi kirakatokat, amikrıl annyit meséltem neked. Paul kiszállt, és elıreültette a kistestvért. A nagyobbik gyerek betelepedett a hátsó ülésre, és emlékezetes karácsonyi sétakocsikázás kezdıdött. Azon a szentestén Paul megtanulta, mit jelent a mondás: Jobb adni, mint kapni! SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görög Katolikus Egyházközség Felelıs kiadó: Pacsai János parókus (Elérhetıség: , 06-48/ ) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12. pacsai.janos@parisat.hu, Szerkesztés és nyomdai elıkészítés: dr. Bakonyi Judit Szerkesztıség címe: szentpeterilevelek@gmail.com Nyomdai munkálatok: Molnár Gábor, RAMKER Bt. ( ) Bankszámlaszám: CIB bank