Magyarországi natúrparkok szakmai összefoglaló
|
|
- Sára Barna
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarországi natúrparkok szakmai összefoglaló Natúrpark neve Kapos-hegyháti Natúrpark Címbirtokos szervezet neve Kapos-hegyháti Natúrpark Egyesület A cím elnyerésének dátuma szeptember 14. Natúrparki települések neve Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Kalaznó, Kisvejke, Kurd, Lengyel, Mágocs, Mekényes, Mucsi, Nagyhajmás és Závod ,4 Natúrparki települések száma Natúrpark területe (km 2 ) A natúrpark természeti környezetének leírása (természeti és táji adottságok, talajtan, vízrajz, növénytan, állattan, éghajlat) max. 5 oldal A natúrpark területe közép- és kistáji szinten átmenetet képez a hivatalos tájbeosztás elnevezéseivel élve Külső-Somogy, a Tolnai-Hegyhát és a Völgység között. Más megközelítésben tájföldrajzi szempontból a terület egységét egyrészt a Kapos folyó teremti meg, amely a natúrpark északi településsorát (Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Dúzs és Hőgyész) fűzi fel. Másrészt a natúrpark arra a Kapos és Hábipatak közötti, erdő fedte dombsorra szerveződik, amelyre az északi (ld. korábban) és déli településsor (Mágocs, Nagyhajmás, Mekényes, Lengyel és Mucsi) falvainak és városainak közigazgatási területei futnak fel. 1
2 Ilyen átmeneti jellegű tájak esetében kiemelten fontos szerepe van a népi tájneveknek, a tájban élők identitásának. A hivatalos tájföldrajzi besorolás a natúrparki térségre vonatkozóan nem áll teljes összhangban a népi tájnevekkel, illetve az itt élők táji tudatával, identitásával. Az északi és déli településsor falvaiban és a Mágocson élők Dombóvár, Mucsi, Kisvejke és Závod kivételével egyaránt hegyháti identitással rendelkeznek. A Hegyhát Baranya megye északi és Tolna megye déli részén, a Mecsek hegység északi előterében, a Zselicség és a Völgység között fekvő, északon a Kapos völgyéig húzódó, erősen tagolt, erdős dombvidék. A térség települései közül a Mucsin, Kisvejkén és Závodon élőknek völgységi identitása van. A natúrparki térség terület nagyobb részét a pleisztocénban keletkezett lösz és löszös üledékek borítják. Ezeknek a képződményeknek a vastagsága Dél-Külső-Somogyban 5-20 m, az Észak-Zselicben 5-10 m, a Hegyháton m, a Völgységben m között változik. Döbrököz, Kurd, Csibrák, Dúzs, Mucsi és Mekényes közigazgatási területén a lösz alól kisebb foltokban tavi eredetű agyagos üledék bukkan a felszínre, amely a későmiocén korban, a Pannon-tóban rakódtak le. A kőzet földtani alapszelvényként nyilvántartott típusfeltárása Kurdnál található. A lösz alól kisebb foltokban a Pannon-tóban lerakódott homokos üledék bukkannak a felszínre, mind a dombsor Kaposra néző északi oldalán, mind délen (pl. a Méhészpatak völgyében Mágocsnál). A mély eróziós löszvölgyek alján helyenként a pannon időszaki homokkő is felszínre bukkan. A Kapos-völgyben a folyó a holocén kor során nagy vastagságban iszapos és agyagos üledékeket halmozott fel. A mellékpatakok által a völgytalpon kialakított hordalékkúpok közötti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken a folyószabályozás előtt jelentős tőzegképződés zajlott. A tőzeg cm vastagságban a mellékvölgyekben is előfordul, ahol kialakulásukhoz a patakok felduzzasztása is hozzájárult. A tőzeget sok helyen bányászták, amelyre a kisebb-nagyobb bányagödrök utalnak. 2
3 Foltokban folyóvízi eredetű homokkal találkozhatunk a Kapos folyó völgyében Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Dúzs és Hőgyész közigazgatási területén. Dél-Külső-Somogyban méter átlagos magasságú, viszonylag sík löszhátak jellemzők. A Kapos-völgy irányában enyhén lejtő hátak között ÉÉNy-DDK-i irányban, egymással párhuzamosan lefutó, tágas, lapos eróziós völgyek (Perekaciárok, Kis-Konda-patak völgye) húzódnak, amelyek a Kapos völgyébe hegyesszögben torkollanak be. A Ny-K-i irányban húzódó, majd ÉK-DNy-i irányra váltó Kapos-völgy síksági jellegű területe élesen választja el egymástól a völgyhöz méteres peremmel kapcsolódó dél-külső-somogyi, illetve a merészebb formákat mutató hegyháti területeket. A széles, lapos völgytalp folyóvízi üledékekkel borított mély fekvésű részei a folyószabályozásokat megelőzően időszakosan vízzel borított, mocsaras területek voltak. A sík felszínek egyhangúságát csak helyenként törik meg az 5-6 méter magasra kiemelkedő teraszszigetek. A natúrpark Hegyháthoz tartozó részeit méter átlagmagasságú lapos tetejű löszhátak és a közöttük húzódó, viszonylag mély ( m) eróziós völgyek jellemezik. A hátak É-D-i irányban gyengén, ÉNy-DK-i irányban pedig erősebben lejtenek. A völgyek erősen aszimmetrikusak: D-re néző lejtőik lankásabbak (5-7 ), míg É-ra meredek ( os) lejtők tekintenek. A Kapos-völgyre néző oldalaikat méter relatív magasságú, meredek ( os) letörések jellemzik. Itt emelkedik a natúrparki térség legmagasabb pontja, a Mucsi határához tartozó Papdi-hegy (286 m). A löszhátak felszínét eróziós völgyek és árkok, illetve deráziós völgyek, továbbá a lösz sajátos lepusztulásformái (löszmélyút, lösszszurdik, löszszakadék stb.) teszik változatossá. A mély eróziós löszvölgyek alján helyenként a felszínre bukkanó homokkövön függőleges falak alkotta szurdokszerű völgyszakaszok alakultak ki (pl. Kurd Iván-árok és Csigás-völgy). A Hegyhátat és a Völgységet a földrajzos szakemberek domborzati alapon különítik el: előbbit a széles hegyhátak és a közöttük húzódó szűkebb völgyek jellemzik, míg a Völgységre a széles völgyek rendszere jellemző. 3
4 A területet egykoron erdő és erdős-sztyepp jellegű vegetáció jellemezte, így a talajtakaróban a barna erdőtalajok uralkodnak. A művelés alá vont erdőtalajokban az utóbbi évszázadokban a mezőségi jellegű talajfolyamatok váltak uralkodóvá. A talajképző tényezők közül jelentős az éghajlat szerepe is: a csapadék csökkenésével K-felé a Raman-féle barna erdőtalajt csernozjom barna erdőtalaj váltja fel, míg a K-i peremi területeken már a mészlepedékes csernozjom is megjelenik. A löszös talajképző kőzeten kialakult talajokat kedvező mechanikai összetétel (löszfrakció 50-70%-os részesedése), nagyfokú porozitás, kitűnő vízáteresztő képesség, morzsalékos szerkezet, magas szénsavas mésztartalom (15-35%) és kedvező agyagásványos összetétel jellemzi. Mindezek következménye a térség talajainak kiváló termékenysége: a szántók átlagos aranykorona értéke Dombóvár térségében 31,7 AK/ha. A felszíni vizek tekintetében a natúrparki térség nagyobb része a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyó közepes vízhozama Dombóvárnál 4,4 m 3 /s, Kurdnál 5,1 m 3 /s. A folyót a XIX. század második felében kezdődött folyószabályozási munkálatok során jórészt mesterséges mederbe terelték. A Kapos legnagyobb mellékvízfolyásai az északi, külső-somogyi oldalon a Perekaciárok vízfolyása, a Kis-Konda-patak, a Szarvasdi-árok vízfolyása és a Gyulaji-árok vízfolyása, melyek közepes vízhozama 1-3 m 3 /s között változik. A Kaposba délről érkező, a folyóvölgy ártéri részein erősen szabályozott mellékvízfolyások, így a Sárádi-patak, a Baranya-csatorna és a Hábi-csatorna a Mecsek északi oldaláról lefolyó vizeket vezetik le a Kaposba. A Hegyhát és a Völgység dombjairól a Kapos felé csak rövidebb vízfolyások tartanak, így Dúzsnál a Dúzsi-árok vízfolyása, Csibráknál a Templom-völgyi-árok vízfolyása. A natúrparki térség önálló vízfolyása a Méhész-patak, amely Lengyel belterületén ered és Mekényes, Nagyhajmás és Mágocs közigazgatási területét K-Ny-irányban átszelve folyik bele a Kaposba. A Méhészpatak völgyével párhuzamosan, a natúrparki térség D-i részén, részben már azon kívül folyik a Hábi-patak, ami Lengyelnél ered és Dombóvárnál folyik be a Kaposba. 4
5 A natúrparki térség keleti részéről ÉK-i irányban a Donáti-patak, DK-i irányban a Mucsi-Hidas-patak vezeti le a vizeket. Utóbbi jelentősebb mellékvízfolyásai a Papdiárok vízfolyása, a Kőris-völgy vízfolyása, a Závodi-patak és a Kisvejkei-patak. A natúrparki térség természetes eredetű állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a vízfolyások felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredetű halastavakat hoztak létre. A külső-somogyi részek nagyobb mesterséges vízfelületei Dombóvárnál a Bontovai (Perekaci)-tó és a Kiskondai-halastavak, Döbrököznél a Szári-tó. Több halastó létesült a Méhész-patakon is, melyek közül a legnagyobb a Béka-tó kettős vízfelülete Mágocsnál. Kisebb, de az érintett településeken fontos szerepet betöltő halastavak vannak a Donáti-patakon Hőgyésznél és a Mucsi-Hidas-patakon Mucsinál. A térség felszín alatti vizekben szegény. A talajvíz felső szintje a csapadék- és a domborzati viszonyok által meghatározva a löszplatókon 8-10 méter, a lejtőkön 4-8 méter, a völgytalpakon 2-4 méter mélyen húzódik. A folyószabályozásokat megelőzően a Kapos-völgy mély fekvésű részei a magas talajvízszint következtében időszakosan vízzel borított, mocsaras területek voltak. Ezeken a részeken kora tavasszal ma is gyakran hosszan megmarad a talajvíz, kedvező életfeltételeket biztosítva a vízimadarak számára. A rétegvizek a felső-pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. Az ivóvízellátás szempontjából fontos vízadó rétegek m között helyezkednek el. Jellemzőjük a magas vastartalom és nagy keménység, ami természetes okokkal, a terület kőzettani felépítésével magyarázható. A középső-triász dolomitrétegekben feltárt 54 -os nátrium-hidrogénkarbonátos hévízre települt Dombóvár közigazgatási területén a gunarasi gyógyfürdő. Hőgyész közigazgatási területén, Csicsó-pusztán 54 -os sós termálvíz került feltárásra. A natúrparki térség a növénytakaró klímazonális alapú beosztása szerint a gyertyános tölgyesek övébe tartozik. A terület természetes növényzetének legfontosabb jellegzetessége az illír és pannon flóra közötti átmenetiség. A balkáni jellegű flóraelemek legnagyobb számban a déli 5
6 országhatár közelében fordulnak elő, kisebb számban azonban még a natúrparki térségben is megjelennek. Magyarország növényföldrajzi beosztása szerint a natúrparki térség az Illír flóratartomány (Illyricum) Előillír flóravidékéhez (Praeillyricum) tartozik. A Kapostól É-ra fekvő területek a Külső-Somogy flórajárás (Kaposense), a D-i a Mecsek flórajárás (Sopianicum) része. A természetes növénytakarót különböző erdőtársulások jellemezték. Az alacsonyabb dombsági területeken az cseres-tölgyesek voltak jellemzőek, melyeket a kevésbé élénk domborzatú külső-somogyi részeken csaknem teljesen kiirtottak. Helyüket mezőgazdasági területek, döntően szántók foglalták el. Az agrársivatag egyhangúságát csak a vízfolyások völgyeinek vízparti ligetei szakítják meg, legszebben a Kis-Konda-patak völgyében. A legmagasabb dombsági térszíneken illír jellegű gyertyános-kocsánytalan tölgyesek tenyésztek. E társulásokban a gyertyán helyett több helyen az illír hatás jeleként az ezüst hárs jelenik meg. Kurd és Lengyel térségében elsősorban a hűvösebb, északias kitettségű domboldalakon bükkösök is előfordulnak. A magasabb dombsági részek erdőtársulásainak helyét ma már részben kultúrerdők foglalják el, de szerencsére a természetszerű erdőállományok területi kiterjedése is jelentős. A meredek völgyoldalakon szurdokerdők tenyésznek, aljnövényzetükben a hűvös mikroklímának köszönhetően helyenként hegyvidéki növényritkaságokkal. A Kapos-völgyben a vízfolyások menti puhafás, fűz-nyár ligeterdőket a magasabb térszíneken keményfás, tölgy-kőris-szil ligeterdők váltották fel, a kisebb patakok mentén égerligetek fordultak elő. A természetközeli állományok területi kiterjedése ezen élőhelyek esetében is erősen lecsökkent, és helyüket döntően rétek és legelők, valamint erdészeti ültetvények (nagyobbrészt nemesnyarasok) foglalták el. A Kapos völgyének tőzeges területein az elmúlt években új tájhasználati formaként, s egyben tájkarakter elemként jelentek meg az energiafüzesek. 6
7 A natúrparki térség erdeinek sajátos karaktert biztosítanak az illír flóraelemek. Az illír jellegű erdők lombkoronaszintjének sajátos eleme az ezüsthárs (Tilia tomentosa). A cserje- és lágyszárú szinten számos természetvédelmi oltalom alatt álló ritkaság fordul elő. A cserjeszint jellemző növényfajai a helyenként tömegesen előforduló szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), a jóval ritkább lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) és a jerikói lonc (Lonicera caprifolium). A lágyszárú fajok között sokfelé előfordul a szártalan kankalin (Primula vulgaris) és a pirítógyökér (Tamus communis), további jellemző fajai az illatos hunyor (Helleborus odorus), a nemes májvirág (Anemone hepatica), a tarka lednek (Lathyrus venetus) és a kispárlófű (Aremonia agrimonioides). Az erdők cserje- és lágyszárú szintje az erős nagyvadállomány miatt nagy területeken elszegényedett, degradálódott. A növénytani értékeit megőrző erdőállományok ma a Natura 2000 hálózat részeként közösségi védelem alatt állnak. E Natura 2000 területek közösségi jelentőségű élőhelyei a pannon cseres-tölgyesek (91M0), az illír gyertyános-tölgyesek (Erythronion-Carpinion) (91L0) és az illír bükk (Fagus sylvatica)-erdők (Aremonio- Fagion) (91K0) voltak. Ritka, értékes növényfajokat rejtenek a Hegyhát és a Völgység térségében helyenként előforduló, gyakran másodlagos jellegű löszgyepek. Egyik többfelé előforduló védett növényritkaságuk a tavaszi hérics (Adonis vernalis), amelynek Hőgyész (Csicsópuszta), Mucsi és Lengyel környékén ismertek előfordulásai. További jellemző ritka, védett növényfajaik a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a tarka nőszirom (Iris variegata), a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria), a méregölő sisakvirág (Aconitum anthora), a pusztai meténg (Vinca herbacea), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), a fekete és a leánykökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans és P. grandis), a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) és a törpe mandula (Prunus tenella). A natúrparki térség állatvilágának legfontosabb jellegzetessége a növényzethez hasonlóan az illír és pannon fauna közötti átmenetiség. 7
8 A természetközeli élőhelyek kis területi kiterjedése miatt az eredeti állatvilág faj- és egyedszáma erősen lecsökkent. Különösen igaz ez a nagyobbrészt szántóföldi művelés alatt álló Külső-Somogy területére. Kisebb-nagyobb természetszerű vizes és füves élőhelyek találhatók a Kapos völgyében, nagyobb kiterjedésű, összefüggő természetszerű erdei élőhelyek a Hegyhát térségében, melyek állatvilága a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló részekhez képest gazdagabb. Az intenzív vadgazdálkodással is összefüggésben igen gazdag a natúrparki térség erdeinek nagyvadállománya: egyaránt jelentős számban él a gímszarvas (Cervus elaphus), az európai dámszarvas (Dama dama), az európai őz (Capreolus capreolus) és a vaddisznó (Sus scrofa). A Hegyhát idős, korhadó fákban bővelkedő erdei kedvező élőhelyet biztosítanak a rovarvilág számára. Szerencsére még gyakran találkozhatunk nagy hőscincérrel (Cerambyx cerdo), nagy szarvasbogárral (Lucanus cervus) és orrszarvúbogárral (Oryctes nasicornis). A nagy hőscincér és a nagy szarvasbogár a natúrparki térség Natura es területei kijelölésének is alapjául szolgált. A natúrparki térség bővelkedik vizes élőhelyekben, aminek köszönhetően a kétéltűek és a hüllők nagy faj- és egyedszámban képviseltetik magukat. Rendszeres kutatási eredmények Dombóvár térségére állnak rendelkezésre, ahol a kétéltűfauna 16 hazai képviselőjéből 11 faj előfordulása bizonyított. A nagy egyedszámban előforduló kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), vöröshasú unka (Bombina bombina), kis tavibéka (Pelophylax lessonae) és tavi béka (Pelophylax rudibondus) mellett előfordul a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), valamint a pettyes gőte (Triturus vulgaris vagy Lissotriton vulgaris) és a tarajos gőte (Triturus cristatus) is. A hüllő közül jelentős a vízisikló (Natrix natrix), a kockás sikló (Natrix tessellata), az erdei sikló (Zamenis longissimus), a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a fürge gyík (Lacerta agilis) állománya, és bizonyított a lábatlan gyík vagy törékeny kuszma (Anguis fragilis) és a rézsikló (Coronella austriaca) jelenléte is. A hegyvidéki jellegű sárgahasú unka (Bombina variegata) a Hegyhát hűvös szurdokerdeiben él. 8
9 E fajok közül kiemelkedő fontosságú a vöröshasú unka előfordulása, mivel közösségi jelentőségű fajként e ritka, védett kétéltű is alapjául szolgált a Natura 2000-es területek kijelölésének. A madárvilágra vonatkozóan a natúrparki térségen belül Dombóvár és környékére részletes kutatási adatok állnak rendelkezésre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Dombóvári Helyi Csoportja Nagy Sándor helyi ornitológus vezetésével a térségben 1980 óta folytat madárgyűrűzést és vonuláskutatást. Az azóta megfigyelt fajok száma 206, amelyek közül 91 faj költését sikerült bizonyítani. A megfigyelt madárfajok 75%-a a palearktikus, az európai, a holarktikus és az európai-turkesztáni faunakörbe tartozik. A térség madárvilágának legértékesebb tagjai a fokozottan védett madárfajok, amelyek közül Dombóvár térségében 13 faj költése bizonyított. A natúrpark többi területére vonatkozóan csak korlátozottak a megfigyelések. Dúzs közigazgatási területén a hegyháti háborítatlan erdőkben a megfigyelések szerint rendszeresen fészkel a békászó sas (Aquila pomarina). Ornitológiai érdekesség, hogy a térségben az elmúlt időszakban többször is megfigyelték a törpesas (Hieraaetus pennatus) kóborló példányait. A natúrparki térség nagy kiterjedésű halastavai és a Kapos-völgy vizenyős rétjei a ritka, védett madárfajok kiemelten a fokozottan védett rétisas (Haliaeetus albicilla) és fekete gólya (Ciconia nigra) táplálkozó területeként is fontosak. A hazánkban ritka, védett emlősfajok közül a natúrparki térségben bizonyítottan él a vidra (Lutra lutra), a vadmacska (Felis silvestris), a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nyuszt (Martes martes), a nagy pele (Glis glis) és a mogyorós pele (Muscardinus avellanarius). A közönséges ürge (Spermophilus citellus) előfordulása a natúrpark előkészítése keretében vált bizonyítottá a kalaznói löszgyepek területén. Épített örökség, kultúrtörténeti emlékek (max. 3 oldal) 9
10 A natúrparki térség épületállományának nagyobb részét a lakóházak és gazdasági épületek alkotják. Ezek közül kiemelkednek az 1710-es évek végétől érkező német betelepülők által épített, sajátos stílust képviselő épületek. Az ebben az időszakban épült fachwerk szerkezetű lakházak közül ma már csak egy áll, amit a Lengyelen elbontott utolsó ilyen jellegű lakóház eredeti faszerkezetét felhasználva, minden apró részletet korabeli példák alapján rekonstruálva ban építettek újra Závodon. A fő homlokzatra beépített mellszorító gerenda vésett felirata tartalmazza az építés évszámát is: Eredeti fachwerk szerkezetű gazdasági épület található Mucsiban is. A németséghez kötődő lakóépületek a XIX. és XX. század fordulója és a II. világháború között jellemzően szinte teljes mértékben kicserélődtek. Ez időszakban a jórészt németek lakta, virágzó, önellátó települések lakóépületei hosszú, oszlopos tornáccal, sok lakószobával, utcai díszítésükben polgári lakások jegyeit hordozva, igényes műszaki megoldások alkalmazásával épültek. Az itteni lakosok életében kiemelkedő fontosságú gazdasági épületek jó arányú homlokzatképzéssel készültek, téglaarchitektúrájuk gazdagon díszített. E fejlődési folyamatban a német lakosság II. világháború követő kitelepítése és az újonnan érkezők beköltözése jelentős törést okozott. A XX. század második felének pénztelensége szerencsés módon több helyen kevéssé bontotta meg az épületek egységét, a hagyományos utcaképet. A natúrparki térség városias jellegű településén, Dombóváron néhány polgári jellegű lakóház például a műemléki védelem alatt álló Pál-ház képvisel épített örökségi értéket. A natúrparki térség épített örökségének fontos elemét képezik a kastélyok, kúriák, és a hozzájuk kapcsolódó uradalmi gazdasági épületek. A térség települései közül kiemelkedik Hőgyész, ahol két kastély és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a település karakterének és épített örökségének meghatározó elemei. A Mercy Apponyi-kastélyt között építtette Claude Florimond de Mercy gróf. Az épületet között az új birtokos, gróf Apponyi Antal György 10
11 jelentős mértékben átépíttette ben Ybl Miklós vezetésével újították fel. Építészettörténeti jelentősége miatt 1958-ban műemléki védettséget kapott. A kastélyban sokáig nevelőotthon működött, később kastélyszállóként hasznosították. Az épületet 2002-ben felújították, fedett fürdővel bővítették. A település másik kiemelkedő szépségű épülete a Lichtenstein-kastély, amelyet az 1720-as években szintén Claude Florimond de Mercy gróf építtetett. Később több mint 150 évig az Apponyi-család birtokolta, majd házasság révén szállt a Liechtensein családra. A Mercy grófok idejében uradalmi tisztviselő-épület, majd prefektusi ház volt, az Apponyiak korában a kancellária épületeként, később tiszttartói lakásként és irodaként hasznosították. Ez időben itt kapott helyett az uradalom archívuma is ben alakíttatta át lakóhelyévé Liechtenstein Alfréd, amikor átvette a hőgyészi birtokot. Ekkor kapták a homlokzatok neobarokk formájukat, s ez időben kapta helyben ma is használt nevét: hercegi kastély. A kastélyban a II. világháború végéig lakott a hercegi család. Az állomosítás után egy ideig az állami gazdaság irodaházaként használták, a 2000-es évek elején kastélyszállóként működött. Jelenleg új funkcióját keresik a tulajdonosok. Az épület műemléki védelem alatt áll. Már az 1773-as adásvételi szerződés is kitér a kastélyhoz tartozó hatalmas majorsági épületekre. Ezek közül kiemelkedik a település Ny-i részén álló hatalmas magtár. A háromszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős, hármas tömegű épület tömegében és több részletében még őrzi az eredeti építészeti stílusjegyeket, így műemléki védelem alatt áll. Több ma is álló majorsági épületet már erősen átalakítottak. A major mellett számos más uradalmi épület is áll még a község területén. Ilyen például a volt községháza XIX. század elejéről származó épülete, a hercegi kastély melletti intézői ház, a majorral szembeni volt mosoda, valamint az Arany János utcában álló négy alápincézett épület. Lengyel településen az Apponyi család alakította ki uradalmi központját, miután Apponyi Antal 1790-ben (más források szerint 1805-ben) az Amadé családtól megveszik itteni birtokaikat. 11
12 Apponyi Antal 1810-ben Vedres József tervei alapján svájci mintára új tehenészetet építtetett. Az istállók a földszinten kaptak helyet, az alkalmazottak az emeleten alakítottak ki lakásokat. A népies nevén svájceráj -nak, hivatalosan Apponyi Józsefné neve alapján Terézmajornak nevezett területen álló épületegyüttes különleges agrártörténeti emlékünk, jelenlegi rossz állagában és részben átalakított formájában is. Apponyi Antal egy kisebb kastélyt építtetett a településen, amelyben jelenleg a postahivatal és óvoda kap helyet. Az impozáns méretű Apponyi-kastély ben építtette gróf Apponyi József. A kastély klasszicista formáira csak az egyik megmaradt melléképület alapján lehet következtetni. A kastélyt 1878 körül Apponyi Sándor historizáló stílusban átépíttette. Az épületben azonban hamarosan tűz ütött ki, tetőzete leégett. Az újabb szükséges átépítés Fellner Sándor tervei alapján végezték el 1906-ban. A kastély külső megjelenését tekintve nagyjából ebben a formában vészelte át a viszontagságos XX. századot. Apponyi Sándor halála után özvegye az uradalmat és a kastélyt értékes berendezésével együtt a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. Az özvegy halálával a kastélyt kiürítették, és évekig üresen állt, időnként raktárnak használták ben a kitelepítésre ítélt németek gyűjtőtábora volt. Ma műemléki védelem alatt áll. Az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakiskolának ad otthont. A ma is álló gazdasági épületek közül Apponyi József idejében épült a borpincészet ma Apponyi-pincészet épületegyüttese is. A natúrparki térség kastélyai között építészettörténeti szempontból kisebb jelentőségű Csibrákon a Jeszenszky-kastély. A ma is látható saroktornyos, középrizalitos épületet egy korábban itt álló ház bővítésével Jeszenszky Miklós ban építette fel, miután a nyitrai eredetű család 1702-ben megszerezte az Amadéktól Csibrákpusztát és Murgát, a XIX. század elején pedig házasságok révén nagy területeket szereztek a Gindly uradalomból. A több elemében átalakított, rossz állagú épületet ma részben kultúrházként, részben lakásként hasznosítják. Az egykori 12
13 uradalmi épületek közül a klasszicista stílusú intézői ház részben átalakított épületében később általános iskola működött, ma romos állagú. A natúrparki térség épített örökségében kiemelt szerepet kapnak a szakrális jellegű épületek, építmények. A templomok, kápolnák, valamint a kisebb léptékű kálváriák, utcai kápolnák, feszületek és szentek szobrai nem csak az itteni városok, falvak vallásos lakóinak életében töltenek be fontos szerepet, hanem a települések karakterének is meghatározói. A római katolikus templomok nagyobbrészt az 1720-as évektől kezdődően épültek fel, kezdetben barokk, később klasszicista stílusban: Dombóvár (1725), Kurd ( ), Závod ( ), Mucsi (1781), Hőgyész (1799), Mágocs ( ), Kisvejke (1826; újjáépítve: 1902), Dúzs (1828), Nagyhajmás (1846) és Lengyel ( ). A térség lakosságának életében búcsújáró helyként különleges szerepet tölt be a Csicsói kápolna és Szentkút. A hagyomány szerint a Hőgyész közigazgatási területéhez tartozó Csicsó-puszta szent forrását már a török hódoltság előtt is remeték őrizték. A helyi hagyomány szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén forrás fakadt. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetve a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. A mai is álló kápolna építtetését 1731-ben Mercy Antal kezdte el. Itt helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amelynek eredetijét a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. A búcsújáró helyet magyar és német zarándokok egyaránt látogatták, igaz eltérő időpontban. Egy XVIII. századi feljegyzés szerint a csodás gyógyulásokat a magyarok a szent forrás (német nevén Bründl) vizéhez, míg a németek a kegyképhez kötötték. A kápolnát és a forrásházat Hőgyész Község Önkormányzata és a Hőgyészi Értékőrző Egyesület közösen újíttatta fel. A natúrparki térség másik búcsújáró temploma a Mucsi közigazgatási területén lévő Papdi kápolna. A török időkben elnéptelenedett Alsópapd templomát az 1720-as évektől betelepülő németek gyakran keresték fel. Ekkortól alakul ki a németség 13
14 körében a hely tisztelete ban kápolnát építettek a templomrom helyén, amelyet rossz állaga miatt 1930-ban lebontottak. A ma is álló kápolnát 1931-ben szentelték fel Mária tiszteletére. A kápolna előtt 1919-ben állították fel a jó Pásztor-szobát. Búcsúnapja Kisboldogasszony (szeptember 8.), de Pünkösdkor és más Máriaünnepeken is tartanak istentiszteletet a zarándokoknak. A kápolna a Pécsi Egyházmegye vagyonkezelésében áll. Térségi szintű búcsújáró hely a Dombóvár közigazgatási területén lévő Szőlőhegyi kápolna és a mellette fakadó Szt. Anna-forrás. A Szt. Anna oltalmába ajánlott jelenlegi kápolnát 1870-ben építették, majd 1912-ben bővítették. A forrásvíznek gyógyító hatást tulajdonítanak. Környezetét 1998-tól kezdődően folyamatosan, több lépcsőben megújították, s szépen és példásan rendben tartják a felújításban segédkező helyi családok. A katolikus egyházhoz kötődő épületek között említést érdemel a Mucsi plébánia impozáns méretű épülete is, amelyet az idetelepült németek számára építette fel 1745-ben Mercy Antal. A rossz állagú épület felújításra szorul. A különleges belső térelosztású épület új funkciójával például bemutatóhelyként natúrparki célokat is szolgálhat. Kevésbé maradt fenn a Döbrököz közigazgatási területének szőlőhegyi részén álló Homokhegyi kápolna és a mellette lévő Szentkút hagyománya. A kisméretű, fa huszártornyos kápolna 1931-ben épült. A helyiek közül ma már kevesen ismerik a Mária-szobrot rejtő kútházzal foglalt forráshoz kötődő hagyományokat. A Dél-Dunántúl német népességhez kötődő evangélikus templomainak művészettörténeti értékét a szakemberek álláspontja szerint elsősorban egységes stílusuk, provinciális bájuk és meghitt hangulatuk adja, továbbá frekventált elhelyezkedésükből adódóan településképi jelentőségük is kiemelkedő. A natúrparki térségben Mekényes ( ) és Kalaznó ( ) templomai részét képezi ennek az építészeti örökségi együttesnek. A natúrparki térségben két jelentősebb zsinagóga maradt fent: Dombóváron (1868) és Hőgyészen (1815 körül). Mindkét épület rossz állagú, felújításra szorul. 14
15 A templomok néha különleges szakrális kisemlékeket is rejtenek. Mucsi római katolikus templomának főoltára alatt egy üvegfülkében helyezték el Valerius Felicianus keresztény vértanú viasszal bevont csontvázát. Az ereklyét Apponyi Antal aki között a Vatikánban volt követ kapta XII. Leó pápától, és 1833-ban került mai őrzési helyére. Závod római katolikus templomának mellékoltára Szent Benedek vértanú holttestét rejti. A szent testet Rómából szállították a völgységi településre, június 28-án helyezték el a falu templomában. Nagyhajmás evangélikus temploma a környék egyetlen, Jézus feltámadását ábrázoló oltárképét rejti. A község katolikus templomának oltárképe id. Dorfmeister István utolsó alkotása, amelyet az osztrák származású, Magyarországon élt, s jórészt dunántúli egyházi közösségeknek dolgozó művész már nem is fejezhetett be. Lengyel római katolikus templomának fala gróf Apponyi József szívét rejti. Az ereklyét aminek helyét fekete márványtábla jelzi a templom belsejében a lengyeliek hálából hozatták haza Bécsből, ahol a grófot eltemették. Az Apponyi család többi tagja így Rudolf gróf, felesége, Anna grófnő és Sándor gróf a családi sírboltban lelt örök nyugalomra. E különleges ereklyék, szentképek előre egyeztetett időpontban megtekinthetők. A térség kisebb léptékű szakrális építményei a kálváriák, az utcai kápolnák, a feszületek és a különböző szentek szobrai. Közülük a legidősebbek és egyben legértékesebbek a XVIII. század végéről, XIX. század elejéről származnak. Nagyobb részüket az itt élő, mélyen vallásos sváb lakosok állították, építtették. Jellemző anyaguk a környéken többfelé fellelhető homokkő. Nagyobb részüket falusi kőfaragó mesterek készítették. A Kálváriát jellemzően a falu felett emelkedő valamelyik dombon alakították ki. Kiemelkedő értéket képvisel Závod 1737-ben állított, szépen felújított Kálváriája, amelynek tematikai kánonja a Fulda és Rajna menti középkori kálváriákkal azonos. A dombtetőn álló kálváriakápolna a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát követő alaprajza, külső és belső térkiképzése alapján a Dél-Dunántúlon 15
16 egyedülálló kápolnatípust képvisel. Jó állapotú, helyreállított stációsort találunk Döbröközön (felújítva 2015-ben) és Dombóváron. Helyreállításra vár Kurd régi Kálváriája. A németek lakta települések sajátos szakrális kisemlékei az utcai kápolnák (Strass Kapelle). A natúrparki térségben a legszebbeket Mucsiban és Závodon láthatjuk. Hőgyészen a település határában is láthatunk régi kiskápolnákat, egyet Szálláspuszta közelében, a pihenőtóhoz vezető erdei út mellett, a másikat a település belterületétől D-re, a Forrásvölgyben. Utóbbit a helyi közösség tagjai néhány éve újították fel, egyben kiásva az építményt a több mint egy méter vastagságban elborító erodálódott talajból. A szentek szobrai közül a települések belterületén Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra volt a leggyakoribb. Az időjárás viszontagságai ellen remélt oltalom jegyében a településből kivezető utak mentén Szent Vendel szobrokat állítottak. Nemcsak térségi, hanem országos szinten is kiemelkedő értékes Szent Flórián szobra Závodon (1783), Mucsiban (1795), Lengyelen (1800) és Dombóváron (1813), amelyek műemléki védelem alatt állnak (ld. később). Szintén kiemelkedő értéket képvisel Nepomuki Szent János szobra Závodon (XVIII. század első fele) és Mucsiban (1795), Szent Vendel (XVIII. század) és Szent Donát szobra Závodon ( ). A szegények védőszentje, Páduai Szent Antal festett szobra található Závodon, az egyik Kossuth Lajos utcai lakóház elkerített telkén. Szintén Závodon, a Székely utcai egyik magántelken áll a Szeplőtelen Fogantatás szobra, amely a XVIII XIX. század fordulóján állítottak. A Závodon a középkori barokk szobrokat az elmúlt években vidékfejlesztési támogatási források felhasználásával felújították. Döbröközön egy 1896-ban állított Szent Flórián szobor és egy 1902-ben állított Szent Vendel szobor áll. Mindkettő festett, jól karbantartott állagú. A kőkeresztek állításnak szokása a XIX. század elején vált általánossá. Az út menti keresztek közül a legértékesebbeket Závodon találjuk (pl. Balster-kereszt). Lengyel közigazgatási területén pl. Annafürdőn és Miklósmajorban (1900) az Apponyiak által állított tiroli jellegű fakereszteket láthatunk. 16
17 Az építészeti örökség jelentőségét több település vezetése még időben felismerte, és a védelem egyik eszközeként több helyen éltek a helyi védetté nyilvánítás lehetőségével. E téren kiemelkedő Závod Község Önkormányzatának tevékenysége. Települési szintű összefogással a népi építészeti örökség több elemét megújítottak. A faluban az épített örökségi elemek hagyományőrző felújítására évről évre helyi szintű pályázatot is meghirdettek. Örökségvédelmi munkájuk elismeréseként Závod település 2004-ben Podmaniczky-díjat kapott, 2007-ben elnyerte a hazánkban első alkalommal meghirdetett Helyi Építészeti Örökség Nívódíjat. Helyi szintű oltalom biztosításával igyekszik elősegíteni építészeti örökségének megőrzését Dombóvár, Kurd, Mekényes, Nagyhajmás és Mágocs települések önkormányzata is. Az épített és az egyéb kapcsolódó kulturális örökség védelmének és bemutatásának egyik eszközeként tájház üzemel Döbröközön, Nagyhajmáson és Závodon. Utóbbiban székely és német szoba is látható. Závodon a térség egyetlen fachwerk szerkezetű háza, amit ben rekonstruáltak, szintén bemutatóhelyként várja a németséghez kötődő építészeti örökség iránt érdeklődőket. Összességében a német (sváb) népi és szakrális építészeti örökség a natúrparki térség több településén kiemelten Závodon, Mucsin, Mekényesen és Nagyhajmáson még napjainkban is a településkarakter meghatározó eleme. Mindez kiegészülve a kastélyokkal és kapcsolódó uradalmi gazdasági épületekkel reális lehetőséget biztosít arra, hogy az építészeti örökség értékalapú és táji léptékű hasznosítása a natúrparki térség egyik fejlődési irányát képezze. A Kapos-hegyháti natúrpark területe régészeti örökségi elemekben rendkívül gazdag, s nem csak hazai viszonylatban. Olyan nemzetközi hírű, az újkőkori Lengyel kultúrának is nevet adó lelőhely is található a natúrparki térségben, mint a Mucsi és Lengyel községek határán álló Sánc, amit a római kori Pannonia tartománynak nevet adó pannon őslakosság emelt. A kőkortól a késő középkorig szinte minden régészeti kultúra, népesség települései, temetői megtalálhatók a térségben. Az ismert régészeti lelőhelyek száma
18 Sajnos, a kutatás eddig elég mostohán bánt ezzel a vidékkel, teljes feltárást csak alig pár lelőhelyen végeztek. Így a földrajzi környezet mellett az eltérő mértékű kutatottság is erősen befolyásolja, honnan hány régészeti lelőhelyet ismerünk. A vizsgált területen megfigyelt mintegy másfélszáz lelőhely mellett számos továbbiról is van adat az elmúlt közel másfélszázad szakirodalmában, amelyeknek azonban a pontos helyét nem minden esetben sikerült azonosítani. Dombóvár az egyetlen település, ahol az egyes lelőhelyekre vonatkozó adatokat összegyűjtötték és a történelmi háttérbe ágyazva értékelték. Még Werbőczy István két Tolna megyei várát is eddig meglehetősen hanyagolta a régészeti kutatás. Társadalmi- gazdasági adottságok (max. 3 oldal) A 13 település közigazgatási területének kiterjedése ,1 hektár. A lakosságszám fő (2015), az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A natúrparki térségben 500 fő alatti településeken él a lakosság 8,9 %-a (8 település) fő lakosú településeken él a lakosság 2,0 %-a (1 település) fő lakosú településeken él a lakosság 11,4 %-a (2 település) fő lakosú településeken él a lakosság 8,7 %-a (1 település) 3000 fő fölötti településeken él a lakosság 69,0 %-a (1 település) A natúrparki települések nagyobbrészt Tolna (Csibrák, Dombóvár, Döbrököz, Dúzs, Kisvejke, Kurd, Lengyel és Mucsi), kisebb részt Baranya (Mágocs, Mekényes és Nagyhajmás) megyében vannak. A natúrparki térség településeinek kapcsolódását tágabb környezetéhez a 61. számú (Dunaföldvár Dombóvár Nagykanizsa) és a 65. számú (Szekszárd Tamási Siófok) másodrendű főutak biztosítják. A natúrparki térségen belül fontos közlekedési tengely a Kapos völgye mentén haladó számú összekötő út, amely Hőgyész és Dombóvár között biztosítja a kapcsolatot, érintve a térség északi településsorát (Dúzs, Csibrák, Kurd és Döbrököz) is. Az utat az elmúlt években újították fel, így jó minőségben biztosítja a térségi mobilitást. A Kapos völgye felől a Hegyhát és a Völgység déli településsora felé a kapcsolatot K-en a számú (Majos-Lengyel- 18
19 Kurd), Ny-on a számú (Dombóvár) bekötő út, s annak folytatásában a számú (Mekényes-Mágocs) összekötő utak biztosítják. Závodot Kisvejke felől lehet elérni a számú (Tevel-Kisvejke) összekötő úton. A zsáktelepülés jellegű Kalaznó elérhetőségét a 65. számú főútról leágazó számú (Kalaznó) bekötő út biztosítja. A közúthálózat mellett a natúrparki térséget a MÁV 40-es számú, Budapestet Péccsel összekötő vasúti fővonala kapcsolja be a társadalmi-gazdasági vérkeringésbe. A Pusztaszabolcs és Pécs között egyvágányú, villamosított vasútvonalon személy, gyors és Intercity járatok egyaránt közlekednek. A vasúti fővonal a natúrparki térségben a Kapos völgyében halad. A térség vasúti csomópontja Dombóvár. Itt ágazik ki a MÁV 41-es számú Dombóvár Gyékényes vasúti vonala. Az egyvágányú, villamosított vonal a somogyi megyeszékhelyen, Kaposváron is keresztülhalad. Utóbbi vonal D-i irányban, Horvátországon és Szlovénián keresztül az Adriai-tenger felé is kapcsolatot teremt. Nemzetközi jelentőségét az adja, hogy Kelet-Európa és Lengyelország vasúti kapcsolatát biztosítja az adriai kikötőkkel. Ez a vasúti vonal az V. páneurópai folyosó részeként az európai törzshálózati fővonalak közé tartozik. Az előzőeknél kisebb forgalmú és jelentőségű a natúrparki térség DK-i részét érintő, 50-es számú Dombóvár Bátaszék vasútvonal, amelynek Mágocs Alsómocsolád nevű vasútállomása a két település között, már a natúrparki térségen kívül található. A natúrparki térség központi települése Dombóvár. Vonzáskörzete történelmi és adminisztratív okok miatt is elsősorban a Kapos völgyében fekvő településekre terjed ki. A megyehatár elsősorban adminisztratív szempontból jelent éles választóvonalat. A térség DK-i részén fekvő völgységi településeket (Mucsi, Kisvejke, Závod) gazdasági kapcsolatai is a Völgység fővárosa, Bonyhád felé kapcsolják be. A natúrparki térség É-i és D-i településsora között a Hegyhát dombvonulata a közúthálózat kiépülése és a motorizáció terjedése óta egyre élesebb határt képez. A dombvonulaton átvezető egykori földutak közlekedési szerepe ma már megszűnt. Ezzel egyes települések térben gyakran távolabb kerültek egymástól, s egyes 19
20 települések (pl. Döbrököz Mágocs, Döbrököz Nagyhajmás, Döbrököz Mekényes) közösségei közötti kapcsolatok is elenyésztek. Utóbbi kapcsolatok felélesztése nem motorizált formában a natúrpark egyik feladatát jelentheti, s egyben új távlatokat is nyit a térségi partnerség erősítésére. D-en a Mágocs és Lengyel közötti, Ny-K-i irányú, földutakon történő, gyalogos és kerékpáros jellegű kapcsolódás turisztikai szempontból is lehetőségeket rejt magában. Kiemelkedő fontosságú adottság, hogy a Kapos hegyháti Natúrpark közvetlen környezetében két további névhasználati címmel rendelkező natúrpark (Hét patak gyöngye Natúrpark és Koppányvölgy Natúrpark) működik. A natúrpark tevékenységének leírása (max. 10 oldal) Az újonnan alakult natúrpark kiemelt tevékenységi területei: A helyi terméket előállító termelők együttműködésének megszervezése ban első alkalommal került sor natúrparki termék címek adományozására, amit minőségi vizsgálat alapozott meg. Natúrparki zöld bolt nyílt Dombóvár Gunarason, várhatóan 2019 tavaszán nyílik az Annafürdői Természetismereti Központ helyi termékes boltja. Natúrparki tájséták szervezése. A natúrpark minden évszakban szervez tájsétákat, elsősorban a natúrparki térség lakosságát megcélozva. Állandó túrák: Téltemető túra (február), Régészeti tájséta a Sánci-tetőn (április és november), Hat vár hat Rád! (szeptember) ban több helyszínen, építész egyetemi hallgatók bevonásával szőlőhegyi tájsétákra került sor. Natúrpark az óvodában óvoda a natúrparkban. Óvodapedagógusok bevonásával 2018-ban szakmai műhely szerveződött a natúrpark megismertetésére az óvodás korosztály számára ben a megkezdett munka folytatást, gyakorlatba történő átültetését és az eredmények módszertani kiadvány formájában történő összefoglalást tervezzük. Natúrparki tanács működtetése. A natúrparki kutatások elősegítése, az eredmények gyakorlatba történő átültetése érdekében 2018-ban középiskolai pedagógusok és egyetemi professzorok bevonásával megalakult a Kapos 20
21 hegyháti Natúrpark Tanácsa ben szakmai műhelysorozat elindításával és szakmai kiadvány összeállításával kívánjuk a munkát folytatni. 21
22 Kapos-hegyháti Natúrpark Fényképválogatás a Kapos-hegyháti Natúrpark M/8. melléklet január
23 Kapos-hegyháti Natúrpark Fényképválogatás a Kapos-hegyháti Natúrpark M/8. melléklet január
24 Kapos-hegyháti Natúrpark Fényképválogatás a Kapos-hegyháti Natúrpark M/8. melléklet január
25 Kapos-hegyháti Natúrpark Fényképválogatás a Kapos-hegyháti Natúrpark M/8. melléklet január
26 Kapos-hegyháti Natúrpark Fényképválogatás a Kapos-hegyháti Natúrpark M/8. melléklet január
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot
A Kapos hegyháti Natúrpark németséghez kötődő épített öröksége fachwerk emlékek
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Szász Gábor 2. A javaslatot
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Szabó Géza és Gedővári
KAPOS HEGYHÁTI NATÚRPARK
KAPOS HEGYHÁTI NATÚRPARK Segédanyag az Országos Natúrparki Vetélkedő területi fordulójához (2018) A Kapos hegyháti Natúrpark települései, elhelyezkedése A térség 13 települése köztük két városi jogállású
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök
MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
11. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 27-i rendes ülésére
11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. október 27-i rendes ülésére Tárgy: Natúrpark létrehozásának kezdeményezése Előterjesztő:
Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
Tolnai zöldutakon Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A térségben húzódó erdőterületeket a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kezeli, és az állami erdőgazdaság számos közjóléti fejlesztést valósított meg az utóbbi időszakban. Ezek kiegészítéseként fogalmazódott
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
Nyitra felől Turóc-völgyébe
Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma
Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Domborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER Somberek, Kossuth Lajos u. 68. 658 H1 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés A fésűs beépítési mód szerint épült falazott tornácos hagyományos
Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
KIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
KIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 470 Horvátkimle, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Megyimóri Szűz-Mária szobor Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány
Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11
Készítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
A Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a
ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA
TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély
11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI
JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16
4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:
Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az
7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS ÖKOTURISZTIKAI KIÁLLÍTÁS LENGYEL-ANNAFÜRDŐ 2012. MÁJUS 12-13. MEGHÍVÓ
KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS ÖKOTURISZTIKAI KIÁLLÍTÁS LENGYEL-ANNAFÜRDŐ 2012. MÁJUS 12-13. MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk a 2012. május 12-13-án (szombat-vasárnap) Lengyel-Annafürdőn (Tolna megye) megrendezésre
NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON
NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Fontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények
SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna
Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG
Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton
BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE
A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi
AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL
AJKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2013. (X.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG HELYI VÉDELMÉRŐL Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkelyének
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
PÁSZTÓ 86 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv 2. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.
PÁSZTÓ 86 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv 2. MELLÉKLET A 9/2018. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények
Varsány község Településrendezési Tervéhez
MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.
PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG
1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP
A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.
1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,
HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes
HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes
A helyi építészeti értékek fogalma 1.
Döbrököz Község Önkormányzata Képviselőtestületének 8/2013. (V.17.) önkormányzati rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről (Egységes szerkezetbe foglalva a 4/2014. (V.28.) számú önkormányzati
Csopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Műszaki leírás. Törökkoppány Petőfi S. Bajcsy-Zsilinszky E, Kossuth L. és Damjanich utca csapadékvíz-elvezető rendszerének koncepciótervéhez
Műszaki leírás Törökkoppány Petőfi S. Bajcsy-Zsilinszky E, Kossuth L. és Damjanich utca csapadékvíz-elvezető rendszerének koncepciótervéhez 1. Bevezetés Törökoppány Község Önkormányzata azzal kereste meg
ÉRTÉKVIZSGÁLAT BATTONYA VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉHEZ
ÉRTÉKVIZSGÁLAT BATTONYA VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETÉHEZ Értékvizsgálat 2 KÉSZÍTETTE: Tér és Terület Kft. Gyula, Hajnal utca 25/2. Szöveg: Torma Gyöngyi, vezető tervező É1, SZÉS5, TT-1/04-0135/2006 okl.
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
A PROJEKT BEMUTATÁSA Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése
A PROJEKT BEMUTATÁSA A projekt címe A projekt elemei (KMOP-2009-5.2.1/B) Pályázó Biatorbágy Város Önkormányzata Partnerszervezetek Viadukt alatti közlekedési csomópontban körforgalom építése Ezzel a projekttel
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
a 9/2009. (VI.25.) számú önkormányzati rendelethez
a 9/009. (VI.5.) számú önkormányzati rendelethez 1. függelék 1 Műemlékek: Törzsszám Azonosító Cím Megnevezés Hrsz. 4400 7774 v. Festetich-kastély 9 Ady Endre u. 6. 4405 777 Zártkert Rk. templom 75 4406
1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE
1. függelék a 18/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelethez HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE 1 246 Hősök tere 2. Római katolikus plébánia Az udvari szárny 1746-ban, az utcai beforduló szárny
Képek a Jászságból 161
Képek a Jászságból 161 Farkas Kristóf Vince Képes tudósítás a jászfényszarui Főtérről A most bemutatott fotók az ÉAOP-5.1.1/D-09-2f-2011-0003 jelű Jászfényszaru Városközpontjának értékmegőrző megújítása
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába
Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába I. A javaslattevő adatai 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tolnai Erdőkért Alapítvány
CÍM 5609 sz. út mellett. HELYRAJZI VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA 09 hrsz. H1. FUNKCIÓ Szent Vendel kápolna
5609 sz. út mellett 09 hrsz. H1 Szent Vendel kápolna Az állatvész elmúltávalhálából, a falu Állagmegóvás. egykori legelője szélén 1866-ban épített kápolna és az előtte álló kereszt jelentős építészeti
ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ
MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata
ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 072/3 Zsejke-puszta, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Szűz-Mária szobor. Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.:3 /2017. JÁSZIVÁNY KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI VIZSGÁLAT
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára További egyedi értékek, javaslat védési és vizsgálati eljárásokra az értékvédelmi rendelet kereteihez igazodva, új típusú értékvizsgálattal
BÁTMONOSTOR MUNKAKÖZI ANYAG! TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BÁTMONOSTOR MUNKKÖZI NYG! TELEPÜLÉSKÉPI RCULTI KÉZIKÖNYV 2017 ELŐSZÓ Jelen Kézikönyv fő célja Bátmonostor építészeti és természeti értékeinek, jellgzetességeinek bemutatásán keresztül az itt élő vagy a
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS A TELEPÜLÉSSZERKEZETET MEGHATÁROZÓ KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI ELEMEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETET
Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs!
TÁJAK KOROK MÚZEUMOK EGYESÜLET KURD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA VÖLGYSÉG TURISTA EGYESÜLET Tolnai Hegyhát 35/30/25 teljesítménytúra Kedves Túratárs! Örömmel üdvözöljük a Tolnai Hegyhát 35 elnevezésű
SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag
KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető
Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG
Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
BŐSZÉNFA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1 BŐSZÉNFA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT DR.KÖLTŐ LÁSZLÓ RÉGÉSZ 2013. MÁJUS 2 ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MUNKARÉSZ készült az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 395/2012. (XII. 20.)
HAJDÚSÁMSON. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 69,47 km 2 Lakosság: fő Polgármester: Hamza Gábor
HAJDÚSÁMSON Terület: 69,47 km 2 Lakosság: 13.108 fő Polgármester: Hamza Gábor Elérhetőség: Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata 4251 Hajdúsámson, Szabadság tér 5. Telefon: 52/590-590 Fax: 52/590-591 Hajdúsámson
TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
[különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül] c) egyéb különleges terület Ke
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az Ózd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelet
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település