Ügyszám: NAIH/2016/3145/2/J Hiv. szám: T/ Burány Sándor részére elnök. az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága.
|
|
- Mátyás Biró
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ügyszám: NAIH/2016/3145/2/J Hiv. szám: T/ Burány Sándor részére elnök az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága Tisztelt Elnök Úr! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) közigazgatási egyeztetés keretében véleményezte a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/ számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tervezetét (hiv. szám: NGM/13029/2016.). A Javaslatnak az Országgyűlés részére május 3-én benyújtott szövegváltozata azonban több lényeges kérdésben eltér a korábban véleményezett tervezettől, ezért kérem engedje meg, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. (4) bekezdés a) pontja alapján hivatalból eljárva az alábbiakban tájékoztassam Önt a Hatóság észrevételeiről és javaslatairól. I. A Javaslat 99. -a szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtv.) a következő rendelkezésekkel egészül ki: 7/I. (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgázkereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez vagy annak végzését támogató vagyonkezelői feladathoz kapcsolódóan kötött szerződése, valamint az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adata nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 27. (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel az ilyen adatot tartalmazó dokumentum hatálya alatt és a hatály megszűntétől számított 5 évig, de legfeljebb 30 évig nem ismerhető meg. (2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági
2 társaság vagy az általa irányított vállalkozás gazdálkodása körében, gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetve a) elsősorban a tisztességes piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan sérelmet okoz, vagy b) sérti vagy veszélyezteti a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit. (3) Aránytalan a sérelem különösen akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. A Javaslat a értelmében a fenti rendelkezések a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Az ismertetett rendelkezések érintik a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését, amelyekkel kapcsolatban a Hatóság álláspontja a következő: 1. Az információszabadság jelentősége és alkotmányos funkciói A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (2) bekezdése ismeri el. Ezt a jogot az Alkotmánybíróság kezdettől fogva információszabadságként fogta fel, melyet az Alaptörvény hatályba lépése utáni határozataiban is megerősített. 1 Az információszabadság alapján a közérdekű adatok (hozzáférés biztosítása, illetve részben közzétételük nyomán) nyilvánosak, azokat bárki megismerheti és terjesztheti. 2 Az információszabadságnak a demokratikus jogállam működése szempontjából számos kiemelkedő rendeltetése van. Egyrészt lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. 3 A közhatalmi döntéshozatalra gyakorolt ellenőrzés ugyanis csak akkor lehet sikeres és hatékony, amennyiben az állampolgárok megismerhetik a szükséges információkat. Az információszabadság érvényesülése másrészt gyakran előkérdése és kiindulópontja véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának. Ezen alapjog kiemelt szerepet játszik az állam demokratikus működésének kialakításában. 4 A közéletben való részvétel, vagyis a közügyekkel, az állami és önkormányzati szervek működésével, illetve hatékonyságával kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása ugyanis elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat. Az Alkotmánybíróság ebben a tekintetben hangsúlyozta, hogy [a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenedett gépezetté, működése /2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [24]; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [42]. 2/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [25] 32/1992. (V. 29.) AB határozat, ABH 1992, 182, /1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185.; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [43]. 2
3 kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra. 5 Harmadrészt az Alkotmánybíróság rámutatott mindezeken túlmenően arra is, hogy a véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása mellett, illetve azon keresztül a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jog végeredményben a Nemzeti hitvallás azon pontja érvényre juttatását is szolgálja, mely szerint [v]alljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Ennél fogva a polgárait szolgáló demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése. 6 Az információszabadság alkotmányos funkciója tehát az állam demokratikus működésének a garantálása. A közhatalom-gyakorlás nyilvánossága, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatósága kétségkívül előfeltétele más alapjogok (véleménynyilvánítás, közösségi döntéshozatalban való részvétel) gyakorlásának, illetve a hatékony állami működés egyik biztosítékának is tekinthető. Az információszabadság követelménye ezért kiemelt szerepet tölt be korrupció megelőzésében, visszaszorításában és üldözésében. Az ebbe a körbe tartozó bűncselekmények elkövetéséért való felelősségre vonáshoz elengedhetetlenül szükséges a transzparencia követelményének érvényesülése. A nyilvánosság elrettentő hatása továbbá hatékonyan képes megelőzni az esetleges visszaéléseket. 2. A közpénzek felhasználásának átláthatósága Az információszabadság, különösen harmadik funkciója révén, kifejezésre juttatja az az elvárást, hogy az állampolgárok végigkövethessék és ellenőrizhessék a közpénzek felhasználásának útját, körülményeit. Ebben a tekintetben az információszabadság e rendeltetésének gyökerei a felvilágosodás eszmeiségében, illetőleg annak eredményeiben keresendők. Az 1789-ben kibocsátott, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának XIV. cikke lehetővé tette a polgárok számára az állami kiadások ellenőrzését azáltal, hogy kimondta: A polgároknak saját személyükben vagy képviselők útján joguk van [az általuk befizetett közös hozzájárulás] szükségszerűségét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. Ez a történelmi hagyományt tükrözi a magyar jogrendszer is. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának követelményét, a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte. E rendelkezés értelmében [a] közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az Alaptörvény 39. (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatokra főszabályként tehát nyilvánosság-elv vonatkozik, amelynek érvényesüléséhez szükséges, hogy az említett információk megismerését az érintett közfeladatot ellátó szerv proaktív módon, illetve adatigénylés alapján biztosítsa. Ebben a vonatkozásban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az átláthatóság és a közélet tisztasága elve - a Nemzeti hitvallásban foglaltakat figyelembe véve nem csak a 5 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 192.; 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [31]; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [43]. 6 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [33]. 3
4 közpénzek és a nemzeti vagyonra vonatkozó, hanem általában véve a közfeladatok ellátásával összefüggő adatok kezelése szempontjából is irányadó. 7 Az adatnyilvánossággal összefüggésben azonban a testület nem elégedett meg pusztán az Alaptörvény szövegének szigorú értelmezésével. A 3026/2015. (II. 9.) AB határozatban ugyanis elvi éllel mondta ki, hogy [a]z Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdéséből különösen annak utolsó mondatából [ ] egyértelműen következik, hogy a közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 1. (2) bekezdés c) pontja alapján állami vagyonnak minősül az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés. Az Ávtv. 5. (1) bekezdése kimondja, hogy közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. A törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy külön törvény bizonyos adatok megismerhetőségét korlátozza. Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül [Ávtv. 5. (2) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság is megerősítette több döntésében. A 25/2014. (VII. 22.) AB határozatban egy, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez érkezett adatigényléssel kapcsolatban mindenkire nézve kötelező erővel erősítette meg, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. E döntés értelmében a transzparencia követelménye általánosságban kiterjed az állami vagyonnal gazdálkodó szervekre és személyekre, amely a közpénzek, az állami vagyon működtetésének átláthatóságát biztosítja. A testület továbbá a konkrét ügy vonatkozásában megállapította, hogy az Ávtv. 5. (2) bekezdésének a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog érvényesülésére figyelemmel történő értelmezéséből az következik, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő anyavállalat meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül. 9 A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (2) bekezdése határozza meg, hogy mely elemek tartoznak a nemzeti vagyon körében. E szakasz c) pontja értelmében a törvény hatálya alá tartoznak az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések. Az Nvtv. sarkalatosnak minősülő 7. -a továbbá kimondja, hogy a nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti vagyont átlátható, hatékony és költségtakarékos módon kell működtetni. Az Nvtv. szintén sarkalatos 10. (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon nyilvántartásában szereplő adatok a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével nyilvánosak. Az Alkotmánybíróság a 8/2016. (IV. 6.) AB határozatban ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az Nvtv. 1. (2) bekezdése c) pontja szerint az állami tulajdonban álló gazdasági társaságnak az általa alapított gazdasági társaságban fennálló kizárólagos vagy többségi részesedése és pénzügyi eszközei tehát közvetett állami tulajdonnak minősülnek, nemzeti vagyonba 7 21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [35]; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [42] /2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [19]. 9 25/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [46]; 4
5 tartoznak. 10 Ez alapján tehát az Nvtv. 7. -ának alapelvi rendelkezései az az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok és az általuk közpénzből alapított gazdasági társaságok esetében is alkalmazandó előírások. Mindez azt jelenti, hogy a közfeladatot ellátó szerv meghatározó (legalább többségi) befolyása irányítása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, amely közpénzt kezel, s ezért főszabály szerint önálló jogi személyisége (elkülönült jogalanyisága) ellenére is a vonatkozó alaptörvényi és törvényi rendelkezések szerinti adatnyilvánosság biztosítására köteles A Kgtv. a fentieken túlmenően proaktív kötelezettségeket is előír a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában. Az 1. a) pontja értelmében törvény hatálya alá azok a gazdasági társaságok tartoznak, amelyekben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A Kgtv. 2. (1) bekezdése szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók bizonyos adatait, többek között nevét, tisztségét vagy munkakörét és juttatásait. A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján a másokkal együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók esetében az Kgtv. 2. (1) bekezdés b) c) pontjában meghatározott adatokat teszi közzé (Kgtv. 2. (2) bekezdés]. A Kgtv. 2. (3) bekezdése kimondja, hogy [a] köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerződést kötő felek nevének, a szerződés értékének, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetővé tételéről. Az ezen adatokkal összefüggő nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint az államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra [Kgtv. 2. (5) bekezdés]. A Kgtv. 2. (9) bekezdése alapján a közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el Az Infotv. 26. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes /2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [21]. 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [23]. 5
6 adatnak nem minősülő adat. Az Infotv. e rendelkezésének hatálya alá tartozó szervek vagy személyek a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények teljesítése során az Infotv ai szerint kötelesek eljárni [Infotv. 26. (4) bekezdés]. A Fővárosi Ítélőtábla az Infotv. fenti rendelkezésével kapcsolatban megerősítette, hogy a gázszolgáltatók által kötött földgáz-adásvételi szerződések, a földgáz-adásvételi szerződéseknek a felekre, a szerződéskötés időpontjára, a szerződéses időszakra, a szerződött mennyiségre és az adásvétel értékére vonatkozó adatokat tartalmazó összefoglaló kimutatások, illetve a szolgáltató és egy harmadik társaság között létrejött szerződésre vonatkozó előterjesztések és határozatok bárki számára megismerhetőek, az említett dokumentumokban található adatok nyilvánosságra hozatala a korábban hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 81. -a alapján nem okoz a szolgáltató számára aránytalan sérelmet. A testület elfogadta az elsőfokú bíróság érvelését, miszerint a szolgáltató tulajdonában álló kedvezményezett minden üzleti tevékenységét a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága érdekében, a távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságoknak értékesítésre történő felajánlás céljából, a közintézményi felhasználók ellátásbiztonsága érdekében, valamint a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzése érdekében, azaz nem üzleti érdekből végzi. 12 A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozta: az Infotv. és a régi Ptk. rendelkezéseinek együttes értelmezésével megállapítható, hogy a közpénzek felhasználásával, a közvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos közérdekű adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni, az üzleti titokra való hivatkozás az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalát nem korlátozhatja vagy akadályozhatja. Kivételt ez alól kizárólag azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, mint például a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra, szellemi alkotásokra vonatkozó adatok; azaz a bizonyítottan aránytalan érdeksérelem esetén ilyen adatokra a nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem terjed ki Összességében elmondható, hogy az Alaptörvény, illetőleg az annak cikkeit részletekkel megtöltő törvényi rendelkezések kétszeresen biztosítják a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságát. Egyrészt az adatokra vonatkozóan már maga az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése egyrészt kimondja a vonatkozó információk közérdekű és közérdekből nyilvános adat minőségét. Mivel ez Magyarország jogrendszerének alapja, megállapítható, hogy közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága a legmagasabb, alkotmányos szinten biztosított. Másrészt, az Nvtv., az Ávtv. és a Kgtv. szabályaira tekintettel alkalmazni kell ebben a vonatkozásban az Infotv. közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseit is. 3. A Hatóság észrevételei A Javaslat a hatálya alá tartozó adatkezeléseket illetően olyan szabályokat állapít meg, melyek megváltoztatják, illetve pontosabban kijelölik az információszabadság érvényesülésének törvényi kereteit. Ennek a tendenciának elsődleges célja a jogalkalmazás terén esetlegesen megjelenő bizonytalanságok csökkentése egyes közfeladatot ellátó szervek tevékenységének tekintetében. A vonatkozó jogalkotás Alaptörvényből és Infotv.-ből levezetett alkotmányos kereteit a Hatóság Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf /2014/8. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf /2014/
7 és a köztársasági elnök véleményeinek 15 nyomán az Alkotmánybíróság jelölte ki a közelmúltban hozott, nagy jelentőségű határozataiban. 16 A Hatóság üdvözli, hogy a Javaslat több ponton is figyelembe veszi a vonatkozó alkotmányos elvárásokat, kritériumokat. A konkrét normaszöveg azonban bizonyos esetekben túllép az említett kritériumok adta kereteken. Annak érdekében tehát, hogy a Javaslatban foglalt rendelkezések formálisan is maradéktalanul megfeleljenek az alkotmányos követelményeknek, a Hatóság a következő észrevételeket teszi a Javaslat aiban foglaltakkal összefüggésben A Javaslat lehetővé teszi az információszabadság korlátozását az ország energiaellátásbiztonsága szempontjából kiemelt szerepet betöltő köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint az e szervek által irányított vállalkozások által kötött a tevékenységükre vagy az annak végzését támogató vagyonkezelői feladatra vonatkozó szerződések, illetőleg az egyes szerződésekben foglalt bizonyos, a Javaslat 99. -ában meghatározott adatok vonatkozásában. A Javaslat szerint az említett dokumentumok, közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének korlátozása az ilyen adatot tartalmazó dokumentum hatálya alatt és a hatály megszűntétől számított 5 évig, de legfeljebb 30 évig történhet. A Javaslat a korlátozás indokaként az Infotv. 27. (2) bekezdés b), e) és f) pontját jelöli meg. Az Infotv. 26. (3) bekezdésének, illetőleg 27. (2) bekezdésének együttes olvasata alapján megállapítható, hogy a jogalkotó törvényben korlátozhatja az információszabadság érvényesülését egyes, kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek esetében, amennyiben a vonatkozó jogszabály pontosan megjelöli azokat az adatköröket, amelyek törvény adta korlátok között nem megismerhetők. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni azt, hogy az Alkotmánybíróság a 26/2014. (VII. 23.) AB határozatban elvi éllel mondta ki, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből fakadóan az alapjog-korlátozást tartalmazó törvényi előírásokhoz fűzött indokolásnak tartalmaznia kell a korlátozás indokait. 17 A Hatóság hangsúlyozza, hogy Javaslatban foglalt gazdasági társaságok egyrészről valóban fontos szerepet töltenek be az ország energiaellátás-biztonsága szempontjából. Másrészt viszont e szerveknek közfeladatot ellátó mivoltukból fakadóan eleget kell tenniük az Alaptörvény és az Infotv. rendelkezéseiből eredő kötelezettségeiknek. Ugyanakkor sem a Javaslat szövege, sem pedig az ahhoz fűzött indokolás nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy miért indokolt e szervek vonatkozásában az információszabadság korlátozása. Az indokolás csupán általánosságban rögzíti, hogy [a]z ország energiaellátásbiztonságának alapját jelentő vagyon [ ] nemzeti vagyon, melynek védelme, megőrzése, az azzal való felelős gazdálkodás az ország nemzetbiztonsági (gazdasági, politikai és honvédelmi), központi pénzügyi, illetve a külügyi kapcsolatokhoz fűződő érdekei mentén történhet. Ezen érdekek veszélyeztetésének elkerülése alapvető az adatnyilvánossággal párhuzamosan érvényesülő elvárás az érintett nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal szemben. Mivel a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozása a felelős gazdálkodás keretében szükségszerűen biztosítandó az Infotv. felhatalmazása alapján, így az Infotv _493_0_2016_inditvany.pdf; I_494_0_2016_inditvany.pdf. 16 7/2016. (IV. 6.) AB határozat; 8/2016. (IV. 6.) AB határozat /2014. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [55]-[56]. 7
8 által is meghatározott jogszerű korlátozást engedő célok körébe tartozik. Továbbá többször is megemlíti, hogy [a]z információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket. A Hatóság álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy egyes gazdasági szereplők az ország energia-biztonsága szempontjából jelentős szerepet töltenek be, még nem indokolja szükségszerűen az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt alapjog korlátozását. Továbbá a nemzetgazdasági érdek egy olyan fogalom, amely nem kellően körülhatárolt, ráadásul az Infotv. 27. (2) bekezdése sem sorolja fel azt az információszabadság legitim korlátozási céljai között. Az Infotv. vonatkozó rendelkezése a nemzetgazdasági érdek mint tág fogalom egyes elemeit részesíti védelemben, így többek között a nemzetbiztonsági és a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket, illetőleg a külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokat. A jogalkotó tehát a jogkorlátozás megalapozottságának indokolása mellett köteles differenciáltan meghatározni azokat a szerveket és azokat az adatköröket, amelyek tekintetében a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozni kívánja. Azzal kapcsolatban, hogy a Javaslat az említett szervek által kötött szerződéseket kivenné az információszabadság hatálya alól, a Hatóság elismeri: nem kizárt, hogy az egyes dokumentumok tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek tekintetében az információszabadság időleges korlátozása alkotmányosan nem kifogásolható. Jogrendszerünk ma több lehetőséget biztosít arra, hogy az iratokba foglalt közérdekű adatok egy része ne legyen azonnal megismerhető. E tekintetben ki kell emelni az Infotv. 27. (1)-(3) bekezdéseit, amelyek jogalkotói hatáskörbe utalják a meg nem ismerhető adatok körének meghatározását, továbbá felsorolják azokat az érdekeket, amelyek védelme céljából a jogkorlátozás alkotmányosnak minősülhet. Ez alapján a nyilvánosság alóli kivételt általában a dokumentum azon része jelentheti, amely védett adatnak minősül. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet továbbá olyan információk esetében tagadhatja meg jogszerűen az adatkezelő, amely törvény szerint nem nyilvános, így példának okáért a minősített adatok, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok tekintetében. Az Infotv. 30. (1) bekezdése továbbá kimondja, hogy amennyiben a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Magyarországon tehát az ún. adatelv és nem az iratelv érvényesül. Ez az elv az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülése érdekében nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. 18 A közfeladatot ellátó szerv továbbá köteles tartalmi elemzésnek alávetni a közérdekű adatigénylés tárgyát képező dokumentumot. Ennek célja annak megállapítása, hogy az olyan közérdekű adatokat foglal-e magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, és amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. A nyilvánosságkorlátozás indokoltságát tehát csak a kért dokumentumba foglalt adatok kapcsán, azok vizsgálatával, nem pedig a dokumentum egészét illetően lehet megállapítani. Az ettől eltérő jogértelmezés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog indokolatlan tág körű, s ezáltal szükségtelen korlátozását engedi meg /2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [37]. 6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38]. 8
9 Tehát az Alaptörvény, az Infotv. és az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a Javaslatban említett gazdasági társaságok által kötött szerződések egészét nem lehet kizárni az információszabadság hatálya alól. 20 Az Infotv. 27. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján törvényben meg lehet határozni olyan adatköröket, amelyek vonatkozásában az információszabadságot korlátozni lehet bizonyos legitim érdekek védelme céljából. A Hatóság ebben a vonatkozásban alapvető követelményként fogalmazta meg ugyanakkor, hogy a jogalkotó köteles differenciáltan, az egyes adatfajtákra és a védendő érdekekre vetítve kialakítani a szabályozást. 21 Az e garanciákat nélkülöző jogszabályi előírás az információszabadság blanketta korlátozását teszi lehetővé, amely nem felel meg az Infotv ában foglalt követelményeknek. A Javaslat ebben a tekintetben úgy fogalmaz, hogy a fent említett gazdasági társaságok és az általuk irányított társaságok által kötött szerződésekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adat nem ismerhető meg nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből. A Hatóság ezzel kapcsolatban felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy míg az üzleti, pénzügyi és műszaki adatok jól meghatározható információknak minősülnek, addig a kereskedelmi és a piaci adatok fogalma túlságosan tág. Az említett adatkategóriák alkalmazása értelmező rendelkezések vagy a megfelelő indokolás hiányában jogbizonytalansághoz vezethet, végső soron pedig az információszabadság aránytalan korlátozását eredményezheti. A Javaslat azon fordulata, amely az említett adato[ka]t tartalmazó dokumentum hatálya alatt és a hatály megszűntétől kezdődően teszi korlátozhatóvá az információszabadságot, túlságosan tág megfogalmazást tartalmaz. A dokumentum hatálya és a hatály megszűnése kifejezések nem kellően világosak, egyértelműek. Ebben a tekintetben sem a Javaslat, sem pedig a hozzá fűzött indokolás nem fogalmaz meg magyarázatot, így a döntés-előkészítő dokumentum hatályára történő utalás ebben a formájában jogbizonytalanságot eredményezne a gyakorlati alkalmazás során. Az Infotv. 27. (2) bekezdéséből következően törvény meghatározhat olyan időtartamot, amely alatt bizonyos adatok nem megismerhetők. Alkotmányos követelmény ugyanakkor, hogy ez a korlátozás csupán időleges legyen, azaz ne eredményezhesse a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés jogának kizárását. A vonatkozó rendelkezéseknek továbbá meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság követelményeinek is. Maga az Infotv. is tartalmaz olyan rendelkezést, amely egy meghatározott időtartamon belül nem teszi lehetővé közérdekű adatok megismerését. Az Infotv. 27. (5) bekezdése értelmében ugyanis a döntés megalapozását szolgáló egyes adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Jogszabály ugyanakkor rövidebb időtartamot is megállapíthat ezen információk megismerhetősége vonatkozásában [Infotv. 27. (7) bekezdés]. Ebben a tekintetben a Hatóság megállapítja, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatokkal összefüggésben a Javaslatban meghatározott 5 éves időtartam megfelel az Infotv. előírásainak. Az említett adatok megismerhetősége kizárásának legfelső határaként megjelölt 30 év azonban ellentétes az Infotv. 27. (5) és (7) bekezdéseiben foglaltakkal
10 Az egyéb üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci adatok esetében a jogalkotó nem differenciált kellőképpen a tekintetben, hogy mely adatok esetében szükséges a nyilvánosság kizárása 5-30 évre terjedő időszak vonatkozásában. Az indokolás sem tartalmaz ilyen magyarázatot. A Javaslat ezért ezen adatok tekintetében lehetőséget nyújt a közfeladatot ellátó szervek számára, hogy az információszabadságot aránytalanul, korlátozzák. Ez végső soron az említett alapjog gyakorlásának kiüresedéséhez vezethet. Az Infotv. értelmében a döntés-előkészítő adatokra irányuló közérdekű adatigénylés esetén a közfeladatot ellátó szerv vezetője az Infotv. 27. (5) bekezdésében meghatározott 10 éves moratórium alatt dönthet úgy, hogy engedélyezi az információk meg ismerését, amennyiben az ehhez fűződő közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint az információszabadság korlátozásához fűződő érdekek. Az Infotv. 30. (5) bekezdése továbbá kimondja, hogy amennyiben a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. A közérdekűségi teszt alkalmazása tehát azt teszi lehetővé, hogy a közfeladatot ellátó szervek biztosítsák olyan adatok nyilvánosságát, amelyek esetében az törvény alapján kizárt lenne, ugyanakkor a megismeréshez fűződő közérdek a jogszabályban lefektetett korlátozásokat felülírja. A fenti rendelkezésből következően egyrészt szűken kell értelmezni a megtagadási okokat, amelyek alapján elutasítható a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igény teljesítése. Másrészt, a közfeladatot ellátó szerveknek mind az Infotv. 27. (5) bekezdése, mind pedig a 30. (5) bekezdése alapján lehetősége van arra, hogy amennyiben eleget kívánnak tenni alkotmányos kötelezettségüknek, akkor a vonatkozó érdekek mérlegelését követően olyan adatok hozzáférhetővé tétele mellett döntsenek, amelyek tekintetében az információszabadság amúgy korlátozott lenne. A Javaslat kógens, mérlegelést nem tűrő jellege azonban sem a közfeladatot ellátó szerv, sem pedig az elutasított adatigénylést felülvizsgáló bíróság nem biztosít lehetőséget az érdekmérlegelésre. A Hatóság ezzel kapcsolatban felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bankról szóló évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvény hasonló rendelkezését többek között annak megfogalmazása miatt alaptörvény-ellenessé nyilvánította. 22 A fentiekre tekintettel a Hatóság felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy a Kgtv. új, 7/I. (1) bekezdése több szempontból is komoly alkotmányossági aggályokat vet fel A Javaslat értelmében a Kgtv. új, 7/I. (2) bekezdése kimondja, hogy nem ismerhetők meg azon a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint az általuk irányított vállalkozások gazdálkodása körében, gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó adatok, amelyek megismerése vagy nyilvánosságra hozatala közvetve vagy közvetlenül a tisztességes piaci verseny szempontjából hátrányt vagy aránytalan sérelmet okozna [Kght 7/I. (2) bekezdés a) pont], vagy amelyek sértik vagy veszélyeztetik e szervek jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit [Kgtv. 7/I. (2) bekezdés b) pont]. 22 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [51] 1 0
11 A Hatóság március 11-én ajánlást bocsátott ki a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról. 23 Ebben a Hatóság kiemelte, hogy az Alaptörvény és az Infotv. 27. (3) bekezdése lehetőséget ad a jogalkalmazók számára, hogy más, olyan jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekre is hivatkozhassanak a nyilvánosság korlátjaként, amelynek megismerése sérelmet okozna azon közpénzekkel gazdálkodó szervezetnek, amely egyben piaci szereplő is. Ezen aránytalan sérelem lehetőségének bizonyítása természetesen a közpénzekkel gazdálkodó piaci szereplő kötelessége lenne egy esetleges bírósági eljárás során. Ilyen hivatkozási alap lehet például az, hogy az üzleti stratégia nyilvánosságra hozatala tartalmazhat olyan adatokat, amelyek harmadik személyek által történő megismerése ellehetetlenítené a közpénzekkel gazdálkodó piaci szereplő versenyhelyzetét azáltal, hogy ezen információkat a versenytársak is megismerhetik. A piaci, profitorientált tevékenységet folytató állami cégek hivatkozhatnak arra, hogy bizonyos adatok nyilvánossága már az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ez azonban nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Továbbá, mivel az adatokat kezelő gazdasági társaság mérlegelésétől függ az adatok kiadhatóságának eldöntése, figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát, valamint az Infotv. 30. (5) bekezdését. Nem lehet viszont üzleti titokra hivatkozni abban az esetben, ha az érintett közfeladatot ellátó szervet jogszabály jelölt ki bizonyos feladatok ellátására, valamint nem korlátozható ezen az alapon az információszabadság az állami monopolfeladatokat ellátó gazdasági társaságok tekintetében. Az Alkotmánybíróság a postai szolgáltatásokról szóló évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 53. (4) bekezdésével összefüggésben rögzítette, hogy az abban foglaltakat kizárólag az Infotv. 27. (3) bekezdésével összhangban értelmezhető, ami meghatározó a nyilvánosságra-hozatali kötelezettség alá eső adatkört illetően. 24 A testület továbbá megállapította, hogy a Postatv. vonatkozó rendelkezése pusztán az Infotv.-nek megfelelően pontosítja a Postatv.-t: a Postatv. 53. (4) bekezdésének iratelven alapuló hatályos rendelkezése helyett egy olyan rendelkezést alkot, amely az adatelvet juttatja érvényre és ezzel valójában bővíti a megismerhető adatok körét, erősítve ezzel a jogbiztonság alkotmányos követelményét. A fentiekre tekintettel a Hatóság hangsúlyozni kívánja, hogy az Alkotmánybíróság fent idézett határozatára tekintettel a Kgtv. új, 7/I. (2) a)-b) pontjai csak abban az esetben felelnek meg az alkotmányos követelményeknek, amennyiben arra mint az Infotv. 27. (3) bekezdésében foglaltaknak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok és az általuk irányított vállalkozások tekintetében történő pontosítását alkalmazzák az Infotv. említett rendelkezése adta keretek között. Amennyiben ugyanis a jogszabály lehetőséget adna az üzleti titok fogalmának az Infotv. túli kiterjesztésére, az jogbizonytalanságoz vezethetne A Javaslat a lehetővé teszi a Kgtv. 7/I. (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását egyrészt a Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások esetében is /2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [34]. 25 A Hatóság ugyanakkor hangsúlyozni kívánja, hogy a közvetlen hátrány, sérelem vagy veszélyeztetés fogalma nem értelmezhető az információszabadság tekintetében. Az alapjogok korlátozására ugyanis nem kerülhet sor távoli, esetleges vagy bizonytalan érdek védelmére tekintettel. Ez ugyanis adott esetben kiüresítheti a joggyakorlás lehetőségét. 1 1
12 Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság követelményével és a visszamenőleges jogalkotás tilalmával részletesen foglalkozott a 7/2016. (IV. 6.) AB határozatban, illetve 8/2016. (IV. 6.) AB határozatban. 26 Ebben a vonatkozásban egyrészt megállapította, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés jelen vizsgálatánál az Alkotmánybíróság abból a tételéből indult ki, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. 27 A testület figyelemmel volt arra is, hogy a 10/2014. (IV. 4.) AB határozatban értelmében a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. 28 A vizsgált ügyekben az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy e követelményeket mind az adott törvény hatályba lépését megelőzően benyújtott, a hatálybalépésekor folyamatban lévő adatigénylések, mind pedig olyan adatigénylések esetében alkalmazni kell, amelyek a hatálybalépést megelőzően megkötött szerződésekkel összefüggő adatok kiadására irányulnak. 29 Az alkotmánybírósági gyakorlatra tekintettel a Hatóság felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy a Kgtv. Javaslat szerinti új, 7/I. (1) bekezdése adott esetben hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozásnak minősül, amely ellentétes az Alaptörvénnyel. 30 A Kgtv. Javaslat szerinti új, 7/I. (2)-(3) bekezdései ugyanakkor, amennyiben azokat az Infotv., valamint az Alkotmánybíróság és a Hatóság által meghatározott keretek között alkalmazzák, alkotmányosnak minősülhetnek. 31 Összegzésként a Hatóság felhívja a jogalkotó figyelmét arra, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába való ütközés okán a Kgtv. Javaslat szerinti új, 7/I. (1) bekezdése alkotmányossági aggályokat vet fel. A Kgtv. Javaslat szerinti új, 7/I. (2)-(3) bekezdése ugyanakkor megfelel az Alaptörvényből levezethető követelményeknek. II. A Javaslat a a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény, a az egyes fizetési szolgáltatókról szóló évi CCXXXV. törvény a a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény, a a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény a a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény telefonos panaszkezelés rendjét érintő módosítására irányul. Valamennyi hivatkozott tartalmazza azt, hogy telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az /2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [16]-[37], 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [54]-[67]. 7/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [19]. 10/2014. (IV. 4.) AB határozat, Indokolás [13]-[22]. 7/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [24]-[26], 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [58]-[61]. Vö. 8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [63]-[67]. Vö. 7/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [28]-[37]. 1 2
13 ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet. A telefonbeszélgetés rögzítése és tárolása a telefonáló személyes adatainak kezelésével jár, mégpedig kétféle értelemben is: egyrészt a telefonáló által elmondottak, azaz a közlésének a tartalma az érintettel kapcsolatba hozható adat, azaz személyes adat. Ezen túl a hang akusztikai jellemzői, például tónusa, ritmusa, jellemző spektruma, az esetleges beszédhiba, a légzéshangok és a beszéd egyéb egyéni jellemzői számos további következtetés levonására alkalmasak. A rendelkezésre álló ismereteink szerint a beszédhang e jellemzőiből több-kevesebb pontossággal következtetni lehet az érintett korára, nemére, hangulatára, aktuális stresszszintjére, esetleg egyes betegségeire, de ismeretes biometrikus hangazonosító alkalmazás és úgynevezett hazugságdetektor alkalmazás is. A beszédhang e jellemzői és az azokból levonható, az érintettel kapcsolatba hozható következtetések úgyszintén személyes adatok. A beszédhang személyes adat jellegének ez a második, tehát nem a szóbeli közlés tartalmára, hanem akusztikus jellemzőire vonatkozó összetevője mindinkább felértékelődik adatvédelmi szempontból, ugyanis a technikaiinformatikai fejlődés folytán megteremtődtek a feltételek a beszédhang automatizált, tömeges biometriai feldolgozására. Amint arra a nemzetközi példák utalnak, lehetséges a call centerekbe olyan biometrikus alkalmazást telepíteni, amely elemzi a telefonáló hangját és a kiértékelés eredményét hozzáférhetővé teszi az operátor számára. (Ebben az esetben egy egyenlőtlen információs viszony jön létre, mert a call centert működtető adatkezelő a közlés tartalmán túl egyéb, általa felhasználható többletinformációk birtokába juthat a kommunikációs partnerről.) Ennek fényében vizsgálandó, hogy összhangban van-e a fenti, a panaszkezeléssel kapcsolatos szabályozás az Infotv. előírásaival, mégpedig az érintett tájékoztatására vonatkozó előírásokkal. Továbbá tisztázandó, hogy eltérhetnek az egyes adatkezeléseket szabályozó szektorális törvények az Infotv. érintett tájékoztatására vonatkozó szabályaitól. Ami az Infotv. és a fentebb hivatkozott, szektorális törvényi szabályok viszonyát illeti, a logikai kiindulópont az, hogy a személyes adatok védelméhez való jog az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében meghatározott alapvető jog. Az államot az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint alapjogvédelmi kötelezettség terheli. Az alapvető jogok korlátozásának alkotmányos feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg. Az Infotv. - amint azt a preambuluma kinyilvánítja - a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat tartalmazza. Az Infotv. a II. fejezetben, a 13. cím alatt tartalmazza az érintett jogait. Az Infotv. előbb vázolt szabályozási céljára tekintettel a Hatóság úgy értelmezi, hogy a szektorális törvényekben meghatározott, az érintett jogainak korlátozására vonatkozó törvényi szintű rendelkezések mindig megszorítóan értelmezendőek; a kiterjesztő jogértelmezés ellentétes lenne az állam alapjogvédő kötelezettségével, továbbá esetleg Magyarország nemzetközi emberi jogi vállalásaival is ütközhetne. A szektorális törvényi előírások ugyanakkor eltérhetnek az Infotv.-től, amennyiben a szektorális szabály kedvezőbb az érintett számára például a határidőket vagy a költségviselési szabályokat illetően, vagy valamilyen többletjogosultságot keletkezet számára. Az Infotv. 15. (1) bekezdése értelmében az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól. Az Infotv a szerint az érintettnek a ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős 1 3
14 gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében. A Javaslat fentebb felsorolt törvényhelyei, melyek arról rendelkeznek, hogy miképpen férhet hozzá az érintett a panaszkezelési eljárás során rögzített hangfelvételhez, abban a tekintetben összhangban vannak az Infotv. 15. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási joggal, hogy biztosítják az érintett számára a hangfelvétel visszahallgatását, valamint annak tartalmáról jegyzőkönyv kiadását. Azonban a fent idézett törvényszöveg nem tartalmazza azt, hogy az adatkezelő az érintett erre irányuló kérelme esetén a hangfelvétel másolatát is átadja az érintett számára. Álláspontunk szerint azért lenne szükséges a hangfelvétel másolatára is kifejezetten kiterjeszteni az érintett tájékoztatási jogát, mert a beszédhang közlés tartalmán túli, akusztikusbiometriai jellemzőire vonatkozó tájékoztatás csak ilyen módon lehetséges. Az információs önrendelkezési jogból következő tájékoztatási jogosultságon kívül az érintettnek jogos érdeke is fűződhet ahhoz, hogy a hangfelvétel a birtokába kerüljön. Ilyen lehet például az, ha kérdésessé és bizonyítandóvá válik, hogy a hangfelvételről készített jegyzőkönyv szöveghű-e, vagy esetleg elhallást tartalmaz, de előfordulhat az is, hogy azt kell bizonyítania, hogy a beszélgetés udvariasan, vagy emelt hangnemben folyt. A korábbi adatvédelmi biztosi állásponttal egyetértve úgy véljük, hogy nem az ügyfélszolgálatot működtető társaság hivatott megítélni, hogy indokolt-e a hangfelvételnek az érintett általi felhasználása, vagyis kérelem esetén az adatkezelő mérlegelés nélkül legyen köteles kiadni az érintettel folytatott beszélgetés felvételét, és a hanganyag másolata nem helyettesíthető a telefonbeszélgetésről készített jegyzőkönyvvel. Jóllehet, az érintett hangfelvétel másolatához való joga az Infotv. tájékoztatási jogra vonatkozó előírásaiból is levezethető, a jogbiztonság érdekében, valamint azért, hogy az érintett joga a szektorális szabályok szó szerinti értelmezése alapján ne legyen megkérdőjelezhető, szükségesnek tartjuk a Javaslat hivatkozott -ainak kiegészítését azzal, hogy az érintett kérése esetén a szolgálató 25 napon belül térítésmentesen a telefonbeszélgetésről készült hangfelvétel másolatát is átadja az érintettnek. Kérem a Hatóság álláspontjának szíves megfontolását. Budapest, május Üdvözlettel: Dr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár 1 4
dr. Gulyás Gergely úrnak, elnök Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága Budapest Tisztelt Elnök Úr!
dr. Gulyás Gergely úrnak, elnök Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága Budapest Tisztelt Elnök Úr! A közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezetként a Transparency International Magyarország
Adatlap. . év. Az adatszolgáltató megnevezése. Az időszak, melyre az adatszolgáltatás vonatkozik
Adatlap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban. Infotv.) 30. (3) bekezdés
Beadványával kapcsolatban a Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja:
Ügyszám: NAIH/2015/4820/2/V. [ ] részére ügyvéd [ ] [ ] Tisztelt Ügyvédnő! A Lehet Más a Politika (a továbbiakban: LMP) nevében konzultációs beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Közérdekű adat és az üzleti titok védelmének egyensúlya
Közérdekű adat és az üzleti titok védelmének egyensúlya 2017. november 23. MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET Újabb változások az IP-t és a szellemi tulajdont érintő jogi környezetben c. konferencia
Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje
5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET március 7-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 68/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. március 7-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA
Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Gyevitur Nonprofit Kft (a továbbiakban: Kft) vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésére
Általános közzétételi listák Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII.
Általános közzétételi listák Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény alapján I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés A közfeladatot
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT Érvényes: 2016. január 1-től visszavonásig.. Dr. Horváthné Németh Klára ügyvezető igazgató Az információs önrendelkezési
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 Közérdekű adatok köre...
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság [.] részére Ügyszám: NAIH-3347-2/2012/V. Közérdekből nyilvános adatok Az önkormányzat által fenntartott intézmények és az önkormányzati tulajdonban lévő
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJÉRŐL. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1. A Szabályzat célja... 2 2. A Szabályzat hatálya... 2 3. Értelmező rendelkezések... 2 4. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és intézése... 3 4.1. Az igény benyújtása... 3
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata
A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének
2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l
(r«:ráczg'?,-'ii!cs Hivatala IX t y'..irn : 2013. évi... törvény 1050h Érkezett : 2C13 APR 2 C. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáró
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. ajánlása. hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról I. Az ajánlás kibocsátásának körülményei A széles körű lakossági
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. ajánlása
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról A közpénzből létrehozott,
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló
NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL
NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA
10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA
A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok
1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,
TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat
TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a
Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft.
1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-
SZABÁLYZAT. Tura Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő
Tura Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZAT Készítette: Horkai István informatikus Jóváhagyta: Dolányi
MFGK-BSz-144 A MAGYAR FÖLDGÁZKERESKEDŐ ZRT. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA 1/8
MFGK-BSz-144 A MAGYAR FÖLDGÁZKERESKEDŐ ZRT. KÖZÉRDEKŰ ADATIGÉNYLÉSEK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZATA 1/8 Tartalom A Magyar Földgázkereskedő Zrt. Közérdekű adatigénylések kezelésére vonatkozó szabályzata
BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE
BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE Iktatószám: 16 /2010. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZAT Érvényes 2010.
Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal
1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,
Magyar joganyagok évi CXXII. törvény - a köztulajdonban álló gazdasági társas 2. oldal d) a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvén
Magyar joganyagok - 2009. évi CXXII. törvény - a köztulajdonban álló gazdasági társas 1. oldal 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 1 Az Országgyűlés
3/2014. számú SZABÁLYZATA
Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő 3/2014. számú SZABÁLYZATA Tárnok Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban együtt: közfeladatot
I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK. A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő. A változásokat követően azonnal.
I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK 4 7 ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának
III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE
III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.
AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉG. ADATVÉDELEM - INFORMÁCIÓSZABADSÁG Fogalmak:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Ügyszám: NAIH-4442-2-2012-V. Dr. Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár részére Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest Pf. 1 1440 mariann.vizkelety@nfm.gov.hu
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA
2. számú melléklet 1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon-
KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZAT
A Csongrádi Víz- és Kommunális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: CSVK Kft.) közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét meghatározó szabályzata KÖZZÉTÉTELI
Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.
I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos
1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJE 1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÉS POLGÁRMESTERI
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA
I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának
Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: [ ] részére. Tisztelt [ ]!
részére Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: Tisztelt! Ön azzal a kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), hogy a GDPR alapján a hatályos
Tisztelt Törvényszék!
1 Fővárosi Törvényszék Budapest Tisztelt Törvényszék! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd ( ) az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felperes (székhelye: 1084 Budapest, Déri Miksa
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS POLGÁRMESTERI HIVATALA KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATA
ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS POLGÁRMESTERI HIVATALA KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATA ZIRC Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) és
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos
Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk
Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk Jelen tájékoztató az Artisjus Irodalmi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) benyújtott pályázatával összefüggő adatkezelésre vonatkozó információkat
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok
Adat Frissítés Megőrzés CSORNAHŐ Csornai Hőszolgáltató Kft. 9300 Csorna, Barbacsi u.1. Telefon:0696/592080, 0696/261677 Fax: 0696/592089 E-mail: csornaho@csornaho.hu honlap: csornaho.hu ügyfélszolgálati
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Tisztelt Alkotmánybíróság! A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt
Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I.
Abony Város Önkormányzat hivatalos honlapjának közzétételi szabályzata I. A szabályzat hatálya Ezen utasítás hatálya a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire terjed ki. II. Az Önkormányzat honlapjának
BDT Alkalmazott jogszabályok: évi LXXXI. tv. 22/C. ; évi CXII. tv. 1., 3., 26., 27., 30.
BDT2017. 3775. I. A társasági adó fizetésére kötelezett adózók által a látványcsapatsportnak nyújtott támogatás (Tao-támogatás) közvetett állami támogatásnak minősül, azaz közpénz. II. A sportegyesület
1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1 Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,
ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.
ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből
1. A Szerencsejáték Zrt., mint adatkezelő adatai
A Szerencsejáték Zrt. adatkezelési tájékoztatója a pénzmosás és a finanszírozása megelőzését és megakadályozását, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását érintő adatkezelésével
A változásokat követően azonnal Az előző állapot törlendő jogász. a BM OKF GEK tekintetében nem releváns
Adat Frissítés Megőrzés Adatfelelős szervezeti egység Általános közzétételi lista I. Szervezeti, személyzeti adatok Kapcsolat, szervezet, vezetők Elérhetőségi adatok: A közfeladatot ellátó A változásokat
TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat
TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. FEJEZET: Bevezető rendelkezések... 3 1. Szabályozás célja... 3 2. Szabályozás személyi és tárgyi hatálya... 3 3. Alapfogalmak...
AZ ADATKEZELÉS ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 8. sz. melléklet a 164/115. ZMNE számhoz 1.sz. példány AZ ADATKEZELÉS ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE - 2007 - 2 Bevezető A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a
ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok
(1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez) ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma,
P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T
P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T P A N A S Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T 1. Alapelvek 1.1. A Takarék Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,
Ügyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról
Állásfoglalás a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokat bérbe vevő, nem közfeladatot ellátó személyek, cégek nevének nyilvánosságáról Ügyszám: NAIH-422-5/2013/V. [...] részére Tisztelt Uram! Ön bejelentést
Adatvédelmi tájékoztató
Alumíniumárugyár Zrt. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 57-61. I. Bevezetés Adatvédelmi tájékoztató Az Alumíniumárugyár Zrt. kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hogy az adatkezelés során az Ön mint
dr. Lenkovics Barnabás úr részére elnök Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr! Magyarország köztársasági elnöke év március hó 9.
dr. Lenkovics Barnabás úr részére elnök Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Elnök Úr! Magyarország köztársasági elnöke 2016. év március hó 9. napján a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás
Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:
1.5. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (magánszemély).
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Panaszkezelési szabályzata 1.1. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., cg.: 01-10- 044283, tevékenységi engedély száma: III/100 036-4/2002.)
Fedőlap. Az előterjesztés közgyűlés elé kerül. Az előterjesztés tárgyalásának napja:
Fedőlap Az előterjesztés közgyűlés elé kerül Az előterjesztés tárgyalásának napja: 2016. 12. 15. Javaslat képviselői indítvány megtárgyalására a Modern Városok Program dunaújvárosi végrehajtásával összefüggő
PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat a NOVIS Poisťovňa a.s. (továbbiakban: Biztosító) panaszkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályait definiálja. 1. Panaszkezelési fogalmak: Panasz fogalma: Minden
Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzat
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzat 2012. június 1. 1 A szabályzat célja, hatálya A Szabályzat célja, hogy az információs
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Kalas Tibor bíró, előadó Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró A kérelmező:... (cím) A kérelmező képviselője:
A következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Szabályzat. I. Általános rendelkezések
Szabályzat a Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény 30.. /6/ bekezdése
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK
I/2.6. pont 1 Hivatal Általános Közzétételi listája ÁLLTALLÁNOS IINTÉZZKEDÉSEK 1. Ahol felelősként több van nevesítve, a nevesítésük sorrendje jelenti az egymás közti adatáramlás sorrendjét is (kijelölve
I. fejezet. II. fejezet
SÁGÚJFALUI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KISHARTYÁNI KIRENDELTSÉGÉNEK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL 15/2013. (IV.29.) határozat Az információs
1. melléklet a évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA
1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTLÁNOS KÖZZÉTÉTELI LIST dat Frissítés Megőrzés 1. közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme,
A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE
Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE Kivonat A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének, továbbá
1. melléklet a évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok
1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 3. 4. 6. 9. 10. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és
TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.
TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2013.01.02-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás
AZ AURUM CREDIT ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA
AZ AURUM CREDIT ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Tevékenységi engedély száma: EN-I-369/2010 Tevékenységi engedély dátuma: 2010. május 31. TARTALOMJEGYZÉK A. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK 3 B. BEVEZETŐ 3 C. PANASZKEZELÉS
MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes
e-post Hungary Szolgáltató Kft. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
e-post Hungary Szolgáltató Kft. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az adatkezelő adatai: Az adatkezelő neve: Az adatkezelő hivatalos címe: e-post Hungary Szolgáltató Kft. 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 47. VIII.em.
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT
Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Hatályos:
Euronet Magyarország Informatika Zrt. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ
Euronet Magyarország Informatika Zrt. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az adatkezelő adatai: Az adatkezelő neve: Euronet Magyarország Informatika Zrt. Az adatkezelő hivatalos címe: 1138 Budapest, Váci út 188.
SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL
Iktatószám: VI-B-001/2777-1/2012. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Hatályos: 2012. január 01. teljesítési rendjéről szóló
1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése
1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 1.2. A kérelmek előterjesztése
FORS Faktor Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1023 Budapest, Orgona utca 8. Cégjegyzékszám: 01-10-044014 PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2019. március 01. 1 A pénzügyi intézmény (Pénzügyi intézmény vagy Szolgáltató) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
Kamera szabályzat. Kamera szabályzat
Kamera szabályzat Polgár József egyéni vállalkozó (székhely: 6000 Kecskemét, Sörház u. 18. nyilvántartási szám: 7327414, adószám: 63743216-2-23), mint munkáltató (Munkáltató) és mint adatkezelő (Adatkezelő)
Tisztelt Alkotmánybíró Úr!
dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint
Az ERDŐKERTESI POLGÁRMESTERI HIVATAL. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA
Az ERDŐKERTESI POLGÁRMESTERI HIVATAL a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT.
TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. Oldalszám: 1 - Retail\Panaszkezelési szabályzat TOYOTA PÉNZÜGYI ZRT. gondozásért felel: Ügyvezető igazgatója Hatályos: 2014.08.01-től Procedures\01 Hatályos - Operative\Vevőfinanszírozás
Közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzat
Barcika Szolg. Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. Cím: 3700 Kazincbarcika, Munkácsy Tér 1. Telefonszám: 06-48/510-560 email: titkrsag@barcikaszolg.hu web: www.barcikaszolg.hu Barcika Szolg. Vagyonkezelő
A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása
A Partner kártya és Multipont Programmal kapcsolatos csalások és visszaélések megelőzése, észlelése és kivizsgálása 1. Az adatkezelő jogos érdeke: Az érintettek köre: a Partner kártya és Multipont Programban
A helyzet felülről - Adatbőség vs. információszabadság
A helyzet felülről - Adatbőség vs. Ide kerülhet az előadás címe információszabadság Adatrobbanás Műhelykonferencia 2016-01-21 PPKE-ÁJK Kiindulási pontok 2. 1. Az információszabadság és a közadat-újrahasznosítás
SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK
SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL 2 Salföld Község Önkormányzat SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ
Magyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a)
Magyar joganyagok - 2015. évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 1. oldal 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,