dr. Lenkovics Barnabás úr részére elnök Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr! Magyarország köztársasági elnöke év március hó 9.
|
|
- Marcell Illés
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 dr. Lenkovics Barnabás úr részére elnök Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr! Magyarország köztársasági elnöke év március hó 9. napján a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés év március hó 1-jei ülésnapján elfogadott T/9380. számú törvény (a továbbiakban: elfogadott törvény) 5. -a, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény ának az elfogadott törvény által megállapított (4) és (7) bekezdései alaptörvény-ellenességének előzetes vizsgálatára irányuló, II-01/ /2016. számú indítványt (a továbbiakban: indítvány) nyújtott be az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság az indítványt I/494/2016 számon tartja nyilván. Engedje meg Elnök Úr, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáért és a közpénzek átlátható felhasználásáért Magyarországon immár évtizednyi ideje küzdő civil szervezetként kifejtsük az álláspontunkat az elfogadott törvény és az Alaptörvény közötti összhang hiányáról. Az elfogadott törvény indítvány által felülvizsgálni kért rendelkezésein túl mindazon egyéb rendelkezésre nézve is előadjuk az érveinket, amelyek meggyőződésünk szerint az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdésében foglaltak alkalmazását indokolóan szoros tartalmi összefüggésben állnak egymással. 1.) Az elfogadott törvény 4. -a (a továbbiakban: támadott rendelkezés) új (3)-(7) bekezdéseket iktat a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: jegybanktörvény) ába. A támadott rendelkezés az alábbiakat írja elő: (3) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és az MNB által létrehozott alapítvány közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak megismerése és közzététele tekintetében az Infotv. és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnál az MNB alapvető feladatával kapcsolatban kezelt, keletkezett vagy rögzített adat megismerésére a 137. (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt adat, amennyiben annak megismerése az Infotv. 27. (2) bekezdés e) pontja szerinti központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. (6) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt üzleti tevékenységgel kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan
2 2 sérelmet jelentene, nem ismerhető meg. Aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. (7) Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában csak az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó adat ideértve az alapító okiratot, az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatot nyilvános, az alapítvány által kezelt egyéb adat kizárólag az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései szerint ismerhet ő meg az Ectv. 29. (4) bekezdésének, 29. (6) bekezdésének második fordulata és 37. -ának alkalmazása kivételével. 2.) A jegybanktörvény 162. támadott rendelkezés által megállapított (3) bekezdése értelmében a támadott rendelkezés a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: jegybank) többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és a jegybank által létrehozott alapítvány közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak a megismerésére vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglalt szabályokhoz képest sajátos, tartalmukat tekintve a szóban lévő adatok megismerhetőségét korlátozó szabályokat állapít meg. A támadott rendelkezés egyértelműen korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (2) bekezdésében elismert és biztosított alapvető jogot, hiszen egyes, a jegybank tevékenységével összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatoknak a megismerhetőségét kategorikusan kizárja, illetve jelentékeny mértékben szélesíti az ilyen közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igény megtagadására jogosító feltételek alkalmazását. 3.) Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint [a] közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga korlátozhatóságával kapcsolatban az Alkotmánybíróság több döntésében is kimondta, hogy nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. [legutóbb 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [43] bekezdése] Az alapjog-korlátozás alaptörvény-szerűségéhez az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és annak alkotmánybírósági értelmezése szerint az szükséges, hogy az megfeleljen a szükségességi arányossági tesztnek, amely szerint [a]z állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás
3 3 súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. [utoljára 24/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [134] bekezdés] Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiságból levezetett jogbiztonság elve elvárja továbbá a jogalkotótól, hogy a jogszabályi rendelkezések teljesítsék a normavilágosság követelményét is. Az Alkotmánybíróság számos határozatban fejtette ki, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, amely az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] A jogszabály szövegének értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalommal kell rendelkeznie [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142.], alkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható [42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301.]. 4.) Határozott álláspontunk szerint, az alábbiakban részletesen kifejtett indokainkra figyelemmel, a támadott rendelkezés nem teljesíti a normavilágosság követelményét és nem felel meg az alapjog-korlátozással szemben támasztott szükségességi-arányossági tesztnek. 5.) Elsőként azt vizsgáljuk, hogy a támadott rendelkezésnek a jegybank alapvető feladatával és a jegybank bármely feladatával összefüggő adatok megismerhetőségét korlátozó előírásai (a továbbiakban: a jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások) teljesítik-e normavilágosságra vonatkozó, illetve a szükségességi arányossági követelményeket. 5.1) A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások kiterjesztik a jegybank alapvető feladataival összefüggő adatok megismerhetőségére vonatkozó, a jegybanktörvény 137. (2) bekezdésében foglalt, jelenleg is hatályos korlátozó rendelkezés alkalmazását a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokra [jegybanktörvény 162. támadott rendelkezés által megállapított (4) bekezdése]. A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások továbbá feljogosítják a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságokat az Infotv. 27. (2) bekezdés e) pontjában foglalt megtagadási ok felhívására a jegybank bármely feladatával összefüggésben álló, általuk kezelt adat megismerésének legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éven át tartó korlátozása alátámasztására [jegybanktörvény 162. támadott rendelkezés által megállapított (5) bekezdés]. 5.2) Az alapvető jog korlátozása arányosságának a megítélése szempontjából döntő jelentőségű, hogy a jogkorlátozás pontos mértéke megállapítható legyen. Ez a követelmény akkor teljesül, ha a polgárok az érintett jogi rendelkezést megismerve és értelmezve meg tudják állapítani, hogy mely alapvető jogukat milyen terjedelemben gyakorolhatják. Vagyis az alapvető jogot korlátozó rendelkezéseknek a normavilágosság követelményéből fakadó feltételeknek (is) meg kell felelniük. 5.3) A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások azért sértik a jogbiztonságból fakadó normavilágosság követelményét, mert a jegybank különféle feladataira utalással határozzák meg a harminc, illetve tíz éven át nem megismerhető adatok körét. A jegybank alapvető és egyéb feladatait a jegybanktörvény 4. határozza meg, egyben kijelöli, hogy melyek a jegybank alapvető feladatai. Ezen túlmenően az Alaptörvény 41. cikk (1) és (2) bekezdése meghatározza a jegybank rendeltetését és célját. A jegybanktörvény 4. olyan összetett
4 4 feladatokat is a jegybank alapvető, illetve egyéb feladataként ír elő, mint például a monetáris politika megvalósítása, a hivatalos deviza- és aranytartalék képzése és kezelése, a devizatartalék kezelésével és az árfolyam politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveletek végzése, a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázása, a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politika kialakítása, szanálási hatósági jogkör gyakorlása és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása. A teljesség igénye nélkül idézett egyes feladatok sorát tovább szélesíti a jegybank törvény 4. (11) bekezdése, amely lehetővé teszi, hogy törvény, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály további feladatokat állapítson meg a jegybank számára. A jegybank alapvető és egyéb feladatainak meghatározása a hivatkozott, illetve idézett jogszabályi rendelkezések tanúsága szerint átfogó, minden esetben további értelmezést igénylő fogalmakkal történik, amely fogalmak sokrétű pénzügyi és hatósági tevékenységeket határoznak meg. A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások a jegybank alapvető és egyéb feladataival kapcsolatban kezelt valamennyi adatra kiterjednek, anélkül, hogy a feladatok és az adatok közötti kapcsolat természete, az összefüggés szorossága megállapítható lenne. A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások ezáltal lehetőséget adnak a bármely jegybanki feladat ellátásával bármilyen távoli kapcsolatban álló adat megismerésének a kifejezetten hosszú időn tíz, illetve harminc éven át tartó kizárására. A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások ezáltal visszaélésre is lehetőséget teremtenek, hiszen módot adnak bármely adat esetében az adat kiadásának, illetve nyilvánosságra hozatalának azon az alapon történő megtagadására, hogy a kiadni kért adat kapcsolatban áll valamely jegybanki (alap)feladat ellátásával. 5.4) Ugyan a jegybanktörvényből azonosíthatóak a jegybanki alapfeladatok és az egyéb jegybanki feladatok, e feladatok sokrétűségéből és szerteágazó természetéből adódóan a jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások az adatok előre nem meghatározható, a norma címzettjei számára előre nem megismerhető és nem is felmérhető körének a nyilvánosságát igen hosszú időre korlátozzák, illetve kizárják. Emiatt a jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások nem teljesítik a jogbiztonságból fakadó normavilágosság követelményét. 5.5) A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások határozatlan rendelkezést tartalmaznak, ami miatt a jogkorlátozás terjedelme bizonytalan, ennek következtében pedig nem ítélhető meg, hogy a törvényhozó valóban az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb korlátozó eszközt választotta volna. A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások határozatlan volta, a jogkorlátozás terjedelmének ebből fakadó bizonytalansága következtében, önmagában is sérti az arányosság követelményét. 6.) Másodikként azt vizsgáljuk meg, hogy a támadott rendelkezés által a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat megismerhetőségét korlátozó előírásai (a továbbiakban: üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások) teljesítik-e normavilágosságra vonatkozó és a szükségességi-arányossági követelményeket.
5 5 6.1.) Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások körében az adatkezelőnek az adatkiadás megtagadásának indokolása körében elegendő arra hivatkoznia, hogy az adat más által történő megismerése a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások aránytalan sérelemként határozzák meg azt, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jegybank többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az ilyen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatja. [jegybanktörvény 162. támadott rendelkezés által megállapított (6) bekezdés] 6.2.) Az Infotv. 27. (3) bekezdése a közpénzt használó szervezetek piaci tevékenységét és üzleti titkait védelemben részesíti a gazdálkodási adataik nyilvánosságra kerülése folytán elszenvedett aránytalan sérelemmel szemben. E jogszabályi rendelkezés azonban nem engedi, hogy az adatok kiadásának az aránytalan sérelemre történő hivatkozáson alapuló megtagadása megakadályozza a közérdekből nyilvános adatok megismerésének a lehetőségét. Az Infotv. 27. (3) bekezdésében foglalt aránytalan sérelemre történő hivatkozás körében érvényesül továbbá az Infotv. 31. (2) bekezdése szerinti, az adatkezelőt terhelő bizonyítási kötelezettség, valamint az Infotv. 30. (5) bekezdése szerinti, megszorító értelmezés követelménye. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások ehhez képest a jegybank igen kiterjesztően körülírt, a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság által irányított vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő adatokat minden olyan esetben elvonják a nyilvánosság elől, amikor fennáll a bármely versenytárs indokolatlan előnyében megnyilvánuló aránytalan sérelemnek a lehetősége. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások ezáltal az üzleti titok Infotv. általi korlátozása körében az aránytalan sérelem fogalmának rendkívül kiterjesztő, mondhatni parttalan meghatározását tartalmazzák. Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat tartalmát más jogszabály nem határozza meg, miközben ez a fogalom nem tisztázza az adat és az üzleti tevékenység közötti összefüggés szorosságát. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozásokból a bármely versenytárs fogalmának a meghatározása sem ismerhető meg, ahogyan más jogszabályok sem adnak e fogalom tartalmára nézve eligazítást. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások folytán az ilyen üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat kiadásának a megtagadására akkor nyílik mód, ha bármely versenytárs az adatok nyilvánossága révén indokolatlan előnyhöz jutna. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások az indokolatlan előny fogalmának az értelmezéséhez sem nyújtanak támpontot, miközben ez a fogalom evidensen értelmezésre szorul. Megállapítható tehát, hogy az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások is bizonytalan rendelkezéseket tartalmaznak, aminek következtében önkényesen tágítható értelmezési lehetőséget és ezáltal a közérdekű adatok nyilvánosságának a végleges kizárására irányuló, parttalan felhatalmazást adnak a jegybanknak és a jegybankhoz kötődő gazdálkodó szervezeteknek.
6 6 6.3.) Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások azáltal, hogy a megtagadási ok önkényes alkalmazására teremtenek lehetőséget, mintegy mentesítik a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát előíró, az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmény teljesítése alól a jegybanki kötődésű gazdálkodó szervezeteket, miáltal gyakorlatilag kiüresítik az Infotv. 27. (3) bekezdését. 6.4) A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozásokhoz hasonlóan az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások is határozatlan rendelkezéseket tartalmaznak, ami miatt a jogkorlátozás terjedelme ebben az esetben is bizonytalan. Ennek következtében az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások esetében sem állapítható meg, hogy a törvényhozó valóban az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb korlátozó eszközt választotta volna. Az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások határozatlan volta, a jogkorlátozás terjedelmének ebből fakadó bizonytalansága következtében, önmagában is sérti az arányosság követelményét. 7.) A jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozásokhoz, valamint az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozásokhoz fűzött előterjesztői indokolás értelmében a jegybanktörvényben foglalt, jelenleg hatályos szabályozás megújítására az ország központi pénzügyi és devizapolitikai érdekeinek védelme, valamint a jegybank üzleti titkainak a védelme érdekében van szükség. Ezzel összefüggésben utalunk az Infotv. 27. (2) bekezdés e) pontjára, amely a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének törvényben elrendelhető megtagadási okaként szabályozza a központi pénzügyi és devizapolitikai érdekek védelmét. Utalunk továbbá a jegybanktörvény jelenleg hatályos ára, amely túlmutatva az Infotv. 27. (5)-(6) bekezdéseiben foglalt korlátozás mértékén rendelkezik a jegybank legfontosabb közhatalmi jogosítványainak a gyakorlásával összefüggő egyes közérdekű adatok megismerhetőségének a 30 éven át tartó kizárásáról. Újfent utalunk az Infotv. 27. (3) bekezdésére is, amely az üzleti titok korlátozása körében védelmet nyújt a nyilvánosságra hozatali kötelezettség által a jegybank és az érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezetek üzleti tevékenységében előidézett aránytalan sérelemmel szemben. Nem vitatjuk, hogy az ország központi pénzügyi és devizapolitikai érdekei, valamint a jegybank üzleti titkai kiemelkedő fontosságú, és emiatt jogszabályi védelemre méltó érdekek. Meggyőződésünk szerint azonban az Infotv. és a jegybanktörvény itt hivatkozott, jelenleg hatályos rendelkezései kielégítő mértékű védelemben részesítik mind a központi pénzügyi és devizapolitikai érdekeket, mind a jegybank és az érdekeltségébe tartozó más közpénzt használó szervezetek üzleti érdekeit. Sem a jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozásokhoz, illetve az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozásokhoz fűzött előterjesztői indokolás, sem az elfogadott törvény parlamenti vitájában elhangzott előterjesztői érvelés nem nevesít olyan érveket vagy szempontokat, amelyek a közérdekű adatok megismerhetőségének a hatályos szabályozásban foglaltakon túlmutató, további korlátozását az adott célok elérése érdekében elkerülhetetlenül szükségessé tenné. Ennek hiányában viszont a jegybanki feladatokkal összefüggő korlátozások, valamint az üzleti tevékenységgel összefüggő korlátozások további arányossági mérlegelés nélkül is sértik azt a követelményt, miszerint [a] törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. [utoljára 24/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [134] bekezdés]
7 7 8.) Harmadikként azt vizsgáljuk meg, hogy a támadott rendelkezés azon előírásai, amelyek a jegybank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szabályait rendelik alkalmazni (a továbbiakban: jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások) teljesítik-e a szükségességi-arányossági követelményeket. 8.1.) A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások megengedhetősége szempontjából az bír döntő jelentőséggel, hogy a jegybanki alapítású alapítványok közpénzt kezelnek-e. A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozásokhoz fűzött előterjesztői indokolás, a Polgári Törvénykönyv 3:382. és a 3:384. által meghatározott szabályokat idézve, azt állítja, hogy az alapító [ ] nem gyakorolhat tulajdonosi jogokat az alapítvány felett, és az alapítvány részére juttatott vagyont sem követelheti vissza. Az előterjesztői indokolás vonatkozó okfejtése szerint továbbá alapítvány létesítése esetén [ ] a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján [ ] az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét és erre figyelemmel az alapítvány javára juttatott [ ] vagyontömeg [ ] köztulajdon jellegét elveszíti. A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások szerint tehát az alapítvány céljaira történt vagyonrendelés az eredetileg nem vitásan közvagyont magánvagyonná transzformálja, és e transzformáció hatására a korábban közpénznek minősülő anyagi javak elveszítik közpénz jellegüket. 8.2.) Nem vitatjuk, hogy az alapítvány, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, teljes mértékben elkülönül az alapítótól, attól mind szervezetileg, mind vagyonilag független és a jogalanyisága is önálló. Érvelésünk ezért nem irányul annak bebizonyítására, hogy a jegybanki alapítványok ne lennének az alapító jegybanktól elkülönült, önálló jogalanyisággal rendelkező személyek. Vitatjuk és valótlannak tartjuk azonban a jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozásokat indokoló azon előterjesztői állítást, miszerint a jegybank által a saját alapítású alapítványnak vagyonrendelés keretében juttatott vagyon e vagyonrendelő aktus hatására megszűnne a közvagyon részét képező közpénz lenni. 8.3.) Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok közfeladatot ellátó szervezetek. A jegybank, a jegybanktörvény 162. (2) bekezdése értelmében a feladataival és elsődleges céljával összhangban [ ] alapítványt hozhat létre. A jegybank tehát kizárólag az Alaptörvény 41. cikk (1)-(2) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében, továbbá a jegybanktörvény 4. által meghatározott közfeladataival összefüggésben, ezek ellátására hozhat létre alapítványt. Ez következik továbbá az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdéséből és a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyon törvény) 7. (1) bekezdéséből is, amely jogszabályi rendelkezések értelmében a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Amint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az elfogadott törvénnyel összefüggésben kiadott NAIH/2016/1715/2/J. számú állásfoglalása is megállapítja: a közfeladatot ellátó szerv által közfeladat ellátására létrehozott civil szervezet maga is közfeladatot ellátó szervnek minősül. A jegybank által alapított Pallas Athene Domus Mentis Alapítvány által kezelt közérdekű adatok kiadása iránt indított perben a Kecskeméti Járásbíróság 8.P /2015/10. számú, első fokú (nem jogerős) ítéletében megállapította, hogy a jegybank alapítványait közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni. 8.4.) Arra is rámutatunk, hogy a jegybank által alapított alapítványok, közfeladatot ellátó szervekként, közpénzt kezelnek. Mivel az alapító jegybank közpénzből gazdálkodik és az
8 8 általa közfeladatok ellátására alapított alapítványoknak is közpénzből jutatott vagyont, az alapítványok vagyona maga is közpénznek minősül. A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások pusztán állítják, de érveléssel még az előterjesztői indokolásban sem támasztják alá, hogy a Polgári Törvénykönyv értelemben a jegybanktól, mint alapítótól valóban elkülönülő alapítvány rendelkezésére bocsátott alapítói vagyon önmagában a vagyonrendelési aktustól miért veszítené el közvagyon jellegét. A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások tévesen tulajdonítanak az alapítvány alapítótól elkülönülő polgári jogi jogállásának, azaz önálló jogalanyiságának az alapítói vagyonrendelés folytán rendelkezése alatt álló alapítványi vagyon közvagyon jellegét befolyásolni képes hatást. A jegybankot semmilyen jogszabályi rendelkezés nem hatalmazza fel arra, hogy az általa kezelt közpénzt bármely művelet vagy intézkedés által a közvagyonból eltávolítsa, abból kiemelje és annak közvagyon jellegét megszűntesse. Minden ezzel ellentétes vélekedés kibékíthetetlen ellentmondásban áll az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésével és a nemzeti vagyon törvény 7. (1) bekezdésével. A jegybanki alapítású Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány által kezelt közérdekű adatok kiadása iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék a 15.P /2015/8. számú, első fokú (nem jogerős) ítéletében ugyanerre a következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy a jegybank által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül, ezért az alperes köteles kiadni a gazdálkodásával, tevékenységével kapcsolatos adatokat. A Kecskeméti Járásbíróság fent idézett, 8.P /2015/10. számú, első fokú (nem jogerős) ítéletében pedig azt is megállapította, hogy a Pallas Athene Domus Mentis Alapítványról, hogy az alapítvány alapításakor a nemzeti vagyon terhére történő vagyonrendelés lényegét tekintve a nemzeti vagyon tulajdonjogának az átruházását jelenti, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezen vagyon vonatkozásában a közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettség ezzel meg is szűnt volna. 8.5.) A jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások a jegybanktörvény és a nemzeti vagyon törvény idézett rendelkezéseire figyelemmel közfeladatot ellátó és közpénzből gazdálkodó szervezetek esetében elfogadható indok megjelölése nélkül kizárják a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló, az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglaltakon alapuló előírás érvényesülését. Sem a jegybanki alapítványokra vonatkozó korlátozások, sem azok előterjesztői indokolása nem nevez meg olyan kényszerítő körülményt, amely megalapozná az alapjog korlátozását. A 24/2014. (VII. 22.) AB határozat indokolásának [134] bekezdése értelmében, alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik [ ]. 9.) A jegybank közpénzből gazdálkodó, közfeladatot ellátó közhatalmi szerv. A jegybank az Alaptörvény 41. cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország központi bankja és a jegybanktörvény ai értelmében teljes körűen állami tulajdonban álló gazdasági társaság, állami tulajdonban álló alaptőkéje 10 milliárd forintot tesz ki. A jegybank és annak eszközei és vagyona, ideértve az általa tulajdonolt, illetve befolyásolt gazdasági társaságokat, valamint az általa létrehozott alapítványokat is, az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése értelmében a nemzeti vagyon részét képezik. Ezért a jegybankra, valamint az általa tulajdonolt, illetve befolyásolt gazdasági társaságokra, és az általa létrehozott alapítványokra vonatkozik az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt előírás. Ez következik az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII. 19.) AB határozatból is, amelynek indokolása a [32] bekezdésben kifejti, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága, amely elv nemcsak a közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a
9 9 közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó. A 3026/2015. (II. 9.) AB határozat indokolásának [35] bekezdése pedig azt szögezi le az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésével összefüggésben, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy a közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol. 10.) Az elfogadott törvény 5. az elfogadott törvény hatálybalépéséről rendelkező új 183/G. t iktat a jegybanktörvénybe. A jegybanktörvény új 183/G. elfogadott törvény 5. által megállapított (3) bekezdése (a továbbiakban: hatályba léptető rendelkezés) az alábbiakat rendeli el: (3) A Módtv.2.-vel megállapított 162. (3)-(7) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is alkalmazni kell. 11.) A hatályba léptető rendelkezés a támadott rendelkezést a közérdekű adatok kiadása iránt folyamatban lévő eljárásokra és a támadott rendelkezést megelőzően keletkezett közérdekű és közérdekből nyilvános adatra is alkalmazni rendeli. Az Alkotmánybíróság által először az 57/1994. (XI. 17.) AB határozatban kifejtett és azóta is következetesen alkalmazott, számos határozatban megismételt tétele értelmében valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a [visszamenőleges hatályú jogalkotás] tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság, illetve az abból levezetett jogbiztonság elve az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azt is megköveteli a jogalkotótól, hogy a jogalanyoknak tényleges lehetőséget biztosítson arra, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely magatartást visszamenőleges hatállyal ne minősítsenek jogellenesnek. [Először: 34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 172., utoljára 34/2014. (XI. 14.) AB határozat [71] bekezdés] 12.) A hatályba léptető rendelkezés konkrét, egyedi jogviszonyok jogalanyainak a helyzetét megnehezíti, mivel a támadott rendelkezést az annak hatályba lépésekor már folyamatban lévő eljárásokra, illetve az ezen időpont előtt megindított adatigénylésekre is alkalmazni rendeli. Ez, az Alkotmánybíróság 11) pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatának ismeretében, az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
10 10 Arra kérem Elnök Urat, hogy a Transparency International Magyarország Alapítvány jelen levélben kifejtett érveit szíveskedjék tolmácsolni az alkotmánybíráknak. Kérem továbbá Elnök Úrnak a jelen amicus curiae szövegének az Alkotmánybíróság honlapján történő nyilvánosságra hozatala iránt történő szíves intézkedését. Elnök Úr szíves közreműködését megköszönöm. Budapest, március 21. Martin József Péter s.k. ügyvezető igazgató Tisztelettel: Ligeti Miklós s.k. jogi vezető
dr. Gulyás Gergely úrnak, elnök Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága Budapest Tisztelt Elnök Úr!
dr. Gulyás Gergely úrnak, elnök Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága Budapest Tisztelt Elnök Úr! A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezetként a Transparency International Magyarország
Tisztelt Alkotmánybíró Úr!
dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint
dr. Lenkovics Barnabás elnök úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr!
1 dr. Lenkovics Barnabás elnök úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr! A köztársasági elnök az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva kezdeményezte az Országgy
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv
Adatlap. . év. Az adatszolgáltató megnevezése. Az időszak, melyre az adatszolgáltatás vonatkozik
Adatlap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban. Infotv.) 30. (3) bekezdés
Tisztelt Törvényszék!
1 Fővárosi Törvényszék Budapest Tisztelt Törvényszék! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd ( ) az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felperes (székhelye: 1084 Budapest, Déri Miksa
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt
1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
Közérdekű adat és az üzleti titok védelmének egyensúlya
Közérdekű adat és az üzleti titok védelmének egyensúlya 2017. november 23. MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET Újabb változások az IP-t és a szellemi tulajdont érintő jogi környezetben c. konferencia
2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l
(r«:ráczg'?,-'ii!cs Hivatala IX t y'..irn : 2013. évi... törvény 1050h Érkezett : 2C13 APR 2 C. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáró
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
(2) Az MNBtv (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Országgy űlés Hivatal a Irományszám : Érkezett: 2016 FEBR 2 9, 2016. évi... törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról n 1. (1)A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
Beadványával kapcsolatban a Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja:
Ügyszám: NAIH/2015/4820/2/V. [ ] részére ügyvéd [ ] [ ] Tisztelt Ügyvédnő! A Lehet Más a Politika (a továbbiakban: LMP) nevében konzultációs beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3006/2015. (I. 12.) AB végzés 1053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3006/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
MAGYAR KÖZLÖNY 45. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 45. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. április 1., péntek Tartalomjegyzék 2016. évi XII. törvény A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról 4148 103/2016.
ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET március 7-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 68/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. március 7-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT Érvényes: 2016. január 1-től visszavonásig.. Dr. Horváthné Németh Klára ügyvezető igazgató Az információs önrendelkezési
BDT Alkalmazott jogszabályok: évi LXXXI. tv. 22/C. ; évi CXII. tv. 1., 3., 26., 27., 30.
BDT2017. 3775. I. A társasági adó fizetésére kötelezett adózók által a látványcsapatsportnak nyújtott támogatás (Tao-támogatás) közvetett állami támogatásnak minősül, azaz közpénz. II. A sportegyesület
az alkotmánybíróság határozatai
2016. április 11. 2016. 7. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 7/2016. (IV. 6.) AB határozat az Országgyűlés által a 2016. március 1-jei ülésnapján elfogadott,
Korvin H. Benjamin Paks, április 2. Iktatószám:
( n~. 7 Paks Város Jegyzője Korvin H. Benjamin Paks, 2015. április 2. részére Hivatkozási szám: Iktatószám: 1.4703-5 2015. e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx Tárgy: Közérdekű adatigénylés
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P
Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem
KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZAT
A Csongrádi Víz- és Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: CSVK Kft.) közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét meghatározó szabályzata KÖZZÉTÉTELI
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISEL-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISEL-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Mária Előterjesztő: RÉTSÁGI
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság [.] részére Ügyszám: NAIH-3347-2/2012/V. Közérdekből nyilvános adatok Az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzati tulajdonban lévő
Tisztelt Jegyző Úr! I. Az önkormányzatok szervezetalakításának jogköre és annak korlátai
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL FELÜGYELETI ÉS IGAZGATÁSI MONITORING FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ 1056 Budapest V. ker., Váci utca 62-64. 1364 Budapest, Pf. 234. (1) 235-1774 Fax: (1)
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor bíró, előadó Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező:... (cím) A kérelmező képviselője:
MFGK-BSz-144 A MAGYAR FÖLDGÁZKERESKEDŐ ZRT. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA 1/8
MFGK-BSz-144 A MAGYAR FÖLDGÁZKERESKEDŐ ZRT. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA 1/8 Tartalom A Magyar Földgázkereskedő Zrt. Közérdekű adatigénylések kezelésére vonatkozó szabályzata
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3/2018. (IV. 20.) AB HATÁROZATA
708 Az alkotmánybíróság határozatai AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELJES ÜLÉSÉNEK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3/2018. (IV. 20.) AB HATÁROZATA a közpénzekből nyújtott
1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Dabasi Kornélia Előterjesztő: Fodor Rita
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének
T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
Ügyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
FÜLÖP ZSOLT, FEKETE JÁNOS, KUBATOVICS ÁRON
1 FÜLÖP ZSOLT, FEKETE JÁNOS, KUBATOVICS ÁRON képviselők Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület Képviselőcsoportja A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Szentendre
Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA
Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Gyevitur Nonprofit Kft (a továbbiakban: Kft) vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésére
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje
5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
Ügyintéző: Elmondható, hogy a háziorvosi tevékenység tekintetében mindhárom esetkör vizsgálatának helye van.
Ügyszám: Ügyintéző: NAIH/2018/2170/2/K [ ] [ ] részére [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak elektronikus úton küldött levelében az Európai Unió új általános adatvédelmi
II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14967) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14967) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos
TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat
TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. FEJEZET: Bevezető rendelkezések... 3 1. Szabályozás célja... 3 2. Szabályozás személyi és tárgyi hatálya... 3 3. Alapfogalmak...
3/2014. számú SZABÁLYZATA
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő 3/2014. számú SZABÁLYZATA Tárnok Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban együtt: közfeladatot
Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk
Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk Jelen tájékoztató az Artisjus Irodalmi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) benyújtott pályázatával összefüggő adatkezelésre vonatkozó információkat
Magyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a)
Magyar joganyagok - 2015. évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 1. oldal 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
dr. Áder János köztársasági elnök úr részére Budapest Tisztelt Elnök Úr!
dr. Áder János köztársasági elnök úr részére Budapest Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés 2013. április 30-án, kivételes és sürgős tárgyalást követően fogadta el az információs önrendelkezési jogról és
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISEL-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISEL-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Elterjesztést készítette: Fodor Rita Mária Elterjeszt: Hegeds Ferenc
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE. SZEGED 6701 Szeged, Pf Telefon/fax: 06/
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE SZEGED 6701 Szeged, Pf. 408. Telefon/fax: 06/62-549-484 2017.El.II.B.44. A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK - ÉS AZ ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN MŰKÖDŐ BÍRÓSÁGOK - SZABÁLYZATA (az I. számú módosítások
A közérdekű adat megismerése iránti igények kezeléséről
Tájékoztató A közérdekű adat megismerése iránti igények kezeléséről Az Adatkezelő kezelésében lévő közérdekű adatok: A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (továbbiakban: Adatkezelő)
SZÁNTÓ ÉS TÁRSA. Önkormányzati támogatás
Önkormányzati támogatási rendszer a./ Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk szabályozza - a belső piaccal összeegyeztethetetlen, a - a belső piaccal összeegyeztethető,
Közérdekű adatok Közzététele
Közérdekű adatok Közzététele Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodó Kft Készítette: Molnár Gábor és dr. Igari Béla Megvizsgáltuk a cég tevékenységét, működését és a közfeladat ellátás, valamint a közérdekű
A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások
Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes
2014. május 29-i rendes ülésére
8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA A Debreceni Ítélőtábla a Detrekői Ügyvédi Iroda (1022 Budapest, Detrekő utca 3/A., ügyintéző: dr. Detrekői Zsuzsa ügyvéd) által képviselt Net Média Zrt. (1033 Budapest, Polgár utca
TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat
TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a
BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE
BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE Iktatószám: 16 /2010. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZAT Érvényes 2010.
AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
Érdekmérlegelési teszt jogérvényesítés céljából történő adatkezelés esetében Természetes személlyel kötendő szerződések esetén alkalmazandó
11. számú Melléklet 1. Az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke: Adatkezelés érdeke: Szerződéssel kapcsolatos vita esetén bizonyítás lehetősége Az érdek jogszerűségének igazolása: A szerződéssel
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3242/2017. (X. 10.) AB HATÁROZATA
1398 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3242/2017. (X. 10.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. ajánlása
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról A közpénzből létrehozott,
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJÉRŐL. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1. A Szabályzat célja... 2 2. A Szabályzat hatálya... 2 3. Értelmező rendelkezések... 2 4. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és intézése... 3 4.1. Az igény benyújtása... 3
Ügyszám: NAIH/2016/3145/2/J Hiv. szám: T/ Burány Sándor részére elnök. az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága.
Ügyszám: NAIH/2016/3145/2/J Hiv. szám: T/10536. Burány Sándor részére elnök az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága ktb@parlament.hu Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJE 1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÉS POLGÁRMESTERI
III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE
III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: [ ] részére. Tisztelt [ ]!
részére Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: Tisztelt! Ön azzal a kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), hogy a GDPR alapján a hatályos
2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
Tisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL
NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzat
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzat 2012. június 1. 1 A szabályzat célja, hatálya A Szabályzat célja, hogy az információs
Pécsi Járásbíróság 3.P /2017/6. szám
3.P.22.223/2017/6. szám A Pécsi Járásbíróság a Dr. Nagy Gábor László Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. Nagy Gábor László, 1064 Budapest, Rózsa u. 94/B. F/3/34. szám alatti székhelyű) által képviselt Greenpeace
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. jelentése
Ügyszám: NAIH-1921-12/2013/V. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése Monorierdő Község Önkormányzatának közzétételi kötelezettsége elmulasztásának tárgyában A bejelentő közérdekű
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT AZ EGYESÜLETI TAGOK NYILVÁNTARTÁSA VONATKOZÁSÁBAN. HATÁLYA: január 1.
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT AZ EGYESÜLETI TAGOK NYILVÁNTARTÁSA VONATKOZÁSÁBAN HATÁLYA: 2019. január 1. A jelen Adatkezelési Szabályzat az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Futball Clubbal (székhelye:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő Hajdú-Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat elnevezésű intézménynél
Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
3082/2015. (V. 8.) AB végzés 1721 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3082/2015. (V. 8.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására
Adatkezelési tájékoztató
Adatkezelési tájékoztató a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az érintettek és adatkezelők tájékoztatásával, illetve az adatkezelésre vonatkozó szabályozás véleményezésével összefüggő
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
az alkotmánybíróság határozatai
2018. április 25. 2018. 13. szám az ság határozatai az ság hivatalos lapja Tartalom 3/2018. (IV. 20.) AB határozat a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 708 2007. évi CLXXXI. törvénnyel
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 Közérdekű adatok köre...
Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -
Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú
VASAS-PASARÉT ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÁS ADOMÁNYOZÓ ADATKEZELÉSÉRŐL
1 VASAS-PASARÉT ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÁS ADOMÁNYOZÓ ADATKEZELÉSÉRŐL Adatkezelő neve, címe: Az adat fajtája: Az adatra vonatkozó kezelési cél: Az adatra vonatkozó jogalap: Az érintettek köre: Az adatok forrása:
Sarkalatos átalakulások Az adatvédelmi és adatnyilvánossági szabályozás átalakulása
MTA Law Working Papers 2014/31 Sarkalatos átalakulások Az adatvédelmi és adatnyilvánossági szabályozás átalakulása Ligeti Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK
Jegyzői értekezlet 2011. október 6. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával
jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.
32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása
Iromány száma: T/5166/5. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: 67H8YO9X0001
Iromány száma: T/5166/5. Benyújtás dátuma: 2019-03-27 10:08 Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Parlex azonosító: 67H8YO9X0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Bánki Erik, Elnök
Alkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
Előterjesztést készítette: Fodor Rita Mária Előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester RÉTSÁGI POLGÁRŐR EGYESÜLET TÁMOGATÁSI KÉRELME
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Mária Előterjesztő: Hegedűs