2 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA

Átírás

1

2 2 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA

3 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 3 A VDSzSz Szolidaritás egy tesztsort állított össze, ebbe a számunkba például a tolatásvezetôk és gurításvezetôk idôszakos vizsgakérdései közül a hárompontosak kerültek. A tesztkérdések válaszlehetôségeit mi dolgoztuk ki, ezek nem egyeznek a Közlekedéstudományi Intézet által kiadott hivatalos tesztsorral, illetve a késôbbi, éles vizsgán szereplô tesztekkel, viszont gyakorlásra jók lehetnek. Javasoljuk, hogy a tesztet ne itt, az újságban töltsd ki: a megoldásokat inkább egy külön lapra írd, így ugyanis kollégáid közül mások is próbára tehetik tudásukat. A tesztsor végén természetesen megtalálod a helyes válaszokat is. Érdemes lesz honlapunkat ( is felkeresni, ahol értékes nyereményekért ugyancsak ellenôrizheted tudásod. Bár az alábbi tesztsor a tolatásvezetôk és gurításvezetôk hárompontos idôszakos vizsgakérdéseit tartalmazza, reményeink szerint minden idôszakos vizsgára kötelezett munkavállaló haszonnal forgathatja majd. Ne feledd, hogy másik számunkban a váltókezelôk hárompontos tesztkérdéseit találod, rövidesen pedig újabb tesztek érkeznek a többi munkakörcsalád munkavállalói számára is. A vizsgafeladatok megírásához írószeren kívül más segédeszköz nem használható. Dolgozatírás idején a mobiltelefonokat és egyéb telekommunikációs eszközöket kikapcsolt állapotban, a táskákban kell tartani. A vizsgázók egymás közötti kommunikációja tilos. 1. Mi a Biztosított fôjelzô? a. Az állomási és nyíltvonali biztosítóberendezés hatáskörzetében mûködô olyan jelzô, melynek továbbhaladást engedélyezô vagy tiltó jelzése csak meghatározott feltételek teljesülése esetén jelenhet meg. b. Az állomási biztosítóberendezés hatáskörzetében mûködô olyan jelzô, melynek továbbhaladást engedélyezô jelzése csak meghatározott feltételek teljesülése esetén jelenhet meg. c. Az állomási és nyíltvonali biztosítóberendezés hatáskörzetében mûködô olyan jelzô, melynek továbbhaladást engedélyezô jelzése csak meghatározott feltételek teljesülése esetén jelenhet meg. 2. Mi a Biztosított tolatásjelzô? a. A szolgálati helyek biztosítóberendezéseinek hatáskörzetében alkalmazott olyan helyhezkötött jelzô, amely lezárt vágányúton történô tolatást tesz lehetôvé. b. A szolgálati helyek biztosítóberendezéseinek hatáskörzetében alkalmazott olyan helyhezkötött vagy hordozható jelzô, amely lezárt vágányúton történô tolatást tesz lehetôvé. c. A szolgálati helyek biztosítóberendezéseinek hatáskörzetében alkalmazott olyan helyhezkötött jelzô, amely lezárt vágányúton történô tolatást nem tesz lehetôvé. 3. Mi a Hallható jelzés? a. A jelzés hangjelzéssel történô közlése. b. A jelzési parancs vagy figyelmeztetés hangjelzéssel történô közlése. c. A jelzési figyelmeztetés hangjelzéssel történô kiegészítése. 4. Mi a Jelzés? a. A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési mód. A jelzés parancs, amely utasítást ad a jelzés megfigyelésére kötelezett dolgozónak valamely szolgálati ténykedés, vagy biztonsági intézkedés végrehajtására. b. A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési mód. A jelzés parancs, amely utasítást ad a jelzés megfigyelésére kötelezett dolgozónak valamely szolgálati ténykedés, vagy biztonsági intézkedés azonnali végrehajtására. c. A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információtartalmú közlési mód. A jelzés parancs, amely utasítást ad a jelzés megfigyelésére kötelezett dolgozónak valamely szolgálati ténykedés, vagy biztonsági intézkedés késôbbi végrehajtására. 5. Mi a Jelzôkocsi? a. A vonat mûszaki szempontból - beleértve a fékberendezést is - utolsó üzemképes jármûve. b. A vonat forgalmi szempontból - beleértve a fékberendezést is - utolsó üzemképes jármûve. c. A vonat mûszaki szempontból - beleértve a fékberendezést is - legutolsó jármûve. 6. Mi a Kézi állító készülék (ellensúly)? a. A helyszíni és a központi állítású, kézi állítására szolgáló szerkezet. b. A helyszíni és elôírt esetekben a központi állítású, illetve rugós váltók távolról történô állítására szolgáló szerkezet. c. A helyszíni és elôírt esetekben a központi állítású, illetve rugós váltók kézi állítására szolgáló szerkezet. 7. Mi a Kézi jelzés? a. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet csak a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközzel (zászló, tárcsa) lehet adni. b. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet bármilyen kézi jelzôeszközzel, kézzel vagy valamilyen tárggyal adnak. c. Meghatározott információtartalmú közlési mód, amelyet a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközzel, kézzel vagy valamilyen tárggyal adnak. 8. Mikor korlátozott a szabadlátás? a. A szabadlátás akkor korlátozott, ha a megfelelô jelzéseket terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni. b. A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a mozgás szabályozásához szükséges távolságból folyamatosan látni. c. A szabadlátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket terepviszonyok, építmények (épület, terepalakulat, növényzet stb.) miatt nem lehet a vonatról a rálátási távolságból, tolatásnál a tolatási mozgás szabályozásához szükséges távolságból látni. 9. Mikor korlátozott a távolbalátás? a. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket idôjárási ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 300 m-rôl biztosan látni. b. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket bármilyen ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 200 m-rôl biztosan látni. c. A távolbalátás akkor korlátozott, ha a napszaknak megfelelô jelzéseket idôjárási ok (köd, sûrû havazás, hófúvás, porfelhô stb.) miatt nem lehet legalább 200 m-rôl biztosan látni. 10. Hogyan kell jelzést adni kézi jelzôeszközzel? a. A jelzéseket a végrehajtáshoz szükséges idôben, az Utasításban meghatározott helyen, módon és egyértelmûen kell adni. Kézi jelzôeszközzel történô jelzésadáskor a jelzést a test elejével a mozdonyvezetô felé fordulva kell adni. Ettôl a szabálytól csak tolatás közben és mozgó jármûveken történô jelzésadáskor, továbbá vonatindító jelzôeszközzel történô felhatalmazáskor szabad eltérni az Utasításban, továbbá az F.2. sz. Forgalmi Utasításban részletesen szabályozott módon. b. A jelzéseket a végrehajtáshoz szükséges idôben, az Utasításban meghatározott helyen, módon és egyértelmûen kell adni. Jelzôzászlóval történô jelzésadáskor a jelzést a test elejével és arccal a mozdonyvezetô felé fordulva kell adni. Ettôl a szabálytól csak tolatás közben és mozgó jármûveken történô jelzésadáskor, továbbá vonatindító jelzôeszközzel történô felhatalmazáskor szabad eltérni az Utasításban, továbbá az F.2. sz. Forgalmi Utasításban részletesen szabályozott módon. c. A jelzéseket a végrehajtáshoz szükséges idôben, az Utasításban meghatározott helyen, módon és egyértelmûen kell adni. Kézi jelzôeszközzel történô jelzésadáskor a jelzést a test elejével és arccal a mozdonyvezetô felé fordulva kell adni. Ettôl a szabálytól csak tolatás közben és mozgó jármûveken történô jelzésadáskor, továbbá vonatindító jelzôeszközzel történô felhatalmazáskor szabad eltérni az Utasításban, továbbá az F.2. sz. Forgalmi Utasításban részletesen szabályozott módon. 11. Mi az eljárás eltérô értelmû egyidôben adott jelzések esetén? a. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket kétes jelzésnek kell minôsíteni és azonnal meg kell állni. Ha az eltérô értelmû egyidôben (Folytatás a 4. oldalon)

4 4 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 3. oldalról) adott jelzéseket utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott értelemmel kell tudomásul venni. b. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket aggályosnak kell minôsíteni és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni. Ha az eltérô értelmû egyidôben adott jelzéseket utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott értelemmel kell tudomásul venni. c. Egyidôben adott, de eltérô értelmû jelzéseket aggályosnak kell minôsíteni és közülük a forgalom biztonsága szempontjából a fontosabbat kell figyelembe venni. Az eltérô értelmû egyidôben adott jelzéseket utasítás szerint nem adhatják. 12. Mi az eljárás kétes jelzés esetén? a. Ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely merül fel, az alábbiak szerint kell eljárni: kétes elôjelzés esetén fel kell készülni a megállásra, más kétes jelzés esetén a vonatot és a tolatási mozgást a helyzet tisztázásáig meg kell állítani, álló helyzetbôl nem szabad elindulni. b. Ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely merül fel, az alábbiak szerint kell eljárni: kétes elôjelzés esetén is azonnal meg kell állni, más kétes jelzés esetén a vonatot és a tolatási mozgást a helyzet tisztázásáig meg kell állítani, álló helyzetbôl nem szabad elindulni. c. Ha valamely jelzés értelmezése során a legkisebb kétely merül fel, az alábbiak szerint kell eljárni: kétes elôjelzés esetén fel kell készülni a megállásra, más kétes jelzés esetén a vonatot és a tolatási mozgást meg kell állítani, álló helyzetbôl az egyértelmû jelzés megjelenéséig elindulni nem szabad. 13. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás közben hol kötelesek tartani? a. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás közben állandóan, vonatközlekedés közben szükség esetén maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. b. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás és vonatközlekedés közben állandóan maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. c. A dolgozók a napszaknak megfelelô kézi jelzôeszközöket tolatás közben szükség esetén, vonatközlekedés közben állandóan maguknál, közlekedési és tolatási szünetekben pedig könnyen hozzáférhetô helyen kötelesek tartani. 14. Mit jelent a vörös-fehér árbocsávozás, ahol a fehér sávot rézsútos kék sáv szakítja meg? a. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye csak a tolatási mozgásokra érvényes. b. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye a vonatokra és a tolatási mozgásokra egyaránt érvényes. c. A tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzô árboca vörös-fehér sávozású és a fehér sávot középen rézsútos irányú keskeny kék sáv szakítja meg. Az ilyen jelzôárboc azt jelzi, hogy a jelzô vörös fénye a tolatási mozgásokra nem érvényes. 15. Milyen az árbocsávozása a gurításjelzôknek? a. A biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a kék sávok közepét fehér sáv szakítja meg. b. A nem biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a sárga sávok közepét fehér sáv szakítja meg. c. A nem biztosított tolatásjelzôk és a gurításjelzôk árbocán a kék sávok közepét fehér sáv szakítja meg. 16. Hogyan csoportosíthatjuk a tolatási mozgást szabályozó jelzôket? a. A tolatási mozgást szabályozó jelzôk rendeltetésük szerint lehetnek: tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzôk, tolatásjelzôk és gurításjelzôk. b. A tolatási mozgást szabályozó jelzôk rendeltetésük szerint lehetnek: tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzôk, törpe tolatásjelzôk és árbocos tolatásjelzôk jelzôk. c. A tolatási mozgást szabályozó jelzôk rendeltetésük szerint lehetnek: tolatásjelzôvel egyesített fény fôjelzôk, lámpasoros és lámpafejes jelzôk. 17. Jelzéseikkel mit jeleznek a tolatásjelzôk? a. A tolatásjelzô Szabad a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy a tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. b. A tolatásjelzô Tilos a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy tolatás egyáltalán nem végezhetô. c. A tolatásjelzô Tilos a tolatás! jelzése azt jelzi, hogy az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. 18. Mit jelent a Tilos a tolatás jelzés? a. A tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. b. Az engedélyezett tolatás csak a tolatásjelzôig végezhetô. c. Tolatási mozgás egyáltalán nem végezhetô 19. Hol kell a Biztonsági határjelzôt elhelyezni? a. A Biztonsági határjelzô két összefutó vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést. b. A Biztonsági határjelzô két vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést, illetve tolatást. c. A Biztonsági határjelzô két összefutó vágány között azt a helyet jelöli meg, amelyen belül az egyik vágányon lévô jármûvek nem veszélyeztetik a másik vágányon történô vonatközlekedést, illetve tolatást. 20. Hogyan kell adni a Felhívás az áthaladásra! jelzést nappal? a. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az elsô jármû elhaladásáig nappal kibontott jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a zászló felé int. b. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az utolsó jármû elhaladásáig nappal összecsavart jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a vonat felé int. c. A váltókezelô vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó az érkezô vonat felé fordulva, az elsô jármû elhaladásáig nappal öszszecsavart jelzôzászlót a vágányra merôlegesen nyújtott karral vízszintesen tart, szabad kezével pedig a zászló felé int. 21. A váltókezelô a bejárati oldalon, sötétben zöld fényû jelzôlámpát függôlegesen mozgat. Milyen jelzést ad? a. Felhívás az áthaladásra jelzést ad sötétben. b. Felhívás az indításra jelzést ad sötétben. c. Szabad az elhaladás jelzést ad sötétben. 22. Hogyan kell Lassan! jelzést adni a vonatközlekedés közben? a. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót ferdén lefelé, sötétben fehér fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart b. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót, vagy mindkét karját ferdén lefelé, sötétben fehér fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart c. A váltókezelô, vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási dolgozó nappal kibontott jelzôzászlót ferdén lefelé, sötétben sárga fényû jelzôlámpát vállmagasságban a vonat felé fordítva tart 23. A tolatószemélyzet kézi jelzései közül mely jelzéseknél kötelezô adni hangjelzést? a. Szükség esetén a látható jelzést ki kell egészíteni jelzôsíppal, a Távolodj tôlem!, Közeledj felém!, Lassan!, Nyomás! jelzések esetén. b. Szükség esetén a látható jelzést ki kell egészíteni jelzôsíppal, a Távolodj tôlem!, Közeledj felém!, Lassan!, Gyorsan! jelzések esetén. c. Szükség esetén a látható jelzést ki kell egészíteni jelzôsíppal, a Távolodj tôlem!, Közeledj felém!, Lassan!, Megállj! jelzések esetén. 24. Hogyan kell adni a Távolodj tôlem! jelzést? a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fe-

5 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 5 hér fényû kézi jelzôlámpa függôleges irányban fel- és lefelé mozgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy hosszú hanggal (?). b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa függôleges irányban fel- és lefelé mozgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy hosszú hanggal (?). c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa függôleges irányban fel- és lefelé mozgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy rövid és egy hosszú hanggal (??). 25. Hogyan kell a Közeledj felém! jelzést adni? a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa ide-oda mozgatása vízszintes irányban, a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy rövid és egy hosszú hanggal (??). b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa ide-oda mozgatása vízszintes irányban, a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy hosszú hanggal (?). c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa ide-oda mozgatása vízszintes irányban, a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott egy rövid és egy hosszú hanggal (??). 26. Hogyan kell adni a Megállj! jelzést tolatás közben? a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három hosszú hanggal (???). b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy az egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három rövid hanggal (???). c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy mindkét kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpa körbeforgatása a mozdonyvezetô felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni a jelzôsíppal adott három rövid hanggal (???). 27. Hogyan kell adni a Gyorsíts! jelzést? a. A szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének lassú ütemben történô adása a mozdonyvezetô felé b. A szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének gyors ütemben történô adása a mozdonyvezetô felé. c. A szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés gyors ütemben történô adása a mozdonyvezetô felé 28. Hogyan kell adni a Nyomás! jelzést? a. A Közeledj felém! jelzés látható részének rövid mozdulatú adása a mozdonyvezetô felé. b. A Távolodj tôlem! jelzés látható részének rövid mozdulatú adása a mozdonyvezetô felé. c. A Határig! jelzés látható részének rövid mozdulatú adása a mozdonyvezetô felé. 29. Hogyan kell adni a Határig! jelzést? a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, vízszintes irányban, rövid mozdulatokkal ide-oda mozgatása, és ezután a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, függôleges irányban, rövid mozdulatokkal fel-le mozgatása, és ezután a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának a föld közelében, vízszintes irányban, rövid mozdulatokkal ide-oda mozgatása, és ezután a szükséges Lassan! vagy Megállj! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. 30. Hogyan kell adni a Rájár! jelzést? a. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának lassú mozgatással félkör alakban a fej fölé vitele, és ott nyugodtan tartása, majd a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. b. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászló vagy egyik kar, sötétben fehér fényû kézi jelzôlámpának lassú mozgatással félkör alakban a fej fölé vitele, és ott nyugodtan tartása, majd a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. c. Nappal kibontott sárga színû jelzôzászlónak, sötétben sárga fényû kézi jelzôlámpának lassú mozgatással félkör alakban a fej fölé vitele, és ott nyugodtan tartása, majd a szükséges Közeledj felém! vagy Távolodj tôlem! jelzés látható részének adása a mozdonyvezetô felé. 31. Mit kell közölni a tolatás megkezdése elôtt a mozdonyvezetôvel, és mi a mozdonyvezetô feladata a jelzések megfigyelése érdekében? a. A mozdonyszemélyzettel a tolatás megkezdése elôtt közölni kell, hogy a kézijelzéseket a pálya (vágány) melyik oldalán fogják adni. A két vezetôállással rendelkezô mozdonyokon a mozdonyvezetô vezetôállást csak akkor köteles cserélni, ha nem látja biztosan a számára adott jelzéseket. b. A mozdonyszemélyzettel a tolatás megkezdése elôtt közölni kell, hogy a tolatási mûveletek mikor fognak befejezôdni. A kézijelzések megfigyelhetôsége érdekében, a két vezetôállással rendelkezô mozdonyokon a mozdonyvezetô vezetôállást köteles cserélni. c. A mozdonyszemélyzettel a tolatás megkezdése elôtt közölni kell, hogy a kézijelzéseket a pálya (vágány) melyik oldalán fogják adni. A kézijelzések megfigyelhetôsége érdekében, a két vezetôállással rendelkezô mozdonyokon a mozdonyvezetô vezetôállást köteles cserélni. 32. Több mozdonnyal végzett egyidejû tolatás alkalmával, mi a teendô? a. A szolgálati helyen egyidôben több mozdonnyal végzett tolatás alkalmával biztosítani kell, hogy az egyes mozdonyok személyzete nem csak a részükre adott kézijelzéseket is láthassa. Ezért a jelzésadás helyét (pályaoldalt) úgy kell kijelölni, hogy a tolatócsapatok között legalább az általuk tolatott kocsisor legyen. b. A szolgálati helyen egyidôben több mozdonnyal végzett tolatás alkalmával biztosítani kell, hogy az egyes mozdonyok személyzete csak a részükre adott kézijelzéseket láthassa. Ezért a jelzésadás helyét (pályaoldalt) és idejét úgy kell kijelölni, hogy a tolatócsapatok között legalább az általuk tolatott kocsisor legyen és egy idôben ne adjanak jelzést. c. A szolgálati helyen egyidôben több mozdonnyal végzett tolatás alkalmával biztosítani kell, hogy az egyes mozdonyok személyzete csak a részükre adott kézijelzéseket láthassa. Ezért a jelzésadás helyét (pályaoldalt) úgy kell kijelölni, hogy a tolatócsapatok között legalább az általuk tolatott kocsisor legyen. 33. Rádiókapcsolat esetén mikor kell a tolatásvezetônek kézi jelzést is adni? a. Ha a tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között jól mûködô rádiókapcsolat van, akkor a tolatásvezetô a még nagyobb biztonság érdekében kézi-és hangjelzést is köteles adni. b. Veszély esetét kivéve a tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között minden tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzés mellôzhetô, ha közöttük jól mûködô rádiókapcsolat van. Ha a tolatásvezetô nem észleli a rádión adott utasítás végrehajtását, akkor kézi-és hangjelzést is köteles adni. c. Veszély esetét kivéve a tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között minden tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzés mellôzhetô, ha közöttük jól mûködô rádiókapcsolat nincs. Ha a tolatásvezetô észleli a rádión adott utasítás végrehajtását, akkor kézi-és hangjelzést is köteles adni. 34. Tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között a tolatási jelzések mikor mellôzhetôk? a. A tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között a tolatás idôtartalma alatt alkalmazott kézi és hangjelzések a biztonság érdekében nem mellôzhetôk. b. Veszély esetét kivéve a tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között minden tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzés mellôzhetô, ha közöttük jól mûködô rádiókapcsolat van. c. Veszély esetét kivéve a tolatásvezetô és a mozdonyvezetô között minden tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzés mellôzhetô, ha közöttük jól mûködô rádiókapcsolat nincs. (Folytatás a 6. oldalon)

6 6 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás az 5. oldalról) 35. Mi a teendô rádióval történô tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? a. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást fel kell függeszteni. b. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén kézi jelzésekkel kell folytatni a tolatást. c. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén kézi és hangjelzésekkel kell folytatni a tolatást. 36. Bejárással végzett tolatás esetén a tervezett megállás helye elôtt, hogyan kell a tolatást irányítani? a. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 50 m- en belül 10 méterenként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. b. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 100 m- en belül kocsihosszonként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. c. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 100 m- en belül 10 méterenként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. 37. Hogyan kell a rádióval történô, bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely elôtti 100 m-en belül? a. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 50 m- en belül 10 méterenként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. b. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 100 m- en belül kocsihosszonként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. c. Bejárással végzett tolatás esetén, a tervezett megállási hely elôtti 100 m- en belül 10 méterenként adott és visszaismételt közleményekkel kell a tolatást irányítani. 38. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely elôtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik? a. Rádióval. b. Kézi jelzésekkel. c. Kézi és hangjelzésekkel. 39. Mi a teendô rádióval történô tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén? a. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén kézi jelzésekkel kell folytatni a tolatást. b. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást fel kell függeszteni. c. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén kézi és hangjelzésekkel kell folytatni a tolatást. 40. A Befékezni! jelzést hogyan kell adni? a. A fékpróbát végzô dolgozó nappal vízszintesen kinyújtott karjait lassú mozgással a magasba emeli és összeérinti, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját a teste mellett a magasba emeli, majd nyújtott karral félkör alakban lefelé mozgatja. b. A fékpróbát végzô dolgozó nappal vízszintesen kinyújtott karjait lassú mozgással a magasba emeli és összeérinti, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját félkör alakban a magasba emeli, majd nyújtott karral a teste mellett lefelé mozgatja. c. A fékpróbát végzô dolgozó nappal vízszintesen kinyújtott karjait lassú mozgással a magasba emeli és összeérinti, sötétben a sárga fényû jelzôlámpáját a teste mellett a magasba emeli, majd nyújtott karral félkör alakban lefelé mozgatja 41. A Féket feloldani! jelzést hogyan kell adni? a. A fékpróbát végzô dolgozó nappal két karját vállmagasságban vízszintesen tartja, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját a teste elôtt D-alakban mozgatja. b. A fékpróbát végzô dolgozó nappal két karját vállmagasságban vízszintesen tartja, sötétben bármilyen fényû jelzôlámpáját a teste elôtt T-alakban mozgatja. c. A fékpróbát végzô dolgozó nappal két karját vállmagasságban vízszintesen tartja, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját a teste elôtt T-alakban mozgatja. 42. A Fék rendben! jelzést hogyan kell adni? a. A fékpróbát végzô dolgozó nappal az egyik karját, vagy a kézben tartott kalapácsát, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját mozdulatlanul magasban tartja b. A fékpróbát végzô dolgozó nappal a kézben tartott kalapácsát, sötétben a fehér fényû jelzôlámpáját mozdulatlanul magasban tartja c. A fékpróbát végzô dolgozó nappal az egyik karját, vagy a kézben tartott kalapácsát, sötétben a bármilyen fényû jelzôlámpáját mozdulatlanul magasban tartja. F Mi az Átmenô fôvágány fogalma? a. Szolgálati helyen (állomás, forgalmi kitérô, megálló-rakodóhely) a nyílt vonal vágányának kitérô irányba álló bejárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. b. Szolgálati helyen (állomás, forgalmi kitérô, megálló-rakodóhely) a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. c. Forgalmi kitérôn a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati és kijárati váltón (váltókon) át, folytatását képezô fôvágány. 44. Mit nevezünk Biztosított szolgálati helynek? a. Olyan szolgálati hely, ahol a váltók és jelzôk közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). b. Olyan szolgálati hely, ahol a váltók és sorompók közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). c. Olyan szolgálati hely, ahol a sorompók és jelzôk közötti szerkezeti függés a vonat vágányútját a teljes be-, ki-, vagy áthaladásának ideje alatt rögzíti (kivéve a váltózárkulcs-azonosító berendezést). 45. Mi az Elsodrási határ fogalma? a. A vágánytengelytôl meghatározott távolság, (párhuzamos vonal), amelyen kívül a vonat elegytömegébôl származó elsodró hatás már nem érvényesül. A sebesség mértékétôl függô sáv méretét az Országos Vasúti Szabályzat tartalmazza. b. A vágánytengelytôl meghatározott távolság, (párhuzamos vonal), amelyen belül a vonat sebességébôl származó elsodró hatás már nem érvényesül. A sebesség mértékétôl függô sáv méretét az Országos Vasúti Szabályzat tartalmazza. c. A vágánytengelytôl meghatározott távolság, (párhuzamos vonal), amelyen kívül a vonat sebességébôl származó elsodró hatás már nem érvényesül. A sebesség mértékétôl függô sáv méretét az Országos Vasúti Szabályzat tartalmazza. 46. Mi a Jobb és Bal vágány fogalma? a. Kétvágányú pályán a végpont felé tekintve a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. b. Kétvágányú pályán a kezdôpont felé tekintve a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. c. Kétvágányú pályán a kezdôpont vagy a végpont felé tekintve egyaránt a jobb kéz felé esô vágányt jobb vágánynak, a másikat bal vágánynak nevezzük. 47. Mi a kitérô? a. A vágánynak olyan szerkezeti része, amely tôsínjeinek helyzetével lehetôvé teszi, hogy a jármûvek folyamatos mozgással egyik vágányról a másikra áthaladhassanak. A kitérô fô részei a váltó, a közbensô rész és a keresztezés. b. A vágánynak olyan szerkezeti része, amely csúcssínjeinek helyzetével lehetôvé teszi, hogy a jármûvek folyamatos mozgással egyik vágányról a másikra áthaladhassanak. A kitérô fô részei a váltó, a közbensô rész és a keresztezés. c. A vágánynak olyan szerkezeti része, amely csúcssínjeinek helyzetével lehetôvé teszi, hogy a jármûvek szakaszos mozgással egyik vágányról a másikra áthaladhassanak. A kitérô fô részei a váltó, a közbensô rész és a keresztezés. 48. Mit nevezünk Tolatásnak? a. Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti jármûvek emberi, vagy gépi erôvel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása.

7 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 7 b. Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti jármûvek gépi erôvel vágányon végrehajtott szándékos helyváltoztatása. c. Az indításra, áthaladásra felhatalmazott vonatok közlekedését kivéve vasúti jármûvek emberi, vagy gépi erôvel vágányon végrehajtott helyváltoztatása. 49. Ki a tolatásvezetô? a. Tolatási mûveletet a helyszínen irányító, vezetô, végzô és ellenôrzô dolgozó. b. Tolatási mûveletet és váltóállítást a helyszínen irányító, vezetô, végzô és ellenôrzô dolgozó. c. Tolatási mûveletet a helyszínen vagy távolabbi helyrôl irányító, vezetô, végzô és ellenôrzô dolgozó. 50. A váltót forgalmi szempontból mikor tekintjük használhatónak? a. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) a csúcssínrögzítô szerkezet tökéletesen záródik és f) a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. b. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a tôsínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötô rúddal rendelkezô váltóknál az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külsô csúcssínrögzítô szerkezettel rendelkezô váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzôs váltónál a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. c. A váltó forgalmi szempontból akkor használható, ha: a) alkatrészei épek és a mozgatható alkatrészei könnyen mozgathatók, b) a simuló csúcssín tökéletesen simul a tôsínhez, a másik pedig a tôsíntôl kellô távolságban van, c) a tôsínek és a csúcssínek között nincs idegen anyag, d) összekötô rúddal rendelkezô váltóknál az összekötô rúd nem görbült meg, vagy nem szakadt el, e) külsô csúcssínrögzítô szerkezettel rendelkezô váltóknál a szerkezet tökéletesen záródik és f) váltójelzôs váltónál a váltójelzô a váltó állásának megfelelô jelzést mutatja. g) a sínszékek megfelelôen le vannak kenve. 51. Mely esetekben kell a váltók használhatóságáról meggyôzôdni? a. A váltók használhatóságáról meg kell gyôzôdni: a) szolgálat átvételekor, b) ellenôrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) tolatások alkalmával, f) váltófelvágás után. b. A váltók használhatóságáról meg kell gyôzôdni: a) szolgálat átvételekor, b) ellenôrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után, g) biztonsági betét eltávolítása után. c. A váltók használhatóságáról meg kell gyôzôdni: a) szolgálat átvételekor, b) ellenôrzések alkalmával, c) a váltók állításakor, lezárásakor, d) vonat vágányútjának beállításakor, e) a váltók gondozása alkalmával, f) váltófelvágás után. 52. Állomáson a felvágott váltó használhatóságának forgalmi feltételeirôl kiknek kell meggyôzôdnie? a. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként a fôpályamester, vagy az állomásfônök b. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként a balesetvizsgáló, vagy a fôpályamester c. A felvágott váltót az állításukkal megbízott dolgozó és második személyként az állomásfônök, vagy a forgalmi szolgálattevô 53. Hogyan engedélyezhetô a tolatás? a. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezésérôl szóló értesítés alkalmával közölni kell: az elvégzendô feladatokat, a tolatás megkezdésének és ha lehetséges, befejezésének idejét, az esetleges tolatási korlátozásokat, mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. b. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezésérôl szóló értesítés alkalmával közölni kell: az elvégzendô feladatokat, a tolatás megkezdésének idejét, az esetleges tolatási korlátozásokat, mely vágányok mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. c. Tolatás engedélyezésekor, továbbá a tolatás engedélyezésérôl szóló értesítés alkalmával közölni kell: az elvégzendô feladatokat, a tolatás befejezésének idejét, a tolatásban résztvevôk számát, az esetleges tolatási korlátozásokat, mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. 54. A tolatásvezetô a tolatást hol köteles vezetni? a. A tolatásvezetô a tolatást szükség esetén kivéve egyes esetekben a mozdonyok mozgását a helyszínen köteles vezetni. A tolatásvezetô olyan helyen köteles tartózkodni, hogy a tolatásban résztvevôkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tudjon, és meg tudja figyelni a vágányzatot, a tolatásban résztvevôket, valamint a jármûvek mozgását. b. A tolatásvezetô a tolatást kivéve egyes esetekben a mozdonyok mozgását a helyszínen köteles vezetni. A tolatásvezetô olyan helyen köteles tartózkodni, hogy a tolatásban résztvevôkkel közvetlenül vagy jelzésadás útján értekezni tudjon, és meg tudja figyelni a vágányzatot, a tolatásban résztvevôket, valamint a jármûvek mozgását. c. A tolatásvezetô a tolatást kivéve egyes esetekben a mozdonyok mozgását a helyszínen köteles vezetni. A tolatásvezetô olyan helyen köteles tartózkodni, hogy a tolatásban résztvevôkkel legalább közvetett módon értekezni tudjon, és meg tudja figyelni a vágányzatot, a tolatásban résztvevôket, valamint a jármûvek mozgását. 55. Ki a felelôs a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezetô által állított váltók helyes állásáért? a. A tolatásvezetô b. A forgalmi szolgálattevô c. A váltók állításával megbízott dolgozó 56. Mikor lehet a Tolatási határjelzôn túl tolatást végezni? a. Az állomás Tolatási határjelzôjén túl csak a forgalmi szolgálattevô külön engedélyével szabad tolatni. A forgalmi szolgálattevô a tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a két állomás között az állomás felé az igénybe vett vágányon nincs vonat útban és a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôje a nyílt vonal felé történô tolatáshoz hozzájárult. A tolatás befejezésérôl a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôjét értesíteni kell. b. Az állomás Tolatási határjelzôjén túl csak a forgalmi szolgálattevô külön engedélyével szabad tolatni. A forgalmi szolgálattevô a tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a két állomás között az állomás felé az igény- (Folytatás a 8. oldalon)

8 8 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 7. oldalról) be vett vágányon nincs vonat útban és a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôje a nyílt vonal felé történô tolatáshoz hozzájárult. A tolatás befejezésérôl a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôjét értesíteni kell. c. Az állomás Tolatási határjelzôjén túl csak a forgalmi szolgálattevô külön engedélyével szabad tolatni. A forgalmi szolgálattevô a tolatásra csak akkor adhat engedélyt, ha a két állomás között az állomás felé az igénybe vett vágányon nincs vonat útban és a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôje a nyílt vonal felé történô tolatáshoz hozzájárult. A tolatás befejezésérôl a szomszéd állomás forgalmi szolgálattevôjét értesíteni kell. 57. Mikor szabad kapcsolatlan jármûvekkel a nyílt pálya felé kitolni? a. Kapcsolatlan jármûvekkel nem szabad a nyílt vonal felé kitolni. b. Kapcsolatlan jármûvekkel csak külön engedéllyel szabad a nyílt vonal felé kitolni. c. Kapcsolatlan jármûvekkel a nyílt vonal felé kitolni csak a Területi Igazgatóság Forgalmi Osztályának engedélyével szabad. 58. Milyen sebességgel lehet tolatást végezni vágány-megszakításos vasúti jármûmérlegen? a. Meghatározott sorozatú mozdonyokkal járható, vágánymegszakításos vasúti jármûmérlegen legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad mozdonynyal közlekedni. b. Meghatározott sorozatú mozdonyokkal járható, vágánymegszakításos vasúti jármûmérlegen legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad mozdonynyal közlekedni. c. Meghatározott sorozatú mozdonyokkal járható, vágánymegszakításos vasúti jármûmérlegen legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad mozdonynyal közlekedni. 59. Mely esetben köteles a tolatott jármûvek elôtt kellô távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával? a. A mozdonyvezetô és a tolatásvezetô között jól mûködô rádiókapcsolat esetén csak rendkívüli esetben köteles a tolatott jármûvek elôtt kellô távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a személyeket távozásra utasítani b. Át nem tekinthetô vágányokon, továbbá ha a távolbalátás korlátozott, tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között személyek tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek. c. Át nem tekinthetô, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között személyek tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek. 60. Több összekapcsolt mozdonnyal történô tolatás esetén mikor kell tolatásvezetô? a. Több összekapcsolt mozdonnyal történô tolatás esetén a mozdonyvezetô a tolatás irányát tekintve az elsô mozdony vezetôállásáról köteles a mozdonyt vezetni. Ha ez bármely ok miatt nem lehetséges, akkor a tolatási mozgás csak tolatásvezetô jelenléte és irányítása mellett végezhetô, melynek végrehajtását az ÁVU-ban kell szabályozni. b. Több összekapcsolt mozdonnyal történô tolatás esetén a mozdonyvezetô a tolatás irányát tekintve az elsô mozdony vezetôállásáról köteles a mozdonyt vezetni. Ha ez bármely ok miatt nem lehetséges, akkor a tolatási mozgás csak tolatásvezetô jelenléte és irányítása mellett végezhetô, melynek végrehajtását az ÁVU-ban kell szabályozni. c. Több összekapcsolt mozdonnyal történô tolatás esetén a mozdonyvezetô a tolatás irányát tekintve az elsô mozdony vezetôállásáról köteles a mozdonyt vezetni. Ha ez bármely ok miatt nem lehetséges, akkor a tolatási mozgás csak tolatásvezetô jelenléte és irányítása mellett végezhetô, melynek végrehajtását az ÁVU-ban kell szabályozni. 61. Vonatra járó mozdony esetén kell-e a tolatásvezetônek kísérnie a mozdonyt? a. Vonatra járó mozdony esetén a tolatásvezetônek mindig kísérnie kell a mozdonyt. b. Vonatra járó mozdony esetén a tolatásvezetônek kísérnie csak abban az esetben kell a mozdonyt ha az utasok felszállása már megkezdôdött. c. Ha a vágányok között, fölött vagy azok közelében nem tartózkodnak személyek, a mozdonyok mozgása lebonyolítható kísérés nélkül is. 62. Mit kell a tolatásvezetônek a mozdonyvezetôvel a tolatási mozgás megkezdése elôtt a tolató vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie? a. Közölni kell, hogy a tervezett mozgást: honnan, mely vágányról, mely váltókon, vágányúton keresztül, milyen jelzési képek mellett, mennyi kocsirendezôvel, hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. b. Közölni kell, hogy a tervezett mozgást: honnan, mely vágányról, mely váltókon, vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzôk és azok milyen jelzési képe mellett, milyen sebességgel, hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható vágányrész hosszának közlésével végzik. c. Közölni kell, hogy a tervezett mozgást: honnan, mely vágányról, vágányúton keresztül, mely tolatási, gurítási mozgást szabályozó jelzôk és azok milyen jelzési képe mellett, milyen sebességgel, hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra végzik. 63. Engedélyezett tolatás esetén mikor nem kell kézijelzést alkalmazni a tolató vágányút beállításakor? a. a.) Nem kell a vágányút beállítását kézijelzéssel közölni akkor, ha annak megtörténtét a biztosított tolatásjelzô (tolatásjelzôk) Szabad a tolatás jelzése jelzi, vagy a váltóállító dolgozó a tolatásvezetôt a vágányút beállításáról élôszóval értesíti. b.) Ha a tolatás részére nem kell váltót állítani, és a tolatás nem terjed túl a mellékvágány biztonsági határjelzôjénél. b. a.) Nem kell a vágányút beállítását kézijelzéssel közölni akkor, ha annak megtörténtét a nem biztosított tolatásjelzô (tolatásjelzôk) Szabad a tolatás jelzése jelzi, vagy a váltóállító dolgozó a tolatásvezetôt a vágányút beállításáról élôszóval értesíti. b.) Ha a tolatás részére nem kell váltót állítani, és a tolatás nem terjed túl a fôvágány biztonsági határjelzôjénél. c. a.) Nem kell a vágányút beállítását kézijelzéssel közölni akkor, ha annak megtörténtét a biztosított tolatásjelzô (tolatásjelzôk) Szabad a tolatás jelzése jelzi, vagy a váltóállító dolgozó a tolatásvezetôt a vágányút beállításáról élôszóval értesíti. b.) Ha a tolatás részére nem kell váltót állítani, és a tolatás nem terjed túl a fôvágány biztonsági határjelzôjénél. 64. Milyen sebességgel szabad tolatni? a. Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a jármûveket a rendelkezésre álló fékezô erôk felhasználásával a tervezett helyen biztosan meg lehessen állítani. Az alkalmazható legnagyobb tolatási sebesség: emberi erôvel végzett tolatás közben a lépésben haladó ember sebességének megfelelô sebesség; mozdonnyal végzett tolatás közben legfeljebb 40 km/h, váltó- és vágányfoglaltságos biztosítóberendezés esetén a váltókörzetben 25 km/h; légfékezésbe bekötött jármûvekkel végzett tolatás esetén az E.2.sz. Fékutasításban meghatározott sebesség. A gurított és a csurgatott kocsik sebessége 40 km/h-nál nagyobb is lehet. A részletes szabályokat a 30.sz. Függelék tartalmazza. b. Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a jármûveket a rendelkezésre álló fékezô erôk felhasználásával a tervezett helyen biztosan meg lehessen állítani. Az alkalmazható legnagyobb tolatási sebesség: emberi erôvel végzett tolatás közben a lépésben haladó ember sebességének megfelelô sebesség; mozdonnyal végzett tolatás közben legfeljebb 25 km/h, váltó- és vágányfoglaltságos biztosítóberendezés esetén a váltókörzetben 40 km/h; légfékezésbe bekötött jármûvekkel végzett tolatás esetén az E.2.sz. Fékutasításban meghatározott sebesség. A gurított és a csurgatott kocsik sebessége 40 km/h-nál nagyobb is lehet. A részletes szabályokat a 30.sz. Függelék tartalmazza. c. Mindenkor csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy a jármûveket a rendelkezésre álló fékezô erôk felhasználásával a tervezett helyen meg lehessen állítani. Az alkalmazható legnagyobb tolatási sebesség:

9 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 9 emberi erôvel végzett tolatás közben a lépésben haladó ember sebességének megfelelô sebesség; mozdonnyal végzett tolatás közben legfeljebb 40 km/h, váltó- és vágányfoglaltságos biztosítóberendezés esetén a váltókörzetben 20 km/h; légfékezésbe bekötött jármûvekkel végzett tolatás esetén az E.2.sz. Fékutasításban meghatározott sebesség. A gurított és a csurgatott kocsik sebessége 50 km/h-nál nagyobb is lehet. A részletes szabályokat a 30.sz. Függelék tartalmazza. 65. Mikor lehet tolatást végezni? a. Engedély, továbbá tolatásvezetô illetve gurításvezetô jelenléte nélkül nem szabad tolatni illetve gurítani. Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetônek, a gurításra a gurításvezetônek kell adni, és az engedélyezésrôl a tolatásban illetve gurításban részt vevô valamennyi dolgozót értesíteni kell. b. Engedély, továbbá tolatásvezetô illetve gurításvezetô jelenléte és személyes vezetése nélkül nem szabad tolatni illetve gurítani. Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetônek, a gurításra a gurításvezetônek kell adni, és az engedélyezésrôl a tolatásban illetve gurításban részt vevô valamenynyi dolgozót értesíteni kell. c. Engedély, továbbá tolatásvezetô illetve gurításvezetô nélkül nem szabad tolatni illetve gurítani. Engedélyt a tolatásra a tolatásvezetônek, a gurításra a gurításvezetônek kell adni, és az engedélyezésrôl a tolatásban illetve gurításban részt vevô valamennyi dolgozót értesíteni kell. 66. Tolatás engedélyezésekor mit kell közölni a mozdonyvezetôvel? a. az elvégzendô feladatokat, a tolatás megkezdésének idejét, az esetleges tolatási korlátozásokat, mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. b. az elvégzendô feladatokat, a tolatás megkezdésének és ha lehetséges, befejezésének idejét, az esetleges tolatási korlátozásokat, mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. c. az elvégzendô feladatokat, a tolatás megkezdésének és ha lehetséges, befejezésének idejét, az esetleges tolatási korlátozásokat, a tolatásban résztvevôk számát, mely vágányok között, mellett vagy fölött végeznek munkát más szakszolgálati ág dolgozói, vagy a vasúttal szerzôdéses viszonyban álló munkáltatók dolgozói, a kiadott féksaruk és rögzítôsaruk darabszámát. 67. Milyen módon lehet a vasúti jármûveket összekapcsolni? a. A jármûvek összekapcsolása történhet, középütközôs önmûködô kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, kombinált ütközô és vonókészülékkel, középütközôs nem önmûködô kapcsolókészülékkel, merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel. b. A jármûvek összekapcsolása történhet, középütközôs önmûködô kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, középütközôs nem önmûködô kapcsolókészülékkel, merev kapcsolórúddal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel. c. A jármûvek összekapcsolása történhet, középütközôs önmûködô kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal, merev nem önmûködô kapcsolókészülékkel, középütközôs kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel. 68. Hogyan végezhetô (munkabiztonsági szempontból) a csavarkapoccsal történô jármûkapcsolás? a. Csak álló helyzetben lévô vasúti jármûveket szabad össze- illetve szétkapcsolni, kivéve a pontban szabályozott kiakasztórúddal végzett szétkapcsolásokat. Ha a kapcsolandó jármûvek ütközôi összeérnek, egyik kézzel meg kell kapaszkodni a jármû mellgerendáján lévô fogantyúba, és az ütközôk alatt lehajolva kell a jármûvek közé menni, illetve onnan kijönni. A jármûvek álló helyzetben történô kapcsolása érdekében rögzítôsarut vagy kézi- illetve rögzítôféket kell használni. b. Csak álló helyzetben lévô vasúti jármûveket szabad össze- illetve szétkapcsolni, kivéve a pontban szabályozott kiakasztórúddal végzett szétkapcsolásokat. Ha a kapcsolandó jármûvek ütközôi összeérnek, az ütközôk alatt lehajolva kell a jármûvek közé menni, illetve onnan kijönni. A jármûvek álló helyzetben történô kapcsolása érdekében rögzítôsarut vagy kézi- illetve rögzítôféket kell használni. c. Csak álló helyzetben lévô vasúti jármûveket szabad össze- illetve szétkapcsolni, kivéve a pontban szabályozott kiakasztórúddal végzett szétkapcsolásokat. Ha a kapcsolandó jármûvek ütközôi összeérnek, egyik kézzel meg kell kapaszkodni a jármû mellgerendáján lévô fogantyúba, és az ütközôk alatt lehajolva kell a jármûvek közé menni, illetve onnan kijönni. A jármûvek álló helyzetben történô kapcsolása érdekében rögzítôsarut vagy kézi- illetve rögzítôféket nem kell használni. 69. Mit nevezünk a Laza kapcsolásnak? a. Összekapcsoláskor a csavarkapcsot, a csavarkapocs vízszintes helyzetéig össze kell húzni. b. Összekapcsoláskor a csavarkapcsot az ütközôk érintkezéséig, össze kell húzni. c. Összekapcsoláskor a csavarkapcsot az ütközôk érintkezéséig, a csavarkapocs vízszintes helyzetéig össze kell húzni. 70. Hogyan jön létre a Szoros kapcsolás? a. A laza kapcsolás kialakítása utána csavarkapocs fogantyújának még kétszeri körülforgatásával szoros kapcsolás jön létre. b. A laza kapcsolás kialakítása utána csavarkapocs fogantyújának még egyszeri körülforgatásával szoros kapcsolás jön létre. c. A laza kapcsolás kialakítása utána csavarkapocs fogantyújának még háromszori körülforgatásával szoros kapcsolás jön létre. 71. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütközô- és vonókészülékkel ellátott jármûveket csavarkapoccsal történô kapcsolásakor? a. Szoros kapcsolást kell alkalmazni b. Munkaemésztôs kapcsolást kell alkalmazni. c. Laza kapcsolást kell alkalmazni. 72. Munkaemésztôs ütközôkészülékkel történô kapcsolás alkalmával hogyan kell szoros kapcsolást végezni? a. A csavarkapocs fogantyúját addig kell körülforgatni, ameddig azt a tolatásvezetô bírja. b. A csavarkapocs fogantyúját addig kell körülforgatni, ameddig azt az ütközôszerkezet megengedi. c. A csavarkapocs fogantyúját addig kell körülforgatni, ameddig azt az ütközôk megengedik. 73. Honnan állapítható meg, hogy az ütközôkészülék munkaemésztôs? a. Az ütközôtokján megszakított sárga körben sárga szám van. b. Az ütközôtokján megszakított sárga körben fehér szám van. c. Az ütközôtokján megszakított fehér körben sárga szám van. 74. Szoros kapcsolás létrehozása elôtt szabad-e az ütközôket a mozdony vonóerejének kifejtésével összenyomni? a. A szoros kapcsolás létrehozása elôtt szabad az ütközôket a mozdony vonóerejének kifejtésével összenyomni. b. A szoros kapcsolás létrehozása elôtt szükség szerint szabad az ütközôket a mozdony vonóerejének kifejtésével összenyomni. c. A szoros kapcsolás létrehozása elôtt nem szabad az ütközôket a mozdony vonóerejének kifejtésével összenyomni. 75. A mozdonynak a vonatra történô kapcsolását követôen ki köteles eltávolítani a vonat végérôl a megfutamodás elleni eszközöket? a. A vonat végérôl a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani, valamint a kézi- illetve rögzítôfékeket feloldani a zárjelzô tárcsát elhelyezô dolgozó köteles. b. A vonat végérôl a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani, valamint a kézi- illetve rögzítôfékeket feloldani a kapcsolást végzô dolgozó köteles. (Folytatás a 10. oldalon)

10 10 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 9. oldalról) c. A vonat végérôl a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani, valamint a kézi- illetve rögzítôfékeket feloldani a fékpróbát végzô dolgozó köteles. 76. A vonat elejérôl ki köteles a megfutamodás elleni eszközöket eltávolítani? a. A zárjelzô tárcsát elhelyezô dolgozó köteles a mozdonynak a vonatra (tolatóegységre) történô kapcsolását követôen eltávolítani a megfutamodás elleni eszközöket, valamint feloldani a kézi- illetve rögzítôfékeket. b. A fékpróbát végzô dolgozó köteles a mozdonynak a vonatra (tolatóegységre) történô kapcsolását követôen eltávolítani a megfutamodás elleni eszközöket, valamint feloldani a kézi- illetve rögzítôfékeket. c. A kapcsolást végzô dolgozó köteles a mozdonynak a vonatra (tolatóegységre) történô kapcsolását követôen eltávolítani a megfutamodás elleni eszközöket, valamint feloldani a kézi- illetve rögzítôfékeket. 77. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba az elôírásai szerint? a. Tehervonatokba a kocsikat a gépészeti szakszolgálat által elôírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges jármûvek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. b. Tehervonatokba a kocsikat az Utasításban elôírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges jármûvek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. c. Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által elôírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni. Különleges jármûvek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az esetleg külön kiadott rendelkezéseket is. 78. A személyszállító-, illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól mûködô kézifékkel, légfékkel és vészfékváltóval felszereltnek lenni? a. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának b. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának c. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának 79. Mi a teendô, ha egy kocsinál a hônfutás jelei mutatkoznak? a. Nem szabad továbbítani hônfutott, továbbá olyan kocsit, amelynél kezdôdô hônfutás jelei mutatkoznak. Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minôsíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és legfeljebb 40 km/ó sebességgel lehet továbbítani. b. Nem szabad továbbítani hônfutott, továbbá olyan kocsit, amelynél kezdôdô hônfutás jelei mutatkoznak. Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minôsíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkezô szolgálati helyen történô tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni. c. Nem szabad továbbítani hônfutott, továbbá olyan kocsit, amelynél kezdôdô hônfutás jelei mutatkoznak. Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek minôsíti, a kocsit a vonatból ki kell sorozni, továbbítani csak külön menetben, fokozott figyelemmel lehet, és a kocsivizsgálóval rendelkezô szolgálati helyen történô tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni. 80. Egy vonattal hány utánfutó továbbítható? a. Utánfutóként általában csak egy jármû, de külön menetben, mûszaki kísérettel több utánfutó is továbbítható. b. Utánfutóként mindig csak egy jármû továbbítható. c. Utánfutóként általában csak egy jármû, de mûszaki kísérettel több utánfutó is továbbítható. 81. Milyen elôírás vonatkozik a tehervonatok elsô és utolsó fékes kocsijára? a. Nem személyszállító vonat elsô, valamint utolsó kocsijaként (jelzôkocsi) jól mûködô légfékkel, kézifékkel felszerelt kocsit kell besorozni. b. Nem személyszállító vonat elsô, valamint utolsó kocsijaként (jelzôkocsi) jól mûködô légfékkel felszerelt kocsit kell besorozni. c. Nem személyszállító vonat elsô, valamint utolsó kocsijaként (jelzôkocsi) jól mûködô légfékkel, vészfékváltóval felszerelt kocsit kell besorozni. 82. A személyszállító vonat elsô kocsijaként lehet-e besorozni vezetékes kocsit? a. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának b. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának c. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának 83. Milyen elôírás vonatkozik a személyszállító vonatok elsô és utolsó fékes kocsijára? a. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának b. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának c. Személyszállító- illetve szerelvényvonat elsô, valamint a utolsó kocsijának 84. Vágányról gépi erôvel eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsit milyen feltételekkel lehet továbbítani? a. A vágányról gépi erôvel (pl. daruval) eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsik további ellenôrzés nélkül továbbíthatók. b. A vágányról gépi erôvel (pl. daruval) eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsik csak mûszaki megvizsgálás után továbbíthatók. c. A vágányról gépi erôvel (pl. daruval) eltávolított, majd ismét a vágányra helyezett kocsik csak mûszaki megvizsgálás után csak mûhelybe, utánfutóként továbbíthatók. 85. Milyen módon továbbítható olyan kocsi, amelynek kerékpárjai más-más vágányra futottak? a. A kisiklott kocsi futóképességét mûszaki dolgozó köteles megvizsgálni és a kocsit csak az általa írásban közölt de legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedô tehervonattal, utánfutóként kell javításba küldeni. b. A kisiklott kocsi futóképességét mûszaki dolgozó köteles megvizsgálni és a kocsit csak az általa írásban közölt sebességgel közlekedô tehervonattal, utánfutóként kell javításba küldeni. c. A kisiklott kocsi futóképességét mûszaki dolgozó köteles megvizsgálni és a kocsit csak az általa írásban közölt sebességgel közlekedô tehervonattal, kell javításba küldeni. F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 86. Állomásokon és megálló-rakodóhelyeken hogyan kell számozni az átszelési váltókat? a. Átszelési váltók száma mellett a betû jelzi a váltó váltószámozás kezdete felé, b betû pedig az ellenkezô irány felé esô végét. b. Átszelési váltók száma mellett b betû jelzi a váltó váltószámozás kezdete felé, a betû pedig az ellenkezô irány felé esô végét. c. Átszelési váltók száma mellett a betû jelzi a végpont felé esô, b betû pedig a kezdôpont felé esô végét. 87. Hányas számmal kezdôdik a rendezô pályaudvarok területén lévô váltók számozása? a. A rendezôpályaudvarok területén lévô váltók számozása 201-es számmal kezdôdik.

11 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 11 b. A rendezôpályaudvarok területén lévô váltók számozása 301-es számmal kezdôdik. c. A rendezôpályaudvarok területén lévô váltók számozása 401-es számmal kezdôdik. 88. Minek minôsülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegû árudarabot tartalmaznak? a. Gurítódombra fel nem húzható. b. Nem gurítható, nem szalasztható. c. Óvatosan gurítható, óvatosan szalasztható. 89. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegû árudarabot tartalmaz? a. Szalasztani, gurítani és csurgatni tilos b. Különösen óvatosan tolatni c. Gurítódombra vinni tilos 90. Melyek a nem gurítható, nem szalasztható kocsik? a. a gurító-, illetve tolatószemélyzethez nem tartozó személyekkel elfoglalt kocsik; a robbanásveszélyes anyagokra utaló RID veszélyességi bárcával és a szalasztási, gurítási tilalomra utaló bárcával megbárcázott kocsik; a 3,5 tonna, vagy annál nagyobb tömegû géppel, valamint a közúti jármûvekkel megrakott kocsik. (Saját tömegére való tekintet nélkül ide kell sorolni pl. autóbuszokat, trolibuszokat, tehergépkocsikat és azok pótkocsijait, a személygépkocsikat ); hideg mozdony, termes-, vezérlô- és motorkocsi, ikermotorkocsi, motorvonat; kisiklott, aláékelt hordrugós, továbbá szakadt vonókészülékes kocsik; gépi- és mérôberendezéssel felszerelt Y fôsorozatú kocsik; a jármû hossztartóján, vagy más alkatrészen gurítási vagy szalasztási tilalomra utaló állandó feliratozással (felfestéssel) ellátott kocsik; az automatizált (gépesített) gurítódombokon a 14 méternél nagyobb belsô-tengelytávú forgóvázas kocsik, automatikus üzemmódban; gyúlékony, folyékony (tûzveszélyes) áruval töltött tartálykocsikat és tankkonténereket szállító kocsikat, amelyek szállítótartályai folynak, vagy csöpögnek; egyéb olyan kocsik, amelyek Szalasztani, gurítani, csurgatni tilos! bárcával vannak ellátva. b. a gurító-, illetve tolatószemélyzethez nem tartozó személyekkel elfoglalt kocsik; a tenyész- és versenyállatokkal megrakott kocsik; a robbanásveszélyes anyagokra utaló RID veszélyességi bárcával és a szalasztási, gurítási tilalomra utaló bárcával megbárcázott kocsik; a 3,5 tonna, vagy annál nagyobb tömegû géppel, valamint a közúti jármûvekkel megrakott kocsik. (Saját tömegére való tekintet nélkül ide kell sorolni pl. autóbuszokat, trolibuszokat, tehergépkocsikat és azok pótkocsijait, a személygépkocsikat ); hideg mozdony, termes-, vezérlô- és motorkocsi, ikermotorkocsi, motorvonat; gépi- és mérôberendezéssel felszerelt Y fôsorozatú kocsik; a jármû hossztartóján, gurítási vagy szalasztási tilalomra utaló állandó feliratozással (felfestéssel) ellátott kocsik; az automatizált (gépesített) gurítódombokon a 14 méternél nagyobb belsô-tengelytávú forgóvázas kocsik, automatikus üzemmódban; gyúlékony, áruval töltött tartálykocsikat és tankkonténereket szállító kocsikat, amelyek szállítótartályai folynak, vagy csöpögnek; egyéb olyan kocsik, amelyek Szalasztani, gurítani, csurgatni tilos! bárcával vannak ellátva. c. a gurító-, illetve tolatószemélyzethez nem tartozó személyekkel elfoglalt kocsik; a tenyész- és versenyállatokkal megrakott kocsik; a robbanásveszélyes anyagokra utaló RID veszélyességi bárcával és a szalasztási, gurítási tilalomra utaló bárcával megbárcázott kocsik; a 3,5 tonna, vagy annál nagyobb tömegû géppel, valamint a közúti jármûvekkel megrakott kocsik. (Saját tömegére való tekintet nélkül ide kell sorolni pl. autóbuszokat, trolibuszokat, tehergépkocsikat és azok pótkocsijait, a személygépkocsikat ); hideg mozdony, termes-, vezérlô- és motorkocsi, ikermotorkocsi, motorvonat; kisiklott, törött-, vagy aláékelt hordrugós, továbbá szakadt vonókészülékes kocsik; gépi- és mérôberendezéssel felszerelt Y fôsorozatú kocsik; a jármû hossztartóján, vagy más alkatrészen gurítási vagy szalasztási tilalomra utaló állandó feliratozással (felfestéssel) ellátott kocsik; az automatizált (gépesített) gurítódombokon a 14 méternél nagyobb belsô-tengelytávú forgóvázas kocsik, automatikus üzemmódban; gyúlékony, folyékony (tûzveszélyes) áruval töltött tartálykocsikat és tankkonténereket szállító kocsikat, amelyek szállítótartályai folynak, vagy csöpögnek; egyéb olyan kocsik, amelyek Szalasztani, gurítani, csurgatni tilos! bárcával vannak ellátva. 91. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyek nem guríthatók, nem szalaszthatók? a. Gurítódombra vinni tilos b. Különösen óvatosan tolatni c. Szalasztani, gurítani, csurgatni tilos! 92. Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi? a. Nem gurítható, nem szalasztható. b. Óvatosan gurítható, óvatosan szalasztható. c. Nem gurítható, óvatosan szalasztható. 93. Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsi, amelynek rakománya a padlószinttôl számítva 2 méternél magasabb? a. Nem gurítható, nem szalasztható az olyan küldeménnyel rakott kocsi, amelynek rakománya a padlószinttôl számítva 2 méternél magasabb. b. Igen, gurítható és szalasztható is mivel nem esik korlátozás alá. c. Nem gurítható, viszont óvatosan szalasztható az olyan küldeménnyel rakott kocsi, amelynek rakománya a padlószinttôl számítva 2 méternél magasabb. 94. Melyik a következôkben felsoroltak közül a kézifékkel gurítható, illetve óvatosan szalasztható kocsi? a. az igás állatokkal megrakott kocsik; az ingósággal megrakott kocsik; a folyadékkal töltött üvegekkel, ballonokkal és hordókkal megrakott kocsik, továbbá folyadékkal töltött beépített hordós és edénykocsik; a kézifékkel ellátott folyadékkal töltött tartálykocsik, a tankkonténerrel rakott kocsik és kazánkocsik, ha egyidejûleg nincs rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés), vagy veszélyességi bárca (13.sz. Függelék); a középütközôvel felszerelt (rendes nyomtávolságú), továbbá kísérleti-, mérô-, daru-, étkezô-, bisztró-, háló- és postakocsik; a nagy értékû áruval (pl. televízió, különleges mûszerek stb.) rakott kocsik, ha nincsen rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés) vagy nincsen rajtuk veszélyességi bárca (13.sz. Függelék). b. az igás állatokkal megrakott kocsik; a folyadékkal töltött üvegekkel, ballonokkal és hordókkal megrakott kocsik, továbbá folyadékkal töltött beépített hordós és edénykocsik; a kézifékkel ellátott folyadékkal töltött tartálykocsik, a tankkonténerrel rakott kocsik és kazánkocsik, ha egyidejûleg nincs rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés), vagy veszélyességi bárca (13.sz. Függelék); a középütközôvel felszerelt (rendes nyomtávolságú), továbbá kísérleti-, mérô-, daru-, étkezô-, bisztró-, háló- és postakocsik; a nagy értékû áruval (pl. televízió, különleges mûszerek stb.) rakott kocsik, ha nincsen rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés) vagy nincsen rajtuk veszélyességi bárca (13.sz. Függelék). c. a verseny állatokkal megrakott kocsik; az ingósággal megrakott kocsik; a folyadékkal meg nem töltött üvegekkel, ballonokkal és hordókkal (Folytatás a 12. oldalon)

12 12 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 11. oldalról) megrakott kocsik, továbbá folyadékkal meg nem töltött beépített hordós és edénykocsik; a kézifékkel ellátott folyadékkal töltött tartálykocsik, a tankkonténerrel rakott kocsik és kazánkocsik, ha egyidejûleg nincs rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés), vagy veszélyességi bárca (13.sz. Függelék); a középütközôvel felszerelt (rendes nyomtávolságú), továbbá kísérleti-, mérô-, daru-, étkezô-, bisztró-, háló- és postakocsik; a nagy értékû áruval (pl. televízió, különleges mûszerek stb.) rakott kocsik, ha nincsen rajtuk szalasztási, vagy gurítási tilalomra utaló állandó feliratozás (felfestés) vagy nincsen rajtuk veszélyességi bárca (13.sz. Függelék). 95. Hogyan gurítható, szalasztható a középütközôvel felszerelt (rendes nyomtávolságú) kocsi? a. Nem gurítható, nem szalasztható. b. Nem gurítható, óvatosan szalasztható. c. Kézifékkel gurítható, óvatosan szalasztható. 96. Hogyan guríthatók, szalaszthatók a 20 tonnánál nagyobb tömegû tárgyakat tartalmazó kocsik? a. Nem gurítható, nem szalasztható. b. Óvatosan gurítható, óvatosan szalasztható. c. Nem gurítható, óvatosan szalasztható. 97. Milyen bárcával kell elegyrendezés szempontjából ellátni a törékeny áruval (pl. palackozott italáruval, tojással, üveggel, cseréppel, téglával, porcelánnal stb.) rakott kocsikat? a. Különösen óvatosan tolatni! b. Óvatosan tolatni! c. Szalasztani, gurítani és csurgatni tilos! 98. Robbanásveszélyes áruval (RID 1. osztály) rakott kocsikat, amelyek narancssárga színû RID 1, 1.4, 1.5, 1.6, sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva, mennyi védôkocsival kell elválasztania személyek által elfoglalt kocsiktól? a. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 6 védôkocsival kell elválasztani. b. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 4 védôkocsival kell elválasztani. c. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 5 védôkocsival kell elválasztani. 99. A következôkben felsorolt kocsiktól legalább mennyi védôkocsival kell elválasztani azokat a robbanásveszélyes áruval (RID 1. osztály) rakott konténereket szállító vasúti kocsikat, amelyek narancssárga színû RID 1.4. sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva? a. a személyek által elfoglalt kocsiktól 6 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól 3 a villamosmozdonytól 3 védôkocsival kell elválasztani. b. a személyek által elfoglalt kocsiktól 5 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól 4 a villamosmozdonytól 3 védôkocsival kell elválasztani. c. a személyek által elfoglalt kocsiktól 6 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól 4 a villamosmozdonytól 2 védôkocsival kell elválasztani Mennyi védôkocsival kell elválasztani azokat a robbanásveszélyes áruval (RID 1. osztály) rakott kocsikat, amelyek narancssárga színû RID 1.6. sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva, a villamosmozdonytól? a. a villamosmozdonytól 2, védôkocsival kell elválasztani. b. a villamosmozdonytól 4, védôkocsival kell elválasztani. c. a villamosmozdonytól 3, védôkocsival kell elválasztani Mennyi védôkocsit kell besorozni a narancssárga színû RID 1.5. sz. veszélyességi bárcákkal ellátott robbanásveszélyes áruval rakott kocsik után, ha közvetlenül mögöttük nincsen tolómozdony? a. Az ilyen kocsik után ha közvetlenül mögöttük nincsen tolómozdony legalább 1 védôkocsit kell besorozni, b. Az ilyen kocsik után ha közvetlenül mögöttük nincsen tolómozdony legalább 3 védôkocsit kell besorozni, c. Az ilyen kocsik után ha közvetlenül mögöttük nincsen tolómozdony legalább 2 védôkocsit kell besorozni, 102. Tûzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsikat, amelyek a RID 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2 sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva, a következôkben felsorolt kocsiktól legalább mennyi védôkocsival kell elválasztani? a. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 2 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 8 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 3 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 1 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani. b. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 4 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 4 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 4 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani. c. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 2 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani Mennyi védôkocsival kell elválasztani azokat a tûzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsikat, amelyek a RID 5.1, 5.2 sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva, a személyek által elfoglalt kocsiktól? a. a személyek által elfoglalt kocsiktól 3 védôkocsival kell elválasztani, b. a személyek által elfoglalt kocsiktól 2 védôkocsival kell elválasztani, c. a személyek által elfoglalt kocsiktól 4 védôkocsival kell elválasztani, 104. Hogyan kell vonatba sorozni a RID 2.1, 3. tûzveszélyességre utaló bárcával ellátott tankkonténereket szállító vasúti kocsikat, ha a vonatot villamos mozdony továbbítja? a. villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani. b. villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 2 védôkocsival kell elválasztani. c. villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 3 védôkocsival kell elválasztani Válassza ki a mondat helyes befejezô részét! Tûzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsikat, tartálykocsikat, konténereket vagy tankkonténereket szállító vasúti kocsikat, amelyek a RID 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2 sz. veszélyességi bárcákkal vannak ellátva, a fûtôkazánkocsiktól a. kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 8 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6

13 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS 13 fedett kocsi, nagykonténer 3 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 1 védôkocsival kell elválasztani b. kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 védôkocsival kell elválasztani c. kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 4 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 4 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 védôkocsival kell elválasztani 106. A RID 4.1, 4.2, 4.3. sz. tûzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsikat, vagy tankkonténereket szállító vasúti kocsikat, hogyan kell vonatba sorozni, ha a vonat fûtôkazánkocsit, vagy kályhával fûtött kocsit is továbbít? a. fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól legalább: ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 8 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 3 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 1 védôkocsival kell elválasztani b. fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól legalább: ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 4 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 4 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 védôkocsival kell elválasztani c. fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól legalább: ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 védôkocsival kell elválasztani 107. Tûzveszélyességre utaló RID 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2 sz. veszélyességi bárcákkal ellátott kocsikat, tartálykocsikat, konténereket vagy tankkonténereket szállító vasúti kocsikat, mennyi védôkocsival kell elválasztani a következôkben felsoroltaktól? a. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 2 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani. b. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 2 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 8 ponyvával letakart, nyitott kocsi 6 fedett kocsi, nagykonténer 3 nem zárnak megfelelôen 6 (rakott, tisztítatlan, üres) 1 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani. c. Legalább: a személyek által elfoglalt kocsiktól 4 a fûtôkazánkocsiktól, kályhával fûtött kocsiktól ponyvával le nem takart, nyitott kocsi 10 ponyvával letakart, nyitott kocsi 4 fedett kocsi, nagykonténer 2 nem zárnak megfelelôen 4 (rakott, tisztítatlan, üres) 2 villamosmozdonytól bármilyen kocsitípus esetén 1 védôkocsival kell elválasztani Milyen állapotban kell rögzíteni a veszélyes árut szállító tartálykocsik dómfedelét, központi szelepét, valamint a lefejtô szelepeket, illetve mivel kell ellátni? a. A veszélyes árut szállító tartálykocsik dómfedelét, központi szelepét, valamint a lefejtô szelepeket nyitott állapotban kell rögzíteni és az érintett vállalkozó vasúti társaság által alkalmazott zárral kell ellátni. b. A veszélyes árut szállító tartálykocsik dómfedelét, központi szelepét, valamint a lefejtô szelepeket zárt állapotban kell rögzíteni és az érintett vállalkozó vasúti társaság által alkalmazott zárral kell ellátni. c. A veszélyes árut szállító tartálykocsik dómfedelét, központi szelepét, valamint a lefejtô szelepeket zárt állapotban kell rögzíteni és ólomzárral kell ellátni Mivel kell ellátni a veszélyes árut szállító tartálykocsik dómfedelét, központi szelepét, valamint a lefejtô szelepeket? a. Ólomzárral kell ellátni. b. Az érintett vállalkozó vasúti társaság által alkalmazott zárral kell ellátni. c. Lakattal kell ellátni Hogyan kell a veszélyes árut szállító tartálykocsik lefejtô szelep csôcsatlakozását kezelni? a. A lefejtô szelep csôcsatlakozására a zársapkát jól rá kell csavarozni. b. A lefejtô szelep csôcsatlakozására a zársapkát lazán kell felcsavarozni. c. A lefejtô szelep csôcsatlakozására a zársapkát jól tömítve kell felcsavarozni Mi a teendô, ha a veszélyes árut szállító tartálykocsik szállítása közben tömítési hiba keletkezik? a. A szállítás közben keletkezett tömítési hibákat azonnal meg kell szüntetni, ha pedig bármely ok miatt ez nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni. b. A szállítás közben keletkezett tömítési hibák miatt, a kocsit azonnal ki kell sorozni. c. A szállítás közben keletkezett tömítési hibákat a következô szolgálati helyen meg kell szüntetni, ha pedig bármely ok miatt ez nem lehetséges, a kocsit ki kell sorozni Mit nem szabad tenni a robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán? a. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni és gyúlékony anyagot elhelyezni, b. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni, (Folytatás a 14. oldalon)

14 14 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA (Folytatás a 13. oldalról) c. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad nyílt lángot használni és gyúlékony anyagot elhelyezni, 113. Milyen elôírásokat kell betartani a robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán? a. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni, b. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad nyílt lángot használni és gyúlékony anyagot elhelyezni, c. Robbanásveszélyre és tûzveszélyességre utaló RID veszélyességi bárcákkal ellátott kocsik fékállásán nem szabad dohányozni, nyílt lángot használni és gyúlékony anyagot elhelyezni, 114. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat, amelyek az 1, 1.4, 1.5, 1.6 sz. RID veszélyességi bárcával vannak ellátva, valamint az ilyen bárcával ellátott konténereket szállító vasúti kocsikat a tûzveszélyes árukat tartalmazó (a 4.1, 4.2, 4.3, 5.1 vagy 5.2 sz. RID veszélyességi bárcával ellátott) kocsiktól mennyi védôkocsival kell legalább elválasztani? a. 2 db 4 tengelyû, vagy 1 db 6- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani. b. 2 db 2 tengelyû, vagy 1 db 4- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani. c. 3 db 2 tengelyû, vagy 2 db 4- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani Mennyi és milyen kocsit kell védôkocsiként besorozni a RID 1.6 sz. veszélyességi osztályba sorolt áruval rakott kocsi és a RID 2.1. sz. veszélyességi osztályba sorolt áruval rakott kocsi közé? a. 2 db 4 tengelyû, vagy 1 db 6- vagy többtengelyû védôkocsit. b. 3 db 2 tengelyû, vagy 2 db 4- vagy többtengelyû védôkocsit. c. 2 db 2 tengelyû, vagy 1 db 4- vagy többtengelyû védôkocsit Hogyan kell elválasztani a RID 2.1, 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2 sz. veszélyességi bárcával ellátott rakott kocsikat és a RID 1, 1.4, 1.5, 1.6 sz. veszélyességi bárcával ellátott rakott kocsikat egymástól? a. 2 db 4 tengelyû, vagy 1 db 6- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani. b. 2 db 2 tengelyû, vagy 1 db 4- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani. c. 3 db 2 tengelyû, vagy 2 db 4- vagy többtengelyû védôkocsival kell egymástól elválasztani Ha egy vonatban robbanásveszélyes áruval rakott kocsi és tûzveszélyes bárcával ellátott kocsi kerül továbbításra, akkor ezeket hova kell a vonatba sorozni? a. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsik elé kell sorozni. b. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsik mögé kell sorozni. c. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat és a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsikat a vonat végén kell továbbítani Hova kell a vonatba besorozni a robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat, ha a vonatba tûzveszélyes bárcával ellátott kocsi is továbbításra kerül? a. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsik elé kell sorozni. b. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsik mögé kell sorozni. c. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsikat és a tûzveszélyes bárcával ellátott kocsikat a vonat végén kell továbbítani Mennyi ideig szabad a radioaktív anyagra utaló veszélyességi bárcával ellátott kocsik közelében 2 méteren belül tartózkodni? a. A kocsi közelében 2 méteren belül nem szabad 3 percnél hosszabb ideig tartózkodni. b. A kocsi közelében 2 méteren belül nem szabad huzamosabb ideig tartózkodni. c. A kocsi közelében 2 méteren belül nem szabad 5 percnél hosszabb ideig tartózkodni Milyen kocsikat szabad védôkocsiként alkalmazni? a. Védôkocsiként lehetôleg olyan kocsit szabad használni, amely védelmet kevésbé igényel (nem veszélyes áruval rakott, amelyen nincs a RID 1-9 sz. veszélyességi bárca egyike sem). Védôkocsiként felhasználható a vonalainkon közlekedô tengelyátszerelt kocsik közvetítô kocsija is b. Védôkocsiként általában olyan kocsit szabad használni, amely védelmet nem igényel (nem veszélyes áruval rakott, amelyen nincs a RID 1-9 sz. veszélyességi bárca egyike sem). Védôkocsiként felhasználható a vonalainkon közlekedô tengelyátszerelt kocsik közvetítô kocsija is c. Védôkocsiként mindig csak olyan kocsit szabad használni, amely védelmet nem igényel (nem veszélyes áruval rakott, amelyen nincs a RID 1-9 sz. veszélyességi bárca egyike sem). Védôkocsiként felhasználható a vonalainkon közlekedô tengelyátszerelt kocsik közvetítô kocsija is 121. Mire utal a RID azonosító tábla felsô száma? a. az anyag tulajdonságára utal, b. a védôkocsik számára. c. a veszély jellegére és mértékére utal, 122. A narancssárga RID azonosító tábla felsô száma mit jelöl? a. A RID azonosító tábla felsô száma az anyag tulajdonságára utal. b. A RID azonosító tábla felsô száma a veszély jellegére és mértékére utal. c. A RID azonosító tábla felsô száma az anyag tulajdonosára utal A narancssárga RID azonosító tábla alsó száma mit jelöl? a. Az alsó szám az anyag azonosító száma b. Az alsó szám a veszély jellegére utal, c. Az alsó szám a veszély mértékére utal Milyen tûzveszélyességi bárca a csúcsára állított fehér-vörös csíkozású négyszögben a felsô csúcsnál fekete lángnyelv, alatta négyes szám? a. Öngyulladásra hajlamos anyagok b. Gyúlékony szilárd anyagok (önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok) c. Gyúlékony gázok 125. Milyen tûzveszélyességi bárca a csúcsára állított vörös négyszögben a felsô csúcsnál fekete lángnyelv, alatta kettes szám? a. Gyúlékony gázok b. Öngyulladásra hajlamos anyagok c. Gyúlékony szilárd anyagok (önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok) 126. A robbanásveszélyes áruval rakott kocsik milyen veszélyességi osztályba tartoznak, és milyen színû bárcával vannak megjelölve? a. 1. sz. veszélyességi osztályba tartoznak és narancssárga színû bárcával vannak megjelölve. b. 2. sz. veszélyességi osztályba tartoznak és vörös színû bárcával vannak megjelölve. c. 1. sz. veszélyességi osztályba tartoznak és citromsárga színû bárcával vannak megjelölve Milyen bárca, amely csúcsára állított fehér színû négyszög a felsô részén halálfej és alatta kettes szám? a. Mérgezô gázok b. Nem gyúlékony, nem mérgezô gázok c. Maró anyagok Milyen tûzveszélyességi bárca a csúcsára állított sárga színû négyszög és a csúcsnál fekete lángnyelv, alatta ötös szám? a Öngyulladásra hajlamos anyagok 5.2. Gyúlékony folyékony anyagok b Szerves peroxidok 5.2. Gyúlékony folyékony anyagok c Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2. Szerves peroxidok.

15 A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA SZABAD VASUTAS Milyen bárca, amely csúcsára állított felsô része fehér, az alsó része fekete színû négyszög alakú, továbbá a felsô részén kémcsô és alatta nyolcas szám van? a. Mérgezô gázok, b. Nem gyúlékony, nem mérgezô gázok c. Maró anyagok Milyen tûzveszélyességi bárca a csúcsára állított vörös négyszögben a felsô csúcsnál fekete lángnyelv, alatta kettes szám? a. Mérgezô gázok b. Gyúlékony gázok c. Öngyulladásra hajlamos anyagok Milyen tûzveszélyességi bárca a csúcsára állított vörös négyszögben a felsô csúcsnál fekete lángnyelv, alatta hármas szám? a. Gyúlékony folyékony anyagok b. Mérgezô gázok c. Öngyulladásra hajlamos anyagok Milyen bárca, amely csúcsára állított négyszög, melynek felsô része fekete fehér csíkozású az alsó része fehér színû és alul egy kilences szám van? a. Fertôzô anyag b. Mérgezô anyag c. Különféle veszélyes anyagok és tárgyak Milyen távolságra kell elhelyezni a fékezô sarut a vágányon álló kocsitól? a. Az irány(rendezô)vágányon álló kocsisor elôtt olyan távolságban kell a féksarut a sínszálra helyezni, hogy a guruló kocsi megállítása és a féksarunak a kerék alól történô eltávolítása után az újból mozgásba jövô kocsi kárt okozó felgyorsulás nélkül érkezzen az álló kocsisorhoz b. Az irány(rendezô)vágányon álló kocsisor elôtt olyan távolságban kell a féksarut a sínszálra helyezni, hogy a guruló kocsi megállítása és a féksarunak a kerék alól történô eltávolítása után az újból mozgásba jövô kocsi legfeljebb 5 km/h sebességgel érkezzen az álló kocsisorhoz c. Az irány(rendezô)vágányon álló kocsisor elôtt olyan távolságban kell a féksarut a sínszálra helyezni, hogy a guruló kocsi megállítása és a féksarunak a kerék alól történô eltávolítása után az újból mozgásba jövô kocsi legfeljebb 5 km/h sebességgel érkezzen az álló kocsisorhoz Ívekben hol kell a sarut elhelyezni? a. Ívekben a féksarut az ív külsô oldalán lévô sínszálra kell rátenni, mert így kisebb a lelökés veszélye. b. Ívekben a féksarut az ív belsô oldalán lévô sínszálra kell rátenni, mert így kisebb a lelökés veszélye. c. Ívekben a féksarut az ív belsô és külsô oldalán is a sínszálra kell tenni, mert így kisebb a lelökés veszélye Végállomásra érkezett vonatot hogyan kell megfutamodás ellen biztosítani? a. A végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatok szerelvényét, továbbá az elegyrendezést végzô szolgálati helyeken a technológiai szünet, csökkentett üzemvitel idôtartama alatt az Állomási Végrehajtási Utasításban kijelölt vágányokon álló mozdony nélküli szerelvényeket, kocsikat (jármûveket), kocsicsoportokat (jármûcsoportokat) a vágányokon álló jármûvek közül az elsô kettô és az utolsó kettô kocsi (jármû) kézi-, illetve rögzítôfékjének meghúzásával kell megfutamodás ellen biztosítani. Abban az esetben, ha az elsô kettô, illetve az utolsó kettô jármû között kézi-, illetve rögzítôfék nélküli jármû is van, vagy a kézi-, illetve rögzítôfék használhatatlan, akkor ezeknél a jármûveknél a megfutamodás elleni biztosítást jármûvenként egy-egy db rögzítôsaruval kell végrehajtani. A rögzítôsarukat a vágányon álló jármû(vek), kerekei alá úgy kell elhelyezni, hogy a vágányról történô jármûmegfutamodást megakadályozzák. b. A végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatok szerelvényét, továbbá az elegyrendezést végzô szolgálati helyeken a technológiai RAJTA VAGYUNK! szünet, csökkentett üzemvitel idôtartama alatt az Állomási Végrehajtási Utasításban kijelölt vágányokon álló mozdony nélküli szerelvényeket, kocsikat (jármûveket), kocsicsoportokat (jármûcsoportokat) a vágányokon álló jármûvek közül az elsô három és az utolsó három kocsi (jármû) kézi-, illetve rögzítôfékjének meghúzásával kell megfutamodás ellen biztosítani. Abban az esetben, ha az elsô három, illetve az utolsó három jármû között kézi-, illetve rögzítôfék nélküli jármû is van, vagy a kézi-, illetve rögzítôfék használhatatlan, akkor ezeknél a jármûveknél a megfutamodás elleni biztosítást jármûvenként egy-egy db rögzítôsaruval kell végrehajtani. A rögzítôsarukat a vágányon álló jármû(vek), kerekei alá úgy kell elhelyezni, hogy a vágányról történô jármûmegfutamodást megakadályozzák. c. A végállomásra vagy feloszlató állomásra érkezett vonatok szerelvényét, továbbá az elegyrendezést végzô szolgálati helyeken a technológiai szünet, csökkentett üzemvitel idôtartama alatt az Állomási Végrehajtási Utasításban kijelölt vágányokon álló mozdony nélküli szerelvényeket, kocsikat (jármûveket), kocsicsoportokat (jármûcsoportokat) a vágányokon álló jármûvek közül az elsô három és az utolsó kettô kocsi (jármû) kézi-, illetve rögzítôfékjének meghúzásával kell megfutamodás ellen biztosítani. Abban az esetben, ha az elsô három, illetve az utolsó kettô jármû között kézi-, illetve rögzítôfék nélküli jármû is van, vagy a kézi-, illetve rögzítôfék használhatatlan, akkor ezeknél a jármûveknél a megfutamodás elleni biztosítást jármûvenként egy-egy db rögzítôsaruval kell végrehajtani. A rögzítôsarukat a vágányon álló jármû(vek), kerekei alá úgy kell elhelyezni, hogy a vágányról történô jármûmegfutamodást megakadályozzák A forgalmi vágányokon összeállított vonatokban, vagy egyes kocsikon végzendô javítás megkezdése elôtt a munkát vezetô vagy végzô dolgozó mi szerint köteles engedélyt kérni a munkák elvégzésére? pont a. A forgalmi vágányokon összeállított vonatokban, vagy egyes kocsikon végzendô javítás megkezdése elôtt a munkát vezetô vagy végzô dolgozó az ÁVU elôírásai szerint köteles engedélyt kérni a munkák elvégzésére. Az engedélyt kérônek a munka befejezésérôl ugyanezen elôírások szerint kell értesítést adnia. A vonatban végzett javítás befejezésérôl a váltókezelôt az ÁVU-ban meghatározott módon értesíteni kell. b. A forgalmi vágányokon összeállított vonatokban, vagy egyes kocsikon végzendô javítás megkezdése elôtt a munkát vezetô vagy végzô dolgozó az F.2. sz. Utasítás, valamint az ÁVU elôírásai szerint köteles engedélyt kérni a munkák elvégzésére. Az engedélyt kérônek a munka befejezésérôl ugyanezen elôírások szerint kell értesítést adnia. A vonatban végzett javítás befejezésérôl a forgalmi szolgálattevôt az ÁVU-ban meghatározott módon értesíteni kell. c. A forgalmi vágányokon összeállított vonatokban, vagy egyes kocsikon végzendô javítás megkezdése elôtt a munkát vezetô vagy végzô dolgozó az F.1. sz. Utasítás, valamint az ÁVU elôírásai szerint köteles engedélyt kérni a munkák elvégzésére. Az engedélyt kérônek a munka befejezésérôl ugyanezen elôírások szerint kell értesítést adnia. A vonatban végzett javítás befejezésérôl a forgalmi szolgálattevôt az ÁVU-ban meghatározott módon értesíteni kell. Megoldókulcs: 1/C, 2/A, 3/B, 4/B, 5/A, 6/C, 7/C, 8/B, 9/C, 10/C, 11/B, 12/A, 13/A, 14/B, 15/C, 16/A, 17/C, 18/B, 19/C, 20/C, 21/A, 22/A, 23/C, 24/A, 25/C, 26/B, 27/B, 28/A, 29/A, 30/A, 31/C, 32/C, 33/B, 34/B, 35/A, 36/C, 37/C, 38/A, 39/B, 40/A, 41/C, 42/A, 43/B, 44/A, 45/C, 46/A, 47/B, 48/A, 49/A, 50/B, 51/C, 52/C, 53/A, 54/B, 55/C, 56/B, 57/A, 58/A, 59/C, 60/B, 61/C, 62/B, 63/C, 64/A, 65/B, 66/B, 67/A, 68/A, 69/C, 70/A, 71/C, 72/B, 73/A, 74/C, 75/A, 76/C, 77/C, 78/A, 79/B, 80/A, 81/B, 82/B, 83/A, 84/B, 85/B, 86/A, 87/C, 88/A, 89/C, 90/C, 91/C, 92/A, 93/B, 94/A, 95/C, 96/B, 97/B, 98/A, 99/A, 100/C, 101/C, 102/C, 103/B, 104/A, 105/B, 106/C, 107/A, 108/B, 109/B, 110/C, 111/A, 112/A, 113/C, 114/B, 115/C, 116/B, 117/A, 118/A, 119/B, 120/C, 121/C, 122/B, 123/A, 124/B, 125/A, 126/A, 127/A, 128/C, 129/C, 130/B, 131/A, 132/C, 133/A, 134/B, 135/B, 136/B Az összeállítást Czentnár Béla készítette.

16 16 SZABAD VASUTAS A VASÚTI D OLGOZÓK S ZABAD S ZAKSZERVEZETE LAPJA A VODAFONE-RÉSZLETEKET KERESD A VDSZSZ TERÜLETI IRODÁIN AZ ALÁBBI VASÚTI SZÁMOKON: Budapest: Dózsáné Bernáth Beatrix Debrecen: Nagy Gábor Miskolc: Cseh Béla, Farkasfalvi Vilmos Pécs: Horváth Gabriella Szeged: Veréb Olga, dr. Pusztai Edit Szombathely: Derdák Jánosné Záhony: Simonné Balogh Emese A VASÚTI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETÉNEK ÉRDEKVÉDELMI LAPJA Felelôs kiadó: Gaskó István; Fôszerkesztô: Huszta Krisztián; Tervezô szerkesztô: Károlyi Marianna Nyomda: A szerkesztôség címe, telefonszámai: H-1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Üzemi telefon: , Tel.: , info@vdszsz.hu; B/SZL/43/91; Megjelenik 15 ezer példányban.