Ózd és környéke termelés-, technikatörténeti-, és ipartörténeti. lehetséges fejlesztések tartalmáról, céljáról

Átírás

1

2 1 FELMÉRÉS Ózd és környéke termelés-, technikatörténeti-, és ipartörténeti öröksége védelmének és hasznosításának jelenlegi állapotáról, a lehetséges fejlesztések tartalmáról, céljáról Készült: február-március Készítette: Dobosy László Ózdi Városi Múzeum igazgató

3 Tartalom 2 Bevezető... 4 A vas és acélgyártás emlékei 1. Ózd Ózdi Városi Múzeum Gyári üzemépületek és berendezései Acélműi csarnok A finomhengermű Tűzállótéglagyár Fúvógépház Gyári középületek Tiszti Kaszinó Olvasó Egylet székháza Nagyiroda Gyártelepi Iskola épülete Gyári uszoda Ózd vasútállomás, az Ózd-Bánréve vasútvonal megépítése Roób József pihenő Gyári kolóniák Tisztisor, ma Bajcsy-Zsilinszky E. utca Kisamerika, ma Kisamerika sor Nagyamerika, ma Nagyamerika utca Újtelep Gyárigazgatói lakás Hétes lakótelep Velence lakótelep Hosszúsor, ma Munkás út Kőalja és Kisfalud Házépítő Szövetkezet Köztéri alkotások, emléktáblák Kohász Hengerész Rombauer Tivadar Dombormű Kisfalud létesítése emléktábla Vasvár-hegy Borsodnádasd A lemezgyár Gyári tavak Vasút, ma kerékpárút Élelmezési Intézet és Kaszinó A római katolikus templom Munkáskolóniák Helytörténeti Gyűjtemény Volny József emléktábla Kilátó Sajónémeti, sajóparti vízmű Csernely, Sturman kastély A szénbányászat emlékei 5. Borsodnádasdi szénbányászat, Járdánházai szénbányászat, Arlói szénbányászat,

4 7.1. Az arlói suvadás Somsályi szénbányászat Bányaművek Lakótelepek I. Világháború Hősei emlékmű Római katolikus templom Farkaslyuki szénbányászat, Lakótelep Kantin épület Olvasó Egylet épülete Római katolikus templom Gyürky-tárna emlékhely Gyürky Gyula emlékpark Kucs Béla: Jószerencsét cm. szobor Bánszállási szénbányászat, A lakótelep Szoborkert Temetői sírjelek Királdi szénbányászat, Lakótelepek Művelődési Ház Fekete Géza: Bányász című szobra Temetői harangláb Kiállító- és emlékhely Putnoki szénbányászat, Elővájógép Öntöttvas sírjelek A közlekedés emlékei 13. Bánréve, vasútállomás A peron öntöttvas oszlopai Putnok, vasútállomás A téglagyártás emlékei 15. Serényfalva, téglagyár A malomipar emlékei 16. Sajómercse, Mercsei-, vagy Czímer-malom Putnoki malom Csokvaomány, Vass-malom Mezőgazdasági gépek 19. Mezőgazdasági gépek magángyűjteménye, Ózd Mezőgazdasági gépek szabadtéri bemutatója, Gömörszőlős Turista útvonal 21. Kohász út Irodalom Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ózd projektje Fejlesztési elképzelések, javaslatok Ózd Borsodnádasd Putnok Királd Farkaslyuk Összegzés Farkaslyuki Bányamúzeum és skanzen pályázat tervezete

5 ...Azt akarjuk, hogy a múltban megszerzett erők ne vesszenek el, hanem szárnyat adjanak a mának, és segítsenek meghódítani a jövőt... (Kner) 4 Bevezető Az 1990-es éveket követő időszakban az ipari szerkezetváltás és különösen a privatizáció miatt Ózd környékén is jelentős változások történtek. A térségre jellemző szénbányászat teljes egészében megszűnt, a két meghatározó gyár, az Ózdi kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár privatizációja után több termelő üzem befejezte a működését, lebontásra került. Az ózdi gyár történeti emlékeit az Ózdi Városi Múzeum gyűjti és gondozza, a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény részben magángyűjtemény, csekély mennyiségű gyártörténeti anyaggal rendelkezik, tudományosan az sem nem rendszerezett. Az Ózd-vidéki szénbányászat történeti emlékeinek gyűjtésével, bemutatásával sehol nem foglalkoznak. Ózd térségéről eddig még nem készült olyan felmérés vagy tanulmány, amely teljeskörűen feltárná és számba venné az ipartörténeti emlékeket. Egy ilyen vizsgálódás két szempontból hasznosulhat; 1. Egy nagyobb térségre kiterjedően ad képet a megmaradt ipartörténeti emlékekről, gondoskodni lehet megóvásukról, jövőbeni sorsukról. Itt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az emlékek meghatározó része a két gyárat és a szénbányák nagy részét üzemeltető Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-hez kötődik, amely kiterjedt a mai Szlovákia területére is. 2. Ózd térsége csak kevés műemléki értékű középkori építészeti emlékkel rendelkezik, így a turizmus számára jelentős vonzerőt a természeti környezeten túl az ipari emlékek, a technikatörténeti bemutatók fejlesztése jelenthet. Mindez szervesen kapcsolódik az Európai Vaskultúra Útjához és a tervezett Nemzeti Technikatörténeti Emlékparkhoz. Jelen felmérés célja, hogy a technikatörténeti emlékek megóvását, bemutatását és tudományos, illetve turisztikai célú hasznosítását elősegítse.

6 5 A vas és acélgyártás emlékei 1. Ózd 1.1. Ózdi Városi Múzeum Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti Múzeumot azért, hogy őrizze és bemutassa a nagy múltú ózdi vasgyártás történeti emlékeit, a munkások életkörülményeit től már városi múzeummá bővülve a település múltja is megjelenik a kiállításokon. A gyűjtemény a patinás, 1895-ben épített volt Gyári Iskola épületében tekinthető meg. A gyár építése 1846-ban kezdődött, a környéken akkorra feltárt gazdag szénmezők ismeretében. Az első évtizedek terméke a Cort-féle kavaró és forrasztásos eljárással készült acél volt, amelyet kovácsolással és hengerléssel dolgoztak fel készárúvá. A múzeumban maketten látható az egyetlen U alakú épület, amelyből a gyár az üzembe helyezéskor állt. Egy bányarészlet fa csillével és kéziszerszámokkal a XIX. század végének műszaki színvonalát tükrözi, és hangsúlyozza a barnaszén fontosságát a gyár és a település életében. A kavaró- és forrasztóüzem makettjei különféle munkafolyamatokat jelenítenek meg. Látható a gőzpöröly és a luppa-hengersor működő kicsinyített mása is ben, a Rima-murány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrejötte után jelentős fejlesztést hajtottak végre a gyárban, új üzemcsarnokot is építettek. A XIX. század végéről származó eredeti színezett műszaki rajzok és nagyméretű fotók szemléltetik ezt a kort. Betekintést nyújt a kiállítás a vasérc feldolgozás fejlődésébe a bucakemencétől a nagyolvasztóig. Ózdon között építettek nagyolvasztókat. Az acélműi makettek sorát az 1895-ben üzembe helyezett 25 tonnás Bathó rendszerű, generátorgáz-tüzelésű SM-kemence nyitja meg. A gyárban üzemelt hengersorokat makettek mutatják be. Látható az 1895-ben telepített és modernizált 1000 mm-es blokk és bugasor, valamint az 1913-ban üzembe helyezett 320 mm-es finomsor működő makettje. Megtekinthetőek a hengerműi késztermékek mintadarabjai is ig a gyár nem kapcsolódott az országos vasúti hálózathoz, mindenféle szállítás lovas szekerekkel történt. Innen követhető végig a vasúti szállítás fejlődése az üzemben. A múzeumhoz tartozik az Ipari Szakiskola parkjában (Ózd Bolyki főút 3.) kialakított ipari skanzen. Itt eredeti állapotában látható több régi berendezés: gyors-drótsori hengerállvány 1914-ből, Schwarcz-Bauer rendszerű desintegrátor, Worthington-szivattyú 1895-ből, Kerpely rendszerű gázfejlesztő generátor 1904-ből, vagy például az 1000 mm nyomtávú gőzmozdony és szerkocsija 1898-ból. A szabadtéri bemutató legrégebbi berendezése egy hengereszterga-pad, amelyen a forrasztóműi majd a finomhengerműi hengerek

7 megmunkálását végezték ben készült a kieskovai hengerműben. A múzeum hétezer kötetes szakkönyvtára a helytörténeti kutatást, a szakdolgozatok megírását segíti, igen jelentős a gyártörténethez kapcsolódó adattári- és fotóanyag. Információ: Ózdi Városi Múzeum, 3600 Ózd Gyár út 10. sz. Telefon: 48 / Állapot: Az intézmény teljes egészében önkormányzati fenntartásból működik. A múzeumi dolgozók létszáma 8 fő, ebből szakalkalmazott 3 fő. A kiállítótermek összes alapterülete 910 m 2, ebből ipartörténet 420 m 2. A kiállítások 90%-a tíz évnél idősebb, időszerű a frissítésük, korszerűsítésük. A kétszintes épületet részlegesen 1984-ben újították fel, az alap szigetelése tönkrement, így a pinceszint vizes, teljes külső vakolás és akadálymentesítés szükséges Gyári üzemépületek és berendezései Acélműi csarnok Az acélműi csarnokot mintegy 95%-ban elbontották. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kérésére a további bontási munkálatokat leállították. Állapot: Megmaradt a csarnok nyugati fala és részben az északi oldala. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a később részletezett Ózd projektjében tervezte az objektum hasznosítását, védelmét A finomhengermű Az 1847-ben létesített kavarómű helyén 1913-ban épült fel a finomhengermű eredetileg fa, ma acél tetőszerkezetű üzemcsarnoka és megkezdték a termelést az első hengersorok is. A finomhengermű egy-egy közép-, finom-, gyorsdrótés abroncssorral, folytatólagos előnyújtókkal épült. Az abroncssor kivételével minden új létesítmény a Breuer-Schumacher-cég tervei szerint készült és Közép-Európa legkorszerűbb hengersorai közé tartozott. Egyedül az abroncssort telepítették át a Salgótarjáni Acélárúgyárból. Állapot: A hengerműben több berendezés eredeti állapotában ma is megtalálható, mint például az abroncssor, vagy az 1922-ben üzembe helyezett Kislyukasztógép és a Sín- és heveder lyukasztógép. A hengermű Ukrán tulajdonossal Kft formában folyamatosan üzemel Tűzállótéglagyár Az Ózdi Tűzállótéglagyár helyén egy 1886-ban épített vöröstéglagyár volt magáncég tulajdonában, amelyet később a RIMA megvásárolt. A falazótégla előállítást 1909-ben beszüntették és megkezdték a tűzállótégla gyártás fejlesztését. A régi fa épületek helyén ekkor megépítették a ma is látható tégla épületet. Az 1904-ben üzembe helyezett 14 kamrás 6

8 körkemencét 20 kamrásra bővítették és még 4 db Wernicke-kemencét építettek. A tűzállótéglagyár mindvégig elsősorban az acélmű téglaellátását biztosította. Állapot: az üzem jelenleg magántulajdonban folyamatosan üzemel. A tulajdonos az épület-külső egy részét eredeti stílusát meghagyva felújította. Üzemen kívül áll, de üzemképes egy nagy teljesítményű Hoffmann kemence. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a később részletezett Ózd projektjében tervezte az épület védelmét Fúvógépház Az első két kohóval egyidőben, ban épült meg a RIMA-i üzemépületek jellegzetes stílusában vöröstéglából a fúvógépház. A gépterem északi részébe 3 db kohógázzal működő Ganz és Társa gyártmányú gázgépet telepítettek, amelyek dugattyús kompresszort működtettek. Ezek biztosították a nagynyomású levegőt a kohók részére. A gépterem déli végében 2 db 1000 Le-s kétütemű iker kohógázgépet helyeztek el a váltóáramot termelő generátorok üzemeltetésére. Állapot: az épület erősen leromlott állapotban jelenleg is áll, a gépi berendezéseket kiszerelték. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az Ózd projektjében tervezte az objektum hasznosítását, védelmét Gyári középületek Közvetlenül a gyár szomszédságában, a Gyár úton több, az 1800-as évek végén létesült impozáns épület található. Ezek a város és a volt gyártelep legjelentősebb építészeti, kultúrtörténeti értéket képviselő épületei, amelyek az oktatást és a szórakozást szolgálták, valamint a gyárvezetés irodáinak adtak helyet. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az Ózd projektjében tervezte az épületek védelmét Tiszti Kaszinó 1884-ben Jedech építész tervei alapján épült meg a gyári tisztviselők részére. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint az élelmezési intézetet ban megépítették a hátsó épületszárnyat és ide költöztették át a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as nagy átalakítás után nyerte el. A külső eklektikus neoreneszánsz-stílust változatlanul meghagyták. A belső teret teljesen átalakították, de az eredeti stílust itt is megőrizték. A legdíszesebb helyiséget, a tánctermet (ma tükörterem) rejtett világítással és gazdagon díszített mennyezeti stukkóval látták el. Az egész átalakítás a budapesti Nemzeti Kaszinó mintájára történt. Az épületben megmaradt a gyári Műszaki Könyvtár teljes állománya is az eredeti bútorzatban. Állapot: az épület külsejében megőrizte az eredeti állapotát. A hátsó szárny teljes felújítása jelenleg folyik, 2005 szeptemberétől itt kerül elhelyezésre a városi zeneiskola. Az első rész nyári időszakban városi rendezvényeknek ad helyet. A város az épület egy részében felújítását követően felsőoktatás beindítását tervezi. 7

9 Olvasó Egylet székháza 8 Az Olvasó Egylet új székháza ünnepélyes keretek között október 19-én került megnyitásra, amely igen jelentős eseménye volt korának. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méreteivel (41 méter széles, 63 méter hosszú) és korszerű felszereltségével tűnt ki. Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 10 méter széles, nézőtere eredetileg 1140 személyes volt. Terveit a gyár Műszaki Igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Náhlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették. Az építési munkálatokat Melczer és Wensky építészek, építőmesterek végezték. Állapot: Az épület teljes felújításra vár, azt követően a Városi Művelődési Központnak ad majd helyet. Korábbi sikeres pályázat eredményeként a munkálatokra évben a pénz biztosított Nagyiroda A Nagyiroda a Gyár út 8. számú épület, a helybeliek rendeltetése miatt nevezték így. Az épület 1895-ben készült el, itt működött a gyárigazgatóság, a bányaigazgatóság, bánymérnökség, a tervező részleg és a főpénztár. A manzárdszobákban nőtlen tisztviselők laktak. Az épület Szvoboda Gyula tatatóvárosi építész tervei alapján készült, külső megjelenésében a reformkor klasszicista építészetének stílusjegyeit hordja magán. Az épületet az 1900-ban emeletráépítéssel a mai nagyságának megfelelően bővítették. A tető változatlan formában került visszaépítésre, a korábbi klasszicista stílusjegyek megmaradtak, sőt az emeleti részen történő további alkalma-zásával az épület egységes megjelenése sem változott. Az emeletráépítés terveit is Szvaboda Gyula építész készítette. Az eredeti állapot megőrzése mellett között az épületet felújították. Állapot: az épület jól karbantartott, mint irodaépület hasznosul ben a Társadalombiztosítási Igazgatóság Ózdi Kirendeltsége költözött ide Gyártelepi Iskola épülete A Gyártelepi Iskola új épülete 1896-ra, a millennium évére készült el hét tanteremmel. Tíz év múlva a megnövekedett tanulólétszám miatt az épületet két oldalszárnnyal bővítették és január 18-án az újabb nyolc tanteremben is megkezdték a tanítást. A maga korában vidéki viszonylatban így szinte páratlan iskolaépület alakult ki 15 tanteremmel, gőzfűtéssel ellátva. Az alagsorban napközi otthont, és könyvtárat alakítottak ki, itt kapott helyet a tanműhely és az anyagszertár is. Az épületben 1983-ig folyt a tanítás, ezt követően a vállalati tervezőiroda és a Gyártörténeti Múzeum kapott itt helyet ben a város megvásárolta meg az épületet, és itt hozta létre az Ózdi Városi Múzeumot. Állapot: az Ózdi Városi Múzeumnál került bemutatásra

10 Gyári uszoda ben a RIMA vezérigazgatósága hozzájárult egy közfürdő létesítéséhez, amely 1905 nyarán nyílt meg. A főépületi részben alakították ki a fürdőmedencéket, a száraz- és nedves gőzfürdő helyiségeket. A földszinti rész két oldalszárnyán helyezkedtek el az öltözőfülkék és zuhanyozók, megosztva tiszti és munkásoldalra. A fürdő emeleti szintjén voltak a kádfürdős helyiségek. A fürdőnek nem csak tisztasági, hanem gyógyászati feladatai is voltak. Gyógymódjai az izzasztókúrák, különböző göngyölések, masszázs voltak. A főépülethez csatlakozott az uszodarész, 20x8 méteres medencével. Az uszodát 1940-ben építették át versenyek rendezésére is alkalmas, 4 pályás, 25 méteres medencére. A maga korában a fürdő rendkívül modernnek volt mondható és vidéken az első ilyen jellegű intézmények közé tartozott. Állapot: az épület az 1960-as évekre elavult, ekkor a régi fürdőépületet részben lebontották, az uszodát felújították és új öltözőket építettek. Az uszoda azóta a versenysportot és az iskolai úszó-oktatást szolgálja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az Ózd projektjében felvetette, hogy műemléki szempontból érdemes lenne az elbontott részt visszaépíteni Ózd vasútállomás, az Ózd-Bánréve vasútvonal megépítése Az Ózd-Bánréve közötti 12 kilométeres szakaszon a vasúti forgalom november 1-én indult meg, keskeny nyomtávon ben normál nyom-távra építették át a vasúti pályát. A ma is meglévő vasútállomás épülete 1906-ra készült el. A vasútvonal megnyitásának 125. évfordulója alkalmából szeptember 27-én emléktáblát helyeztek el az állomás épületén. Állapot: az épület jó állapotú, 1997-ben a külső felújítása megtörtént. Megjelenésében őrzi az eredeti állapotot Roób József pihenő Kerekhegy legfelső utcája, az Eötvös utca keleti végén található a Roób József pihenő. Roób József ózdi kohóigazgató között. Üzemi munkája mellett széleskörű társadalmi tevékenységet is kifejtett. Lelkes támogatója volt a tömegsportnak és a turisztikának. A pihenőt az 1930-as évek elején (pontosabb időpont nem ismert) építették és nevezték el róla, tevékenysége elismeréseként. A pihenő mintegy öt méter átmérőjű betonozott terrasz, öntöttvas korláttal körülvéve, eredetileg pihenőpadokkal, emléktáblával. Jó kilátás nyílik innen a gyárra, a városra, főleg a Gyújtó térségére. Állapot: az építmény és környezete jelenleg leromlott, de helyreállítható az eredeti állapot.

11 1.4. Gyári kolóniák 10 A vasgyár dolgozói elhelyezésére a 19. század közepétől 1970-ig összesen 17 lakótelepet épített. Ezek egy része elöregedett, lebontásra került, több azonban ma is egységes építészeti képet mutat, megőrizte a kor jellegzetes stílusjegyeit, ezért érdemes a figyelemre. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az Ózd projektjében tervezte a Hosszúsor, Kisamerika, Nagyamerika, Újtelep és Velence lakótelepek védelmét Tisztisor, ma Bajcsy-Zsilinszky E. utca A gyár déli tőszomszédságában között építették meg a főtisztek számára a 7 épületből álló Tisztisort, melyet hosszú időn keresztül Úrisornak is neveztek. Itt a bánya- és gyárigazgató, továbbá főmérnökök és főtisztviselők laktak. A minden kényelmet biztosító hat kétcsaládos és egy egycsaládos épületet parkszerű udvarok vették körül. Az 1-3 számú épületeket 1962-ban az Ív út megépítése miatt elbontották. Állapot: az épületek jó állapotúak, többségében magánlakások, egy épületben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ózdi Kirendeltsége működik Kisamerika, ma Kisamerika sor A Hosszúsor mögötti hegyoldalban között építették fel a Kisamerika lakótelepet, amely tizenöt földszintes épületből áll. A gyár előmunkásait helyezték el bennük, egy épületben négy családot. Egy lakás mindössze egy szobából, konyhából és kamrából állt. Az épületek téglából készültek, falazott tűzhellyel, tégla és hajópadló padlóburkolással, két állószékű szelemenes nyeregfedélszékkel, cserép tetőfedéssel. A lakásokhoz fáskamra, sertésól, árnyékszék, baromfiól tartozott, amelyek félnyeregtetővel fedett favázas épületben kaptak helyet. Minden családnak volt földbeépített pincéje is után mind a 15 épületet felújították. Állapot: az épületek jó állapotúak, magánlakásokként lakottak Nagyamerika, ma Nagyamerika utca A kisamerikai lakások felépítése után között épült a tisztviselők részére hat kétszintes épületből álló villasor, a Nagyamerika. Az épületek külsőségükben is, és az előttük kialakított parkok, kertek alapján is mutatták, hogy a gyár tisztviselői számára készültek. Az első öt épület kétcsaládos, a hatodik négycsaládos tiszti háznak épült. A kétcsaládos tiszti lakóházakban egy lakáshoz 4 szoba, előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba, vécé és mosókonyha tartozott. A melléképületekben minden családnak volt fáskamrája, szerszámkamrája, verempincéje, sertés- és baromfiólja. Az épületek alapterülete

12 553 négyzetméter. Az egy négycsaládos tiszti lakóház építészetileg hasonló az előzőekhez, de csak 387 négyzetméter alapterületű. Állapot: az épületek nagyrésze felújításra szorul, magán és önkormányzati tulajdonú lakásokként lakottak Újtelep Kiserdőalja és a Tisztisor közötti sík területen között létesítették az Újtelepet 124 család részére. A vöröstégla falakkal, nyeregtetővel, bádoglemez tetőfedéssel készült épületek esztétikailag is igényesebbek voltak a korábbi kolóniás épületektől. Négyfajta házat építettek. 18 darab négycsaládos munkás lakóházat, 16 darab kétcsaládos munkás lakóházat, 8 darab kétcsaládos előmunkás lakóházat és 2 darab kétcsaládos tisztviselői lakóházat. Az Ujtelepet a hosszirányú főútba, a Sugárútba torkolló öt keresztirányú mellékutca tagolja. Minden házhoz kert tartozott. Az utcákat gyorsan növő Jegenyefákkal szegélyezték. A lakások nem voltak közművesítve. Állapot: a lakótelep felújítását 1970-ben megkezdték, azonban az abbamaradt. Akkor a vöröstégla falazatot a házak egy részénél bevakolták, így elvesztették eredeti jellegüket, azonban az eredeti állapot visszaállítható. Az épületek magán és önkormányzati tulajdonú lakásokként lakottak Gyárigazgatói lakás 11 Az Újtelep építésével egyidőben, 1906-ban készült el a mai Alkotmány úton lévő épület főtisztviselői lakásként, két igazgató részére től párt és szakszervezeti iskolát működtetett benne a gyár, 1951-ben pedig átalakították napköziotthonos óvodává. Állapot: az épület jó állapotú, kívülről őrzi az eredeti megjelenését. Belső elrendezését megváltoztatták, óvoda működik benne Hétes lakótelep A Hétes-völgy bejáratánál között épült meg egységes stílusban a Hétes-lakótelep. Az első szakaszban két épületet emeltek a tisztviselőknek és kilencet a munkások részére. Ezt követte a második szakaszban három, a negyedik szakaszban négy épület megépítése. Az első két épület azonos, tetőtérbeépítéssel, részben alápincézve épült, kétkét család részére. Tégla ablak és épületsarok díszítísek jellemzik a házak homlokzatát. Állapot: a lakótelep épületei erősen rongáltak, egy részüket lebontották

13 Velence lakótelep 12 A Drótoshegy alatt, Kisfalud házsora mellett között építették meg a 48 kétszintes házból álló Velence lakótelepet Marschalkó Béla tervei szerint, aki 1921-től 1948-ig a RIMA Rt. építésze volt. A környék egyik legmélyebben fekvő területe ez, amit a Hangony-patak tavaszi áradása időnként elöntött, ezért nevezték el Velencének. A telep déli oldalán a Hangony-patakon átívelő hídnál egy tanszfor-mátor-házat létesítettek, a házak építészeti stílusához igazodva. Ez a Sóhajok Hídja nevet kapta. A házak manzard kiképzéssel, műpala fedéssel, tetőtér beépítéssel, rakott tűzhelyekkel, kétoldalt hozzáépített téglafalú kamrával és óllal épültek. Az ózdi kolóniák közül ez a legsajátosabb megjelenésű. Állapot: az épületek megőrizték eredeti megjelenésűket, de nagy részük felújításra szorul, önkormányzati tulajdonú lakásokként lakottak Hosszúsor, ma Munkás út Az építési munkák megkezdéséhez ben lebontották a Hosszúsor elavult 15 épületét, s helyükre ben nyolc új, többségében emeletes salaktégla falazatú lakóházat építettek. Ezek közül az 1. sz. épület négycsaládos, a 2. sz. épület nyolccsaládos, a 3-7 sz. épületek tizenkétcsaládos munkás lakóházak, míg a 8. sz. épület nyolccsaládos tisztviselői lakóház volt. A Hosszúsor nevet 1945 után Munkás útra változtatták. Az 1970-es évek elején mind a nyolc épületet felújították, és a földgázt is bevezették a lakásokba. Állapot: az épületek megőrizték eredeti megjelenésűket, kisebb módosítások a nyílászárókon és terraszokon történtek, de ezek is visszaállíthatóak. Állapotuk jó, magántulajdonú lakásokként lakottak Kőalja és Kisfalud Házépítő Szövetkezet Az első házépítő szövetkezet megalakítása 1899-ben történt meg Kőalján. Nagyobbrészt Botta Lajos olasz származású építőmester végezte a házépítés munkálatait ben volt a munkástelep avató ünnepsége. Zorkóczi Samu gyárigazgató elnökletével 1907-ben létrejött a második, Kisfalud Házépítő Szövetkezet is. A Kőalja út 26. számú ház 1902-ben épült, ma műemlék jellegű. A szövetkezet keretén belül a ház építtetője Szegedy László gyári főtérmester, RIMA-i alkalmazott volt. Állapot: az épületek közül néhány még őrzi az eredeti, vakolatlan vöröstéglás külső megjelenést, ezeket érdemes változatlan állapotában megóvni. A házak magántulajdonú lakásokként lakottak.

14 1.5. Köztéri alkotások, emléktáblák 13 A gyár közvetlen környékén több olyan jelentős műalkotás található, amelynek témája a volt kohászati üzemhez kapcsolódik, így ipartörténeti értéket is képviselnek Kohász A Gyár úton a Nagyiroda (ma Társadalombiztosítási Igazgatóság épülete) melletti téren ben avatták fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. A bronz szobor tornanádaskai mészkő talapzaton áll, jellegzetes kohász öltözetben a nyers-vasból próbát vevő kohászt ábrázol. A talapzaton olvashatjuk: Kohász. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása Ózd fennállásának 700. Évfordulójára. Állította az Ózdi Kohászati Üzemek. Állapot: a próbavevő kanál szára hiányzik, ettől eltekintve jó állapotú. Az önkormányzat tulajdona Hengerész A Vasvár út és a Munkás út találkozásánál, a gyújtói csomópontban 1973-ban állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond újabb alkotását. A mészkő talapzaton elhelye-zett bronz szobor munka közben ábrázolja a hengerészt, jellegzetes hajlott testtartással, fogóval a kezében. A talapzaton lévő bronz tábla felirata: Hengerész, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta. Készíttette az Ózdi Kohászati Üzemek Ózd várossá nyilvánításának 25. Évfordulóján. Állapot: jó állapotú, az önkormányzat tulajdona Rombauer Tivadar A gyár alapításának 125. évfordulóján a Rombauer tér 1. számú gyári hivatalház homlokzatán helyezték el május 15-én a gyáralapító emléktábláját, Kis Sunyi István szobrász alkotását. A 80x150 centiméteres süttői mészkő lapon lévő 50x60 centiméteres bronz dombormű Rombauer Tivadart ábrázolja, romanti-kusan megfogalmazva jobbra néző félprofilban. Állapot: az épület az Ózdi Ipari Park kezelésében áll használaton kívül, keresik a hasznosítás lehetőségét. Az emléktábla jó állapotú.

15 Dombormű 14 A Rombauer tér 1. számú épület, az egykori Ózdi Kohászati Üzemek I. számú irodaháza főhomlokzatát díszíti Búza Barna 1943-ban készített domborműve. A homokkőbe vésett alkotás a gyári munka allegóriája. Állapot: az épület az Ózdi Ipari Park kezelésében áll használaton kívül, keresik a hasznosítás lehetőségét. Az alkotás a homlokfal vizesedése miatt romló állapotú Kisfalud létesítése emléktábla A Petőfi út 47. számú magánház homlokzatán 1910-ben avattak emléktáblát a lakótelep megépítése alkalmából. A 78x118 centiméter méretű fekete márvány-táblát vésett és aranyozott betűkkel Horn Lajos készítette Besztercebányán. Állapot: az emléktábla gondozott, jó állapotú 1.6. Vasvár-hegy A Hangony- és Hódos-völgy találkozásánál az egykori gyepű védelmi vonal mellett katonai őrhelyként és a királyi földek központjaként hozhatták létre Vasvárt. A Vasvár-tetőről mind a négy irányban nagy távolság belátható A Cipó-völgy és a Kőlápa között 269 méteres tengerszintfeletti magasságával uralta a Borsodból, Hevesből, Nógrádból és Gömörből jövő útvonalakat, átjárókat. Vasvár egy honfoglaláskori, vagy korábbi földsáncokkal, facölöpökkel megerősített védelmi hely lehetett. Nem bizonyított Heckenast Gusztáv következtetése, amely szerint esetleg Vasvár volt az Északborsodi vastermelés ellenőrzésének a központja is a X. században. Vasvárról okleveles adataink a korai időkből nincsenek. Neve a Váradi Regesztrumban fordul elő először és utoljára 1220-ban, amikor Hangonyi Isztrás Susa elpusztításával Vasvár tiszti rangú jobbágyait vádolta, s ezért tüzespróbára rendelték őket. Állapot: a Vasvár-hegyen és környékén erődítés nyoma nem ismert, történészi kutatást igényel szerepe a honfoglalás korában.

16 2. Borsodnádasd A lemezgyár A Rimamurányvölgyi Vasművelő Egyesület már az ózdi gyára megépítése után szükségét látta egy új hengermű létesítésének. Volny József az ózdi vasgyár főfelügyelője október 7-én Ózdon tartott közgyűlésen előterjesztette javaslatát a nádasdi gyár építésére, amelyet el is fogadtak. Az eredeti tervektől eltérően nem csak a hengerművet építették meg, hanem a helyben rendelkezésre álló barnaszén hasznosítására kavaróüzemet is létesítettek áprilisában a nádasdi lemezgyár a finomvas gyártással megkezdte a termelését és év végére minden üzemrész elkészült. Megépült 8 kavarókemence, 3 hengersor, 4 forrasztókemence és 2 lemezizzító kemence március 21-én a rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol elfogadták a Salgótarjáni Vasfinomító Társulattal történő egyesülést és így létrehozták a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságot. (RIMA Rt.) 1882-ben a gyár finomító berendezéseit teljesen lebontották, s az ózdi féltermék feldolgozására, durva- és finomlemez gyártására álltak át, ónozó és horganyzó üzemmel bővítve ben megkezdték a főiroda építését Stechlik Béla tervei alapján december 19-én beindították az elektroacél művet és folyamatosan modernizálták a hengersorokat is. Az es rendszer-váltást követően a gyár több kisebb vállalkozásra bomlott, majd az ezredfordulóra a kohászati tevékenység teljes egészében megszűnt. Állapot: a törzsgyár magántulajdonban van, területén nem folyik termelés, megkezdték a bontási munkálatokat. A hengerműi csarnok kiszerelését jelenleg végzik, az épület is erősen rongált. Sértetlenül áll a villamos-központ háromszintes épülete Gyári tavak 1887-ben a nagyobb teljesítményű gőzkazánok beépítése során a vízszükséglet biztosításához elkészítették a mai Felső-tó építési tervét, s még abban az évben elkezdték a kivitelezését is. Az Alsótó terveit 1901-ben készültek és 1913-ban építették meg a korábbi sportpálya helyén. Állapot: a Felső-tó és környezete jó állapotú, gondozott. Az Alsó-tó magánvállalkozó tulajdonában van, környezete szépen gondozott, parkosított, pihenőhelyekkel ellátott. Partján rendszeresen horgásznak Vasút, ma kerékpárút Az Ózd-Nádasd közötti 1000 mm-es nyomtávú vasútvonalat március 10-én helyezték üzembe. A társulat a saját költségén épített vonalhoz a maga gyártotta síneket használta. Később a somsályi bányához megépített szárnyvonal is erről ágazott le, amelyet 1972-ben szüntettek meg. A vasúti szállítás az 1980-as években megszűnt, a

17 síneket felszedték ban a vasúti töltésen aszfaltozott kerékpárút készült Ózd és Borsodnádasd között. Állapot: a hidak korlátjai és szakaszonként az aszfaltozás felújításra szorul. A kerékpáros turisták és a lakosság kedvelt útvonala Élelmezési Intézet és Kaszinó Az impozáns kétszintes Kaszinó épület között épült a gyári főbejárattal szemben. Külső megjelenésében nagyrészt megőrizte az eredeti állapotát, csak a földszinti rész változott az italmérés kialakításával. Az épület mögötti parkban átalakítva megtalálható a régi tekepálya és zenepavilon, több helyen a fűrészelt fa díszítések is megőrződtek. Állapot: a Kaszinó magántulajdonban van, a vállalkozó tervei az épülettel kapcsolatban nem ismertek. A park leromlott állapotú, a kuglizót és zenepavilont raktárnak használják, erősen rongáltak A római katolikus templom A gyártelepen 1934-re épült meg a római katolikus templom, amelyet Jézus-szíve tiszteletére szenteltek fel. A bejárati előtér fölötti kóruson Rieger Ottó budapesti orgonakészítő kétmanuálos orgonája 1934-ből való, Opus 2646 jelzéssel. Az előtér bal oldalán a gyóntatószék három ajtaja virágdíszes festésű. A templomhajó mennyezete három részre tagolt deszkamennyezet, hosszú kazettákra osztott, magyaros stilizált növényi ornamentikával, színes virágokkal díszített. Több helyen a festés közötti RMST monogram a társulat rövidítése. Ugyanezt az ornamentikát találjuk a kórus, a szószék mellvédjén, a fő- és mellékoltárokon. A templom különböző helyeit barokkos kovácsolt vasrácsok díszítik, ezeket Jakucsik Károly lemezgyári kovácsmester készítette a templom építésének idejében. Mindhárom harangját Slezák László budapesti harangöntő készítette 1933-ban. Állapot: a templomot rendszeresen használják, az épület és a környező park is szépen gondozott Munkáskolóniák Az első bányászok a közvetlen környékről, Nádasdról és Balaton községből kerültek ki, csupán a szénégetők származtak a vasművelő társulat gömöri telepeiről. A gyár megépítését követően egyre több képzett szakmunkásra volt szükség, akiket a társulat más telepeiről helyeztek át ide, így megkezdődött a munkáskolóniák létesítése. A Porosz-kolónia építése 1870-ben kezdődött, itt 20 családi házat építettek. Átadásukra novemberében került sor. Faragó Gyula gyárigazgató kezdeményezésére 1910-ben egy házépítő szövetkezet alakult. A felvidékről idetelepített dolgozók részére 1927-ben megépítettek 3 darab nyolc családos lakóházat. Ugyancsak felépült 5 darab többszobás 16

18 ikerház a Faragó-telep folytatásában. A gyártelep más területein is találhatóak még 1900 előtt épített kolóniás lakások, de azok igen elavultak. Állapot: az 1900 után épült lakótelepek egységes megjelenésűek, jó állapotúak Helytörténeti Gyűjtemény A gyár közvetlen szomszédságában a közelmúltban felújított gyárigazgatói villa egy részében Helytörténeti Gyűjteményt alakítottak ki, mellette még óvoda működik. Az épület külső megjelenésében őrzi az eredeti állapotot, szépen megmaradtak az eredeti fűrészelt díszítések. A kiállítás a településtörténet mellet bemutatja a Borsodnádasdi Lemezgyár 1864-től 1992-ig tartó történetéhez kötődő szerszámokat, iratokat, a jóléti és kulturális szervezetek emlékeit. A Helytörténeti Gyűjtemény előzetes bejelentés alapján tekinthető meg, címe: 3672 Borsodnádasd, Táncsics út 4. Információ: Polgármesteri Hivatal. Telefon: 48/ Állapot: az épület és a környező park gondozott. A kiállítás részben magángyűjtemény, nem rendelkezik működési engedéllyel, személyzete nincs Volny József emléktábla 17 A gyáralapító Volny József bronz emléktáblája az üzem főbejárata mellett tekinthető meg. A Rimamurányvölgyi Vasművelő Egyesület az ózdi gyára megépítése után szükségét látta egy másik hengermű létesítésének is. Volny József az ózdi vasgyár főfelügyelője október 7-én Ózdon tartott közgyűlésen részletesen beszámolt külföldi tapasztalatairól és előterjesztette javaslatát a nádasdi gyár építésére. A főfelügyelői javaslatot a közgyűlés elfogadta és megbízta Volny Józsefet, hogy a gyár építése ügyében járjon el. Volny egy hónappal később már a szüksé ges területeket is megszerezte a munkáslakások és a gyár felépítésére. Állapot: az emléktábla jó állapotú, a lakosság minden évben megkoszorúzza Kilátó Az Alsó-tó nyugati partjától indul a piros háromszöggel jelzett turista út, amelyen 30 perc alatt érhető el a vasszerkezetű kilátó. A legfelső szintről gyönyörködhetünk a Bükk-hegység északi vonulatában, a távolban feltűnnek a város házai, a gyártelepet pedig madártávlatból láthatjuk. Állapot: a kilátó vas szerkezete jó állapotú, környezete gondozott. a mellette lévő turista menedékhely tégla épülete elhanyagolt, használhatatlan.

19 3.1. Sajónémeti, sajóparti vízmű 18 Az ózdi gyárban a gőzgépek vízfogyasz-tásának növekedése miatt egyre nagyobb mennyiségű vízre volt szükség, ezért a Társulat 1893-ban kezdeményezte a Sajó-parti vízkivételi mű létesítését. A Borsod-megyei Alispáni Hivatal ben kiadott engedélye után 1907-ben épült fel Sajónémeti térségében a Sajó-menti Vízmű, amely üzembehelyezése után 9 km-es vezetéken percenként 5-6 m 3 vízmennyiséget juttatott Ózdra, a Hétes-völgy bejáratánál megépült szűrőműbe. A vízmű mellet jellegzetes RIMAi stílusban munkáslakások is épültek. Állapot: a gépház épülete eredeti állapotában megmaradt, belső berendezéseit kiszerelték, vállalkozás céljára hasznosítják. A munkáslakások jó állapotúak Csernely, Sturman kastély Ózd szomszédságában, Csernely községben a vasgyáros Sturman András között épített kastélyt, amelyet később többször átalakítottak. A hajdani parkban szabadon álló, részben alápincézett, magasföldszintes, manzardtetős, téglalap alaprajzú épület főhomlokzati síkjából széles, szegmensíves árkádos tornác ugrik ki, kétoldalt lépcsőfeljáróval. A tornácról nyílik a bejárat a boltozatos belsőbe. Figyelemre méltóak a főhomlokzat díszítő falsávjai, az ablaknyílásokat keretező füzéres díszítőelemek. A kastély mellett ma is látható a magtár és az istálló. Az épület önkormányzati tulajdonban áll kihasználatlanul. Állapot: a kastély és melléképületei külseje gondozott, az eredeti park gyakorlatilag megsemmisült. A szénbányászat emlékei A reformkor idején fordult a Gömör-megyei vasgyárosok érdeklődése a közel fekvő Ózd-környéki széntelepek felé. Az első szénbányát Center határában nyitották meg, erről 1837-ből található a legkorábbi adat ban megnyitották Karubányát, amely az közötti években kimerült, így a művelését beszüntették ben már Bánszállás területén folyt a termelés. Az ózdi gyár évi jelentős fejlesztése következtében megnövekedett szénigény kielégítésére sorra nyitották meg a járdánházi, vajácsi, arlói tárnákat és bővítették a borsodnádasdi bányát is. Később jelentős bányatelep alakult ki Farkaslyukban, Somsályon és Királdon. Az 1990-es években az Ózd-vidéki szénbányászat teljes egészében megszűnt, csak a bányabejáratok, üzemépületek és a lakókolóniák őrzik a bányászat emlékét. 5. Borsodnádasdi szénbányászat, A szénmezők az 1840-es években már ismertek voltak. Az Ózdi Vasgyár szénszükséglete kielégítése érdekében 1851-ben már három bánya működött: a Ferenc, Borbála- és a Gizella táró, melyekből Ózdra szállították a kitermelt szenet. Közel az új

20 19 lemezgyárhoz 1864-ben megnyitották az Istvántárnát, majd az Alsó- és a Felső Berta-tárnát. Az István bányát kimerülése miatt 1892-ben állították le. A széntermelést nagyban fokozta az 1872-ben megnyitott Gusztáv-akna, amely a járdánházi felső telepet fejtette és 1882-ig termelt. A nádasdi bányák kimerülése után az 1920-as évek közepéig a járdánházi bányák látták el a lemezgyárat szénnel. A mocsolyási völgy végében, a Szekeresbükkdűlőben júliusában megnyitották a Szekeresbükk-tárnát, azonban a víz és szénsav betörések miatt a munkálatokat december 1-el beszüntették ben kezdték el mélyíteni a Lemezgyár közelében a Bató-völgyi lejtősaknát. A háború miatt csak 1947-ben indult meg a termelés és 1966-ig tartott és 1977 között hat bánya működött ezen a területen, a megnyitás sorrendjében: Zsóberki-táró, Reménység-lejtősakna, Bánberke I. táró, Bánberke II. táró, Hasznosilejtősakna, V. lejtősakna. Borsodnádasdon a széntermelés 1977-ben befejeződött. Az itteni szénbányák összes termelése 2,5 millió tonna volt. Állapot: Borsodnádasd területén a szénbányászatra már csak a lefalazott bányabejáratok és a lakókolóniák utalnak. Figyelmet érdemel a Bató-bánya bejárata, amely az Alsó-tótól mintegy 300-méterre, jól megközelíthető helyen található. A Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény gyűjti és kiállításán bemutatja a nádasdi szénbányászat emlékeit. 6. Járdánházai szénbányászat, Járdánházán a rendszeres szénbányászat 1882-ben indult meg, amikor a nádasdi bányák kezdtek kimerülni. Az 1881-ben megalakult RMST Vasmű Rt. a járdánházi bányákkal kívánta fedezni a nádasdi lemezgyár szénszükségletét, de természetesen Ózdra is szállítottak innen. Az első tárót 1882-ben nyitották, majd 1885-ben a Csurgóitárót, 1887-ben pedig a Vajács-tárót ben megkezdték a járdánházai szállítóakna mélyítését, amit siettetett az arlói tárna és a nádasdi István bánya közelgő kimerülése. Az aknaművelés 1890-ben indult meg. A bánya fejlesztése megkövetelte a munkások elhelyezését is, ezért 1889-ben megépítették Vajács-bányatelepet augusztus 25- én és 31-én a nyári felhőszakadás miatt katasztrófális vízbetörés érte a bányát. Az iszappal elöntött vágatokban csak december 16-án tudták ismét megkezdeni a termelést. A járdánházai szállítóakna 1923-ban kimerült üzemeltetését beszüntették. A közben üzembe helyezett Mocsolyási-aknából 1927 december 1-én hozták ki az utolsó csille szenet, és ezzel a járdánházai szénbányászat véglegesen megszűnt. Állapot: Járdánháza területén a bányaudvar töltései emlékeztetnek a múltra. Vajács lakótelep épületei eredeti állapotban megmaradtak, de nagyon leromlott állapotúak. A lakótelep iskolája szintén áll, de nagymértékben átalakítva, eredeti jellegét elvesztette.

21 7. Arlói szénbányászat, Arló határában a Szohonyhát nevű területen 1852-ben nyitottak tárót ban a nagy hegycsuszamlás következtében a táró megsemmisült, ezért a fővölgyben másikat nyitottak. A rendszeres és nagyarányú szénbányászat csak 1887-ben indult meg a község területén, amikor a járdánházi bánya kimerülésével fontossá vált az ózdi és nádasdi gyár számára az itteni szén ban kezdték el mélyíteni az Arlói-tárnát a munkálatok 1910-ben fejeződtek be. Az első világháborút közvetlenül megelőző években a somsályi bánya mellett ez az RMST Rt. legfontosabb bányája Ózd környékén. Itt a szénbányászat január végén megszűnt. A Benéte-völgyben 1927-ben kezdték meg a szénbányászatot, két tárna telepítésével. A Felső-tárnából az alsó széntelepet művelték. Az Alsó-tárnát ugyancsak az alsó széntelepre telepítették, 345 méter után találkozott a Felső-tárnával. A bánya szenét teljes egészében az Ózd-nádasdi iparvasútból kiágazó iparvágányon szállították közvetlenül a Borsodnádasdi Lemezgyárba 1947-ig, a bánya megszűnéséig. Állapot: az Arlói-tárnára néhány, a mi szempontunkból érdektelen lakóépület utal, a Benéte-völgyben csak a meddőhányók nyomai fedezhetők fel Az arlói suvadás Az Ózdhoz közeli Arló környékén az eróziós felszínt a suvadásos formák is gazdagítják. A 338 méter magas Csahó-hegy déli oldala alábányászás következtében először 1863-ban, majd 1910-ben és 1929-ben megismétlődve egy 300 méternél hosszabb, méteres függőleges szakadásfal mentén lecsúszott. A homoktömeg eltorlaszolta a Szohony-patak völgyét, így mintegy holdnyi területű rét és szántóföld került víz alá, létrehozva a páratlan szépségű Arlói-tavat. A tó partján napjainkra strand és kemping, valamint pihenőházak és horgásztanyák sora épült meg. Állapot: a hegycsuszamlás szakadásfala és a tó rendkívül látványos, a tó az önkormányzat tulajdona, gondozott és pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas a környezete. A strand területén nagyobb szabadtéri rendezvények, alkotótáborok is megszervezhetők. 8. Somsályi szénbányászat Bányaművek Somsály területén már ben Bilizigödörben és az Ozvágyi-erdőben folyt kismértékű szénbányászás. A századforduló előtti években termelt az Ocsenás-féle bánya, a temető alatti részen az Újtáró és az Erzsébet-táró feltárását végezték. A századforduló éveiben elkezdték a somsályi akna kialakítását ban hozzákezdtek a 2,5 kilométer hosszú iparvasút, a somsályi szárnyvonal kiépítéséhez, 1902-ben az Erzsébet

22 akna mélyítéséhez, ezzel megindult a völgyben a folyamatos széntermelés. Ezek az első bányászatok a völgy középső részén, a Kovácsbükk és a Nyírjeslápa környékén folytak ben feljebb húzódtak a és megindult a termelés a Cinakó elején, a Somsályfőben is. A somsályi bányaüzemet 1972-ben leállították, így itt a szénbányászat teljes egészében megszűnt. Állapot: Somsályfő területén megtalálható a lefalazott bányabejárat és az üzemépületek eredeti állapotukban. Az épületeket faipari tevékenységre magánvállalkozó használja Lakótelepek Az állandó munkaerő biztosítása érdekében a tárnák közelében lakótelepet is létesítettek ban a Hosszúsort építették, egy tiszti, három altiszti és tizenkét munkáslakóházzal, mellé iskolát és élelemtárat is építettek ben egy nagyobb kolónia építését kezdték meg ban már 186 lakásból állt a telep, a lakók száma 768 fő volt. A lakások mellett Olvasót, Tiszti Kaszinót, az 1930-as években pedig strandfürdőt is kialakítottak, amelyet később elbontottak ban kezdték építeni a somsályfői házakat. Állapot: a hosszúsor házai eredeti állapotban megmaradtak, lakottak. Az Olvasó mögötti lakótelepet nagy részben elbontották. A tiszti lakóház, az Olvasó és az iskola épülete erősen átalakított állapotban áll. A somsályfői munkáslakások jó állapotúak, lakottak I. Világháború Hősei emlékmű 21 Somsályon az iskola előtti parkban 1948-ban a Somsály-bányatelepi bányaigazgatóság állíttatott I. Világháborús emlékművet. A mészkőből rakott, négyzetes keresztmetszetű obeliszken fehér márványtáblába vésve olvasható a felirat és a hősi halált haltak nevei. Állapot: a nem művészi értékű emlékmű jó állapotú, környezete gondozott Római katolikus templom A RIMA a katolikusok részére 1934-ben épített templomot a Péter-völgy bejáratánál, amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. A templom déli homlokzata előtt egy alacsony, négyzetes gúlasisakkal fedett torony áll egy haranggal, itt van a bejárat is. A sekrestyében helyezték el a ferolozóban elbontott kis oltárt és az imádkozó Krisztust ábrázoló nyomtatott oltárképet. Ugyanonnan származik a Vass, aláírással ellátott naív olajkép is. A templomot 1987-ben újították fel, 110 ülőhelyet tartalmaz. Állapot: a templom épülete jó állapotú, de nem használják, környezete elhanyagolt.

23 9. Farkaslyuki szénbányászat, A korábban még Ózdhoz tartozó Farkaslyuk erdős területén április 4-én indult meg három szénbánya-táró megnyitása. A folyamatos termelést július 5-én kezdték meg, amikorra elkészült a hétesi fogaskerekű vasúti pálya folytatásaként a vasút a bányáig ig összesen tíz tárót hajtottak ki. A bánya fő szállító vonala mindvégig a Gyürky táró maradt. A külszíni rakodón megépült a napi 120 vagon teljesítményű szénosztályozó is márciusában megnyitották a XI. tárót, amely november 10-én fejezte be a termelést júniusban kezdte meg a termelést a Kossuth-tárna, amely 1959 novemberig üzemelt július 1-től a kimerülő bánszállási bányához tartozó Péch Antal tárót a farkaslyuki bányához csatolták. A táró december 31-ig termelt. A Gyürky-táróval feltárt szénterület bővülésével a szállítás és a légellátás biztosítása érdekében egy függőaknát létesítettek Tólápa térségében Bardi-akna néven, amelyet 1947-ben helyeztek üzembe. A déli bányamező mélyebben fekvő területének feltárását segítették az Omány I-II. függőleges aknák január 22-én a farkaslyuki bányászat megszűnt, a tárnákat bezárták. Állapot: a bánya bezárása után a vasúti síneket felszedték, elvégezték a meddőhányó rekultivációját. A műhelyépületek nagy részét elbontották, a meglévőekben vállalkozások működnek. A lakott területen belül található a Gyürki-tárna lefalazott bejárata, amelynél emlékhelyet alakítottak ki. Megmaradt a lezárt un. Gyakorló-tárna, amelyet a település bányabemutató céljára tervez hasznosítani Lakótelep Az első világháború alatt és közvetlen utána épült meg a bányatelepen az első 42 lakóház. Ezekben 186 lakás volt, és 514 fő lakott benne. Az első világháború után a társulat legszebb bányatelepe volt. A táj szépsége és a telep rendezettsége üdülőtelepnek is alkalmassá tette, így jöttek ide Pestről is pihenni ben a társulati munkáslakások száma 112, ebből 88 egyszobás és 22 kétszobás, a telep munkáslétszáma 1032 fő volt. Egy élelmiszer üzlet biztosította a lakosság ellátását és január 5-re elkészült az iskola is. Farkaslyuk volt a környék egyik legnagyobb bányatelepe, május 1-el levált Ózdról és önálló község lett. Állapot: A településen többségében eredeti állapotukban megőrződtek a kolóniás lakások, jelenleg is jó állapotúak, lakottak Kantin épület A Gyürky Gyula úton az Olvasó Egylet épületével szemben áll a régi kantin jellegzetes épülete előtte eredetileg parkos területtel, a szabadtéri rendezvények helyszínével. Állapot: az épület megőrizte eredeti külsejét, de erősen rongált állapotú. A parkos terület elgazosodott.

24 9.3. Olvasó Egylet épülete ban megalakult a Munkás Olvasó Egylet, és egyleti székházat is épített az üzem előadóteremmel, színpaddal, olvasóteremmel ben a tagok létszáma 200 fő volt, 1800 kötetes könyvtárral rendelkeztek. Állapot: az épület megőrizte eredeti jellegét, de az utóbbi években egy magánvállalkozó tulajdonában erősen lepusztult. Az önkormányzat tervezi a visszavásárlását Római katolikus templom 1923-ban az akkori lakóteleppel szemben a hegyoldalban egy kisebb templomot építettek. A tervrajzát Lágmán mérnök készítette ban Szent István király tiszteletére szentelték fel. A templom északra néző bejárata fölé egy kisebb lemeztetős huszártornyot építettek. Tetőzete nyeregtetős, bádoggal fedett. Nagyméretű oltárképe Szent Istvánt ábrázolja, amint a szent koronát felajánlja Szűz Máriának. Festőjét nem ismerjük. A templombelső keleti falán a bányában dolgozó bányászokat ábrázoló olajfestmény festője Lammel Antal, 1925-ben. A kép 1945 előtt a ferozolóban állt, ahol a bányába leszálló bányászok a számbavétel után elmondták szokásos imájukat. Állapot: a kis templom megőrizte eredeti állapotát, a közelmúltban felújították, rendszeresen használják Gyürky-tárna emlékhely 1920-ban a Főtárót Gyürky-tárónak nevezték el az akkori bányaigazgatóról Gyürky Gyuláról, aki m.kir. bányaügyi főtanácsos volt, a RIMA több bányájának igazgatója, 1927-től pedig a RIMA igazgatótanácsának tagja. A bányászat és az igazgató emlékét őrzi a 2000-ben az 50. Bányásznapon felavatott Gyürky-tárna emlékhely. Állapot: az emlékhely szépen kialakított, gondozott Gyürky Gyula emlékpark Az új iskola mellett 1999-ben alakították ki a Gyürky Gyula emlékparkot, ahol a bányászathoz kötődő tárgyak, kompozíciók emlékeztetnek a múltra. Állapot: az emlékpark szépen kialakított, gondozott.

25 9.7. Kucs Béla: Jószerencsét cm. szobor Bánszállási szénbányászat, A Gyürky téren lévő emlékparkban látható Kucs Béla Munkácsi-díjas szobrász 1958-ban felavatott alkotása. A mészkőből faragott szobor a bányászok nehéz munkájának állít emléket. Kucs Béla 1925-ben az Ózdhoz tartozó Bánszállásbányatelepen született. Volt bányász, majd Derkovics-kollegista, között pedig a budapesti Képző-művészeti Főiskolán tanult, ahol Beck András és Mikus Sándor volt a mestere. A Bányász című diplomamunkáját már Pátzai Pál tanítványaként készítette. Munkáival az ország számtalan városában találkozhatunk, nevéhez fűződik a Szentendrei Szoborpark létrehozása is. Állapot: a szobor jó állapotú, gondozott. A várkonyi Sándor-bánya kimerülése után a RIMA Bánszálláson megnyitotta a Felsőbányát, ahol 1870-ben indult meg a termelés. E-mellett még két tárót nyitottak: az Alsó-bányát a temető alatt, az Erzsébet tárót pedig a völgyből nyugati irányba. Az 1870-es évek második felében Karu-bánya kimerült, így a termelés súlypontja mind erőteljesebben a bánszállási bányára helyeződött ben a Bánréve-Ózd vasútvonalhoz kapcsolódva Center állomásról egy szárnyvonalat építettek a bányához ben nagyteljesítményű 103 méter mélységű függőleges akna mélyítését kezdték meg a teleptől nyugatra. Az aknát Schachta-nak nevezték, 1897-ben kezdte meg a működését, az innen kihajtott vágat legtávolabbi része hat kilométerre volt. A bánszállási bányában a termelést január 1-el végleg beszüntették. A még megmaradt szenet a királdi oldalon Csépteleken 1928-ban megnyitott Péch Antal táróból közelítették meg és termelték ki. Állapot: a bányaüzemből semmi nem maradt meg ban a függőaknát berobbantották, a gépházat és a kazánházat elbontották. Az irodákat és a műhely épületét lakásokká alakították át. A fatelítőt később raktárként hasznosították, mára ezeket is elbontották A lakótelep A tárnák megnyitásával egy időben, 1970-ben a munkástelepet is létesítettek. Ekkor épült meg a Felső-telep, a Tiszti-sornak nevezett részen négy altiszti lakással, a felső Iskola-sor, ezzel párhuzamosan a Magazin-sor, végül az Utolsó-sor, vagy Kuglizó-sor öt épülete. A Temető-oldalban építették meg az üzemvezető bányagondnok lakását, nagy kiterjedésű kerttel, gyümölcsössel. A függőakna építésével egyidőben, 1895-ben a lakótelepet bővítették s megépült az Alsó-telepnek. A Magazin-sorral egyirányban a Kocsma-sor épült két épülettel. Az elsőben a kantin és az olvasó terem volt, ma is itt van az italbolt és a Kultúrotthon. A Magazin után volt a Népkert, vagy Tánckert két kuglizóval, külön a bányászok és a tisztviselők részére. A lakások száma 1912-ben 195 volt.

26 Állapot: a lakótelepen a közelmúltig csak lényegtelen változás történt, napjainkban felgyorsult a pusztulása, több épületet elbontottak, megsemmisült a kuglizó és a tánckert Szoborkert 25 A lakótelep mellett alakították ki a Szoborkertet, ahol az as világháborúban elesett hősök emlékművét állították fel, rajta a hősi halottak neveivel. Állapot: az emlékmű jó állapotú, a környezete gondozott Temetői sírjelek A lakótelep temetőjében 4 db gazdagon díszített kovácsolt sírjel található, amelyet valószínűleg a bánya műhelyében, vagy az ózdi gyárban állítottak elő. Állapot: a sírjelek jó állapotúak, gondozottak. 11. Királdi szénbányászat, A Királd határában rejlő szénvagyon a XIX. század első évtizedeitől közismert volt. Schlosser Antal berzétei vasgyáros 1869-ben kért szénkutatási engedélyt, majd megnyitotta az Albert bányát. Ezt követően már több bányanyitás történt. Az 1891 június 9-én létrejött Magyar Általános Kőszénbánya Rt. megvásárolta az összes királdi és centeri szénjogot és nagyarányú fejlesztést indítottak el ben megkezdték a Zsigmond-akna mélyítését, amely a környék első függőleges aknája volt. Ide a MÁV a putnoki állomástól a normál nyomtávú vasutat is kiépítette ben nyitották a Géza-lejtősaknát, amely 1954-ig termelt. A Mocsolyásilejtősaknát 1953-ban kezdték mélyíteni és 1963-ig működött. A Béke-aknát között mélyítették, modernizálták a szociális létesítményeket, korszerűsítették az osztályozást. A Szabadság-aknán 1962-től nagyszabású rekonstrukciót végeztek. A bánya visszafejlesztése 1980-ban kezdődött meg s a termelés 1984 januárjában fejeződött be. A terület még jelentős szénvagyonát a továbbiakban a felfejlődő Borsodi Szénbányák Putnoki Aknaüzeme művelte évi kezdési időponttal jelentős szállítási rekonstrukcióba kezdtek, ennek keretében a Királd-Mocsolyás-i völgy elején új üzemtér és 275 méter mély függőleges akna létesült. A korszerű, 1500 fős szociális épülettel ben a Putnoki Bánya KFT Királdi Üzeme is beszüntette a termelést, 2001-ben a felszámolása is megtörtént. Állapot: a királdi bányák üzemépületeit teljes egészében elbontották. A Mocsolyásiakna üzemépületei jó állapotban megmaradtak, azokban különböző vállalkozások települtek le.

27 11.1. Lakótelepek 26 A bányák mellett kialakultak a munkástelepek is. Az 1900-as századforduló idején már 37, egyenként hatlakásos munkásház állt, és felépítettek öt munkáslaktanyát. A legújabb lakótelep a Béke-telep a bánya közötti nagy rekonstrukciójához kapcsolódóan épült meg. Állapot: a legrégebbi telepszerű beépítésű munkáslakásokat lebontották, a magmaradt házakat korszerűsítették, elvesztették eredeti jellegüket. A Béke-telep többszintes modern házai a mi szempontunkból érdektelenek Művelődési Ház 1956-ban Klie Zoltán tervei alapján impozáns művelődési ház épült könyvtárral és nagy színházteremmel, amely hangversenyeknek, színházi előadásoknak, képzőművészeti alkotótáboroknak adott otthont. Itt került megrendezésre között minden nyáron a nemzetközi fémszobrász és festő alkotótábor. Állapot: az épület jó állapotú, működik a színházterme és itt került kialakításra a Polgármesteri Hivatal Fekete Géza: Bányász című szobra. A Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Fekete Géza bányászt ábrázoló mészkő szobra. Fekete Géza között élt Budapesten. Iparművészeti, majd képzőművészeti főiskolát végzett, 1935-től szerepelt kiállításokon. Az 1952-es helsinki olimpia szellemi versenyeinek kitüntetettje Bokszoló című szobrával. Derűs szemléletű szobrászatának fő ihletője az emberi alak. Állapot: a szobor jó állapotú, környezete gondozott Temetői harangláb A bányatelep temetőjében egyedi, jellegzetes kialakítású és régi a falazott harangláb. Állapot: a harangláb és környezete gondozott

28 11.5. Kiállító- és emlékhely Putnoki szénbányászat, A bányászat emlékét őrzi a volt Mocsolyási-akna mellett létrehozott kiállító- és emlékhely. A ben kialakított objektum kisméretű, mintegy 5x5 méteres bemutató terében a királdi szénbányászat megőrzött tárgyai, relikviái tekinthetők meg. Állapot: az emlékhely gondozott, a bányászok rendszeresen koszorúzzák. A kiállítás előzetes bejelentés alapján tekinthető meg. Putnok térségének szénbányászata az ózdi kohászat fejlődésével függött össze. Az as években a Sajó déli partja mellett indult meg a feltárás, de a gyenge szénminőség és kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt abbahagyták a munkát ben folytatták az aknamélyítést, ben megépítették a putnoki MÁV állomás térségében a vasúti rakodót és a szénosztályozót, melyet sodronykötélpálya kötött össze a bányával. Az első szénnel telt csille május 23-án ért ki a felszínre. Az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt 1965-ben nagy beruházásba kezdett, amelyek 1974-ben fejeződtek be, még ugyanebben az évben az akna irányítását a Borsodi Szénbányák vette át. A fejlesztések folytatódtak, megépült a II. sz. lejtős akna, majd 1977-ben megkezdődött a Putnok-Sajómercse fejlesztése program. A királdi Mocsolyási-völgy elején új üzemtér és akna létesült. A fejlesztése során megépült egy a Sajón átívelő 788 m hosszú csőhíd korszerű gépi berendezésekkel. A Borsodi szénbányák felszámolási eljárása januárjában kezdődött meg. Az utolsó csille szén felszínre hozatalára szeptember 22-én került sor. Állapot: a Putnoki-aknánál a felszámolást követően elsősorban a lakossági igényeket kielégítő széntermelés folytatására 2001-ben magántőkén alapuló bányavállalkozás kezdte meg működését Elővájógép A Putnkon átvezető főút mellett a Zrínyi út leágazásánál lévő parkban kő emelvényen látható egy F6-os önjáró elővájógép, emlékeztetve a város szénbányáira. Állapot: a gép felületkezelést igényel, környezete gondozott Öntöttvas sírjelek Putnok temetőjében sok öntöttvas sírjelet és kerítést látni. Korukból és gondos kivitelezésükből valamint a város történelmi kapcsolataiból ítélve ezek a felvidéki, gömöri öntödékben készülhettek (Dernő, Chiznyó). Állapot: az öntöttvas emlékek nagy része jó állapotú, gondozott.

29 A közlekedés emlékei Bánréve, vasútállomás A Hangony-völgye az ózdi gyár alapításakor a közlekedés elől el volt zárva. A rozsnyói püspök mint földesúr megengedte, hogy az egyesület Sajópüspöki mellett hidat építsen, amely június elejére készült el. Jelentős fejlődés az június 13-án forgalomba helyezett Miskolc-bánrévei vasútvonal megépítésével indult meg, amelyet gyorsan követett a többi vasútvonal megépítése is. A Bánréve-Ózd közötti 12 km-es szakaszon a személy- és teherforgalom november 1-jén kezdődött. Ezt követte október 10-én a Bánréve-füleki vonal megnyitása szeptember 5-én indult meg a forgalom Bánréve és Rozsnyó, július 20-án Rozsnyó és Dobsina között. Bánréve így hamarosan fontos vasúti csomópont lett ben megépült a ma is meglévő vasútállomás épülete, amely a forgalomirányítás és az utasellátás szempontjából is a legkorszerűbb volt. Állapot: az állomásépület jó állapotú, karbantartott A peron öntöttvas oszlopai A vasútállomás peronja tetőszerkezetének fő tartógerendáit vasúti sínből készítették. A tetőzetet öntöttvas oszlopok tartják, a készítés helyét nem ismerjük. Állapot: az öntvények jó állapotúak, fehérre festettek. 14. Putnok, vasútállomás A térség fejlődésének fontos tényezője volt az között megépített Miskolc-bánrévei vasútvonal, melynek mentén kezdetben öt állomást létesítettek, ekkor épült meg a most is meglévő putnoki állomásépület is. Erre a vonalra csatlakozva 1889-ben gróf Serényi Béla gőzmalmához iparvágány épült, 1891-ben pedig a Putnok-királdi útvonalon megépítették a bányavasutat, majd a századforduló után gróf Serényi Béla ( ) közbenjárásával kiépült a Putnok-Eger vasútvonal is. Állapot: az állomásépületet a közelmúltban felújították.

30 A téglagyártás emlékei Serényfalva, téglagyár A térség legrégibb ipari vállalatai közé tartozik a Serényfalván működő, de putnoki téglagyárként ismert üzem, amit gróf Serényi Béla, Putnok és Serényfalva földesura alapított. A gyár építésének éve nem ismert, de 1900-ban már biztosan létezett ban a Fülek-putnoki Agyagipari Rt. téglagyára néven említik a források. Gyárigazgatónak néhány év múlva, 1908 októberében Friedl György putnoki kereskedőt nevezték ki. A bélyegzőlenyomaton ekkor a Putnoki Építőanyagipari Részvénytársaság elnevezés olvasható. A gyárat 1948-ban államosították, jelenleg az 1993-ban alakult Északmagyar Téglaipari Rt. részeként működik. Napjainkban kizárólag kisméretű téglák gyártásával foglalkoznak. Állapot: a téglagyár épületei régiek, különös figyelmet érdemel a kémény. A malomipar emlékei 16. Sajómercse, Mercsei-, vagy Czímer-malom Eredetileg egyházi urasági malom volt itt, az 1600-as években épülhetett. Az egy köves, kis teljesítményű vízimalmot Czímer József vásárolta meg az egri Papneveldétől. Új tulajdonosa 1907-ben beépített egy hengerpárt. Czímer József 1923-ban meghalt, utána fiai üzemeltették. Egy fölülcsapós vízikerék hajtotta, a vizet a Királ-di-patak biztosította ben Királd egyik bányarészének beomlasztása miatt az eddig kevés víz is elapadt és a malom üzemelte-tését be kellett szüntetni. A malom mögött még jól látszik a malomárok. A három molnár testvér 1933-ban a régi vízimalom helyén egy modern hengermalmot építtetett. A malomban 3 pár henger és 1 kő biztosította az őrlést a szükséges segédbe-rendezésekkel. A malomépület és annak toldaléka alagsorból, földszintből és emeleti helyiségből állt. A lakórész és a toldalék egy része földszintes. A malom toldalék részét, az istállót és a segédlakást 1942-ben építették. Állapot: a malom épületének összes helyisége használatlanul áll. A malom két szintjén csaknem sértetlenül, megbontatlanul megvan a berendezés. Az energiát 1945-től egy 100 lóerős Ganz Budapest gyártmányú szívógázmotor biztosította. 17. Putnoki malom A putnoki malom a Serényiek tulajdonában volt, a Sajó áradásai miatt gyakran megrongálódott, ezért Serényi László 1846-ban külön csatornát ásatott ben jelentősen fejlesztették és műmalom társulatot hoztak létre ben a malomtól iparvágányt építettek ki a vas-útállomásig ban a szolnoki Hungária Egyesült Gőzmalom Rt. tulajdonába került, számottevő üzemmé ezután fejlesztették, saját

31 vízierőművet építettek hozzá, fejlesztették gépi berendezéseit. Az 1948-ban államosítot-ták, ekkor még a régi gőzgépekkel működtették ban tértek át az elektromos meghajtásra. Az elmúlt 130 év alatt a főépülethez többször építettek kiszolgáló épületeket, számos alkalommal történtek kisebb-nagyobb átalakítások. Az 1950-es években új hengersorral és gépsorral szerelték fel, ezt cserélték le ben új hengersorra, szitasorra től fokozatosan csökkentették a termelését, 2000-ben pedig már csak rövid egy ideig működött. Állapot: a malmot napjainkban raktározásra használják és kereskedelmi tevékenységet végeznek. 18. Csokvaomány, Vass-malom A malmot 1922-ben építették Csokvaomány külterületén. A kétszintes malomépülethez hozzáépítették a molnár lakását földszintes épületben. 6 járatú, 7 hengerszékes hengermalom volt. Hajtóereje 45 lóerős széntüzeléses stabil MÁV gőzgép. A szenet a közeli Farkaslyukból szerezték be ban üzemeltetését hatósági rendeletre beszüntették. Berendezéseit leszerelték és elszállították Encsre. A gőzgépet és a gépi berendezést összetörték, így értékesítették. Állapot: a malomépületet raktárként hasznosítják, külseje megőrizte eredeti stílusát, felújításra szorul. Mezőgazdasági gépek Mezőgazdasági gépek magángyűjteménye, Ózd Egy ózdi vállalkozó cége telephelyén jelentős technikatörténeti értékű mezőgazdasági gépgyűjteményt hozott létre és jelenleg is folyamatosan bővíti azt. A kiállítás egyenlőre csak személyes kapcsolatfelvételt követően látogatható. Állapot: a gyűjtemény jól karbantartott, megóvása biztosított. 20. Mezőgazdasági gépek szabadtéri bemutatója, Gömörszőlős Gömörszőlősön a Helytörténeti Gyűjtemény parkjában, a régi iskolakertben látható az 1978-tól gyarapodó gyűjtemény. A falusi kézműves kismesterek által előállított eszközök mellett láthatóak a mezőgazdasági gépipar termékei is, különböző szállító, talajmegmunkáló és terményfeldolgozó eszközök. A gyűjtemény szabadon megtekinthető. Állapot: a gyűjtemény és környezete is gondozott.

32 Turista útvonal Kohász út A Diósgyőr-Ózd-Salgótarján városok között festett turista jelzéssel ellátott útvonalat az ipari üzemek turista szakosztályainak tagjai jelölték ki és azóta is folyamatosan gondozzák. Maga az útvonal is történeti értékű, de azon gyalogosan közlekedve is több a tárgykörhöz kapcsolódó emlékhely, objektum kereshető fel, így érdemes számon tartani. Állapot: a festett jelzések végig követhetőek, rendszeresen felújítják.

33 Irodalom éves az Ózd-Bánréve vasútvonal. szerk. Dikházi Tibor, Bory Endre. Miskolc, éves a borsodi szénbányászat, Miskolc, Borsodi Szénbányák, A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság népjóléti intézményei. Budapest, Ásatási napló. Trizs-Vörössár. Árpád-kori vasolvasztó kemencék, ÓVM adattár, Lsz.: Az Ózdi Kohászati Üzemek története. szerk. Berend T. Iván. Ózd, 1980 Bárczy Zoltán: Fejezetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetéből. Miskolc,1959. Berend Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara Bp Bodnár Mónika: Putnok és térségének gazdasági élete a 20. században. A Putnok és Térsége Társulás kiadványa. Borsodnádasdi krónika. összeáll. Nemcsik Pál. Borsodnádasd, Csontos Györgyi-Vass Tibor: Ózdi munkáskolóniák Pomáz, F. Dobosy László: Ózd a XXI. század küszöbén. CEBA kiadó, F. Dobosy László: Ózd és térsége. CEBA kiadó, Gömör és Borsod Vármegyék bányászati és kohászati monográfiája. Kiadja az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Borsod-Gömör Osztálya, 1.rész: Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék bányászati monográfiája, szerk. Eisele Gusztáv. Selmeczbánya, Hechenast Gusztáv-Nováki Gyula: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban: A honfoglalástól a XIII. század közepéig. Bp Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a XVII.század végéig. Bp Kóródi József : A borsodi iparvidék, Bp Lehoczky Alfréd: A borsodi szénbányászat története, 1.köt. A tizenkilencedik század, Miskolc Lehoczky Alfréd: A borsodi szénbányászat történte, 2.köt Miskolc, Lehoczky Alfréd: A borsodi szénbányászat története 3.köt Miskolc, Lehoczky Alfréd: Az ózdi gyár létrejötte: Miskolc, Műszaki Lexikon. Akadémia Kiadó, Nagy Károly: Somsálybánya története: Miskolc, HOM, Nagy Károly: Szemelvények Farkaslyuk történetéből Ózd, Nyitray István: A lemezgyár története dióhájban. Borsodnádasd, Putnok monográfiája. szerk Bodnár Mónika. Putnok, Remport Zoltán: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestjén Bp Répási Imre: Putnok hét évszázada. Putnok, Réti R. László: A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság története Bp Vass Tibor: Rombauer Tivadar a gyáralapító: Ózd, Vass Tibor: A túlélés ára : Az ózdi Finomhengermű története. Ózd, Vass Tibor: Az ózdi acélgyártás története. Ózd, Vass Tibor: Az ózdi iparvasút története. Bp Vass Tibor: Az ózdi nyersvasgyártás története Miskolc, 2003.

34 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ózd projektje 33 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal március 1-jén indította el Ózd projektjét, melynek célja Ózd kulturális örökség alapú revitalizációjának előkészítése. A következőekben idézem a Projekt rövid feladatmeghatározását és kivonatosan megállapításait: Valamennyi érintett partnerrel együtt kidolgozott olyan rehabilitációs terv készül, amely a területre ható minden hatást integráltan figyelembe véve biztosítani tudja a város fenntartható fejlődését. A feladat szükségessé teszi Ózd kulturális öröksége védelme és fenntartható fejlődése irányainak előzetes meghatározását. A város kulturális örökség értékeinek rövid ismertetése Unikális városszerkezet, amelyet a városközpontot alkotó gyárterület és a környező völgyekben elnyúló települések gyárra irányuló tengelye jellemez; funkcionalitást, festőiséget és korszerűséget példázó századfordulós lakónegyedek; építészeti minőség; a fejlődés élvonalában járó ipar emlékei; hatalmas középületek a munkaadói szellemet tükröző színvonalas belsőépítészeti részletekkel címszavakban ezek azok az örökségvédelmi értékek, amelyek szokatlan sűrűséggel összpontosulnak Ózdon, a város jó nyolcvan százalékát elsőrendű örökségvédelmi érdekű területté téve. Az örökségvédelmi értékvizsgálat - mindenekelőtt a várost, mint egységet tekinti - figyelemmel a tájban elfoglalt helyére, a természeti környezettel alkotott kapcsolódási pontjaira és nem kevésbé a feltáruló városképekre - vizsgálja és értékeli az önálló városszerkezeti egységeket - amelyek Ózdon jellegzetes módon a gyárterület és az egyes munkáskolóniák - és a városszerkezeti egységek egymáshoz fűződő viszonyát - a vizsgálati kör harmadik nagy csoportját pedig azok az egyedi, jellegzetes, jelentős, vagy sajátos, természetes, vagy épített objektumok teszik, amelyek mára a városkép meghatározó elemeként értékelhetők. Fejlesztési stratégia Az eredményes és rövidtávon is innovatív hatással járó örökség alapú városrehabilitáció érdekében alapvető fontosságú kiemelni, illetve meghatározni azokat a területeket és objektumokat, amelyek zászlóshajóként képesek generálni a további fejlesztéseket. Ózd sajátos természeti-domborzati, történelmi adottságai alapján a fejlesztési stratégia lényege, a központi terület rehabilitációja mellett, a legfontosabb bevezető utak mentén található örökségvédelem szempontjából definiálható területi egységek, város-kapuk meghatározása, a területeken végrehajtandó konkrét építészeti, környezetvédelmi, kertészeti, infrastrukturális beavatkozások kijelölése, tervezése, megjelenítése. Első ütemben három legfontosabb bevezető út, a Budapest, Miskolc és Eger felőli bevezető utak menti egy-egy markánsan megjeleníthető örökségvédelmi területi egység körülhatárolása a cél, természetesen a központi területen meghatározott stratégia fontosságú feladatok kijelölése mellett. Vázlatosan a következő programok határozhatók meg az előbbiekben felsorolt négy akció területen, amelyek egyben a város történelmi alkotóelemei is. Központi terület. A városközpontot alkotó gyárterület és a hozzá kapcsolódó középületsor nemcsak elhelyezkedése, hanem városszervező-munkahelyteremtő-kulturális szerepe révén is stratégia jelentőségű. A tervezett rehabilitáció: az intenzív ipari terület működő téglagyár és finomhengermű, a fél-intenzív vegyes használatú területen levő fúvóház, és a

35 megmaradt ipari-rendezvény csarnok, az átmeneti területeken levő uszoda, és mindezeket összekötő útvonalak és csomópontok összehangolt fejlesztése a központi terület egykori jelentőségét, városszervező erejét hivatott vissza adni. Az ipari területen elsődlegesen tervezett integrált fejlesztések képesek a gyárterület mellett húzódó jelentős értékű és méretű köz- és kulturális épületek jövőbeni jelentőségét felértékelni és a város közéletét méltán reprezentáló épületegyüttesként megtartani. Miskolci kapu Miskolc felé vezető út jelenleg is a város elsődleges kereskedelmi kulturális kapcsolatát biztosítja. A Miskolci kapu hosszan elnyúló területén határozandók meg azok az építészeti, természeti elemek, amelyek az utazók számára ózdi sajátosságként jelennek meg és egyben a hazaérkező lakosok identitás tudatát is erősítik. A már a központi területhez közeli, de lényegében a miskolci úthoz kapcsolódó Velence telepi Sóhajok hídjának és kapujának a patak parttal együttes revitalizációja a Miskolc felőli megérkezés vizuális és hangulati értékét emeli, és egyben a Velence telepiek életminőségét javítja. Budapesti kapu A terület markáns, és szélsőséges ellentétként is jellemezhető, két azonos funkciójú építészeti eleme a nagyméretű, nagypaneles épület (nagy fal) és a barlang lakások. A terület felett szunnyadó földvár és a Hódos patakig húzódó közterületek jellemzően táj és kertépítészeti eszközökkel segíthetik a Budapesti kapu méltó megjelenítését. Egri kapu A városháza előtti jelenleg is dinamikusan épülő térség rendezése a cél, éreztetve, hogy mögötte közvetlen közelében az Újtelep, örökségvédelmileg jelentős területe húzódik meg. Az Ózd projekt jelenlegi helyzete A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elvégezte a védeni tervezett épületek és területek felmérését, feldolgozta a fellelhető eredeti műszaki rajzokat és fotókat. Kialakította a védelem stratégiáját, javaslatokat tett az épületek és objektumok védelmére, hasznosítására. Az elképzelés az országban egyedülálló, hasonlóra csak Nyugat-Európában találni példát. A továbbiakban a városvezetés feladata, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve pályázatok útján megteremtse a megvalósítás anyagi fedezetét. 34

36 Fejlesztési elképzelések, javaslatok 35 Az ipartörténeti emlékek feltárását követően az érintett települések polgármesterei és a terület múzeumi gyűjteményeit kezelő szakemberek véleménye alapján a következőekben ismertetett elképzelések, javaslatok alakultak ki; Ózd 1. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által az Ózd projekt keretében kidolgozott elképzelések Ózd város együttműködésével megvalósítva kiemelkedő jelentőségű előrelépést jelentene az ipartörténeti emlékek megmentésében, amely a turizmus keretén belül is hasznosulna. 2. Az Ózdi Városi Múzeum keretén belül létrehozható a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark Ózd-térségi Információs Központja, amely alapvetően három feladatot tölthet be: - Gondozza és bemutatja Ózd jelentős ipartörténeti emlékeit, a térségben felkutatja és javaslatot tesz a védendő értékek megmentésére, bemutatásuk megszervezésére. - Mint információs központ összekötő kapcsot képez az Emlékpark és Ózd-térsége között. Tájékoztatja és információval látja el a Szlovákia, Salgótarján és Eger felől érkező érdeklődőket, programokat javasol számukra az Emlékpark területén és körzetében. Segíti a technikatörténet témájában kutató szakembereket, diplomamunkát, szakdolgozatot készítő tanulókat. - Különböző rendezvényekkel - kiállításokkal, előadásokkal, konferenciákkal, alkotótáborokkal segíti a történelmi ismeretek bővítését, kultúránk megismertetését, a szabadidő hasznos eltöltését, a túrizmus fejlődését Információs központ és szakkönyvtár kialakítása folyamatos internet kapcsolattal. Az Ózdi Városi Múzeum mintegy 850 kötetes szakkönyvtári-, adattári- és fotó gyűjteményére alapozva, annak továbbfejlesztésével egy olyan információs központ kialakítása, amely rendelkezik a Nemzeti Technikatörténeti Emlékparkhoz kapcsolódó információkkal, kiadványokkal és azokat szolgáltatja az érdeklődők felé. A központ kialakításához a személyi feltételek adottak, a technikai eszközök biztosításán túl fejleszteni szükséges a szakkönyvtári anyagot és folyamatosan el kellene látni az aktuális kiadványokkal, digitális adathordozókkal. Itt rendelkezésre állnának digitális adathordozókon (CD, DVD, esetleg videó) a technikatörténethez kapcsolódó anyagok. Az Emlékpark és a technikatörténeti emlékek, a kapcsolódó múzeumok anyaga szintén digitális adathordozón kerülne elhelyezésre az internetes elérhetőségen túl. A központ digitális technikával illusztrált előadások megtartására is lehetőséget adna és kiszolgálná a tanulmányt írók egyre inkább jelentkező fotó és dokumentum-másolat igényét. Költség: a helyiség berendezése a technikai eszközök biztosítása, internet-kapcsolat múzeumi gyűjteményi anyag digitalizálása, emlékek fotózása a szakkönyvtári anyag fejlesztése Bevétel: a dokumentum feltárás szolgáltatási díja könyv és kiadvány értékesítés digitalizált fotó és dokumentummásolat szolgáltatása internet-használat

37 2.2. Alkotótelepek A térségben az 1978-tól 14 alkalommal rendeztek alkotótelepet fémszobrászok, festők és fotósok részére az ipari bázisra alapozva. Ezek Ózdon, Királdon és Farkaslyukban kerültek megszervezésre, elsősorban ózdi, diósgyőri, csepeli és dunaújvárosi alkotók részvételével ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezett Ózdon festőtábort, kimondottan az ipari örökség feldolgozására. A térségben az előzőek alapján hagyománya van az alkotótáboroknak, ez feleleveníthető, az ipari tevékenységet végző vállalkozók bevonásával ismét kialakítható egy ilyen bázis. A létrehozott alkotásokból állandó és vándorkiállítások szervezhetők. Költség: szerszámok, kisgépek, anyag vásárlása, illetve bérlése, művészeti vezetés díja Bevétel: részvételi díj, esetleg műtárgy értékesítés 2.3. Kiadványok. A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark működésének egyik fontos feltétele, hogy különböző kiadványokat tudjon megjelentetni reklám, programajánló és ismeretterjesztő céllal. Elkészítettem, nyomdakész állapotban van az Ózd és térsége ipartörténeti emlékei című munka 50 oldal terjedelemben. Ez ismeretterjesztő jellegű, útvonal-ajánló dolgozat, amelyet a jelen projekt célkitűzéseinek figyelembevételével esetleg át kell dolgozni. Dolgozom az Ózd és környéke ipartörténeti emlékei a képzőművészetben című kiadványon, amely az ózdi és a környékbeli bányatelepek köztéri szobrait, a gyárról és kolóniákról készült festményeket, grafikákat mutatja be. Mindkét munkát a projekt keretében ajánlom megjelentetni és javasolom a többi területen is hasonlóak elkészítését. Költség: a kiadványok megjelentetése Bevétel: a kiadványok árusításából Borsodnádasd 1. Javasoljuk a részben magántulajdonban lévő Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény működési engedélyének megszerzését, hogy a különböző pályázatokon támogatáshoz juthassanak. A gyűjtemény ipartörténeti jellegű bővítése és megóvása érdekében szükség lenne gyűjteménykezelő személyzetre is, így a látogatása is könnyebben szervezhető lenne. 2. Érdemes lenne az eredeti stílusában jó állapotban fennmaradt lakótelepeket és középületeket a jövő számára megőrizni. Javasoljuk ezeket műemléki szempontból számbavenni és a település távlati fejlesztési célkitűzései között megóvásukat megfogalmazni. 3. Bató-bánya emlékhely kialakítása. A település belterületéhez közel, jól megközelíthető helyen és kellemes természeti környezetben található a Bató-bánya lefalazott bejárata, előtte a volt bányaudvar sík területével. A terület alkalmas egy bányász emlékhely kialakítására, amely később pihenő parkká fejleszthető, különböző rendezvényeknek is helyet adva. 4. Ipartörténeti tanösvény létesítése A kedvező földrajzi adottságok és az egykori ipartelepek koncentrált elhelyezkedése következtében jó lehetőség adódik egy ipartörténeti tanösvény kialakítására. 5-6 órás sétával bejárhatóak a lemezgyár emlékei, a Helytörténeti Gyűjtemény, a lakótelepek, a 36

38 közeli bányabejáratok, a kilátó. Javasoljuk a jelzéssel ellátott tanösvény kialakítását, ahol az egyes emlékekről fényképes, tájékoztató táblák adnak rövid információt. 5. Ipartörténeti turisztikai kiadvány Borsodnádasd ipartörténeti értékeiről eddig nyomdai kiadvány nem jelent meg. A tanösvény létesítéséhez kapcsolódva, vagy attól függetlenül is javasoljuk egy idegenforgalmi tájékoztató megjelentetését, amely a látnivalókat és a vendéglátás létesítményeit mutatja be. Putnok A Gömöri Múzeum állandó kiállításán kis számban mutat be technikatörténeti értékű anyagot. Felvetődött a gondolat, hogy a putnoki szénbányászat történetét egy új kiállításon mutassák be, amely a múzeum pinceszintjén kerülhetne kialakításra. Királd 1. Szükséges lenne a meglévő kis alapterületű bányatörténeti bemutató nagyobb épületbe költöztetése és a kiállítás kibővítése. Ez egybeesik a település törekvésével, azonban jelenleg ennek nincs anyagi fedezete. 2. A szép természeti környezetben fekvő településen javasoljuk egy bányatörténeti tanösvény kialakítását. Egy jelzett, 4-5 óra alatt bejárható túraútvonalra felfűzhetőek az egykori aknatelepek, bányabejáratok és munkástelepek helyszínei, ahol fényképes, szöveges tájékoztató táblák adnának rövid tájékoztatást. Farkaslyuk Farkaslyukban az Ózdi Városi Múzeummal együttműködve a korábbi években komoly lépések történtek egy bányamúzeum kialakítására. Előtervek készültek a bányamentő oktatóvágat és a kantinépület múzeumi célú hasznosítására. Farkaslyuk önálló településsé alakulásával az eredeti tervek átértékelődtek. Egy új, az egész település területére kiterjedő pályázati anyag készült a bányamúzeum és skanzen kialakítására, amely a bányatörténeti bemutatón túl kiterjed az ipartörténeti értékű épületek és objektumok hasznosítására is, kiegészülve a turisztikai célú fejlesztésekkel. A pályázat 9 oldal terjedelmű, részletes költségvetést is tartalmazó fotómásolatát a tanulmány végén mutatom be. Összegzés Az elvégzett felmérés tapasztalata, hogy Ózd térségében a bányászat és a kohászat visszafejlesztésével jelentős technikatörténeti értékek semmisültek meg. Ez a folyamat arra az időszakra esett, amikor nem állt rendelkezésre pénz az értékmentésre, és sokszor a szakemberek véleménye sem volt kellően hatásos. Az utóbbi években különösen a magántulajdonlás fékezi az előbbre lépést. A megmaradt emlékek értékét mára a települési önkormányzatok is felismerték és egyre több helyen igyekeznek emlékhelyeket kialakítani, különböző pályázatok útján segítséget találni az állagmegóvásra, bízva az ipari emlékek turisztikai vonzerejében is. A szemlélet is megváltozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tevékenységének köszönhetően, akik rávilágítottak az ipari építészeti értékekre, a munkáskolóniák egyediségére, megóvásuk fontosságára. 37

39 A jelenlegi helyzet mindezek ellenére nem tekinthető megnyugtatónak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ózd projektje holtpontra jutott, Borsodnádasdon a lemezgyár történelmi magja napjainkban semmisül meg, a Borsodnádasd-Putnok közötti, a múltban jelentős szénbányászatnak nincs bemutatóhelye. Nincs egységes térségi elképzelés és szervező erő a mostani miskolci kezdeményezést kivéve, amely remélhetőleg előbbre lépést jelent az Észak-magyarországi ipari kultúra technikatörténeti értékeinek feltárásában, megismertetésében. 38

40 Farkaslyuki Bányamúzeum és skanzen pályázat tervezete 39

41 40

42 41

43 42

44 43

45 44

46 45

47 46

48 47