Feladatok Kukorelly Endre néhány verséhez

Átírás

1 Édesem, tegyél Feladatok Kukorelly Endre néhány verséhez Édesem, tegyél föl egy teát, én addig tüzet gyújtok a kályhában, jó? Jó, de én gyújtok tüzet, te rakd föl a teát. Nem, te. Nem, te. Dögölj meg. 1. Kik a vers feltételezhető szereplői? (Kor, a kapcsolat jellege stb.) Adj meg egy helyszínt a párbeszédhez! 2. Milyen hétköznapi folyamatot rögzít a lehető legkevesebb szóval és magyarázatok nélkül a vers? 3. Milyen hangulat jellemzi az első hat sort, milyen szavak teremtik meg ezt a hangulatot? 4. Mi okozza a konfliktust, min robban ki a veszekedés? 5. Milyen általánosabb jelentése lehet ennek a kis párbeszédnek, minek lehet esetleg a példázata? Mi állhat a váratlan fordulat mögött? Többféle választ is adj, hisz alighanem többféle kapcsolat, történet, helyzet is állhat egy ilyen összecsattanás mögött. 6. Hány szót használ a vers, melyik szavakat használja többször is? Milyen hatása van ennek a szűkszavúságnak, szóismételgetésnek, illetve a sorok rövidségének? 7. Mire jó, miért jó az ilyen minimalista szöveg? 8. Alkoss ilyen rövid, kevés szavú, párbeszédre és váratlan fordulatra épülő verset! Használhatsz hasonló köznapi cselekvéseket, szituációt, párbeszédet is, de azért legyenek eltérések a fenti vershez képest!

2 666 Ma jött egy levele zőlap. Bandi, nem hagy tam nálad a fülbe valómat? Az volt raj ta. Ma jött egy leve lezőlap. Bandi, nem hagytam nálad a fül bevalómat? Az volt rajta. Ma jött egy le velezőlap. Bandi, nem hagytam nálad a fülbevalómat? Az volt rajta. Ma jött egy levelezőlap. Ban di, nem hagytam nálad a fülbevalómat? Az volt rajta. Ma jött egy levelezőlap. Bandi, nem hagytam ná lad a fülbevaló mat? Az volt rajta. Ma jött egy levelező lap. Bandi, nem hagytam nálad a fülbeva lómat? Az volt rajta. 1. Hányszor ismétlődik meg ugyanaz a mondat a versben? 2. Milyen alapszabályai vannak a vers építkezésének? Fogalmazd meg őket! 3. Húzd alá a Ma szót? Hogyan halad előre a vers írásképében, soraiban? 4. Alakítsd át a verset úgy, hogy ugyanezekből a mondatokból, de hétszótagos sorokból álljon! 5. Milyen szabály(oka)t nem lehet betartani, ha a sorok hétszóragosak? 6. Mire jó, mire hívja fel a figyelmet, hogy a versben a sor sokszor szavakat vág szét mégpedig elválasztójel nélkül? 7. Az elválasztás jelöletlensége ellenére milyen helyesírási szabályt tart be a vers? 8. Miért 666 a költemény címe? Természetesen több válasz is adható. 9. Húzd alá a sorvégi teljes szavakat és írd ki őket! Némi sorrendi átalakítással mi jön ki e sorvégi teljes szavakból? 10. Mi a mögöttes történet? Mi történhetett Bandi és a levelezőlap írója között? 11. Írj három nagyon egyszerű összefüggő mondatot és csinálj velük, belőlük ugyanilyen vagy hasonló szabályrendszerű verset!

3 12. Keress Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című kötetéből azonos című verseket! Ha van kedved, írj a hasonlóságokról és különbségekről, vagy válaszd ki közülük kedvencedet!

4 13. Talán a könnyem Talán az élet túl komoly. Talán az van, hogy nem vagyok. (A) (B) Nincs, nem, talán minden csak (C) ennyi. Túl sok az, ami elvész innen, s már nincsen rajtam egy mosoly sem. Komoran néz le az Isten. Talán a könnyem nem potyog. Talán ha könnyebb lenne lenni. (D) (E) Feladatok, kérdések 1. A fenti vers egységei, majdnem-szakaszai összekeveredtek. A betűjelek felhasználásával állítsd őket a szerinted helyes sorrendbe! Döntéseidet indokold! (Nem feltétlenül az eredeti sorrendet kell visszaállítani, hanem az a cél, hogy a részekből a szerinted legjobb verset alkosd meg! Akár a jelenlegi is lehet az, de akkor indokolni kell, miért.) Dolgozzatok először egyénileg, azután párban, azután nagyobb csoportokban, végül az osztály egészével. Érvelve jussatok konszenzusra, egyetértésre kisebb, majd nagyobb csoportjaitokban a helyes sorrendet illetően! 2. A helyzetnek, a beszélő életérzésének oka vagy következménye a Komoran néz le az / Isten -állítás? 3. Mi a Talán -ok szerepe a versben? Miért tűnik el a talán az utolsó hat sorból?

5 Egy t Egy tény, kalapban járt apám. Tényleg kalapot hordott, egy barna zordot. Fölcsapta nagy lazán, pár-szál-haj-hátrafésülés s egy félmosollyal, és ez nem nekem szólt, azt hiszem indult a hivatalba. Nem mintha így akarta volna. Nem mintha nem. Szép rendesen. Rendes kis férfi-félmosoly, kitartja, átér vele. Vagy rajta. Vagy mégis, az egész nekem. 1. Vajon miért kell leszögezni a vers első sorában, hogy a kalaphordás tény? Milyen feltételezést hárít el ez a kijelentés, milyen olvasói hozzáállást erősít meg? 2. Olvassuk össze a címet és az első két sort! Mire jók a betű- és szótő-variációk? Az irodalmi mű milyen jellemzőjére hívja fel a figyelmet a furcsa cím? Hogyan viszonyul ez a figyelemfelhívás a kalapviselés tény voltának nyomatékosításához? 3. Melyik az első olyan szó, ami irodalmiassá, hagyományos értelemben költőivé teszi a verset? 4. Milyen versekben találkozunk efféle hordott/zordot rímpárokkal? Hogyan kapcsolódik ez a versfajta az Egy t tematikájához, a versben beszélő alany nézőpontjához, versbéli helyzetéhez? 5. A vers 3-4 strófája egy pillanatkép. Kinek szólhat a félmosoly, ha nem a beszélőnek? 6. Mire vonatkozik a 3. szakasz Nem mintha így akarta / volna. Nem mintha nem sorpárja? Az apa mit akart/nem akart volna? A két tagadás (az apa nem így akarta, de nem is nem így akarta) után milyen lehetőség marad még? 7. Hová ér át a mosollyal az apa, ill. hogy értelmezhető az átér rajta 8. Hogyan egyeztethető össze a félmosolyra a második és a negyedik mondatban elhangzó állítás, melyek összefüggésére ráadásul a gondolatjelek is felhívják a figyelmet? 9. Milyen apát képzelsz el a pillanatfelvétel alapján? Írj róla háromsoros jellemzést! Ne a verset tedd át prózába, hanem annak alapján találj ki tulajdonságokat, jellemzőket! 10. A vers egy fejtetőre állított szonett. Mennyiben szonett, mennyiben van fejtetőre állítva? Vizsgáld meg a szakaszok rímképletét is! 11. Rögzíts apádról vagy édesanyádról szavakkal egy ilyen pillanatfelvételt! Írj a képhez bizonytalanságot, ellentmondásokat jelző szavakat, tagmondatokat, ahogy Kukorelly! Írhatsz szabad verset is, nem muszáj szonettet, csak a versekre általában jellemző sorokra s nem mondatokra tagolást tartsd be, ne írj faltól falig!

6 Szív A szív remeg. fütyülnek a szelek. Bármit laposra nyom egy villamos. A fán maradt egy nagyobb sárg barack. Lejön ha jön a főn. Mindez elég remek, a szív, mint már meg lett mondva, remeg. Mert tény, már meg is jött a szél. Nyugton leszel. Wanderers Nachtlied Über allen Gipfeln Ist Ruh, In allen Wipfeln Spürest du Kaum einen Hauch; Die Vögelein schweigen im Walde Warte nur, balde Ruhest du auch! Goethe: A vándor éji dala két fordításban Immár minden bércet Csend ül, Halk lomb, alig érzed, Lendül: Sóhajt az éj. Már búvik a berki madárka, Te is nemsokára Nyugszol, ne félj (Tóth Árpád fordítása) A szikla-tetőn tompa csönd. Elhal remegőn odafönt a szél lehellete is. Madárka se rebben a fák bogára, várj, nemsokára pihensz te is. (Kosztolányi Dezső fordítása) 0. Ha szakaszokra vágva kaptad meg a verset, állítsd helyes sorrendbe a versszakokat! Döntéseidet indokold! (Nem feltétlenül az eredeti sorrendet kell visszaállítani, hanem az a cél, hogy a részekből a szerinted legjobb verset alkosd meg!) Dolgozzatok először egyénileg, azután párban, azután nagyobb csoportokban, végül az osztály egészével. Érvelve jussatok konszenzusra, egyetértésre kisebb, majd nagyobb csoportjaitokban a helyes sorrendet illetően! 1. Keress a Kukorelly-versben irodalmias-költői szavakat, fordulatokat! 2. Keress a versben köznapi-költőietlen kifejezéseket, fordulatokat! 3. Milyen három formában szerepel a versben a szél motívum? (Nézz utána a főn szó jelentésének!) Milyen eseményekkel, milyen motívummal kapcsolódik össze a szél? 4. Milyen szembenállást, kontrasztot érzékelhetünk az első versszak első és második két sora között, A későbbiek ismeretében mi kapcsolja össze ezt a nagyon különböző versmondatot? Hogyan értelmezi, milyen jelentéssel tölti fel a villamos a szelet? 5. Mi minden infantilizálja, teszi idétlenné, bugyutává ezt a nagy klasszikus témát? Mi szükség lehet e dilettáns, lestilizált kifejezésmódra? 6. Hogyan és vajon miért változik meg az utolsó szakasz rímképlete? 7. Hasonlítsd össze Kukorelly versét Goethe A vándor éji dala című versével, illetve annak két fordításával! Milyen motivikus, szókincsbéli kapcsolat fedezhető fel a két vers között?

7 Kert a) Egyszerű élet, nyár, beesik, besüt, összvissz beszélek, valami majd beüt. (b) Kiszáradt a diófa ága, majd jön a Józsi, és levágja. (c) Illatos a kertem. Kopog a szomszéd faszi. Megcsípett, levertem, rám szállt valami. (d) Mindenféle repked, mint már mondtam. Szedek epret, azt jól van. (e) Felét ennek a rím kedvéért írtam így. Ez nem jellemző rám amúgy, de elfogott a vágy. Feladatok, kérdések 1. A fenti vers szakaszai összekeveredtek. A betűjelek felhasználásával állítsd őket a szerinted helyes sorrendbe! Döntéseidet indokold! (Nem feltétlenül az eredeti sorrendet kell visszaállítani, hanem az a cél, hogy a részekből a szerinted legjobb verset alkosd meg! Akár a jelenlegi is lehet az, de akkor indokolni kell, miért.) Dolgozzatok először egyénileg, azután párban, azután nagyobb csoportokban, végül az osztály egészével. Érvelve jussatok konszenzusra, egyetértésre kisebb, majd nagyobb csoportjaitokban a helyes sorrendet illetően! 2. Minek a jelképe a kert toposza? Itt melyik hagyományos jelentés lehet érvényes? Hogyan alakítja át a toposz tartalmát, jelentését Kukorelly? 3. Hol beszél ki a versből a szövegalkotó, mivel hívja fel olvasója figyelmét, hogy nem közvetlenül érzelmekkel, a valósággal, hanem megalkotott szöveggel, a nyelvvel van dolga? 4. Hova köthető, mire vonatkozik az első szakasz harmadik igéje? 5. Mi rántja le a versindítás emelkedett versbeszédét? 6. Hogy értelmezi az élet emlegetett egyszerűségét a beesik és besüt ige? 7. Hogyan alakul át a rímképlet az utolsó szakaszban? 8. Miért összegző telitalálat a verszáró kecskerím? Miért mondhatjuk, hogy két legyet üt egy csapásra? (Ha szükséges, a kecskerím kifejezésnek nézz utána az interneten!i

8 Ez mind édes Ez mind, édes szívem, úgy alakul, hogy kanyarog a szederinda, a szeder indája kanyarul, miként a dolga adja mintha. Menny a picsába~, üvöltözi egy ember a másiknak, nem épp nekem, ez kegyetlen így már ha volna kegy, de nincs olyan, nincs kegy, nincs kegyelem. Kisüt, esik, előbújik, ugyanaz a sok csoda gizgaz és virág, mindez a más csak másolat, olyan, mintha maga az úristen követne el hibát. 1. Vesd össze ezt a verset az Édesem tegyél című verssel! Miben hasonlítanak, miben különböznek? 2. A 2. versszak kegy szótövével játszott szójátékokat (azonosítsd ennek változatait, illetve megjelenésük sorrendjét!) hogyan értelmezi át a vers utolsó sora? Kié lenne kegyelem, ha lenne? Mire vonatkozik a 3. versszak első három igéje? Az előbújik igei állítmánynak mi lehet az alanya? 4. Miért fontos, hogy az időjárás (?) hatására gizgaz és virág is előbújik, s mi annak, hogy a csoda jelző talán minkét szóra vonatkozik? 5. Az első szakaszban szereplő szederinda gizgaz vagy virág nem botanikailag, hanem az utolsó szakasz értelmezése szerint? 6. Kukorelly költészetére jellemzőek a nagy határozottsággal kimondott, a környezetre, tárgyakra vonatkozó mutató névmások, amelyekről azonban nem világos, hogy mire is mutatnak, mire is vonatkoznak? Mire vonatkozhat ebben a konkrét esetben a mindez a más, és hogyan viszonyul az említett sok csoda gizgaz és virág -hoz? Azok valódiak, nem másolatok? Ha így lenne, akkor mi a valódi és mi másolat a világban? 7. Vajon milyen hibát követ el az úristen? a) Az emberek és kapcsolatuk a természeti világnak csak rossz másolatai? b) Hogy nincs fejlődés, Isten mindig csak ugyanazokat a dolgokat, azaz a régiek másolatait teremti újra? c) Megteremti a lényeket, de nem ad kegyelmet, nem teszi lehetővé üdvözülésüket, jobbár válásukat? 8. Mi a jelentősége annak, hogy a világról adott jelentés címzettje édes szívem? Milyen viszony van e megszólítás és a felmutatott világállapot között? 9. Milyen gondolati viszony van az első szakasz miként a dolog adja jellemzése és a nincs kegyelem között? 10. Mi a vers első és utolsó szakaszának utolsó sorában felbukkanó mintha szónak?