AZ ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉ S NEGYEDSZÁZADA
|
|
- János Katona
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉ S NEGYEDSZÁZADA KERESZTESI BÉLA A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 25 évvel ezelőtt, áprilisában nagy fontosságú határozatot fogadott el az (erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről. Eredetileg 6 évre ( ) szánták ezt, irányelvei azonban egészen mostanáig hatoittak. [Az -erdőgazdaság-fejlesztés irányelvei alapvető felülvizsgálatának az igénye felmerült ugyan már a hatvanas években, de új korszakot ínyitó koncepciót csak az elmúlt két évben sikerült kidolgozni. A felsőbb párt- és állami vezetés ekkor elemezte az erdőgazdaság, -az elsődleges faipar és -a fiafcereskedelem helyzetét, várható fejlődését, s határozta meg a következő 15 éves- időszakra a fejlesztés irányelveit (az MSZMP KB március -15-i határozata, az Állami Tervbizottság július 19-i és a Minisztertanács július 27-i határozata). Most, az 1040/1954. számú erdőgazdaságfejlesztési határozat elfogadásának 25. évfordulóján tekintsünk vissza a lezárt negyedszázad erdőgazdálkodására. Ez a határozat foglalta össze nálunk először a szocialista, erdőgazdálkodás irányelveit, szabta meg 'az -erdőgazdasági termelés szocialista rendjét. A fő célkitűzés, -amiből kiindulva az irányelveket.kidolgoztuk, az állami és közbirtokossági erdővagyon bővített újratermelése volt. Az állami tulajdonba vett erdők ugyanis magukon viselitek a múlt gazdálkodás- -nyomait, élőfakészletük csak mintegy 2/3-a volt az adott termőhelyeken elérhetőnek. Bennük a zömmel tarvágásos fakitermelés, a magról való természetes felújítás kis volumene, a túlzott arányú sarjaztatás, valamint a mesterséges felújítás és a tisztítások, gyérítések gyakori elhagyása következtében területet vesztett a bükki és a tölgy, számottevő felújítási hátralék' keletkezett, nőtt a sarjerdők -aránya. Igen alacsony volt a belterjes gazdálkodást lehetővé tevő tszállító és- közelítő utakkal való feltártságuk is. Az ötvenes évek kezdetén a bővített újratermelést a túlzott mértékűnek ítélt fakitermelés csökkentésével 'és -az erdőterület nagy arányú növelésével tartották megvalósíthatónak. Az 1040-es MT-határozat -a legfőbb teendőnek a meglevő erdővagyon rendbetételét, feljavítását, fokozottabb mértékű komplex hasznosítását szabta meg: Az ország meglevő erdei évi faterm-ésének növelésével és új erdőtelepítésekkel, fásításokkal biztosítani kell nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb -erdei termék termelését a lakosság és a népgazdaság számára. Biztosítani kell továbbá ía feliújító vágások elterjesztése és az erdőnevelés szakszerű elvégzése útján, hogy az -erdők telj-es mértékben megfeleljenek faterm-elő, mezővédő, vizgazdálkodásszafoályozó, talajvédő, helyi éghajlat módosító, 'egészségvédő, esztétikai és egyéb rendeltetésüknek." Ez a határozat nyitotta meg a hazai erdőművelés -aranykorát. Amikor az erdőművelési teendőket meghatároztuk, a legnagyobb szovjet -erdőművelő-, M. E. TKACSENKO professzor iránymutatását tartottuk szem előtt:... a szocialista
2 erdőművelés feladatának tekinti az erdők termelékenységének növelését: köbméter és még több, jobb minőségű fának a termelését latt, ahol azelőtt csak 1 köbmétert termeltek, és a lehető legrövidebb idő alatt az erdők minden egyéb sokféle hasznos tulajdonságának a fokozását. Ennek érdekében az erdőhöz való passzív szemlélődő viszonytól és ae elemi erdővédelmi rendszabályokról át kell térni a termőhelyre és magára a faállományra gyakorolható' aktív behatások rendszerére: rá keh térni a talaj- és mikroklíma rendszeres megjavítására, az állományoík fafaj összetételének és szerkezetének szabályozására...". Ennek megfelelően határoztuk meg -az erdőnevelés, használat és felújítás irányelveit. A felszabadulás előtt erdeinkben nem folyt rendszeres és szakszerű erdőnevelés. A gyérítésd elveket illetően a régi német iskola hatására az alsószintbeli gyérítés elvei uralkodtak, a koronazáródás gondos fenntartása mellett csak a növekedésben visszamaradt, 'elnyomott, görbe törzsű, beteg fákat vágták ki. Kivételt elsősorban a Sárvári Uradalom 'erdőgazdasága képezett, ahol a múlt század közepe óta folytattak szakszerű erdőnevelést a véghasználatig fenntartandó javafák kijelölésével. A sárvári tapasztalatok alapján általánosan előírtuk a véghasználatig fenntartandó, legszebb fák (V-fák) kijelölését. Ennek révén a gyérítés előre kitűzött cél megvalósítására irányuló tervszerű tevékenységgé vált, melynek során mindenekelőtt a V-fákat válogatják ki és jelölik meg, tehát tudatos pozitív tömegkiválogatást folytatnak. Az új erdőnevelési rendszer megvalósítása együtitjárt az előhasználati fakitermelés jelentős növelésével és a véghasználatig fenntartandó faállomány minőségének számottevő fokozásával. Az erdőművelési és erdőhasználati feladatok elvégzése, valamint a fa önköltségének csökkentése érdekében a határozat előírta valamennyi erdő feltárási alaptervének elkészítését és az ennek alapján évenként esedékes feltáró utak megépítése mellett 1959-ig közel 7 millió m 3 túltartott, vágásérett és vágásérettséghez közelálló olyan erdő feltárását, melyben addig utak hiánya miatt nem lehetett fakitermelést folytatni 'előtt a magánkézben levő erdőbirtofcokon a felújító vágásokat nem igen alkalmazták. Rendszerint tarvágást követő sarjaztatással, vagy magvetéssel, csemeteültetéssel újították fel a faállományokat. A magról való természetes felújítás elterjesztését, mely lehetővé teszi az évezredek alatt kialakult ökoszisztémák, természetes növénypopulációk megőrzését, az erdő vízgazdálkodási és talajvédő szerepe fenntartását először ez a fejlesztési határozat rendelte el. Az 1040-es az új erdőtelepítések, fásítások súlypontját az állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe helyezte át, vagyis az erdőterület növelését nem az erdőgazdaságoknak a mezőgazdaság rovására való terjeszkedésével, hanem a mezőgazdasági üzemekben olyan helyi jelentőségű erdőik és fásítások létesítésével kívánta elérni, melyek a helyi faellátás mellett jól szolgálják a mezővédelmet és tájalakítást is. Megnyitotta a fejlesztési határozat az 'erdőgazdaság gépesítésének első a kisgépes korszakát is. Az 1040-es előírta az állami erdőgazdasági 'erdők első üzemtervezésének 1956-ig történő befejezését, új, korszerű erdőrendezési utasítás kiadását, valamint az üzemterv szerinti gazdálkodás általánossá és kötelezővé tételét, illetőleg ennek érdekében az üzemtervek végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Felmerült már akkor a jóléti erdőgazdálkodás gondolata is. TÖMPE IST VÁN erdészeti főigazgató az új szakaszt jelenítő határozat fő feladatára utalva írta: Ezt a feladatot úgy kell végrehajtanunk, hogy ez szilárdítsa a munfcás-
3 osztály államhatalmát, a hatalom alapját: a munkás paraszt szövetséget. Szélesítse a szövetségnek gazdasági bázisát, járuljon hozzá a jólét emeléséhez, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítéséhez.-" Az irányelvek végrehajtásának elősegítésére felhasználva -az Erdészeti Tudományos Intézet és az Erdőmérnöki Főiskola kutatási eredményeit részletes szakmai utasításokat adtunk ki (erdőrendezési, erdőnevelési, erdőhasználati, maggazdálkodási, csemetetermelési, erdővédelmi, valamint erdősítési és fásítási -utasítást), melyeket az erdőmérnökök, erdészek mindennapi gyakorlati munkájukban következetesein alkalmaztak. Ehhez.az anyagi feltételek is adottak voltak. Hiszen annak ellenére, hogy az erdőgazdaság a nemzeti jövedelemhez csak mintegy 1%-kal járult hozzá, az összes népgazdasági beruházás kb. 5%-át fordítottuk az erdőgazdaság fejlesztésére. Az erdőgazdaságfejlesztési határozatban az évekre számszerűen is előírt feladatokat az erdőgazdaságok alapvetően végrehajtották. Felszámolták a vágásfelújítási hátralékokat. Elvégezték az elmaradt tisztításokat. Országosan bevezették a gyakorlatba a,v-fás erdőnevelést ig 106 ezer ha-on jelölték ki a V-fákat. Az 1958/59. gazdasági évben már az összes -kitermelt fatömeg 52%-át tisztításokból és gyérítésekből nyerték. Az évtizedek óta túlhasznált bükk-, tölgy- és fenyőerdők kitermelését következetesen csökkentették, ugyanakkor növelték a -tartalékolt cseresek és gyertyánosok kivágását. Az összes erdőfelújításon belül a magról váló természetes felújítás -aránya az évi 15%-ról 1960-ban 21%-ra nőtt. Gyors ütemben végezték a rontott erdők átalakítását, évente legalább.20%-ban ilyeneket soroltak be véghasználatra. Ebben az időszakban 117 ezer ha új -erdőt és fásítást, ezen -belül 36 ezer h-a nyárast telepítettek. Amíg az I. ötéves 'tervben ( ) 1 ha sikeres erdősítésre 2,4 ha erdősítési munkát fordítottak, 1960-ban..viszont már csak 1,6 ha-t. Felsorolt -eredményekkel megalapozták és kibontakoztatták a. korszerű szocialista erdőművelést. Ennek folytán lehetővé vált a fakitermelésnek az évi 2,9 millió m 3 -ről már 1960-ban 3,7 millió m 3 -re való növelése. Ezzel együtt az iparifa-kihozatalt 36,3%-ról 55%-ra emelték, -amit nagyban elősegítettek a választékbecslés korszerűsítése, a termelői faárak reális megállapítása és a gépesítés révén bevezetett korszerű fakitermelési eljárások ben összevontuk -az erdőgazdálkodás tekintetében egységes földrajzi tájak erdőgazdaságait, 46 erdőgazdaságból 11 megszüntetésével 35-öt alakítottunk ki. Az üzemtervek végrehajtásának -ellenőrzésére és -az üzemtervi nyüvántartások vezetésére erdőrendezési felügyelői szervezetet hívtunk létre ben még lényegileg a gépesítés előtt voltunk. A kétkezi fűrész, a fejsze, -a lovasfogat jellemezte -az erdei munkákat. A gépesítést -a motorfűrészek és a lánctalpas nehéztraktorok indították útjára ban kísérletképpen mindössze 67 motorfűrész, valamint 79 traktor és vontató dolgozott ben 300 db MRP csehszlovák motorfűrészt vásároltunk, megjelentek a szovjet Sz 80-as, Sz 100-as traktorok és a vágástörő mélyforgató ekék, megindítottuk az első szakmunkásképző tanfolyamot. A -gépeket addig, amíg megfelelő tapasztalatok, kikísérletezett munkamódszerek, hozzáértő szakemberek nem álltak rendelkezésre, nyolc úgynevezett gépesített gazdaságba koncentráltuk, ahol gépállomásokat létesítettünk és megteremtettük a szükséges üzemeltetési feltételeket. A főigazgatóságtól a munkahelyekig kialakult a megfelelő szervezett, célratörő irányítás. Havi, majd negyedévi jelentések alapján értékeltük, fejlesztettük a legfontosabb munkák gépesítését ban mindezek hatására az összes véghasználati és gyérítési fatömegnek már 47,9%-át 1091 motorfűrésszel termelték ki (döntötték, darabolták fel). A közelítésben a gépesítés -aránya. 20%-ra, kiszállításban 40%-ra, a szállításban pedig 80%-ra volt tehető. Az erdősítések
4 talajéiőkészítésében a gépi munlka aránya 48% volt, a sorközi ápolásokban pedig 35%. Gyakorlatilag tehát a gépek bevonultak az erdőgazdálkodásba, és a legfontosabb munkákban a teljes volumen felét gépekkel végeztük. Nagy lépést tettünk előre.az erdők feltáráséban is. Amíg az I. ötéves terv idején mindösszesen 148,9 km erdei utat és vasutat építettek, CMg 523 km-t. A későbbi időszakban valójában már típusváltásokról volt szó, a meglevő gépeket korszerűbb, termelékenyebb típusúakkal váltottuk fel. A biológia mellett tehát a technikában és az infrastruktúrában is nagy változás' történt. Mindennek a hatására az erdőgazdálkodás 1960-ban minőségileg teljesen más volt már, mint 1954-ben. Az eredményekre Európa-szerte felfigyeltek. Nemzetközi rendezvényeink, az évi nyárfakonferencia, az évi erdőnevelési konferencia osztatlan sikert arattak. Ügy nézett ki az egész magyar erdőgazdaság, ahogyan a tankönyvekben megírták. A bemutatókon Európa-hírű professzorok kérdeztek bennünket, honnan van pénzünk, munkaerőnk a látottak megvalósításához. Az erdőnevelési konferencián tartott előadásomban már felhívhattam a figyelmet a következőkre: Ha sikerül egész erdőterületünkön.a sárvárihoz hasonló belterjes erdőgazdálkodást bevezetnünk, akkor megvan a remény arra, hogy egy vágásfordulón belül legalább a kétszeresét termelhetjük a mainak* mostani erdőterületünkön". Miben rejlik.egy hat évre szánt fejlesztési határozat negyedszázados hatóereje? Magyarországon a felszabadulás előtt is nagy múltú, nemzetközileg is élenjáró erdészeti oktatás folyt. Erdőmérnökeink, erdészeink korszerű szakismeretekkel voltak felvértezve, ezek alkalmazását.azonban rendkívül megnehezítették az.akkori erdőtulajdon-viszonyok. Az 1040-es jól tükrözte az egységes, összeforrott erdész szakma ideálját, legjobb elgondolásait, legmerészebb céljait. Ezért nagy örömmel, őszinte lelkesedéssel fogadták. Megmozdult az egész szakma, bizonyítani akart. Az alkotó munkában a tehetségek egész sora tűnt ki. Ragyogó, azóta is felülmúlhatatlan csemetekert-kezelő erdészek, erdészetvezetők, erdőművelők, fakitermelők, gépesítők, erdőfeltárók. A vezetés a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főigazgatóságán és az erdőgazdaságokban számon tartott,.erkölcsileg és -anyagilag elismert minden kiemelkedő szakmai teljesítményt. Szívesen kiemelt, fontos beosztásba helyezett bátran kezdeményező fiatalokat, de kikérte és figyelembe vette a tapasztalt, idősebb erdőmérnökök véleményét, tanácsát. Virágzott a szakirodalom, a munkához hozzátartozott a rendszeres olvasás. A vezetők idejüket alapvetően szakmai tevékenységre fordították. Tartóssá tette az 1040-es kihatását, hogy az akkor kiadott, szakmai utasítások kötelezők voltak, és országos jellegű szakmai továbbképzés keretében megtanulta őket az egész szakma. Később is adtak ki jelentős szakmai útmutatókat, ezek azonban már nem voltak kötelezők, és oktatásuk sem volt hasonlítható az előzőkéhez. Végeredményben.az 1040-es iaz adott időszaknak és körülményeknek megfelelő bátor előrelépés volt, melyet az évi 7. törvény messzemenően figyelembe vett (pl. az erdőgazdálkodás célját szinte szó szerint ugyanúgy határozta meg), s ez hozzájárult nem kis mértékben t.ahhoz, hogy a határozatban megfogalmazott célok még mindig hatnak. Negyedszázados mérlegét a következőképpen is meg lehet vonni. A belterjes erdőművelés és az erdőterület növelése folytán a felszabadulás idején feltételezhetően meglevő, mintegy 125 millió m 3 élőfakészlettel (az 'erdőkben lábon álló fakészletitel) szemben a fa- - ~;'r :Í,':.V ' -isp-s'"^ * 1958-ban az összes bruttó fakitermelés 3,358 millió m3 volt.
5 termelésre kijelölt erdők élőfakészlete ma meghaladja a 170 millió m 3 -t. Ennek pénzértéke a tőárat egyenlőnek véve az erdőfenntartási járulékkal 53,3 milliárd forint ben a tólhasználattól féltették erdeinket, most 25 év múltán nem tudjuk kitermelni az üzemtervek szerint lehetséges faitömeget. Lehet-e ennél jobb bizonyítványt kiállítani egy olyan erdőgazdaság-fejlesztési határozat végrehajtásáról, mély a bővített újratermelést tűzte ki célul? Most, 25 év múltán új korszakot nyitó határozatok születtek, a régi [Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főigazgatósága jogutódjaként megalakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatala. Az új határozatok elsősorban a faipar fejlesztését állítják előtérbe. Közvetlenül az 1040-es elfogadása után a Minisztertanács á faipar fejlesztéséről is hozott határozatot. A 3009/1955: számú MT-határozait elrendelte a meglevő fűrész- és lemezipari üzemek korszerűsítését, valamint a hazai farostlemez- és forgácslap-ipar megteremtését. A végrehajtás során a II. ötéves terv időszakában a fűrész- és lemezipar évtizedes lemaradását sikerült valamelyest csökkenteni, felépítették az első farostlemez- és forgácslap-gyárát, de elsődleges faiparunk még korántsem tudott felzárkózni az európai színvonalhoz, de a hazai belterjes erdőgazdálkodáshoz sem. Nem érdektelen ezzel kapcsolatosan rámutatni a finn 'erdőgazdaság és faipar második.világháború utáni fejlesztésére. Finnországban >az 50-es évek végén és a 60-as; években világszínvonalon álló, nagy kapacitású faipari üzemeket hoztak létre. Ennek következtében 1955-től 1972-ig.a faipar nyersanyagszükséglete 80%-kal megnagyobbodott. Olyan helyzet állt így 'élő, íamikor a korszerű faipar húzta maga úitán" a hagyományos, lényegében egy helyben topogó 'erdőgazdaságot. Szorgalmazta, serkentette, anyagilag ítámogatta a fapiart nyersanyaggal ellátni tudó' gazdálkodás 'kialakítását. Nálunk az 1040-es hatására nagyot fejlődött 'erdőgazdaság szintén képletesen szólva egészen mostanáig tolta mágia előtt" az egész kitermelhető fatömeget feldolgozni nem képes faipart. A. vertikális erdőgazdasági és fafeldolgozó vállalatok,.az EFAG-ok íaz utóbbi időszakban éppen ezért az erdőgazdálkodás rovására is próbálták.fejleszteni faipari üzemeiket. A mostani párt- ós állami határozatok az elsődleges faipar, a fahasznosítás és a fakereskfedelem fejlesztésének előtérbe helyezésével várhatóan gyorsan megteremtik a lehetőséget, hogy faiparunk felzárkózhasson erdőgazdaságunkhoz, később pedig serkentse, támogassa 'az erdőgazdaság további fellendítését. Az új koncepciók kidolgozásakor körültekintően megvizsgálták 1, mit. kell az 1040-es célkitűzéseiből megtartani, miit kell másképpen, jobban csinálni. így erdőgazdaságunk töretlen továbbfejlesztése biztosított. Nekünk erdőgazdáknak, erdőművelőknek,az előttünk álló távlati fejlesztési időszakban a fafeldolgozó ipar tervezett fejlesztésével összefüggő dinamikus fatermesztést kell megvalósítani. Nagy mennyiségű, a faipar igényeinek megfelelő fát kell termelni. Egyre inkább előtérbe kell helyezni a nemesített fajtákat. Fokozottabban figyelembe kell venni a genotípus, a termőhely és az erdőművelési eljárások közötti kölcsönhatásokat, valamint ezek hatását a faiparnak átadott fatermékekre. A szaporítóanyag-termelést, 'erdősítést, erdőnevelést, fakitermelést és fafeldolgozást egy globális gazdasági tevékenység megfelelően integrált fázisainak kell tekinteni. A fajtáknak, a.termőhelyi viszonyoknak és az erdőművelési igényeknek megfelelő technológiákat és géprendszereket kell kidolgozni és alkalmazni a gyakorlatban. S mindezt sok tekintetben nehezebb körülmények között kell tennünk, mint dolgoztunk -az es idején. Nem lehet azonban kétséges, hogy az új lelkesítő célok megvalósításáért szakmánk most is egy emberként kiáll. Ez mindnyájunk közös érdeke és feladata. >
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenAz erdőgazdasági munkaszervezés alapjai
Végezetül vizsgáljuk meg, hogy. a távlati célok megvalósítása milyen mértékben haladtunk: irányában a) erdőfelújítási hátralékunk figyelembe véve a befejezett erdőfelújításokat csökkent, ütemét azonban
RészletesebbenA TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN
A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR JÓZSEF Az erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Ütemét, faellátásunk
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenAZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE
Keresztesi Béla akadémikus 634.0.902 AZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE Az erdészet fejlesztése témakörben rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás. A mai erdőképek sokfélesége
RészletesebbenMiniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
Részletesebben1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK
1. ERDÉSZETI SZAKTERÜLETEK 1.1. Erdőmérnöki tervező (ER-T) Erdőfeltárás, erdészeti utak tervezése. Erdészeti vízgazdálkodási létesítmények tervezése. Erdészeti geomatika, erdőtérképezés. Erdészeti termőhelyfeltárás
Részletesebben-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban
A 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet alapján 15. ERDÉSZETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK DÍJTÉTELEI 15.1. Helyszínelést nem igénylő eljárások 15.1.1. Alapdíj -Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
Részletesebbenas erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata as erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről A kormányprogramm, valamint a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztéséről
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA JÓLÉTI ERDŐGAZDÁLKODÁS A SZOVJET ERDŐGAZDASÁG-FEJLESZTÉS TÜKRÉBEN
faanyag marad. Alapvető műszaki tényezői összességében nem maradnak el a kocsányostölgyétől, így alkalmazási területei is magasabb mechanikai és dinamikai igényűek lehetnek. IRODALOM (1) Az akác faanyagának
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN
LEJTŐS TERÜLETEK ERDŐSÍTÉSI MUNKÁINAK GÉPESÍTÉSE A Sztamen Dimitrov BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN az utóbbi 27 év alatt fontos intézkedéseket tettek az erdőgazdálkodás javítására
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L
630*9 ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L DR. FAT ALIN GYULA Zala megye erdeiben tartamos erdőgazdálkodás folyik. A fakitermelések során kisebb mérvű megtakarítás mutatkozik. A
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
AM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK
RészletesebbenHogyan teljesítjük a magyar erdőgazdaság első fejlesztési tervét?
Hogyan teljesítjük a magyar erdőgazdaság első fejlesztési tervét? K E R E S Z T E S I BÉLA az OEF helyettes vezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Az erdőgazdaság jellegzetesen olyan termelési
RészletesebbenOKJ Erdészeti szakmunkás
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKKÖZÉPISKOLA - ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenAz erdőgazdálkodás 25 esztendejéről
Az erdőgazdálkodás 25 esztendejéről D R. S A L I E M I L Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója ünnepi alkalom arra, hogy számbavegyük az erdőgazdálkodásban elért eredményeket és a lehetőségek
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenKerekegyháza Város Képviselő-testületének január 30 - i ülésére
ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. január 30 - i ülésére Tárgy: A Farkas erdő pihenő- és emlékparkká történő kialakításához szükséges döntések meghozatala Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenAz A,NNY, F területmegoszlás a korosztályonkén t
AZ AKÁ C É S A NYARAK SZEREP E FAELLÁTÁSUNKBA N DR. SÓLYMOS REZSŐ Az erdőkkel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények közül a legősibb és a legfontosabbak közé tartozik a faellátásban betöltött
RészletesebbenOKJ Erdésztechnikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - ERDÉSZTECHNIKUS A szakképesítés
RészletesebbenErdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21.
1 Erdész gyakornokként Mecklenburg-Vorpommernban 2007.09.15.-2007.12.21. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiírt Leonardo pályázaton való sikeres
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenKomplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.
Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. A KEFAG RT. BEMUTATÁSA Mottó: A természet bizalmát őrizzük! Társaság neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság
RészletesebbenHeil Bálint Heilig Dávid Kovács Gábor
F á s s z á r ú ü l t e t v é n y e k l é t e s í t é s i l e h e t ő s é g e i ú j E u r ó p a i U n i ó s t á m o g a t á s s a l Csorna 2017. szeptember 13. Sopron 2017. szeptember 14. Kecskemét 2017.
RészletesebbenBAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.
BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenHazai akác kínálat alakulása
113 124 Hazai akác kínálat alakulása 2002 2012 (Black Locust Supply Tendencies in the Period of 2002 2012) Stark Magdolna * Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenBruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
RészletesebbenM A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 54. szám 12857
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 54. szám 12857 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról
RészletesebbenAz egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22.
Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. 1 Az MNV Zrt. szervezeti felépítése NVT Titkársága Részvényesi
RészletesebbenA változatosság, min t a természet egyik legfontosab b jelensége : GONDOLATOK A FATERMÉS I TÁBLÁK É S FÜGGVÉNYE K ALKALMAZÁSÁHOZ
A változatosság, min t a természet egyik legfontosab b jelensége : GONDOLATOK A FATERMÉS I TÁBLÁK É S FÜGGVÉNYE K ALKALMAZÁSÁHOZ DR. SOMOGYI 630*52 ZOLTÁN Az erdőgazdálkodás mindennapi segédeszközei a
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenÚj erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
RészletesebbenMinisztériumi szervezeti felépítés
Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter
Részletesebben3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenERDŐ 62-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 99. ÉVFOLYAMA
Z ERDŐ 62-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 99. ÉVFOLYAMA T A R T A L O M Dr. Balassa Gyula: Tízéves az Országos Erdészeti Főigazgatóság 433 Üdvözlet a tízéves Országos Erdészeti Főigazgatóságnak (Dr. Gál
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Részletesebben2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA
A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...
RészletesebbenA FAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGAI KÖZÖTT
634.0.905.2. DR. BENCZE TIBOR A FAFELHASZNÁLÁS SZERKEZETVÁLTOZÁSÁNAK LEGFŐBB SAJÁTOSSÁGAI 1960-1979 KÖZÖTT A világ fafelhasználása 1960 1979 között több mint másfélszeresére növekedett, és elérte a 3 md
RészletesebbenKeresztesi Béla, az OE F vezetőjének helyettese : Erdőgazdálkodásunk helyzet e é s feladatain k a másodi k hároméves tervben
sét. Csak így tudjuk élővé tenni a társadalmi összefogást, amely hatalmas feladataink megoldásának elengedhetetlen előfeltétele. E feladatok ezenkívül erdőgazdasági dolgozóinkkal főleg a vezetőkkel szemben
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenIndex: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148
T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenAz erdő módosító hatása az értékelésre
Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak
RészletesebbenAz erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű
RészletesebbenAZ ÁGAZAT FELADATAI ÉS KUTATÁSI IGÉNYE AZ ÉVEKBEN
Dr. Soós Gábor: AZ ÁGAZAT FELADATAI ÉS KUTATÁSI IGÉNYE AZ 1978 80. ÉVEKBEN Népgazdaságunk az 1970-es években új fejlődési szakaszhoz érkezett. Ezt a szakaszt alapjaiban intenzív fejlődés jellemzi. A technikai
Részletesebben3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
3.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenKockázatértékelés a fakitermelésben
Kockázatértékelés a fakitermelésben Az erdőgazdaságban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkolás súlyos
RészletesebbenAz állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig. Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István
Az állami erdővagyon gazdálkodás története napjainkig Készítette: dr. Nemere János és Meggyesfalvi István Mária Terézia erdőrendtartása (1769) A törökök kiszorítását követően a haditanács ösztönzése, az
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN
Vida László: A KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN A tudományos kutatás a termelés különböző területein mindenkor összefonódott a gyakorlattal a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS NÉPGAZDASÁGI ILLESZKEDÉSÉRŐL*
634.0.906 OTT JÁNOS GONDOLATOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS NÉPGAZDASÁGI ILLESZKEDÉSÉRŐL* Több mint tíz év telt el az 1968. évi új mechanizmus", az önálló vállalati gazdálkodásra épített gazdaságirányítási rendszer
RészletesebbenNy-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban
Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal Ügyiratszám: BK-05/ERD/03443-34/2019. Ügyintéző: Pálfalvi Zsolt Tel: 62/553-921 Tárgy: hivatalból meghatározott erdőterv Mellékletek: 1. sz.:
RészletesebbenEnergetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT
Energetikai ültetvények Eredmények és gondok az alkalmazásban Prof.Dr. Marosvölgyi Béla MBMT A vizsgálandó témák: 1. A hazai ökoenergetikai fejlesztést megalapozó szempontok 2. Az első fejlesztési időszak
RészletesebbenAz erdőhasználat fejlődése a felszabadulás utáni 10 év alatt
daságvezetés legszorosabb kapcsolatát. Remélhető, hogy ezzel az egyesület működése még kedvezőbb befolyással lesz az erdészet fejlesztésére. így valósul meg az alapítók csaknem évszázados elgondolása.
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenIV. ÉVF. 1. SZÁM OLDAL JAN.
AZ ERDŰ IV. ÉVF. 1. SZÁM 1 40. OLDAL 1955. JAN. T A R T A L O M J E G Y Z É K Tömpe István : Az erdészet fejlődése az ötéves terv során 1 Partos Gyula : Erdőgazdasági módszereink értékelése vízgazdasági
RészletesebbenAz erdők világnapjára megnyitotta kapuit az újjáépített múzeum
Az erdők világnapjára megnyitotta kapuit az újjáépített múzeum Az EGERERDŐ Zrt. közjóléti szerepvállalása Az EGERERDŐ Zrt. megközelítőleg 72 ezer hektár állami erdőterületen végez erdőgazdálkodási tevékenységet.
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2017. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN
DR. PAPP TIVADAR A TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN Korunk száguldó tempója felgyorsította erdőgazdálkodásunk gyományos iramát is. A megváltozott tempót a fasználat és elsődleges
RészletesebbenA KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN
634,0.61:174.7 Bartuez Emil A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN Az 1970. évi mérlegadat szerint a Szegedi Állami Erdőrendezőség faállomány - hyal
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenA törvény jelentősége:
Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter./.... (..) VM rendelete a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
Részletesebben5. E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5685 A vidékfejlesztési miniszter 24/2011. (III. 28.) VM rendelete egyes nemzeti hatáskörben nyújtott állami támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA körzeti erdőtervezés menete
A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti
RészletesebbenÚj hazai fafermési táblák
Az 1968. évi üzemi méretű kísértelek alapján megállapíthatjuk, hogy az Ef iskolázás gyomtalanítására az Arezin és Merkazin használata a célszerűbb, mivel ezeknél nem kell tartani a 2,4 D esetleges káros
Részletesebben