FÉLÉVES ÖSSZEFÜGGŐ TEREPGYAKORLAT

Átírás

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszék 1097 Budapest, Ecseri út 3. FÉLÉVES ÖSSZEFÜGGŐ TEREPGYAKORLAT BA-SZINTŰ GYÓGYPEDAGÓGUS KÉPZÉS SZOMATOPEDAGÓGIA SZAKIRÁNY NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓINAK GYAKORLATI KÉPZÉSÉHEZ KÉSZÍTETTÉK: Fótiné Hoffmann Éva Lénárt Zoltán Márkus Eszter Mlinkó Renáta Vámos Tibor Budapest,

2 Terepgyakorlat NBSZO - 636, LBSZO Zárótanítás NBSZO - 637, LBSZO 637 A terepgyakorlat célja és feladatai A terepgyakorlat átfogó célja, hogy a szomatopedagógia elméleti hátterének ismeretével, és a képzés részeként teljesített gyakorlati tanegységek során szerzett tapasztalatokkal rendelkező hallgató/jelölt számára lehetőséget adjon a munkavállalás előtt a mozgáskorlátozott személyek ellátásának különböző színterein történő további tapasztalatszerzésre, és egyre önállóbb szoros szakmai felügyelet mellett - szomatopedagógusi tevékenységre. A terepgyakorlat során alakuljon ki a hallgató átfogó képe a mozgáskorlátozott személyek ellátásáról, folyamatában vegyen részt a gyógypedagógiai/szomatopedagógiai munkában. A cél, hogy a hallgató az adott intézményben/munkahelyen ismerje meg az ott folyó tevékenység egészét, működési rendszerét, fokozatosan, folyamatos előrehaladás mellett végezze önálló munkáját, nyomon követhesse saját fejlődését, eredményeit. A terepgyakorlat járuljon hozzá az elméleti tanulmányok során szerzett ismeretek és korábbi gyakorlatok alapján a mozgáskárosodások ok-okozati összefüggéseinek felismeréséhez, a sérülés és következményeinek sérülésspecifikus szomatopedagógiai ellátásához, a rehabilitációhoz. A terepgyakorlat által ismerje meg a hallgató/jelölt a mozgáskorlátozott emberek ellátásának, nevelésének, fejlesztésének, oktatásának és rehabilitációjának hazai rendszerét, különböző színtereit, gyakorlati megvalósulását. A folyamatos jelenlét és hallgatói munkavégzés fejlessze a szomatopedagógiai tevékenységhez szükséges készségeket, képességeket. Segítse elő a folyamatos tanulás, továbbképzés igényét és bővítse a hallgatók gyógypedagógiai, valamint komplex rehabilitációs szemléletét. A terepgyakorlat tartalma A szomatopedagógiai tevékenység folyamatának megismerése, majd önálló szomatopedagógiai tevékenység végzése. A szomatopedagógiai tevékenységet alkalmazó területek és intézményi jellegzetességek megismerése (hospitálás), majd a mentor felügyelete alatt kötelező, és választható szomatopedagógusi feladatok végzése. Felkészülés a szomatopedagógiai tevékenységre, a munkavállalásra a különböző fejlesztési, nevelési, oktatási, rehabilitációs színtereken. Felkészülés a nevelés, oktatás, gyógypedagógiai prevenció, diagnosztika-, terápia és tanácsadás ismereteinek gyakorlati alkalmazására a mozgáskorlátozott személyeket ellátó intézményi színtereken, a teljes életívet átfogóan. 2

3 A tanítási órák és fejlesztő foglalkozások mentori felügyelet melletti önálló tervezése, felépítése, azok vezetése. A fejlesztési, nevelési-oktatási módszerek kombinációinak elsajátítása és a szakterülethez kapcsolódó speciális eszközök (gyógyászati, rehabilitációs, kommunikációs stb.) megismerése és aktív használata. A frontális-, csoportos- és differenciált munka, egyéni korrekciós módszerek elsajátítása. A tanulói munka ellenőrzésének és értékelésének gyakorlati használata. Nevelési helyzetek megismerése, különböző nevelési szituációk megoldásainak alkalmazása. A mozgáskorlátozott személyekkel foglalkozó intézményhálózat működési rendjének megismerése (házirend, tágabb értelemben vett pedagógiai feladatok, adminisztrációs teendők, stb.). A szomatopedagógus tanórán kívüli tevékenységeinek megismerése, ezek mentori felügyelet mellett történő önálló végzése (pl. napköziotthon és diákotthon oktató-nevelő munkája; tanulócsoport szervezése; korrekciós foglalkozások és tehetséggondozás végzése; szakkörök, sportkörök szervezése, részvétel iskolai ünnepélyek, rendezvények megszervezésében, kivitelezésében valamint egyéb intézményspecifikus feladatok stb.). Intézményen kívüli tevékenységgel kapcsolatos ismeretek szerzése. A gyakorlatot biztosító intézmény és a család, hozzátartozók együttműködési formáinak, lehetőségeinek megismerése. A közoktatási intézményben a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, irányított családi nevelés, családlátogatás, fogadónapok, szülői értekezletek rendjének, az ehhez kapcsolódó szomatopedagógiai kompetenciák megismerése. A terepgyakorlati során végzett tevékenységet tartalmazó dokumentáció, portfólió elkészítése, mely írásosan is rögzíti a hallgató folyamatos szakmai fejlődését, tapasztalatainak bővülését. Kari szemináriumok, konzultációk, melynek keretében a gyakorlóhely bemutatása előre megadott szempontok alapján- gyakorlatvezető oktatóval/kkal esetmegbeszélések, önálló esetismertetések prezentációja. A terepgyakorlat óra- és kreditszáma 1. A Terepgyakorlat tanegység egy szakirányra eső óraszáma a teljes idős/nappali képzésben: 150 (kontakt) óra A Terepgyakorlat tanegység egy szakirányra eső kreditszáma a teljes idős/nappali képzésben: 15 kredit (14 kredit terepgyakorlat, 1 kredit zárótanítás) Kreditátváltás teljes idős képzésben: 1 kredit = 30 hallgatói munkaóra 14 kredit = 420 hallgatói munkaóra. A hallgatónak tehát a félév során 420 munkaórát kell szakirányonként a gyakorlati tevékenységgel kapcsolatos feladataival eltölteni. Ez az óraszám tartalmazza az otthon végezhető munkát (felkészülést) is. 3

4 Az OKM szeptember 30-iki ajánlása 40 órás munkahetet ír elő a hallgató számára, tehát az intézményben előírt hallgatói munkaidő napi 8 óra. Ez 12 hetes gyakorlati félévvel számolva 240 munkaórát jelent, melyet a hallgató a gyakorló intézményben köteles tölteni. A fennmaradó 180 munkaóra intézményen kívül is végezhető feladatok ellátását jelenti (pl. otthoni felkészülés, könyvtári kutatómunka, múzeumi gyűjtőmunka, stb.) A 40 órás hallgatói munkahét óraszám szerinti megoszlása nappali képzésben: 20 kontaktóra*/hét 20 nem kontaktóra/hét *Kontaktórának minősül minden olyan tevékenység, amit a hallgató a mozgáskorlátozott személyekkel végez, tölt. Ez lehet rész, vagy önálló foglalkozás, szabadidős program stb. 2. A Terepgyakorlat tanegység óraszáma a részidős/levelező képzésben szakirányonként: 45 (kontakt) óra A Terepgyakorlat tanegység kreditszáma a részidős/levelező képzésben: 15 kredit (14 kredit terepgyakorlat, 1 kredit zárótanítás) A levelező képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat eredményessége szempontjából fontos, hogy a hallgató a félév folyamán a partnerintézményben szakirányonként 2 tanítási héten megszakítás nélkül teljesítse a gyakorlatát. Kreditátváltás részidős képzésben: 1 kredit = 30 hallgatói munkaóra 14 kredit = 135 hallgatói munkaóra. Az OKM szeptember 30-i (novemberben közzétett) ajánlása 40 órás munkahetet javasol. A 40 órás hallgatói munkahét óraszám szerinti megoszlása részidős képzésben: 22 kontaktóra/hét 18 nem kontaktóra/hét A gyógypedagógus jelölt partnerintézményben eltöltendő, javasolt minimum óraszáma 36 óra/hét. Amennyiben az intézmény számára kedvezőbb, a hallgató a fent előírt munkaheteket 4 tanítási/munkanapon is teljesítheti. A terepgyakorlat (kontakt) óráinak tartalmi felosztása 20 kontaktóra/hét teljes idős, nappalis képzésben 22 kontaktóra/hét részidős, levelező képzésben 1. Önálló tevékenység: Minimum 4, maximum 10 óra/hét 4

5 Az ellátandó személlyel/csoporttal közvetlen órarendi és/vagy tervezett időben és keretek között végzett szakmai tevékenység (diagnosztikus tevékenység, fejlesztő gyógypedagógiai foglalkozás, nevelés, oktatás, terápiás eljárás, rehabilitációs tevékenység) 2. Hospitálás Minimum 4, maximum 6 óra/hét A mentor javaslata alapján a hallgató részt vesz a mentor, vagy a mentor által kijelölt más kolléga által vezetett tanítási órákon, foglalkozásokon, diagnosztikus tevékenységekben. A hallgató ilyenkor segíti az adott kolléga munkáját. 3. A mentorral való megbeszélések, közös felkészülés a foglalkozásokra Minimum 2, maximum 4 óra/hét A felkészülés menetének megbeszélése a mentorral, az önálló felkészülés eredményének írásos bemutatása, az eszközök bemutatása, jóváhagyás az óra/foglalkozás megtartására, a bemutatott anyagok értékelése. A megtartott óra megbeszélése, értékelése, a hibák korrigálása, a hallgatói önértékelés meghallgatása. 4. Szabadidős program szervezése, lebonyolítása A pontra együttesen: minimum 2, maximum 4 óra/hét Olyan szabadidős tevékenységek szervezése és lebonyolítása javasolt, mely az adott intézmény működési rendjébe, az ellátott személyek életkorához alkalmazkodik, és érdeklődési körébe illeszkedik. 5. Olyan egyéb feladatok, melyek személyes és szakmai feladatokra épülő jelenlétet indokolnak Osztályfőnöki, csoportvezetői részfeladatok, szülői értekezlet, ifjúságvédelmi feladatok vizit, team megbeszélés stb.). A 4. és az 5. pontra együttesen: minimum 2, maximum 4 óra/hét A terepgyakorlat nem (kontakt) óráinak tartalmi felosztása (20 nem kontaktóra/hét - teljes idős nappalis képzésben / 18 nem kontaktóra/hét részidős/levelező képzésben) 1. Az intézmény, mint szervezet megismerése 2. Iskolai, intézményi rendezvényeken való részvétel 3. Az iskolai, intézményi rendezvények szervezésében, lebonyolításában nyújtott segítség 4. Részvétel kísérőként, segítőként szabadidős programokon 5

6 5. Részvétel orvosi, pszichológiai vizsgálatokon 6. Az iskola/intézmény tanulóinak, klienseinek megismerése 7. Az intézmény a hallgató számára releváns és publikus dokumentumainak megismerése 8. Gyógy/pedagógiai asszisztensi feladatok ellátása 9. Diákotthoni, lakóotthoni, nevelőotthoni, kollégiumi, kórházi segítő munka 10. Kari oktató által tartott szemináriumon való részvétel tömbösített formában (2óra/hó) Az iskolán/intézményen kívüli feladatok ellátása Az aktuális tanórára/foglalkozásra/szabadidős tevékenységre való felkészülésen kívül az otthoni tevékenységnek fontos része a portfolió elkészítése. A portfolió: Az önálló tevékenységek; hospitálások; választható tevékenységek; esettanulmány dokumentációjának összefűzött, fejezetekre bontott, tartalomjegyzékkel ellátott igényes változata, melyet a hallgató a szorgalmi időszak utolsó napjáig a tanszékre benyújt. Kivitelezése egységes, képet nyújt a hallgató szakmai fejlődéséről, és a különböző területeken történt felkészülés menetét dokumentálja. A dokumentációban nyomon követhető a mentori értékelés, a tervezetek javításának, a hallgató önellenőrzésének folyamata. A hallgató a portfolióhoz mellékeli a gyakorlati terepeken munkáját irányító mentor végső szöveges értékelését is. Az írásos dokumentum minősítését a tanszéki oktató végzi. A hallgató írja le a gyakorlaton szerzett tapasztalatait, élményeit, megfigyeléseit a megadott megfigyelési szempontok, illetve egyéni strukturálás alapján. Legyen a naplóban saját, önálló összegzés, alakítson ki a hallgató pedagógiai szempontú véleményt a látottakról, értékelje röviden saját szerepét és a gyakorlat során kifejtett tevékenységét. A naplónak tartalmaznia kell a hospitált foglalkozásokat, valamint írjon a hallgató arról is, hogy mennyire mélyítette el, vagy változtatta meg a gyakorlat a mozgáskorlátozott személyekről kialakított képét. Az élmények összegzése tükrözze a hallgató hozzáállását, valamint azt, hogy mennyire egészítette ki, bővítette a gyakorlat az eddig elsajátított ismereteit. A terepgyakorlat teljesítésének elő/feltételei Csak az a hallgató bocsátható terepgyakorlatra, aki a képzési programban előírt előfeltételeket teljesítette, valamint a kari HKR. szerinti időpontig a terepgyakorlatra jelentkezett. A terepgyakorlat színhelyét a hallgató megválaszthatja, de a választott színteret a tanszéknek jóvá kell hagyni. A jóváhagyáshoz szükséges az intézményben szomatopedagógiai tevékenység és legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező szomatopedagógus jelenléte. 6

7 Terepgyakorlat saját munkahelyen nem teljesíthető! A terepgyakorlat résztvevői A terepgyakorlat folyamán a hallgató a munkáját koordináló kari gyakorlatvezető oktatóval, mentorával tart közvetlen, folyamatos kapcsolatot. A terepgyakorlat szervezését a kar, ellenőrzését a gyakorlóhely vezetője, koordinátora, a kari gyakorlatvezető oktató és a hallgató kijelölt mentora láthatja el. A hallgató/jelölt A hallgató terepgyakorlata során hallgatói jogviszonyban van, a gyakorlati helyszínen közvetlen felettese a mentor. Kötelessége az ftv. szerint legjobb tudása szerint a felsőfokú tanulmányai során szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok folyamatos felhasználása, beépítése a terepgyakorlati munkába. A hallgatóval szemben támasztott követelmények Maradéktalanul betartja a partnerintézmény rendjét, mely alatt a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások is értendők; A hallgató köteles alkalmazkodni az intézmény házirendjéhez, az előírt beosztáshoz, a mentor által támasztott követelményekhez; A hallgató a gyakorlaton köteles pontosan megjelenni (a gyakorlat kezdése előtt 15 perccel érkezik). A hallgató a gyakorlatokon a terephez illő megfelelő öltözékben köteles megjelenni, magatartásával, beszédstílusával bizonyítania kell alkalmasságát a pedagógus pályára. A partnerintézmény klienseinek személyiségi jogait maximálisan tiszteletben tartja, terepgyakorlata idején rá is vonatkozik az intézmény etikai kódexe; A gyakorlata során rábízott személyeket a legnagyobb szakmai és emberi gondossággal és felelősséggel kezeli; Heti munkaidejét kitöltve, a mentor irányítása és felügyelete mellett egyre nagyobb önállósággal végzi a munkáját; A hallgató a partnerintézményben csak a hivatalos gyakorlati időt töltheti, soron kívüli feladatra, bent tartózkodásra a gyakorlatvezető oktatótól kell engedélyt kérnie; A tanórákra/foglalkozásokra minimum egy hétre előre tervet készít; Folyamatosan készíti, bővíti a gyakorlatát dokumentáló portfólióját; Munkájáért honoráriumot sem az intézménytől sem az általa oktatott, nevelt, fejlesztett, megsegített kliensektől - beleértve a hozzátartozókat - nem fogadhat el. 7

8 A terepgyakorlaton való részvétel kötelező. Igazolatlan hiányzás félévvesztéssel jár. A hiányzás igazolását a gyakorlatvezető mentornak kell leadni. Igazolt hiányzás esetén a mulasztott órákat pótolni kell, melynek módját és idejét a hallgató a mentorral egyezteti. (Az igazolt hiányzások pótlására alkalmas a szorgalmi időszakot követően a vizsgaidőszak első hete.) A (gyakorlatvezető) mentor Az a szakember, aki közvetlenül irányítja és ellenőrzi a terepgyakorlaton részt vevő hallgató munkáját, valamint a hallgatói munka értékelésében részt vesz. Közvetlen, - szükség szerint napi - kapcsolatot tart a hallgató tanszéki oktatójával, szakmai kérdésekben a gyakorlatvezetővel Végzettsége szerint a terepgyakorlati helyszín gyógypedagógiai kompetenciájának megfelelő végzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkezik. A terepgyakorlat folyamában ő jelöli ki közvetlenül a hallgató aktuális feladatait, ellenőrzi, korrigálja, javítja gyakorlati és írásos munkáját. A mentor a hallgató terepgyakorlatának irányítását, koordinálását, szakmai értékelését végző szakember. Személyét a gyakorlóhely, intézmény vezetője jelöli ki. A mentor az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Szomatopedagógiai Tanszékének munkatársaival kapcsolatot tart, a hallgató munkájának értékelésében részt vesz. Az irányítása alá tartozó hallgató jelenlétéről naplót vezet. A mentor általános, szakmai feladatai Az összefüggő terepgyakorlat alatt a gyógypedagógus jelölt intézményi tevékenységeinek gondozója; A jelölt és a gyakorlatvezető oktató bevonásával, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával beosztást, tervet készít a hallgató intézményi tevékenységeinek színtereiről, koordinálja, majd dokumentálja a különböző színtereken és kollégáknál végzett tevékenységeket; Dokumentálja a gyakorlat teljesítését és a követelményektől függően javasolja a minősítést, jelzi a hiányzásokat. A terepgyakorlat általa vezetett részének végén írásos összefoglaló értékelést és javasolt minősítést ad. Ld. később. Bemutatja az intézményt, az intézményben folyó szakmai munkát, a tanulókról/kliensekről készült rehabilitációs és pedagógiai dokumentációt; Felkészíti a hallgatókat az adott gyakorlatra, a bemutató foglalkozásokra. Megfigyelési szempontokat ad, és azokat visszakérdezi. Megadja a rész- és teljes foglalkozások/tanórák célját, feladatát és tananyagát, ellenőrzi a felkészülést. Minden foglalkozást megbeszél és értékel; Látogatja a jelölt óráit/foglalkozásait, lehetőséget ad az önreflexióra, véleményezi és tanácsot ad a tapasztalt hiányosságok korrekciójához és értékel; Részt vesz a jelölt zárótanításán/zárófoglalkozásán; 8

9 Megismerteti a hallgatókkal a mozgáskorlátozott gyermekek/kliensek között végzett pedagógiai munka örömeit, szépségét, gondjait, nehézségeit; segíti a hallgatók pályához való kötődése és a mozgáskorlátozott személyek nevelése/rehabilitációja iránti szakmai és emberi érdeklődés kialakulását. Pozitív emberi és nevelői/segítői példát nyújt a hallgatóknak; Segíti a hallgatók pedagógiai képességeinek kibontakoztatását, önálló ötleteinek, elképzeléseinek megvalósítását; Fokozatosan biztosítja a gyógypedagógus jelölt önállóságát, követi fejlődését; A hallgató(ka)t nem hagyja egyedül a csoporttal; A folyamatos értékelés mellett, a gyakorlat végén rövid írásos jellemzést, értékelést ad a gyakorlatvezető oktató részére, mely értékelésnek része a portfólió véleményezése is. A gyakorlatvezető oktató A hallgató és a mentor munkáját szupervizorként felügyelő személy, aki szakmai tanácsokkal, módszertani segédlettel igény szerint támogatja a terepgyakorlati munkát. Szervezi a hallgató terepgyakorlati beosztását, a gyakorlati helyszínen egyeztet a mentorokkal. Megbeszélt, az intézménnyel egyeztetett időpontban a terepgyakorlati helyszínen látogatást tesz, és ellenőrzi a hallgató gyakorlati előmenetelét a kari konzultációk alkalmával. A gyakorlati félév szakmai irányítója, koordinátora; Szoros kapcsolatot tart a gyakorlatvezető mentorral és a partnerintézménnyel; Felhívja a hallgató figyelmét a partnerintézmény rendjének betartására vállalt kötelezettségeire, felelősségére; Látogatja a hallgatói óráit, foglalkozásait; A félév végen részt vesz a jelölt zárótanításán / foglalkozásán; A gyakorlatvezető mentor értékelése, szemináriumok és a portfólió alapján értékeli, minősíti a gyógypedagógus jelölt összefüggő terepgyakorlatát. A gyakorlatok lehetséges formái A gyakorlati felkészítés során, a következő foglalkozási formák lehetségesek: készségfejlesztés, hospitálás, esetmegbeszélés, tereptanulmány, csoportos és egyéni foglalkozások. A gyakorlat formáját a gyakorlóhely személyi és tárgyi feltételei, a gyakorlat jellege és foglalkozás típusa, fajtája határozzák meg, a terepgyakorlati tevékenységtípusok óraszámának megfelelően. A hallgatók a terepgyakorlaton egyénileg vesznek részt. A gyakorlatok helyét és idejét a hallgatóval, intézményvezetőkkel és mentorokkal egyeztetve a szaktanszék hagyja jóvá. Minden hallgatónak egy mentora van, de egy mentornak lehet több hallgatója is. 9

10 V. A hallgatói munka értékelésének és minősítésének általános szempontjai Az értékelés konkrét, tevékenység-specifikus szempontjai az egyes konkrét területek gyakorlati leírásánál találhatók. Általános szempontok: 1. A felkészülés értékelése: - a tanítási/foglalkozási tervezet/vázlat megfelel-e a formai és tartalmi követelményeknek, a terápiás céloknak, a foglalkozási forma, tananyag sajátosságainak: tartalom, módszer, taneszköz, előkészítettség, szakszerűség szempontjából. 2. A foglalkozás megvalósítása, vezetése: A kitűzött célok, feladatok megvalósultak-e? A szervezés, a foglalkozás/tanóra felépítése, időbeosztása megfelelt-e a tartalomnak, a kitűzött feladatnak, adekvát módszer, eszköz, szakkifejezések alkalmazásának, bemutatásának, szemléltetésnek, differenciálás szakszerű megoldásainak, a korszerű tudományos ismereteknek. Mennyire segítette az óra anyagának megvalósulását? A csoporthoz, az egyes tanulókhoz/kliensekhez való viszony, beszédstílus, modor, magatartás milyensége. Hogyan segítette, korrigálta a tanulók/kliensek munkáját? Értékelt, ellenőrzött-e és ez megfelelt-e az adott foglalkozás sajátosságainak és a tanulóknak/klienseknek? A gyakorlatvezető folyamatosan értékeli és minősíti a hallgató munkáját, és részvételének minőségét a gyakorlatban. A gyakorlat végeztével az értékelést megküldi a tanszéki felelősnek. A végső érdemjegyet/minősítést a tanszéki felelős alakítja ki a gyakorlatvezető javaslatára, valamint a hallgató írásban benyújtott munkája alapján. 10

11 A hallgató értékelése Pedagógiai alkalmasság Konfliktuskezelés Kapcsolata a mozgáskorlátozott személyekkel Kapcsolata a hozzátartozókkal Kreativitása (pedagógiai találékonysága) Következetessége Rugalmassága Kommunikációja Személyisége (empátia, elfogadás, megértés) Szakmai felkészültség Tudományosság Módszertani következetesség Tudatosság Egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele Felkészülés a terápiás Gyakorlatra A tervezetek formai és tartalmi minősége A tervezetek készítésében mutatott aktivitás, önállóság, időkorlátok tervezése Szemléltető eszközei (újszerűség, életkorhoz alkalmazkodás, saját munka, kreativitás) A tervezetek bemutatása, határidők Megjegyzés Terápiás attitűd a foglalkozáson A kitűzött célok, feladatok megvalósulása Az önálló óravezetés, órabeosztás rugalmas alkalmazkodás, kreativitás, Szemléltető eszközök alkalmazása Életkorhoz, kórképhez, személyiséghez 11

12 betartása, kritikai észrevételek figyelembevétele Megjegyzés való alkalmazkodás (terapeuta-kezelt kapcsolata) Megjegyzés A foglalkozások megbeszélése Aktivitás, integratív gondolkodás (a tanult ismeretek aktualizálása) Kritikai észrevételek befogadása Önértékelése Hallgatótársak értékelése A kliensek értékelése Megjegyzés 12

13 A TEREPGYAKORLAT SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE A hallgató neve: A gyakorlat időpontja (félév): Mentor:. A mentor szakvéleménye (szöveges értékelés) a hallgató gyakorlatáról: Minősítés, gyakorlati jegy (számmal és betűvel):.. Mentor Az intézmény képviselője 13

14 A ZÁRÓTANÍTÁS, -FOGLALKOZÁS TELJESÍTÉSÉNEK IGAZOLÁSA 1. A zárótanítást végző hallgató neve:. 2. A zárótanítás helye (intézmény neve, címe): A zárótanítás időpontja:. 4. A zárótanításon részt vevő(k) és diagnózisuk: 5. A zárótanítás írásbeli értékelése: A zárótanítás minősítése betűvel: számmal:.., A vizsgabizottság aláírása: Mentor.. Elnök 14