Országos kompetenciamérés szövegértés május 25-én kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Átírás

1 Országos kompetenciamérés szövegértés május 25-én kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból álltak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósítását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják: szövegértésből az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képességét annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetben; matematikai eszköztudásban azt a képességet, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; a matematikai eszköztár készségszintű használatát, a társadalmi kommunikációban és alkalmazásának képességét és az erre való igényt valós élethelyzetben. A felmérésben diákjaink matematikai eszköztudásban 1957 pontot, szövegértésben 1721 pontot értek el. A matematika teljesítmény elismerésre méltó, ugyanis 124 ponttal több, mint az országos átlag, 35 ponttal több, mint a 4 osztályos gimnáziumok átlaga, és 6 ponttal meghaladja a nagyvárosi 4 osztályos gimnáziumok eredményét. Ugyanez a szövegértés teljesítményről nem mondható el: ugyan 104 ponttal jobb az eredmény az országos átlagnál, de a 4 osztályos gimnáziumok országos átlagától (1723) 2 ponttal, a nagyvárosi 4 osztályos gimnáziumoktól 31 ponttal elmarad és ez az előző években még nem így volt, vagyis romló tendenciával állunk szemben. A 2010-es felmérésben még 1756 pont volt az átlag, 21 ponttal a 4 évfolyamos gimnáziumok átlaga felett és 8 ponttal elmarad a nagyvárosi gimnáziumok mögött, 2009-ben 1776 pont, ami magasabb volt a nagyvárosi gimnáziumok eredményénél is óta folyamatosnak tekinthető a romlás annak ellenére, hogy a magyar szakmai munkaközösség munkatervében a szövegértés kiemelt feladatként szerepel; évente 4 alkalommal íratunk hasonló szövegértési feladatokat a évfolyamon, két év alatt 20 szöveggel és feladatsorral találkoznak a tanulók. A romlás tendencia jellegét nemcsak az erősíti, hogy második éve tart, de az is, hogy egybecseng az iskolai magyar átlagok folyamatos csökkenésével. Irodalomból 2010-től 3,82- ről 3,6-ra, idén 3,51-re csökkent az átlag, nyelvtanból 3,76-ról 3,49-re, majd 3,45-re. Miután a matematika és a szövegértés feladatsorokat ugyanazok a tanulók írták ugyanazon körülmények között egyértelműnek kell tartanunk, hogy a diákok szövegértési képességével van gond. Az új eredményfeldolgozási rendszer lehetővé teszi a képességek fejlődésének nyomon követését is. A Telephelyi jelentés tartalmazza A tanulók fejlődése a telephelyen grafikont is, amelyből látszik, hogy diákjaink az átlagos országos fejlődésnél többet javultak a 2009-es felmérés óta. A tanulói jelentésekből személyes fejlődési adatokhoz juthatunk. Megtudhatjuk a tanuló 2009-es eredményét és a 2011-es felmérés során várható eredményét átlagos fejlődés esetén. A tanulók természetesen egyéni fejlődési utat járnak be, akad, aki 200 ponttal többet vagy ugyan ennyivel kevesebbet teljesít a prognosztizáltnál. Mint érdeklődő osztályfőnök és szaktanár egyenként megnéztem diákjaink teljesítményét: szövegértésből átlagosan 43,5 ponttal, matematikából 30 ponttal teljesítettek többet a prognosztizáltnál, tehát megfelelően fejlődtek az elmúlt két évben. Igaz ez az évfolyamra is: 2009-es átlageredményük 1964 pont volt, ez országosan 2011-re prognosztizált eredmény 1719 és 1721 pontot el is értek. Az iskolai eredmény évről évre történő csökkenését tehát nem az adott évfolyam nem megfelelő fejlődése okozza.

2 A jelentés minden évben tartalmazza a tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlását. A 2010-es és 2011-es statisztikákat összevetve láthatjuk, hogy közös jellemzőjük, hogy iskolánkban 1. és 2. képességszinten lévő tanuló nincs. 3. szinten 2010-ben a tanulók 2,4%-a volt, idén már 5,2%. 7. szinten tavaly még 16,5% volt, idén már csak 7,8%. A 6. szinten levők aránya is változott: 32,9%-ról 29,9-re. Vagyis míg a legalsó szinten megduplázódott a létszám, a legfelsőn feleződött és a többi szint is a gyengébb irányába strukturálódott át. A 2011-ben felmérést író évfolyam nyolcadikos teljesítménye 1664 pont volt, a 2010-es évfolyamé 1676, vagyis 12 ponttal már 2009-ben gyengébb volt a jelenlegi évfolyam tavalyinál. A képességeloszlás osztályonként az előző évekhez hasonlóan alakult. A legjobb eredményt az A osztály érte el: 1778 pontot, a B mindössze 23 ponttal marad el tőlük (1755 pont), a C osztály, ahogy tavaly is, messze lemarad a 1621 pontjával (-134 ponttal). Az eredmény következik a szintek közti tanulói megoszlásból: az A és B osztályban nincs 3. szintű tanuló, a C-ben 5, ugyanakkor náluk nincs a 7. szinten senki, a 6.-on is csak 2. Ha az egyes osztályok teljesítményét összevetjük a tavalyival, szembetűnő, hogy az idei A osztály 85 ponttal teljesített rosszabbul elődeinél, a C 14 ponttal, a B viszont 36 ponttal jobb eredményt ért el a tavalyi B osztálynál. A Telephelyi jelentés 6b diagramja a tanulók tényleges eredménye és a komplex modell alapján becsült várható eredménye közti különbséget osztályonként mutatja be. Mindhárom osztályra jellemző, hogy a tanulók egy részének eredménye szignifikánsan különbözik a komplex fejlődési modell alapján várható eredménytől pozitív illetve negatív irányban. Az A osztály tanulóinak 18%-a gyengébb, 18%- a jobb teljesítményt nyújtott a várhatónál. A B osztály 15%-a (ez 3 tanulót jelent) teljesített a várhatónál rosszabbul, 21% viszont jobban. A C osztályban a legmagasabb az alulteljesítők aránya: 30%, a jobban teljesítőké 21%, vagyis az osztály több mint fele a várhatótól eltérő teljesítményt nyújtott. Miközben az ország gimnáziumai közötti pozíciónk romlott, a megyei fenntartású gimnáziumok rangsorában előbbre léptünk. A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ által működtetett 8 gimnázium között a 3. helyen vagyunk, tavaly 9 között az 5. helyen voltunk. A legjobb eredményt most is a balatonalmádi Magyar - Angol Tannyelvű Gimnázium diákjai érték el (1858 pont), a második helyen a pápai Türr István Gimnázium (1814 pont) áll, mi a harmadik helyen követjük őket. (1721 pont) A megyei fenntartású 4 osztályos gimnáziumok átlagteljesítménye 1715 pont, a tavalyi1748 ponthoz viszonyítva 33 pont a visszaesés, jelezve, hogy nemcsak nálunk van hanyatlás. Így idén 6 ponttal vagyunk a megyei átlag felett, tavaly 8 ponttal voltunk felette. Tavalyi A osztályunk pontszáma 15 ponttal haladta meg az almádi gimnáziumét, idei A osztályunké 80 ponttal alacsonyabb az övékénél. Tavalyi B osztályunk 29 ponttal a megyei átlag alatt volt, az idei 40 ponttal felette van, tavalyi C osztályunk a leggyengébb megyei teljesítményt 6 ponttal múlta felül, az idei5 ponttal. Megyei összehasonlításban tehát azt láthatjuk, hogy a legjobb osztályunk sem igazán versenyképes, s ezt csak némiképp ellensúlyozza a B osztály relatíve jobb eredménye, a leggyengébb osztályunk pedig megyei szinten is az. Munkaközösségünk feladata egyrészt a romlás okainak megkeresése és annak megállapítása, másrészt azoknak a módszereknek a megtalálása, amelyekkel minél több tanuló megfelelő fejlődését biztosíthatjuk. A felmérés eredményeit a kódok segítségével a tanulók, a szülők, és a szaktanárok is megtekinthetik. Tanulságos lehet a két felmérési terület adatainak, grafikonjainak összevetése, a 2009-es és 2011-es felmérés eredményeinek összehasonlítása.

3 A felmérés előkészítése során is azt tapasztaltuk, hogy a tanulók nem kellően motiváltak, a felmérés során ugyan nagyon fegyelmezetten dolgoztak, de az eredmények iránt nemigen érdeklődtek. A felmérés időpontja, május vége talán nem a legalkalmasabb egy ilyen jelentős felmérés, s a február végi eredmény is túl késői lehet, hiszen addigra a nyári vakáció és az új tanév első fele feledteti az előző tanév végén írt felmérést. Mindezek miatt érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy hogyan tehetnénk a tanulókat érdekeltebbé a felmérésben. Elérhetőség: Kompetenciamérés 2011 Beszámoló a kompetencia-mérésről matematika A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, vagy az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik. A felmérés azt vizsgálja, hogy a diákok által a közoktatásban addig elsajátított ismereteket és itt nem pusztán csak matematika órán elsajátítható ismeretekről van szó- milyen mértékben tudják alkalmazni a tanulók a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. Erre a mérésre már évek óta tudatosan készülünk. A tanmenetben tananyag sorrenden is változtattunk azért, hogy a mindig szereplő valószínűség-számítasi feladatok ne okozzanak akkora gondot. Korábbi évek feladataival is gyakoroltunk, de sajnos a mérési feladatok típusa és az érettségi feladatai nagyon eltérnek egymástól. Bárki, aki ismeri a magyar középiskolai matematikaoktatás hagyományait alátámaszthatja, hogy a középiskolai matematika tananyag kimondva, kimondatlanul alapvetően matematikai modellek megismertetését és elsajátíttatását tekinti céljának, szakdidaktikai módszerei is alapvetően ehhez alkalmazkodtak. Napjaink gyakorlatában bár a kétszintű érettségi vizsgák matematikai követelményrendszere némileg elmozdult az alkalmazás irányába változatlanul ezek az alapértékek érvényesülnek., írja a mérés tapasztalatai alapján készült országos elemzés is. Az amúgy is kevés órából nehéz ilyen feladatokra külön is időt szakítani. Először az országos elemzés tapasztalataiból emelek ki néhány, bennünket is érdeklő megállapítást. Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze, azaz a különbségek értéke akár pozitív akár negatív irányban a skála értékeihez képest oly kicsinyek, hogy azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani (1. dia). A különböző évfolyamok teljesítményeit összevetve azt látjuk, hogy míg 2010-ben a 10. évfolyamos tanulók matematikából, ha kevéssel is (9 ponttal), de gyengébb átlageredményt értek el, mint a 8.-osok, 2011-ben a 10. évfolyamosok teljesítménye meghaladja a 8.-osokét (1. dia). A különböző képességszinteken teljesítő tanulók aránya egy-egy adott évfolyamon szintén alig változott a négy év alatt (2. dia). A matematikai eszköztudás eredmények 8. és 10. évfolyam közötti kis mértékű növekedése (3. dia) kétségkívül a mérési rendszer új elemei által felszínre hozott adat, tény, és még akkor is meglepő, ha a tavalyi adatokhoz képest most a fejlődés mértéke valamivel nagyobbnak adódott. Ezen új tény értelmezésekor elsődleges szempont annak világossá tétele, hogy a

4 kompetenciamérés mindhárom évfolyamon a matematikai eszköztudást, azaz a tanuló által birtokolt matematikai eszközöknek, modelleknek a gyakorlat-közeli helyzetekben való alkalmazási képességét méri. A matematikai eszköztudásnak a 8. és a 10. évfolyam közötti stagnálása nagy valószínűséggel mindössze azt a tényt tükrözi, hogy a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt helyez. A mérési eredmények hiányában eddig feltételezhető volt, hogy a matematikai modellek tanulása közben a gyakorlati alkalmazási készségek spontán is fejlődnek, ám a mostani eredmények tükrében ez az álláspont már aligha tartható. Érdekes tapasztalat az is, hogy minél magasabb a tanuló korábbi képessége, annál kisebb a fejlődés mértéke. Külön elemzés készült arról is, hogy régiók szerint milyen a tanulók teljesítménye (4. dia). Évek óta az a tapasztalat, hogy minden évfolyamon legjobban Budapest teljesít, majd a Nyugat-Dunántúl régió következik. A leggyengébben teljesítő régiók: Észak-Magyarország és Észak-Alföld. Mi /Közép-Dunántúl/ középen foglalunk helyet. Elemzés készült az egyes iskolatípusok teljesítményének összehasonlítására is (5. dia). A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tanulóinak előnye a 10. évfolyamon is igen jelentős marad a többi képzési forma tanulóinak átlageredményéhez képest. A hagyományos négy évfolyamoshoz képest például a nyolc évfolyamos gimnáziumok matematikából 102 ponttal értek el jobb eredményt; a szakközépiskolásokhoz képest már egy szórás körüli (202, illetve 194 pont) az előnyük. A legrosszabb eredményt elérő szakiskolásokhoz képest matematikából már csaknem 370 pontnyi az előnyük. Mindez azonban korántsem meglepő, hiszen ezekbe a képzési típusokba a tanulók komoly kiválasztást, szelekciót követően kerülnek be. A 10. évfolyam esetében a különböző méretű települések eltérő intézményi struktúrája és a tanulók nagyobb mobilitása miatt a településtípusok szerinti adatok kevésbé informatívak (6. dia). Itt matematikából 174 pontnyi különbség van a községi és a fővárosi tanulók átlageredményei között. Az egyes településtípusokon elért eredmények különbsége elsősorban az ott tanuló diákok szociokulturális háttere közötti különbségekkel magyarázható. A hazai kompetenciamérések és a PISA mérések egyaránt azt mutatják, hogy a fiúk és a lányok matematikai eszköztudás eredményei jelentősen különböznek egymástól (7. dia). Érdekes, hogy a matematikai eszköztudás esetében a 6. és a nyolcadik évfolyamon még viszonylag kicsi, pontos a fiúk előnye, a 10. évfolyamra azonban jelentősen, 46 pontra növekszik a különbség. A lányok és a fiúk matematikai eszköztudásában két év alatt bekövetkezett fejlődést a 8. dia ábrája foglalja össze. Ezen az ábrán a fúk és a lányok évi 6. illetve 8. évfolyamos, valamint a évi 8. illetve 10. évfolyamos eredményeit hasonlítottuk össze. Láthatjuk, hogy a 6. évfolyamról a 8. évfolyamra a fiúk és a lányok teljesítménynövekedése nagyjából egyforma (számszerűleg a lányok fejlődése 4, illetve 5 ponttal volt magasabb). A 8. évfolyamról a 10. évfolyamra fiúk átlagos eredménye növekedett jobban, méghozzá jelentős mértékben, 28 ponttal volt magasabb a képességfejlődésük A szülők iskolai végzettségének (9. dia), a tanuló otthonában található könyvek számának (10. dia), a tanuló saját könyveinek (11. dia) és a család birtokában lévő számítógépnek (12. dia) eredményekre gyakorolt hatását a mérések igazolták. A család jellemzőivel, lehetőségeivel szorosan összefügg, hogy egy tanuló milyen továbbtanulási célokat határoz meg a maga számára. A tanulók továbbtanulási tervei és matematikai eszköztudásuk közötti kapcsolatot a 13. dia segítségével mutatjuk be. A tanulók alig 9, 1-9, 8%-a tervezi, hogy az érettségi megszerzésével fejezi be tanulmányait, és közel 80%-uk az érettséginél magasabb (több mint fele valamilyen felsőfokú) végzettséget tűz ki célként. Az ábra jól szemlélteti, hogy a mérésen elért eredmények és a továbbtanulási célok között szoros az összefüggés, a magasabb fokozatot elérni kívánók átlagosan jobb eredményt értek el. Látható, hogy az országos átlagot vagy az a feletti szintet csak a felsőfokú végzettség megszerzését célul kitűzők érték el. Az összefüggést ellenkező irányban megfogalmazva: ma

5 már egy átlagos képességű tanuló is inkább az érettséginél magasabb szintű végzettség elérésére törekszik. Az intézményi tájékoztatóban négy ábracsoport mutatja be az intézmény eredményét, ebből három a többi intézmény eredményéhez viszonyítva, egy pedig a tanulók két évvel korábbi teljesítményéhez viszonyítva. A jelentés ismerteti tehát az intézmény tanulóinak átlageredményét eloszlásjellemzőit a képességskálán elhelyezkedését a képességskálán és a képességszinteken valamint a fejlődését. A következőkben a 2011-es eredményeinket az országos eredményekhez /ezen belül a 4 osztályos gimnáziumokhoz/, valamint a 2010-es eredményeinkhez viszonyítva fogom ismertetni veletek. Az átlageredmények! (14. dia-16. dia). Mivel itt képességpontokat fogok mondani, ezért jelzem, hogy összesen 2200 pontot lehetett kapni. Matematikából a szintbeosztás ezek segítségével az alábbi: 1. szint alatti: 1168-ig 1. szint: szint: szint: szint: szint: szint: szint: 1984-től. Az a minimális szint, amelyet szükségesnek tartanak a további ismeretek megszerzéséhez és a mindennapi életben való boldoguláshoz az adott korosztály sajátosságait is figyelembe véve a 4. szint, tehát legalább 1576 pontot kellett ehhez teljesíteni. Matematikából jól szerepeltünk. Az iskola átlageredmény 1759 pont, a 4 évfolyamos gimnáziumoké országosan 1724 pont, tehát ezt 35 ponttal sikerült túllépnünk. Az országos 1635 pontos átlagot pedig 124 ponttal sikerült felülmúlni. Mindkettő eltérés már szignifikánsnak tekinthető. Az előző évben az átlagunk 1665 pont volt, ehhez képest 94 pontos a növekedés, ami szintén szignifikáns növekedés (14.; 15. dia). Az átlagok alapján készített oszlopdiagramon látható, hogy 2011-ben csökkent a nálunk jobban teljesítő gimnáziumok száma és nőtt a rosszabbul teljesítőké, aminek természetesen örülhetünk. Számszerűen az iskoláknak csak kb.16%-a teljesített nálunk jobban /2010-ben 36,2%-a/, 26%-a hasonlóan /2010-ben 30,3% -a/ és 59%-a rosszabbul /2010-ben 33,5%-a/. A képességeloszlásokat vizsgálva azt látjuk, hogy nem változott az a tény, hogy magas a képességeloszlást szemléltető oszlop (17. dia), azaz nagy eltérések mutatkoznak az egyes tanulók képességeiben. Nálunk 754 pont magas az az oszlop, ami ezt szemlélteti /2010-ben 693 pont volt/, országosan viszont csak 576 pont a 4 évfolyamos gimnáziumokban. A leggyengébb teljesítmény nálunk 1361 pont, amit egy B osztályos tanuló ért el, a legjobb 2115 pont, amit szintén a B osztálybeli tanulónk kapott. A képességszinteket szemléltető ábrákból levonható következtetések az alábbiak. Nagyon jó, hogy a legmagasabb 7. szinten 7 tanulónk is van (18. dia), ami a tanulóink kb. 9%- a (19. dia), és a legjobb teljesítmény az előbb említett 2115 pontos, ami 90%-nak megfelelő /2010-ben ez 2012 pont volt/. Megjegyzem a 2010-es maximális 2012 pontot 2011-ben 5 tanuló teljesítménye is felülmúlta. Sajnos a minimálisan szükséges 4. szintet nem minden tanuló érte el, a számuk 7. Ez a tanulóink kb. 10,4%-a, míg a 4 évfolyamos gimnáziumokban ez a tanulók 18,8%-a ben nálunk a tanulók 30,6%-a volt ezen a szinten. Nyílván mindez jó irányú változást jelent. Az is jó, hogy 2011-ben a legrosszabb 2. szinten már csak 2

6 tanulónk volt, a 2010-es 8-cal szemben. A képességszintek közül 2011-ben az 5. szinten volt tanulóink nagy része /40,35%-a/, a 4. szinten pedig a tanulók 24,7%-a. A tanulók fejlődésére vonatkozó adatokból azt láthatjuk, hogy teljesítményük szignifikánsan jobb a várható eredményüktől (20. dia). A statisztikai számításokkal meghatározott várható eredmény nálunk 1731 pont, amit a tanulók 2009-es felmérésbeli teljesítménye alapján számoltak ki. Ennél 28 ponttal többet értünk el. Az iskolatípusokra vonatkozó várható eredményt is számoltak (21. dia). Itt 40 ponttal több az átlagunk, mint ami a 4 évfolyamos gimnáziumokban várható, tehát ez is szignifikánsan jobb eredményt jelent. A Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott iskolák átlaga a 4 évfolyamos gimnáziumoknál 1671, míg a miénk 1759, tehát 88 ponttal több. Az osztályok teljesítményének az összehasonlítása 1. A képességeloszlások főbb jellemzői alapján: Az A osztály teljesítményének átlaga 1803 pont, ami 79 ponttal magasabb az országosnál, a B osztályé 1754 pont, 26 ponttal az országos felett, a C-é 1703 pont, 24 ponttal az országos alatt (22.; 23.; 24. dia). 2. A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken: Az A osztályban nincs olyan tanuló, aki nem éri el az elégséges 4. szintet, a 7. szinten 3 tanuló van /kb. 9%/, az osztály zöme /69,7%-a/ az 5. és 6.szinten van. A B-ben 4 tanuló van a 7. szinten /19%/, de 3 olyan tanuló is van, aki a 4. szint alatt foglal helyet /ez 14%/. Az osztály nagy része /52%/ a 4. és 5. szinten áll. A C-ben pedig a legjobban teljesítő tanuló a 6. szintet érte el, 3 ilyen van /13%/. A szükséges 4. szintet öten nem tudták teljesíteni /22%/, a többség pedig a 4. és 5. szinten tartózkodik /65%/. / diák/. A képesség eloszlását érdemes az előző év végi jegyekkel összevetve is megnézni. Az egyes tanulók fejlődése is nyomon követhető a várható értékhez viszonyítva osztályonként (34.; 35.; 36. dia). Sötétebb színnel van jelölve, ha a tanuló eredménye szignifikánsan különbözik a komplex fejlődési modell alapján várható eredménytől. A komplex fejlődési modellben a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredményei mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe vették. Ilyenek pl. a szociális, gazdasági és kulturális hátterét mérő jellemzők, a tanuló neme, az osztály és a telephely tanulóinak két évvel korábbi átlageredménye, valamint a telephely alapvető jellemzői, mint a képzési forma és a település típusa.