Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar MEGHÍVÓ. Kari Tudományos Konferenciára október 12. Sopron

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar MEGHÍVÓ Kari Tudományos Konferenciára október 12. Sopron

2 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kari Tudományos Konferencia Helyszín: Az Erdőmérnöki Kar Erzsébet-kerti oktatási épülete ( P épület; Sopron, Cházár András tér 1.) Időpont: Program: 9:00 PROF. DR. NÁHLIK ANDRÁS dékán megnyitója 9:10 11:30 Plenáris ülés 11:30 13:00 Ebédszünet 13:00 16:30 Szekcióülések közben 15:00-15:30 szünet ülésekkel párhuzamosan: 09:00 17:00 Poszter szekció További információk: NYME Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatal tudtan@emk.nyme.hu, erdeszdekani@emk.nyme.hu

3 Helyszín: 10. terem PLENÁRIS ÜLÉS Elnök: LAKATOS FERENC mb. intézetigazgató, egyetemi tanár 1. HÉJJ BOTOND ÉS MAROSI GYÖRGY: Az állami erdővagyon értékváltozása az elmúlt évtizedben 2. PÉTERFALVI JÓZSEF, KOSZTKA MIKLÓS, MARKÓ GERGELY ÉS PRIMUSZ PÉTER: Korszerű méréstechnika az erdészeti utak állapotfelvételénél 3. KONKOLY-GYURÓ ÉVA: A tájtudomány kibontakozásának ösvényei 4. SZARKA LÁSZLÓ: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve hazai tanulságai 5. DINKA MÁRIA ÉS BERCZIK ÁRPÁD: Az MTA Magyar Dunakutató Állomás fertői hidrobiológiai kutatásainak áttekintése 1972-től 6. NÁHLIK ANDRÁS: Nagyvadgazdálkodás erdőterületen és erdőgazdálkodás nagyvad élőhelyeken

4 ERDÉSZETI MŰSZAKI SZEKCIÓ Elnök: HORVÁTH BÉLA intézetigazgató, egyetemi tanár Helyszín: 3. terem Előadások: 1. BROLLY G. ÉS KIRÁLY G : Lézeres letapogatás feldolgozása erdei környezetben 2. CZUPY I.: Váltakozó áramú mobilhidraulika alkalmazhatósága erdészeti gépeken 3. FACSKÓ F.: 30 éve érkezett az első számítógép az Erdőmérnöki Karra 4. GÓLYA J.: Lovas közelítés. Már csak múlt? 5. HORVÁTH A. L. : Magasan gépesített fakitermelési munkarendszerek jelene és jövője Magyarországon 6. HORVÁTH B: Injektálógép-fejlesztés a cserebogár-pajor elleni védekezéshez 7. HORVÁTH ZS., MAROSVÖLGYI B. ÉS PINTÉR CS.: Új szaporítóanyag-ellátási lehetőségek vizsgálata Miscanthus és Arundo energianövényeknél 8. KALICZ P. ÉS GRIBOVSZKI Z: Vízgyűjtő szintű hidraulikai paraméterek és párolgás számítása tározó modellek felhasználásával 9. KOPPÁN A, KALICZ P., GRIBOVSZKI Z. ÉS VIG P.: A kisvízgyűjtők öko-hidrológiai jellemzőiben tapasztalható, transzspiráció keltette, napi ingadozás összevetése a fatörzsön mérhető elektromos potenciál különbség változásaival 1. KELEMEN G. : Műszeres favizsgálatok-tapasztalatok 2. MAJOR T.: Talaj-gép kapcsolat modellezése 3. VÁGVÖLGYI A. ÉS HORVÁTH ZS.: Biogáz termelés melléktermékeként keletkezett biotrágya hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata csíranövény-teszt alapján 4. SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: A faanyagmozgatás áruszállítási rendszereinek vizsgálata

5 Előadások: ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ Elnök: VARGA SZABOLCS intézetigazgató, egyetemi tanár Helyszín: 11. terem 1. BIDLÓ A., HEIL B., JUHÁSZ P., KOLOZS L., KOVÁCS G. ÉS VARGA B.: Hazai erdő területek talajállapotának összehasonlító vizsgálata a BIOSOIL program keretében 2. CSEKE K., BORDÁCS S. ÉS BOROVICS A.: Egy elegyes tölgy állomány taxonómiai és genetikai szerkezetének megjelenítése 3. FRANK N.: Az európai tiszafa (Taxus baccata) CP-RFLP és mikroszatellit analízise 4. HEIL B., KOVÁCS G. ÉS BIDLÓ A.: Baktalórántházi erdőtömb termőhelyi viszonyai 5. JUHÁSZ I., CSIHA I., MAROSI GY. ÉS RÉDEI K.: Az ültetvényes fatermesztés helye az erdőgazdálkodásban 6. KONDORNÉ SZ. M. : Vizsgálati eredmények hazai vörös tölgy állományokban 7. KOVÁCS G., KÁROLYI A., HEIL B. ÉS BIDLÓ A.: Energia-ültetvényekben alkalmazható nemesnyár és akác fajták elemmérlegének vizsgálata a mohai csemetekertben 1. FRANK N., FUSSI B. ÉS HEINZE B.: A wayfaring hybrid: morphometry and phylogeography of P. x canescens (Aiton) in the Danube catchment area in Central Europe 2. CSERHÁTI M., SZOBOSZLAY S., KRIFATON CS., KUKOLYA J. ÉS BALÁZS K.: Biological degradation of mycotoxins by soil bacteria 3. JUHÁSZ P., BIDLÓ A., HEIL B. ÉS KOVÁCS G.: Erdősítendő gyepterületek talajának szénmegkötési potenciálja a Cserhátban 4. MÉSZÁROS B. ÉS LAKATOS F.: A hazai Melolontha fajok genetikai összehasonlítása 5. VARGA SZ., MOLNÁR M. ÉS NOVÁK R.: Gyomkorlátozási kísérletek tölgyerdősítésekben szelektív egyszikűirtókkal a siskanád ellen

6 Helyszín: 2. terem KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEKCIÓ Elnök: MÁTYÁS CSABA akadémikus, egyetemi tanár Előadások: 1. BENEDEK P. ÉS TANÁCS L.: A poszméh népességek (Bombus spp.) átalakulása a magyar faunában: okok és következmények (Hamenoptera, Apoidea) 2. BÉRES CS. ÉS NÉMETH L.: Fafajok összehasonlítása vízforgalmi szempontból 3. BÓR J., SÁTORI G. ÉS BARTA V.: Felsőlégköri elektro-optikai jelenségekkel kapcsolatos megfigyelések Sopronból 4. DRÜSZLER Á., VIG P. ÉS CSIRMAZ K.: A XX. századi földhasználat-változás és becsült éghajlati hatásai Magyarországon 5. GÁLOS B., MÁTYÁS CS. ÉS JACOB D.: Az erdő szerepe a klímarendszerben a 21. században hatásviselő, vagy hatótényező? 6. VIG P.: A sugárzás szerepe erdeink klimatikus viszonyainak meghatározásában 7. BODÁNÉ K. R.: Gyakorlati módszerek és lehetőségek a Környezetmérnök BSc képzés Vízminőségvédelem tárgy oktatásában 8. POLGÁR A.: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben 9. TIRÁSZI Á.: Tájjal összefüggő dokumentumok elemzése hatások a tájváltozásra 1. NÉMETHNÉ K.J.: Biologically qualified environment, ecologically evaluated conditions 2. NOVÁK B.: A Dél -alföldi felszín alatti vizek minőségi állapotának értékelése 3. CSÁFORDI P., KALICZ P. ÉS KUCSARA M.: Hordaléklerakódás vizsgálata erdei tavakban 4. KATONÁNÉ G.K.: Kistérségek agrár alkalmassági vizsgálatának módszerei 5. TIRÁSZI Á. ÉS KONKOLY-GYURÓ É.: Mentális (gondolati) térképek a Fertő-Hanságról

7 TERMÉSZETVÉDELMI SZEKCIÓ Elnök: BARTHA DÉNES intézetigazgató, egyetemi tanár Helyszín: 1. terem Előadások: 1. BARKI M.: A hőmérséklet hatása a széncinege (Parus major) fiókák fejlődésére 2. CSISZÁR Á.: Magyarországon előforduló, fás szárú özönfajok allelopatikus hatásának vizsgálata 3. HIRKA A., CSÓKA GY. ÉS SZABÓKY CS.: Mit gondolnak az erdei rovarok a klímaváltozásról? 4. KERÉNYI-NAGY V.: Védelemre javasolt galagonyáink és rózsáink 5. KIRÁLY B.G.: A CES gyűrűzési program 5 éves tapasztalatai egy nyugat-dunántúli mintavételezési ponton 6. KORDA M.: A Tétényi-fennsík természetvédelmi célú botanikai felmérése 7. TRASER GY., WINKLER D. ÉS KECSKEMÉTI G.: A vegetáció és a talaj hatása az ugróvillás sűrűségre a Szárhalmi erdőben 8. OTTLECZ B.: Előzetes eredmények a molnárgörény (Mustela eversmanni) mozgáskörzetéről 9. WINKLER D., KOVÁCS GY., DREMMEL L., KALMÁR S., SPORCSICS D., PANDUR L. ÉS FARAGÓ S.: Vetési varjú fészkelésbiológiai vizsgálata 10. ZAGYVAI G.: A spontán erdősödés és cserjésedés meghatározó tényezői a Cserhátban 1. BŐHM A.: Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek minőségének értékelése a természetesség alapján 2. DINKA M., ÁGOSTON SZ. E., KISS A., SCHÖLL K. ÉS BERCZIK Á.: A biodiverzitás különleges esete: a Fertő vízterének mozaikossága 3. DINKA M., ÁGOSTON SZ. E. ÉS SZEGLET P.: A fertői nádasok termőhelyi viszonyai (anyagforgalom dekompozíció hasznosítás) 4. DITTRICH G. ÉS FARAGÓ S.: A fácán (Phasianus colchicus) populációjának és környezetének vizsgálata a LAJTA Projectben, DREMMEL L, CSETE S. ÉS HORVÁTH GY.: Kisemlősök mikrohabitat indikációja egy degradált vizes élőhelyen 6. FARAGÓ S. ÉS KALMÁR S.: A LIFE Túzokvédelmi program évének eredményei 7. HORVÁTH GY., SZŰCS L., HERCZEG R. ÉS DREMMEL L.: Populációméret becslési eljárások alkalmazása kisemlősök demográfiai változásának monitorozásában 8. KOVÁCS GY.: Vizes élőhelyek (halastavak, berkek) funkcionális szerepe a Balaton déli partján 9. SPAKOVSZKY P.: Újabb eredmények a túzokok (Otis tarda L.) területhasználatáról a Mosoni-síkon Elegendő-e a NATURA 2000 terület a faj védelmére? 10. SZŰCS P.: A Dicranum tauricum Sapjegin újabb hazai előfordulásai 11. WINKLER D. ÉS KOVÁCS GY.: Kétéltűek monitorozása a Lajta-project és Mosonproject területén

8 Előadások: Helyszín: 10. terem VADBIOLÓGIAI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ Elnök: NÁHLIK ANDRÁS egyetemi tanár 1. BALLÓK ZS.: Az erdei kerítések hatása a gímszarvas mozgására 2. BÍRÓ ZS., VAD A. ÉS VERES K.: A mezei nyúl mezőgazdasági kultúra használatának időbeli és térbeli variabilitása 3. CSÁNYI S., LEHOCZKI R., BLEIER N., SONKOLY K.: Az őz élőhely-használata mezőgazdasági környezetben 4. FARAGÓ S. ÉS LÁSZLÓ R.: Az erdei szalonka (Scolopax rusticola) tavaszi vadászata Érvek és ellenérvek 5. HELTAI M., SZABÓ L. ÉS LANSZKI J.: Az aranysakál helye és szerepe a hazai vadgazdálkodásban 6. KATONA K., SZEMETHY L., HAJDÚ M. ÉS KHOYI A: Növényevő nagyvadak károkozásának enyhítése természetszerű élőhely-kezeléssel 7. KIRÁLY G. ÉS NÁHLIK A.: Gímszarvasok mozgásaktivitásának és mozgáskörzetének meghatározása különböző mintavételezésű, GPS-nyakörv által meghatározott pozíciók alapján 8. KOCSIS M. ÉS FARAGÓ S.: Az őz (Capreolus capreolus) területhasználata agrár élőhelyen a LAJTA project telemetrálási eredményeinek összesítése 9. SÁNDOR GY., TARI T., HEFFENTRÄGER G. ÉS NÁHLIK A.: Dámszarvas tehenek és bikák napi aktivitásmintázatának összehasonlítása 10. TARI T., SÁNDOR GY. ÉS NÁHLIK A.: A gímszarvas élőhely-preferenciája egy síkvidéki területen 1. BLEIER N., SZEMETHY L. ÉS CSÁNYI L.: A mezőgazdasági vadkár a statisztikák alapján 2. BODÓ K ÉS MAROSÁN M.: Az élőhely-minőség hatásának vizsgálata egyes magyarországi gímszarvas (Cervus elaphus) populációk agancsfejlesztő képességére 3. BODÓ K: Az élőhely minőségének hatása a gímszarvas (Cervus elaphus) testtömegére 4. DREMMEL L. ÉS NÁHLIK A.: A muflon élőhely-terhelése kizárásos kísérletek eredményei alapján 5. FARAGÓ S. ÉS DITTRICH G.: A fogoly (Perdix perdix) halandóságát befolyásoló környezeti tényezők a Lajta-Projectben 6. FARAGÓ S. ÉS GOSZTONYI L. : Kárókatona kontra halállomány Konfliktusfaj a magyar madárfaunában 7. FARAGÓ S. ÉS HANGYA K.: Befolyásolja-e a vízállás a Duna vízimadár állományának faj- és egyedszámát? 8. FARAGÓ S. ÉS LÁSZLÓ R.: Közúti balesetek okozta károk a vadgazdálkodásban Az közötti vadgazdálkodási ciklusban 9. FARAGÓ S. ÉS WINKLER D.: Abiotikus faktorok hatása vízivadfajok állományalakulására Magyarországon

9 10. JÁNOSKA F. ÉS VARJÚ J.: Automata digitális fényképezőgép felhasználásának lehetőségei a nagyvad-kutatásban (esettanulmány) 11. JÁNOSKA F., TARCZY T., ERŐS CS. ÉS VARJÚ J.: Különböző vaddisznó-populációk szaporodóképességének vizsgálata (előzetes adatok) 12. JÁNOSKA F.: Egy erdősávrendszer gyakori fészkelő madárfajainak 20 éves állománydinamikája 13. KATONA K., SZEMETHY L., TERHES A., NOVÁK G. ÉS GÁL A.: Kiegészítő takarmányok és vadföldi növények szerepe a gímszarvas táplálék összetételében 14. LÁSZLÓ R. ÉS FARAGÓ S.: Közúti balesetek okozta vaddisznó elhullások a közúthálózat fejlettségének függvényében 15. LEHOCZKI R., CSÁNYI S ÉS SONKOLY K.: Az őzagancs minőségét befolyásoló egyes környezeti tényezők hatásának vizsgálata 16. NÁHLIK A., SÁNDOR GY. ÉS TARI T.: A vaddisznó helyzete és állományalakulása Magyarországon 17. PELLINGER A., FERENCZI M, WINKLER D. ÉS FARAGÓ S.: Madárinfluenza (H5N1) monitorozása vadon élő vízimadár állományokban Nyugat-Magyarországon 18. SALLAY G., SZEMETHY L. ÉS CSÁNYI S.: Élőhelyszerkezeti-elemek hatása a mezei őz területhasználatára 19. SÁNDOR GY., NAGY K., TARI T., BÁTKAY D., LÁSZLÓ R. ÉS NÁHLIK A.: A vaddisznó korbecslési eljárásainak összehasonlító elemzése 20. SÁNDOR GY., TARI T., HEFFENTRÄGER G. ÉS NÁHLIK A.: Dámszarvas élőhelypreferencia vizsgálatok síkvidéken 21. SZEMETHY L., BÍRÓ ZS., KATONA K., BLEIER N. ÉS LEHOCZKI R.: Vaddisznós kertek természetvédelmi vonatkozásai 22. SZEMETHY L., KATONA K., BIRÓ ZS., TERHES A. ÉS BLEIER N.: A vadetetés és vadföldművelés hazai gyakorlatának elemzése és hasznosulásának terepi vizsgálatai 23. TARI T., SÁNDOR GY., HERR SZ. ÉS NÁHLIK A.: Adatok az őz és a vaddisznó etetőhelyhasználatához 24. ÚJVÁRY D., SZEMETHY L. ÉS HORVÁTH ZS.: Területcsökkentés hatása zárt térben tartott vaddisznók viselkedésére 25. VARJÚ J.: Az eurázsiai hód vizsgálata a Szigetközben