MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament

Átírás

1 Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság MUNKADOKUMENTUM a vámhatóságok teljesítménye és igazgatása külső vonatkozásainak értékeléséről mint a kereskedelem elősegítése és az illegális kereskedelem elleni harc eszközéről 206/2075(INI) Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Előadó: Tiziana Beghin DT\08768.docx PE v0-00 Egyesülve a sokféleségben

2 I. BEVEZETÉS A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése óta az Európai Unió közös kereskedelempolitikája alapjaiban megváltozott és az Európai Parlament egyre nagyobb szerepet kapott annak alakításában és ellenőrzésében. A kereskedelempolitika átfogóbbá és inkluzívabbá vált, ami az érintett felekkel folytatott szorosabb együttműködést tesz szükségessé, akiknek az álláspontját meg kell hallgatni, az előttük álló kihívásokat pedig figyelembe kell venni. Ez a szempont különösen fontos a vámhatóságok teljesítményének kereskedelmi fejezetei, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok működése, kezelése és védelme, a földrajzi jelzések és a nemzetközi ellátási láncok épsége tekintetében, ahol folyamatosak a kockázatok, amelyek veszélyeztetik az európai lakosság, a fogyasztók és a vállalkozások biztonságát. A szolgáltatások kereskedelmének folyamatos bővülése ellenére a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egyik alapvető eleme továbbra is az árukereskedelem. A nyersanyagok és közbenső termékek kereskedelme is igen élénk világszerte a globális értékláncok fejlődésének köszönhetően. A többoldalú, regionális és kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően a végfelhasználók mezőgazdasági és ipari termékek széles skálájából választhatnak. Ezért a fizikai vámellenőrzések továbbra is létfontosságúak az Unió kereskedelmi érdekeinek támogatása, valamint az Unió saját forrásainak azaz a vámoknak és a nemzeti adóügyi érdekek védelme érdekében. Ennek következtében az európai kikötők egyrészt egységesen alkalmazandó közös szabályokat követelnek a teherszállítási versenyben érvényesülő egyenlő versenyfeltételek érdekében, másrészt azonos adminisztratív terheket szorgalmaznak, amelyek mostani különbségei az online és offline kereskedelmet torzító jelenlegi eltérő héarendszerekből adódnak. A kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás érvényesítését mind az Uniónak, mind a WTO-nak prioritásként kell kezelnie a fejletlen térségek gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében 2, jóllehet ez önmagában nem elégséges. A határok megerősítése révén a vámellenőrzésnek szintén feladata a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek egyre nagyobb volumenű kereskedelme elleni küzdelem, mivel az ilyen jellegű kereskedelem veszélyezteti a munkahelyeket, a növekedést, az innovációt és a versenyképességet. Mindez kulcsfontosságú, mivel a szellemitulajdon-jog oltalma alá tartozó termékek és szolgáltatások az uniós export mintegy 90%-át teszik ki, továbbá a foglalkoztatás 39%-át és a GDP 35%-át állítják elő. Ennek ellenére a kkv-knak csak 9%-a alkalmazza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok intenzív érvényesítését 3. Ennek oka az, hogy a kkv-k túl költségesnek, túl bonyolultnak és/vagy szükségtelennek tartják az eljárást. Ennek következtében a kkv-k által elért fejlesztések nem állnak semmilyen védelem alatt. Ez a helyzet nemcsak az adott piacon belüli pozíciójukat, hanem az uniós gazdaság egészét is gyengíti. Az OECD becslése szerint egy átfogó kereskedelemkönnyítési reform a kereskedelmi költségek akár 0%-os csökkenését is eredményezheti az OECD-országok számára. Globális PE v0-00 2/6 DT\08768.docx

3 szinten a kereskedelmi költségek akár %-os csökkentése is 30 milliárd euróval növelné a globális szintű jövedelmeket. Ez hatalmas kihasználatlan lehetőséget jelent és megmagyarázza, hogy miért kulcsfontosságú a vámok hatékonyságának növelése. A legfontosabb mozgatórugó a vámügy korszerűsítése és a nemzetközi vámügyi együttműködés megerősítése. A tagállamok vámhatóságaira az erőforrások tekintetében is hatalmas nyomás nehezedik, mivel jelentős kihívásokkal kell szembenézniük feladataik ellátásakor. Az Unió külső határain való jelenlétük miatt a vámhatóságoknak több mint 60 nem vámügyi uniós rendelkezést is végre kell hajtaniuk például a kettős felhasználás, a lőfegyverek, a szellemi tulajdon, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén. II. A vámügy szerepe: kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, WTO kereskedelemkönnyítés, vámtarifa-csökkentés, több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodások rendelkezéseinek kezelése Az Európai Bizottság és különösen annak Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága (DG TAXUD) kidolgozta és immár alkalmazza a 203-ban közzé tett és 206. január elseje óta alkalmazandó közös uniós vámkódexet. Az új jogi keretre történő zökkenőmentes átállás érdekében átmeneti időszakot határoztak meg a 202-es teljes körű alkalmazásig, amelynek keretében majd az európai vámuniók működni fognak. Az új kódex olyan konkrét egyszerűsítéseket vezet be a jelenlegi eljárásokban, amelyek potenciálisan könnyítik a kereskedelmet és csökkentik az uniós vállalatok költségeit, továbbá közös elektronikus vámrendszert vezet be, egyszerűsíti az eljárásokat a kereskedők számára, javítja a vámhatóságokkal, köztük a piacfelügyeleti hatóságokkal és harmadik országokkal folytatott együttműködést és garantálja az engedélyezett gazdálkodók könnyebb elismerését világszerte. Amennyiben ezek az intézkedések összehangoltak lesznek és működnek, megkönnyíthetik és felgyorsíthatják a jogszerű kereskedelmet a bevált uniós gyakorlat előmozdításával, valamint a nemzetközi vám- és kereskedelmi megállapodások végrehajtásával. Ezek a célkitűzések gyorsabb és könnyebb eljárást tesznek lehetővé a kereskedők számára és környezetbarátabb vámrendszert eredményeznek. A DG TAXAUD iránymutatások kidolgozásával és együttműködési keret létrehozásával kívánja elérni ezeket a célkitűzéseket. Ezért nincsenek kötelező érvényű intézkedések, ami értelmezésbeli mozgásteret hagy a különböző vámhatóságok számára. A vámjogszabályok megsértését és a vámjogi szankciókat illetően a Bizottság irányelvjavaslatot terjesztett elő (COM(203)0884), amelyről a plenáris ülésen történő szavazást követően intézményközi tárgyalásokat folytatnak majd. Az irányelv alapszövegként megpróbál a szankciók terén homogenitást biztosítani a tagállamok között, mivel jelenleg a tagállamok kétharmada büntetőjogi, illetve nem büntetőjogi szankciókat egyaránt előír, míg egyharmaduk csak büntetőjogi szankciókat irányoz elő; a szankciók értékhatára tagállamonként jelentős mértékben eltérhet 266 eurótól egészen euróig; a gazdasági szereplők felelősségének megállapítására irányadó tagállami követelmények eltérőek; és a szankciós eljárás megindítására vonatkozó határidő -től 30 napig változik, sőt tagállam nem ír elő semmilyen határidőt. DT\08768.docx 3/6 PE v0-00

4 A szankciók tekintetében fennálló különbségeken kívül mind a gazdasági szereplők, mind az infrastruktúraüzemeltetők (kikötők) azt jelzik, hogy a hatályos szabályozás alkalmazása nem azonos a tagállamok között, különös tekintettel az ellenőrzésekre és a kockázatkezelésre. A vámhatóságoknak eltérő ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk, beleértve a hatályos vámok jellegét és összegét, a közegészségügyi előírásokat, a környezetvédelmi szabályozást, az állatés növény-egészségügyi szabályokat stb. A szabálysértések kezelésének különbségei, valamint az ellenőrzések eltérő érvényesítése miatt a gazdasági szereplők a belső piac kevésbé szigorúan ellenőrzött és/vagy alacsonyabb szankciókat alkalmazó belépési pontjait választják. Ezért az Uniót és a tagállamokat különböző torzulások érik. Először is a tagállamok fizetési mérlege nem tükrözi a tényleges kereskedelmi forgalmat, mivel a gazdasági szereplők egy adott tagállamon kívüli kikötőt választanak olyan termékek behozatalára, amelyeket eredetileg azon adott tagállam piacára szánnak. Ezenkívül adóáthelyezés történik a tagállamok között, mivel az áruk utáni tarifákat és héát a belépési kikötőben fizetik meg. Az uniós utak ráadásul megnövekedett terhelésnek vannak kitéve, ami hátrányosan érinti a polgárok mindennapjait. Ennek következtében tekintettel arra, hogy a torzulások nem elhanyagolhatóak és immár évtizedek óta fennállnak, további intézkedésekre van szükség egy valódi vámunió megteremtéséhez. A jelenlegi rendszer három szintű. A szabályozás uniós szintű, így természetesen homogén. A szabályozás végrehajtását a tagállamok végzik, ezért itt már megjelenik az első probléma, mivel az irányelvek átültetése tagállamonként nagymértékben különbözik. Ráadásul egyes tagállamok további szabályozást vezetnek be bizonyos területeken, mint például az állat- és növényegészségügy. A harmadik szint az áruk tényleges ellenőrzése, ami a különböző vámvizsgálati pontokon igen eltérő. Az érintettek között szabályozás- és végrehajtásbeli különbségek vannak a második és harmadik szinten, ezért további uniós jogköröket szorgalmaznak a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy különböző vámvizsgálati pontokon ugyanaz a közös szabályrendszer legyen érvényben. Ezenkívül azt állítják, hogy közös uniós ellenőrző szervet kellene létrehozni annak szavatolása érdekében, hogy ne alkalmazzanak különböző bánásmódot a belépési pontokon. Ezenfelül vámellenőrzést kellene bevezetni a postai belépési pontokon is, mivel számos, harmadik országban székhellyel rendelkező cég az elektronikus kereskedelmet használja arra, hogy hamisított árukat kínáljon, amelyeket hagyományos postával küldenek ki az Unió területén. Szorosan kapcsolódik a tagállami vámrendszerek fejlesztéséhez és a szabályozás és végrehajtás egységes alkalmazásához a kereskedelmi partnerek vámrendszereinek fejlesztése. A Kereskedelmi Világszervezetnél megtárgyalt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásnak köszönhetően a nemzetközi közösség igen jelentős forrásokat fordít majd a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokra. A technikai segítségnyújtáson túl az Unió maga is 400 millió eurót különített el erre a célra. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy ezen erőfeszítéseknek két szempontra kell összpontosulniuk: egyrészt a törvényes kereskedelem megkönnyítésére, másrészt a törvénytelen kereskedelem különböző formái elleni küzdelemre. Összefoglalásként elmondható, hogy a működő és harmonizált vámrendszerek hozzájárulnak DOC+XML+V0// PE v0-00 4/6 DT\08768.docx

5 az egységes piacra belépő áruk hamisítása elleni küzdelemhez, mivel a hamisítás torzítja az uniós gazdasági növekedést és súlyosan veszélyezteti az uniós fogyasztókat. Az Unió csak a vámeljárás mindkét oldalán lévők közötti koordináció révén tud egyértelmű eredményeket elérni. II. Szellemi tulajdonjogok és földrajzi jelzések Az Unió gazdasága egyre inkább a kreativitásra és innovációra támaszkodik, ezért a vállalkozások számára olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek kedveznek az innovációnak és védelmet nyújtanak számukra a különösen a csalásban érintett gazdasági szereplőkkel szembeni tisztességtelen verseny ellen. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének egy része ráadásul az élelmiszereket és italokat, testápolási cikkeket, gyógyszereket, játékokat és más mindennap használt termékeket érinti. Ezért veszélyt jelenthet a fogyasztók egészségére és biztonságára. Ennek következtében minél intenzívebbek a szellemi tulajdont érintő jogsértések és az illegális kereskedelem visszaszorítására irányuló erőfeszítések, annál kedvezőbb lesz a helyzet az uniós polgárok és cégek számára. A határokon észlelt, szellemi tulajdont érintő jogsértések száma hosszabb távon stabilnak mondható. A belföldi kiskereskedelmi érték meghaladja a 600 millió eurót. Az esetek teljes száma 2008 óta folyamatosan emelkedett ről ra 205-ben. Az áruk összmennyisége azonban drámai módon, körülbelül 78 millióról 4 millióra csökkent ugyanebben az időszakban. Az érintett területeket illetően 20-ben egyértelmű elmozdulás történt a vámon észlelt hamisított termékek esetében. Az italok, cipők, ékszerek és CD-k mennyisége jelentős mértékben csökkent, míg az élelmiszerek, cigaretták, testápolási cikkek, divatáruk, játékok, gyógyszerek, járműtartozékok és irodaszerek mennyisége ugrásszerűen nőtt. Az eljárások tekintetében a három legfőbb kategória a sportcipők, a táskák és pénztárcák, valamint a ruhák. Ezek az áruk általában interneten rendelt és postai úton vagy futárszolgálattal kézbesített cikkek. A hamisított termékek származási országait tekintve a listavezetők nem változtak néhány kivételes esettől eltekintve 205-ben (nagy mennyiségű dohányszállítmány Montenegróból és élelmiszerszállítmány Beninből). Akár az áru mennyiségét, akár értékét nézzük, az illegális termékek zöme továbbra is Kínából, Hongkongból, Malajziából, az Egyesült Arab Emírségekből, Törökországból és Indiából érkezik. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Malajziából csak mintegy 2,5 millió, míg Kínából és Hongkongból 300 millió, illetve 00 millió euró értékű áru érkezik. Ebben a tekintetben az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló es vámügyi cselekvési tervéről szóló tanácsi állásfoglalása 2, valamint az EU Kína vámügyi megállapodás 34 az eső lépéseket jelenti. További fejlődésre van szükség azonban, például a jogtulajdonosok bevonásának megfelelőbb módjai és a kkv-k l_customs_agreements/china/strategic_framework.pdf 4 l_customs_agreements/china/action_plan_eu_china_ipr_204_207.pdf DT\08768.docx 5/6 PE v0-00

6 részvétele révén a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok rendszerében a fokozottabb védelmük érdekében; A kínai hatóságoknak részletes visszajelzést kell adni a tagállamok nagykövetségeinek támogatásával, és Át kell tekinteni Hongkonggal fenntartott kapcsolatokat tekintettel arra, hogy míg területe igen kis méretű, a jogsértések száma igen magas. Ebben az összefüggésben szükség van kétoldalú vámmegállapodások megkötésére, végrehajtására és szükséges esetben továbbfejlesztésére a kereskedelem egyszerűsítésének megerősítése és a biztonság növelése érdekében a teljes ellátási láncban más nemzetközi szervezetekkel, mint például a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO) való együttműködésben. Ez szilárd kötelezettségvállalásokat tesz szükségessé az importhoz, exporthoz és tranzithoz kapcsolódó szabályok, előírások, formaságok és eljárások tekintetében a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásban vagy azon túl vállalt kötelezettségek szintjén, valamint a származási szabályok meghatározása területén a kereskedőknek és fogyasztóknak nyújtott jogbiztonság érdekében. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokhoz szorosan kapcsolódnak a földrajzi jelzések. A agrárélelmiszeripari termékek földrajzi jelzései jelenleg elfogadható szintű védelmet élveznek az Unióban. Ugyanakkor több ponton előrelépésre van szükség. Először is a földrajzi jelzéseket megfelelőbben össze kell hangolni. Jelenleg nem a Kereskedelmi Főigazgatóság vagy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság hatáskörébe tartoznak. Ezért a jelenlegi mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokban a kérdés (és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok) fokozottabb koordinációjára van szükség az Unió érdekeinek megfelelőbb védelme érdekében. Ezenkívül harmadik országok egy csoportja jelenleg a nem agrár-élelmiszeripari termékek földrajzi jelzéseinek a földrajzi jelzések fejezete alá történő beemelését szorgalmazza. Ezért az ezen országokkal megkötendő jobb kereskedelmi megállapodások érdekében az Európai Bizottságnak folytatnia kell a munkát a földrajzi jelzések nem agrár-élelmiszeripari termékekre történő kiterjesztésével kapcsolatban. A Bizottság 203-ban tanulmányt készített, amelyet 204-ben nyilvános konzultáció 2 követett. További fejlemények azonban ez idáig nem történtek PE v0-00 6/6 DT\08768.docx