MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár. Pénzmosás elleni szabályzata

Átírás

1 MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár Pénzmosás elleni szabályzat MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár Pénzmosás elleni szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról (IT-24)

2 dr. Széki Zsuzsa IT elnök a MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár Igazgatótanácsa nevében MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Verzió Módosítás Elfogadó Készítette Jóváhagyó leírása határozat Hatálybalépés 1.0 Első kiadás Igazgatótanács 5/2016. (XII.19.) Pontosítás Igazgatótanács 5/2017. (II.23.) Pontosítás Igazgatótanács../2017. (V...) Teljes módosítás jogszabályi változás miatt Igazgatótanács../2017. (IX.25) /68. oldal

3 Tartalomjegyzék I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA... II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA... III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK... IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK RÉSZ: PMT. SZERINTI RENDELKEZÉSEK... V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA... V.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség... V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések... V.2.1 Általános szabályok... V.2.2. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése (normál ügyfél-átvilágítás)... V.2.3. Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek... V.2.4. Benyújtandó dokumentumok... V.2.5. A tényleges tulajdonosok azonosítása... V.2.6. Monitoring, megerősített eljárás... V.2.7. Az üzleti kapcsolat megszüntetésének esetei... V.2.8. Az ügyfélszámla zárolásának esete... V.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás... V.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás... V.4.1. Személyesen meg nem jelenő ügyfél... V.4.2. Kiemelt közszereplők átvilágítása... V.4.3. Minden egyéb esetben... V.5. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás... V.6. A pénzátutalásokat kísérő adatok... V.7. Auditált elektronikus hírközlő eszköz használata... V.8. Belső kockázatértékelés... V.9. Ügyfelek kockázati besorolásának végrehajtása... V.10. Kockázatértékelés felülvizsgálata... VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG... VI.1. A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok... VI.1.1. Ügylet felfüggesztése... VI.1.3. Mentesség... VI.2. A felfedés tilalma... VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER... VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer... VIII. Kijelölt személy RÉSZ: KIT. SZERINTI RENDELKEZÉSEK... IX. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA... X. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA... X.1. Szűrő-monitoring rendszer... X.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján... X.3. A vagyon befagyasztása... XI. Kijelölt személy... 3/68. oldal

4 3. RÉSZ: A PMT. ÉS A KIT. SZERINTI KÖZÖS RENDELKEZÉSEK... XII. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei... XIII. Adatvédelem, nyilvántartás... XIV. Képzési program... I. számú melléklet azonosítási adatlapok számú melléklet ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata számú melléklet ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata számú melléklet tényleges tulajdonosok kiemelt közszereplői nyilatkozata számú melléklet kiemelt közszereplő nyilatkozat számú melléklet - Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról számú melléklet Az FIU elérhetőségei számú melléklet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei számú melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján... 4/68. oldal

5 MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár Pénzmosás elleni szabályzat I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA A jelen Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a MOK Kegyeleti Önsegélyező Pénztár (a továbbiakban: Pénztár) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján egységes rendbe foglalni és szabályozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos önsegélyező pénztári tevékenységeket, valamint biztosítani, hogy a Pénztár valamennyi alkalmazottja a Pmt.-ben meghatározott átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni. II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA II.1. Személyi hatály A Szabályzat személyi hatálya a Pénztár alkalmazottaira terjed ki. II.2. Tárgyi hatály A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló önkéntes önsegélyező pénztári tevékenységekre, az ügyfelek kockázati besorolására, átvilágítására és monitorozására, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, az ügyletek felfüggesztésére, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására. II.1. Időbeli hatály A Szabályzat, illetve módosítása a Pénztár Igazgatótanácsa által történő elfogadását követően lép hatályba a Módosítások jegyzéke szerint. III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK Kapcsolódó jogszabályok: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.) a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), és évi IV. törvény, (a továbbiakban: régi Btk.) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és évi IV. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény,

6 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet, A nemzetgazdasági miniszter 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről (a továbbiakban: NGM rendelet) A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII.19) rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetéséről (a továbbiakban. MNB rendelet). E szabályzat alkalmazásában: IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. alkalmazott: e Szabályzat alkalmazásában a Pénztár vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja, foglalkoztatottja (munkavállalója és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy) és foglalkoztatási formától függetlenül a tagszervezője, 2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol; 3. auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer, 4. azonosítás: a Pmt. 7. (2) bekezdésében, a 8. (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése, 5. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 6. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról, b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás 6/68. oldal

7 irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére; 7. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség, 8. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, 9. Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat; 10. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak; 11. FIU: a Pmt. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi információs egységként működő hatóság (Financial Intelligence Unit), a Kit. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (7. számú melléklet); 12. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik; 13. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam, 14. hátramaradott: a pénztártag halála esetén a szolgáltatásra jogosult személy [a pénztártag Öpt. 2. (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója, azaz a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs]. 15. hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által készített fordítás, 16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t; 17. hivatalos fordítás: lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amin hivatalos záradék tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a fordítóirodához eljuttatott anyag szövegével megegyezik (akkreditált fordítóiroda által). 18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany; 19. kedvezményezett: az Öpt. 16/A. -a szerinti haláleseti kedvezményezett; 20. kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. 21. fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője, 7/68. oldal

8 d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja, e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja, f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei, g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja, h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja. 22. kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője. 23. kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre, 24. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás; 25. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni; 26. megerősített eljárás: az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring; 27. MNB: a Pmt. 5.. a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv; 28. monitoring: az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése; 29. munkáltatói tag: a Pénztár Öpt. 12. (1) bekezdés szerinti ügyfele (az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja; 30. NAV: Nemzeti Adó- és Vámhivatal 31. pénzmosás: a régi Btk /A. -ában, illetve a Btk ában meghatározott elkövetési magatartások; 32. pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat: a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása felmerülésének valószínűsége és hatása, 33. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 8/68. oldal

9 Központi Hivatala szervezetében működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) látja el a pénzügyi információs egység feladatait (7. számú melléklet); 34. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (hatóság): a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala szervezetében működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) látja el a korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv egység feladatait (7. számú melléklet); 35. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés: a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása, b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás; 36. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja; 37. pénzügyi szolgáltató: a) a pénzügyi vállalkozás, b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében, c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénz-forgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, e) az utalványkibocsátó, f) a pénzváltó iroda, g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében, h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meg-határozott többes ügynök és alkusz, i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz, j) a befektetési vállalkozás, k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében, l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében; 38. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás; 39. pénztártag: a Pénztár Öpt. 11. (1) bekezdése szerinti tagja, aki a Pénztár ügyfele 40. Pénztár vezetője: az a természetes személy, aki a Pénztár képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy a Pénztáron belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; 9/68. oldal

10 41. Pénztár belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a Pénztár vezetője által a belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével: a) megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint b) megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon; 42. proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása; 43. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Guyana, Irak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Szíria, Uganda, Vanuatu, Irán, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jemen); 44. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély; 45. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése; 46. szokatlan ügylet: olyan ügylet, a) amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, b) amelynek nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja, c) amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, nagysága. 47. tagsági jogviszony: a pénztártag ügyfél által az Öpt. szerinti létesített jogviszony 48. tagszervező: a Pénztár részére az Öpt. 11/A. (1) bekezdés szerint tagszerzést végző természetes személy, jogi személy; 49. támogató: az Öpt. 17. (1) bekezdés szerinti természetes vagy jogi személy; 50. terrorizmus finanszírozása: a régi Btk (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk ában meghatározott elkövetési magatartások; 51. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást; 52. tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk.) 8:2. (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a 10/68. oldal

11 közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, d) alapítványok esetében az a természetes személy, i. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, ii. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy iii. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében i. a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ii. a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, iii. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá iv. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; 53. uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések; 54. ügyfél: aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad 55. ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, 56. ügylet: a) az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy b) az ügyleti megbízás. 57. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony; 58. üzleti kapcsolat: az ügyfél és a Pénztár között az Öpt. szerinti önsegélyező pénztári igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony 11/68. oldal

12 1. RÉSZ: PMT. SZERINTI RENDELKEZÉSEK V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA V.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség A Pénztár köteles ügyfeleit átvilágítani: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a) -b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Ide értendő az az eset is, amikor az ügyfél valamely adata (pl. neve, lakcíme, székhelye stb.) vagy a nem természetes személy ügyfél tulajdonosi szerkezete változik. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél ügyvezetésében, képviselőiben változás következik be, ellenőrizni kell, hogy az ügyfélátvilágítás során rögzített adatokban, vagy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat alapjául szolgáló körülményekben nem történt-e változás. Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az együttes értékük eléri a forintot. A Pénztár speciális helyzetéből adódóan az ügyfél és kedvezményezettek (ezek képviselői, meghatalmazottjai) ügyfél-átvilágítását is el kell végezni. Az Öpt. és a Pmt. előírásai alapján a Pénztár tipikus ügyfelei: pénztártag hátramaradott kedvezményezett munkáltatói tag támogató V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések V.2.1 Általános szabályok Fő szabályként az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt kell lefolytatni. Az ellenőrzés az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig kell befejezni. 12/68. oldal

13 A szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni kell. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a jogviszonyból eredő jogait érvényesíti. A Pénztár törekszik arra, hogy a tagsági jogviszony létesítésekor a pénztártag ügyfele ügyfélátvilágítását végrehajtsa. A Pénztár a tagsági jogviszony létesítését az V.2.2. pontban foglalt, természetes személy ügyfelekre előírt adatok közlését és rögzítését követően létrehozza, a pénztártag fenti előírásra vonatkozó írásbeli tájékoztatása mellett. Az adatok rögzítése (azonosítás) távollévő ügyfél által kitöltött, aláírt és a Pénztár részére eredeti példányban megküldött Belépési nyilatkozat és az 1. számú melléklet szerinti Belépési nyilatkozat Azonosítási adatlap (A) nyomtatvány alapján is megtörténhet. A tagsági jogviszony létrehozható akkor is, ha a távollévő ügyfél által benyújtott fenti nyomtatványok az V.2.2. pontban foglalt adatokat nem tartalmazzák teljes körűen (pl. azonosító okmány számok hiányoznak), de az ügyfél egyedi azonosítása a nyilvántartásokban történő rögzítéshez a megadott adatok alapján egyértelmű. A Pmt. 13. (6) bekezdése alapján a Pénztár jogosult az Öpt. szerinti tagsági jogviszony létrehozására és az egyéni számla megnyitására az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése hiányában is, mivel biztosítja, hogy a pénztártag illetve a kedvezményezett (haláleseti kedvezményezett, hátramaradott) személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásig nem részesülhet kifizetésben (szolgáltatásban). A Pénztár biztosítja, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében 5 évente ellenőrzi az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten el kell végezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Pénztár tájékoztatja ügyfeleit, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról. A tájékoztatás módja, formája és csatornája: pénztártag ügyfelek esetében a belépési nyilatkozaton, az azonosítási adatlapon, továbbá az éves számlaértesítőn írásban hívja fel a figyelmet, munkáltatói tag, támogató ügyfelek esetében írásban, a munkáltatói, támogatói szerződésben, folyamatosan minden ügyfele részére a Pénztár internetes honlapján kihelyezett Tájékoztatóval 13/68. oldal

14 Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni. Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már megtörténtek, jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került, és amennyiben az ügyfél adatai, iratai megváltozásakor a változást a Pénztár részére írásban bejelentette nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban. Egymással ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások rögzítése érdekében a pénztártag számlájára történő befizetés esetén a megbízás teljesítésekor rögzíteni szükséges az az alábbi adatokat: Természetes személy: családi és utónév születési hely és idő ügyleti megbízás tárgya és összege Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: név és rövidített név székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe, ügyleti megbízás tárgya és összege V.2.2. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése (normál ügyfél-átvilágítás) Az V.1 pontban felsorolt esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani kell, és el kell végezni a személyazonosságuk igazoló ellenőrzését. Ennek során a rájuk, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat kell rögzíteni az 1. számú melléklet szerinti alábbi Azonosítási adatlap nyomtatványokon: 1/A melléklet szerinti azonosítási nyomtatvány: a belépési nyilatkozat része, a belépő tagok részére 1/B melléklet szerinti azonosítási nyomtatvány: természetes személyek részére (pénztártag, hátramaradott, kedvezményezett, egyéb) a belépési nyilatkozat része, a belépő tagok részére 14/68. oldal

15 1/C melléklet szerinti azonosítási nyomtatvány: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is) ügyfél azonosítási adatlapja Természetes személy esetén: 1. családi- és utónév, 2. születési családi és utónév, 3. állampolgárság, 4. születési hely és idő 5. anyja születési neve 6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely 7. azonosító okmány száma és típusa, az okmány érvényességi ideje Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: 1. név, rövidített név, 2. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe, 3. főtevékenység, 4. képviseletére jogosultak neve és beosztása, 5. kézbesítései megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai, 6. cégjegyzékszám vagy egyéb jogi személy esetén a nyilvántartásba vételéről, vagy bejegyzéséről szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma, 7. adószám Az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan: 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama, 2. ügylet esetén a megbízás tárgya és összege 3. a teljesítés körülményei A Pénztár kiemelt közszereplőnek minősülő pénztártag esetében, külföldi állampolgár pénztártag esetében, továbbá forint feletti eseti jellegű saját befizetés esetén kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását. Az azonosítási adatlapokat és a bemutatott okiratokról készített másolatokat az ügyféldossziéban kell elhelyezni. V.2.3. Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek Kötelező a vezetői jóváhagyás az üzleti kapcsolat létesítéséhez, illetve az ügyleti megbízás teljesítéséhez: a) tagsági jogviszony létesítésének szándéka lakóhely nélküli (lakcímet igazoló igazolványában címzett ismeretlen bejegyzéssel szereplő), külföldi állampolgár vagy külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy esetén; 15/68. oldal

16 b) tagsági jogviszony létesítése szándéka stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgára, vagy ilyen országban lakóhellyel rendelkező személy tekintetében; c) tagsági jogviszony létesítésének szándéka kiemelt közszereplő által; d) tagsági jogviszony létesítése céljából a belépni kívánó természetes személy helyett más természetes személy szándékozik eljárni; e) az V.4.1. pont szerinti személyesen meg nem jelenő ügyfél; f) az V.4.2. pont szerinti természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőként nyilatkozik; g) a Pénztár szolgáltatását igénybe vevő személy c) vagy d) pontbeli ügyfélnek minősül; h) a pénztártag részére forintot meghaladó eseti befizetés érkezik; i) munkáltatói szerződés, támogatói szerződés kötésének szándéka stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás tekintetében. A vezetői jóváhagyást a)-e) esetekben Müller István, a Pénztár Igazgatótanácsának tagja, f)-i) esetekben Folkmayer Tibor, a Pénztár Igazgatótanácsának tagja végzi. V.2.4. Benyújtandó dokumentumok A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyintéző köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását, továbbá köteles ellenőrizni azok érvényességét: Természetes személy esetén: 1. magyar állampolgár esetében: személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, 2. külföldi állampolgár esetében: úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy fent megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okirat, hogy: 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, 2. belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, 3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén: 16/68. oldal

17 1. cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okirata. Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni annak megtörténtét, és a Pénztár köteles rögzíteni a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is. A bemutatott okiratról másolatot kell készíteni. A lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány -ról másolat nem készíthető, a Pénztár az azon szereplő adatot nem jogosult kezelni. A Pénztár az azonosító okmányok érvényességi idejét, annak céljának feltüntetése mellett (pl. okmány lejártának ellenőrzése érdekében) rögzíti. A bemutatott okiratokról készített másolatokat az ügyféldossziéban, az azonosítási adatlap mellé kell elhelyezni. A Pénztár a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében természetes személy ügyfelek tekintetében a bemutatott dokumentumok alapján a lakóhely nélküli (lakcímet igazoló igazolványában címzett ismeretlen ) bejegyzéssel szereplők vonatkozásában minden esetben, továbbá ha a természetes személy személyazonosságára vonatkozóan kétség merül fel, ellenőrzést végez az alábbi, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások alapján: Központi Okmányiroda, Belügyminisztérium Okmányfelügyeleti Főosztály (úti okmányok nyilvántartása Központi Okmányiroda, Belügyminisztérium Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztály (személyi adat- és lakcímnyilvántartás) A Pénztár a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor (tipikusan a munkáltatói taggal történő szerződéskötéskor) a bemutatott dokumentumok alapján minden esetben ellenőrzést végez az alábbi, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások alapján: az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat céginformációs szolgáltatása ( a civil szervezetek Országos Bírósági Hivatal által működtetett interneten elérhető közhiteles nyilvántartása és az országos névjegyzéke ( a NAV honlapján elérhető közérdekű adatok (adóalanyok lekérdezése): 17/68. oldal

18 interneten elérhető egyéb adatbázisok, nyilvántartások V.2.5. A tényleges tulajdonosok azonosítása Az ügyfél-átvilágítás során a természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni a 2. számú melléklet szerinti Tényleges tulajdonosi nyilatkozat nyomtatványon, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Pénztártag ügyfél esetében a belépési nyilatkozat, továbbá az azonosítási adatlap tartalmazza, hogy a természetes személy ügyfél saját maga nevében jár el. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján köteles írásban nyilatkozni a 3. számú melléklet szerinti Tényleges tulajdonosi nyilatkozat nyomtatványon a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. A nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat kell rögzíteni: Természetes személy ügyfél esetén: 1. családi és utónevét, 2. születési családi és utónevét, 3. állampolgárságát, 4. születési helyét, idejét, 5. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén: 1. családi és utónevét, 2. születési családi és utónevét, 3. állampolgárságát, 4. születési helyét, idejét, 5. lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét, 6. a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét. Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, köteles kitöltetni a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot a 4. számú melléklet szerinti Tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozat nyomtatványon. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül kiemelt közszereplőnek. A Pénztár a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében az V.2.4 pont szerinti nyilvántartások alapján a tényleges tulajdonos személyére vonatkozóan is ellenőrzést végez. Amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, úgy az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani. 18/68. oldal

19 Kétség akkor merülhet fel, ha a tényleges tulajdonosként olyan személy kerül megjelölésre, aki: - a médiából köztudomásúan megismerhető adatok alapján nem létező vagy fiktív - aki a Pénztár eljáró munkatársa előtt ismerten elhunyt - aki a Pénztár eljáró munkatársa előtt ismerten nem létező személy. A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a Pénztár törvény alapján adatigénylésre jogosult. A Pénztár az V.2.4. pont szerinti nyilvántartásokat használja ellenőrzésre. Jogi személy ügyfél képviselőjének tényleges tulajdonosról szóló nyilatkoztatása mellőzhető, ha az ügyfél többségi magyar állami tulajdonú vállalat, és a Pénztár az ügyfél adatait a nyilvános cégnyilvántartásból ellenőrizni tudja. Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva a legalább 25 %-os részesedési aránnyal vagy szavazati joggal rendelkeznek, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére. V.2.6. Monitoring, megerősített eljárás Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésére álló adatokkal. Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre: szokatlanul nagy összegű ( forintot meghaladó eseti) befizetés, olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. Az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérése keretében figyelni kell a pénztártag számlamozgásait. Amennyiben a pénztártag egyéni számlájának terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor (ide nem értve a hozamjóváírásokat), a Pénztár a V.2.8. pontban foglaltak szerint jár el. V Megerősített eljárás A megerősített eljárás az alábbiakat jelenti: További információ szerzése o az ügyfélről, 19/68. oldal

20 o a tervezett ügylet természetéről, o az ügyfél pénzügyi eszközéről és annak forrásáról, o a tervezett vagy végrehajtott ügylet céljáról, az ügyfélhez kötődő üzleti kapcsolatok számának és időzítésének kiemelt vizsgálata, és további vizsgálatok céljából ügylet kiválasztása. Az ügylet kiválasztása esetében a forintot meghaladó összegű ügyletet kell kiválasztani. A Pénztár tagdíj, munkáltatói tagdíjhozzájárulás, adomány befizetést készpénzben nem fogad, kifizetést készpénzben nem teljesít, ezért kizárólag bankszámla tranzakciók figyelése történik. Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését az alábbi esetekben megerősített eljárásban kell végrehajtani: személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén; nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság tekintetében; stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében; stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező pénztártag tekintetében; stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonos tekintetében; amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli; amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; V.2.7. Az üzleti kapcsolat megszüntetésének esetei Nem lehet üzleti kapcsolatot létesíteni, továbbá a már fennálló üzleti kapcsolatot meg kell szünteti, valamint az ügyletet nem lehet teljesíteni, ha a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll teljes körűen rendelkezésére, így, ha az ügyfél átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, azaz: az ügyfél a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot megtagadja, a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban az ügyfél ismételt írásbeli nyilatkozatát követően a kétség továbbra is fennáll, az ügyfél ismételt a tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát követő, V.2.4. pontban részletezett nyilvántartásokban történt ellenőrzés után fennmaradó kétség esetén, a pénzeszközök forrása a Pénztár számára megnyugtató módon nem tisztázódik. 20/68. oldal

21 V.2.8. Az ügyfélszámla zárolásának esete Amennyiben a pénztártag egyéni számlájának terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor (ide nem értve a hozamjóváírásokat), a Pénztár harminc napon belül írásban felhívja a pénztártagot az adatokban bekövetkezett változások írásbeli közlésére azzal, hogy az azonosító adatok közléséig a számlán megbízás teljesítésére nincs mód (a Pénztár a számlát zárolja). A zárolás ideje alatt csak befizetés kezdeményezése történhet, a kimenő megbízások korlátozásra kerülnek, azok teljesítésére nincs mód. Tekintettel arra, hogy a Pénztár szolgáltatása speciális jellegű (pénztártag halála esetén kegyeleti szolgáltatás finanszírozása, közösségi számla terhére), a felhívásnak eleget nem tevő pénztártag esetében az egyéni számla más pénztárba átlépéssel történő átvitele kerül korlátozásra. Az átléptetés csak abban az esetben történhet meg, ha a pénztártag az V.2.2. pont szerinti normál eljárásban átvilágításra nem kerül. A felhívásnak eleget nem tevő pénztártag egyéni számlájának korlátozása a pénztártag halálával feloldásra kerül, azzal, hogy a szolgáltatásra illetve kifizetésre jogosult hátramaradott illetve a haláleseti kedvezményezett részére kifizetés V.2.2. pont szerinti normál ügyfél-átvilágítást követően történhet. V.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pénztár egyszerűsített átvilágítást kizárólag alacsony kockázatot jelentő munkáltatói tag és támogató ügyfél esetében végez, amennyiben ügyfele: 1) a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - a Pmt. 1. (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll, 2) olyan társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, 3) a Pmt. 5. -ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv, 4) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a 3). pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv, 5) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve, A Pénztár ügyfeléről az alábbi adatokat rögzíti: a) nevét, rövidített nevét, b) székhelyének címét, c) főtevékenységét, d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, 21/68. oldal

22 e) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait, f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, g) adószámát. A Pénztár ügyfelétől a szerződéskötéskor kéri az V.2.4. pontban felsorolt okiratok bemutatását. Az ügyfélkapcsolat fennállása alatt a Pénztár a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi (ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is) az üzleti kapcsolat monitoring eljárás, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a Pénztárnak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. Amennyiben a feltételek már nem állnak fenn, a Pénztár elvégzi az ügyfél normál átvilágítását. V.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás A Pénztár az alábbi esetekben fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaz: amennyiben az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából; stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében, különösen az országok: - amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel; - amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma; - amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak; - amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek. amennyiben a természetes személy kiemelt közszereplőnek minősül; az ügyfél nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság; az ügyfél olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel; az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van, vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli, 22/68. oldal

23 amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik; A fenti esetekben a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően további ügyfélátvilágítási intézkedéseket is el kell végezni az alábbiak szerint: V.4.1. Személyesen meg nem jelenő ügyfél Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. A személyesen meg nem jelent ügyfél esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Pénztár V.2.3. pontban meghatározott vezetői jóváhagyását követően kerülhet sor. A Pénztár fordítás nélkül idegen nyelvű iratokat nem fogad el. Idegen nyelvű iratok esetében a Pénztár legalább hivatalos fordítást fogad el, és a hiteles fordítást is elfogadja. (A fordítás költségei az ügyfelet terhelik.) Apostille A külföldön kiállított okiratnak / magánokiratnak csak abban az esetben van a belföldön kiállított közokirattal / magánokirattal azonos bizonyító ereje, ha az illetékes magyar külképviseleti hatóság állította ki vagy hitelesítette, illetőleg felülhitelesítette, vagy amennyiben az okiratok kölcsönös elismerését nemzetközi egyezmény vagy jogszabály igazolja. Azok az államok, amelyek részesei az Apostille Egyezménynek (Hága, október 05. külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének /felülhitelesítésének/ mellőzéséről 1 ), elegendő, amennyiben a hatáskörrel rendelkező külföldi 1 Az Apostille-egyezményben részes államok folyamatosan frissített listája a honlapon található. 23/68. oldal

24 hatóság Apostille tanúsítvánnyal látja el az okiratot, vagyis ebben az esetben az Egyezményben részes államokban kiállított okirat hitelesítés/felülhitelesítés nélkül is elfogadható. Az Egyezményben részes államok tekintetében azt kell vizsgálni, hogy az okirat szabályszerűen ellátott-e a hitelesítési záradékkal (Apostille). A nem csatlakozott államok esetében az okiratokat hitelesítéssel/felülhitelesítéssel kell ellátni, amelyet a kiállítás országa szerinti illetékes hatóság vagy a magyar diplomáciai képviselet végez. A hatóságok által kiállított okiratok teljes elismeréséről szóló kétoldalú nemzetközi egyezmény vagy viszonossági gyakorlat alapján sem hitelesítésre/felülhitelesítésre, sem Apostille-ra nincs szükség (jelenleg az alábbi országok esetében: Franciaország, Görögország, Olaszország, Belgium, Ausztria, Finnország, Ciprus, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Törökország, Oroszország). Összefoglalva: a külföldön kiállított okiratoknak vagy Apostille-lal, vagy hitelesítéssel6felülhitelesítéssel kell rendelkeznie, vagy a teljes elismerésről szóló kétoldalú egyezményben szereplő országokból kell származniuk. Minden más esetben az okirat nem fogadható el. V.4.2. Kiemelt közszereplők átvilágítása A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot az 5. számú melléklet szerinti Kiemelt közszereplői nyilatkozat nyomtatványon tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a pénzeszközök forrására vonatkozó információt. Az ügyfél nyilatkoztatása nem mellőzhető. A kiemelt közszereplők nyilatkozatát az ügyféldossziéban, az azonosítási adatlap mellé kell elhelyezni. A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Pénztár V.2.3. pontban meghatározott vezetőinek jóváhagyását követően kerülhet sor. Az elektronikus nyilvántartásokhoz a Pénztár vezető tisztségviselői, feladatkörükben eljáró alkalmazottai és feladatkörében eljáró pénztárszolgáltató szervezet vezetői és alkalmazottai férhetnek hozzá. A kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat monitoringját megerősített eljárásban kell végrehajtani (V pont) 24/68. oldal

25 Azon természetes személy ügyfelek esetén, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kötelesek a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat rendelkezésre bocsátani, valamint a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumokat bemutatni. V.4.3. Minden egyéb esetben Az V.4.1.-V.4.2. pontokban nem szabályozott esetekben megerősített eljárást kell végrehajtani (V pont). V.5. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás A Pénztár más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét nem fogadja el, erre vonatkozó megállapodást más szolgáltatóval nem köt. V.6. A pénzátutalásokat kísérő adatok A bankszámlán zajló forgalomra vonatkozó szabályozást a Pénztár pénzkezelési szabályzata tartalmazza. V.7. Auditált elektronikus hírközlő eszköz használata A Pénztár auditált elektronikus hírközlő eszközt nem használ ügyfél-átvilágítási eljárása során. 25/68. oldal

26 V.8. Belső kockázatértékelés Meglévő kockázati profil A Pénztár tevékenységét kezdő pénztár, ezért múltbeli tapasztalatok nem állnak rendelkezésre a kockázati profil megalkotására. Az önkéntes pénztári szektorban megismert tapasztalatok az ügyfelek részéről bűnelkövetői szándék és hajlamosság arányait tekintve ritka, amelyek inkább pénzügyi jellegű csalások, mintsem pénzmosási jellegűek. A NAV PEII által közzétett statisztikai jelentések is azt mutatják, hogy az önkéntes pénztárakban nem jellemző a pénzmosás, és terrorizmus finanszírozás gyanús esemény, az eddigi beérkezett bejelentések száma is alacsony. Ennek fő oka a pénztárak jogszabályban rögzített, feltételekhez rögzített kifizetési lehetőségei (szolgáltatásai), amelyek összegszerűségben és/vagy a befizetéstől a kifizetésig kötelezően eltöltött különböző várakozási időkben szűk mozgásteret biztosítanak az ügyfeleknek. A pénztárak ügyfél-átvilágítási kötelezettségére is tekintettel a bűnelkövetők, az azonosítási kötelezettségről való tudomásszerzéskor vélhetően nem pénztári megtakarításokon keresztül követik el a pénzmosást, és terrorizmus finanszírozás, illetve igyekeznek azt elkerülni. A Pénztár speciális önkéntes pénztár: kizárólag kegyeleti szolgáltatást nyújt (azt finanszírozza) az alábbiak szerint. A Pénztár közösségi és egyéni szolgáltatása a hátramaradottak segélyezése a pénztártag halála esetén. A szolgáltatást igénybe vevők köre korlátozott: hátramaradott mint a Pénztár szolgáltatásának a jogosultja kizárólag az elhunyt pénztártag Öpt. 2. (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója lehet (a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs). A Pénztár szolgáltatásainak forrását a Pénztárba teljesített tagdíjbefizetések (egységes, kiegészítő és többlet tagdíj befizetések pénztártag által és/vagy munkáltatói hozzájárulás formájában történő megfizetése) és azok hozamai képezik. A befizetett egységes és kiegészítő tagdíj fedezeti alapra eső része az egyéni számláról a közösségi számlára kerül átvezetésre, az kizárólag közösségi szolgáltatás alapját képezi. A közösségi szolgáltatást a hátramaradottak igényelhetik és konkrét összeghez kötött: - Bronz Szolgáltatási Csomag: Ft - Ezüst Szolgáltatási Csomag: Ft - Gránit Szolgáltatási Csomag: Ft - Senior Szolgáltatási csomag: Ft A Pénztár szolgáltatásait várhatóan döntően kizárólag közösségi szolgáltatás formájában nyújtja. A befizetett többlet tagdíj fedezeti alapra eső része és az adóvisszatérítés az egyéni számlán kerül jóváírásra, az nem szolgál a közösségi számla forrásául, az alábbi célokra használható fel: 26/68. oldal

27 szolgáltatás, hátramaradott részére átlépés más pénztárba tag által (várhatóan nem jellemző, mivel a közösségi szolgáltatásra való jogosultságát elveszti, díjvisszatérítést sem kap) kifizetés kedvezményezett részére, amennyiben a hátramaradott azt szolgáltatásra nem használta fel. A Pénztár a várhatóan egyéni számláról is finanszírozott szolgáltatásait sem esetszámban sem összegszerűségben nem minősíti jelentősnek. A szolgáltatás speciális jellege (pénztártag halála esetén nyújtható, kifizetés a pénztártag halála esetén történik), a szolgáltatás finanszírozás szigorú előírásai (tag halálának igazolása, kizárólag számla ellenében történő kifizetés, pénzkezelésre nem kerül sor, készpénzes kifizetés kizárt) alacsony (nem jelentős) kockázati besorolást eredményez. Az egyéni számla esetleges egyenlegének nem szolgáltatási célú felhasználásának lehetőségei korlátozottak, csak ügyfél-átvilágítást követően teljesíthetők. A Pénztár kockázatértékelése során az alábbi kockázati kategóriákat különbözteti meg: a) alacsony (nem jelentős) b) átlagos c) magas A Pénztár a következő fenyegetettségekkel (kockázati típusok) néz szembe. Termékkockázat (szolgáltatás jellege) A Pénztár tevékenységének jellegéből adódóan és figyelemmel a V.8. pont Meglévő kockázati profil alatt leírtakra a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat rendkívül alacsony: a befizetések döntően pénztártagoktól vagy szerződött és átvilágított munkáltatóktól, támogatóktól érkeznek a befizetések bankszámáról érkeznek (pénztártag, szerződött munkáltató, támogató), amely esetben a számlavezető bank átvilágította a számlatulajdonost) a közösségi számláról kifizetés kizárólag a pénztártag halála esetén történik a hátramaradott részére, a kifizetésre számla, bizonylat ellenében kerül sor, a szolgáltatások, kedvezményezetti kifizetések, átlépés miatti kiutalások belföldi bankszámlára történő utalással teljesülnek (pénzkezelés nem merül fel, készpénz kifizetés kizárt). A Pénztár szolgáltatása a pénztári szektorban is speciális: egyfajta, egyedi jellegű szolgáltatásra korlátozódik, amely a pénztártag ügyfél halála esetén nyújtható. A Pénztár határon átnyúló szolgáltatást nem végez. A kockázat, fenyegetés a fentiek alapján alacsony, nem jelentős. Átlagos a termék (szolgáltatási) kockázat amennyiben az ügyleti megbízás (befizetés, kifizetés) a ,- Ft-ot meghaladja, de az Ft-ot nem éri el 27/68. oldal

28 Magas a termék (szolgáltatási) kockázat: amennyiben az ügyleti megbízás (befizetés, kifizetés) az ,- Ftot eléri vagy meghaladja, amennyiben a pénztártag egyéni számláján az egyenleg eléri vagy meghaladja az ,- Ft-ot Ügyfél-kockázat (ügyfelek személye) A Pénztár ügyfelei lehetnek (Pmt. szerinti) természetes személyek (pénztártagok, haláleseti kedvezményezettek, hátramaradottak, munkáltatói tag), jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (munkáltatói tagok, támogatók). A Pénztár a más nevében történő pénztártaggá válást nem támogatja, pénztártag csak a saját nevében eljáró szerződő természetes személy lehet, amely az ügyfélkockázatot jelentősen csökkenti A kockázatot csökkenti, hogy a Pénztártól kifizetésben kizárólag a hátramaradott, haláleseti kedvezményezett részesülhet, kifizetésben sem a pénztártag, sem a befizető munkáltató, támogató nem részesülhet. Az alacsonyabb szintű kockázati kitettséget támasztja alá továbbá a kötelező ügyfél azonosítás, amely bizonyos feltételek fennállása esetén a szolgáltatás megtagadásához vezet. Amennyiben az ügyfél személyesen nem jelenik meg a Pénztár előtt, a kötelező külföldi hitelesítéseket szükséges beszereznie az azonosítást szolgáló dokumentációra. A kockázat, fenyegetés a fentiek alapján: alacsony. Átlagos az ügyfél-kockázat amennyiben az ügyfél lakcím nélküli Magas az ügyfél-kockázat amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a belépési nyilatkozaton feltüntetésre került, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van, vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik. személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet, inaktív számlán előzmény nélkül 750 ezer forint feletti beérkező összeg (egyszeri jóváírás) a pénzmosásra és/vagy és terrorizmus finanszírozására utaló körülmény lehet, ha a tényleges tulajdonosként megjelölt személy vagy az ügyfél képviselője helyett más 28/68. oldal

29 személy nyilatkozik érdemi kérdésekben, vagy ilyen személyek jóváhagyásától, érdemi döntésétől függ a megbízás tárgya, terjedelme amennyiben a pénztártag által jelölt kedvezményezettek száma a szokásostól (1-3 fő) jelentősen eltér Földrajzi kockázat (ügyfelek honossága) Az önkéntes pénztárak tagjai döntően magyar állampolgárok, mivel a pénztárak szolgáltatásai a magyar életkörülményekhez, a magyar adó- és járulékszabályokhoz igazodóak, magyar jogszabályok szerint nyújthatók. A pénztártagok részére jellemzően a Magyarországon működő vállalatok nyújtanak tagdíjhozzájárulást, támogatást. A Pénztár szolgáltatását kizárólag belföldi kegyeleti szolgáltatón keresztül, belföldön nyújtja. A kockázat, fenyegetés a fentiek alapján: alacsony. Átlagos az ügyfél-kockázat amennyiben a pénztártag külföldi állampolgár vagy hontalan Magas az ügyfél-kockázat ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel, székhellyel ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található, ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel Alkalmazott eszköz kockázata A Pénztár pénztártag ügyfeleit jellemzően saját maga, illetve tagszervezők igénybevétele útján szerzi. A Pénztár tevékenységét, szolgáltatásait kizárólag Magyarországon hirdeti és szervezi. A kockázat, fenyegetés a fentiek alapján nem jelentős. V.9. Ügyfelek kockázati besorolásának végrehajtása A Pénztár a kockázati besorolást az ügyfél átvilágítási intézkedések elvégzésével egyidejűleg végzi el, és rögzíti az ügyfeléhez a nyilvántartó rendszerében. 29/68. oldal

30 V.10. Kockázatértékelés felülvizsgálata A kockázatok értékelése és ellenőrzése folyamatos, a felelős személy ellenőrző és elemzői tevékenysége során az azonosított kockázatokat folyamatosan monitorozza, illetve az újonnan felmerülő kockázatot rögzíti és a szükséges intézkedéseket (ellenőrzi a pénztártag tagsági viszonya alatti gyakorlatot, a fennálló viszony alatti ügyfél-szokásokat, az ügyfélről rendelkezésre álló háttér-információkat és ezek alapján mérlegeli a bejelentés szükségességét) mindezek kapcsán megteszi. A kockázatok folyamatos ellenőrzése és értékelése, a fentiek szerint kialakított ellenőrzési rendszer és folyamat figyelemmel az egyes kockázatok alacsony voltára megfelelő a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok enyhítésére. A Pénztár a kockázati értékelést és besorolást évente (szeptember 30-áig), manuálisan módon felülvizsgálja. Az elemzést, az értékekést és felülvizsgálatot Müller István, az Igazgatótanács tagja végzi és dokumentálja, az elkészített jelentést az Igazgatótanács elé terjeszti. A felülvizsgálat eredményéről készített jelentés a kockázati besorolás fenntartására vagy módosítására tesz javaslatot. Újonnan felmerülő, feltárt kockázatok esetében Müller István, az Igazgatótanács tagja javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére, azok végrehajtását határidőhöz köti és kijelöli a javasolt intézkedés végrehajtásért felelős személyt. Soron kívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani: a) olyan esemény bekövetkezte után 30 napon belül, amennyiben az FIU felé bejelentés történt. b) külső hatás megváltoztatja a kockázat természetét, c) új típusú pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat merül fel, d) az MNB által tett megállapítás ilyen intézkedést tartalmaz, e) a Szolgáltató saját maga által tett, kockázatot csökkentő intézkedéséből ez következik, f) a Szolgáltató tulajdonosaival, a vezető testület tagjaival, a fő funkciókat ellátó személyekkel vagy a szervezetével kapcsolatban új információk merülnek fel, továbbá g) minden egyéb esetben, amikor a Szolgáltatónak alapos oka van azt feltételezni, hogy a kockázatértékelés alapjául szolgáló információ már nem alkalmazható. A kockázatértékelés módosítása egyben a Szabályzat felülvizsgálatát és módosítását is jelenti. A jelentést, a módosítási javaslatot és a Szabályzat módosítását az Igazgatótanács hagyja jóvá. A fenti kockázatértékelés alapján került meghatározásra jelen Szabályzatban, hogy a Pénztár a jogszabályi rendelkezéseken felül milyen esetekben alkalmaz egyszerűsített vagy fokozott ügyfél-átvilágítást és mely esetben kér be ügyfelétől a pénzügyi eszköz forrására vonatkozó információt, mikor alkalmaz megerősített eljárást, mikor kötelező a vezetői jóváhagyás és milyen időszakonként vizsgálja felül az általa beszerzett ügyfél-átvilágítási adatokat. 30/68. oldal

31 Amennyiben adatváltozás bejelentés, ügyfél-átvilágítási esemény vagy ügyleti megbízás a kockázati besorolást érinti, a besorolást haladéktalanul felül kell vizsgálni, és az átsorolást el kell végezni. A kockázati besorolást, a felülvizsgálatot és az átsorolást a tagi adminisztrációt végző szervezeti egység végzi a területet vezető irányításával. 31/68. oldal

32 VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Az alkalmazottak: pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek a kijelölt személynek haladéktalanul bejelentést tenni 6. számú melléklet szerinti Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról nyomtatvány felhasználásával. A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére elektronikus levélben és papír alapon történő megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek. A bejelentő alkalmazott a bejelentéshez csatolja az ügylethez kapcsolódó eredeti papír alapú dokumentumokat, illetve az elektronikus módon rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat elektronikus levélben küldi meg. Az alkalmazott a bejelentésről a szervezeti egység vezetőjét is tájékoztatja, akire a továbbiakban ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, mint a bejelentési folyamat többi résztvevőjére. (Ha a bejelentés a szervezeti egység vezetőjére is utal, abban az esetben csak a kijelölt személy részére történik bejelentés, tájékoztatás). Az alkalmazottak kötelesek a bejelentés tényét az ügyfél előtt titokban tartani (felfedés tilalma). A kijelölt személy a bejelentést és a kapott dokumentumokat biztonságos és a bizalmasságot biztosító helyen tárolja: a bejelentést és a papír alapú mellékleteket dossziéban, ügyek keletkezése szerinti időbeli sorrendben; a dosszié tárolása zárható szekrényben történik; a bejelentést és a papír alapú dokumentumok szkennelt változatát a fájlszerveren, védett mappában (ügyfél és ügy keletkezése szerinti megjelöléssel); a bejelentéshez csatolt elektronikus mellékleteket a fájlszerveren, a bejelentésre létrehozott mappába. A kijelölt személy által tárolt bejelentésekhez és kapcsolódó dokumentumokhoz a kijelölt személy, a kijelölt személy akadályoztatása esetére kijelölt személy, továbbá a Pénztár Igazgatótanácsának, Ellenőrző Bizottságának tagjai férhetnek hozzá. A bejelentést a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében akkor is vizsgálni kell, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása meghiúsult. A bejelentés FIU részére történő továbbításáig nem teljesíthető az ügylet. Amennyiben az ügylet nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását 32/68. oldal

33 megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a bejelentést. VI.1. A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, a tranzakció alapjául szolgáló összeg forrását. A bejelentés tartalma: A Pénztár neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma, az ügyfél azonosító adatai, a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, vagy körülmény leírása, a Pénztár által tett intézkedések, a bejelentés kelte. A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat. A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért a bejelentő alkalmazott felel. A bejelentéseket az FIU részére kell teljesíteni, amely elérhetőségét a 7. számú melléklet az FIU elérhetőségei tartalmazza. Az FIU részére a Pénztár nevében a kijelölt személy a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről az FIU üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő Pénztárat. A védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretrendszerben történik. 2 Az FIU kérheti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény kiegészítését, mely megkeresést teljesíteni kell. A kijelölt személy felelőssége és kötelessége, hogy az FIU-tól érkező hivatalos megkeresések haladéktalanul megválaszolásra kerüljenek (egyaránt vonatkozik az MNB-től vagy más bűnüldöző szervektől érkező megkeresésékre is). 2 Kitölthető VPOP_PMTyy elnevezésű nyomtatvánnyal, illetve a szűkített adattartalmú VPOP_PMTyyXML és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. 33/68. oldal

34 VI.1.1. Ügylet felfüggesztése Az ügylet felfüggesztése annak érdekében történik, hogy pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel vagy körülménnyel összefüggő ügylet felmerülése esetén az FIU azonnali intézkedéseket tehessen. A bejelentő alkalmazott a kijelölt személyt és az érintett szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul szóban értesíti, majd ezt követően bejelentését írásban is megküldi a kijelölt személy részére a 8. számú melléklet szerinti Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról nyomtatványon. A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére elektronikus levélben és papír alapon történő megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte. Amennyiben az alkalmazott a tranzakciót szokatlannak ítéli, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek. A bejelentő alkalmazott a bejelentéshez csatolja az ügylethez kapcsolódó eredeti papír alapú dokumentumokat, illetve az elektronikus módon rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat elektronikus levélben küldi meg. Az alkalmazott a bejelentésről a szervezeti egység vezetőjét is tájékoztatja, akire a továbbiakban ugyanazok a titoktartási szabályok vonatkoznak, mint a bejelentési folyamat többi résztvevőjére. (Ha a bejelentés a szervezeti egység vezetőjére is utal, abban az esetben csak a kijelölt személy részére történik bejelentés, tájékoztatás). Az alkalmazottak kötelesek a bejelentés tényét az ügyfél előtt titokban tartani (felfedés tilalma). A Pénztár a tranzakció felfüggesztésekor az ügyfélnek általános jellegű tájékoztatást ad (halasztó jellegű technikai probléma hivatkozással), figyelemmel arra, hogy a szolgáltató az ügyfél tájékoztatásakor nem utalhat a tranzakció felfüggesztésére és felfüggesztés indokára sem. A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. A Pénztár nevében a kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységnek védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről az FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő Pénztárat. A védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretrendszerben történik 3. A bejelentés elküldéséig a Pénztár nem teljesítheti az ügyletet. A kijelölt személy a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor telefonon értesíti az FIU-t, és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint biztosítja, hogy a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás az FIU-val 3 VPOP_PMTyy elnevezésű nyomtatvánnyal, illetve a szűkített adattartalmú VPOP_PMTyyXML és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető 34/68. oldal

35 folyamatos legyen. A kijelölt személy akadályoztatása esetére is (megfelelő személy kijelölésével) biztosítja a kapcsolattartást. Az ügylet felfüggesztése az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesíthető, ebben az esetben a bejelentésében erre fel kell hívni az FIU figyelmét. A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíteni kell, ha az FIU értesítése alapján az ügyleti megbízás a felfüggesztési idő alatt teljesíthető, vagy ha az ügylet felfüggesztését követően 4 munkanap az FIU értesítése nélkül eltelt. Az ügyletek végrehajtását fel kell függeszteni, ha az FIU írásban értesítést küld az ügylettel kapcsolatban vagy az ügyféllel összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről. Az FIU jogosult a vizsgálatát egy alkalommal további 3 munkanappal meghosszabbítani, ebben az esetben erről értesíti a Pénztárt. Az FIU 4 munkanapon belül írásban értesítést küld, ha a vizsgálatot meghosszabbítja, az ügylet az FIU vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető. A kijelölt személy a bejelentést és a kapott dokumentumokat biztonságos és a bizalmasságot biztosító helyen tárolja: a bejelentést és a papír alapú mellékleteket dossziéban, ügyek keletkezése szerinti időbeli sorrendben; a dosszié tárolása zárható szekrényben történik; a bejelentést és a papír alapú dokumentumok szkennelt változatát a fájlszerveren, védett mappában (ügyfél és ügy keletkezése szerinti megjelöléssel); a bejelentéshez csatolt elektronikus mellékleteket a fájlszerveren, a bejelentésre létrehozott mappába. A felfüggesztési adatokhoz a bejelentő alkalmazott, a kijelölt személy, a kijelölt személy akadályoztatása esetére kijelölt személy, továbbá a Pénztár Igazgatótanácsának, Ellenőrző Bizottságának tagjai férhetnek hozzá. VI.1.3. Mentesség A bejelentő személyt, valamint a Pénztár - jóhiszeműség esetén nem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul, vagy a felfüggesztett ügylet utólag teljesíthető. A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését. VI.2. A felfedés tilalma Az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adható tájékoztatás a bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügylet felfüggesztéséről, 35/68. oldal

36 a bejelentő személyéről, illetve arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás A bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban kell, hogy maradjon. Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, és az FIU megkeresése alapján történő információ-továbbításra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER A Pénztár a speciális tevékenységéből (szolgáltatási struktúrájából) adódóan minimális pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázattal bír. A Pénztár, a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet (manuális, ügyintéző által futtatott rendszert). Tranzakció szűrési feltételek lehetnek a következők: az utalás összege ( Ft feletti befizetés) nagy összegű befizetést követő rövid időn belüli elhalálozás és igénybenyújtás egyéni számlára történő nagy összegű befizetést követő rövid időn belüli más pénztárba történő átlépési kérelem benyújtása a gazdasági kapcsolat, támogatás szokatlansága a befizetések gyakorisága, nagysága kifizetések nagysága az Európai Unió, az ENSZ szankciós listáin szereplő, a FATF Közleményében megnevezett magas kockázatú és nem együttműködő országok rezidenseinek és állampolgárainak, továbbá vállalkozásainak és szervezeteinek tranzakciói A szűrőrendszer az alábbi adatok leválogatására képes a nyilvántartó rendszerből: ügyfél ügyfél-átvilágítási tevékenység keretében beszerzett összes adata ügyfél további személyes adatai ügyfél bankszámlaszám(ok) ügyfélszám ügylettípus (befizetési és kifizetési) befizetések összege, típusa, dátuma, befizető neve és küldő bankszámlaszám szerint kifizetések összege, típusa, dátuma, címzett neve és kifizetési bankszámlaszám, kifizetési hely szerint E kötelezettségtől el kell határolni a Pénztár monitoring tevékenységét, mely kötelezettség értelmében a pénztár az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak 36/68. oldal

37 megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a pénztárnak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. A kijelölt személy gondoskodik az ellenőrző mechanizmusok megteremtéséről és működtetéséről biztosítva ezzel a monitoring alkalmazását. A kijelölt személy a kiszűrt tranzakciókat elemzi és a kiszűrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel - haladéktalanul - bejelenti. A Pénztár a monitoringra vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében szűrőrendszert működtet (ügyintéző által történő futtatás) a meglévő nyilvántartási rendszerében, amelyik szűri a számlavezető rendszerekből a szokatlan tranzakciókat és azokat elemzésre továbbítja a kijelölt személynek. A szűrőrendszerrel a kimenő és bejövő utalásokat is elemezni kell. Azoknál a számláknál, ahol a napi tranzakciók darabszáma 1-25 között van, ott manuális úton kell ellenőrizni és nyilvántartani a szokatlan eseteket. VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer A Pénztár a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) működtet. A bejelentési rendszer Mantis BT webes rendszer, amely alkalmas anonym felhasználó kezelésére és bejelentés esetén üzenet küldésére a kijelölt személy részére. Bejelentést a bejelentési rendszeren keresztül a Pénztár azon vezetője, alkalmazottja tehet, aki tudomással bír arról, hogy a Pénztár a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette. A bejelentést a Pénztár harminc napon belül kivizsgálja. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. A bejelentés kivizsgálásában nem vehet részt az, aki a bejelentést tette és a bejelentéssel érintett személy (érintett személy). Amennyiben a Pénztár azt állapítja meg, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a kijelölt személy (helyettes kijelölt személy) haladéktalanul bejelentést tesz az FIU-nak. Amennyiben a Pénztár azt állapítja meg, hogy bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál. Amennyiben a Pénztár a fenti eseteken kívül a Pmt., az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény vagy az MNB. rendelet megsértését állapítja meg, úgy a kijelölt személy (helyettes kijelölt személy) haladéktalanul bejelentést tesz az MNB felé. 37/68. oldal

38 A Pénztárnak a bejelentés megtételét követően biztosítja, hogy ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy ne férhessen hozzá. VIII. Kijelölt személy A Pénztár Pmt. 31. (1) bekezdése alapján a Pénztár szervezetének sajátosságát, különösen annak méretét és a vezetői szintek számát figyelembe véve eljáró személyt jelöl ki, aki a Pénztár vezetőjétől, alkalmazottjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja (kijelölt személy). A Pénztár a Kit. 4. (2) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv felé eljáró személyt jelöl ki, aki bejelentést tesz minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik (kijelölt személy). A Pénztár által a Pmt. és a Kit. által meghatározott kijelölt személy megegyezik. A kijelölt személy a Pénztár munkavállalója vagy vezető tisztségviselője lehet. A bejelentésre kijelölt személy ill. helyettese: A bejelentésre kijelölt személy: Neve : Folkmayer Tibor Beosztása : Igazgatótanács tagja Telefonszáma : címe :.. A bejelentésre kijelölt helyettes személy: Neve : Müller István Beosztása : Igazgatótanács tagja Telefonszáma : címe :.. A Pénztár az FIU részére a kijelölt személyre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek (első bejelentés, változás bejelentés) az Általános Nyomtatvány Kitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) keretrendszerben tesz eleget. 4 A bejelentésre kijelölt személyekről és elérhetőségükről az alkalmazottak írásban és e- mailben is tájékoztatást kapnak. A kijelölt személyek bejelentéseket az FIU részére védett elektronikus levélben (ÁNYK keretrendszerben kitölthető nyomtatvánnyal) küldhetnek, az FIU-val történő kapcsolattartás telefonon is történhet. 4 VPOP_KSZ17 majd a VPOP_KSZyy elektronikus nyomtatvánnyal 38/68. oldal

39 AZ FIU elérhetőségei a 7. számú mellékletben találhatók. A kijelölt személy kötelezettsége, feladatai: kapcsolattartás az FIU-val rendelkezésre állás a bejelentést tevő számára szakmai konzultáció céljából, a hozzá érkezett bejelentések tartalmi, formai ellenőrzése, majd azok eljuttatása az FIU részére haladéktalanul, a bejelentést kezdeményező ügyintéző személyére vonatkozó adatoknak az FIU vagy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv rendelkezésére bocsátása akkor, ha azt az FIU, vagy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv kifejezetten kérte, a szűrő-monitoring rendszer kidolgozása, működtetése és fejlesztése, az ügyintézők részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával, kapcsolattartás az FIU által kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén, információ-szolgáltatás az ügyletekről, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így az Öpt.-ben, a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben és a büntetőeljárásról szóló évi XC. törvényben megfogalmazott követelményeknek), információ szolgáltatás a Pénztár Igazgatótanácsa elnökének a bejelentések számáról és évente legalább egyszer a tapasztalatokról tájékoztatást adni az Igazgatótanácsnak, a bejelentések biztonságos, a titoktartási követelményeknek megfelelő tárolása, a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tevékenység céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása a pénzmosással, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az Ügyfél-átvilágítás elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata, a vizsgálatok megállapításairól a Pénztár Igazgatótanácsának tájékoztatása A kijelölt személy jogai: a pénzmosás, a terrorizmus és a proliferáció finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférés joga korlátlan betekintési lehetőség a részére megküldött bejelentésben érintett tranzakció, számla adataiba, pénztártag dossziéjába, a bejelentés további sorsáról információt kérése az azt fogadó hatóságtól. 39/68. oldal

40 2. RÉSZ: KIT. SZERINTI RENDELKEZÉSEK IX. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA A Kit. célja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek befagyasztása, rendelkezésre bocsátásának tilalma. A Kit-ben szabályozott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása az Európai Unió által közösségi rendeletben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által határozatban elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását célozzák. X. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. Az MNB az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja. X.1. Szűrő-monitoring rendszer A Pénztár a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtása érdekében szűrőrendszert működtet. A Pénztár szűrőrendszerében a 9. számú melléklet szerinti az Európai Unió szankciós listáját és az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listáját használja (XML formátumban), szűrőrendszere működtetéséhez folyamatosan figyelemmel kíséri e szankciós listák változásait. Az üzleti kapcsolat létesítésekor ellenőrizni kell, hogy az ügyfél szerepel-e a szankciós listák valamelyikén. A Pénztár a nyilvántartó rendszerébe illeszti a szankciós listák adatait, és a nyilvántartó rendszer az ügyfél adatinak ügyintéző általi rögzítésekor ellenőrzést végez és jelzést ad (automatizált rendszer). Az ellenőrzést a nyilvántartó rendszer naplózza. Az ellenőrzés tényét az üzleti kapcsolat létesítésekor használt dokumentumon az ügyintéző alkalmazott feljegyzi. Negatív találat esetén az ügyfélkapcsolat létrejöhet, esetleges pozitív találat esetén az ügyintéző alkalmazott haladéktalanul, írásbeli feljegyzésben értesíti kijelölt személyt. 40/68. oldal

41 Amennyiben a kijelölt személy minden kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy névegyezőség történt, az ügyintéző alkalmazottat haladéktalanul értesíti az ügylet további folytatásához. Amennyiben a kijelölt személy nem tudja minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy a listán szereplő információ és az ellenőrzött ügyfél egy és ugyanaz a személy, bejelentést tesz az FIU részére. A szankciós listák változásakor a teljes ügyfélállományt le kell ellenőrizni, hogy a Pénztár ügyfelei szerepelnek-e a szankciós listák valamelyikén. Az ellenőrzés informatikai úton, a nyilvántartó rendszerben tárolt adatok és a szankciós listák adatai összevetésével történik (manuális szűrés). Az ellenőrzést a tagi adminisztrációt vezető személy végzi, és irányítja informatikai munkatárs bevonásával. Az ellenőrzésről pozitív és negatív találat esetén is írásbeli feljegyzésben értesíti a kijelölt személyt A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat elektronikusan, az adatok elemzését papír alapú dokumentumon a Pmt. szerinti előírásokkal összhangban a Pénztár a szűrés végrehajtásától számított 8 évig köteles megőrizni. A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségeit a 9. számú melléklet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei tartalmazza. X.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján A Pénztár kijelölt személye a hozzá eljuttatott információk alapján tesz bejelentést az FIU részére minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. Az FIU részére történő bejelentést a kijelölt személy az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) keretrendszerben kitölthető elektronikus nyomtatvánnyal hajtja végre. 5 Az FIU a bejelentést a megtételét követő 4 munkanapon belül megvizsgálja, majd a vizsgálata alapján vagy zárlatot kezdeményez és erről értesíti a Pénztárat, vagy arról értesíti, hogy a zárlat kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn. X.3. A vagyon befagyasztása Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén befagyasztandó vagyonnal, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul 5 A PEII tájékoztatása szerint a VPOP_PMTyy elnevezésű nyomtatvánnyal, illetve a szűkített adattartalmú VPOP_PMTyyXML és a megfelelő XML állomány csatolásával teljesíthető. Önálló nyomtatvány a Kit. szerinti események bejelentésére a csekély esetszám miatt nem került bevezetésre. 41/68. oldal

42 értesíti a bejelentést tevő Pénztárt. Szintén értesíti, ha a befagyasztás feltételei nem állnak fenn. A bejelentés megtételét követő 4 munkanap alatt nem teljesíthető az az ügylet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság arról küld értesítést, hogy a befagyasztás feltételei nem állnak fenn. Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő 5. munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság a befagyasztási eljárás elrendeléséről küld értesítést. A zárlat végrehajtását a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. Ha a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, dönteni kell annak végrehajtásáról, és erről haladéktalanul értesíteni kell a hatóságot. Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza: A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának: családi és utónevét, születési családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét, idejét, anyja születési nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát; A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén: nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát; továbbá: A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait; 42/68. oldal

43 valamint: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait. az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését, a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait, a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat. XI. Kijelölt személy A Pénztár által a Pmt. és a Kit. által meghatározott kijelölt személy megegyezik. A jogok és kötelezettségek leírása megegyezik a VIII. pontban leírtakkal. 43/68. oldal

44 3. RÉSZ: A PMT. ÉS A KIT. SZERINTI KÖZÖS RENDELKEZÉSEK XII. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei Alkalmazott ügyintézők kötelezettségei: az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása bejelentéshez a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása bejelentés megtétele meg nem valósult gyanús tranzakció esetén is a bejelentés továbbításáig a tranzakció végrehajtásának felfüggesztése részvétel a képzési programban általános titoktartás Az alkalmazott ügyintézők kötelezettségeik szándékosan vagy gondatlanságból (hanyagságból) történő megszegésért munkajogi (fegyelmi) és büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A kötelezettség megszegésének következménye: rendkívüli képzés és vizsga elrendelése, figyelmeztetés, súlyos esetben munkaviszony megszüntetése, illetve büntetőfeljelentés. A fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítható, ha: - az alkalmazott azonosítási kötelezettségét nem teljesíti, - ha a szokatlan tranzakció leírásoknak megfelelő tranzakció bejelentését elmulasztja. Amennyiben az alkalmazott a pénzmosásban közreműködik, akkor a törvény minősített esetként súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. Alkalmazott ügyintézők jogai: névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken, amely eljárás tovább növeli a bejelentő kedvező helyzetét a bejelentések titkos kezelésén túlmenően. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést 44/68. oldal

45 kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani mentesülés a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre szakmai konzultáció lehetősége a kijelölt személlyel 45/68. oldal

46 XIII. Adatvédelem, nyilvántartás Visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni: az ügyfél-átvilágítás során felvett személyes és nem személyes adatról, okiratról, illetve az okirat másolatáról, a bejelentésről, a felfüggesztett tranzakció iratairól, az FIU megkeresései alapján tett intézkedésekről, valamint a hatósági, az ügyészségi és a bírósági megkeresésekről, valamint az azok alapján teljesített adatszolgáltatásokról Az ennek során felvett adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, míg a bejelentés teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését igazoló iratot, illetve annak másolatát, minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított 8 évig kell megőrizni. A nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát, továbbá a bejelentés dokumentumait elkülönítetten kell kezelni. Az üzleti kapcsolat létesítésekor megismert adat, okirat, illetve az okirat másolatának megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben kell megismerni és kezelni. A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát az MNB, az FIU, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig kell megőrizni. A megkeresést a Szolgáltató haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti. Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, illetve okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni. A nyilvántartó rendszerben az adatok törlése a rendszerintegritás sértetlensége érdekében az adatok anonimizálásával 46/68. oldal

47 történik. A papír alapú dokumentumokat az Iratkezelési szabályzat előírásai szerint kell selejtezni és megsemmisíteni. Az adatot, az okiratot, illetve az okirat másolatát a megkereső hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak a hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról szóló értesítését követően haladéktalanul törölni kell. A meghatározott szerv az eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról haladéktalanul értesíti a Pénztárt. Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai. Az ügyfél-átvilágítás keretében felvett adatok elektronikus rögzítése és tárolása a Pénztár nyilvántartó rendszerében történik. A nyilvántartó rendszerben minden egyes ügyfél egyedi azonosítóval rendelkezik (tagsági azonosító, partnerkód). Az ügyfelek adatai törzsadat és ügyfél-átvilágítási adatkörökben kerül tárolásra. Az ügyféladatokat, nyilatkozatokat és okiratokat, illetve azok másolatait (együttesen: papír alapú dokumentumok) a pénztári nyilvántartó rendszerében iktatja. Az egyes papír alapú dokumentumokra felvezetésre kerül az ügyfél azonosítója, az érkezés dátuma és az iktatószám. A keletkezett dokumentumok ügyfelenként együttesen kerülnek irattározásra, tárolásra, a szerződések (belépési nyilatkozat, egyéb szerződések) mellett. A dokumentumok tárolásárról a Pénztár Iratkezelési szabályzata rendelkezik. XIV. Képzési program A Pénztár gondoskodik arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai megismerjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, felismerjék a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet, valamint, hogy a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni. Gondoskodik továbbá arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő alkalmazottai az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el. Ennek érdekében a kijelölt személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait (pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, definíciók ismertetése, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendje, a szokatlan események tipológiája, új elkövetési trendek megjelenése, szabályzat módosulása). 47/68. oldal

48 E kötelezettség biztosítása céljából a kijelölt személy az alkalmazottakat a belépést követő 30 napon belül általános ügyintézői kiképzésben részesíti. Az alkalmazottak számára évente legalább egy alkalommal rendszeres (általános ügyintézői) továbbképzést kell tartani. Rendkívüli (általános ügyintézői) továbbképzésnek van helye az alábbi esetekben: a vonatkozó jogszabályok nagyobb mértékű változása esetén a Szabályzat nagyobb mértékű változása esetén ügyvitelei eljárásokban, adminisztrációban feltárt nagyobb fokú hiányosság, mulasztás Az oktatás személyesen történik, prezentációval támogatott előadás keretében. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a képzésben való részvételben, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt. A képzések során elsajátított ismeretet írásbeli vizsga zárja. A vizsga tesztjellegű, fogalmakat, elhatárolásokat és gyakorlati példákat is tartalmaz. Sikeres a vizsga, ha az alkalmazott az elért pontszámok alapján legalább 80%-os minősítést ért el. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a vizsga letételében, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt. Amennyiben az alkalmazott a vizsga letétele során nem felelt meg a követelményeknek, 30 napon belül ismételt továbbképzésen és vizsgán veszt részt. Nem mellőzhető az alkalmazott oktatása azon a jogcímen, hogy más pénzügyi intézménynél hasonló munkakörben dolgozott. A Pénztár az általános ügyintézői képzések, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsgák anyagát, a javítókulcsot, a képzésen résztvevők, a vizsgázók névsorát és vizsgázónként a vizsgaeredményeket a vizsga napjától számított 5 évig őrzi. A képzésért, oktatásért felelős kijelölt személy: Neve : Müller István Beosztása : Igazgatótanács tagja Telefonszáma : A képzésért, oktatásért felelős kijelölt helyettes személy: Neve : Folkmayer Tibor Beosztása : Igazgatótanács tagja Telefonszáma : A kijelölt személy az eljárásokban, adminisztrációban, alkalmazott nyomtatványokban történő változáskor elektronikus levélben tájékoztatja az alkalmazottakat. A kijelölt személy felelős az általános ügyintézői képzési program vonatkozó képzés és vizsgáztatás kidolgozásáért és végrehajtásáért. 48/68. oldal

49 A kijelölt személy kialakítja a képzés és továbbképzés oktatási anyagát, amelyben ki kell térni: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos legfontosabb fogalmakra, a jogszabályok változására, a Szabályzat módosulására a pénzmosás definíciója, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, szokatlan események tipológiájára, a gyakorlatban felmerülő fontosabb kérdésekre. Az általános ügyintézői képzés programja az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges mértékben legalább a következő témaköröket tartalmazza: a) a június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben büntetni rendelt aa) terrorcselekmény, ab) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, ac) gazdasági titok megsértése, ad) pénzmosás, ae) a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, b) a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvényben büntetni rendelt ba) terrorcselekmény, bb) terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, bc) terrorizmus finanszírozása, bd) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, be) nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása, bf) pénzmosás, bg) pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, bh) gazdasági titok megsértése bűncselekmény törvényi tényállása és annak jogi szempontú elemzése, c) Pmt., valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény fogalmainak ismertetése, d) ügyfél-átvilágítás teljesítésének kötelező esetei, e) ügyfél-átvilágítási intézkedések ea) a Pmt a alapján elvégzett ügyfél-átvilágítás, eb) egyszerűsített ügyfél-átvilágítás, ec) fokozott ügyfél-átvilágítás és ed) más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás esetén, f) az ügyfél-átvilágítás során használt nyilvántartások, g) a pénzátutalási tevékenységet végző szolgáltató esetében az e tevékenység végzése során rögzítendő adatkör, h) a bejelentési és felfüggesztési kötelezettség teljesítésnek részletes szabályai, i) a felfedés tilalma és annak gyakorlati jelentősége, j) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggésben végzett tevékenység, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán felmerülő ja) adatvédelmi, jb) nyilvántartási és jc) statisztikai kérdések, 49/68. oldal

50 k) a Pénztár által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggésben alkalmazott szűrőrendszerek működtetésének szabályai, l) a megerősített eljárás fogalma és a Pénztár által a megerősített eljárás keretében alkalmazott eljárásrend és intézkedés ismertetése, m) a nemzeti kockázatértékelés-szolgáltató specifikus vonatkozásai, n) a Pénztár saját eljárásrendje és o) a Pénztár belső kockázatértékelése. 50/68. oldal

51 I. számú melléklet azonosítási adatlapok (kizárólag a Pénztár töltheti ki! a Pmt. 7. -ban előírt kötelezettség végrehajtásához) 1/A. melléklet: belépő tag azonosítási adatlapja 51/68. oldal

52 1/B. melléklet: természetes személy ügyfél azonosítási adatlapja 52/68. oldal

53 53/68. oldal

54 1/C. melléklet: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve az egyéni vállalkozót is) ügyfél azonosítási adatlapja 54/68. oldal

55 2. számú melléklet ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata (természetes személy ügyfél tölti ki! a Pmt ban előírt kötelezettség végrehajtásához) 55/68. oldal

56 56/68. oldal

57 3. számú melléklet ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tölti ki! a Pmt. 9. -ban előírt kötelezettség végrehajtásához 57/68. oldal

58 58/68. oldal

59 4. számú melléklet tényleges tulajdonosok kiemelt közszereplői nyilatkozata ügyfél tölti ki!* - a Pmt. 9. (2)-ben előírt kötelezettség végrehajtásához 59/68. oldal

60 60/68. oldal

61 5. számú melléklet kiemelt közszereplő nyilatkozat természetes személy ügyfél tölti ki! a Pmt. 19. (1)-(2)-ben előírt kötelezettség végrehajtásához 1/A. és 1/B mellékletek szerinti azonosítási adatlapokkal együtt is kitölthető 61/68. oldal

62 6. számú melléklet - Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA! 62/68. oldal