MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Átírás

1 Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 22. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 ISMERETEKET ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (maximum 15 pont) 1. (4 pont) Párosítsa az alábbi filmképeket a megfelelő stílusirányzatokkal! A stílusirányzatokat párosítsa a megfelelő évtizeddel! a) b) c) d) a) neorealizmus 1920-as évek b) német expresszionizmus 1960-as évek c) csehszlovák új hullám 1920-as évek d) szovjet montázsiskola 1940-es évek Helyes válasz: a csehszlovák új hullám 1960-as évek b orosz montázsiskola 1920-as évek c neorealizmus 1940-es évek d német expresszionizmus 1920-as évek 2. (1 pont) Értelmezze a szerialitás (szériaelv) fogalmát! Helyes válasz: az a jelenség, illetve tendencia, mely szerint a médiában megjelenő bármiféle szöveg idővel rendszeresen ismétlődő sorozatszerű formát nyer. írásbeli vizsga / május 22.

3 3. (1 pont) Mit jelent a duális médiarendszer fogalma? Helyes válasz: a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok párhuzamos működése és egymásra hatása. 4. (3 pont) Nevezzen meg legalább három, a médiahatást modellező különböző elméletet! Helyes válasz pl.: injekcióstű-elmélet (direkthatás-elmélet); korlátozott hatások elmélete; napirend-kijelölés elmélete; kultivációs elmélet; használatiérték-modell 5. (3 pont) Soroljon fel legalább három, jellegzetesen eltérő montázstípust! Helyes válasz pl.: lineáris, cselekményszervező montázs; párhuzamos montázs; asszociációs montázs; belső montázs; szeriális montázs 6. (3 pont) Jellemezze legalább két filmes műfaj archetipikus gyökereit, azt az alapélményt, ami a műfajt táplálja! Helyes válasz pl.: A horror és a fantasztikus filmek alapélménye az ősi iszonyatérzés, amely tárgytalan, a mindenségből árad, s a természet erőinek kiszolgáltatott embert mindig is kísérte. A szatírák, vígjátékok, burleszkek, hasraesős komédiák mögött az emberlét örök napos oldala, az ember karikírozó hajlama érzékelhető. A kalandfilmek, westernek, science fictionok világa arra az archetipikus kíváncsiságra, kalandvágyra épül, amely már a homéroszi eposzoknak is központi mozgatója volt. A melodrámák, románcok és erotikus filmek alapélménye a szerelmi élmény és a testi vágy. A bűnfilmek, krimik, thrillerek és gengszterfilmek mögött az emberfaj ősbűnét, a bibliai Káin testvérgyilkosságát a napos oldallal szemben az árnyékosat, a pusztító bírvágyat, együtt élni nem tudást, és agressziót érzékeljük. A LÁTOTT FILMRÉSZLETTEL KAPCSOLATOS SZÖVEGÉRTÉSI FELADAT (maximum 30 pont) 7. (5 pont) a) Mit csinál az ügyvéd, miközben Leni a füléhez hajol, majd elrendezi rajta a takarót? (1 pont) b) Hogyan reagál Leni az ügyvéd következő mondatára: Most ugyan az ágyamhoz köt a betegség.? (1 pont) c) Ki volt a tanúja még Joseph és Max érkezésének az ügyvéden és Lenin kívül? (1 pont) írásbeli vizsga / május 22.

4 d) Hogyan pillantja meg Joseph újra Lenit, miután követi a lányt, akit az ügyvéd kiküldött? (1 pont) e) Változott-e Joseph ruházata a részlet végére ahhoz képest, ahogy belépett az ügyvéd ajtaján? (1 pont) Helyes válasz: a) megpaskolja a lány fenekét; b) mosolyog az ügyvéden; c) a törvényszéki irodafőnök; d) a kitört tükör mögött látja meg a lányt; e) igen, a részlet végén kabátot visel. 8. (3 pont) A részlet alapján ítélje meg, milyen jelentőségű lehet Joseph ügye (jelentéktelen vagy átlagos, netán jelentős)! Legalább két megfigyeléssel indokolja állítását! Helyes válasz: az ügy minden jel szerint jelentős (1 pont), mivel szokatlan időpontban, bejelentés nélkül az otthonában keresik fel az ügyvédet; Joseph K. nevének hallatára az ügyvéd azonnal felfigyel, ugyanebben a pillanatban az ellenpontozó zene is megszólal; Albert Hussler már tud az ügyről, melyet az érdekesebbek közt tart számon; törvényszéki kollégáival már megvitatták a témát; már Joseph érkezése előtt az ügyvédhez érkezett a törvényszék egy magarangú tisztségviselője. A fentiek közül előforduló és minden más további helyes válaszért 1-1, de maximum 2 pont jár. 9. (6 pont) Soroljon fel a) az ügyvéd megjelenésével és viselkedésével, b) Leni helyzetével és viselkedésével, c) a jelenet színterével kapcsolatosan legalább két-két szembetűnő ellentmondást! Helyes válasz pl.: Az ügyvéd a háziköntöse fölött talárt visel; egészségesnek tűnik, noha betegként jellemzik; Leniről nem lehet megállapítani, hogy ápoló vagy szobalány; ellentmondásos a lány kihívó viselkedése Josephfel szemben, miközben az ügyvéddel intim kapcsolatban van. A jelenet színtere bár az ügyvéd lakásának tűnik legalább annyira mutatkozik hivatalnak; az ügyvéd tekintélyes személyiségéhez képest túl nagy a rendetlenség a térszerkezet és a berendezés egyaránt funkciótlan, kaotikus. (Az a,b,c alkérdésekre minden helyes megállapításért 1-1, de maximum 2 pont, összesen tehát 6 pont adható.) 10. (3 pont) Azonosul-e valamelyik szereplő nézőpontjával a kamera? Megállapítását értelmezze! Helyes válasz: Nem azonosul, nincs a részletben egyetlen szubjektív beállítás sem. (1 pont) írásbeli vizsga / május 22.

5 Értelmezés: Mivel a kamera hangsúlyozottan kívülről nézi az eseményeket, távolságot tart, ily módon a filmkészítők mintha szándékosan nehezítenék a beleélést, csökkentik az együttérzést Josephfel mintha ébren akarnák tartani a nézőben a figyelmes tanút. (Minden önálló és helyes értelmező megállapítása esetén 1-1, maximum 2 pontot kap a vizsgázó.) 11. (4 pont) Logikája az álomé. Ez a mondat a film most nem látott elején jelenik meg. Vizsgálja meg, miként érvényesül a látott részlet narrációjában, képi világában az álomlogika, az álomszerűség! Megfigyeléseit legalább négy példával igazolja! Helyes válasz pl.: a helyszín eleve álomszerű, a ház szobái hatalmasak; szűk, sötét folyosók kötik össze a helyiségeket; sok az esetlegesség a térben, nehéz átlátni, váratlanul ablakok, furcsa nyílások, belsőépítészeti elemek bukkannak fel a magasban, a háttérben stb. a tér szinte víziószerű; feltűnőek az aránytalanságok (irreálisan sok az akta, a papír, a gyertya); a vihar, a színpadias fények, villámlások is valószerűtlenné teszik a közeget; az álomszerűséget erősíti a tükrös jelenet: itt végképp átláthatatlanná válik az amúgy is nehezen belátható tér; a cselekményben egymás mellé kerülnek távoli témák, hangulatok (drámaiság és kokettálás, irodai és személyes kapcsolatok a barátnő, a hajdani iskolatárs, a betegeskedő, de amúgy makkegészségesnek tűnő Albert; problémátlan ellentmondások, túlzások jelennek meg a dialógusban, ahogy egy álomban is megjelennének teljes természetességgel: pl. a nagybácsi és Joseph vendégek, az ügyvéd udvariasan bemutatja őket ( régi barátom és az unokaöccse ), de közben betolakodóknak nevezi őket baráti hangján, és azt mondja, ránk törtetek. Minden helyes és indokolt állításra 1-1 pontot, de maximum 4 pontot kap a vizsgázó. 12. (5 pont) Válassza ki az alábbi fogalmak közül azt, amelyik a film cselekményszervezésére és formanyelvi megoldásaira a látott részletben végig jellemző! Indokolja választását a filmrészlet kompozíció- és motívumvilágának legalább négy elemével! szerelemvágy, düh, közömbösség, bizonytalanság, gyűlölet, játék (Helyes válasz: bizonytalanság (1 pont): bizonytalan, hol vagyunk egyáltalában. Látszólag az ügyvéd lakásában, ám ez a tér túlságosan nagy, lakáshoz képest nem egyértelmű funkciójú helyiségekből áll, olykor sokkal inkább emlékeztet valamiféle hivatal helyiségeire; a tér átláthatatlan, ezt az érzetet csak felerősíti, hogy a kamera gyakran változó, olykor szokatlan nézőpontokból mutatja a teret; a bizonytalanságérzetet erősítik a sötétbe vesző terek; az sem egyértelmű, hogy honnan jön a fény: látszólag a számtalan gyertya világítja meg a tereket, de a fény karaktere másmilyen; a bizonytalanság érzetét növeli a szereplők egymáshoz viszonyított helyzetének állandóan változó jellege, a folyamatos átrendeződés; írásbeli vizsga / május 22.

6 Joseph K. metakommunikációja elsősorban állandó maga mögé nézegetése úgyszintén a bizonytalanság ezúttal a főhős személyiségének kifejeződése; a férfi megkettőződése a tükörben; a kontraszt Joseph és az összes többi szereplő határozottsága között; úgyszintén a bizonytalanság érzetét erősítik az ellentmondónak tűnő cselekménymotívumok: Joseph ügye miatt jöttek, ami annyira fontos, hogy mindenki hallott róla törvényszéki körökben, Joseph mégis Lenit követi; magáról az Ügyről semmit nem tudunk meg; nem egyértelmű Leni szerepe, bizonytalan a státusza (talán nem is hús-vér figura, hanem álom-alak) és a szándéka sem egyértelmű Josephfel kapcsolatban A fentiek bármelyike vagy más, a bizonytalanságot kifejező jelezés további 1-1, de maximum 4 ponttal értékelhető) 13. (4 pont) Filmes stílustörténeti ismeretei alapján az alábbiak közül kiválasztva nevezze meg azt a rendezőt, akinek szemlélete, filmes godolkodásmódja felismerhető a részletben! Legalább három érvvel indokolja választását! Szergej Mihajlovics Eizenstein; Luchino Visconti; Jean-Luc Godard; Orson Welles; Fritz Lang Helyes válasz: Orson Welles (1 pont), mert a kompozíciót meghatározzák a tér mélységére komponált, gyakran nagylátószögű optika használatát igényló, erős fényárnyék hatásokkal, dinamikus kameramozgásokkal és hatásos gépállásokkal operáló beállítások a filmes eszközök komplex, szintézist teremtő használata. Az ügyvéd figuráját pedig maga Orson Welles alakítja, ahogy az Aranypolgár főszerepét is magára osztotta a rendező. (Minden helyes észrevétel 1-1, maximum 3 pont.) MÉDIA MINIESSZÉ (maximum 15 pont) 14. Írjon rövid esszét Ki terjeszti a madárinfleunzát? címmel a média napirendkijelölő szerepéről! a) Dolgozatában előbb jelölje meg az esszé címéből következő problémá(ka)t (3 pont)! b) Felhasználva a mellékelt képet és sajtóhíradások címeit mutassa be, milyen lehetőségeket biztosítanak a témából képezhető narratívák a média számára! (4 pont)! c) Érveljen a képaláírásban olvasható állítás mellett vagy ellene (2 pont)! További 2 pont szerezhető a témához kapcsolt önálló szempont, megfigyelés felvetésével. Az esszé arányos tartalmi-logikai-nyelvi megszerkesztettsége, az érveléstechnika helyes alkalmazása 4 pontot ér. írásbeli vizsga / május 22.

7 A madárinfluenzát elsősorban a média terjeszti Rácz Jenő egészségügyi miniszter szervezetének sikerült ellenanyagot termelnie; Feszültség az állattetempiacon; Pánik Magyarországon; Emberölés is lehet a madárinfluenzás tetem eltüntetése?; Nincs madárinfluenza Borsodban; Rendőrök nyomoznak majd a járvány terjesztői ellen; Összeírják a szárnyas állatokat; Zöld kommandó; Madárinfluenza-gyakorlat Baranyában; Elmarad a budapesti madárkiállítás; Ürülékmintákat vesznek a hazai madaraktól;tyúktetemek Rétszilasnál; Magyar hattyút vizsgálnak Horvátországban; Járványszimuláció; Magyarország felkészült a védekezésre; Szigorú ellenőrzés a határon; Ingyen lesz az oltás; Karantén a szegedi vadasparkban; Gázzal tesztelték a tyúkokat Helyes válasz: Ismeret (maximum 9 pont) a) Az esszében tárgyalandó probléma ezt fel kell ismernie a vizsgázónak, hogy a média elsősorban abban befolyásolja a közönséget, hogy miről alkosson képzeteket, mi foglalkoztassa, nem pedig abban, hogy a napirendre kerülő kérdésekről miképpen vélekedjen, másfelől az, hogy az adott probléma súlyának a megítélése a médiafigyelem hatására nagy mértékben megváltozhat (3 pont). b) További 2 pontot kaphat a válaszadó, ha a szóban forgó probléma kapcsán felismeri és példákkal is megvilágítja, hogy a madárinfluenza-veszély esetében a média számára nagyon hatásosan feldolgozható narratíváról van szó (pl. milliós nagyságrendű áldozattal fenyegető járványveszély; szerencsétlen, védtelen állatok pusztítása; egyetlen fertőzött állat a veszély könnyedén ikonizálható; a tudomány tehetetlensége vagy éppen szenzációs felfedezések). Újabb 2 pontot pedig akkor, ha a szóban forgó probléma kapcsán felismeri és példákkal is megvilágítja, hogy a madárinfluenza-veszély esetében a média őrkutyaként is funkcionál (pl. feltárja, ha netán a hivatalos szervek eltussolnák a gyanús ügyeket). c) 1-1 pontot kap a válaszadó, ha érvényes állításokkal érvel amellett, hogy a madárinfluenzát elsősorban a média terjeszti. (Hiszen a kór jelentéktelen kockázatot jelent az emberekre, a pánikot elsősorban a média túlreagálása okozza, a sajtó felelőssége írásbeli vizsga / május 22.

8 rendkívüli). Másfelől érvel amellett, hogy ez az állítás éppen azért lehet hamis, mert a média a madárinfluenza-tematika napirendre tűzésével ténylegesen hozzájárul a járványveszély csökkentéséhez (pl. tudatosítja az emberekben, mit ne tegyenek, nyomást gyakorol a döntéshozókra). A helyesen felépített esszészerkezetre (állítás, megfigyelések, ismeretek alapján történő érvelés-bizonyítás, konklúzió) 4 pont adható. Az önálló megfigyelések felvetése és azok minősége további 2 ponttal értékelendő. írásbeli vizsga / május 22.