Misiö mertekkel éljünk az erdoszeti magyar irodalomban.

Átírás

1 15- Misiö mertekkel éljünk az erdoszeti magyar irodalomban. Irta Erdó'di Adolf. Az erdőszet tudománya a gyermekség azon aranykorán régem túl van már, melyekben a határozatlan jelenésü sok" kevés" magas" alacsony" nehéz" könnyű" sat. szavakkal cseréltük ki észleleteinket. Valódi tudományos értékkel csak a szorosan meghatározott, számokkal nevezett közlések birnak. Ha például azt mondja valaki, hogy abikkfának nagyobb tűzereje van a nyírfáénál, vagy hogy a fenyőnek hajlítási szilárdsága nagyobb a bikkfáénál, abból még igen keveset tudunk ; ha ellenben kimutatja, hogy a bikkfatüa ereje 1.000, a nyírfáé 0,855 és hogy a fenyő hajlítási szilárdsága 1.000, a bikkfáé pedig annak aztán a gyakorlati életben mérhetlen hasznát vehetjük. Mi tehát legfontosabb tapasztalatainkat, hogy veszendőbe ne menjenek, számokkal, hossz, tér- es sulymértékekkel kell, hogy kifejezzük. Ámde ha mindenikünk, a maga köréken gyűjtött ebbeli adatokat mais mát mértékrendszer szerint fogja közölni, akkor tágasb körökre akarván hatni, czélunkat csak féligmeddig fogtuk elérni. A ki e tétel igazságáról nincs meggyöződve,az a bábel tornyának szomorú históriáját és a kitűnő erdészeti német Irodalmat nem ismeri, melynek fájdalom! csak az veheti hasznát, ki vagy ötvenféle mértékrendszernek megfelelő átváltoztatási táblákkal van ellátva, s a ki mondhatlan türelemmel és vas kitartással bír, hogy a majdnem minden lapon előforduló számokat a részéről megszokott, általában pedig ugyanazon mértékre átváltoztassa; mert hiszen az észleletek, búvárlatok, hosszas tanulmányok eredményeit csak ugy hasonlíthatjuk össze egymással s ez szerint csak ugy hasonlíthatjuk össze egymással s e szerint csak ugy használhatjuk fel, ha azok ugyanazon rendszerhez tartozó mérték és sulylyal fejeztetnek ki. Igaz, hogy a kinek szüksége van e számokra, annak valóban a fentebbi műtétnek alá is kell magát vetnie; de hasznára vagy kárára van e az emberiségnek, ha a tudományok felkentjei vagy ked-

2 le velői a drága időt ily gépszeriién,erejöket oly aránylag eredménytelenül kénytelenek elfecsérelni; ha.eszük életét oly véghetelenül unalmas gyakran napokig és hetekig tartó átváltoztatásokon tompitják: arra,ugy hiszem, nem szükség felelnünk. Vagy mi véleménynyel lennénk oly ember iránt, a ki utazni akarván,?a különben jó karban levő utakat előbb el torlaszoltatná? Ügybarátinkhoz intézett első kérésünk ' tehát az : használja mindenki az erdöszetet illető mindennemű közléseiben ugyanazon hossz-, tér-, kób-és súly mértéket. Hazudtoljuk már meg legalább egyszer azon ugy sem nagy dicsőségünkre váló közmondást, miszerint a magyar csak a maga kárán tanul" s okuljunk ez alkalommal bemet szomszédaink valóban elég szomorú példáján. A második nem kevésbbé fontos kérdés a használandó mértékrendszer minőségét illeti. Ha hatalmunk annyira terjedne, miszerint nem csak a most élő, de a jövő nemzedékeknek is öctroyálhatnánk bizonyos mértékrendszert, melytől eltérnie semmi szin alatt sem volna szabad; és ha azonfelül mi magyarok az octryról nem vélekednénk ugy, mint Atila vagy párduczos Árpád korában a többiek a magyarokról, hogy szabadíts meg uram minket" akkor nem soká haboznánk azon mértéket megismerni, melyet mi tartuok, mondjuk ki egy szóval : egyedül ez élsz erűn e,k. Vérünkké Vált alkotmányos gondolkodási módunknál fogva azonban örömmel szállunk ezúttal is a capacitatlók és véleményünk igazolásának terére, s megmondván elébb, hogy mily tulajdonokkal kell akármily mértéknek is birnia, hogy az ez el szerűnek neveztessék, azután megkísértjük bebizonyítani, hogy az általunk az erdészeti irodalomban közös és általános használatul ajánlandó mértékrendszer e tulajdonokkal csakugyan az eddig ismert mértékek közül leginkább bir. Szerintünk tehát aczélszerü mérté krendszer legyen: 1-ször egyszerű. 2-szor olyan tulajdonokkal bírjon, melyek azt az elavulás ellen biztosítsák. 3-szor pedig használata folytán az idegen, nevezetesen a magas fokon álló erdőszeti irodalómmal bíró nemzetek tapasztalatai eredméi nyeinek mentül könnyebben hasznát vehessük.

3 Kívánjuk, hogy egyszerű legyen, azaz, hogy használata folytán a számmiveletek,u.m. a sokszorozás, elosztás, négyzetezés, köhözés sat. mentül rövidebb idő ailátt s mentül kevesebb erömegfeszitéssel vitethessenek végbe. Azt tartjuk ugyanis, hogy nehézkes számvitel a tudomány előhaladásának egyik föbilincseül tekintendő; hogy az a drága idő fecsértésének egyik legunalmasabb légt>oszantóbb módja; hogy a lehetőleg egyszerüsitett számmiveletek ugyanoly értékkel birnak, a tudományra nézve, mint a gőzerő és a villany alkalmazása a közlekedésre nézve; hogy tehát a nehézkes számviteltől mentül előbb kell, hogy szabadulni iparkodjunk, s hogy valamennyi létező mértékrendszer közt a legegyszerűbbet karoljuk fel és fogadjuk el. Mert hogy fasarut viseltünk, amig más lábbeli készítéséhez nem értettünk, azt ugyan természetesnek találom, de hogy most is, midőn finom lágy csizmában járhatunk, a fasarunak adjunk előnyt, az ép oly természetellenes volna, mintha valaki, a kinek módjában van óhajtott czélját szilaj csikó hátán vágtatva elérni, e végből mégis inkább a juhász jámbor fülesére ülne. Hogy a létező mért ékrendsz i e rek közt legegyszerűbb a franczia, s hogy mi tehát azt ajánljuk bővebben fejtegetni valóban fölösleges volna. Vannak ugyan, még.pedig a miveltség magas fokán álló nemzetek, melyek a fasaruról csak azért sem akarnak lemondani, inert azt ők találták föl, a csizmát pedig csak azért nem viselik, mert idegen származású; mi azonban erdőszeti irodalmunk alphája előtt állván, még ha bírnánk is a fentebbi fonák nemzeti hiúsággal, báttan fogadhatnék el a franczia mértékrendszert, miután nekünk magunknak mértékrendszerünk nincsen, eddig használt méregységeink bécsiek lévén; hacsak a selmeczi bánya mértékét, mely tudtunkkal Magyarországon kivül sehol sem használtatik, nem akarjuk magyar mértékrendszerül elfogadni; csakhogy akkor nem egyedül az általunk elősorolt igények elseje, de még másodika és harmadika ellen is vetnénk, a mint az a következőkből ki fog tűnni. Óhajtjuk továbbá, hogy a czélszerü mértékrendszer el ne avuljo n, mert vele együtt irodalmunk is elavulna. Még pedig nemcsak azon része, mely a tudomány elöhaladása folytán idővel ugy is csak történelmi értékkel birhat, de az is, mely döhthetlen ter- 2 17

4 Vi V «\V tf n>észfiti törvényekre és gyakran nagy költséggel és bajjal járó, sok időt igénylő kutatásokra fektetett tapasztalatok eredményeinek kincstárául volna különben tekinthető. Mert ha van is és lesz is a jövőben egy két tudós, a ki ezen elavult számokat a,használatban levő mértékrendszerre átviszi, de a nagyobb közönségnek, ugy mjnt most nincs, a jövőben sem lesz anynyi türelme, hogy egy régi könyvnek részenkénti hasznavehetése végett, napokig vagy hetekig tartó számitgatásokra szánja magát. Különben is gyakran bizonyos tapasztalatok eredménye hasznos és érdekes lehet ugyan, ha könnyen juthatunk hozzá, holott az elérhető előny nagy erőmegfeszitésnek és időveaztegetésnek nem felel meg. már pedig nem egy két tudós s általában nem a tudósok hanem éppen egy terjedtebb közönség számára kell, hogy irjunk, arra kell, hogy tanítva, felvilágosítva hatni iparkodjunk, ha verejtékünk gyakorlati czéljáj, imádott hazánk erdöszeti gazdaságának mielébbi felvirágzását, okszerű elrendezését el akarjuk érni. S ki- mondj«a hát, hogy a becsi, porosz, bajor stb. mértékrendszerek el lógnak avulni, airanczia meg nem? Az a természet reánk nézve néha Jassan^bár, de szigorú következetességgel haip törvényeiből önkényt következik és hála Istennek a tapasztalás is ugyanazt bizonyitja. Lapozgassuk csak a történelmet, s meg kell győződnünk, hogy az ész követeléseinek.megfelelő eszmék, habár néha százados küzdelmek után,.végül mégi* minden akadályon győzedelmeskednek. Hogy pedig a franczia mértékrendszer épen egyszerűségénél fogva,- az ész követeléseinek valamennyi létező ebbeli rendszee közt leginkább felel meg, s hogy tehát ez, s egyedül ez nem fog elavulni, sött elébb utóbb világuralomra eergödni, azt alantabb bővebben kívánván fejtegetni, itt még tovább is bizonyítgatni nem tartom szükségesnek ; beérvén azzal, hogy e mértékrendszer használatát, mint igényeink másodikának is megfelelőt, ismételve alánljuk. Nézzük mármost igényeink harmadikát, melynél fogva mértékrendszerünk olyan legyen, hogv általa a többi nemzetek erdöszeti tapasztalatait s tudományos munkálatait minél kisebb idöéseröpazarlással saját hasznunkra f o r d i t h a s s u k. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy

5 19' használjuk hát ugyanazt a mertéket, a melylyel ázori nemietek élnek, kiktől tanulni akarunk. Miután pedig a franczia erdőgazdaság mindinkább hanyatlás - nak indul, miglen angol, olasz, amerikai erdőgazdaság ugy szólva nem is létezik, tehát egyedül a német nemzet az, ideértve az osztrák birodalmon belül és kivül lakó németeket, a kire e tekintetb?n támaszkodhatunk. Még pedig főkép azért, mert nálunk ugyanazon fák tenyésznek, a melyek Némethon hegységeit és lapályait borítják; mert éghajlatunk hasonlósága mellett nagyrészt, s a mennyire erre csak természeti okok folynak be, ugyanazon gazdasfági rendszer követésére vagyunk utalva, és végül azért, mert a német erdészeti irodalom oly magas fokon áll,' hogy áfct méltán az egész világ összes erdöszeti irodalma remekének nevezhetjük. Ebből tehát látszólagosan az következnék, hogy ne a franczia, de a német mértékrendszert használjuk, s ezt megtenni valóban egy pillanatig sem haboznánk, ha a németegység a mértékrendszerre nézve nem hasonlítana, a német politikai egytéghez épen ugy, mint egy tojás a másikhoz, s ha a német erdőszők magok is nem k özelednének óriási léptekkel a franczia mértékrendszer elfogadásához. De nézzük e tényállást s annak következéseit közelebbröl A német nemzetnél ugyanis, mint már fentebb emlitém, jelenleg még vagy ötvenféle mértékrendszer divik, s valóban, ba a német mértékrendszer elfogadására akarnók magunkat eltökélleni, akkor vagy mind az ötvenet kellene elfogadnunk, mit, ugy hiszem,senki sem tart lehetőnek, vagy azok közül a legjobbat, legelterjedtebbet. Hogy melyik legyen közülök legjobb és legelterjedtebb, azt meghatároz»i másra bízzuk; miután az osztrák, a porosz, a bajor, a badeni, a würtembergi sat. sat. kiknek mindenike saját mértékévnl él, egyaránt jeleskednek az erdőgazdaság gyakorlati és irodalmi terén. De ha e nehézségen tul volnánk is, s kimondhatnók, hogy fogadjuk el ezt vagy amazt, még akkor is azon okvetlenül előbb utóbb bekövetkezendő veszélynek tennők ki magunkat, hogy mértékünk elavul, és ennek hátrányait már fentebb elég bőven fejtegettük. Á jelenre nézve tehát, bármely német mértékrendszernek is adnánk, előnyt, ebből csak nagyon is partiális haszon háromohu'k reánk, a jövőre nézve pedig valóságos kár!

6 "20 Kísérjük csak figyelemmel a német erdőszeti irodalom fejlődését s az irányt, melyet az a mértékrendszert illetőleg követ, s átlátandjuk, hogy a nagy német nemzet az erdőszeti téren is, bár csak lépésenkint, de mind inkább inkább a franczia mértek uralmának veti magát alá. A német erdőszeti tudományos irodalom megalapitása a 18-ik század elejére esik, az első tudományos német erdőszeti könyv t. i ban látta a napvilágot, s Hartig már 1795-ben mélyen érzi a német mértékegység hiányát s közös mérték használatára hivja fel nemzetét. Cotta 1804-ben s Hartig ismét 1813-ban uj panaszokra fakadnak ez ügyben s újra s hathatósan ajánlják a közös mérték megalapítását. Ugyanazt teszi König 1813-ban s utánna Hundeshagen 1828-ban, azután Hoszfeld s többen, de mindezen nagyra tisztelt úttörők s erdőszeti remekírók szavai oly eredménytelenül hangzottak el, mint János szava a pusztában; mit különben nem merünk csapásnak mondani,miutánök valami ujat sehel sem alkalmaztak, a francziánál azonban sok tekintetben nehézkesb mértékrendszerrel léptek fel, mely ha elfogadtatik, a sok mulandó legfeljebb is egygyei szaporodott volna. Ezen az erdőszeti tudományok fejlesztésére oly hátrányos körülmény mindinkább érezhetővé válván, a német erdőszök néhány wjabbkori gyűlésein határozatba ment ugyan, hogy az erdőszetre vonatkozó mértékek és sulyok a porosz rendszer szerint fejeztessenek ki, ámde e határozatok korántsem vivták ki a reménylett általános eredményt; nevezetesen az osztrákok, bajorok, würtembergiek, hannoveriak sat., minteddig is, csak saját országaik mértékeit használják. Végül 1853-ban Faustmann lépett fel az Allgemeine Forstund Jagdztitung" czimü folyóiratban a franczia mérték jeles bajnokául, a hol egyebek közt azt mondja: Az áradás kezdetét vette és feltarthatlanul halad előre; némely országok természettudósai eleinte ugyan törekedtek ellentállani, de hasztalanul; a kézmütan szintén legyőzetett általa, s már a mezei gazdaságba is be kezd hatolni. Miért képezzen tehát az erdöszet kivételt? miért ne fogadjon el önkénytelenül oly mértékrendszert, melyet elfogadni végül is kénytelen lesz, s melynek jelességét a többiek közül egy sem éri el; mely bármelyiknél is inkább arra való, hogy általános tudományos rend-

7 szerül használtassék." Továbbá: Nem tekintve, hogy most is kapunk nem német országokból is gyakrabban és érdekes erdészeti közléseket, meg kell gondolni, hogy a franczia mérték a tudományban már is polgárjogot nyert, shogyazerdőszetitudomány is csak a maga kárára, s végre mégis hasztalanul fog ezen mértékrendszer ellen küzdeni. E felszólamlás is eredménytelen maradt ugyan, de csak egy időre ; mert 7 évvel később, azaz 1860-ban Nördlinger, ki a nagy hirü Pfeil kritikai lapjának - ' szerkesztését ennek halála után folytatja, ugyan e folyó irat 42-dik kötetének 2-ik füzetében Faustmannra hivatkozva nem csak hathatósan hozza ez ügyet ismét szóba, de egyszersmind jelenti, hogy ő ezután, tehát már a legközelebbi füzetben, hogy jó példát mutasson" a franczia mértéket foja használni. Utána indulva, e mértéket az AHgemeine Forst und-jagdzeitung" is használja. Tehát a német nemzet egjelentékenyebb és legnépszerűbb erdőszeti folyóiratai a franciamértéket tettleg elfogadták, s nincs kétség benne, hogy maholnap az egész német erdőszeti irodalom ugyané mértékkel fog élni, mert a mint maga Nördlinger mondja: A franczia mértékrendszer oly rendkivüli előmenetelt tesz, mikép egész biztossággal előrelátható, hogy ez nem sokára világ mértékké emelkedendik. Francziaországon kivül már Belgium, Hollandia, Olaszország legnagyobb része, Spanyolhon, Portugallia, Görögország és öt amerikai állam fogadta el azt, s az e tekintetben oly nagy fontosságú Anglia, melynek befolyása 200 millió lakosra terjed, már is készül az angol mértéket a francziával kicserélni. Hogyanémetmértékek egyikének sincs kilátása magát az annyira túlnyomó hatalommal biró méter ellenében soká tarthatni, az nagyon világos.hitben valamenynyi német provincia tudósainak egy része már régen a métermérték szerint golgozik és a kisebb német államok többjei bölesen előre látván, a minek mulhatlanul be kell következnie, a méterrendszert tettleg elfogadták." Azt hiszszük tehát, hogy igazolva vagyunk, ha mi is lapunkra nézve afranczia mértékrendszert, mint legegyszerűbbet, mint el nem avulót, 8 mint olyat fogadjuk el, mely egyszerűségénél fogva a jelenre nézve a többieknél hason- 21

8 $1 ;Iithatlanul nagyobb előnyökkel kínálkozik és elébb utóbb okvetlenül bekövetkezendő általánosságánál fogva főkép a jövőre nézve, fogja saját irodaii/iunkat az elavulástól megóvni s lehetse'gessé tenni azt is, hogy a többi nemzetek erdőszeti s arra vonatkozó egyéb tudományos irodalmának a lehető legnagyobb könnyűséggel, mindenesetre pedig időfecáérlés és lélekölő szám átvitelek nélkül, hasznát vehessük. Hátra van még a Hoszfeld által a 19 ik század elején ajánlott módról a fatermés mennyisége kifejezésére nézve megemlékeznünk, A talaj és fanem minöse'gének megfelelő fatermés mennyiségét tudományos elvek szerint összeállított táblákban szokás kimutatni, melyekből kiviláglik, hogy egy osztrák, bajor, porosz sat. holdból, hány osztrák, bajor vagy porosz sat. köbláb fatermést várhatunk, az erdő bizonyos korát feltéve. Hoszfeld pedig azt ajánlotta, hogy képzeljük az illető famennyiséget folyadékkáet a téren elterülve s fejeszük ki a réteg magasságát bizonyos általánosan ismert mértékkel. Hoszfeld e mértékül a párisi vonalt ajánlotta. Paustmann ellenben"fe Á s Nördlinger, kik ez eszmét szintén pártolják, mértékül az ezredmétert hozták indítványba, mit mi is elfogadván, a fatermés és annak évenkénti, vagy átlagos növekvését csak hosszmértékben, még pedig ezredméterekben fogjuk kifejezni. A mint t. i. az egy évben, esett viz mennyiségét nem szokták a holdra eső köbmérték szerint, de csak az esett viz magassága által kifejezni, ugy fogjuk mi is a fatermést egyenletesen a földön kiterült rétegnek tekinteni s annak vastagságát vagy magasságát ezredméterben kifejezni. A tér pedig, melyen e bizonyos vasatgságu réteget elterülve képzeljük, a hektár. Rövidség okáért az igy kifejezett fatermést sat. a mennyiben elő fog fordulni, ezután csak fatermési szak, vagy átlag növendéki rétegnek fogjukjievezni. Ez annál előnyösebbnek mutatkozik, miután az idegen erdőszeti irodalom közléseit, sőt kiki a maga tapasztalatait is a fentebbi rétegre, vagy megfordítva az oly rétegből az általa megszokott mértékre a legkönnyebben, egyetlen egyszerű sokszorozás által átviheti; mire nézve a mellékelt táblákban a legtöbb német államot illetőleg közöljük az átalakítókat. Hogy az általaik elfogadott és aján-

9 lőtt mértékrendszer használata olvasóinkra és tisztelt levelezőinkre, munkatársainkra, ugy a magyar erdöszeti irodalom leendő úttörőire, gyarapitóira és pártolóira nézve minél kevesebb nehézséggel járjon közöljük az erdőszetnt illető legfontosabb mértékek és súlyok lehetőleg kimerítő átváltoztatási tábláit, melyek kiszámítását illetőleg Nördlingert, Faustmannt, Rognert és Marint használtuk segédeszközül. Sőt hogy olvasóinknak a megszokott mértékről az újra való átmenetet még könnyebbé tegyük, legalább egy ideig a franczia mérték mellett a föeredményre nézve a bécsi mértéket is használandjuk. Most pedig kérjük tisztelt levelezőinket és munkatársainkat, hogy hozzánk boköldött közléseikben az általunk elfogadott mértékrendszert s mellette a bécsit használni szíveskedjenek. Az általunk elfogadott franczia mérték méregysége. A méter, az északi déllököznegyednek * (metrej. JOOOOOOO (tiz milliónyi) része = 10 tizedméter = 100 századméter = 1000 ezredméter = = ,625 bécsi láb á 13" á 12"' á 13"" = = selmeczi bányaláb." = porosz láb. A tizedméter = 10 századméter = 100 ezredméter = (décimétre) bécsi láb = bécsi hüvelyk = = sel. bányaláb = 3' sel. bánya hüvelyk. A századmét. = 10 ezredméter = 4*55536 bécsi vonal = (centimétre) = sel. bányavonal == porosz vonal. Az ezredmétsr = bécsi vonal = sel. bányavonal (millimétre) = porosz vonal. A dékaméter = 10 méter (Francziaországban a valódi méréshez (décamétre) használt mértékek leghosszabbika, az ottani mérlánca hossza) = bécsi öl = selmbányai öl. A kilométer = 1000 méter = bécsi öl = (kilométre) = sel. bá. öl = oaztr. mfd.

10 21 A m'iriaméter (ft-anczia mértföld) = méter = 5272'-4104 lb v (myi-iamétro) bécsi öl = sel.bá. öl = osztr. mértföld. A hektár = 100 ár (are) bécsi hold a 1600 bécsi Q = = magy. hold á 1200 bécsi Q = porosz (magdeb.) hold (9Wor<-en,) Az ár = 100 méler = be'csi Q = (are) = bécsi Q = 0-017&73945 bécsi hold= = magyar hold = 7'0499 porosz Q pózna (SRut^cn.) A méter = 10,000 századméter == O ezredméter= = bécsi D ' = bérsi D = = bécsi hold = magyar hold = porosz Q ' por. Q pózna = = por. Q (Sa^tcr.) A»zázadm.= bécsi vonal = 0* bécsi hüvelyk. A ezredm bécsi vonal = porosz Q vonal. A köbméter = 1000 liter = bécsi köbláb = sel. * = por.2 ' = = bécsi akó = magy, akó = = bécsi mérő = pozs. mérő. A liter Oly koczkaör, melynek egyes oldala 10 századmé- (litre) ternyi hosszú = 1 "tizedméter = 1 ezrednyi VioooüZ méter = bécsi 2 " = = sel. bá. ~" = bécsi mérő= = pozs. merő = por. mérő = = bécsi akó = magy.akó. A hektoliter = 100 liter == bécsi mérő = = pozs. mérő = bécsi akó = == magy. akó. A kilogrammá egy ~ tizedmeternyi vagy egy liter lepárolt 4 Celsius- (kilogrammé) foknyi viznek súlya = = bécsi font = 2 vámfont.

11 A grammá = */woo n 7 l része a kilogrammának. (grammé) A mét. mázsa (Ouintal métrique) = 100 kilogrammé = = bécsi mázsa = 2 vámmázsa. A méternyi öl 2 méternyi magas, 2 méternyi széles és 1 méternyi (hasábhossz) mély = 4 köbméter = = 1~ = bécsi 3 «= = 4 ^ = sel. bá. g ' = = 0'989 bécsi öl, mely 6 lábityi magas hat lábnyi széles és 3 lábnyi mély = 108 bécsi QQ = == sel. bá. öl, mely hat lábnyi magas hat lábnyi széles és 3 lábnyi mély = 108 sel. bá. g ' = = 4 ~ = porosz köbláb = = 4 ~ = porosz öl. 25. Továbbá: I bécsi hüvelyk 1 sel. bá hüv. 1 bécsi láb 1 sel. bá. láb 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl j 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl 1 bécsi öl 1 sel. bá. öl 1 bécsi Q láb 1 porosz láb 1 bécsi D öl 1 porosz öl 1 bécsi hold 1 magyar hold 1 porosz Q pózna 1 porosz Q pózna 1 osztr. mfd 7587 méter = tizedméter V > r> dekaméter )» kilométer » miriaméter >» méter n M ár » Q méter miriaméter

12 2G 1 osztrák mértfóld = miriaméter 1 bécsi ^ '«= liter )> 1 sel. bá. 3 = i) 1 bécsi mérő = Gl >> 1 pozsonyi mérő = >> 1 porosz mérő = » 1 bécsi akó = » 1 magyar akó = » 1 bécsi font = kilogrammá 1 vám font = )» Az erdőszetre nézve legszükségesebb árváltoztatási táblákat tisztelt előfizetőinknek e szám ingyenmellékletéül adjuk. LEVELEZÉSEK. Nagy Aniletz okt A hozzám intézett levél mellékelt másolatából meg fognak győződni, hogy Erdélyben én is tettem valamit a magyar erdöszet ügyében, habár eredménytelenül. Azóta az én ebbeli reményem is sokkal alább szállt s megvallom, hogy az alábbi levélíróival tökéletesen egyet értek, ha nem sikerül kegyeteknek a magyar aristrocratia érdekét ez ügyért felébreszteni és megnyerni.! Mig a magyar aristocratia erdőgondárait Csehországból hozatja s azon téveszmében él, hogy csak a csehek lehetnek jó erdőszök; mig az továbbá osztani fogja Helm úr abbeli félelmét, miszerint magyar erdőszeti irodalom ugyan képzelhető, de aligha létesíthető,? azért erre czélzó vállalatokat nem is pártol: addig azok tenghetni ugyan igen, de virágzásra juthatni nem fognak. Az, alábbi levél közlése által nem csak saját igyekezeteim iránt lesznek méltánylattal; de kegyeteknek is becsületére válik bebizonyíthatni, hogy oly vállalatot léptettek életbe, mely fölött majdnem mindenki már élőre is pálczát tört. Scherffel Róbert.