Mi a területfejlesztés?

Átírás

1 Mi a területfejlesztés? I. A területfejlesztés célja (törvény szerint) 1. Szociális piacgazdaság, fenntartható fejlődés, innovációk térbeli terjedése, céloknak megfelelő térbeli szerkezet. 2. Főváros-vidék, városok-községek, fejlett-elmaradott térségek / települések közti különbségek mérséklése, további válságterületek kialakulásának megakadályozása. 3. Az ország térszerkezetének harmonikus fejlődése. 4. Nemzeti és térségi identitástudat megőrzése, erősítése. II. A területfejlesztés feladata (törvény szerint) 1. Térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása; 2. Elmaradott térségek felzárkóztatásának elősegítése; 3. Gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése; 4. Innovációk térségi terjedésének elősegítése; 5. Kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; 6. Befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása;

2 Tradicionális egyenlőtlenségek 1. Magyarország településeinek fejlettsége a századelőn, Győri Róbert módszertanával; forrás: Pénzes 2018

3 Tradicionális egyenlőtlenségek 2. Magyarország kistérségeinek 1000 lakosra jutó vándorlási különbözete között, fő (a KSH népszámlálási adatai alapján)

4 Forrás:

5 Db Városi rangú települések száma Magyarországon (db); forrás: KSH

6 Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere; forrás: Hajdú Z. 2004

7 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

8 Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

9 Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

10 A településhierarchia pólusainak elhelyezkedése a hét dimenzió mentén; forrás: Nemes Nagy 1990

11 1. Nem kedvezményezett kistérségek; 2. Átmenetileg kedvezményezett kistérségek; 3. Hátrányos helyzetű kistérségek; 4. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek; 5. Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek; Magyarország kedvezményezett kistérségei forrás: 311/2007. kormányrendelet alapján saját szerkesztés

12

13 A területfejlesztés szükségessége Területi problémák, kihívások 1. Megörökölt rendszerváltás előtti (1) regionális és (2) településhierarchián belüli területi-települési egyenlőtlenségek (jelentős főváros vidék, város falu fejlettségi differenciák); 2. A piacgazdasági átalakulás, a gazdasági szerkezetváltás és a globalizációs hatások eredőjeként megjelenő új problémák (területi egyenlőtlenségek nagymértékű növekedése, szerkezetváltó iparvidékek és agrártérségek válsága); Az európai integráció követelményei 1. EU-kompatibilis területfejlesztési rendszer, ami mindenekelőtt a közösségi regionális politika alapelveinek (szubszidiaritás és decentralizáció, partnerség, programozás, koncentráció és addicionalitás, nyilvánosság) hazai adaptációját jelenti;

14 A területfejlesztési politika dilemmái Területi fejlődés: kormányzati beavatkozás által korrigált spontán folyamat egyenlőtlenségek mérséklése; Alapkérdés: gazdaság eltérítése az optimális telephelyről vs. kihasználatlan erőforrások, infrastruktúra költsége; Jóléti vs. neoliberális állam területfejlesztő politikája, Magyarországon megkésett modellváltás 1996-ban; Fő szereplők: gazdaság, háztartások, területi-települési fejlődés szervezői (önkormányzatok, szövetségek, civilek); Dilemmák: (1) Szétszakadás vagy felzárkózás? (2) Megye, régió, kistérség? (3) BP: korlátozni vagy fejleszteni? (4) Fejlesztés vagy segélyezés? (5) Központi célok vagy helyi programok? (6) Tüneti kezelés vs. folyamatok módosítása? (7) Gazdasági fejlesztés vs. életkörülmények javítása?

15 Tradicionális és új regionális politika Jellemzők Modern Posztmodern Problematikus régiók meghatározása Kétpólusú (dichotom) megközelítés: fejlett, elmaradott; Differenciált (soktényezős) megközelítés: különböző regionális szerkezeti hiányosságok Alapstratégia Regionális növekedés; Regionális innováció; Uralkodó mechanizmus Interregionális újraelosztás (redisztribúció); Belső regionális források mobilizálása; Szervezeti forma A politika tárgya (főbb fejlesztési irányok) Beavatkozási területek sajátosságai Centralizált, dekoncentrált állami intézmények (top down); Tőke, anyag; Növekedés (mennyiség); Feldolgozóipar; Projektek; Kisszámú nagyvállalat; Térben állandó problematikus régiók; Növekedési pólusok stabil hálózata; Decentralizált, lokális és regionális szint szerepe meghatározó (bottom up); Információ, innováció, technológia; Flexibilitás (minőség); Szolgáltatások, ágazatközi kapcsolatok; Programok; Kis- és középvállalatok sokasága; Térben változó problematikus térségek; Spontán helyi erőforrás-mobilizáció; Forrás: Rechnitzer J. (1998), Horváth Gy. (2001)

16 A területfejlesztés országos intézményei 1. Országgyűlés (1) Országos területfejlesztési koncepció, országos és a kiemelt térségekre (Budapesti Agglomeráció, Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet) vonatkozó területrendezési tervek elfogadása; (2) kedvezményezett térségek besorolási feltételeinek, kiemelt térségek körének meghatározása; (3) területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályai, pénzeszközei; 2. Kormány Anyagok országgyűlés elé terjesztése; területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök felhasználási szabályai, decentralizálása; régiók területi lehatárolása, kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok elfogadása; beszámol az országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról, működteti a területi információs rendszert (TEIR);

17 Kormányon belüli felelősség-megosztás 1. Miniszterelnök kabinetfőnöke (Rogán A.): turizmus, vendéglátás; 2. Miniszterelnökség (Gulyás Gergely): Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, európai uniós ügyek koordinációja, településfejlesztés és településrendezés, területrendezés; 3. Pénzügyminisztérium (Varga Mihály): államháztartás, nemzetközi pénzügyi kapcsolatok, területfejlesztés stratégiai tervezése; 4. Agrárminisztérium (Nagy István): agrár-vidékfejlesztés; 5. Innovációs és Technológiai Minisztérium (Palkovics László): állami infrastruktúra-beruházások, európai uniós források felhasználása, nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitika, gazdaságfejlesztés, területfejlesztés;

18 A területfejlesztés országos intézményei 3. Országos Területfejlesztési Tanács Feladatai: (1) Részvétel országos és a térségi programok, központi, ágazati és térségi elképzelések összehangolásában; (2) közreműködés az országos jelentőségű és az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés összehangolásában; (3) véleményezi a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét; (3) véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról; (4) értékeli az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival; Tagjai: Miniszterek, RFT elnökök, főpolgármester, országos gazdasági kamarák elnökei, Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője, országos önkormányzati érdekszövetségek 3 képviselője;

19 A területfejlesztés országos intézményei Helyette: Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum Az OTÉF véleményező, javaslattevő feladatkörben közreműködik: a területfejlesztési politika kialakításában, a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában, a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában, az ágazati tervek véleményezésében, az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

20 Regionalizmus vs. regionalizáció Regionalizmus Tartósan érvényesülő társadalmi gazdasági kulturális tényezőkre épülő természetes kapcsolat; A régió egységét funkcionális összetartozás biztosítja (központ); Alkotórészek önszerveződése horizontális integráción alapul: területi munkamegosztás (város és környéke), illetve közös érdekek talaján, alulról felépített együttműködések; Időben változó, egymást átfedő vagy hézagos elasztikus határok (funkcionális vagy csomóponti régió pl. foglalkoztatási vonzáskörzet); Regionalizáció Intézményi szinten irányított, közigazgatási politikai folyamat; A régió egységét politikai érdek biztosítja; Vertikális integráció: nem pusztán egymást kiegészítő kapcsolat, de aláfölérendeltségi viszony is van (hivatal és illetékességi területe); Állandóbb, egymást nem átfedő közigazgatási határok, hierarchikusan egymásra épülő közigazgatási régiók (települések, járások, megyék); Egymást erősíthetik vagy gyengíthetik, különböző területi szinteken

21

22 A területfejlesztés regionális intézményei 1. Regionális fejlesztési tanács Feladata (1) régiója társadalmi gazdasági környezeti helyzetének vizsgálata; (2) a regionális területfejlesztési dokumentumok elfogadása, pénzügyi terv készítése megvalósításukra; (3) országos és régiót érintő ágazati programok és területrendezési tervek véleményezése; Korporációs-delegációs elv szerinti működés: a kormány, a megyei területfejlesztési tanácsok, a megyei jogú városok és a megyei kistérségi fórumok képviselői; 2. Regionális fejlesztési ügynökség A regionális fejlesztési tanács háttérszervezeteként jött létre, szerepe a régiók erősödésével mindinkább felértékelődött (tervezési és közreműködő szervezetként végrehajtási feladatok a regionális fejlesztési programokhoz kapcsolódóan);

23 A regionális területfejlesztési tanácsok összetétele forrás: saját szerkesztés Kormányzati delegáltak Helyi delegáltak Regionális fejlesztési tanácsok szavazati joggal rendelkező tagjai a XXI/1996. törvény alapján A területfejlesztésért és -rendezésért felelős miniszter képviselője; A pénzügy-, a belügy-, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a földművelésügyi, az ipari és kereskedelmi, a népjóléti, a munkaügyi, valamint a művelődési és közoktatási miniszter képviselője; A megyei területfejlesztési tanácsok elnökei; A területfejlesztési önkormányzati társulások legfeljebb 6 képviselője; A gazdasági kamarák egy-egy képviselője; Regionális fejlesztési tanácsok szavazati joggal rendelkező tagjai a XCII/1999. törvény alapján A területfejlesztésért és - rendezésért felelős miniszter képviselője; A belügy-, a környezetvédelmi, a gazdasági, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, a szociális és családügyi, az egészségügyi, az oktatási, az ifjúsági és sport-, valamint a pénzügyminiszter képviselője; Regionális Idegenforgalmi Bizottság vezetője; A megyei területfejlesztési tanácsok elnökei; A megyei jogú városok polgármesterei; A megyei kistérségi fórumok képviselői;

24 A területfejlesztés regionális intézményei 1. Regionális területfejlesztési konzultációs fórum Eljár a regionális hatókörű ügyekben, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését (regionális álláspont); Tagjai a megyei közgyűlések elnökei; titkársági feladatait az érintettek megegyezése szerint valamelyik résztvevő megye önkormányzati hivatala látja el; 2. Regionális fejlesztési ügynökség Megszűnt az intézmény (regionális fejlesztési tanács), amelynek háttérszervezeteként működött: bizonytalan tervezési funkciók, de a futó programozási időszakban (2013-ig biztosan) továbbra is közreműködő szervezet (regionális operatív programok); A évi CCXVI. törvény értelmében a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat a január 1-től a Magyar Állam helyett a területileg illetékes megyei önkormányzatok gyakorolják. Az RFÜ-k tevékenységét szakmai értelemben a nemzetgazdasági miniszter felügyeli.

25 A területfejlesztés megyei intézményei 1. Megyei önkormányzat Feladata: (1) a megye területrendezési tervének elkészítése és elfogadása, (2) a települések településfejlesztési és -rendezési tevékenységének koordinációja, (3) közreműködés a kiemelt térségek összehangolt tervezésében; (4) TEIR működtetése; Képviseleti-választásos elv alapján működik; 2. Megyei területfejlesztési tanács Feladata (1) megyéje társadalmi gazdasági környezeti helyzetének vizsgálata; (2) a megyei területfejlesztési dokumentumok elfogadása, pénzügyi terv készítése megvalósításukra; (3) Országos Területfejlesztési Koncepció, illetékességi területét érintő kiemelt térségi koncepciók és megyei területrendezési tervek véleményezése; Korporációs-delegációs elv alapján szerveződik; 3. Megyei fejlesztési ügynökség

26 A megyei területfejlesztési tanácsok összetétele forrás: saját szerkesztés Kormányzati delegáltak Helyi delegáltak Megyei területfejlesztési tanácsok szavazati joggal rendelkező tagjai a XXI/1996. törvény alapján A területfejlesztésért felelős miniszter képviselője; A megyei közgyűlés elnöke; A megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i); A területi gazdasági kamarák képviselői; A megyei munkaügyi tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; A területfejlesztési önkormányzati társulások statisztikai vonzáskörzetenként egy-egy képviselője; Megyei területfejlesztési tanácsok szavazati joggal rendelkező tagjai a XCII/1999. törvény alapján A területfejlesztésért felelős miniszter képviselője; A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője; A Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője; A megyei közgyűlés elnöke; A megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i); A többcélú kistérségi társulások és kistérségi fejlesztési tanácsok összesen három képviselője;

27 A területfejlesztés megyei intézményei 1. Megyei önkormányzat Feladata (1) megyéje társadalmi gazdasági környezeti helyzetének vizsgálata; (2) területfejlesztési dokumentumok és területrendezési terv elfogadása a megyére, pénzügyi terv készítése megvalósításukra; (3) az Országos Területfejlesztési Koncepció és az illetékességi területét érintő kiemelt térségi koncepciók véleményezése; (4) a települések településfejlesztési és -rendezési tevékenységének koordinációja, területfejlesztési önkormányzati társulások segítése; (5) TEIR működtetése; (6) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; 2. Megyei területfejlesztési konzultációs fórum Előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben: a megyei jogú város(ok) és a megyei közgyűlés azonos számú képviselőiből áll, titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el;

28 A területfejlesztés kistérségi szintje 1. Kistérségi fejlesztési tanács Feladata (1) kistérsége társadalmi gazdasági környezeti helyzetének vizsgálata; (2) kistérségi területfejlesztési dokumentumok elfogadása, pénzügyi terv készítése megvalósításukra; (3) regionális és megyei fejlesztési dokumentumok véleményezése; tagjai a polgármesterek; 2. Többcélú kistérségi társulások A évi CVII. törvény nyomán különböző önkormányzati feladatok kistérségi összefogásban történő ellátása egyrészt a kistérségek összehangolt fejlesztése, másrészt az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb biztosítása érdekében; Felülről kialakított statisztikai kistérségek kereteihez kötött, legalább három területre kiterjedő (a kistérség valamennyi településének részvételével megvalósítandó) együttműködés, anyagi ösztönzőkkel is támogatva;

29 EU regionális politika intézmények nélkül ESZAK (1951) keretében 1960-as évektől modernizáció, racionalizáció, átképzések, átköltözés támogatása, új iparágak vonzása; EMOGA (1960-as évek) szerepe a vidéki térségek fejlesztésében; Európai Szociális Alap (1958): foglalkozási átrétegződés, 1970-es évektől fiatalok munkához jutásának elősegítése; Európai Beruházási Bank (1958): kevésbé fejlett országoknak kölcsönök (Taranto), infrastrukturális fejlesztések (Nizza Genova); Új csatlakozó tagokkal (Nagy-Britannia, Írország, Dánia), növekvő területi egyenlőtlenségek az 1970-es évek elején; Nem mérséklődő regionális különbségek a beavatkozások nyomán: integráció mélyülésének gátjai az egyenlőtlenségek?

30 Európai Regionális Fejlesztési Alap Thomson-bizottság a támogatandó régiókról: GDP/fő közösségi átlag alatt, illetve (1) átlag feletti mezőgazdasági foglalkoztatás / (2) foglalkoztatottak legalább 20%-a bányászatban, textiliparban / (3) tartósan magas munkanélküliség és elvándorlás; Nettó befizetők és haszonélvezők komoly ellenállás: népes korosztály munkavállalási korban, gazdasági válság; Regionális Fejlesztési Alap a problémás régiók támogatására; között pénzosztás előre meghatározott arányok alapján: Olaszország 40%, Nagy-Britannia 28% - kedvezményes kamatozású kölcsönök + projektköltségek egy részének átvállalása; %-os nem-kvóta rész, Görögország belépésével újraosztott lapok; rugalmasabb arányok (Olaszország 21,59-28,79% között), növekvő nem-kvóta rész (központi mozgástér, verseny); Integrált Mediterrán Program + infra helyett KKV, turizmus, szolg.

31 A Strukturális Alapok reformja után Spanyolország és Portugália belépésével növekvő regionális különbségek + Európai Egységokmány a közös piac érdekében Strukturális Alapok (ERFA, ESZA, EMOGA or.) megduplázott kerete; EUROSTAT által kidolgozott területi statisztikai egységek rendszere; Regionális politika alapelvei: koncentráció, programközpontúság, partnerség, addicionalitás, szubszidiaritás; Öt célkitűzés Maastrichti konvergencia-kritériumok a gazdasági és pénzügyi unió érdekében (1992) + új tagok új problémákkal (1995); 1994-től Strukturális Alapok (ERFA, ESZA, EMOGA or.) növelt kerete (32%), létrehozott Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz; Hat célkitűzés (90%) + közösségi kezdeményezések (13 db pl. INTERREG, RETEX, PEACE) + innovatív kezdeményezések (1%);

32 A Strukturális Alapok reformja után Kohéziós Alap: GNP/fő 90% alatt Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország; környezetvédelem (40%) + közlekedés és kommunikáció (60%); magas támogatási intenzitás Európai Beruházási Bank: kevésbé fejlett országoknak kölcsönök; Európai Beruházási Alap: transzeurópai közlekedés + KKV; Régiók Bizottsága: véleményformáló konzultatív szereplő (alulról); Ezredfordulón új kihívások: globalizáció, Gazdasági és Monetáris Unió következményei, keleti bővítés a megvalósulás útján Strukturális Alapok háromféle igénybevételi lehetősége, de a koncentráció jegyében kevesebb célkitűzés; változó támogatási arányok célkitűzés, fejlettségi szint és végrehajtó alapján Közösségi Kezdeményezések (4 db INTERREG II. URBAN, LEADER+, EQUAL) + innovatív kezdeményezések és technikai segítség;

33 A Strukturális Alapok reformja után 3. Kohéziós Alap: GNP/fő 90% alatt költségvetési hiányhoz és projektmérethez kötött; környezetvédelem (45%) + közlekedés és kommunikáció (55%); időszakban támogatottak közül kieső Írország; Maximált támogatások: SA+KA maximum a GDP 4%-a; Előcsatlakozási Alapok a leendő új tagok számára: 1989 után új PHARE (intézményfejlesztés, beruházások), ISPA (környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra Helsinki folyosók és vasút), SAPARD (mezőgazdaság és vidékfejlesztés); 2004 után betagozódás (1-2. célkitűzés, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések); Bővítésből következő kihívások + regionális politika hatékonyságával kapcsolatos kritikák bürokrácia, elszivárgó pénzek + új EU célok; Limitált kiadások (GNI 1,045%-a), növekvő súlyú regionális politika: 81-82% + 16% + 2-3%; Lengyelország, Spanyolország, Olaszország vs. Csehország, Magyarország a legnagyobb támogatottak;

34 A Strukturális Alapok reformja után 4. Időszak Célkitűzések 1. Elmaradott térségek (GDP/fő 75% alatt); 2. Ipari szerkezetátalakítás (elbocsátások, munkanélküliség, ipari foglalkoztatás); 3. Hosszú távú munkanélküliség leküzdése; 4. Fiatalok munkához jutásának támogatása; 5. (A) Mezőgazdasági struktúrák korszerűsítése; (B) Vidékfejlesztés; 1. Elmaradott térségek (GDP/fő 75% alatt); 2. Ipari szerkezetátalakítás (elbocsátások, munkanélküliség, ipari foglalkoztatás); 3. Hosszú távú munkanélküliség + fiatalok munkához jutása; 4. Munkaerő alkalmazkodásának segítése; 5. (A) Mezőgazdasági struktúrák korszerűsítése (halászat!); (B) Vidékfejlesztés; 6. Alacsony népsűrűségű északi területek fejlődésének támogatása (<8 fő/km2); 1. Elmaradott térségek, külső területek (GDP/fő 75% alatt), alacsony népsűrűség (átmeneti támogatás a kedvezményezettek köréből kiesők számára); 2. Strukturális nehézségekkel küzdő ipari, mezőgazdasági, halászati és sűrűn lakott városi térségek (lakosság limitált aránya országonként) + átmeneti támogatás; 3. Humán erőforrások fejlesztése; 1. Konvergencia (GDP/fő 75%, GNI/fő 90% alatt, phasing out) KA, ERFA, ESZA; 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás ERFA, ESZA; 3. Európai területi együttműködés (határmenti, transznacionális, interreg) ERFA;

35

36

37

38 file:///e:/0_uj_struktura/2_oktatas/2.3_gazdasag_t eruletfejlesztes/euh_2018/basic_2014_hu.pdf

39 file:///e:/0_uj_struktura/2_oktatas/2.3_gazdasag_teruletf ejlesztes/euh_2018/basic_2014_hu.pdf

40 file:///e:/0_uj_struktura/2_oktatas/2.3_gazdasag_teruletf ejlesztes/euh_2018/basic_2014_hu.pdf

41 file:///e:/0_uj_struktura/2_oktatas/2.3_gazdasag_teruletf ejlesztes/euh_2018/basic_2014_hu.pdf

42 A (területi) tervezés, mint fejlesztési eszköz Megközelítések a tervezés definíciójához 1. Szellemi felkészülés a cselekvésre: célja a jövő formálása; 2. Meghatározza a végrehajtás folyamatát (mikéntjét) is: célok és eszközök szerves egységet alkotnak; 3. Fizikai, gazdasági, társadalmi, szellemi és egyéb tényezők összehangolása egy gazdasági, politikai, technikai célkitűzés valóra váltása céljából (komplex rendszer formálása); A tervezés irányulhat 1. Egy-egy részrendszer (ágazat) jövőjének formálására: pl. különböző iparágak fejlesztése a szocialista időszakban, oktatás vagy egészségügy reformja (ágazati tervezés); 2. Részrendszerek (ágazatok) határain átnyúlóan a területi szerkezet jövőbeli alakítására (területi tervezés);

43 A (területi) tervezés, mint fejlesztési eszköz A területi tervezés irányulhat 1. Hosszú-, közép- és rövidtávú területfejlesztési célok és megvalósításuk eszközrendszerének meghatározására (fejlesztési típusú tervezés transzdiszciplináris tevékenység); 2. A fejlesztési programokban megálmodott jövő térbeli műszakifizikai kereteinek szabályozására, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozására (rendezési típusú tervezés döntően mérnöki tevékenység); A területfejlesztés területi tervezés törvényi szabályozása évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről; évi XCII. törvény (1. módosítás); évi LXXV. törvény (2. módosítás); évi CXCVIII. törvény (3. módosítás); évi CCXVI. törvény (4. módosítás);

44 A fejlesztési típusú tervezés logikája A fejlesztési típusú tervezés területi szintjei 1. Európai Unió: aktuális programozási időszak ( ), de már készületek a következő ciklusra (2020 után); 2. Nemzetállami szint: a föderatív és decentralizált országokkal szemben Magyarországon igen hangsúlyos szereplő; 3. Szubnacionális szintek: utóbbi években túlburjánzott szereplők (régiók, megyék, kistérségek) a települési szint felett; A fejlesztési típusú tervezés kétarcúsága 1. Egy sajátos adottságokkal rendelkező térség számára kínál optimális esetben reális perspektívákat (helyi gyökerek); 2. Igazodnia kell külső vonatkoztatási pontokhoz (ágazati tervdokumentumok, más területi szinteken meghatározott területfejlesztési célok és eszközrendszer);

45 A fejlesztési típusú tervezés logikája Területfejlesztési dokumentumok típusai 1. Területfejlesztési koncepció: egy térség hosszú távú, átfogó fejlesztését megalapozó dokumentum (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció: évi számú ogy. határozatok) ; 2. Területfejlesztési program: a hosszú távú koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely stratégiai és operatív programokra épül (Új Magyarország Fejlesztési Terv: ágazati és regionális operatív programok) ; 3. Rövidtávú akciótervek: konkretizált középtávú fejlesztési programok: operatív programokban megjelölt céloknak megfelelő minőségben és időbeli ütemezésben megvalósítandó pályázati kiírások , , (utóbbi időszak akcióterveinek gyűjteménye az Új Széchenyi Terv);

46 A fejlesztési típusú tervezés szereplői A fejlesztési típusú tervezés eltérő gyakorlatai 1. Tervutasításos rendszer: centralizált, piramidálisan felépülő intézményrendszer, konkrét cselekvési tervek, végrehajtó állampolgárok (merev struktúra, külső szereplők nélkül); 2. Politikai tervezés: decentralizáltabb jogi és intézményi keretek, rugalmasabb tervezés; középpontjában stratégiák: magasabb szinteken koordináció, alsóbb szintek viszonylagos szabadsága a főbb sarokpontok betartása mellett; tervezői bürokrácia mellett független szakértők részvétele a folyamatban; Vertikális és horizontális logika mentén a szereplők (partnerség) 1. Területi szintek szerinti megközelítésben: EU, nemzetállami szint, regionális, megyei, kistérségi és települési szereplők; 2. Szektorális megközelítésben: állami-önkormányzati szervek, érdekképviseleti, munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési, oktatási és kutatási intézmények, civil szervezetek;

47 Nemzeti Fejlesztési Tervek (NSRK) Komplex és stratégiai látásmód I. NFT II. NFT III. NFT I. NFT Hazai forrású fejlesztések ( ) EU forrású fejlesztések II. NFT Hazai forrású fejlesztések III. NFT EU forrású fejlesztések

48 Területpolitika (OTK) A tervezési dokumentumok rendszere ( ) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (országgyűlés) Irányelvek, átfogó célok Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) (kormányzat) EU szakpolitikák, keretstratégia Regionális Operatív Programok (EU + HU) Ágazati Operatív Programok (EU + HU) Hazai finanszírozású fejlesztések (HU)

49 EU tervezési keretek ( ) EU működéséről szerződés: gazdasági, társadalmi és területi kohézió, régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek, legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése; kiemelt figyelem: vidéki térségek, ipari átalakulás térségei, súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiók legészakibb, szigeti, határon átnyúló és hegyvidéki régiók; Kohéziós politika keretei: Európai Parlament és Tanács rendeletei; 1303/2013/EU (közös rendelkezések), 1299/2013/EU (ETE), 1300/2013/EU (KA), 1301/2013/EU (ERFA), 1302/2013/EU (EGTC), 1304/2013/EU (ESzA), 1305/2013/EU (EMVA), 508/2014/EU (ETHA); Fókuszban a kevésbé fejlett tagállamok és régiók, de számos ponton kötöttebbé vált a források felhasználása: EU 2020 tematikus célok + Európai Strukturális és Beruházási (ESB) Alapok erősödő ágazati orientáció Kohéziós politika operatív céljai: abszorpció (források felhasználása határidőn belül), szabályosság (uniós és nemzeti szabályok betartása), eredményesség (célok teljesülése), hatékonyság (eredmények és ráfordítások arányossága);

50 Forrás: Tipold et al (szerk.) 2016

51 A tervezési dokumentumok rendszere ( )

52 OFTK alapvető információk Hosszú távú jövőkép, fejlesztéspolitikai célok és elvek; elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény rendelkezik; Az ágazatokat, szakpolitikákat irányító minisztériumok / államtitkárságok, valamint a megyei önkormányzatok és Budapest által jelzett területi fejlesztési igényeket és elképzeléseket veszi figyelembe, hangolja össze; A Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét adja, megalapozza a közötti uniós források felhasználásra irányuló operatív programok tartalmát, orientálja a hazai fejlesztési célú források felhasználását;

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62 PM alapvető információk EU Bizottság által jóváhagyott Partnerségi Megállapodás: Magyarország legfontosabb kihívásai és fő fejlesztési prioritásai; (2014. I. 1. és XII. 31.) Magyarországra érkező uniós fejlesztési források, az ún. Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESB) hogyan támogatják az EU 2020 stratégiájának céljait miközben integrálják Magyarország Nemzeti Reform Programjának tartalmát és az Európai Tanács országspecifikus üzeneteit is (nemzetállami sajátosságok) Partnerségi Megállapodás szerkezeti és tartalmi elemei az ún. Közös Rendelkezések (Common Provisions Regulation [CPR] /2013 EU rendelet) és a Template and Guidelines on the Content of the Partnership Agreement című, az EU Bizottsága által kiadott tervezési dokumentumokra építve Fejlesztési irányok részletei operatív programokban;

63 PM alapvető információk Nemzeti Stratégiai Referenciakeret helyett Partnerségi Megállapodás, mely szerződésszerűen tartalmazza, hogy az EU 2020 Stratégiában rögzített célok elérése érdekében az adott tagállam a számára allokált fejlesztési forrásokból (1) milyen kihívásokat, fejlesztési igényeket kíván kezelni uniós segítséggel (2) ezekre mekkora forráskeretet különít el... (3) rögzíti a tagállamban található speciális térségek (nagyvárosok, vidékies területek, egyéb funkcionális térségek) fejlesztésének integrált módját (4) jelzi a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség által leginkább érintett társadalmi csoportok és földrajzi területek helyzetének javítása érdekében tervezett lépéseket (5) bemutatja, hogy milyen célok teljesülését várja és vállalja az uniós források felhasználásával az alapok és tematikus célkitűzések tekintetében között a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben nagyobb szerep a pénzügyi eszközöknek, hitelkonstrukcióknak: visszatérítendő támogatás hitelek, garanciák, tőke- és más kockázatviselő eszközök útján;

64 Megerősített területi dimenzió? Hely-alapú (place-based) szemlélet: a térségek lehetőségeire, erőforrásaira alapozva, az ott élők szükségleteihez kapcsolja a beavatkozásokat; Integrált területi megközelítés: térségi és ágazati szakpolitikai törekvések összehangolása, térségi szinten történő integrálása; Közösségvezérelt helyi fejlesztések (community-led local development CLLD): vidékfejlesztésben már elterjedt LEADER kezdeményezésen alapul, kiterjesztése a strukturális alapokra, nemcsak vidéki, hanem városi területek vonatkozásában is; Integrált területi beruházás (ITB: integrated territorial investment ITI): egy területi egység fejlesztéseit előre rögzített forráskeret erejéig több alap és akár több operatív program eltérő prioritási tengelyei finanszírozzák; Városok, mint a kohéziós politika eredményes megvalósításának kulcsszereplői: fenntartható városfejlesztés; Európai területi együttműködések (célkitűzés) keretében új elemként megjelenő makroregionális stratégiák, melyek több országot lefedő makrotérségek helyi, térségi, nemzeti és európai szintű beavatkozásainak koordinációját segítik;

65 Magyarország as uniós forrásfelhasználásának célrendszere; forrás: PM 2014

66 Intézményrendszer Európai Bizottság Magyar Kormány Koordináció Miniszterelnökség Igazoló és Ellenőrző Hatóságok Monitoring Bizottságok Szakpolitika IH KSz NGM NFM EMMI Min. elnökség GINOP IH TOP IH VEKOP IH KEHOP IH IKOP IH EFOP IH RSZTOP IH RSZTOP IH KOP IH NGM Magyar Államkincstár NFM NFM EMMI EMMI Min. eln. Min.eln. Helyi koordinináció: Megyék, MJV-k Pályázók Helyi és megyei önkormányzatok 66