Az első erdoszeti államvizsga magyar nyelven.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az első erdoszeti államvizsga magyar nyelven."

Veronika Sipos
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 384 Az első erdoszeti államvizsga magyar nyelven. Ha egykoron valaki a magyar erdoszeti irodalom történelét megirandja, annak első lapján bizonyosan hazaúi elösmeréssel és hálával leend hazai fö kormányszékünknek az erdészeti államvizsgák érdekében 18f>2-ik évben kibocsátott, és minden magyar erdész által örömmel fogadolt azon rendelete följegyezve, mellynek folytán szép magyar nyelvünk az erdőszetre nézve is hivatalosan érvényre jutott. Csak az sajnos, hogy a nm. magyar királyi Helytartótanács szándéka nagyobb részt csak papíron maradt és igen csekély homeopathikai adagban valósult. Voltak többen különösen egy bizonyos táborban a kik a fennebb érintett rendelet olvasásakor mosolyogva kérdek, hogy valyon akadnak-e erdösz jelöltek kik az állam vizsgát magyar nyelven tehetnék le? a kérdőknek szolgáljon megnyugtató feleletül azon tény, hogy többen akadtak. Több joggal kérdezhették volna, mint azt a következés igazolá, valyon akadnak-e olly szakemberek a kik magyar nyelven vizsgálhatnak? mert ollyanok valóban nem akadtak, vagy helyesebben mondva az ollyanokra reá nem nem akadtak. Azt mondják, hogy az ember, különösen a atal élet minden gyönyöre csak remény és képzeletben él és csalódáson alapszik, s csalódáson végződik. Ezt tapasztalam én is társaimmal az erdoszeti államvizsga alkalmával. A mint a múlt nyáron a nyilvános lapokban olvasám, hogy az erdoszeti államvizsgán a magyar nyelv lesz használandó, s csak azok kik ezt nem bírnák élhetnek az országban divatozó más nyelvvel, kötelességemnek tartam tanulni igyekezni, hogy azt a mit tőlem a lelendő erdoszeti államvizsgán majd kérdezendnek tört német nyelv helyett, é- des anya nyelvemen folyó beszédben adhassam elő; hasztalan volt minden fáradságom németül kellé (!) felelnem s minthogy azt tökéletesen nem birom, tehát nem megelégedésemre. A vizsgáló bizolmány elnöke adott ugyan egy néhány fontos s érdekes bár magas röptű kérdést többnyire az államgazdászatból, de ez csak kóstoló volt a jóból, mindazon által csak is ezen érdemes elnök urnák köszönhetni, hogy a helytarlótanács bölcs rendelete egészen holt belü nem marada. Ezen államvizsga alkalmával meggyőződtem arról is, hogy már odúig is igen sok magyar ifjú szánja magát az erdoszeti pályára; 24 jelöli közül 19-nek anya nyelve a magyar volt, melly körülmény egy-

385 részt azon örvendetes tapasztalást igazolja, hogy az erdőknek fontossága honunkban már terjedtebb körökben is elösmertetik, másrészt pedig é- pen ennek következtében az erdötanok magyar nyelveni

2 385 részt azon örvendetes tapasztalást igazolja, hogy az erdőknek fontossága honunkban már terjedtebb körökben is elösmertetik, másrészt pedig é- pen ennek következtében az erdötanok magyar nyelveni tanításának sürgős szükségességéről szól Ezen utóbbira hála a mn. m. k. Helytartótanács és országos Gazd. Egyesülelünk üdvös működésének, nem kellend már sokáig várnunk. Akkor majd az államvizsgák is kifognak mindenkit elégíteni. Az említettem államvizsgára mint fennebb mondám 24 jelölt bocsájtatott, hogy hányan utasítattak vissza megnem mondhatom de joggal gyanítom, hogy ollyak többen lehettek, ezek közt tudtommal egy igen jeles u is volt ki az erdöszeti államvizsgákat szabályozó 1852-ben kelt ideiglenes ministeri rendeletben kivánt 2 gyakorlati év helyett csak egyet mutathatott ki. Ezen rendelet betűitől azonban olly esetekben ha a jelölt jeles előmenetelt mutat elszoktak térni és beérik egy gyakorlati évvel is. Budáról elutasítóit jelöltünk Bécsbe folyamodott, megnyerte az engedélyt s f. é. October elején le is tette ott a legszigorubbnak ismert vizsga-bizottmány előtt becsületesen az állam vizsgát. A 24. jelölt Selmecz, Szomolnok, Arad, Diósgyőr és Polonka vidékéről gyűlt össze, ezek közül 4 tanulmányait Mariabrunban a többi Selmeczen végzó. A szóbeli vizsgák September 15-étöl 19-éig tartottak, ezeket köveié az írásbeli vizsga mire a kérdések hallomás szerént a selmeczi Academiáról kerültek s következők voltak: 1-sö kérdés. Az erdőtarlasztás különféle módjainak mellyike kizárólag, vagy főkép legczélszerübb egyes uralkodó fanemeinkre nézve és melly okoknál fogva? 2~ik kérdés. A szenítés folyamatának az olasz boksában való leírása. 3-ik kérdés. Az anyagi erdőhozam meghatározásának mellyik módszere vezet legbiztosabban és a legkevésbbé érezhető hozamingadozásokkal a szabdaszerü erdöállapotra, és mellyike lesz a szünetelő erdő üzemnél a legczélszerübb? Ezen írásbeli kérdések megoldásával a vizsgák bevoltak fejezve, mellyeknek az egyes jelöltekre vonatkozó eredménye fölött egy vizsgabizottmányi ülés következőleg határozott: Ketten a vizsgát lett erdöszjelöltek közül az erdögazdászat önálló vezetésére ig e n alkalmatosnak, Nyolczan alkalmatos-

3 3SG n a k, Tizenketten hieglehelös alkalmatosnak, Ketten pedig nem alkalmatosnak nyilvánilattak, s egyszersmind a n. ni. magyar k. Helytartó tanács nagy pecsétjével s a vizsgabizotmányi tagok aláírásával hitelesített, s a fönnebbi osztályzat szerint magyar nyelven szerkesztett bizonyítvánnyal láttattak el, kivéve azokat a kik nem alkalmatosnak találtattak. Bizonnyára fel fog t. szaktársaimnak ötleni a meglehetős alkalmatos osztály mellyel itt először találkozunk. A fenn idézett ideiglenes ministeri rendeletben csak igen alkalmatos és alkalma t o s-ról van szó. Gyarló emberi természetemet tagadnám meg ha magamba fojtanám azon megjegyzést mikép ebben én csak következetességet látok; szokatlan eltérés a ministeri rendelettől az osztályzatra nézve, és szokatlan ragaszkodás annak betűihez a felvételre nézve. Budafalvi. Előzetési gyelmeztetés! Vonatkozva e lapok Xl-ik zetében közzétett előzetési felhivasunkra ismételve kérjük t. előzetőinket jövő 1863-ik évre szolló előzetéseiket mielőbb és legfeljebb December 15-ig megtenni, hogy az 1863-ik évi I-ső füzet kiadása kellő időben történhessék. Az előzetési feltételek a régiek, és e füzet boritékának hátulsó oldalán olvashatók. Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő: Vágner Károly. Főmunkatárs: Divald Adolf. Sclmecz, Nyomatott LORBER FERENCZ-nél.

$KI o a s- 8 * i { ta * J 1»2 a m _s«l_ 1 < 11 J! 1 c - - 1 * : -1 í I I - _ I! - = i s 5 2 «- á! - i ' - * «1 Ali «_, *!* o -c -o J -o. I J WWW** * W o m - «Si BWSl KJ o s 1-2 II - J ** n _ = '*.$

4 KI o a s- 8 * i { ta * J 1»2 a m _s«l_ 1 < 11 J! 1 c * : -1 í I I - _ I! - = i s 5 2 «- á! - i ' - * «1 Ali «_, *!* o -c -o J -o. I J WWW** * W o m - «Si BWSl KJ o s 1-2 II - J ** n _ = '*. s 3 I - i-. jp a «s «S * g ejaszoj ~ m be?,. ^ " E S ts; -M -» - -. «* 1 j : 3._, ^ BJUIKZS.I8ZS S " *» L *, = ^.-J 1 -c - f - ^. - S * S : = : 3 = :3 ^ * O SJ - T - ~" - # 1 ee h< " 0 = = = _ = = _ = _ 0 ~ i i.. i N 0, *» -w 2 -* 2 JS ^o - 2 i < Ő.8 ^? : s i "I s '' I,.^^^-^ ^-^^

5 _ t> t» > v g bc N l OJ -V = = = = = = bt) S t; JÖ J5 - I, J * 2 S g ^ tó == r, _ c. ' i 1 := m * M I _ Sí _ > _ _ gg = HÍ - V - is ~1~ 2 es J4 ta _. _ «e - I 45 _ * ' _ HJ = _ = _ = _ = = > ^ W 03 C0 fj cs 3 ~w - - * B *» = C B»u _! ** *J _ 1 T 2 1 _ 'S,. a _ ** _ -. * s i j w _ u : * $ <* _ *«B * ^ > s s E -*,_; -«g *» -3 O _ eö _ w TH _ = «_i _ a = _ = = _ T - H ). ~ _ fa ii M 2 * (-i _ 5 _ i K _.»* _ ================== a «.3 -* «T _ a = " _ J -a o c _ * In - _I JS ' _ 93 0!. " _ * ^_ ^ «J T" = _ TT CC '^ ^ re. ". * _ *. _ CJ CB ( _ I ISI _ -88 :9 _í _ «1SJ ^ ^ ^ _ M 9J t». i ü- _ rs * ta g fc X B v c^ _ ^ ^ :=»» - - «:zs >» 6 bd tí _ be (S «íc 5 = J ^ = * «-4 -* g NI c E B 1 ^._ «^.» s '- ' " : ' ' r^-rr-rrr ' T ^ L_i v-rr_;, :-i : :, IT rr:_-.-._=._.-^_. ' - _ -.

Hasonló dokumentumok

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é