MÉDIUMISMERET II. Forgó Sándor

Átírás

1 Forgó Sándor

2 MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

3 Forgó Sándor Eger, 2011

4 Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A 7., 8., 9. és 10. fejezetet írta: dr. Tóth Tibor A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP /1/A

5 Tartalom Médiatechnológiák története és alkalmazása 1. Bevezetés Célkitűzés A kurzus tartalma A kurzus tömör kifejtése Kompetenciák és követelmények Tanulási tanácsok, tudnivalók Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Az elektronikus média, elektronikus publikálás fogalomköre Az információ és technika A kommunikációs forradalmak A korszak elemzése Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka Az Internet jelene, jövője A számítógép és hálózati kommunikáció A hypermédia Az Internet A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció) Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás Összefoglalás Önellenőrző kérdések Az elektronikus távközlés, a kép és hangrögzítés korszaka Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A telekommunikáció története Jelzés kódolt zászlókkal Az optikai jelzésektől az elektronikus képátvitelig Az optikai távíró (1793) A távíró keletkezése fejlődése A telefon kialakulás, fejlődése Mobil kommunikáció celluláris telefon, GSM A mobil rendszerek generációi Összefoglalás Önellenőrző kérdések

6 4. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai A rádió fejlődésének állomásai A rádió és rádióhallgató A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz A rádió jövőjét biztosító tényezők A televízió története A tömegkommunikáció csoportosítása A televíziózás jövője Összefoglalás Összefoglaló kérdések Állókép-, és hangrögzítés Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A camera obscura A laterna magica A fényképezésről A fényképezés előzményei A fényképezés története A hangrögzítés A mágneses rögzítések (hang-és képírók) Összefoglalás Önellenőrző kérdések A mozgókép születése és fejlődése Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A mozgókép-érzékelés alapjai A mozgás megjelenítése a mozgókép előtt Mozgás megjelenítése a mozi előtt A többszemélyes, közös befogadás A film és a mozi A némafilm kora A hangosfilm Mozgófilm-vetítők és nyersanyagok A mozi helye a médiában Új tendenciák a mozizás területén Összefoglalás Önellenőrző kérdések A mozgókép (film, videó) formanyelve

7 7.1 Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A film formanyelvének kialakulása A montázs A plánok (képkivágások) A kameramozgások A gépállások A kompozíció A világítás A videó formanyelve Összefoglalás Önellenőrző kérdések Kreatív videó Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése Ötlettől a filmig A stáb A stábok legfontosabb szakemberei Összefoglalás Önellenőrző kérdések Munka a stúdióban Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A tévéstúdió Hangstúdiók Összefoglalás Önellenőrző kérdések A videofelvételek digitalizálása Célkitűzés Tartalom A tananyag kifejtése A digitalizálás A bemásolás A digitalizálás menete Videó szerkesztési gyakorlat A videó szerkesztés első lépése Második lépés Harmadik lépés Negyedik lépés A hangok módosítása A feliratozás

8 Hangfelmondás A film befejezése Összefoglalás Önellenőrző kérdések Összefoglalás A kurzusban kitűzött célok összefoglalása Tartalmi összefoglalás A tananyagban tanultak részletes összefoglalása Kiegészítések Irodalomjegyzék Hivatkozások Ábrajegyzék Médiumelemek Tesztek Próbateszt Záróteszt A Záróteszt B Záróteszt C

9 1. BEVEZETÉS Az utolsó 100 évben a tudományok (ezen belül is talán elsősorban a műszaki tudományok) és a technika nagymértékben felgyorsuló fejlődése szinte hihetetlen távlatokat nyitott a tömegkommunikáció és a technikai eszközökkel történő személyközi kommunikáció előtt. A számítógépek alkalmazása az elektronikus kiadványszerkesztésben alapfeltétel. Terjedésével a betűszedők, nyomdagépek korszaka a végéhez érkezett, a számítógépek elterjedésével a tipográfia a hagyományos szakmai területeken kívülre került. Az elmúlt 100 év találmányai közül a kommunikáció szempontjából a fontosabbak még: a szikratávíró, telefon, számítógépek és számítógéprendszerek, videofon stb. bizonyítják, az emberi kapcsolatteremtésnek olyan lehetőségei váltak valóssággá, melyek 100 évvel ezelőtt még a legmerészebb feltételezések között sem szerepeltek. Rengeteg írás jelent meg, beszéd hangzott el arról, miként is fogja az információs technológiák forradalma átalakítani életünket. Az információs társadalom, a digitális forradalom, a média-konvergencia közismert kifejezésekké váltak, a boltokban pedig megjelentek azok a high tech 1 termékek, amelyek mindezt a fogyasztó számára megtestesítik. A folyamat persze messze túlmutat mindennapi életvitel kisebb-nagyobb változásain: a szép új világ felépítésére számos program született mind nemzetállami, mind nemzetek fölötti, regionális szinten. A nagy, átfogó cselekvési programok, eszmefuttatások mellett gyakran találkozhatunk az egyes részletekre vonatkozó új tételekkel, előrejelzésekkel is, s közöttük érthetően előkelő helyett foglalnak el azok, amelyek a média világának átalakulásával kapcsolatosak. 2 A jövő információhordozói: A könyvek és folyóiratok még sokáig megmaradnak, de digitalizálva tárolják őket. A szövegben elhelyezett utalások segítségével az olvasó a számára legérdekesebb útvonalat bejárva lehet tanulni. Mivel elengedhetetlen képi információk megjelenítése, a grafikus alapú rendszerek válnak uralkodóvá, melyek optikai lemezeken tárolhatók, és ISDN számítógépes hálózatok továbbíthatók. A tudományos kommunikáció részben áttevődik a hálózatokra, és elektronikus folyóiratok, valamint videokonferenciák formájában. A vezeték-nélküli (rádióhullámok) segítségével történő információtovábbítás szinte teljeskörűvé válik. A rengeteg adatbázishoz, katalógushoz és egyéb információforráshoz hipertext, hipermédia multimédiás (szöveg, kép és hang együtt) formában lehet hozzáférni. A tudományos ismeretek megjelenésének egyik érdekes formája a virtuális valóság (virtual reality), mely szimulálja a kutatás tárgyát, a különböző érzékszervekkel (látás, hallás, tapintás stb.) rajzok helyett egyszerűen besétálhatunk a kísérlet, vizsgálat tárgyába. 1 high-tech az emberi léptékű a csúcstechnológia, magas technikai ragyogás. 2 GÁLIK MIHÁLY: Marad vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira. Jelkép szám. 9

10 1.1 CÉLKITŰZÉS Olyan szakemberek képzése a cél, akik rendelkeznek az elektronikus média fogalomkörének átfogó ismeretével, ezen kívül ismerik az elektronikus publikálás (off-line, online) ismérveit. Elméleti ismereteik (műfaji, formanyelv) birtokában képesek műsorszórásra alkalmas videofelvételek elkészítésére a magyarországi vállalatok, cégek és nonprofit szervezetek elvárásainak igényeinek megfelelően. A tantárgyban tanultak alapján képesek lesznek rendszerszerű tervezésre, kivitelezésre és koordinálására. 1.2 A KURZUS TARTALMA 1. Bevezetés 2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka 3. Az elektronikus távközlés, a kép és hangrögzítés korszaka 4. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése 5. Állókép-, és hangrögzítés 6. A mozgókép születése és fejlődése 7. A mozgókép (film, videó) formanyelve 8. Kreatív videó 9. Munka a stúdióban 10. A videofelvételek digitalizálása 11. Összefoglalás 12. Kiegészítések 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A hallgatók megismerkednek az infokommunikációs eszközök alkalmazásának elméleti alapjaival, a médiatechnológiák történeti aspektusaival, elektronikus publikálás általános ismérveivel, valamint a kreatív videó, a televíziós videotechnika fogalmaival; a videó felvétel-készítési, stúdió és lejátszó technikai eszközök felépítésével, működési elveivel, az elektromos kép technikai jellegzetességeivel, létrehozásának, módosításának, editálásának műszaki lehetőségeivel. Megismerik a film és videó formanyelvének alapvető fogalmait: plánok, kameramozgások, montázs stb. Betekintést kapnak a mozgóképgyártás folyamataiba (előkészítés, forgatás, utómunka). 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A kurzus során a hallgató a történelmi szakaszolás és elméleti alapozás mellett széleskörű mesterségbeli tudásra tesz szert szerezzen jártasságot az elektronikus tervezés, kivitelezés, szervezés, kreatív alkotómunka területén. Legyen képes elektronikus anyagot, ill., mozgóképes (videó) produkciót (szinopszis, forgatókönyv, alapján) megtervezni, kivitelezni. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A kurzus 12 leckét tartalmaz. Elméleti és gyakorlati példákon keresztül ismereteket szerezhet a médiatechnológia szakterületéről. Rendszeres gyakorlással és a leckék végén ta- 10

11 lálható feladatok elkészítésével tudását biztos alapokra helyezheti. Kövesse tanácsainkat, értse meg a szövegeket, tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre, és próbálja megoldani a feladatokat. Ez elektronikus tanulás olyan képzési forma, amely a tanár személyes jelenléte nélkül történik, ezért ajánlatos a keretrendszerben a tanulási útmutatót, vagy egyéb médiaforrásokat rendszeresen használnia. Amennyiben tanulmányai során problémák adódnak, úgy szíveskedjen felkeresni a kapcsolattartó személyt (adminisztrátor informatikai rendszergazda tutor, tanár). Az elektronikus jegyzet egységes szerkezetben tartalmazza az előszót és tanulási tanácsokat, tartalmi áttekintést, tankönyv használatát, struktúráját, célkitűzések megfogalmazását, a követelményrendszert, ill. a leckék, tananyagegységek tagozódását, majd az összefoglalást és a kérdéseket. A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző kérdéseket. 11

12 2. AZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS KORSZAKA 2.1 CÉLKITŰZÉS Ebben a fejezetben betekintést kapunk az elektronikus információ-feldolgozás korszakairól és megismerkedünk napjaink korszerű információs társadalmi elvárásaival. 2.2 TARTALOM Az elektronikus távközlés, elektronikus információ-feldolgozás korszakának elemzése. Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka. Számítógépes generációk. Hypermédia lényege. Az Internet kialakulása. A WEB kialakulása és története. A perszonalizált kommunikáció (a jövő a személyi távközlés). Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás. Az on-line televíziók jellemzői. 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE Az elektronikus média, elektronikus publikálás fogalomköre Az új rögzítési és kommunikációs technológiák (telefon, rádió, televízió az Internet) mára gyökeresen átalakították a bennünket körülvevő világot, az egymásról való tudás a tudatosan megtervezett kommunikáció napi gyakorlata az élet minden szintjét átjárja. A számítógép megjelenése, használata és a globális hálózat kialakulása alaposan átrajzolta gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket. Ezért óriási a jelentősége annak, hogy hosszabb távú, történeti-társadalmi összefüggésben is lássuk a technikai fejlődés okozta új eszközeink hatásait. A technológiai fejlődés egyik következménye a publikációk számának növekedése, és formai átalakulása. Az egész eddigi kommunikációtechnológiai történelem napjainkban teljesedik ki. Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba a korábbi fejlődési ciklusokhoz képest példa nélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari berendezések, gépek felfedezéséhez kb. 250 évre volt szükség, addig például a számítástechnika területén 40 év alatt hasonló vagy még nagyobb nagyságrendű fejlődés ment végbe. Ugyanilyen arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új technika elterjedéséhez szükséges időtartam terén is. Az emberi kommunikációt hordozó médiumok körének bővülése, funkcióik bonyolultabbá válása visszahat magára a kommunikációra tartalmi értelemben is. Érdemes visz- 12

13 szatekinteni Vannevar BUSH gondolatatira 3 (1945) melyben a rögzítési és kommunikációs technológiák és az un. rekordokról 4 ill., jövőjéről szól: Mennyiben szolgálta eddig a tudomány és a kutatás nyomán feltalált eszközök az emberiség javát? Kezdetben megnövekedett az ember hatalma anyagi környezete felett. Jobb ételt ehetett, jobb ruhában járhatott, jobb lakásban lakhatott, egyszóval, nagyobb biztonságban élhetett, és részben felszabadult a puszta lét igája alól. Megismerte saját biológiai működését, így fokozatosan úrrá lett a betegségek felett, és hosszabb lett az élete. A tudomány felfedte a fiziológiai és pszichológiai funkciók kapcsolatát, és ez által teljesebb lelki egészséget ígér. Megteremtette az emberek közötti gyors kommunikáció lehetőségét: megalkotta a gondolatok rekordját, és lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférhessen az emberi szellem eme tárházához, és szabadon vegyen belőle. Ettől kezdve a tudás már nem az egyeden keresztül, hanem a faj életén át gyarapodik és hagyományozódik. A fotocella, ami fizikai értelemben látja a dolgokat, a fejlett fényképezési eljárás, aminek a segítségével nemcsak a látható, de a láthatatlan is rögzíthető; az izzókatódos cső, ami hatalmas erőket képes vezérelni, és kevesebb energiát használ, mint a szúnyog szárnya mozgatásához; a katódsugárcső, ami a mikroszekundum töredéke alatt végbemenő folyamatokat is láthatóvá teszi; a relék, amik sokkal megbízhatóbban és ezerszer gyorsabban hajtanak végre egy cselekvéssort, mint az ember megszámlálhatatlan ilyen eszköz létezik ma már, és ezek új utakat nyithatnak a tudományos rekordkészítésben. Napjainkban a hagyományos szemlélet mellett elterjedőben az a felfogás miszerint a feladat az, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik a számítógépek és hálózatok világában önállóan gondolkodó, de együttműködő és megértő cselekvői lesznek a társadalomnak. Ebben a szemléletben nem a számítástechnika a lényeg, hanem az hogy a modern világ kontinuitását az emberi gondolkodás történetének legjobb eszméivel közösítse. 5 NYÍRI Kristóf már mobil információs társadalomról ír: mely nem pusztán a szövegeslineáris információ, hanem egyszersmind az interaktív képi és hangi információ társadalma Az információ és technika Az információtudás, az információ hatalom. Az ember történeti fejlődése során az információ mindig meghatározó tényező volt. Napjainkban az információ birtoklása létszükségletté vált, hiszen az információs társadalom kialakulása szempontjából elengedhetetlen követelmény az ahhoz való gyors hozzájutás. A könyvnyomtatás, a kommunikációs eszközök fejlődése az évszázadok során bizonyította már, hogy nem elégedhetünk meg az információ tartalmi közlésével. A tartalmat a 3 BUSH: We May Think. Út az új gondolkodás felé. Ahogy gondolkodhatnánk. The Atlantic Monthly July BUSH terminológiájában a rekord specifikusan a tudomány vonatkozásában jelenti az eredmények feljegyzését, az adatrögzítés hagyományos és új eljárásait, a rögzített adatot fizikai formájában, ill. a rögzítési eljárás során produkált (elektromos) jelet. Tágabb értelemben rekordnak számít mindenfajta rögzített lexikális vagy képi adat és az elődeinktől örökölt teljes tudásanyag is; legtágabb, absztrakt jelentésében pedig a rekord az emberi faj krónikája 5 VÁMOS Tibor. Informatika a közoktatásban Konferencia előadása (Ózd) 6 NYÍRI Kristóf: Bevezető gondolatok a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete Mobil Információs Társadalom Kutatási Programjához. URL: 13

14 forma közvetíti számunkra, ezért a formai kivitelezésre is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. Az üzenetet úgy kell kialakítanunk, hogy esztétikai élmény nyújtása mellett elősegítse a hatékony befogadást. Ehhez elengedhetetlen követelmény az emberi pszichikum és társas lét alapos ismerete. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak. Milyenek lesznek a jövő információhordozói? Az olcsó és egyre könnyebben elérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az információk további felelőtlen termelésére csábítanak, és megkerülik azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban az évszázadok során kialakultak. ALAN BLACTEKY az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentő becslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális. 7 Napjainkban egyre több olyan médiatechnológia áll a fiatal korosztály rendelkezésére, melyek lehetővé teszik az üzenetek elektronikus megtervezését, feldolgozását, előállítását, megjelenítést. Az interaktív médiaeszközök elterjedése egyre több olyan új előnyöket kínál a felhasználók számára. Az információfeldolgozással foglalkozóknak nincs más választása, mint alkalmazkodni a változásokhoz. A műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok konvergenciája a fogyasztó számára is megtapasztalható valóság kezd lenni, még ha a kezdeti tapasztalatok, mondhatni, vegyesek is Tehát a nem kerülhetjük meg a digitális technikákat és a hozzájuk tartozó technológiákat. P. ROBINSON szerint az információ-technológiának olyan kemény szabályai vannak, amelyek gondolkodásunkat teljes mértékben át kell hatni. A négy ökölszabály megfogalmazása szerint a következő: Előretekintő hozzáállásra van szükség (a gyorsan fejlődő technika nem engedi meg a múlt vagy a jelen problémáinak figyelembevételét, a lassan mozduló kormányok előnytelen helyzetbe hozzák az országukat és a gazdaságukat). Kifelé tekintő megközelítés szükséges (figyelembe kell venni a nemzetközi irányvonalakat). Optimista hozzáállás kell (a pesszimizmus és a várható negatív hatások túlhangsúlyozása megelőz ugyan egyes problémákat, de másokhoz vezet). Együttműködésre van szükség (a technológia fejlesztéséhez és a vele járó gondok megoldásához nemzetközi együttműködés kell) A kommunikációs forradalmak A kommunikációs forradalmak korszakait a szakirodalom az alábbi szerint taglalja: A beszéd megjelenése Az írás (kézírás, betűírás) kialakulása A nyomtatás feltalálása, kizárólagossá válása Az elektronikus távközlés kiépítése 7 Forrás: PETER ROBINSON TIDE 2000 The Legacy (Idézi Drótos). 8 DRÓTOS im. 14

15 Az elektronikus információ-feldolgozás (a hálózati kommunikáció kialakulása, a multimediális kommunikáció megjelenése, a perszonális kommunikáció elterjedése) A korszak elemzése 1. kép A kommunikációs korszakok és médiumok Az elektronikus információ-feldolgozás korszakról akkortól beszélünk, amikortól lehetségessé vált egy adott tartalom átalakítása olyan elektronikus jelekké, amelyek nagy távolságra eljuttathatók és könnyen dekódolhatók. Ez a folyamat a 19. században gyorsult fel. A 19. század az ipari forradalom korában gyorsuló ütemben születtek a kommunikáció szempontjából jelentős felfedezések. Ezek a felfedezések alapozták meg az elektronikus információfeldolgozás lehetőségét Joseph Nicéphore NIÉPCE a fotográfia felfedezője Charles BABBAGE megfogalmazta a modern számítógépes technológia alapvető ötleteit Samuel MORSE New Yorkban bemutatja távíróját Alexander Graham Bell bemutatja a telefont Paul NIPKOW Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét Guglielmo MARCONI feltalálja a drótnélküli távírót, szabadalmaztatja a rádiót Angliában Thomas Alva EDISON szabadalmaztatja a fonográfot Edison műhelyében DICKSON kinetográffal filmeket forgatott, melyeket kinetoszkóppal lehetett megtekinteni. 15

16 1895 LUMIÈRE-testvérek bemutatták a párizsi Grand Café-ban az első mozgóképeket és elindították ezzel a kinematográfiát Donald MURRAY kifejlesztett egy távírót, mely lyukszalagra írja át a jelet rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba John Logie BAIRD London Glasgow között vezetéken tévéadást közvetített Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka Számítógépek már a 17. században készültek, de fejlesztésük az elektromosság térhódításával a 19. századtól kezdődött. Az igazi fejlődést II. Világháború után a két nagyhatalom közti ellentét szülte hidegháborús törekvések nagyban befolyásolták. Első helyen említhetjük a katonai fejlesztés igényét (légvédelem, miniatürizálás, pontosság stb.), majd az 1950-es évektől az űrversenyt, mely kialakult az Egyesült Államok és Szovjetunió között. Harmadikként, de nem utolsó sorban a piaci verseny megerősödése is több és gyorsabb információhoz való jutást igényelt a maga területén (multinacionális cégek, profitszerzés stb.) Nagy áttörést jelentett hadászatban a számítógépek összekapcsolása úgy, hogy egyetlen csomópontja sem függött a többitől. Ez később megjelent a civil szférában is, mely előbb tudományos kutatásokhoz kötődött (ARPANET) majd ebből fejlődött ki a metahálózat, az Internet ( ). Ennek legdinamikusabb területe a csak szöveges Gophert felváltó World Wide Web (WWW) az információk grafikus megjelenítésének és a köztük való navigáció egérkattintásos módszerének standardja. Az első ilyen programok (1994) az információ vizualizációját jelentették. A WWW az Internetet szövegtérből vizuális (cyber) térré alakította Az Internet jelene, jövője Marc WEISER 9, a XEROX egykori főkonstruktőre a számítógépek fejlesztésének és használatának négy korszakát különbözteti meg: A tanulmány, amelyben WEISER jövőképét kifejtette 1990-ben jelent meg a Science tudományos folyóiratban. A mainframe-korszak amikor egy számítógépen sok felhasználónak kellett osztozni. A személyi számítógépek kora amikor egy személyhez egy számítógép tartozott. Az Internet-korszak amikor a hálózaton keresztül sok géphez lehet hozzáférni. A mindenütt jelenlévő háttér-számítógépek kora amikor mindenkire sok számítógép jut. A jövőbe tekintve mindenképp további terjedésre és technológiai fejlődésre számíthatunk. Az Internet által nyújtott információ-tömeg befogadása már ma is óriási megterhelést jelent az emberek számára. Ugyanakkor a televízióval szemben az Internet sokkal több beavatkozási lehetőséget és csatornaváltást biztosít, sőt kisebb anyagi- és időráfordítással bárki megjelenhet rajta saját információival. 9 Weiser, MARK: A jövő század számítógéprendszerei. In: Tudomány, november. (idézi Komenczi 2002)

17 A jövő tendenciája lehet az elektronikus információáramlás koncentrálódása és egyetlen globális csatornára kerülése is. Ezt a koncepciót szorgalmazza a jelenlegi 10 amerikai alelnök Al GORE is, akit az említett tendenciát megnevesítve, az információs szupersztráda fő támogatójának tartanak. A szupersztrádán a telefonhívás, a rádió- és TV-adás, az üzleti levél vagy fax, a banki átutalás mind egy kábelen vagy akár műholdon át jut el a címzetthez. Az USA korábbi alelnöke szerint: Az...iskolák minden korosztályát rá kell kapcsolni az új információs szupersztrádára, jó szoftverekkel és jól képzett tanárokkal (Clinton, 1996). A fenti elvek alapján tekintsük át az egyes kommunikációs korszakokat. A korszakolás a szokásost kibővítve a következő táblázat mutatja A számítógép és hálózati kommunikáció 1. A BESZÉD megjelenése i.e éve 2. ÍRÁS (kézírás) i.e. 4. Évezred, (betűírás) i.e körül 3. A KÖNYV NYOMTATÁS kizárólagossá válása ~ AZ ELEKTRONIKUS TÁVKÖZLÉS kiépítése, 4.2. A KÉP-ÉS HANGRÖGZÍTÉS 19.sz. 5. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ- FELDOLGOZÁS; számítógépes generációk A multimédiális kommunikáció; A HÁLÓZATI KOMMUNIKÁCIÓ kialakulása A perszonális kommunikáció A hypermédia 2. kép A számítógépes korszakok összefoglalása 11 Az előzőekben feldolgoztuk számítógépek 5 generációs fejlődését (elektroncsöves-, tranzisztoros-, integrált áramkörös-, mikroprocesszoros- és az un. intelligens számítógép). Most pedig idézzük fel, hogy milyen technológia fejlesztések születtek az elmúlt 50 évben. Memex (V. BUSH 1952); Hipertext rendszerű információszervezési elv (T. NELSON; 1965); További információk: 17

18 A számítógép és az ember együttélése (szimbiózisa) (LICKLIEDER; 1968); A multimédia, az egér, mint számítógépes eszköz megjelenése stb. (ENGELBART; ); Grafikus felhasználói felület (Grafical User Interface), (XEROX; 1984); Hálózatok fejlődése (ARPANet; 1969, Internet; 1989); WWW-teória (TIM BERNERS-LEE; 1989). Mellőzve a korábban már más tantárgyak keretében tárgyaknál megismert korszakokat beszéd, az írás (kézírás, betűírás), nyomtatás feltalálása a következőkben a korszerű (elektronikus elven működő) médiatechnológiák feldolgozáshoz szükséges ismeretekkel foglalkozunk. Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó stb.) olyan egységes szerkezetben, amely többféleképpen használható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elkészített anyag olyan szervezése, amely elősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az információt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendet az adott logikai séma alapján az olvasó dönti el Az Internet 1957 A Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül, 1968 a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára 1969 Az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg Kezdetben négy csomópont: UCLA (University of California at Los Angeles) SRI (Stanford Research Institute) UCSB (University of California at Santa Barbara) University of Utah 1971 Oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) (UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames) 12 Forrás: 18

19 1973 Az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) Az Internet kialakulása 1982 Összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat) További hálózatok kapcsolódása MINET (a MILnet európai megfelelője) NFSNET (National Science Foundation Network) BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze) EARN (European Academic Research Network) USENET (hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerű gépeket kötött össze) EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat) 1990 az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása 1990-es évek vége További, dinamikus növekedés Az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) Az Internet popularizálódása (pl. ingyenes szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása) A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció) Perszonalizált kommunikáción azt értjük, hogy az eddig központilag, választási lehetőség nélküli távközlési és tömegkommunikációs megnyilvánulásokat felváltja a tartalmak egyéni, személyre szabott kiválasztásának lehetősége, melynek gyakorlásához sokfunkciós digitális eszközre van szükség. Ez a változás már beindult. Olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel elintézhetjük akár a bankügyeinket, ugyanakkor filmet is nézhetünk rajtuk vagy tanulhatunk is velük (számítógépek, IPod-ok, ibook stb.). Ez a változás lényeges átalakulásokat indított be pl. a televíziózás területén, mert kényelmes pozíció feladásra kényszerültek a tévétársaságok, vagyis fel kellett venniük a versenyt az Internet nyújtotta lehetőségekkel: letölthető 13 Forrás: 19

20 tartalmak, ismételhetőség, idő független-, párhuzamos használat stb.. A passzív nézőből aktív szerkesztő válhat kép Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapja Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás A világot lefedő számítógépes háló, a World Wide Web megfelelő sebességű Internet kapcsolat mellett alkalmas teljes körű multimédia szolgáltatások nyújtására, így televíziós műsorok közvetítésére is. Az Interneten keresztül megvalósuló műsorterjesztés azonban potenciálisan sokkal több, mint ugyanannak a szolgáltatásnak egy újabb elosztási csatornán való eljuttatása a fogyasztóhoz. Az Internet felhasználásával úgy tűnik valóban elterjedhet az úgynevezett interaktív televíziózás, amivel kapcsolatban már jó néhány kísérlet történt a kilencvenes években, de ezek rendre kudarcba fulladtak. Az új kulcsszó a feljavított televíziózás 15, amely a néző számára még élvezetesebb, még szórakoztatóbb, az egyéni érdeklődésének még inkább megfelelő műsorokat nyújt. Csak a példa kedvéért néhány már kipróbált és sikeres kínálati elem főbb műsortípusonként: hírek, információs műsorok: a legszélesebb választékú hírek, valamint háttéranyagok, elemzések az aktuális eseményekhez kapcsolva; sportközvetítések: részletes információk a játékosokról és a csapatokról, eredménystatisztikák, interjúk a sztárokkal, kulisszatitkok a csapatok felkészüléséről; 14 A szerző megjegyzése: Lehet, hogy a televíziózás lényege vész el ezáltal, mert megszűnik a nekem szolgáltatnak kényelmes pozíció. 15 GRAHAM, A. DAVIES, G. (1997) Broadcasting, Society and Polocy in the Multimedia Age. University of Luton Press, John Libbey Media. Idézi Gálik Mihály; Marad, vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira c írásában. 20

21 MÉDIUMISMERET II. filmek, sorozatok: háttérinterjúk, videoklipek, a sztárok ilyen-olyan ügyei; show műsorok: werk-anyagok, a műsorokba be nem került részletek, a sztárokról összegyűjtött információk, on-line beszélgetés stb. A műsorlehetőségek száma szinte korlátlan. Természetesen új módon lehet reklámozni is, nem beszélve arról, hogy az elektronikus vásárlás és az elektronikus bankműveletek bonyolítása is hozzátartozik a lehetőségekhez, azaz a többletbevételeket hozó kereskedelmi szolgáltatások nyújtására is alkalmas a feljavított televíziózás rendszere. Video átvitel az Interneten: A valós idejű video átvitel sokkal szélesebb sávot kíván, mint a hangátvitel. Ma még az Internetes video-közvetítések minősége elég gyenge. A következő típusú video-átvitelek léteznek az Interneten: On-line, pont-pont videokonferencia; egy utas audiovizuális sugárzás (broadcasted audiovisual feeds) Interaktív audio/video archívum: Ebben az esetben a valósidejű átvitel ritkán követelmény. Egy archívumból le lehet tölteni az egész fájlt (lassan) a lejátszás már a helyi merevlemezről (gyorsabban) történhet. Video átvitel az Interneten Videokonferencia; a videokonferencia csoportok vagy egyének közötti olyan beszélgetés, melynek résztvevői különböző helyen vannak, viszont láthatják és hallhatják egymást. Általában a hagyományos videokonferencia speciális nagy sávszélességű telefonvonal(ak)on zajlik. Világszerte földrajzilag különböző helyeken kiépített speciális felszereltségű konferencia termeket használnak erre a célra. Az Interneten pl. a CU-SeeMe program a videokonferencia egy egyszerű formáját teszi lehetővé minden olyan felhasználó között, akik egy megbeszélt chat csatornához csatlakoznak és rendelkeznek videokamerával. Video átvitel az Interneten Streaming Video; A streaming video (mozgó)képek sorozata amelyeket tömörített formában küldenek el/szét az Interneten és a néző(k)nél azonnal megjelennek a képek, mihelyst az adatok megérkeznek. A nézőnek egy speciális lejátszó programra van szüksége, amely kitömöríti és megjeleníti a képi adatokat. Rendszerint előre digitálisan felvett v. digitalizált videofájlokat küldenek el így az Interneten, viszont lehetőség van élő közvetítésre egyidejűleg akár több néző részére is. Az elterjedtebb streaming video (és streaming media) technológiák: RealSystem (RealPlayer), NetShow Services. Az on-line kamerák jellemzői térben távoli helyek elérése viszonylag egyidejű bejátszások változatos helyszínek változtatható kameraállások Időbeli egyidejűség A hírérték mindennapossága Párhuzamos történetek 21

22 A kamerák hátrányai Viszonylag kis sebességű elérés Viszonylag nagy időközök a mintavételezésnél Az on-line televíziók jellemzői interaktivitás (On-line műsorok esetén a néző átminősülhet jó esetben műsorkészítővé, a néző gerjeszt cselekvéseket, a valódi műsorkészítő nézővé válik, elmosódnak a pontos határok). non-linearitás; a néző maga állítja össze saját napi TV-programját, az egyes blokkokon belül is viszonylagos szabadsággal rendelkezik. Térben távoli helyszínek Közelebb hozza a világot A véletlen megnövelt szerepe Magánélet, közélet egybemosása Egy on-line tv hétköznapjai során lehetséges szerkezet: A híradó egyik blokkja (nem lineáris) Kerekasztal beszélgetés, melybe a néző beleszólhat (on-line adás) Más kameraállás, melyet a néző választhat ki magának Az on-line televíziók hátrányai: Lassú elérhetőség Nehezen kezelhető Nem nyújt valódi interaktivitást Gyakran régi hírek, nem mindennapos frissítés On-line televíziók címe az Interneten Tévé WATCH TV WATCH TV BBC News (UK) CCTV-4 (China) DW-TV (Germany) n-tv (Germany) NASA TV (USA) Fashion TV (France) Rádió MUSIC TV/RADIO: Avexnet TV (Japan) Basement (Australia) Donna (Belgium) Viva Plus (Germany) VPRO (Netherlands) MP3 Radio Stations Radio-Locator 4. kép On-line televíziók és rádiók az Interneten 22

23 2.4 ÖSSZEFOGLALÁS MÉDIUMISMERET II. E fejezetben betekintést kaptunk az elektronikus információ-feldolgozás korszakaiba. Az emberiség kommunikációs korszakai közül teljes részletezettséggel csak az elektronikus távközlés, elektronikus információ-feldolgozás korszakának feldolgozását végeztük el. A számítógépes generációk, a hypermédia lényegén túl részletesen feldolgoztuk az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás megvalósítási lehetőségeit. 2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be az elektronikus távközlés, az elektronikus információfeldolgozás korszakait, fő ismérveit! 2. Fejtse ki a hypermédia jellemzőit! 3. Fejtse ki az Internet kialakulásának történetét! 4. Fejtse ki a perszonalizált kommunikáció lényegét! 23

24 3. AZ ELEKTRONIKUS TÁVKÖZLÉS, A KÉP ÉS HANGRÖGZÍTÉS KORSZAKA 3.1 CÉLKITŰZÉS Megismertetni a nagy távolságra küldendő üzenetek küldési formáinak történeti előzményeit. (hangjelek: dob, élőhang, fény általi jelek; füst- és fényjelek, heliográfok (fényjelek tükrökkel), zászlójelek. A hatékony információkódolás, módjainak megismerése, melyek biztosítják az átadandó üzenet mennyiségének növelését, titkosságát. Betekintést kapunk az optikai (szemafor) jelzések keletkezésébe és az elektronikus képátviteli rendszerekbe. Mobil kommunikáció, a celluláris telefon kialakulásának történetén túl bemutatásra kerülnek a mobil generációk is. A wireless (vezeték nélküli) technológiák nemcsak a távközlésben, hanem a hivatali és házi számítógépes hálózatokban, és a műsorszórásban is rohamosan terjednek. Ezek ismerete napjainkban elkerülhetetlen. Digitális műsorszórás és hozzákapcsolódó új szolgáltatások bemutatása révén betekintünk a jövő technológiáiba. 3.2 TARTALOM Napjainkban tanúi lehetünk az emberiség történetében lezajló harmadik forradalmi változásnak. Az első ilyen nagy az egész társadalomra kihatással lévő változás a mezőgazdasági, a második az ipari forradalom volt. A körülöttünk zajló informatikai forradalom eredményeként kialakulóban van az információs társadalom. Ebben a leckében a távközlés történetét és eszközeit mutatjuk be abban a hitben, hogy az információs társadalomhoz vezető út így rajzolódik ki teljes egészében. 3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A telekommunikáció története A kommunikáció története a tér és idő legyőzésének története; az időt két irányban is le kellett győzni: az információkat egyre gyorsabban átadni és egyre tartósabban rögzítni. 16 A kommunikáció irányultsága szempontjából vagy ponttól pontig, vagy szórt jelegű lehet. A telekommunikáció; meghatározott felek közötti információcsere. Az üzenetnek mindig konkrét címzettje van. Jellemzője a kommunikáló felek közötti sűrű szerepcsere. A telekommunikáció fogalmán az egymástól távol lévő személyek közötti kommunikációt értjük, vagyis a halló- és látótávolságon kívüli közlést. 17 A tizenkilencedik század elejéig a távközlés főleg az optikai- és hang jelek továbbításán alapult. Már a ősi emberi közösségekben szükség volt arra, hogy az információkat nagyobb távolságra tudják eljuttatni. Erre a célra hosszú évezredekig két információhordozó állt az 16 FÜLÖP Géza: (1984) Ember és információ. 2. átd. kiad. Budapest, Múzsák. 50. o. 17 FORGÓ Sándor et.al. (1997) Informatika a tanügyigazgatásban. Budapest: OKKER o. 24

25 emberiség rendelkezésére: a hang és a fény. Az utóbbi gyorsabban és messzebb terjed, az előbbit viszont kevésbé állítják meg az útjába kerülő akadályok Az ókor idején az információ-távközlés feljegyzésen és szállításon vagy optikai akusztikai (emberi hangjelzés, dob stb.) szignálokon keresztül történt. Világítótornyok reléállomásokkal, valamint megfelelően kódolt füstjelek adhattak tovább információkat. Az optikai távíró közvetlen elődjének a jelzőtüzek használatát tekinthetjük kép TRAIANUS uralkodó lámpással jelző állomásokat használt. A következő 2000 évben nem történt túl nagy fejlődés. Azonban a teleszkóp fejlődése a 16. században lehetővé tette, hogy a jelzőállomásokat nagyobb távolságra helyezzék. Az órák fejlődése pedig a távközlés szinkronizálásának fejlődését is maga után vonta. Már nagyon régen felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetne gyorsabban továbbítani üzenetet. Heliográfok 19 Az első írásos forrás a TIBERIUS római uralkodó által használt változatról szól (i.sz. 37): Majdnem 10 évig Tiberius uralkodása alatt Rómát Capri szigetéről kormányozták. Minden nap egy olyan fajta heliográffal küldte parancsait a szárazföldre, amely a nap sugarait továbbította egy fényezett fémüvegen keresztül Jelzés kódolt zászlókkal körül korai utalásokat találhatunk már PLUTARKHOSZNÁl (46 120) is, aki olyan görög tengeri csatákról tesz említést, amelyekben zászlójelzéseket is alkalmaztak. 18 Egy távíró attól optikai, hogy adó és vevő között mechanikai, elektromos vagy egyéb esemény-jellegű öszszeköttetés nincs a felek csupán vizuálisan észlelik egymás távoli jelzéseit.) 19 helio = nap, gráf = írni, vagyis a Nappal írni. 20 A mai napig vitatják, vajon Tiberius vajon tükröket vagy valamiféle jelzőfényeket használt-e. 21 Több információ: 25

26 900. Bizánci tengerészet kapitányaitól elvárták, hogy figyeljék az admirális hajóját, aki a központi árboc különböző oldalain és magasságain különböző színű zászlókkal és füsttel adta ki parancsait ban DE LA BOURDONNAIS bevezeti a számozott kódokat a zászlókra. 10 különböző színű zászló jelölte a számokat 0-9-ig. 3 készlet zászló 1000 különböző jelet eredményezett ban DE BIGOT, a Francia Tengerészeti Akadémia megalapítója Brest-ben az első megoldás egy változatát valósította meg. 336 eltérő zászlójelet vezetett be előre meghatározott eseményekhez vagy hajótól hajónak parancsokhoz ben LORD RICHARD HOWE, brit Királyi Tengerészetnél egy másik rendszert vezetett be, a Howe kódot. Az általa használt apparátus: 10 színes zászló, valamint 6 különleges zászló a kontrol kódokra, mint pl. befejezés. Ennek alapján 260 elemű számozott szócikkes szótárat hozott létre, mely 1799-ben 340-re bővült SIR HOME POPHAM admirális, szintén a brit Királyi Tengerészetnél már univerzális üzenetközvetítő rendszert talált fel, amelyen belül bizonyos közlések mintegy a rövidítés okán rögzített szimbólumokhoz kötődtek. E rendszer alkotta A tengerészeti szótár távírási jelei -t, ami a Popham kód néven vált ismertté. 6. kép Nelson admirális üzenete ALBERT JAMES MYER, amerikai hadiorvos: kialakított egy jelzéssémát (Wig Wag) zászlókkal és lámpásokkal, mely két alapmozdulaton alapult: balra vagy jobbra mozgás. 26

27 7. kép Wig Wag jelzések. A távközlési rendszernek azonban közös kódrendszerrel kell rendelkezni, titkosítva, úgy hogy biztosítsa a fogadó fél nyugtázását is. Nézzük meg, hogy milyen egy ilyen rendszer. Az alábbiakban összefoglaljuk a távolsági kommunikációs formákat. Módszer Első felhasználás Utolsó feljegyzett Galambok Egyiptom i.e Futók/futárok Egyiptom i.e Jelzőtüzek /lámpások USA, Kalifornia USA, Pony Express Trója i.e Anglia 1588 Kiabálók Perzsia i.e. 400 Németország 1796 Heliográfok Görögo. i.e. 400 USA, Arizona 1886 Zászlók Görögo. i.e. 400 hajó ma is 8. kép Távolsági kommunikációs módszerek összefoglalása Az optikai jelzésektől az elektronikus képátvitelig A kezdeti korszak a futárszolgálattól, a postakocsin át, a francia Chappe fivérek szemafor jelzésekkel működő megoldásain át, a morzejelek megjelenéséig tart Az optikai távíró (1793) Az 1789-ben győzedelmeskedő francia forradalom hosszú háborúskodást indított el Európában. A környező államok sorban támadták meg a fiatal francia köztársaságot, a hírek 27

28 gyors továbbítása igen fontossá vált. A megfelelő technikai megoldást CLAUDE CHAPPE ( ) és két testvére kezdte el keresni. Több próbálkozás után végül is az 1793 év hozta meg a sikert, elkészült a szemaforos távjelző, melynek kidolgozásában ABRAHAM-LOUIS BRÉGUET ( ), a kor híres órása és műszerkészítője is részt vett kép 1 A szemaforos távjelző ben hordozható szemaforos rendszert fejlesztenek ki, amelyet még a krími háború ( ) idején is használtak, nem csak hadi célokra, ezért egyre nagyobb mennyiségű üzenetet továbbított a Chappe-féle szemafor rendszer. A szemafor távíró egészen a XIX. század közepéig üzemelt, csak a villamos távírók megjelenése tudta kiszorítani A távíró keletkezése fejlődése A 19. század közepétől kezdődően az elektromos, illetve elektromágneses jelenségek, valamint az optikai képalkotás és a kémiai képrögzítés új információs forradalmat idézett elő. Az elektromossággal foglalkozó fizikusok közül Samuel Morse emelkedik ki, aki ben létrehozta az első távíróvonalat Baltimore és Washington között, melyet What hath God wrought?, mit mívelt Isten! bibliai idézet lepötyögésével nyitott meg. A távíró elterjedése hatalmas gazdasági és politikai változásokat hozott. Az üzenetek továbbításának lehetősége új vállalkozások megjelenéséhez vezetett. A hír árujellegét és értékét felismerő vállalkozók egymás után alapították a hírügynökségeket. 24 Az 1860-as években egy skót fizikus, JAMES MAXVELL elméleti következtetései, miszerint az elektromágneses változások a térben ugyanúgy terjednek szét, mint a vízbe dobott kő körül a hullámok, csak később tárgyiasult ben rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba. 22 A hosszas kísérletezés után elkészült rendszert bemutatták a Konventnek, mely felismerte Chappe munkájának a jelentőségét, s 1794-ben Párizs és Lille között már meg is kezdte működését az első 225 km-es szakasz. 23 Több információ: Párizs: Agence Havas, New York: Associated Press; 1849 Berlin: Wolff's Telegraphenbüro (WTB); 1851 London: Reuter's Telegram Company.

29 1926-ban John LOGGIE BAIRD és 1931-ben MANFRED VON ARDENNE televízióképátviteli kísérleteket rendeltek el ben a német birodalmi posta nagyvárosokat kötött össze kábellel, így a létrejött az első kábeltelevízió GUGLIELMO MARCONI márki az olasz király jelenlétében bemutatja a szikratávírót: drót nélkül táviratozik egy La Spezia-i hajógyárból a tőle 16 km-re lévő San Martino páncélos cirkálóra A telefon kialakulás, fejlődése A távíró sikerének hatására viszont már sokan kezdtek el azon gondolkodni, hogy lehetne az elektromosság segítségével eljuttatni az emberi beszédet nagy távolságra. Az egyidejű vezetékes hangközlés ALEXANDER GRAHAM BELL távbeszélő készülékével valósult meg február 14-én nyújtotta be Washingtonban a szabadalmi hivatalhoz a távbeszélő leírását, melynek alapján neki ítélték oda a találmány kidolgozásának és bemutatásának a jogát. ELISHA GRAY is valami hasonló találmányon dolgozik, sőt a Western Union megbízásából THOMAS ALVA EDISON is kísérletezni kezdett. 10. kép Az elektronikus hangátvitel modellje Bell alapján, 1876-ból. A beszédet a mikrofon alakítja át hangfrekvenciás jellé, melyet felerősítve a hangszóró membránja hangjelekké alakít vissza. 29

30 11. kép Korabeli interface ember és a telefon között Korabeli interface ember és a telefon között, jobbra egy többkagylós készülék baloldalon pedig egy információ-megosztásra szolgáló kagylósor.(1884) D. W. HUGHES feltalálja a szénmikrofont Théatrophone (színházi közvetítő) Párizsban ERICSSON telefon BELL magneto-telefonja áprilisában PUSKÁS TIVADAR Párizsban üzembe helyezte a világ első telefonközpontját, majd Pesten a telefonhírmondót. Telefonközpont találmányát Magyarország és Franciaország kivitelével megvásárolták. 12. kép Vezetékes világ Philadelphiában (1886) 30

31 13. kép Telefonközpont Párizsban A telefont az első időszakban még tömegkommunikációs eszközként és nem információs célra használták. Ez az alkalmazás készítette elő a rádiózás megszületését. Pl.: 1891-ben New York-ból a Massachusetts állambeli Newton-ba távkoncertet sugároztak. 14. kép Távkoncert New York-ból Newton-ba ben Puskás feltalálja a körtelefont, a rádió ősét. (Az amerikai vezetékes távírót megismerve fogalmazódott meg benne a vonalak központba kapcsolása.) Telefonhírmondó sikerének oka, hogy az újságok lassan készültek, óránként friss híreket szolgáltatott légvezetéken a 6000 előfizetőnek. Ez az eszköz vált a hír- és mű- 31

32 sorközlő rádió előfutárává. A telefonhírmondó megvalósította, a műsoros rádió funkcionális megfelelőjét. Ezt végül 1894-ben POPOV a vezeték nélküli összeköttetés megteremtésének alapjait szikrainduktoros berendezése révén valósítja meg. GUGLIELMO MARCONI szikratávírója, és POPOV találmányuknál már nem az áramot, hanem az elektromágneses rezgéseket használták a jelek továbbítására ben fejlesztette ki ALMON STROWGER az első automatikus telefonközpontot Lejár BELL eredeti szabadalma, elkezdődik a konkurenciaharc ERICSSON telefon, Stockholm (II. Miklós cárnak készült 10 db belőle) ezer km a tenger alatti távírókábelek hossza a világon. Ebben az időben a nagyhatalmak felismerik a telefon szerepét az társadalom egészére nézve. Nem véletlen, hogy 1918-ban Állami ellenőrzés alá vonja a telefont az USA-ban Az első képközvetítés telefonvonalon (Bell) Az első transzatlanti telefon- beszélgetés ig még rádión (hosszúhullámú adókon) keresztül folynak ezek a telefonálások, így a beszélgetések a terjedéstől is függenek. (A meglevő távírókábelekhez erősítőre lenne szükség, hogy hangot is átvihessenek.) Világ körüli telefonhívás; WALTER S. GIFFORD, az AT&T elnöke T. G. MILLERREL, a Long Lines Dept. elnökhelyettesével beszél egy 23 ezer mérföld hosszú, drótokból és rádióból álló áramkörön keresztül Mikrohullámú többcsatornás telefon Kaliforniában. St. Louisban beindul az első mobiltelefon- szolgálat A Bell kifejleszti a Data-Phone rendszert, melyen adatok küldhetőek nagy sebességgel Az amerikai-szovjet forródrót műholdas összeköttetéssel él tovább a korábbi, 1963 óta működő kábel helyett Az első mobiltelefon- hálózat beindul az USA-ban A világ legelső (valóban) GSM (Global System for Mobile Communication) telefonhívása a Nokia készülékéről Los Angelesben az első digitális mobiltelefon- szolgáltatás Teljes a Westel mobiltelefon-lefedettség Magyarországon február. Budapesten a Pannon GSM üzembe helyezi az első Magyarországon működő GSM-rendszert A Nokia bemutatja a világ első, Internet hozzáférést nyújtó médiatelefonját, a Nokia 7110-est, mely WAP-platformon működik WAP-alapon Internetoldalak mobiltelefonon november. Színre lép a harmadik magyar mobilszolgáltató, a Vodafone Ip alapú távközlési technológiák Wireless technológiák elterjedése a számítógép és mobiltelefonok kommunikációjában után, 3G mobil rendszerek, IP mobilitási kérdések, vezeték nélküli infrastruktúra vizsgálata. 32

33 15. kép Távközléstechnika fejlődésének elképzelése 1992-ben Mobil kommunikáció celluláris telefon, GSM A mobil távközlés A mai mobiltelefonok egyik őse az 1895-ben az olasz Marconi által feltalált rádióadó/vevő volt, amely a megfelelő vevőkészülékkel rendelkezők számára élvezhető nyilvános rádióadások mellett megteremtette a valós idejű, zárt, kétirányú kommunikáció lehetőségét is. GSM a hangot digitalizált formában továbbító, és így a légköri viszonyokból eredő zavaroktól mentes mobil távközlési rendszer. Elődje az analóg mobiltelefon-hálózat volt. Az analóg rendszerek zavarérzékenységükön túl egymással sem voltak kompatibilisek, így a készülékek csak saját hálózataikban működtek. Ezt küszöbölte ki az ún. cella rendszer, melynek lényege, hogy a földrajzilag meghatározott légtérbe (cellákba) sugároz jeleket, lehet egyesíteni egymással. Ezt követően rádióadók több évtizeden keresztül csak a hajósok és az állami szervek (rendőrség, katonaság stb.) használatában voltak. Sokáig szintén csak e kör számára volt elérhető a szolgáltatás. Csak 1970-ben kezdik kihasználni a rádiótelefon nyújtotta előnyöket. Ez a technológia manapság emberek millióinak könnyíti meg az életet, akik magukkal víve ezeket a maroktelefonokat bárhonnan és bárkivel tudnak kommunikálni ben, szintén Bell laboratóriumaiban látott napvilágot a cellás telefon még jobban kidolgozott modellje. A Bell kutatói által megalkotott technológiát a Federal System (AMPS) névre keresztelték, amit 1978-ban próbáltak ki először Chicagóban ben, Japánban beállították az első mobiltelefon hálózatot, amit két évvel később Európa követett, végül 1983-ban az Egyesült Államokban, pontosabban Chicagóban felál- 33

34 lították az első cellás rendszerrel működő gazdasági távközlési hálózatot. Attól fogva a maroktelefon láz az egész világon elterjedt. Az 1980-as évek elején megjelentek az úgynevezett polgári sávot használó CB adó/vevők, továbbá az először Nyugat-Európában majd 1990-től Magyarországon is működő analóg mobiltelefon rendszerek ben a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) keretein belül GSM (Groupe Spécial Mobile) néven a digitális beszédtovábbítás egységes rendszerének kidolgozására munkacsoport alakult, amely megalkotta a GSM (Global System for Mobile Telecommunication) szabványt. 25 Ma a GSM Association felügyeli a fejlesztéseket, és koordinálja a saját telefon külföldi használhatóságát biztosító roaming 26 egyezményeket. A GSM rendszerek világméretű elterjedésével gyakorlatilag már mind az öt kontinensen találhatunk olyan országot, ahová GSM telefonunkat magunkkal vihetjük A mobil rendszerek generációi A mobilrendszerek változását három jellemzővel lehet leírni. Elsőként a jelminőség fokozott javulásával, másodsorban a szolgáltatások bővülésével, harmadsorban a más rendszerekhez való illeszthetőséggel. A jelminőség javulását a mobiltelefonok esetében a kezdeti analóg technika megszűnésével a digitalizáció hozta meg. Ez az időszak a 90-es évek elejére tehető. Itt említendő meg a jelátvitel gyorsaságának növekvő mérete is. A szolgáltatások bővülését két megközelítésben vizsgálhatjuk. Egyik, amikor a telefonáláshoz köthető szolgáltatásokat figyeljük, a másik, amikor magának a készüléknek, a nem telefonáláshoz köthető funkcióit vesszük sorba. A telefonáláshoz kötődő szolgáltatásoknál kiemelendő az eltérő rendszerek összekapcsolásának lehetősége valamint két felhasználó beszélgetésén kívüli, különböző megjelenésű információk (pl.: szöveges- és hangüzenet, álló- és mozgókép, konferencia beszélgetés) küldésének lehetősége. A nem telefonáláshoz köthető szolgáltatások növekedésénél az álló- és mozgóképrögzítést és ezek szerkeszthetőségét, az adathordózókép való használatot, rádióként üzemeltetést, filmnézést, játékokat, GPS szolgáltatást, emelhetjük ki. A köröndöző rendszerekhez való kapcsolódási lehetőségek közül kiemelendő az Internet valamint a szolgáltatók közötti zavartalan átjárhatóság megvalósulása. 25 A GSM rendszer ma az egész világot átszövi, jelenleg 205 országban több mint 580 hálózat működik, amelyek közel 850 millió előfizetővel rendelkeznek (2003. novemberi adat). A hazai szolgáltatók, a Westel, a Pannon GSM és a Vodafone ma 7,5 millió aktív előfizetéssel rendelkeznek (2003. szeptemberi adat). A beszédalapú összeköttetésen kívül a GSM rendszer alkalmas rövid szöveges üzenetek (SMS), multimédiás üzenetek (MMS) továbbítására, különböző sebességű adatátviteli szolgáltatások (HSCSD, GPRS, EDGE) nyújtására, illetve a mobiltelefonokra optimalizált Internet-honlapok tartalmának megjelenítésére (WAP szolgáltatás). RÉVÉSZ GÁBOR MTA. 26 Roamingszolgáltatás a GSM rendszerű telefonokon igénybe vehető szolgáltatás, segítségével a telefon használója idegen hálózatba lépve a hazai hálózatban megszokott módon használhatja készülékét. A roamingot műszakilag a GSM rendszer szabványossága, jogilag pedig a szolgáltatók között fennálló kétoldalú szerződések teszik lehetővé. A roaming díj mindig a hazai számlán jelentkezik. A várható költségeket érdemes még elutazás előtt tisztázni szolgáltatónk ügyfélszolgálatával, mert egy adott városban elérhető hálózatok használati díjai között jelentős eltérések lehetnek. RÉVÉSZ GÁBOR MTA 34

35 Első generáció (1G) ( ) Második generáció (2G) (1992 ) Harmadik generáció (3G) (2000 ) És mi a jövő? Az eszköz, mint ahogy ez a természetben is megfigyelhető, reagál a körülményekre. Ha a természetben bekövetkezik egy jelentős változás, beavatkozás, akkor onnantól ahhoz viszonyítva működik. Pl.: a csernobili katasztrófa következtében hatalmas levelű növények nőttek a környéken, mutációk zajlottak le. Így van ez az eszközök illetve az eszközöket létrehozó piac világában is. Valószínűsíthető, hogy az átlag ember számára is tapasztalható tendenciák tovább folytatódnak: a készülékek egyre gyorsabbak lesznek és egyre több olyan szolgáltatást fognak beléjük gyömöszölni a gyártók, amelyek mobil- és a változásokra gyorsan reagálni képes vagy kényszerült embert kiszolgálják, kihasználják(?). Vélhetően a telefon metamorfózisa tovább folytatódik. 16. kép UMTS- rendszerű 3G mobil telefon videokamerával 17. kép PDA (Personal Digital Assistance) illusztráció 35

36 3.4 ÖSSZEFOGLALÁS Megismertük a nagy távolságra küldendő üzenetek küldési formáinak történeti előzményeit és a hatékony információkódolás, módjait. Betekintést kaptunk az optikai (szemafor) jelzések keletkezésébe és az elektronikus átviteli rendszerekbe. Mobil kommunikáció, a celluláris telefon kialakulásának történetén túl bemutatásra kerültek a mobil generációk is és felvázoltunk egy jövőképet. 3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be a nagy távolságra küldendő üzenetek legkorábbi küldési formáit! 2. Milyen kommunikációs formák alkotják a távközlés előtörténetét? 3. Melyek egy távközlési rendszer felépítésének kulcselemei? 4. Mutassa be a kommunikációt az optikai jelzésektől az elektronikus képátvitelig! 5. Mutassa be a telefon kialakulását, fejlődését! 6. Hogy alkalmazták a telefont, tömegkommunikációs eszközként? 7. Mi a mobil távközlés működésének elve és milyen előzményei voltak a kialakulásának? 8. Mutassa be a mobil rendszerek generációit! 9. Mi a mobil távközlés jövője? 36

37 4. A RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS MŰSORSZÓRÁS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE 4.1 CÉLKITŰZÉS Megismertetni az elektronikus hang és kép továbbításának történetét. Ismerje a rádió és televízió keletkezésének, fejlődésének állomásait napjainkig Tudja összehasonlítani a rádiót és a televíziót. Ismerje a rádió tévé tömegkommunikációs ismérveit. 4.2 TARTALOM Rádiózás kezdetei A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai A film és a rádió A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz A rádiózás kritikája A rádió jövőjét biztosító tényezők A televízió története A televízió születése kialakulása, fejlődése A film és a televízió 4.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A rádiózás történetében két területet vizsgálnunk: egyik a technikai feltételek alkulása, másik a rádiózás, mint kommunikációs folyamat értelmezése. Technikai értelemben a rádiózás, a hangok elektromágneses hullámokká átalakítását, azok végtelen számú vevőkészülékhez történő továbbítását jelenti. Kommunikációs folyamatként a rádiózás többnyire egyirányú folyamat, melyben az adó előre szerkesztett vagy élőben létrehozott hangzó tartalmak átkódolt jeleit eljuttatja az ismeretlen vevőkhöz, és ebbe a folyamatba a vevők rádiókészülékeikkel dekódolva a jeleket, tetszőlegesen kapcsolódnak be A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai Európában a rádiózás kezdetben a távközlés állami monopóliumára épült. A postához, a telefonhoz hasonlóan állami felügyelettel, államilag szabályozott műsortovábbítással működött. Az egyes országokban, a történelmi és kulturális hagyományok és a politikai berendezkedés függvényében különbözött a politika, az állam súlya a rádióban: a liberális angol modelltől a propagandagépezet részeként működő, totálisan államosított szócsőig 27 terjed a paletta. A rádió jelentősége függetlenül a televízió látványos térhódításától ma is meghatározó. Ennek, többek között, az az egyszerű oka van, hogy míg a képernyőt figyelni kell, és helyhez kötött a néző, addig a rádió mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ. 27 Az 50-es években, amikor az agitáció, a pártpropaganda került előtérbe gyártották Magyarországon a néprádiókat, melyeken csak a két magyar adást lehetett fogni. Más adók műsorát tilos volt hallgatni. A világvevő készülékeket már a háború alatt be kellett szolgáltatni, tartva az ellenség híreinek hatásától. 37

38 A rádiózáshoz vezető találmányokról korábbi leckénkben már volt szó (rádióhullámok felfedezése, a hangnak, mint jelnek átalakítása, továbbíthatóságának kérdései). Ezek nélkül mai értelemben nem beszélhetnénk rádiózásról. A rádió, mint a huszadik század egyik legnagyobb jelentőségű technikai vívmánya is folyamatosan nyerte el helyét és alakította ki sajátos tartalmi, műfaji repertoárját. A teljesség igénye nélkül idézzük fel néhány külföldi és magyarországi esemény időpontját. A válogatás szempontja a rádiózással kapcsolatos valamely jellemző tulajdonság, jelenség, esemény hangsúlyozása A rádió fejlődésének állomásai MARCONI vezeték nélküli távírók készít Magyarországon a 31. tc. kimondja, hogy a villamosság útján való írás-, hír-, kép- és hangközvetítés állami monopólium REGINALD A. Fessenden Pittsburghben hangot közvetít, melyet meglepett hajós távírászok hallanak Telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik Budapesten. A telefonhírmondó feltalálója Puskás Tivadar PUSKÁS halála után Popper István létrehozza a Telefonhírmondó Rt.-t, kiépíti a saját hálózatot MARCONI bemutatja a rádiót (wireless) POPOV kísérletei. Később az orosz bürokrácia felőrli idegeit MARCONI szabadalmaztatja a vezeték nélküli (wireless) távírót (azaz magyarul a szikra távírót) Elektronikus erősítő (audion néven), LEE DE FOREST találmánya G. W. PICARD feltalálja a detektoros rádiót A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió (wireless) polgári alkalmazása CHARLES HEROLD rádióamatőr San Joséban műsort szolgáltat. A fonográfról játszott műsort a közeli rádióamatőrök veszik. Ez volt az első kívánságműsor: az egyik műsorvezető felolvasta a gramofonok címeit, és ezek közül lehetett választani Amatőrrádiós láz Budapesten. Rendelet a rádiókészülékek bejelentésére Magyarországon. Március 15-én Apponyi Albert beszédet intéz a mélyen tisztelt láthatatlan közönség -hez A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme. A közvetítés a Posta Kísérleti Állomáson, egy bútorszállító kocsiból folyik. Detektoros vevők Kísérleti adások. A bemondó, Magyari Imre: Halló, halló, itt a magyarországi Rádióhírmondó 2 kw-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon DAVID SARNOFF megalapítja az NBC-t, az RCA lemeztársaság rádióját A BBC elindulása Nagy-Britanniában: nem adhat reklámot, előfizetési díjakból él E. H. ARMSTRONG kidolgozza az FM-moduláció elvét, melyet 1933-ban mutat be Elindul Lakihegy 120 kw-os adója GÖBBELS központosítja Németország addig független rádióállomásait. 38

39 1938. október. 30. Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of the Worlds) című művének élő rádióváltozatával tömegpánikot kelt New Yorkban. A rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka Elkészül az Orion 933 rádióvevő-készülék A magyar néprádiót az önköltségi árnál is olcsóbban, 24 havi részletre dobják piacra, s a 130 ezer megrendelésből csak 45 ezret tudnak kielégíteni. A falun még mindig detektoros vevőket használnak, mert nincs áram, a telepek ára pedig drága Propagandaadások: a harc az éterben is folyik A fiatalok a BBC popzenei műsorát hallgatják Magyarországon A Holdra szállás élő közvetítése Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható Sokol rádió Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió. Az adás elsősorban a hazánkba látogató turistáknak szól, német nyelven, a nyugati URH-sávban A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását Műholdas digitális rádió Már 3 ezer rádió műsorát lehet élőben hallgatni az Interneten Az Újvidéki Rádió adóit lebombázzák FM-rádióval egybeépített mobiltelefonok Kísérletek a digitális AM -mel, a DRM-rádióval. Digitális műholdas rádió csatornával Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek. 18. kép Az Orion gyártmányú rádió vevőkészülék reklámja A műsor elején bemondták a rádiódráma címét, majd időjárás-jelentés és egy zenés műsor következett. Néhány perc múlva azonban megszakították a zenés adást és bemondták, hogy egy professzor jelentése szerint a Mars bolygón rendszeres időközökben megjelenő gázkitöréseket észlelt. A dráma a továbbiakban szakértői megnyilatkoztatásból, a tömeg izgatott háttérzajából és a riporter egyenes adást szimuláló hangjából állt, aki közvetlen életveszélyben számolt be az idegen civilizáció látogatásáról. Nyilatkozott a kirendelt katonai egységvezető s a belügyminiszter is. Ezek után visszakapcsoltak a zenés műsorra. A vizsgálatok szerint a hatmillió hallgató mintegy egyharmada pánikba esett, annak ellenére, hogy az adás alatt négy közlemény hívta fel a figyelmet, hogy regényfeldolgozásról, rádiójátékról van szó. Az emberek sírtak, imádkoztak, telefonáltak, rohantak élelmiszerkészleteik feltöltésére, de főleg menekültek, eltorlaszolva az utakat mentették életüket. 39

40 4.3.3 A rádió és rádióhallgató A rádió jelentősége ma is meghatározó. Mint fentebb említettük általa az információ befogadása nem helyhez kötött. A tudatos rádiózás mellett általánossá vált a háttérrádiózás, és ehhez a rádióműsoroknak is alkalmazkodni kellett. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó, amikor annak a rétegnek, melyet valóban érdekel az aktuális téma, van ideje leülni és csak a rádióra koncentrálni. Néhány közszolgálati rádió kivételével, a rádiók leginkább a hírek közlésére, reklámozásra és zenehallgatásra szakosodtak. A történetmesélés, vagyis a rádiójátékok, mára már szinte teljesen eltűntek az éterből A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb közös jellemzője a tömegszerűség és a vele együtt járó demokratizmus, a technikai berendezések segítségével történő tartalomelőállítás és megsokszorozás. A rádió esetében a tartalom megsokszorozásán a jelek sugárzását értjük. Ma sok rádió az egész világon hallgatható. Az Internetes rádiózással akár a lokális adók is bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba. A tömegkommunikáció tartalmi vonatkozásai összetettek. Része úgy a tájékoztatás, mint a szórakoztatás, művelődés és a politikai és fogyasztói manipuláció. A rádió sem kivétel ez alól A rádió jövőjét biztosító tényezők A rádió nagy előnye, hogy nem helyhez kötött a befogadás, sok tevékenység végezhető aközben, ha valaki rádiót hallgat. Ez az előnye sokáig meg fog maradni, hiszen hiába gyors és mobil az Internet használata is, de a legfontosabb érzékszervünket köti le, a szemünket, mely nélkül a térben mozogni, ténykedni lehetetlen. Mindezek mellett a rádió gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre. A rádiózás, szemben minden látásra és hallásra egyszerre alapozó médiummal (film, tévé), nem kényszeríti a befogadót teljes passzivitásra. A hallott dolgokat el kell képzelni, így a befogadó rákényszerül képzelete működtetésére a gondolkodásra. A rádiózás területén is megfigyelhető a szakosodás, a specializáció. Műfajcsaládokon belül is tovább tagolódott a tematikus lebontás. Pl. a zene terén könnyű-, komolyzene, könnyűzenén belül akár korszakonként folytatódott az osztódás. A rádió megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást, sőt, ma már nem ritka az egyszemélyes rádió főleg az Interneten. Ennek a jelenségnek a mozgatója talán összefügghet a Ha én egyszer kinyitom a számat 30 jelenséggel, vagyis a kisemberek, csoportok szándékaikat, véleményüket így oszthatják meg a világgal vagy a címzettekhez így vélik eljuttatni üzenetüket. 29 Forrás: 30 Csortos Gyula ( ) kabaré jelenetéből. 40

41 A rádiózásban sokkal könnyen megteremthető az interakció. Ha van pl. nálunk mobiltelefon, elegendő technika áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalomadtán egy műsor részesei legyünk A televízió története A televíziózás története is összeköthető azzal a technikai folyamattal, melynek lényege a jelek átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása, majd egy dekódolásra alkalmas eszköz segítségével az ember számára újra érzékelhető jellé, esetünkben kép- és hangjelekké történő visszaalakítása. A Nipkow tárcsától, a telechoron át a televízióig Németországban PAUL NIPKOW kifejleszt egy készüléket, mely képes arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ennek alapja egy spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong képpé alakítja a tárgyat. 19. kép Az (opto)mechanikus képátvitel Nipkow tárcsa ben Németországban KARL FERDINAND BRAUN kifejleszti a katódsugárcsövet. Ez egy különleges vákuumcső, mely képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek. 41

42 20. kép KARL FERDINAND BRAUN és az általa kifejlesztett katódsugárcső MÉLIES, a látványos, fantasztikus film atyja egyik művében megjelenik két tudós, akik 1907-ben képet közvetítenek egy szoba egyik sarkából a másikba. Ekkor már ismerték a katódsugárcsőt (Braun 1897), s hamarosan megjelenik CAMPELL tanulmánya a távoli elektromos vízióról. Magyarországon Mihály Dénes ben a Telefongyár laboratóriumában végzett sikeres kísérleteket képek elektromos úton történő továbbítására, majd ugyanő 1928-ban már a német posta kiállításán mutatta be a telechort, a televízió ősét. Egy év múlva a Berlin- Witzlebeni rádióállomás rendszeresen kezdett sugározni mozgó képeket. Ekkor már mesterséges fényforrás nélkül sikerült emberek képeit átvinni, még este is. Másodpercenként mintegy 10 képet sugároztak, képenként 1800 képpontot. Ami 3 személy arcának a képtávírónál élesebb átvitelét tette lehetővé, mivel az egymást követő képek mintegy kiegészítették egymást. 31 Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett Telehor volt, amely képes volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra től a berlini Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaftnál folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan

43 21. kép MIHÁLY DÉNES és Telechor készüléke december 19. Az Egyesült Államokba kivándorolt orosz fizikus, VLADIMIR ZWORKYN elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első tévékamera. Az elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellet Zworykin képmegjelenítő csövet is készít a kineszkópot, mely az első képcső volt. Ugyanekkor készítették az első televíziókészüléket elindult az első rendszeres, nyilvános televíziós adás az USA-ban. 22. kép ZVORYKIN az általa fejlesztett ikonoszkóp modellekkel ZVORIKIN bejegyzi a színes tv szabadalmát ban szabadalmaztatta teljesen elektronikus televízió rendszerét TIHANYI KÁLMÁN 33. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, működési koncepciója más technológiára épült, mely a töltéstárolás elve néven vált híressé. A korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkozó találmányt, bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett döntöttek. 32 Forrás: 33 Az RCA 1930-ban, angol és francia szabadalmainak közzétételét követően kereste meg TIHANYIt. Tárgyalásai 1934-ben sikerrel zárultak. Ekkor a cég az ő találmányai alapján megvásárolta szabadalmait. 43

44 23. kép A TIHANYI-féle töltéstárolás elvén működő katódsugárcső A berlini rádió kiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be KAROLUS, MIHÁLY DÉNES és BAIRD különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkowtárcsát használja, a kép képpontból áll, ennél többet a 9 khz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé. 24. kép Baird mechanikus televíziója MANFRED VON ARDENNE sikeres kísérleteket végez a teljesen elektronikus képátvitellel. Ugyanakkor Zvorykin megszerkeszti az első használható képfelvevő csövet Berlinben megkezdik az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások (előzőleg filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról elnevezett adóval Fontos év a televízió történetében: már közvetítést adtak a berlini olimpiáról: megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC, és az USA-ban is sugároztak képeket a New-York-i Empire State Building tetejéről, 1938-ban. Mégis az igazi tévé-civilizációról, úgy kontinensünkön, mint Amerikában, csak a második világháború lezárását követő időszaktól beszélhetünk Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben. Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási ceremónia közvetítésével. 44

45 1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a szenzáció, ahol az NBC zárt láncú műsorát nézhetik a látogatók JOHN WALSON koaxiális kábellel kollektív antennát szerel az első kábeltévéhálózat (CATV USA): Community Antenna Television Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé-szabványt A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével Telefonhívás az MTV-stúdióba: Könyörgöm, várjanak még pár percet a film kezdésével, a vendégeim kicsit késnek! Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között Képek a Marsról épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4) A Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre-ban, Pennsylvaniában Elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első adását 2 millió kábeles néző láthatta körül. Sony hordozható tv: Watchman Az Egyesült Államokban a háztatások fele kábeltévé hálózatokhoz van csatlakoztatva; Astra műhold Magyar tévéműsor Kábeltévé Székesfehérváron műholdas műsorokkal a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról, azonban a nagy cégek lemondják reklámjaikat a háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít; V-chip 34 az erőszakot közvetítő tévéadások kizárására; az USA-ban az amerikai háztartások 98 %-ban van tévé; a Sony bemutatja lapos TV-készüléket; A Duna TV december 24-én kezdi meg rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszönti az első magyar műholdas adás nézőit HDTV az USA-ban a DBS (Direct Broadcast Satellite) tévéhálózat; TBS (Turner Broadcasting System) a világ legnagyobb médiabirodalma; A Sony web-tv-je es évek. Plasma tv. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar országos kereskedelmi tévéadások (RTL Klub és tv2) A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-Britanniában Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten. 34 Az erőszak és a nemiség ábrázolásának megítélése a szabályozás általános dilemmája, s az ilyen műsorszámok nézhetőségének szülői kontroll alá helyezését segíti elő egy 1996 elején elfogadott és 1997 kezdetétől hatályos amerikai törvény. A megoldás kulcsa egy, a televíziókészülékbe épített műszer, az ún. V-chip (a V nagybetű a violence szóra utal, ami angolul erőszakot jelent). A műsorszolgáltatók kötelesek a játékfilmeket a mozi hálózatban alkalmazott jelölésekkel ellátni, s ezek alapján a V-chip a gyerekeknek és kiskorúaknak nem ajánlott kategóriájú filmeknél automatikusan kikapcsolja a készüléket, hacsak más utasítást nem kap. 45

46 2000. Kísérletek a digitális DVB-(Digital Video Broadcasting: digitális videó műsorszórás), tévével. Az USA-ban 100, Magyarországon 50 csatornás hálózatok. Látható, hogy az utolsó negyven évben mennyire felgyorsult a különböző technikai felfedezések, találmányok alkalmazása és akkor még az 1990-es évekről nem is ejtettünk szót (HDTV, Interaktív TV stb.), melyekről az utolsó történeti korszakban fogok említést tenni. 25. kép Képek a német televíziózás kezdetéről: 46

47 NIPKOWról elnevezett adóállomás, stúdió-technikai szoba, a rádió kiállítás képei, a Telehor, az első élőadás, kép és hangjelek erősítésére szolgáló egység képei. Látható, hogy az utolsó negyven évben mennyire felgyorsult a különböző technikai felfedezések, találmányok alkalmazása és akkor még az 1990-es évekről nem is ejtettünk szót (HDTV, Interaktív TV stb.), melyekről az utolsó történeti korszakban fogok említést tenni. Érdekes megemlíteni, hogy EDISON 1922-ben úgy vélte, hogy a mozgókép elterjedése forradalmasítani fogja az oktatási rendszert, és hamarosan feleslegessé teszi a tankönyvek nagy részét ban, az első rádióadó felavatásakor HOOVER amerikai gazdasági miniszter azt jósolta, hogy az Amerikát behálózó adók el fogják terjeszteni a helyes és választékos nyelvhasználatot ben David SARNOFF, az RCA technikai vezetője úgy látta, hogy a magas színvonalú tévéjátékok fogják országszerte lényegesen magasabb szintre emelni a közízlést A tömegkommunikáció csoportosítása Bár a témakörünkkel nincs közvetlen kapcsolatban, célszerű legalább röviden kitérnünk a médiumoknak arra a felosztására is, amelyet MCLUHAN alkotott meg mintegy négy évtizeddel ezelőtt. 35 Hűvös médiumok élőbeszéd kézirat televízió Forró médiumok rádió, fonográf nyomtatás mozi 26. kép Hűvös és forró médiumok. MCLUHAN Felfogásában hűvös médium mint az élőbeszéd, a kézirat vagy a televízió több aktivitást kíván meg a címzettől, mint a forró médium. Ha a médium magas fokon meghatározza az információt, a címzett részvétele a befogadásban csekély. Ha viszont a médium csekély intenzitású, a részvétel magas fokú lesz. A redundáns, szituációhoz kötődő élőbeszéd, illetve az egyéni betűformákkal teli kézirat a befogadó alkotó figyelmét igényli, míg a megszerkesztett rádió- és fonográfszöveg készen szállít mindent. A nyomtatást azért sorolja a forró médiumok közé, mert képélessége nagyobb, mint a kéziraté, tehát készen van, nem kell silabizálni. A fenti gondolatmenet alapján meglepő a számunkra a film és a televízió külön kategóriába sorolása. Az elkülönítést MCLUHAN a film és a televízió (korabeli) képminőségkülönbségére alapozta. A televízió közvetítő struktúrájáról A tévé is kezdetben képesített rádióként, illetve egyfajta színházként kezdte pályafutását. A tartalmi és elektronikus aspektusokat mellőzve érdemes áttekinteni René BERGER 36 gondolatait, aki a közvetítő struktúrát a következőképpen foglalta össze: 35 MCLUHAN, Marshall: The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, HERZOGENRATH, Wulf: Videóművészet/Új médium de nem új stílus. In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény. Bp., Barabás Ilona Kkt o. 47

48 Makro-tévé: 2-3 adó sugároz passzív fogyasztók milliói számára, a nézőknek a műsorra alig van befolyásuk. Előnye: széles választékú sokrétű programkínálat, amely sokak igényeit veszi figyelembe. Mezo-tévé: ahogyan az USA-ban részben már megvalósították, az NSZK-ban pedig még a megvitatás stádiumában van. Számos adó működik, amelyet a nézők bizonyos mértékig befolyásolhatnak, amennyiben a műsor a nyilvánosság számára hozzáférhető. Ezeknél fennáll a gazdasági érdektől való függőség veszélye és a kínálat felaprózódása. Mikro-tévé: A videó, ahogyan mi értelmezzük, mint gyártási és elosztási lehetőség az egyéntől az egyénhez, a kisebbségtől a kisebbséghez. Bárki készíthet műsort, a kazettát postán elküldheti és azt bármely címzett lejátszhatja. Ide tartoznak a legtöbb művész és videócsoport kis, hordozható berendezései. Ez a globális falu eszméje, amelyben mindannyian egymással kommunikáló kreatív szomszédok vagyunk A televíziózás jövője A televíziózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás már érzékelhető. Záros határidőn belül az analóg televíziózást ki fogja szorítani a digitális televíziózás, minek tartalmi, műfaji következményei is lesznek. A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalomfeldolgozás és továbbítás sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább. A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. A tartalomfeldolgozás is gyorsul, a szalagos kamerák kezdenek kiszorulni, már ma is sokféle mobilis szerkesztő berendezés, műholdas mobil bejátszók léteznek. Akár az esemény helyszínéről kész anyag küldhető a tévétársaság székhelyére. Nagyobb szerepet kapnak már most is a nem hivatásos kommunikátorok, vagyis a nézők is, hiszen akár otthonról feltölthetnek tartalmakat az Interneten keresztül. Az Internet, a tartalmak tárhelyeken történő szerepeltetése befolyást gyakorol a befogadási körülményekre. Ma is megvalósítható már, hogy akár a természet lágy ölén élőben vagy archívból megnézzünk pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji következményei is vannak. A tévéalkotóknak mindezekkel számolniuk kell, és létre kell hozniuk olyan tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk egy vonat csatlakozásának megvárásának körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan fogyaszthatók. A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás. De valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési forma sem, melynek az a lényege, hogy este leülünk a készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat. Ez a stratégia az emberi lustaságra épít. Mindig lesznek olyan tévézők, akik nem veszik még azt a fáradságot sem, hogy saját programot állítsanak össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről. 4.4 ÖSSZEFOGLALÁS Megismerkedtünk az elektronikus hang és kép továbbításának történetével. Betekintést adtunk a rádió és televízió keletkezésének, fejlődésébe. A tanultak alapján össze tudja öszszehasonlítani a rádiót és a televíziót. Megismerkedtünk a rádió tévé tömegkommunikációs 48

49 ismérveivel, mely ismertek alapján képes kritikusan megítélni az egyes médiumok szerepét és hatékonyságát. 4.5 ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK 1. Mutassa be a rádió keletkezését, fejlődésének állomásait napjainkig! 2. Ismertesse a rádió tömegkommunikációs ismérveit! 3. Melyek a rádió jövőjét biztosító tényezők? 4. Mutassa be a televízió születésének, kialakulásának, fejlődését! 5. Melyek találmányok képezik a televíziózás alapját? 6. Hogyan működött a NIPKOW tárcsa a telechoron és képfelvevő-megjelenítő (kamera, televízió)? 7. Vázolja fel a televíziózás jövőképét! 49

50 5. ÁLLÓKÉP-, ÉS HANGRÖGZÍTÉS 5.1 CÉLKITŰZÉS Ebben a leckében először különbséget teszünk az álló-és a mozgókép fogalomrendszerében. Tanulmányozni fogjuk, hogy milyen elven működik és kik használták kezdetben a camera obscurát. Ezt követően áttekintjük a fényképezés történetét. Megismerjük a képrögzítések és a film kialakulásának előzményeit, az állóképvetítő eszközök fejlődését. A hangrögzítés kezdeti próbálkozásait megismerve a mechanikus rögzítésektől a mágneses rögzítésekig. 5.2 TARTALOM A camera obscura az optikai megfordíthatóság elve Az állóképvetítő eszközök fejlődése (Laterna Magica) A fényképezésről A fényképezés története A képrögzítések kialakulásának előzményei A fényérzékenység felfedezése A színes fényképezés A hangrögzítés Köszönjük neked EDISON A hang és képrögzítés fejlődése. A fonográftól az DVD-ig 5.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A camera obscura A camera obscura a külső fényhatás befogadására szolgáló eszköz és minden optikai elven működő kamera ősének tekinthető. Az optikai elven működő kamerák törzsfejlődésében nem történt más, csak a camera obscura köré olyan szolgáltatások épültek, amelyek komfortosabbá teszik a munkát. Egy érdekesnek tűnő analógia vázolható fel a camera obscura, mint elsötétített kamra és a laterna magica ( varázslámpás ) között. A sötétkamra megfelel a vetítőteremnek (benne elhelyezkedve vetítésnek lehetünk szemtanúi). Továbbgondolva a sort, a laterna magica lényegében egy fordított camera obscura, mely kifelé vetít: a fényforrás és a kép belül van, a nézők kívül. Tehát a vetítés már a kezdetektől jelen volt a leképezésekben. A camera obscura 37 jelenségét vagyis hogy ha egy elsötétített szobában apró lyukat vágunk a falba, a szemben lévő falon fordított állásban megjelenik a külvilág kicsinyített képe minden bizonnyal korábban megfigyelték, mintsem leírták volna. Ha a camera obscurában arra a helyre, ahová a kép vetítődik, képrögzítésre alkalmas technikai megoldást találunk ki, akkor megalkotjuk a technikai-képrögzítő kamerát. Ez azonban először 1822-ben vált lehetségessé. Addig is voltak törekvések a kép rögzítésére, de ezeket a képeket maga az ember rajzolta meg. 37 KOLTA Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete c. műve alapján 50

51 27. kép Camera obscura ábrázolás 38 Bár az eszköz ismerete, a vele való foglalkozás végig jelen volt a középkori tudományos irodalomban, mégis a reneszánszban élte első virágkorát. A 16. századtól egymást követik a camera obscura működésének és használatának említései körül LEONARDO a következőket írja Ha egy teret vagy tájat napfény világít meg és a vele szemben álló, árnyékban maradt épület falába apró lyukat fúrunk, a megvilágított tárgy képe a lyukon át a vele szemben lévő, besötétített szoba falára vetül. A falba fúrt lyuktól nem messze tartsunk fel egy fehér papírlapot, amelyen a fent említett tárgyak képe körvonalaiban és színeiben helyesen, méreteiben lekicsinyítve és feje tetejére állítva rajzolódik ki. 39 A camera obscura a fényképezőgépig is nagy változásokon ment át. A lyuk elé lencsék, azaz optika került, melynek köszönhetően kisebbre volt zsugorítható a camera obscura, mert megváltozott a fókusztávolság, egy tükör segítségével pedig a kép kivetülésének helye. Az változtatható átmérőjű lyuk, vagyis az írisz kitalálásával a dobozba bekerülő fény mennyisége vált szabályozhatóvá. Ezek a korai megoldások biztosítják a kamerák fő beállításait ma is. 38 Forrás: 39 LEONARDO DA VINCI: Codex Atlanticus, 1500 k. 51

52 28. kép Optikával ellátott, os szögben leképező eszköz A laterna magica 29. kép Az egri Hell Miksa-féle camera obscura kezelője, Gyarmati Vince,1993 A vetítés, a falon megjelenő árnyképek szemlélése nem új találmány, a kínaiak, és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szórakoztatták egymást árnyjátékokkal, árnyakat vetítő tárgyakkal. A laterna magica a vetítők ősének tekinthető, a sötétkamra az optika megfordíthatóságnak az elvén működik ból származik a vetítés elvének első ábrázolása, az első laterna magicát LEONE BATTISTA ALBERTI 1437-ben építi, s Leonardo is foglalkozik azzal, mi módon lehet a fénysugarakat egy üveglencsével irányítani ben Thomas 40 Részletesebben lásd: Doris Rauschgatt: Laterna magica die illuminierte Welt. In: Ernst Kieninger-Doris Rauschgatt: i. m. 11. o. Idézi: KOLTA M

53 Walgenstein a dán matematikus készítette Laterna magica már tartalmazza az alapvető szerkezeti részeket; (fényforrás, reflektor, lencse, üveglapra felvitt kép). Ezzel megszületik a vetítés művészete kép Laterna magica vetítő és Laterna magica-vetítés 1750-ben jelent meg a nyomatvetítő, másképpen episzkóp, mely átlátszatlan képek, rajzok bemutatására szolgált. Ismertetése Leonard EULER ( ) nevéhez fűződik, aki mutatta be a készüléket. A vetített képek egész addig kézzel készülte, még a fényképezést NIÉPCE fel nem találta ezzel megteremtődött a diafilmezés lehetősége. A villamos világítás és az izzólámpa felfedezése (Edison) nagyban megnövelte a vetítők fényerejét A fényképezésről Kezdetben azért készítettek képeket, hogy felidézzenek valamit, ami nincs jelen. Később fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy a kép túl is élheti azt, amit megjelenít. Ekkor már azt mutatta, milyen volt régen valaki vagy valami s így értelemszerűen azt is, milyennek látták egykor a tárgyat mások. Még később a képíró sajátos látásmódját is a kép részének kezdték elismerni. A kép már arról tanúskodott, hogyan látta X-et Y írja John Berger (1990) a képek szerepéről. 42 Susan SONTAG (1977) A fényképezésről c. könyvében azt írja, hogy a fényképezőgép ideális fegyver a birtoklással teli tudat számára Fényképezni annyi, mint birtokba venni a lefényképezett tárgyat. Azt jelenti, hogy bizonyos viszonyt létesítünk a világgal, s ez a viszony a tudás következésképpen a hatalom érzetét kelti. 43 A képkészítés ősi vágy, több minden motiválhatja. Hosszú út vezet Platón barlangjából a sötétkamráig. 41 Johann Krünitz 1780-ban megjelent Encyklopedia című munkája, melyben 50 oldalon keresztül tárgyalja a laterna magica feltalálóit. 42 John Berger (1990): Mindennapi képeink, Corvina, pp. 10.o. ISBN X 43 Susan Sontag (1977): A fényképezésről, Európa Kiadó, pp.10. o. Hu ISSN

54 31. kép ábra: Sziklarajz Namíbiából 44 és Skandináviából 45 A fénykép azért lehet emlékezetesebb a mozgóképnél, mert nem folyamat, hanem az idő egy körülhatárolt szelete. 46 A televízió alig megválogatott képek folyama, melyben minden egyes kép törli az előzőt. Minden állókép egy-egy kitüntetett pillanat, amelyet vékony tárggyá formáltak át, hogy az ember eltehesse és újra megnézhesse. A fénykép az irányítás fontos intézményeinek szolgálatába állt, a családéba és a rendőrségébe, ahol jelképes tárgyként, illetve információhordozóként tölti be szerepét. A világ bürokratikus katalógusában ma már csak akkor érvényes a sok fontos dokumentum, ha rá van tűzve az állampolgár arcának fénykép-szimbóluma A fénykép köré az információ fogalmának újfajta értelmezése szövődött. A fotó: a tér és az idő vékony szelete. A fényképek kormányozta világban minden határvonal ( kivágás ) önkényesnek tetszik. Akármi elválasztható, elszakítható akármitől: csak más képkivágást kell alkalmaznunk. (És megfordítva: akármi összekapcsolható akármivel.) A fényképezés előzményei Az ember ősidőktől fogva vágyott, arra hogy a vízben visszatükröző arcmását rögzítse. A 18 századtól kezdve egyre többen szerették volna megörökíttetni arcmásukat, ezért a portrékészítés önálló iparággá vált. Az olajfestmény azonban csak a leggazdagabbak privilégiuma maradt. 44 Forrás: 45 Forrás: 46 Susan Sontag: Platón barlangjában: (in: A fényképezésről. Európa, Modern Könyvtár, oldal.) 47 Susan Sontag: Platón barlangjában: (in: A fényképezésről. Európa, Modern Könyvtár, oldal.) 54

55 32. kép Portréfestő galéria a 17. századból (olajfestmény) A festményen David TENIERS (flamand festő): Leopold WILHELM herceg galériájában (1674) című műve látható. A fényképkészítéshez kapcsolva megemlítendők a sziluettek, (silhouette 48, fr. = árnykép) melyek voltaképpen egy emberi profil függőleges felületre vetett árnyékának körberajzolása vagy vágása. Ezek létrehozásához fényre volt szükség. 33. kép Sziluett rajzoló berendezés 48 A sziluett XIV. Lajos pénzügyminiszteréről, Etienne de SILHOUETTE-ről nyerte nevét, s a 18. században sziluettnek neveztek minden profilból ábrázolt arcot. 55

56 A litográfia 1797-ben történő feltalálásával lehetővé vált, hogy viszonylag olcsón nagy példányszámban jelenhessenek meg a képek ben Johann Heinrich SCHULZE megállapítja, hogy bizonyos anyagok fényre érzékenyen reagálnak (kalcium-ezüstnitrát) ben Thomas WEDGWOOD-nak sikerült ezüstnitrát oldattal kezelt papirosra rámásolni áttetsző rajzoknak, faleveleknek, rovarszárnyaknak körvonalait, és rajzát. A sötétkamrában, ezüstnitrát segítségével, reprodukált képet azonban nem tudta rögzíteni, mivel a kép a fény hatására eltűnt ben az első valódi fényképfelvételnek az éve. NIÉPCE kidolgozott egy új eljárást, melyet héliográfiának 49 nevezett el ben sikerült egy a sötétkamrában elhelyezett, judeai aszfalttal bevont ónlemezre vetődő képet rögzítenie. Az eljárás hosszú megvilágítást igényelt, mely meggátolta a héliográfia elterjedését. A fentebb említett kísérletek mindegyike tartalmazza a fotózásnak valamely fontos szegmensét: megvilágítás, fényérzékeny anyag, a vetített kép, áttetsző kép, a másolás. Ezen összetevők együttese teremti meg a fotózás feltételeit, hiszen ma a megvilágítás, a fénynek köszönhetően vetítődik a kép egy fényérzékeny anyaggal bevont felületre. A másolás meg úgy zajlik, hogy az áttetsző negatívot világítjuk át, annak a képe vetül a fényérzékeny anyaggal bevont felületre A fényképezés története A fényképezés nem más, mint a külvilág mechanikus leképezése az ember közvetlen beavatkozása nélkül. A maradandó leképezéshez két alapvető feltétel szükséges: egy olyan optikai eszköz, mely a leképezést végrehajtja, illetve egy olyan fényérzékeny felület, mely az optikán keresztül érkező képet rögzíti és tartósan megőrzi. Lényegében a fényképezés során irányított fotokémiai folyamatok játszódnak le. A fény rávetül a fényérzékeny anyaggal bevont felületre, minek következtében a fényérzékeny anyagban a fény fotokémiai változásokat eredményez. A különböző kutatások a XIX. sz. elején teremtették meg a mechanikus leképezés feltételeit. A gyakorlatban ezüstsókat használnak fényérzékeny anyagként, melyet zselatinba ágyazva visznek rá az átlátszó hordozóanyagra. A fényképezőgép zárszerkezetének nyitásakor (exponálásakor) a nyílás előtt lévő tárgyak képe rávetítődik a fényérzékeny anyagra, és ott rejtett (látens) kép jön létre. Láthatóvá az előhívással tehetjük. Így kapjuk meg a negatív képet, melynek világossági értékei fordítottja az eredetinek. Amikor negatív képen keresztül újabb fényérzékeny réteget világítunk meg, létrejön a valóságnak megfelelő pozitív kép. 49 Egy aszfaltfajtát, az ún. judeai aszfaltot levendulaolajban oldott fel és vékony rétegben cinklemezre vitte. Lenolajjal áttetszővé tett rézmetszetet helyezett az aszfaltozott felületre és több órán át erős napfényre tette. Azon a helyen, ahol a fény sugarai áthatoltak, az aszfalt megkeményedett, míg a többi helyen képlékeny maradt. Az elkészült lemezről a lágyan maradt részeket levendulaolajjal öblítette le. Így a folyamat végén megmaradt a metszet rögzített másolata. 56

57 34. kép Joseph Nicéphore NIÉPCE első fényképe, J. N. NIÉPCE litográfus már 1814 óta készített fényképeket. E téren a magyar tudomány is értékes hozzájárulást mutatott fel: Petzval József, akkor már bécsi egyetemi tanár, többféle arc- és tájkép lencsét szerkesztett. A Leica fényképezőgép (1930) 1925-öt tekintjük a kisfilmes fényképezés kezdetének, hamarosan pedig véglegessé vált a formátum, a milliméteres felvételekből 36-ot rögzítő filmtekercs ben az első, széles körben elterjedt fényképészeti eljárást Louis Jaques Mandé Daguerre dolgozta ki. Petőfi Sándor egyetlen hiteles portréja is egy daguerreotypia. 35. kép PETŐFI Sándor portréja (daguerreotypia) A fotográfia történetének fontos állomását jelentette Talbot és Daguerre 1841-es találmánya a még ma is használatos negatív-pozitív eljárás. A felvételeket kezdetben síküveglapra exponálták, majd később celluloid filmre. A színes fényképezés elvét 1912-ben szabadalmaztatták. Az idő folyamán a hosszú expozíciós idő, melynek köszönhetően a kezdeti felvételek megjelenésükben hasonlítottak az akkori festményekre, az egyre érzékenyebb anyagoknak 50 A kép 8 órás expozícióval készült. 57

58 köszönhetően töredékidőre csökkent. Hamarosan megjelentek az egyszerűen kezelhető gépek is ban Eastman új fényképezőgéppel jelent meg a piacon, melyen a zárat huzallal lehetett felhúzni, és gombnyomással kioldani. A gépet Eastman KODAK No. 1. névre keresztelte. Az új géppel bárki képes volt jó minőségű felvételeket készíteni. Ezt 1890-ben öt új típus követte, melyhez kidolgozta a celluloidos tekercsfilmet. A 3D és az állókép 36. kép Kodak 2. fényképezőgép Már a fényképezés korai szakaszában igény volt nem csak a téma, a tárgy, az élmény, hanem a tér birtoklására is. A legismertebb megoldást, a tájképfestészetet hamar kiszorította fénykép, mint ahogy tette ezt az összes másoláson alapuló ábrázolással is. Az tér birtoklása tehát eleinte a tőlem távol eső táj lefényképezésében jelentkezett. Robert BARKER ( ) készített először ún. panorámaképeket. A befogadás nem hasonlítható egy hagyományos kép befogadásának körülményeihez, itt a nézőnek körsvenket kell végeznie ahhoz, hogy a tartalmat megismerje. Magyarországon a legismertebb panorámakép a Feszty-körkép. 37. kép Robert BARKER panorámaképe (1793) Forrás: 58

59 38. kép FESZTY Árpád: Magyarok bejövetele ( ) 52 Később a panoráma hatás diavetításel kombinálva került megalkotásra, majd 1900-ban RAOUL GRIMOIN SANSON bemutatta a Cineorámát, amely már filmet használt a szinkronizált többszörös vetítéshez. 39. kép Cineoráma vetítés, 1900-as évek eleje 53 E tájképdivat különálló, a panoráma-hatással közeli rokonságot mutató ága volt a sztereónézés. Bizonyos helyeken évtizedeken át ez volt a fotográfiai képpel való találkozás legfőbb módja. A sztereónézővel történő képnézegetés a polgári családok, társaságok egyik legérdekesebb időtöltésének számított. Ezek a térhatású megoldások vezettek el a térhatású mozgókép megvalósításáig, valamin a virtuális valóság (VR) világába. 52 Forrás: 53 Forrás: 59

60 5.3.6 A hangrögzítés 54 A mechanikus rögzítések 40. kép Sztereó fotók és anaglif ábrák A hanghullámok rögzítését és későbbi időpontban történő visszaadását THOMAS EDISON oldotta meg. A fonográf teljesen mechanikus működésű. Az általa feltalált fonográf képes rögzíteni és lejátszani a hangot, de ezek mind egyedi felvételek voltak, sokszorosításuk nem volt megoldva. Az első fonográfok igen kifejező módon bizonyítják, hogy a hanghullámok levegőhullámok (a levegő sűrűsödése és ritkulása), amelyek üteme a mindenkori hang magasságának felel meg. Edison találmányánál a tű egy hengerpalástra merőleges irányú mozgást végezve írta be a jeleket. A néhány perces információrögzítéshez egy henger alakú rögzítő felület kellett, melyben a csak a palást felület volt a hasznos. 41. kép Thomas Alva Edison és fonográfja 54 Több információ:

61 1888-ban a hangfelvételek tömeggyártását a német-amerikai feltaláló, EMIL BERLINER szabadalmaztatott gramofonja tette lehetővé. (BERLINER, gramofonja révén elválik a felvétel és lejátszás, míg nem napjainkban újra találkoztak az írható olvasható CD formájában.) 42. kép Emil BERLINER és gramofonja 43. kép A gramofon működése 55 BERLINER viasz henger helyett lapos kör alakú lemezt alkalmazott, megalkotván így a hanglemezt. Ezzel a rendszerrel lehetővé vált a lemezek sokszorosítása. A fonográfnak mégis volt egy nagyon fontos kulturális küldetése: a könnyű, hordozható fonográf új lehetőségeket adott a népzene gyűjtésében. VIKÁR Béla, majd KODÁLY Zoltán és BARTÓK Béla fonográfos gyűjtései olyan értékeket mentettek meg szinte az utolsó pillanatokban, amelyek egyébként visszavonhatatlanul eltűntek volna. A felvételek ugrásszerű javulását hozta az 1910-es években a mechanikus eljárás felváltása a villamos lemezvágással. Ennél a hangot a mikrofon villamos jellé alakítja, a jel elektronikus erősítőbe jut, ez működteti az elektromágneses vágófejet. A villamos lejátszás elterjedése újabb fejlesztés előtt nyitotta meg az utat. A mikrobarázdás, hosszanjátszó lemezt GOLDMARK Péter 1944-ben találta fel az USA-ban ben került kereskedelmi forgalomba, s néhány év alatt lesöpörte a piacról a hagyományos lemezeket. A mikrobarázdás technológia továbbfejlesztésével lehetővé vált egy hangbarázdában két egymásra merőleges hangcsatorna besajtolása, s ezzel a sztereo lemezek gyártása (1959). 55 Több információ: gramophone/m2-153-e.html 61

62 A hangrögzítés technológiájának továbbfejlődése egyre jobb minőséget, formátum- és hordozó gazdagságot, ezáltal a befogadás körülményeinek változatosságát, a felhasználási területek bővülését eredményezte. Pl.: hordozható kazettás magnó jelent meg a piacon, 1987-ben a Digital Audio Tape (DAT), 1998-ban megalkotja a Sony a WM-EX677 walkman-t, a Rio 500 MP3 lejátszókészüléket. A felsorolást nem lehet lezárni, mert olyan sebességgel történnek változások ezen a területen (is) A mágneses rögzítések (hang-és képírók) A mágneses jelek rögzítésének nagy jelentősége van a hang és képrögzítés valamint az adatrögzítés, tárolás sokszorosítás terén ig nyúlnak vissza a mágneses eljárás gyökerei. Waldemar POULSEN nevéhez köthető az elv kidolgozása, melynek lényege, hogy a mikrofon hangfrekvenciás jelét elektromágnesbe vezette. Az így keletkező elektronikus jelek rögzítésére ő még nem mágnesszalagot (acélhuzalt) használt, így nehézkes volt a hang visszajátszása. A megoldást Fritz PFLEUMER német technikus szabadalma, a mágnesszalag jelentette 1928-ban. A mágnesszalag a képrögzítés terén is nagy lehetőségeket nyitott meg. Charles Ginsburg 1951-es találmánya, a mágnesszalagos videó. Ezzel a televíziózás is új lendületet kapott. A képszalagos berendezés az elektromos képjeleket egy mágnesszalagra rögzíti, mint ahogy egy magnetofonkészülék a hangfrekvenciás mágneses információkat. 44. kép GINSBURG találmánya, az Ampex mágnesszalagos videó A kép- és hangjelek rögzítése nagy tárhelyet igényel. Az első videomagnók tekercsei hatalmasok voltak, mert lejátszáshoz, az élvezhető képminőség érdekében hatalmas sebességgel kellett forogniuk ben a Toshiba kifejleszti a helikális (ferde sávos), forgófejes videót 56, ami azt jelentette, hogy ugyanolyan mennyiségű felületre több jel fért el, csökkent a hordozó mérete. Ez az újítás vezetett el a kazettás videoszalagokig, a home alkalmazáshoz is hozzájárult ben a JVC VHS home videóját piacra dobta. 56 Több információ: 62

63 45. kép Helikális, forgófejes rögzítési mód ben a Phillips bemutatja az első videodiscet. Ennek azért van jelentősége mert később, amikor sikerül a video- és audiojeleket digitalizálni, ez a 90-es évek eleje, a szalagos felhasználás mellett fokozatosan teret foglal magának az írható CD-R lemez, majd a 90-es évek közepén a DVD lemez, melyen nagyságrendekkel jobb minőség és mennyiség biztosítható. Meg kell említenünk a digitális technológia térhódításának elterjedését a videózásban (2000 környéke), ekkor már lehetővé vált a digitális képrögzítés is. Az első hordozók mágnesszalagok voltak, majd mára teret nyert a memóriakártyás megoldás is. A mágneses rögzítést követően a Hi-Tech technológiák révén újabb rögzítési formák is megjelentek, úgymint: az optikai rögzítés, majd a DVD-től a BD (Blu-ray) diszk, a mágneses-optikai elven működő MiniDisc, a Szilárdtest (SSD) meghajtók, Flash-memóriák és a holografikus (Holographic Versatile Disc (HVD) tárolók. Ezek működési és tárolási elv szerinti feldolgozásával a Médiumismeret I. tárgyban találkozhat az olvasó. 5.4 ÖSSZEFOGLALÁS Ebben leckében áttekintettük az állóképvetítő eszközök fejlődését (Laterna Magica). Tanulmányoztuk, milyen elven működik és kik használták kezdetben a camera obscurát. Tisztáztuk, hogy a minden kamera a camera obscura köré épült. Ezt követően áttekintettük a fényképezés történetét. A hangrögzítés kezdeti próbálkozásait megismerve, a mechanikus rögzítésektől eljutottunk a mágneses (hang-és képírók) rögzítésekig. 57 Forrás. 63

64 5.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze az álló-és a mozgókép fogalmát! 2. Milyen elven működik a camera obscura? 3. Mit jelent az a kifejezés, miszerint minden kamera egy camera obscra köré épült? 4. A térhatású képeknek milyen mai megfelelői léteznek? 5. Fejtse ki a fényképezés történetét! 6. Melyek voltak a képrögzítések kialakulásának előzményei? 7. Mutassa be az állóképvetítő eszközök fejlődését! (Laterna Magica) 8. Mutassa be s hangrögzítés kezdeteit! 9. Melyek a hang és képrögzítés főbb állomásai? 64

65 6. A MOZGÓKÉP SZÜLETÉSE ÉS FEJLŐDÉSE A film tudvalevőleg az egyetlen művészet, melynek születése napját tudjuk. (BALÁZS Béla) 6.1 CÉLKITŰZÉS E leckében áttekintetjük a mozgókép-érzékelés alapelveit. A képmegjelenítési formák ismeretében tájékozottá válik a mozgókép fogalomrendszerében. Tanulmányozhatja a mozgás ábrázolásának, valamint a mozgáslátás egyéni és közösségi megtekintési formáit. Áttekintetjük a némafilm születésének kezdeti lépéseit, ezen belül a mozgókép rögzítési próbálkozásokat. Megismerkedhet a mozi születésének körülményeivel, valamint a hangosfilm keletkezésével. Megismeri a mozgófilm vetítőket és a nyersanyagokat, a mozi helyét a médiában. Végül megismerkedünk a mozizás új tendenciáival. 6.2 TARTALOM A mozgókép-érzékelés alapjai A megjelenítők A mozgás ábrázolása történeti áttekintés Mozgás megjelenítés és az egyéni megtekintés A közös képnézés a laterna magica vetítés A némafilm születése kezdeti lépések Mozgóképrögzítés A hetedik művészet születése A mozi születése A hangosfilm Filmvetítők és nyersanyagok A mozi helye a médiában A házimozi Új tendenciák a mozizás területén 6.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A mozgókép-érzékelés alapjai A mozgókép érzékelés alapja állóképek gyors sorozata, mégis mozgóképet látunk a vásznon. Ez az emberi látás bizonyos fokú tehetetlenségének köszönhető; az emberi szemben a látott kép nem tűnik el azonnal ( kettős tehetetlenség : élettani és lélektani hatás). A villámlás például a másodperc ezredrészéig tart, mégis úgy érezzük, hogy egy ideig láttuk, s ezt az időt hosszabbnak becsüljük, mint a valóságban volt. A késleltetési tehetetlenség alapja az ún. retinális utókép, mely az erős stimulációt követő illúzió. A szem kb. egytized másodpercig megőrzi a látványt. A fenti jelenség leírására régóta történtek próbálkozások, de a magyarázat később születet meg. 65

66 46. kép A látásunk folyamata 1765-ben egy bizonyos D ARCY lovag még azt is megmérte, hogy a fény keltette hatás kb. egynyolcad másodpercig marad meg a recehártyán. Egy izzó széndarabot lengetett maga körül gyorsuló sebességgel. Végre beállt a pillanat, amikor a fénylő körív éppen zárul, azaz összeér. Így tudjuk meg: a fénybenyomás egy ponton annyi ideig tart még, mint amennyi időre szüksége van a széndarabnak a körív leírására. Ily módon D ARCY úgy találta, hogy a szemben a fénybenyomás időtartama kb. 1/8 másodperc A mozgás megjelenítése a mozgókép előtt A mozgás ábrázolása egyidős az emberrel. Már az őskori ábrázolás közt is találhatunk olyan megjelenítéseket, melyek a mozgás érzékeltetésére utalnak kép Hétlábú szarvas Altamira A felső-egyiptomi Beni-Hassani sírboltban találtak egy i.e ból származó rajzsorozatot, ami két birkózó küzdelmét úgy örökítette meg, hogy mozgásuk fázisait rajzolta egymás után.

67 48. kép Birkózók mozgásfázisai Beni Hasszanból (Egyiptom) A példák közös alapja az az optikai felismerés volt, hogy a percepció nem azonnali, azaz a megfigyelt tárgy szem előtti felbukkanása és a szemben megjelenő képe között időbeli elcsúszás van, s ráadásul az így keletkezett kép egy ideig akkor is megmarad a retinán, amikor maga a tárgy már eltűnt a szemünk elől. A jelenséget már Titus Lucretius CARUS (k.e. 99? 50?) megemlítette De rerum natura című munkájában: végtére nem csodálatos-e hogy a képek mozogni látszanak, karjaikat és többi tagjaikat dobálva. Mert ahol az első eltűnik, megszületik más helyzetben a másik és úgy tetszik, mintha az előbbi mozdulatát változtatta volna. Bizony, el kell hinni, mert ez gyorsan folyik le. PTOLEMAIOS (140 körül élt) pedig azt írta le, hogy ha egy fehér korong egyik szektorát befestjük, majd a korongot forgatjuk, bizonyos sebességnél az egész körfelület annak az egy szektornak a színében jelenik meg előttünk Mozgás megjelenítése a mozi előtt Mozgóképet a film előtt is tudtak előállítani. Megjelenésükben, működtetésükben különböznek egymástól, de egyben megegyeznek: egy mozgás fázisait tartalmazzák és a fázisokat olyan gyorsan tárják a szemlélő elé, hogy azok a folyamatos mozgás érzetét keltik. Egyszemélyes befogadás A thaumatrop egy korong, két oldalán eltérő tartalommal egy zsinegre fűzve. A legegyszerűbb eszközök közé tartozik, de mégis magában hordozza a filmművészet technikai és tartalmi működésének lényegét. 58 HEVESSY IVÁN: A film életrajza. A film őskora és hőskora. A filmjáték dramaturgiája. Budapest, Hafa, o. 67

68 49. kép A FITTON-féle thaumatróp (Wunderturner, Wunderscheibe) 1826-ból. Egyszer: az eszköz gyors pörgetésével a két kép egyetlen kép érzetét kelti. A film is állóképek sorozata, a képek gyors egymásutáni vetítése is folyamatos mozgást eredményez. Másszor: a két tartalom összeadódik, megváltozik a jelentés. Ezen az elven működik a montázs, a filmnyelv egyik legfontosabb eleme. Fontos megfigyelést végzett 1825-ben Peter Mark ROGET. Ha egy forgó kocsikerék küllői között nézünk egy másik forgó kocsikereket, az bizonyos forgássebességnél és távolságból nézne látszólag akár visszafelé is foroghat. Ezt stroboszkók jelenségnek nevezzük. Ez a megfigyelés is hozzásegítette az utódokat a film megszületéséhez, mert a kocsikerék küllői ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a filmfelvevő és a lejátszó esetében a pilla, melynek az a szerepe, hogy eltakarja fényt addig, ameddig a film továbbítódik. 50. kép Bioscope vetítőgép, DEMÉNY György szabadalma 68

69 A felismerés gyakorlati megvalósulása a phenakistoskop, zoetrop és ezek továbbfejlesztett változata a praxinoscope, stroboscop. Mindegyik lényege a kép, szünet kép gyors egymásutánisága. Phenakistoscop (életkerék) működtetése (Joseph Antoine PLATEAU, 1829) alapján. 51. kép Phenakistoscop (életkerék) PLATEAU 1833-ban kifejlesztett stroboscophoz már nem volt szükség tükörre. Két korongot erősítettek egy tengelyre, az egyiken szerepeltek a rajzolt figurák, a másikon voltak a rések. A két korongot ellentétes irányba forgatták, sebességük tehát a szemhez viszonyítva összeadódott. Mivel ez még jobban lerövidítette a szemlélés idejét, a mozgás illúziója még nagyobb lett. 52. kép Stroboscop és zoetrop 1868-ban J. B. Linnet készítette el a kineográf-ot, más néven zsebmozit, pörgetős füzet. Alapgondolata, hogy a mozgásfázisok a szem előtt olyan gyorsan peregnek le, hogy az állóképek sora valódi mozgás érzetét kelti. A mutoscop is ezt az elvet követi, csak eszköz segítségével pörgethetjük a lapokat. 69

70 53. kép Kineográf, Az ábrán a hüvelykmozi, (zsebkineográf, flicked books) és mutoscop, (kinora) látható. Thomas Alva EDISON készítette el a kinetoscopot (1890). Ebben az eszközben már filmen voltak a mozgásfázisok, de a befogadás körülménye egy főre korlátozott volt. 54. kép EDISON Kinetoscopja A többszemélyes, közös befogadás Ahhoz, hogy sokan láthassanak egy képet, fel kell nagyítani vagy/és meg kell sokszorozni és ennek egyik legkézenfekvőbb eszköze a film, módszere a vetítés. A mozi megszületésének és lényegi vonása a film kivetítése, sokszorosítsa. 70

71 A film, a mozi előtti próbálkozások mind a mozi valamelyik jellemzőjét alkalmazták. A XVIII. század végéről Robertson phantasmagoria show 59 -ja, ködfátyolképei és úsztatásai kivetítve voltak láthatók. 55. kép ROBERTSON-féle phantasmagoria show 1866-ban Alois POLANECKY sztereogramm-szalon berendezései megsokszorozták a befogadók számát. Az 1870-es években August Fuhrman az azonos elven működő Kaiserpanoramát alkotta meg, az elnevezéssel reklámozva vállalkozását (kaiser császár). 56. kép Társas-élményt adó Kaiserpanorama 59 Phantasmagoria (phantaskop) (ETIENNE GASPARD ROBERTSON, 1799) A fantazmagória lényege, hogy egy viasszal vagy vízzel átitatott, finom, áttetsző textília mögül vetítettek, s a vetítő közelítésével, távolításával, bonyolult mozgatásával olyan hatást tudtak kelteni, mintha a vetített csontvázak, szellemek közelednének, illetve távolodnának a nézőtől 71

72 Említést érdemel még Emile REYNAUD 1877-ben megalkotott Praxinoscope-ja, melyet vetítőegységek egészítve ki sok ember számára tette láthatóvá a mozgóképet. 57. kép Praxinoscop mini színházzá és vetítővé alakítva között E. REYNAUD, a praxinoszkópot egyfajta mini színházzá és vetítővé alakította át, így bővítve meg a nézők körét A film és a mozi A filmkészítés technikai előzményei A film olyan információhordozó, mely átvilágítható és, melyen egy felületen, egymás után, külön-külön mezőben helyezkednek el a mozgásfázisokat tartalmazó képek. Eadweard MUYBRIDGE ún. kronofotográfia eljárással készített fotókat mozgásfázisokról, melyek nem egy felületen vannak, mert a felvételt több fényképezőgéppel készítette. A fázisfotókat praxiloscopba helyezve mozgatta meg. 58. kép Eadweard MUYBRIDGE: Lépcsőn lemenő nő ( ) Forrás. 72

73 Etien-Jules MAREY ( ) is készített kronofotografokus felvételeket, de ő a morgásfázisokat fotopuskával vagy külön lapokra vagy egy felületre, de nem külön képmezőkbe rögzítette. 59. kép MAREY mozgástanulmánya kép MAREY fotópuskával készült felvételei 62 MUYBRIDGE és MAREY tudásának ötvözete eredményezi a film logikáját. Ezt Edward Alva Edison fedezte fel, de ő, mint ezt előbb olvashattuk, nem vetített ki a felvételeit, manem kinetoscopban tette közzé A némafilm kora 1895-ben, amikor Louis és Auguste LUMIÉRE először vetítettek fizető közönség előtt, útjára indult az új médium, a mozi. Az első vetítést hosszantartó kísérletezések előzték meg. Elengedhetetlen volt a fénykép, az EDISON-féle 35 mm-es film, az elektromosság és még sok más apró részlet felfedezése, illetve kidolgozása, ahhoz, hogy a párizsi Grand Caféban összegyűlt döbbent közönség láthassa az állomásra begördülő vonatot. Már az indulásnál tisztában voltak azzal, hogy ilyen mennyiségű információt a tömeg számára könnyen felfogható módon semmilyen más tömegkommunikációs eszköz nem közvetít. A korábbi mozgóképes megjelenítésekhez viszonyítva megváltozik a befogadás körülménye: 61 Forrás: 62 Megfigyelni a párhuzamot a phenakistoscop és a fotópuska tárcsája között. (A szerző) 73

74 egyszerre, akár több helyen is, sok ember részesül ugyanabban az élményben. A filmben rejlő lehetőségek így meghatványozhatókká váltak. 63 A Lumière testvérek megalkották a kinematográfot, mely egyszerre felvevőkamera, másolóberendezés és vetítőszerkezet. Működésének lényege, hogy a kamerába fűzött filmre úgy készülnek a mozgás fázisfelvételi, hogy a film a felvétel pillanatában nem mozog. Csak akkor mozdul tovább, ha a takarópille (más néven zárszerkezet) eltakarja a fény útját a képablakban. Ezzel az eljárással a képkockák egymás után helyezkednek el. 61. kép A Lumière testvérek, és a filmfelvevő elve A sz. fordulóján, amikor a film a mozi megszületett, kirajzolódott a filmművészet két nagy csoportja a fikciós film és a nem fikciós film. A LUMIÉRE fivérek filmjeit tekinthetjük a nem fikciós filmek ősének, hiszen az ő filmjeik lényegében eseményrögzítésekből tevődtek össze. Készítettek felvételeket a családjukban, különböző közterületeken, idegen országokban stb., ezzel megteremtve a filmhíradó, a néprajzi film, a dokumentumfilm és a családi filmezés alapjait. 62. kép LUMIÉRE fivérek: A vonat érkezése (1895) Nem véletlen a modern kor diktátorainak (Sztálin, Hitler) ragaszkodása a filmhez, házi rendezőik tömegével készítették a propagandafilmeket. (Szerző) 74

75 Néhány évvel később tűnt fel egy másik filmes, Georges MELIÉS. Ő a fikciós, vagyis a kitalált történetekre épülő filmműfaj atyjának tekinthető. A kor filmtechnikai színvonalához képest rendkívül nagy kreativitásról tanúskodnak munkái. Olyan filmtrükköket dolgozott ki, amelyek gyakran a fantasztikum világába vezetnek. 63. kép MELIÉS: Utazás a holdba, Minden új művészeti terület hasonlít egy kicsit a kifejezőeszköz-tárához leginkább hasonlító másik művészeti területhez. A film kezdetekben a színházzal mutatott rokonságot, töbmindenben hasonlítottak egymáshoz: a befogadás körülménye, a történetmesélés módja, szerkezete (helyszínek, jelenetek, idő- és tér ugrás stb.). A technikai változásoknak köszönhetően hamar kialakult a film saját nyelve. Amerikában az első filmvállalatok az Edison, Biograph és a Vitagraph. Az 1905-ös esztendőt követően egymás után születtek meg a filmgyártó és kölcsönző vállalatok. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai film megtalálta az új művészet legkifejezőbb eszközeit: a filmet a dokumentumszerű, valósághű ábrázolás szolgálatába állították, a technikai trükkök segítségével pedig irreális, képzeletbeli világot varázsoltak elénk. Edwin S. Porter megteremtette a western típusú filmet A nagy vonatrablás és más hasonló filmjeivel. Az amerikai némafilm legnagyszerűbb alkotásának David W. GRIFFITH az Egy nemzet születése című filmjét tartották. A franciáknál Mack SENNETT rendkívüli komikusokat fedezett fel és dolgoztatott filmjeiben, például Charlie CHAPLINT, Ben TURPINT és a híressé váló fürdőruhás lánysereget és a rendőrosztagot. A némafilm kora sajátos színészi játékot követelt. Hatalmas gesztusok, intenzív mozgás jellemezte. A hangja a filmeknek nem volt, de a vetítések nem voltak némák, mert gyakran filmet egy mesélő kommentálta, vagy zongorakísérettel tették élvezhetőbbé ben történt valósult meg a hang és képrögzítés találkozása akkor, amikor az első hangos filmet levetítették, de csak 1929 után aratott végérvényesen győzelmet a némafilm felett. 64 Forrás: 65 Forrás: 75

76 6.3.7 A hangosfilm A film hangosításával már a kezdetektől kísérleteztek. A magyar származású Georges DEMENY fotochronogramja a hangformálást képben mutatta. Phonoszkóp 1892-ben egy másik találmányában leírta, hogyan köthetők össze a felvett képek egy fonográffal. A hangosfilmmel előtérbe kerül a kép és a szó viszonya, a köztük lévő különbség, bár a film sokak szerint soha nem volt meg a szöveg nélkül: a némafilmben a felirat helyettesítette. A betűméret növelése a kiemelt, emelt hangot jelezte. Több híres filmes aggódott azért, hogy a hanggal a film lényege, a színészi játék fog elveszni, Eizenstein attól tartott, hogy a hanggal a valóság illúziója erősödni fog, érdektelenné válik a film. Az aggodalom nem volt alaptalan, mert erősödött a hanggal a színházi hatás, de ez a félelem között eloszlott Mozgófilm-vetítők és nyersanyagok Széleskörű elterjedéséig több film formátumot, méretet használtak. A 16 mm-es keskenyfilm csak 1922-ben jelent meg, majd ennek fényhangos változata 1932-ben. Az amatőrfilmezés megjelenésével és térhódításával párhuzamosan megszületett a 8 mm-es formátum is (Super 8, 1964, Kodak). A mozgófilm elterjedésével egy időben bevonult a pedagógia eszköztárába. Már ben léteztek Magyarországon iskolai mozik. Létrejött 1913-ban a Pedagógiai Filmgyár RT. Ha EDISON jóslata nem is valósult meg, ti., hogy a filmek majd a könyvek szerepét veszik át az oktatásban, a film hosszú útkeresése alatt, sokszor változó mértékben, de jelentős médiumává vált az oktatásnak. Filmformátumok A vetítendő film technikai paraméterei közül legfontosabbak a film szélessége és a hangosítás módja. Kiemelkedő oktatási jelentőséggel kettő filmformátum terjedt el: 16 mm-es keskenyfilm a 8 mm-es (N8 és S8) keskenyfilm. Meg kell említeni a 35 mm-es formátumú mozifilmet is, melynek oktatási jelentősége nem számottevő. Kezelése bonyolult, speciális körülmény és képzettség szükséges a film vetítéséhez. Az oktatásban használható filmeknek csak csekély hányada kerül 35 mm-es formátumban terjesztésre, bár a master gyakran 35 mm-es technikával készül. A 16 mm-es keskenyfilm oktatási jelentősége kiemelkedő, hiszen ebben a formátumban található az iskolai munkában felhasználható filmek döntő többsége. A mindkét szélén perforált a néma, az egyik szélén perforált a hangos változat. A hang lehet fényhang vagy mágneshang. A hangosfilmek többsége fényhangos változatban készül. A kópiák általában 300 vagy 500 m-es tekercsekben orsóra csévélve, start- és végszalaggal ellátva kerülnek forgalomba. 76

77 64. kép Filmméretek. Az ábrán látható filmformátumok: Keskenyfilm: 16 mm Normál: 8 mm Szuper: 8 mm. A 8 mm-es filmek közül a Normál 8 (N8) már 1932-ben létezett. Gyakran találkozunk a 2x8-as elnevezéssel is, hiszen hosszirányú szétvágással a 16 mm-es filmből jön létre. A N8 filmek néma kivitelben készülnek, utólag hangosítható, mágneshang formában. A Super 8-as (S8) eredete gyakorlatilag a N8, de ennél a formátumnál a perforáció mérete és helyzete eltér a N8-tól. Ez a változás eredményezte, hogy a két terület kb. 40%-kal nagyobb az N8-nál. Ez a vetített kép minősége és lehetséges maximális mérete szempontjából rendkívül fontos pozitív változást hozott. Hangosítása a 16 mm-es filmhez hasonlóan a perforációval ellentétes oldalon elhelyezett mágneshangcsík segítségével történik. Lényeges változást jelentett, hogy a S8 filmnyersanyagok az elmúlt évtizedben már mágneshangcsíkkal együtt kerültek forgalomba, így a hangosfilmfelvevők és filmvetítők elterjedésével egy rendkívül sokoldalúan használható és könnyen kezelhető filmformátummá vált. A S8- as film technikai paramétereit tekintve kiválóan alkalmas oktatási célra. A vetíthető képméret, a kép minősége, a hangosítási lehetőségek, az egyszerű és könnyen kezelhető technika mind mind emellett szól. A videotechnika térhódítása miatt a S8 mégsem vált az oktatásban olyan médiummá, mint azt több optimista jóslat prognosztizálta a 70-es évek elején. 65. kép 35 mm-es filmformátumok 77

78 Az ábrán látható filmformátumok értelmezése: 1. Némafilm, 2. Fényhangcsíkos film, 3. fényhangcsíkos panoráma film, 4. Mágneshangcsíkos film, 5. digitális hangrögzítésű film A mozi helye a médiában A film és rajta keresztül a mozi is médium. A film a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők révén jut el az emberek kisebb nagyobb csoportjaihoz, a nagyközönséghez. 66 Az intézmény pedig, amely a mozifilm esetében feldolgozott formában bocsátja ki az információt, a mozi. A kommunikáció, csakúgy, mint a legtöbb tömegkommunikációs eszköznél is, egyoldalú. A film minden más szempontból is egyenrangú a modern korban keletkezett kommunikációs eszközökkel, így a sajtóval, rádióval és a televízióval. Sőt, az utóbbit a film származékának tekintjük. A mozizás csoportos tevékenység és sehol máshol nem gyűlik össze ennyi különböző társadalmi réteg, hogy együtt örüljön, izguljon és nevessen, mint a moziban. Moziba menni program, amit meg kell tervezni és szervezni. Az ember rákészül, hogy kimozduljon otthonról, társaságba Új tendenciák a mozizás területén 1947-től az USA-ban majd később Európában is rohamosan terjedt a televízió és emiatt több ezer mozit kellett bezárni. A televízió térhódítása ellen a film gyártók és a mozis társadalom kénytelenek voltak új utakat keresni, újabb és újabb technikai korszerűsítéseket végrehajtani. Javult a filmek minősége, a képek színesek lettek, a hang élvezhetőbb lett és egyre több újdonságot próbáltak nyújtani a nézők számára. Amerikában, 1949-ben úgy próbálták meg felvenni a harcot a televízióval, hogy olyan nagyszabású és költséges történelmi filmeket forgattak, melyekben nem is a szereplők játszották a főszerepet, hanem a díszletek, a kosztümök és a színes technika. Ezek a látványos filmek igazi élményt kínáltak a közönségnek. Ekkor indultak meg a hollywoodi technikolor-csaták, melynek az volt az oka, hogy a filmkonszerneket pénzügyi válságba sodorta a televízió. A csúcspontja ennek az időszaknak a Ben Hur volt. A szélesvásznú filmeknél megnövelték a vetítővásznat, melyeken nagyon jó érvényesültek például a tömegjelenetek. Ez hamar elterjedt, mint vetítési eljárás, mivel nagyon jól lehetett alkalmazni az akkor fénykorukat élő, több száz statisztát felvonultató történelmi filmeknél. A mai filmtechnika szinte már összehasonlíthatatlan az előbb említettekkel. Ma már akkor furcsa egy film, ha fekete-fehér, a némafilmekre pedig már szinte senki sem kíváncsi. A számítógép megjelenésével fejlődött a kép, a hang és a filmes technika is, azonban ezeket az előnyöket a régi hagyományos mozikban már nem lehet élvezni. Megjelentek a multiplexek és megindult a mozik harca szerte a világon. 66 GÁLIK Mihály (Budapest,1998): Médiagazdaságtan 1-2.Aula Kiadó. 78

79 6.4 ÖSSZEFOGLALÁS MÉDIUMISMERET II. E leckében áttekintettük a mozgókép-érzékelés alapelveit. A képmegjelenítési formák ismeretében tájékozottá vált a mozgókép fogalomrendszerében a filmezés megjelenése előtt. Tanulmányozhatta a mozgás ábrázolásának, valamint a mozgáslátás egyéni és közösségi megtekintési formáit. Áttekintettük a némafilm születésének kezdeti lépéseit, ezen belül a mozgókép-rögzítési próbálkozásokat. Megismerkedhetett a mozi születésének körülményeivel, valamint a hangosfilm keletkezésével. Megismerte a mozgófilm-vetítőket és a nyersanyagokat, a mozi helyét a médiák világában. Végül megismerkedtünk a mozizás új tendenciáival. A bevezetőben BALÁZS Béla szavaival azt állítottuk, hogy a film az egyetlen, melynek tudjuk a születésnapját. Ez igaz, de, filmezés, a mozizás látens módon benne volt a korai eszközökben, megoldásokban. 6.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Milyen alapelven nyugszik a mozgókép-érzékelés? 2. Milyen képmegjelenítési formákat ismer a filmezés megjelenése előtt? 3. Hogyan történt a mozgás ábrázolása? 4. Milyen az egyéni megtekintési formái voltak a mozgás ábrázolásának? 5. Milyen közös képnézésre szolgáló eszközöket ismer? 6. Mik voltak a némafilm születésének kezdeti lépései? 7. Milyen mozgókép-rögzítési próbálkozásokat ismer? 8. Szóljon a mozi születésének körülményeiről! 9. Hogyan születet meg a hangosfilm? Jellemezze a mozgófilm-vetítőket és a nyersanyagokat! 10. Mi a mozi helye a médiában? 11. Milyen új tendenciák vannak a mozizás területén? 79

80 7. A MOZGÓKÉP (FILM, VIDEÓ) FORMANYELVE CÉLKITŰZÉS A film formanyelve kialakulásának megismerése. A videó és a film technikai jellemzőiből adódó sajátosságok feltárása, azok hatása a videó és a film formanyelvi különbségeire. A formanyelv és dramaturgia összefüggéseinek megismerése. 7.2 TARTALOM A film formanyelvének kialakulása A korai filmezés és a színház A plánok, és alkalmazásuk A kameramozgások és alkalmazásuk A gépállások A montázs A nyersanyagok A világítás rendeltetése a filmezésben 7.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A film formanyelvének kialakulása Ha egy mű létrehozásának feltételrendszerében hasonlóságok vannak, akkor a művek is hasonlóságot fognak mutatni. A film születéskor a filmnek még nem alakult ki a saját formanyelve. A filmezés kezdetekor a kamerák nem voltak képesek közelképet mutatni, kicsi volt a kamerák mélységélessége, a kezdetleges állványokkal nem voltak végezhetők szép kameramozgások, vagyis egy adott távolságról az álló kamera képe hasonló volt a színházakban látottakhoz. A színházban is a képet adott távolságról látjuk. Hasonlóságnak mutatható ki a színház és a film idő és térkezelésében. Mind a két művészeti ág alkalmazza az idő- és térsűrítést: mind a két esetben több év, több helyszín belesűríthető néhány órába. Megjegyzendő, hogy ugyanez a helyzet az irodalmi művek (pl.: regény, novella) esetében is. Hasonló továbbá a tartalmi tagolás is. A színműben és a filmben is az egész kisebb egységekre oszlik: felvonások, helyszínek, jelenetek. Ez szintén jellemző az irodalmi művekre, de részben a zeneművekre is. A tartalom megismerésének körülményekben is felfedezhetünk hasonlóságokat. A film és a színházi mű is lineárisan ismerhető meg (a zenemű és az irodalmi mű is). Összegezve: mivel a színházhoz hasonlított a kezdetekben leginkább a film, ezért nem volt nagy különbség a két művészeti terület művei között sem. Talán nem véletlen az sem, hogy az elsők közül az egyik legismertebb filmes, Georges Mélies, is színházi szakember volt korábban. Ő fikciós filmeket készített, szemben a Lumière testvérekkel (Auguste LUMIÉRE, Louis LUMIÉRE), 68 akik eseményeket rögzítettek leginkább. Innen eredeztethető 67 A mozgókép formanyelve kifejezést közérthetőbben a film formanyelveként említjük. 68 LUMIÉRE fivérek filmjei itt tekinthetők meg: 80

81 a filmművészet két nagy területe: a fikciós film (kitalált történeten alapuló) és a nem fikciós film (a valóság eseményein alapuló). 66. kép LUMIÉRE fivérek és MELIÉS A filmben rejlő formanyelvi sajátosságok zöme, mint lehetőség, már a filmezés kezdetén felismerhetők, de a kamerák technikai fejlődéséhez köthető az igazi formanyelvi gazdagság. Ezek: a plánok, kicsit később a kameramozgások, és a fotózásból ismert különböző gépállások, komponálási módok, játék a mélységélességgel és ezekhez társult a montázs A montázs A montázsban rejlő lehetőségekre, valószínűleg, véletlenül jöttek rá az első filmesek, amikor egy felvétellel leálltak, majd újra elindult a kamera, miközben a kamera előtti kép megváltozott (stoptrükk). Lejátszáskor a két felvételegység viszonya más lett. Meliés ezt a felismerést leggyakrabban szemfényvesztésre, varázslásra használta. 69 A montázs tartalmi lehetőségeinek felismerése kezdetben csak a tér- és az idősűrítésre korlátozódott. A montázs segítségével akár egy órában átélhetünk akár több napot vagy évet is. A montázs által a tér is szűkíthető (,olykor bővíthető). Amikor egy szereplő hazaérését mutatjuk be mondjuk a munkahelyéről, nem mutatjuk az egész utat, minden helyet, ahol hazatartva járt. A montázs segítségével mégis folyamatosnak érezzük az időt és a teret is (pl.: SÁRA Sándor: Nyolcvan huszár, 1978). 70 Ezek megoldására a filmezésben szabályok vannak. Ha ezektől eltérünk, akkor a normálistól eltérő tér- és időérzetünk támad (pl.: JANISCH Attila: Hosszú alkony, 1997.). A montázsban rejlő asszociatív hatások tudatos alkalmazása az avantgard művészeti stílusok kialakulásának korára tehető. Ezen a téren kiemelkedik az orosz, német, francia filmművészet. Az orosz származású Eizensteintől ismert az 1+1=3 képlet, melynek lénye- 69 MELIÉS filmjei itt tekinthetők meg: 70 SÁRA Sándor: Nyolcvan huszár c. filmje itt tekinthető meg: fo&feature=related 81

82 ge a két szomszédos felvételegység jelentése egy harmadikat generál. A montázs befolyásolja a film tempóját, ritmusát is kép Eizenstein: Patyomkin páncélos, 1925 A montázs segítségével vissza is mehetünk az időben. Ezt nevezzük flashback-nek. Pl., ha egy szereplő visszagondol egy múltban lejátszódó eseményre. Ritmikus montázsról beszélünk, ha a képek váltakozását valamilyen hang ritmusa szabályozza. Pl. GÁL István: Pályamunkások, 1954-ben készült etűdje. 72 A belső montázs esetében nem áll le a felvétel, mégis a snitten belül tartalmi- vagy helyszín váltás tapasztalható. A két eltérő tartalom úgy hat, mint a vágással létrehozott montázs, pl. Jean-Luc GODARD: Weekend (1967) c. filmjében 73 vagy JANCSÓ Miklós: Szegénylegények (1965) c. filmjében 74. Párhuzamos montázsról akkor beszélünk, ha a két különböző helyszínen, de azonos időben történő eseményt felváltva látunk. Pl. otthon az iskolába készülődő gyerek, ugyanakkor az iskolában a portás kinyitja az iskola ajtaját. Párhuzamos montázs esetében az eltérő helyszínen zajló események a film folyamán valahol találkoznak. Az iskolai példánál maradva: a gyerek bemegy az iskola ajtaján, köszön a portásnak. 71 Eizenstein filmjei itt tekinthetők meg: 72 Gál István: Pályamunkások c. etűdje itt tekinthető meg: 73 Jean-Luc Godard: Weekend c. filmje itt tekinthető meg: 74 Jancsó Miklós: Szegénylegények c. film itt tekinthető meg: 82

83 7.3.3 A plánok (képkivágások) MÉDIUMISMERET II. A plánokat nem csak a filmművészet használja, ismertek a fotózásban is. A plánokat aszerint különböztetjük meg, hogy a látványból mennyit mutat a kamera. A plánok alkalmazása annak ismeretében történik, hogy milyen jelentést szánunk az adott filmrészletnek. A nagytotál leginkább egy helyszín beazonosítására szolgál. Nagyon gyakran kezdődik vagy végződik így a film. A néző a nagytotál kép láttán távol van az eseményektől, viszont a téri viszonyok jól ábrázolhatók így. 68. kép Nagytotál (ZOLNAY Pál: Fotográfia, 1972) A totálban még mindig egy nagyobb egységre figyelünk, de a szereplők zöme beazonosíthatóvá válik. A szereplők egymáshoz való viszonya és a téri viszonyok még jól beazonosíthatók. 69. kép Totál (SÁRA Sándor: Holnap lesz fácán, 1974) A kistotálban az adott szereplők egész karaktere emelődik ki a környezethez való téri viszonyuk már a részletek felé mutat. 83

84 70. kép Kistotál (MÉSZÁROS Márta: Napló gyermekeimnek, 1982) A közelik alkalmazása estében egyre inkább megszűnik a téri orientáció lehetősége, a képen a távolabbról nem látható részletek dominálnak. 84

85 71. kép Amerikai totáltól a szekondokig (Andrzej WAJDA: Márványember, 1977, Andrzej WAJDA: Menyegző, 1972 MÉSZÁROS Márta: Napló gyermekeimnek, 1982 MAKK Károly: Macskajáték, 1974) 72. kép Premierplán (Robert WIENE: Dr. Caligari, 1920) 85

86 73. kép Alfred HITCHCOCK: Psycho (1960) 75 A szuperközeliben úgy látunk valamit, ahogy normál esetben az átlagember nem, bekerülünk a szereplő intim terébe. Minden téri orientációs lehetőség eltűnik, a mutatott részletet a néző kapcsolja az egészhez A kameramozgások Kameramozgások a figyelem irányítását, a jelentések összekapcsolását szolgáló megoldás anélkül, hogy a felvétel megszakadna. Áltában ezért kell a kameramozgásokat álló képpel kezdenünk, majd elvégezzük a kameramozgást és álló képpel fejezzük be. A kameramozgásnak két fajtája létezik: a kétdimenziós mozgás és a háromdimenziós mozgás. Kétdimenziós kameramozgások A svenk vagy pásztázás, panorámázás az a kameramozgás, amikor a kamera valamelyik tengelye körül elfordul. A svenk alkalmazásának több oka lehet: követjük valakinek, valaminek a mozgását, vagy bemutathat egy helyszínt. A svenk rendszerint állóképből indul, állóképbe érkezik, közben olyan sebességgel mozog, hogy a látvány befogadható legyen. Az alábbi egy kitalált példa, Jancsó Miklós: Szegénylegények c. (1965) filmjének egy jelenetét használja fel. Jelentése lehet az, hogy a rabok esznek, egy közülük (Rózsa Sándor) izgatott, valamin töri a fejét. 75 Alfred HICTHCOCK: Psycho c. film itt tekinthető meg: 86

87 74. kép A svenk összeköt két tartalmat A zoomolás lehetősége azóta létezik, amióta megjelentek a változtatható nyújtótávolságú (varió, gumiobjektív) optikák. Két irány lehet: közelítés, távolítás. Maradjunk ez előző képünknél. Az alábbi a távolításra egy példa. Van egy rab, aki eszik, de valamiben járatja az eszét. A többiek nem sejtenek semmit. Az indulókép és az érkező kép között szintén tartalmi összefüggés van. Ebben az esetben a részletet helyeztük bele egy nagyobb egységbe, vagyis a rab viselkedésének közege a kivarióval derül ki. Valamint az is a kivarióval válik nyilvánvalóvá, hogy a sok rab közül ő az egyetlen, aki valamin jártatja az eszét. Szereplőnk helyzete tisztázódik: nincs egyedül, nem tud mit tenni. Ez a kameramozgás fordítva is végrehajtható. Ekkor közelítésről beszélünk. A jelentés is módosul kissé. A sok rabok belenyugodtak helyzetükbe, de van egy, aki nem, valamit tenni akar. 87

88 75. kép Példa a távolításra, ill. a közelítésre Háromdimenziós kameramozgások A fárt (fahrt) v. kocsizás alkalmazásakor a kamera elmozdul a helyéről (oldalra, előre, hátra). Alkalmazható mozgás lekövetésére (szemben a svenkkel, más a hatása), de agy stabil beállításhoz képest is elmozdulhat a kamera, ezt nevezzük valódi fártnak. Fárt alkalmazásakor megváltozik a képtárgy viszonya a környezethez képest. Ilyenkor a jelentést a fárt következtében a képbe bekerülő elemek, a tér váltakozó mélysége megváltoztatja. Iványi Marcell: Szél c. (1994) rövidfilmje 76 egy os körfárt. Lényegében a fárttal hoz létre a rendező egy belső montázssort. A folytonosan váltakozó képek sora áll össze végül egy jelentéssé. 76 Iványi Mercell: Szél c. rövidfilmje itt tekinthető meg: 88

89 7.3.5 A gépállások 76. kép Kocsizás Három gépállás létezik: alsó, normál, felső. Az alsó- és felső gépállások önmagukban is jelentéssel bírnak. Alsó gépállásban megmutatva valaki nagynak, magabiztosnak látszik, felső gépállásból ellenkezőnek: kicsinek, esendőnek. A normál gépállás esetén szemmagasságban helyezkedik el a kamera. A diktátorokat bemutató felvételek zöme is alsó gépállásból készült. Az őket ábrázoló szobrok is gyakran indokolatlanul magas talapzatra kerültek, kerülnek, vagy hatalmas méretükből adódóan kerül a szemlélő alsó gépállásba. 77. kép Alsó gépállás (FÁBRI Zoltán: Hannibál tanár úr; 1956) 89

90 78. kép Felső gépállás (FÁBRI Zoltán: Hannibál tanár úr; 1956) A kompozíció A kompozíció önmagában is sugallhat jelentést, vagy hozzájárulhat egy jelentés hangsúlyozásához. A legalapvetőbb kompozíciós alkalmazás a statikusság és a dinamikusság érzékeltetése. A statikusság érzékeltetése lehetséges a szimmetria segítségével vagy olyan képpel, amelyen függőleges és vízszintes elemek dominálnak. Az átlós elemek és az aszimmetria dinamizmust, bizonytalanságot, esetenként feszültséget sugallhat. 79. kép Átlós komponálás Átlós komponálás (EIZENSTEIN: Patyomkin páncélos, 1925) 90

91 80. kép Statikus kép 81. kép Szimmetria és aszimmetria (Gödöllői kastély) A kép komponálásnál leggyakrabban követendő arányrendszer az aranymetszés. Lényege, hogy a kisebb rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobb rész az egészhez. 82. kép Példa az aranymetszésre 91

92 A tér mélységének érzékeltetése is összefügghet a komonálással. Ha egy képen több tésíkban helyezkednek el az elemek, akkor azok téri viszonyai szemléletesebbek lehetnek. Például a facsoport távolsága a csónakos képen jobban érzékelhető, mint a másikon. 83. kép Egy- és kétteres kompozíció (ansnitt) A nyersanyag forgatásánál ügyelnünk kell arra, hogy a képek változatosak 77 legyenek, elkerülhető pl. a plán azonosság, kompozíció azonosság, kameramozgás azonosság stb. 84. kép Kompozíciós egyhangúság A világítás 85. kép Plán azonosság A fény által válik láthatóvá a kép. A természetes fényt szokta meg leginkább az ember, de a filmezés esetében a fénynek a rendeltetése nem csak láthatóság biztosítása, hanem tartalmi szerepe is van. Fénnyel is tudjuk irányítani a néző figyelmét, érzelmeket is tudunk vele sugallni és hozzájárul a formák plasztikusságának kiemeléséhez vagy elrejtéséhez és befolyásolja a film hangulatát a szereplők személyiségének megítélését is. 77 A változatosságot csak mindig a tartalom függvényében képviselhetjük. 92

93 86. kép REMBRANDT van Rijn ( ): Éjjeli őrjárat kép A fényforrás függőleges elmozdulása Forrás: uj_megvilagitasban.618.html?module=38&pageid=0 93

94 88. kép A fényforrás vízszintes elmozdulása kép Erős oldalfény kép Erős alsó fény 79 Forrás: canadahun.com/forum/showthread.php?t=6803&page=2 80 Forrás: canadahun.com/forum/showthread.php?t=6803&page=2 81 Friedrich Wilhelm Murnau: Nosferatu (1922) 94

95 A fentebb bemutatott példákon keresztül láthattuk, hogy a fény segítségével hangulatok, érzések teremthetők meg. Ha nincs a fenti példákhoz hasonló szándékunk, akkor a kép tárgyát legalább három fénnyel kell megvilágítanunk: főfény, derítő fény, ellenfény. Ezt főleg a televíziózásban alkalmazzák. 91. kép Hárompontos világítás (felöl nézeti kép) A főfény világítja meg legerősebben a kép tárgyát. Jellemzően a kamerától jobbra vagy balra helyezkedik el. Mivel ennek következtében erős árnyékok vetülnek az arcra, ezért az ellenkező oldalra elhelyezünk egy ún. derítő lámpát, minek következtében a vetett árnyékok halványodnak. Nem helyes, ha az árnyékokat teljesen eltűntetjük, mert akkor a forma elveszítheti plasztikusságát. A harmadik fény az ellenfény, mely révén a forma kap egy kis ún. élfényt, és ezáltal elválik a háttértől. 92. kép Példa az ellenfényre 95

96 7.3.8 A videó formanyelve Kezdetben a videó képe nem volt annyira jó minőségű mint a filmé, de mára ez a különbség lényegesen kisebb. Mára a videofelvételek megjelenésében a filmhez képest nincsenek nagy különbségek, ezért a formanyelvi eltérések is csekélyek. A videó alapvetően képrögzítés-technikailag, a kép továbbításában és a befogadás körülményeiben és a videojel könnyű módosíthatósága tér a filmtől, főként ezekből vezethetők le a különbségek a filmhez képest. A video- és digitálistechnika nagyon leegyszerűsítette, mindenki számára elérhetővé tette a mozgóképkészítést és a szerkesztési munkákat, ezért a videó tágabb teret enged az amatőr és a professzionális felhasználók számára az alkalmazást illetően: home-videózás, videoművészet, televíziózás, a tudomány területei, filmkészítés, animációs filmkészítés, biztonságtechnika stb.. A képkészítés és feldolgozás technikai lehetőségei hozzájárultak új műfajok megszületéséhez. A televízió, mint műfaj a képtovábbítás lehetőségeit használta ki. A videoklip készítését a nagyon pontos vágási- és képmanipulálási lehetőség szolgálja. Az internet televíziók, a video- és filmportálok működéséhez az is hozzájárult, hogy a sokféle, jó minőséget biztosító mozgókép formátum létezik és az, hogy a digitális technika mára elegyedett a videotechnikával. 7.4 ÖSSZEFOGLALÁS Mint minden új művészeti ág megszületésekor, a film is a kezdetekben egy rokonnak számító művészeti terület formanyelvét vette át. A film esetében ez a színház volt, és csak fokozatosan alakult ki a film saját nyelvezete. Mivel a videó lényegében megegyezik a filmkészítéssel, ezért formanyelvileg nem lehet nagy eltéréseket kimutatni. A két mozgóképkészítési módozat közötti különbség okát az eltérő technikai feltételek és az eltérő befogadási körülmények motiválják. 7.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Miben rejlik két művészeti terület nyelvezetének hasonlósága? 2. Fejtse ki a korai filmezés és a színház hasonlóságainak okait! 3. Sorolja fel a plánokat, és fejtse ki használhatóságukat! 4. Sorolja fel a kameramozgásokat, és fejtse ki használhatóságukat! 5. Sorolja fel a gépállásokat, és fejtse ki használhatóságukat! 6. Mi a szerepe a montázsnak? 7. Mikor beszélünk belső montázsról? 8. Mikor beszélünk párhuzamos montázsról? 9. Miért van szükség a változatos nyersanyag készítésére? 10. Mi a világítás rendeltetése a filmezésben? 96

97 8. KREATÍV VIDEÓ 8.1 CÉLKITŰZÉS Cél egy film elkészítésével járó feladatok, szakterületek, szerepek, tevékenységek megismerése. 8.2 TARTALOM Ebben a részben megismerjük a videofilm tartalmi tervezésének lépéseit, dokumentumait, a megvalósítás munkafázisait, valamint a megvalósításhoz hozzájáruló szakemberek, vagyis a stáb össszetételét, a stábtagok feladatát. 8.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE Ötlettől a filmig A film készítése három nagy szakaszra osztható: előkészület, forgatás, utómunka. Előkészület Ötlet nélkül nem születik mű. Film esetében is az első lépés mű megvalósulásának irányába az ötlet megfogalmazása. Ez néhány mondat, amely utal a film tartalmára, műfajára, hosszára. Pl.: Készítek egy egészestés dokumentumfilmet a -ról. Az ötlet még nem elegendő ahhoz, hogy a tényleges forgatás megkezdődjön. Szinopszist akkor tudunk írni, ha az ötletünket alaposabban átgondoltuk, pl. dokumentumfilm esetében előkutatást végeztünk, tájékozódtunk. A szinopszis 1 2 oldalas dokumentum, melyben a film történetét írjuk le. Ez a dokumentum alkalmas arra, hogy filmtervünket elfogadtassuk, esetleg támogatókat szerezzünk. Amennyiben sikerül elfogadtatni a filmtervünket, ekkor elkezdődhet a tartalom kibontásával párhuzamosan a stáb szervezése is, mely gyakran a forgatást megelőző pillanatig is tarthat. A treatment (filmmese vagy filmdráma) a szinopszisból készül, mely a film drámai összefüggéseit, kontextusát foglalja össze három-öt oldal terjedelemben. Az irodalmi forgatókönyv a filmünk alapanyaga, szövegkönyve, melynek alapja a filmmese. Ennek megírására a rendezők gyakran kérnek meg szakembereket. Ennek a dokumentumnak mindent kell tartalmaznia, ami és aki, ahogyan a filmben szerepel, a helyszíneket, az időre vonatkoró utalásokat, párbeszédeket. Gyakran a forgatókönyv író munkáját dramaturg is segíti, aki arra ügyel, hogy a filmben a kívánt hatás, tartalom megvalósuljon. Az irodalmi forgatókönyv formailag hasonlít a regény vagy a színmű megjelenéséhez. A technikai forgatókönyv a filmkészítés partitúrája. A filmet lebontja helyszínekre, jelenetekre, beállításokra. Tartalmaz minden képre és a hangra vonatkozó utasítást: plánok, világítás, a használandó optika, kameramozgás, szereplők mozgása, párbeszéd, alkalmazandó zene, zajok stb. Van, amikor a rajzokat is tartalmaznak, ezt nevezzük képes forgatókönyvnek vagy story board-nak. 97

98 Forgatás 93. kép Technikai forgatókönyv részlet A forgatás menete gyakran nem a forgatókönyvben feltüntetett sorrendben zajlik, amennyiben egy helyszínen több jelenet is leforgatható. A forgatási alkalmakra diszpós könyv készül, melyben az adott helyszínre vonatkozó forgatókönyv részlete mellett a forgatáshoz szükséges összes kellék, szakember, színész, díszlet stb. is szerepel. Egy helyszín csak akkor hagyható el, ha a muszterolás alkalmával a rendező, az operatőr, legtöbbször a színészek is meggyőződtek a felvétel minőségéről. Ha szükséges, akkor pótforgatást kell végezni. A különböző műfajú-, típusú filmek tervezhetősége nem azonos. A fikciós filmnek megtervezhető minden részlete, de egy dokumentumfilmnek nem, mert azok zömükben valós körülmények között készülnek. A dokumentumfilm kapcsán szokás mondani, hogy a prekoncepciót az élet, a valóság felülírja. Utómunka Az utómunka során nyeri el a film végső formáját. Az utómunka lépései: montírozás, utóhangosítás, feliratozás, sokszorosítás. A film montírozásának, alapja a forgatókönyv. Vidofilmek esetében ezt a tevékenységet editálásnak nevezik. 82 A snittek 83 elején a csapón látható jelzések megegyeznek a technikai forgatókönyv jelzéseivel, így a felvételek helye beazonosítható. 82 Szokás még szerkesztésnek, vágásnak, összerakásnak is nevezni. 98

99 94. kép Csapó Az analóg videózás korában az editálás két vezérelt videomagnó segítségével, lényegében szalagról-szalagra történő másolással történt. A számítógépes vágás jelentősen megkönnyíti ezt a műveletet, mert a projekt kitörléséig bármin változtathatunk. 84 A filmben használhatjuk a felvétel saját hangját, de szükséges lehet az utóhangosítás. Vannak filmek, melyek egyáltalán nam használják a felvétel hangját. Utóhangosításnál keverhetünk a filmünk alá atmoszféra hangot, párbeszédeket, zenét. Ezek helyét, arányát mindig az alkotói szándék szabja meg. A feliratozás is az utómunka részét képezi. A digitális technikával készült videofilmek sokszorosítása kevesebb kockázattal jár, mint az analóg videofilmeké, mert a másolatok készítésénél lényegében nincs minőségromlás, de az eredeti példányt célszerű egy ritkán használt hordozón tárolni, pl. winchesteren, de még mindig a legbiztonságosabb a szalagos tárolás. Videotechnikával készült filmek ma már átírhatók filmszalagra is A stáb A stáb azon személyek csoportja, akik részt vesznek a film megvalósításában. A stábok mérete, a stábtagok szerepe, időbeni elfoglaltsága eltérő (pl.: pirotechnikus). A stábok mérete A stábok mérete legnagyobb a játékfilmeknél, legkisebb bizonyos televíziós műfajok esetében. Pl. egy híranyag leforgatását, nagy televíziók esetében is, nem ritkán egy (szerkesztőriporter, aki egyben operatőr is), legfeljebb két (operatőr, szerkesztő-riporter) fő 83 Snitt egy felvételegység a kamera indulásától a leállításig. 84 Lásd részletesen a video szerkesztés részben. 99

100 végzi. Természetesen, vannak olyan televíziós műfajok, melyek hatalmas stábbal dolgoznak, pl.: egy labdarúgó világbajnokság közvetítése élőben. Dokumentumfilm készítésénél is viszonylag kicsi a stáb. A műfaj jellege sem tűri meg a nagy stábot, hiszen a dokumentumfilmek alapvetően természetes közegükben rögzítik a tartalmat. A stáb tagjainak ismerniük kell a filmkészítés egészét, csak ennek birtokában tudnak betagozódni e filmkészítés kollektív alkotófolyamatába A stábok legfontosabb szakemberei A rendező a stáb feje. Övé az ötlet, övé a legnagyobb felelősség, az ő nevéhez kötik az adott filmet. Az operatőr a stáb szeme. Gyakran a rendező ugyanazzal az operatőrrel dolgozik. Az operatőr a rendező elképzelései szerint dolgozik, de előfordul, hogy elég nagy szabadságot kap. A forgatókönyvíró szerepe az előkészületekben nagy. Olyan írói kvalitással kell rendelkeznie, amely a film sajátos nyelvezetére, dramaturgiájára épít. Nem minden rendező alkalmazza őket. A dramaturg szerepe a forgatókönyv írásánál a legjelentősebb, mert ő teremti meg azt a kontextust, melyben a rendező szándéka megvalósul, mi által a néző figyelmét irányítva érthető lesz a film. A gyártásvezető biztosítja a megvalósítás zavartalan menetét, gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Feladata, ha kell a stáb etetésének szervezésétől az eszközök, emberek vezénylésén át a teljesítések kifizetéséig terjed. A hangmérnök szervezi a hang rögzítését, és az utóhangosítást. Sokan ezt a beosztást technikai jellegűnek tartják. Ez nem fedi a valóságot, hisz a hangnak is fontos szerepe van a filmek jelentésének megformálásában, ugyanúgy hozzátartozik pl. egy hangulat megteremtéséhez, mint a kép. Televíziós műfajoknál találkozunk a főszerkesztői, szerkesztői munkakörrel. A szerkesztőknek hasonló a feladatuk, mint a rendezőnek, ők határozzák meg az adott műsor vagy műsoregység milyenségét. Gyakran a szerkesztő riporteri feladatokat is ellát (szerkesztő-riporter). Az adásrendező feladata az adások levezénylése. Ennek a feladatkörnek különösen élő adásokban nő meg a jelentősége. A vezetőoperatőrnek a stúdiófelvételeknél dolga az operatőrök, kameramanok irányítása. A vágóval nem találkozunk a forgatások alakalmával, mert a szerepe a nyersanyag leforgatása után van. Ehhez a feladathoz nem elegendő a vágóprogram ismerete. Ha egy vágó nem rendelkezik dramaturgiai és vizuális ismeretekkel, nem alkalmas erre a munkára, annak ellenére sem, hogy a rendező illetve a szerkesztő felügyelete mellett dolgozik. A felsoroltakon kívül, természetesen még nagyon sok szakember tartozik egy stábhoz, kiknek a munkája nagyon fontos, de a film alkotógárdájához szorosan nem sorolhatók. 100

101 8.4 ÖSSZEFOGLALÁS A filmezés folyamata három nagy egységre osztható: előkészület, forgatás, utómunka. A film legfontosabb dokumentuma a forgatókönyv, melynek megírásához az ötlet fokozott kibontásán keresztül juthatunk el. A filmezés, televíziózás kollektív alkotófolyamat, több szakember együtt munkálkodásán alapszik: ez a stáb. A stáb vezetője a rendező, főszerkesztő vagy a szerkesztő. A stáb tagjainak ismerniük kell a filmnyelvet és a saját szakterületüket. 8.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi jellemző a film- vagy műsor ötletre? 2. Mit tartalmaz a szinopszis? 3. Mit tartalmaz a filmmese (a treatment)? 4. Mi jellemzi az irodalmi forgatókönyvet? 5. Mi jellemzi a technikai forgatókönyvet? 6. Milyen tevékenységek tartoznak a filmforgatás előkészületei közé? 7. Mi alapján állapítjuk meg a jelenetek felvételének sorrendjét? 8. Sorolja föl az utómunka tevékenységeit! 9. Hogyan épül fel egy filmes- és egy televíziós forgatócsoport? 10. Mi a feladata a forgatócsoport tagjainak? 101

102 9. MUNKA A STÚDIÓBAN 9.1 CÉLKITŰZÉS Célunk annak megismerése, hogy mik a legfontosabb jellemzői a stúdióknak, a televízió- és hangstúdiókban melyek a legfontosabb szakterületek, valamint mit értünk ott folyó munka kollektív jellegén. 9.2 TARTALOM A stúdiók világa, technikai felszerelései ismeretlenek az átlagember számára. Nem is sejtjük, hogy mennyi ember és munka rejlik a megszületett produktumok mögött. A televízió- és a hangstúdiók különböznek egymástól. A különbség a produkciók eltérő jellegéből ered. 9.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE A tévéstúdió A tévéstúdió televízió-műsorok közvetítésére, rögzítésére alkalmas, speciális eszközökkel felszerelt helyiség. A stúdiónak két fő része van: a műterem és a vezérlő. A műterem a stúdiónak az a része, ahol megfelelő díszlet, hang- és világítás technika mellett zajlik a műsor. A műsor képét kamerák, a hangot mikrofonok továbbítják a vezérlőbe. A kamerákat kezelő kameramanok a vezérlőben tartózkodó vezetőoperatőr 85 utasításainak eleget téve végzik a munkájukat. 95. kép Egy tévéstúdió vázlata 85 Szokás adásrendezőnek is nevezni. 102

103 A hangtechnikus a megszólalók hangjára figyel. A feliratozó a vezetőoperatőr utasítására kiteszi a kért feliratot, amelyet előzőleg egy számítógépben elkészített. A bejátszó szintén a vezetőoperatőr utasítására elindítja a szükséges felvételt. Egy televíziós közvetítés lebonyolítását az adásmenet segíti, melynek ugyanaz a szerepe, mint a filmnél a forgatókönyvnek, és ez adás közben minden fontosabb szakember előtt ott van. 96. kép Adásmenet A stúdió nem lehet visszhangos, ezt különböző hangtörő megoldásokkal oldják meg: lyukacsos tégla, tojástartók a falon, horizontfüggöny, padlószőnyeg borítás stb kép Stúdió belső A tévéstúdiók világítása részben a mennyezetre szerelt, részben lábakon álló lámpákkal valósul meg. A világítóeszközök megválasztásánál leginkább a fényerő, színhőmérsék- 103

104 let és az számít, hogy direkt- vagy szórt fényt ad. A színhőmérsékletet a lámpák elé szerelhető szűrőkkel is tudjuk módosítani. A felvételek hangját különböző mikrofonok segítségével rögzítik. A stúdióban beszélgetésekhez leginkább csíptetős mikrofont használnak. Ennek a URH-s változata feloldja használója helyhez kötöttségét. A mikrofonokat több szempont alapján lehet csoportosítani: érzékenység, karakterisztikája szerint, dinamikus-e vagy kondenzátoros, mobilizálhatóság. Ezek ismerete azért szükséges, mert mindegyik más feltétel mellett alkalmazható optimálisan. A dinamikus mikrofonok jellemzője, hogy működtetéséhez nincs szükség külön áramforrásra szemben a kondenzátoros mikrofonokkal, melyek csak külön áramforrással működnek. Kevésbé érzékenyek. A mikrofonok irány-karaktere alatt azt értjük, hogy milyen irányból gyűjti össze a hangot. Ennek ismeretében alkalmazzuk őket. Pl.: a kör karakterisztikájú mikrofont (térmikrofon) egy színházi közvetítésnél alkalmazhatunk a színdarab kihangosítására. Az iránymikrofonok egy irányból gyűjtik össze a hangot pl. egy interjú készítésekor. A puska mikrofon is iránymikrofon, de ezek nagy távolságból is hallanak. A vese karakterisztikájú mikrofon két irányból vesz (pl. rádióbeszélgetés). 98. kép Kör-, irány-, puska- és vese karakterisztikájú mikrofon A mikrofonokat használhatjuk vezeték nélkül is. Ilyenkor két megoldás létezik. Eleve URH-s mikrofont szerzünk be vagy adót csatlakoztatunk a meglévő mikrofonhoz és vevőt a kamerához. URH-s mikrofont akkor érdemes használnunk, ha a felvétel során sokat és kiszámíthatatlanul mozgnak a szereplők. Ilyen lehet egy interjú vagy olyan dokumentumfilm készítése, amikor nem lehet előre kiszámítani, hogy mi fog történni, a szereplőnk hogyan fog mozogni, de gyakran a stúdiókban is alkalmazzák az URH-s mikrofonokat, különösen élő adásokban, ahol vendégeket hívunk be és kevés idő van az 104

105 átállásra. Ilyenkor gyakran már felmikrofonozva várakoznak a vendégek és egy rövid (20 30 mp) bejátszás alatt foglalják el helyüket. 99. kép Csíptetős URH-mikrofon 100. kép Adó csatlakoztatása a mikrofonhoz 105

106 A mikrofonokhoz sok, hasznos kiegészítő beszerezhető: szivacs a szél kiszűrésére, gém, ha be szeretnénk lógatni a mikrofont pl. egy jelenet felvételekor, illetve állványok, állványfejek stb. A kameraállványok használata szép kameramozgások készítésénél ajánlatos. Kamerákhoz állványt aszerint választunk, hogy a kamerának mekkora a súlya. A nehezebb, stabilabb állványokról sokkal szebb képek készülnek, sokkal szebbek lesznek a kameramozgások is. Miket figyeljünk, a kameraállványokon? Milyen súlyt bír el? Milyen a kameracsatlakoztatás kiképzése? Hogyan vízszintezhető? Milyen anyagból készült az állvány? Milyen tartozékokkal lehet ellátni? Milyen az állványfej mozgatásának kiképzése? Maximális- és minimális magasság? A függőleges- és vízszintes elmozdulás szöge? Hangstúdiók A hangstúdiók kiképzése hangtechnikailag szinte azonos a tévéstúdiókkal. A hangstúdiók is két részből állnak: vezérlő és műterem vagy élő-szoba kép A hangstúdió felépítése A hangstúdiókban a hang rögzítésére legtöbb helyen számítógépet használnak. A hangrögzítő programok sok sávra tudnak akár egyszerre is rögzíteni (multitrack funkció). A hanganyag különböző hang-vágóprogramokkal keverhetők, vághatók, módosíthatók.

107 9.4 ÖSSZEFOGLALÁS 102. kép Multitrack felvevő A stúdiókban folyó munka is kollektív tevékenység. Több ember együttes munkáján alapszik. A hangstúdió és a tévé stúdió felépítése nagyon hasonló, azzal az eltéréssel, hogy a hangstúdiónál csak a hangra kell figyelni, még a tévé estében a képre is: kamerák, világítás, díszlet, feliratok. Az eszközök megválasztása mindig az adott feladattól függ. Más eszközök szükségesek egy zenei felvételhez, mint egy beszélgetéshez. A tervezés fontos dokumentuma az adásmenet, mely a műsor forgatókönyve. 9.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan oldják meg a stúdióban, hogy ne legyen visszhangos? 2. Mi az azonosság és az eltérés a tévé- és a hangstúdiók felépítésében? 3. Mi a szerepe a vezetőoperatőrnek a tévéstúdióban? 4. A lámpákat milyen szempontok szerint osztályozzuk? 5. A mikrofonokat milyen jellemzők alapján írhatunk le? 6. Milyen mikrofont alkalmazna madárhangok rögzítésére? 7. Milyen mikrofont alkalmazna riportok készítésére? 8. Milyen körülmények között alkalmazna csíptetős URH mikrofont? 9. Milyen szempontok alapján választjuk meg a kamera állványt? 10. Mit jelent a multitrack kifejezés? 107

108 10. A VIDEOFELVÉTELEK DIGITALIZÁLÁSA 10.1 CÉLKITŰZÉS Cél, megérteni, mi a különbség az analóg- és digitális videofelvételek szerkésztése között. Tudjunk különbséget tenni a digitalizálás és a bemásolás folyamata között. A számítógépes vágóprogramok működési elvének megértése TARTALOM Mára nagyon leegyszerűsödtek a mozgóképszerkesztés technikai feltételei, egyben nagyon megnőtt az igény is erre a tudásra. Ebben a leckében megismerhetjük, áttekintjük az analóg- és digitális vágás sajátosságait. A Movie Maker vágóprogramon keresztül tisztázzuk a vágóprogramok működési elvét A TANANYAG KIFEJTÉSE Ahhoz, hogy a felvételünket számítógéppel szerkeszteni tudjuk, be kell vinnünk a jeleket a gépbe. 86 Ennél a műveletnél nem mindegy, hogy analóg vagy digitális videó eszközzel készítettük a felvételeinket A digitalizálás Digitalizálásra akkor van szükség, ha a videofelvételünk analóg technikával készült (VHS, SVHS, V8, HI8 stb.). Az analóg jelek a számítógép számára értelmezhetetlenek, ezért át kell alakítani azokat. Ehhez a munkához számítógépünkbe digitalizáló kártyát kell beépíteni, mely rendelkezik kompozit- és YC, köznapi módon fogalmazva SVHS bemenettel is. Megjegyezendő, hogy a digitalizáló kártyákat úgy képzik ki, hogy azok alkalmasak digitális videó jelek bemásolására is A bemásolás 103. kép Digitalizáló kártya külső egysége csatlakozással Bemásolásról 87 akkor beszélünk, ha a felvételünket digitális video-berendezéssel készítettük. (DV, HDV). Ebben az esetben berendezéseink a hordozóra számítógép számára 86 Ezt a folyamatot a szakma behúzásnak is nevezi. 87 A bemásolást szokás behúzásnak is nevezni. 108

109 értelmezhető jeleket rögzíttek, ezért nincs szükség a jelek átalakítására, mindössze be kell másolnunk azokat. Ehhez a művelethez mindössze egy bemásoló-kártyára van szükségünk, melyen ma már gyakran többféle in- és out funkcióval rendelkező csatlakozási lehetőség található. Ezek a kártyák nem alkalmasak analóg jelek fogadására. Amennyiben gépünkben digitalizáló kártya van, nincs szükség külön bemásoló kártyára (lásd előbb) kép Laptopba és PC-be szerelhető csatlakoztatási lehetőségek Az ábrán laptopba és PC-be szerelhető bemásoló kártya (FireWire) többféle csatlakoztatási lehetőséggel ellátott változatait láthatjuk. A munkánkhoz alkalmazott csatlakozó kábelek megválasztása attól is függ, hogy a bemásolásra használt eszközön és a gépünkben levő bemásoló kártyán milyen csatlakozó kiképezések találhatók kép DV kamera csatlakozója 88 Kellő ismeret hiányában célszerű szakemberhez fordulni. 109

110 106. kép Csatlakozó kábelek Az ábrán a 6-4-es és 4-4-es IEEE-1394 csatlakozó kábelek képe látható. Egyszerűbb a helyzetünk, ha a videofelvételt olyan kamerával készítettük, amelyik memóriakártyára rögzít. Ebben az esetben a bemásoláshoz elegendő lehet egy kártyaolvasó, de gyakran megoldást jelent a kamera kábellel történő csatlakoztatása is. Memóriakártyás kamerák esetében tisztázni kell, hogy a kamera milyen formátumban rögzíti a mozgóképet, mert adódhat olyan eset, hogy általunk használni kívánt vágóprogram nem ismeri fel a rögzített jelet. Ilyenkor megoldást jelenthet egy konvertáló program, mellyel a kívánt formátumot elő tudjuk állítani. Ez csak akkor kielégítő, ha a konvertálás nem jár minőségromlással. 89 A digitalizálás, vagyis az analóg videofelvétel bevitele a számítógépbe csak valós időben történhet, mivel a felvételünk videoszalagon van. Ez azt jelenti, hogy egy órás felvétel digitalizálása egy órát igényel. A bemásolás szintén valós idejű lesz, ha a digitális videofelvételünket szalagos kamerával készítettük. Amennyiben kameránk memóriakártyás, akkor a bemásolás ideje lényegesen rövidebb időt igényel, mert a bemásolás a digitális fényképezésből ismert módon történik A digitalizálás menete A digitalizálás menete a megfelelő bejátszó kiválasztásával kezdődik. Pl., ha SVHS felvételünk van, az csak SVHS videomagnóval vagy SVHS kamerával játszható be. A megfelelő bejátszó video- és audio kimeneteinek (out) csatlakoztatása után ki kell választanunk a digitalizáló programban az adott analóg jelek fogadására alkalmas pozíciót, valamint, ha van rá mód, azt a digitális formátumot, mellyel a vágóprogramunk dolgozik, ez leggyakrabban a DV AVI. Csak ezután indítható el a digitalizálás folyamata a kiválasztott mappába. 89 Ebben az esetben is célszerű szakemberrel konzultálni. 110

111 Videó szerkesztési gyakorlat 107. kép A digitalizálás folyamatának elve A videó szerkesztés a számítógép elterjedése előtt lényegében másolással történt. A meglévő nyersanyagot tartalmazó szalagról azokat a tartalmi részeket és olyan sorrendben másoltuk át egy másik szalagra, amelyek éppen kellettek. A tartalmi részek sorrendje csak ebben a fázisban volt változtatható, hiszen hordozóról egy másik hordozóra kerültek a jelek, tehát a tartalom csak lineárisan szerkeszthető. Ehhez a művelethez elégséges két azonos rendszerű videó magnó, melyeket a megfelelő módon csatlakoztatni kell egymáshoz, valamint egy monitor. Ezzel az eljárással nem lehetséges a pontos szerkesztés. Különösen akkor támadnak nehézségek, amikor egy adott részt nagyon pontosan kell kezdeni vagy befejezni, pl. párbeszéd esetében. Ha ezt a két magnót vezérelni tudjuk, lényegesen pontosabb munkát tudunk végezni. Ez a technika nagyon drága és a múlté, ma már csak speciális esetben alkalmazzák a kisebb televízió-társaságok is Például bejátszásokra, ha a tartalom nincs más hordozóra átírva. 111

112 kép Editáló berendezés A videó szerkesztése a számítógép elterjedésével leegyszerűsödött. Ha az adott felvételt behúztuk a számítógépbe, a vágóprogramok segítségével szabadon, non lineárisan tudunk szerkeszteni. Ez azt jelenti, hogy a tartalmi egységek sorrendjén, hosszán bármelyik ponton tudunk változtatni addig, még a nyersanyagunk a számítógépben van. A vágóprogramok működési elve azonos. Amikor a nyersanyagot bevittük a számítógépbe, akkor a vágóprogrammal hivatkozásokat hozunk létre az egyes tartalmi egységekre vonatkozóan, hogy az mely résznél, hogyan jelenjen meg. A vágóprogramok úgy vannak kiképezve, hogy vizuálisan az az érzésünk, hogy ténylegesen filmszalagokat vagdosunk és szándékunk szerint rakosgatunk A videó szerkesztés első lépése A szerkesztés kezdete egy mappa meghatározásával kezdődik, erre a mappára fog vonatkozni a vágás során minden hivatkozásunk. Ügyelnünk kell arra, hogy minden nyersanyagelem (mozgókép, hang, állókép stb.) ebben a mappában legyen, mert, ha véletlenül kitörölünk egy nyersanyagelemet, az nem fog megjelenni nekünk a filmünkben. Szerkesztés Movie Maker programmal mindenki számára elérhető, ha gépünkön a Windows Office fel van telepítve.

113 Második lépés 109. kép Movie Maker videó szerkesztő felülete Második lépésként importáljuk be azokat az elemeket, amelyekből dolgozni fogunk. Importálható videó, állókép, hang. A mozgóképet közvetlenül a kameráról is bemásolhatjuk a programba. A nyersanyagelemek a gyűjtemények ablakban jelennek meg kép Filmes műveletek ablak 113

114 Harmadik lépés Harmadik lépésként kiválasztjuk a gyűjtemények ablakból azt a nyersanyagelemet, mellyel dolgozni szeretnénk, pl. egy videó fájlt. Erre kattintva megjelenik a monitorban a kép kép Gyűjtemények ablak Negyedik lépés 112. kép Többfunkciós monitor Negyedik lépés a vágás. A nyersanyagból kiválasztjuk a szükséges rész elejét, majd a vágás ikonra kattintva kijelöljük azt. A gyűjtemények között (1) jelzéssel megjelenik egy ikon. Ugyanezt a műveletet kell végrehajtanunk a szükséges rész végének kijelölésénél is. 91 A gyűjtemények között megjelenik egy (2) jelzéssel ellátott ikon, ez a felmaradt rész. Az (1) jellel megjelenő ikon jelzi az általunk kivágott részt, melyet az idősorra (timeline) leteszünk. A hangagyagok vágása is hasonló módon történik, azzal a különbséggel, hogy az az idősor hangsávjába kerül. 91 A vágás billentyűkombinációja: Ctrl+L 114

115 113. kép Gyűjtemények ablak a szükséges rész kivágása után A Movie Maker programnak egy videó sávja, két hangsávja, egy felirat- és egy áttűnések sávja van, melyben láthatjuk az általunk választott képáttűnés hosszát. Az áttűnések hosszát az snittek húzásával tudjuk szabályozni. Az áttűnéseket a filmes műveletek ablakban érjük el, az áttűnések a gyűjtemény ablak helyén jelennek meg, ott választhatunk kép Az idősorra lehúzott snittek áttűnésének szabályozása Fontos, hogy már a szerkesztés megkezdése elején mentsük el a projektet. Ezzel a mentéssel létrehozunk egy fájlt, melyhez többször célszerű hozzámenteni az elvégzett munkát. Ez a fájl tudja, hogy a nyersanyagelemekből mikor, mi, milyen módon játszódjon be a filmünkbe. Ne felejtsük, hogy mindennek, így a projektfájlnak is a munkánk megkezdése- 115

116 kor kijelölt mappába kell kerülnie. A mentés után átíródik a projekt fejléce is névtelenről az általunk választott elnevezésre A hangok módosítása A hangok módosítása munkánk során fontos lehet, pl. a zene halkítása a narrációhoz képest. Ezt legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a módosítani kívánt hangon jobbklikkel előhívjuk a lehetséges műveletek menüjét, majd kiválasztjuk a hangerő funkciót A feliratozás 115. kép Hangerő módosítás A feliratozás funkciót a filmes műveletek között találhatjuk meg. Munkánk megkezdése előtt érdemes áttekintenünk a feliratozó szolgáltatásait. A feliratozás kétféleképpen történhet: képre illetve valamilyen színű felületre. Ha képre szeretném tenni a feliratot, akkor a felirat sávba kell húznom a feliratot jelző téglalapot. Viszont ha színre szeretném tenni, akkor a videó sávra kell tennem. A feliratok színe, mozgása betűtípusa, a betűk mérete módosítható. 92 Billentyűkombinációja: Ctrl+U 116

117 Hangfelmondás 116. kép Képre történő feliratozás Hangfelmondás is lehetséges a Movie Maker programon belül. A hangfelmondás felülete legegyszerűbben az idősor fejlécében található mikrofon ikonnal érhető el. A hangfelmondás a számítógéphez csatlakoztatott mikrofonnal is elfogadható minőségű lehet. A felmondott szöveg a programmal az ismert módon szerkeszthető kép Kísérőszöveg felmondása 117

118 A film befejezése A film befejezését aszerint választjuk meg, hogy milyen felhasználásra szánjuk a filmet. A Movie Maker program a filmes műveletei között, a film befejezése részben, öt lehetőséget kínál fel. Ezek: mentés számítógépre, CD-re, 93 -be, 94 Webre 95 és visszaírhatjuk DV- kamerára 96 is. A DV- kamerára történő visszaírás csak akkor lehetséges, ha a kameránk DV csatlakozója in-out-os. Megjegyzés: a program még egyéb szolgáltatásokat is tartalmaz, ezért érdemes minden menüpontot alaposan áttanulmányozni! Minden vágóprogram kicsit különbözik a másiktól, de az működési elvük azonos. Más a kezelőfelület, a menürendszer és a szolgáltatások köre. A komolyabb vágóprogramokban több manuális beállítási lehetőség, több videosáv, több hangsáv és sok kép-, hangmódosítási funkció kínálkozik. Ezek alkalmazása elsajátítása gyakorlottabb felhasználói ismereteket igényel pl.: a különböző paraméterek megválasztása (képméret, felbontás stb.) ÖSSZEFOGLALÁS Az analóg vágás már a múlté. A számítógéppel történő vágás során lényegében egy a számítógépbe bevitt nyersanyagra vonatkozó hivatkozás sort hozunk létre. ebből a szempontból minden vágóprogram azonos. A számítógéppel végzet vágás non lineáris módon történik. A projekt törléséig bármely ponton módosíthatjuk a filmünket. A komolyabb vágóprogramok nagyobb felhasználói gyakorlatot igényelnek ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mi a lényege az analóg videóvágásnak? 2. Milyen eszközök szükségesek az analóg vágáshoz? 3. Mi a lényege a lineáris vágásnak? 4. Mi a lényege a non lineáris vágásnak? 5. Mit nevezünk digitalizálásnak, milyen eszközök szükségesek hozzá? 6. Mit nevezünk bemásolásnak, milyen eszközök szükségesek hozzá? 7. Mi a vágóprogramok működési elve? 8. Mit jelent a DV in out felirat egy eszközön? 9. Mik az erényei a Movie Maker vágóprogramnak? 10. Mik a gyengeségei a Movie Maker vágóprogramnak? 93 Jó minőséget eredményez. 94 Gyenge minőséget eredményez. 95 Közepes minőséget eredményez. 96 Kiváló minőséget eredményez. 118

119 11. ÖSSZEFOGLALÁS 11.1 A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA A kurzus során azt célt tűztük, hogy olyan ismeretekkel rendelkezzen amely révén rendelkezik elektronikus média fogalomkörének átfogó ismeretével, ezen kívül ismeri az elektronikus publikálás (off-line, on-line) ismérveit. Úgy gondoljuk, hogy a fenti tartalmak, elméleti és gyakorlati ismereteik (műfaji, formanyelv) birtokában képes műsorszórásra alkalmas videofelvételek elkészítésére a magyarországi vállalatok, cégek és nonprofit szervezetek elvárásainak igényeinek megfelelően TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS 1. Bevezetés 2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka 3. Az elektronikus távközlés, a kép és hangrögzítés korszaka 4. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése 5. Állókép-, és hangrögzítés 6. A mozgókép születése és fejlődése 7. A mozgókép (film, videó) formanyelve 8. Kreatív videó 9. Munka a stúdióban 10. A videofelvételek digitalizálása 11. Összefoglalás 12. Kiegészítések 11.3 A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA A kurzus során megismerkedtünk az infokommunikációs eszközök alkalmazásának elméleti alapjaival, a médiatechnológiák történeti aspektusaival, elektronikus publikálás általános ismérveivel, valamint a kreatív videó, a televíziós videotechnika fogalmaival; a videó felvétel-készítési, stúdió és lejátszó technikai eszközök felépítésével, működési elveivel, az elektromos kép technikai jellegzetességeivel, létrehozásának, módosításának, editálásának műszaki lehetőségeivel. Elsajátíthatta a film és videó formanyelvének alapvető fogalmait: plánok, kameramozgások, montázs stb. Betekintést kapott a mozgóképgyártás folyamataiba (előkészítés, forgatás, utómunka). A kurzus során a a történelmi szakaszolás és elméleti alapozás mellett széleskörű mesterségbeli tudásra tehetetett, szerezhetett jártasságot az elektronikus tervezés, kivitelezés, szervezés, kreatív alkotómunka területén. Képessé válhatott a ill., mozgóképes (videó) produkciót (szinopszis, forgatókönyv, alapján) megtervezni, kivitelezni. 119

120 120

121 12. KIEGÉSZÍTÉSEK 12.1 IRODALOMJEGYZÉK Hivatkozások Könyv ARNHEIM R.: Vizuális médiumok értékei és hiányosságai. In: Tanulmányok az oktatástechnológia köréből. (Szerk.: Falus I.) Tankönyvkiadó, Budapest, ARNHEIM, RUDOLF: A film mint művészet. Gondolat, Bp., BALÁZS BÉLAA film. Gondolat, Budapest, BARÁT JÓZSEF. Magyar virtuális enciklopédia: A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete gondozásában. URL: BÍRÓ YVETTE: A hetedik művészet. Századvég, Budapest, BUGLYA SÁNDOR: Kreatív videó. In: Videotechnika (szerk: Hauser Z.) Évf száma. BUSH: We May Think. Út az új gondolkodás felé. Ahogy gondolkodhatnánk. The Atlantic Monthly July CASTELLS, MANUEL Rise of the Network Society. Oxford: Blackwell CSÁKVÁRI JÓZSEF (1998) Média galaxis: a tömegkommunikáció nyelve és társadalmi kérdései.- Budapest: Szimbiózis: Műszaki Kvk. p.20. DRÓTOS LÁSZLÓ a Magyar Elektronikus Könyvtár Közhasznú Egyesületének 2001-es rendezvényén történt megfogalmazása.. FELIX R. PATURI: A technika krónikája. Officina Nova. Budapest, 1988 FORGÓ S. HAUSER Z. KIS-TÓTH L. Médiainformatika. A multimédia oktatástechnológiája. Líceum kiadó, Eger, FORGÓ SÁNDOR: (et.al.) Informatika a tanügyigazgatásban. OKKER Kiadó, Budapest FRÉDERIC BARBIER CATHERINE BERTHO LAVEIR: A média története. Diderot-tól az Internetig. Osiris Kiadó, Budapest, FÜLÖP GÉZA: Ember és információ. 2. átd. kiad. Múzsák, Budapest, GÁLIK MIHÁLY: Marad vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira. Jel-kép szám GÁLIK MIHÁLY: Médiagazdaságtan 1-2, Aula Kiadó Budapest GRAHAM, A. DAVIES, G. Broadcasting, Society and Polocy in the Multimedia Age. University of Luton Press, John Libbey Media Idézi Gálik Mihály; Marad, vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira c írásában. HAUSER ZOLTÁN: A kreatív videó. In: Oktatástechnológia (főiskolai jegyzet). Líceum Kiadó, Eger, o. HAUSER ZOLTÁN: Kreatív videó. In. Oktatástechnológia (szerk). KIS-TÓTH L. Eger, Líceum Kiadó HERZOGENRATH, WULF: Videóművészet/Új médium de nem új stílus. In: Médiatörténeti szöveggyűjtemény. Bp., Barabás Ilona Kkt. 121

122 HEVESSY IVÁN: A film életrajza. A film őskora és hőskora. A filmjáték dramaturgiája. Budapest, Hafa, o. HORVÁTH ÁRPÁD: Camera obscura A fényképezés és a film története. Táncsics Könyvkiadó; Budapest, IHM MTA: Magyar virtuális enciklopédia: A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete gondozásában. URL: KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNET. In: JOHANN WOLFGAN GOETHE: Színelméleti tanulmányok (1810). In: Antik és modern. Budapest, Gondolat, o. JÓNA DÁVID; Elmélkedések a médiapedagógiáról. Arthúr Alapítvány Budapest, KAKUKK JENŐ HAUSER ZOLTÁN SZILÁGYI ERZSÉBET (szerk.): Mozgóképkultúra szöveggyűjtemény. Eger, KARDOS LAJOS: Az érzékeléstől a cselekvésig. Budapest, Tankönyvkiadó, KÓKAI KÁROLY: A film elődei. Szellemkép, 1995/1 2., 3.; KOLTA MAGDOLNA: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete c. műve alpján KOLTA MAGDOLNA: Képmutogatók. Képzési formák és szokások a fotográfia előtt és után. Fotóművészet, 1996/1 2. URL: KOLTA MAGDOLNA: Képmutogatók. Képzési formák és szokások a fotográfia előtt és után. Fotóművészet, 1996/1 2. KOMENCZI B. Információ és társadalom: líceum Kiadó, EKF, Eger, Kommunikációtörténeti kronológia KOSKOWA, ANTONIA: A társadalmi kommunikáció szituációja. In: Kommunikáció o.(szerk.: Horányi Özséb) KgJK., Budapest KUNT HICKETHIER: Film- és televízió-elemzés. Budapest, Krónika Nova Kiadó, LÁNYI ANDRÁS: Tézisek a film természetének vizsgálatához Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1983 MCLUHAN, MARSHALL: The Gutenberg Galaxy. The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, (A hivatkozások az évi kiadásra vonatkoznak.) MCLUHAN, MARSHALL: The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man. University of Toronto Press, 1962 MCLUHAN, MARSHALL: Understanding Media. The Extension of Man. A tömegmédiumok megértése. Az ember kiterjesztése Cambridge, MA; London : The MIT Press, xxiii, 365 p. MCLUHAN, Marshall: Understanding Media: The Extension of Man. 1964: MUSIL, ROBERT idézete In: Officina Nova Kiadó Budapest, NEGROPONTE, N. Being Digital. London, Hodder & Stoughton NEMESKÜRTY ISTVÁN: A film krónikája. Officina Nova Kiadó Budapest, 1995 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére. Budapest, Magvető, NEMESKÜRTY ISTVÁN: A képpé varázsolt idő. Budapest, Magvető, NYÍRI KRISTÓF szerk.: Bevezetés. In Mobil információs társadalom. Budapest, MTA Filozófiai Kutatóintézet, URL: Bevezető gondo- 122

123 latok a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete Mobil Információs Társadalom Kutatási Programjához. PARKER, ROGER C. Web design: Kiadványtervezés képernyőn és nyomtatásban. Kossuth, Budapest, (1999). PETER ROBINSON TIDE 2000 The Legacy. Eastern Europe: Information and communication technology challenges Conference on IT/Telecommunications: Economic, Social and International Aspects Bp. Statiqum (Idézi Drótos) PETERNÁK MIKLÓS: A kép a camera obscurától a computerig. In: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Szerk.: KÁRPÁTI ANDREA. Budapest, 1995, Nemzeti Tankönyvkiadó. (Utánközlés; forrás: Nappali Ház, 1992/2.) PRÍM ON-LINE. GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb felméréséből SEBJÁN EMESE SÓLYOM BALÁZS: In: Cash Flow Vászon-ászok, 1999 szept. SEELS ÉS RIDCHEY (1994.) Idézi: G.I. RIMAR: Vezérelvek a képernyőn megjelenő oktatóprogramok tervezéséhez. In: Oktatás Informatika Technológia. 1. sz SONTAG, SUSAN: Platón barlangjában: (In.: A fényképezésről. Európa, Modern Könyvtár, oldal.) Budapest, 1999, Európa o. SZILÁGYI GÁBOR: A fotóművészet története. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1982, TÓSZEGI ZSUZSANNA: Multimédia a könyvtárban. Akadémiai Kiadó, Budapest TÖLGYESI J.: Jel-kép. ELTE, MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport folyóirata szám. TÖLGYESI JÁNOS: Az egyetemek közötti együttműködés/oktatás és az internet. URBÁN ÁGNES: Az interaktív televíziózás. Jel-kép sz. UTRY ATTILA Kommunikáció, szociálpszichológia, kultúra. Főiskolai és egyetemi jegyzet. Miskolc, Rónai MK V. BORSOS BEÁTA: Képernyőüzenet-tervezés a XXI. században. EKF. Médiainformatika Intézet VÁMOS TIBOR. Informatika a közoktatásban Konferencia előadása. Ózd WEISER, MARK: A jövő század számítógéprendszerei. In: Tudomány, november. (idézi Komenczi 2002) 123