Népszokások az óvodában

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Népszokások az óvodában"

Aurél Gál
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Szőke Anna Népszokások az óvodában Január Boldogasszony hava (Részletek a szerző Elszaladt a kemence című könyvéből)

2 TARTALOM Januárhoz fűződő hiedelem- és szokásanyag / 3 Január 1. Újév napja / 3 Január 6. Vízkereszt napja / 3 Január 22. Vince napja /4 Január 25. Pál napja / 4 Januári jellegzetességek / 4 Tevékenységi formák, lehetőségek januárban / 5 Háromkirályozás / 6 A hónap tevékenysége /6 A szövés / 6 A hónap meséi / 7 Irodalom / 8

Pál napja / 4 Januári jellegzetességek / 4 Tevékenységi formák, lehetőségek

3 Januárhoz fűződő hiedelem- és szokásanyag Január 1. Újév napja Szerencsevarázsló, gonoszűző, termékenyvarázsló ünnep. Fontos szerepe van ilyenkor a jóslásoknak, manapság a jókívánságoknak. Általános hiedelem, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év. Például: pénzt ne adjunk kölcsön, korán keljünk és frissek legyünk. Malacot azért sütnek, mert az előretúrja a szerencsét. Január 6. Vízkereszt napja A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete. Még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, megcsodálják a betlehemet, majd leszedik a karácsonyfát. Jézus megkeresztelésének a napja. Az egyház ezen a napon vizet szentel. A szenteltvíz kereszténységünkre emlékeztet. Ezen a napon kezdődik a házszentelés is. A víz, a só, a kréta a házszentelés kellékei. (A szenteltvíz a megtisztulást jelenti, krétával az ajtófélfára felírják a három király kezdőbetűjét: G M B Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Házszentelés alkalmával a pap írja fel, egyébként a család feladata. A szokás a kereszténység előtti időkre emlékeztet. A házszentelés lényege: a gonosz szellemek ellen vízzel szentelik meg a házat. A vízszentelést napjainkban a templomban végzik, a szenteltvízből bárki vihet haza. Déli harangszó után a kántálók elindultak ünnepet köszönteni, és adományokat gyűjtöttek. Január hatodikán, a háromkirályok ünnepén arról is megemlékezünk, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatták Betlehemben a kis Jézust. Aranyat, tömjént és mirhát vittek neki ajándékba. Tömjén = meleg égövi fa kérgéből kivont, templomi füstölőszerként használt gyanta Mirha = némely afrikai fa füstölésre használt illatos gyantája Koleda = adománygyűjtés 3

Január 6. Vízkereszt napja A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete. Még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, megcsodálják a betlehemet, majd leszedik a karácsonyfát.

4 Időjárásjóslás Ha vízkereszt vizet ereszt, A tél soká ki nem ereszt. Január 22. Vince napja Vince a szőlősgazdák védőszentje. Ha megcsordul Vince, Teli lesz a pince. Január 25. Pál napja Szent Pál apostol megtérésének ünnepe. Ettől a naptól várjuk az idő jobbra fordulását. Fontos időjósló nap. Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem mező, búza. Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll, Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. Pál fordulása fél tél elmúlása. Pál fordulása fél tél, fél kenyér. A néphiedelem szerint január 25-én kibújik a medve a barlangjából. A medve, ha meglátja árnyékát, visszamegy, tovább alszik, mert hosszú tél lesz. Januári jellegzetességek A hóvirág jelzi a tavasz ébredését, az újjászületést. A levegő még hideg, de egyre hosszabb időre bújik elő a nap. A madarak nagyon szenvednek a hidegtől, és ha a talajt hó borítja, kevesebb táplálékhoz jutnak (nem találnak magvakat). Állatnyomokat kereshetünk a hóban, lehetőség szerint kint a mezőn, a város vagy a falu szélén. Januárban a legzordabb a tél, a nagy hideg miatt a hó csikorgó. 4

Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll, Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel. Pál fordulása fél tél elmúlása. Pál fordulása fél tél, fél kenyér.

5 Megfigyelhető, hogyan alkalmazkodnak a háziállatok a télhez. Érdekességek megfigyelése a gazdasági udvarban. Tevékenységi formák, lehetőségek januárban A vízkeresztről inkább csak meséljünk a gyermekeknek. Mondjuk el a bibliai történetet, a keresztelés lényegét: Voltál-e már keresztelőn? Meséld el! Domborítsuk ki a szenteltvíz lényegét, azt, hogy mi is meg vagyunk keresztelkedve, hogy nekünk is van nevünk, amit a szüleink választottak. Kérdezzék meg, hogyan kapták a nevüket? Kérjék meg a szüleiket, meséljék el, mi szerint választottak nevet gyermeküknek? Dramatikus játékként játsszuk el a keresztelőt. Papírszalvétából és dióból cérna segítségével könnyedén készíthetünk babákat, amelyet mindenki a kezében tart, és babáikat ringatva mondják az új mondókát: Aludjál, aludjál kicsike rózsaszál, Ringó kis bölcsődben anyádról álmodjál. A keresztelői ebéd terítését is szervezzük meg, illetve játsszuk el. Karácsonykor már megismerték, hogyan néz ki az ünnepi asztalterítés: fessünk terítőt, a motívumokat határozzák meg a gyermekek. Krumplinyomással díszítsünk szalvétát. Ismerkedjünk meg a hajtogatás egy módjával. Keresztelőre a meghívottak ajándékot visznek. Csomagoljuk be közösen az ajándékot, ezzel a gyermekek esztétikai érzékét fejleszthetjük. Vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát. Még mielőtt leszednénk, idézzük fel az élményeket: Hogyan ünnepeltél otthon, megnézted-e a betlehemet a templomban, jártak-e nálatok a betlehemesek? Fessünk csomagolópapírra újévet: Amilyennek szeretnéd az új esztendőt, olyan színű pöttyöket fessél rá, és annyit, amennyit te gondolsz. Az újévi maszkokból előveszünk néhányat, eközben szóba kerül az óév búcsúztatása, a szilveszter éjszakája, amikor mindannyian tréfás, vidám hangulatban vagyunk. Megfelelő zeneszámra táncolni is lehet, ezzel felidézzük az év legbolondosabb éjszakájának hangulatát. 5

Domborítsuk ki a szenteltvíz lényegét, azt, hogy mi is meg vagyunk keresztelkedve, hogy nekünk is van nevünk, amit a szüleink választottak. Kérdezzék meg, hogyan kapták a nevüket?

6 Háromkirályozás A gyermekbibliából felolvassuk a háromkirályokhoz kötődő történetet, és hagyjuk, hogy a gyermekek spontánul eljátsszák azt. Kiegészítő eszköz lehet a papírkoronák megtervezése, díszítése. Palástként bármi szolgálhat: terítő, sál, kendő. A dramatikus játék lényege a rögtönzés. Mondókatanítás pálfordulás kapcsán. Magáról a bibliai történetről nem kell a gyermekeknek beszélni, a nevelőnek viszont tudnia kell, hogy az egyik legősibb népi mondókánk ehhez a naphoz kacsolódik. Híd alatt, pad alatt, kőkorsó, Nem vagyok én Fajankó. Hanem Isten kovácsa, Szent Pál lovát patkolom, Arany szeggel szegezem. Kon-kon-kongasd ki, Ezt a kislányt forgasd ki. A mondóka beszéd- és mozgáskoncentrációt követel a gyermektől. Három ökölcsapás, egy taps, s így ismétlődik minden sora, kivéve az utolsót, ahol a ritmus 4+1. A gyermek markába tegyünk egy diót vagy mogyorót, azt kell szorítania. Ezzel a mondókával történelmi ismereteket nyújtunk: Mi a kőkorsó? Hogyan tárolták benne a vizet a mezőn? (környezetismeret) Ki a fajankó? Kit neveztek fajankónak? Aki butácska. A régi vásári játékszerről kapta a nevét. Egy kis önmegerősítés: nem vagyok én fajankó. Kik voltak a kovácsok? Mi mindent kovácsoltak? Milyen kovácsolt munkát ismersz? Grafitceruzával tervezzünk vaskaput, kerítést, sétáljunk el megtekinteni egy díszes vaskaput, kerítést. Célkitűzés: a formák, a minták ritmikus ismétlése. A hónap tevékenysége A szövés A szövés legősibb mesterségeink közé tartozik. A természet maga kínálta az alapanyagot: len, kender, gyapot, az állatok szőre, a kecskeszőr, a birkagyapjú. Szűkebb környezetünkben a XII. századtól ismeretes a fonás. 6

Magáról a bibliai történetről nem kell a gyermekeknek beszélni, a nevelőnek viszont tudnia kell, hogy az egyik legősibb népi mondókánk ehhez a naphoz kacsolódik.

7 A szövés egész évben végezhető tevékenység. Fontos, hogy munkánkat mindig valamilyen cél érdekében végezzük, készíthetünk terítőt, alátétet, hajpántot vagy nyakláncot. Ajándéknak is szánhatunk egy-egy elkészült darabot. A kiscsoportban fűzéssel kezdjük a szövés, fonás megalapozását. Szeptemberben az összegyűjtött magvakból, terményekből tökmag, gesztenye, csipkebogyó, bab, kukorica különböző füzéreket készítünk. A középső csoportban következik a fűzés papírlapra. Az alapot egyforma távolságra zsilettel bevágjuk. A fűzéshez szükséges bevezető szalagokat a felvető csíkokkal egyforma szélesre vágjuk. A fűzés lehetőséget nyújt az egyéni elképzelések kifejezésére, díszítőérzékük fejlesztésére. Szövőkeretet asztalossal készítessünk, de játék-, illetve barkácsboltokban is beszerezhető. A keret nagysága attól függ, mit szeretnénk készíteni, de mindenekelőtt a gyermekhez méretezzük. Körkörös felvetés megkezdésekor a fonal végét a keretre kell rögzíteni, ahonnan indulunk. Egyenlő távolságra igazítsuk a szálakat. Ez nagycsoportos munka. A prücsök krajcárkája Kacor király A három kívánság A nagyot mondó legény A só Az égig érő paszuly A hónap meséje (A mesék az Irodalom rovatban olvashatók) 7

Szeptemberben az összegyűjtött magvakból, terményekből tökmag, gesztenye, csipkebogyó, bab, kukorica különböző füzéreket készítünk. A középső csoportban következik a fűzés papírlapra.

8 Irodalom Barsi Ernő: Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon. Hazánk Könyvkiadó, Győr, Dömötör Tekla: Néprajz mindenkinek. Tankönyvkiadó, Budapest, Dr. Burány Béla: Nádsípot fújtam. Forum, Újvidék, Ének-zene az óvodában (segédkönyv). Budapest, Falvay Károly: Huszonhét magyar népi játék Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék. é. n. Forrai Katalin: Ének a bölcsőben. Budapest, Forrai Katalin: Ének az óvodában. Budapest, Kodály Zoltán: Kis emberek dalai. Zeneműkiadó, Budapest, Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani. I IV. Budapest, Papp Kornélia: Szájról szájra. I II. Győr, Raffai Judit: A mesélő ember. Osiris Kiadó, Budapest, Szedem szép virágom. Kriterion, Bukarest, Szedlacsek Katalin: Kerekecske, gombocska. Corvinus Könyvek. Szőke Anna (szerk.): Ne csak taníts, örökíts! Forum Könyvkiadó, Újvidék, Szőke Anna: Elszaladt a kemence. Forum Könyvkiadó, Újvidék, Tátrai Zsuzsa Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Budapest,

Budapest, 1994. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Budapest, 1974. Kodály Zoltán: Kis emberek dalai. Zeneműkiadó, Budapest, 1962. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani. I IV. Budapest, 2002.

Hasonló dokumentumok

Népszokások az óvodában

Szőke Anna Népszokások az óvodában Június Szent Iván hava (A szerző Elszaladt a kemence című könyve alapján) Tartalom Júniusi napokhoz fűződő szokás- és hiedelemanyag / 3 Június 8. Medárd napja / 3 Június