NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A MÁSODIK BETHLEN KORMÁNY MEGALAKÍTÁSA*

Átírás

1 SIPOS JÓZSEF NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A MÁSODIK BETHLEN KORMÁNY MEGALAKÍTÁSA* E témával nem foglalkozott érdemben a szakirodalom. A tízkötetes Magyarország története 1976-ban megjelent nyolcadik kötetében például erről csupán a következőt olvashatjuk: A második királypuccsot követően, december 3-án a kormány Bethlen közvetlen híveiből alakult újjá. " 1 A nyolcvanas évek közkedvelt egyetemi jegyzete pedig meg sem említette az eseményt. Ugyanakkor az egységes párttal összefüggésben állítja: A második királypuccs (1921. október ) sikeres felszámolása után Bethlen - a legitimistáktól és keresztényszocialistáktól való elhatárolódás érdekében - bejelentette, hogy az Egységes Párt létrehozásában a kisgazdapártra támaszkodik. " 1 Romsics Ignác 1991-ben megjelent nagysikerű Bethlen életrajzában már valamivel többet megtudhatunk e témáról. A rangos szerző azt állítja, hogy a detronizáció következtében a legitimista KNEP és a szabad királyválasztó Kisgazdapárt között létrejött erőeltolódás egységes pátalakítással összefüggő konzekvenciáit Bethlen egyelőre nem vonta le. Novemberben és december elején még mindig a királypuccs előtti koncepciója lapján folytatta tárgyalásait. November 26-i beszédében az új párt nevét (Nemzeti Egység Párt) is bejelentette. Amennyiben 'hívó szavát' visszautasítanák, kilátásba helyezte a házfeloszlatást. Hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, december 3-án újjá alakított kabinetjéből Nagyatádit egyszerűen kihagyta. A két nagy párt azonban Bethlen minden fenyegetőzése ellenére sem hódolt be, s ez a miniszterelnököt taktikájának megváltoztatására kényszerítette. " 3 Ormos Mária: Magyarország a két háború korában ( ) című 1998-ban kiadott - problémafelvetésekben gazdag - könyve, azonban már szintén nem említi ezt az egységes pártalakítási kísérletet és a második Bethlen kormány létrehozását. 4 E témával Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században című 1999-ben megjelent nagyszerű szintézise sem foglalkozik A téma kutatását a Soros Alapítvány támogatta, amelyet ezúton is köszönök. Magyarország története , Főszerk. Ránki György. Szerk. Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt. Akadémiai K. Bp., (a továbbiakban Magyarország története, 1976.) 445. Balogh S. - Izsák L. - Gergely J. - Föglein G.: Magyarország története Tankönyvkiadó, Bp., (a továbbiakban Magyarország története, 1988.) 60. Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet. Bp., (a továbbiakban Romsics, 1991.) 142. Ormos Mária: Magyarország a két háború korában ( ) Csokonai K. [Debrecen] Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris K. Bp., Témánkhoz lásd , 589.

2 E téma összefoglaló művekben való elhanyagolásának oka, hogy Bethlennek erről az egységes pártalakítási kísérletéről és a második kormányának megalakításáról még nem született önálló tanulmány. Ennek feldolgozása nélkül pedig nem érthetőek meg a belpolitikai erőviszonyok: Bethlen ezek megváltoztatására tett erőfeszítései, az egységes pártalakítási kísérletének formája, kudarca és második kormányának koalíciós összetétele. Célunk tehát e bonyolult belpolitikai erőviszonyok eddigieknél részletesebb feltárása, Bethlen ezen egységes pártalakítási kísérletének, illetve Nagyatádi és hívei ezzel szembeni ellenállának, győzelmeiknek és kudarcaiknak bemutatása. A kormány lemondása és a tárgyalások megkezdése A királypuccs leverése és a detronizációs törvény elfogadása következtében a legitimista KNEP és a szabad királyválasztó Kisgazdapárt közötti ellentétek kiéleződtek. Ezt kihasználva - a még felmerülő külpolitikai problémák elsimítása után -, november 14-én Bethlen felajánlotta kormányának lemondását Horthy Miklósnak. A kormányzó a döntést fenntartotta magának és felkérte a miniszterelnököt az ügyek intézésére. A kormányhoz közelálló körök hangsúlyozták: nem válságról van szó, hanem a belpolitikai helyzet tisztázásáról. Bethlen fő törekvése most is az egységes kormánypárt létrehozása volt. Ezt az eredményes kormányzati munka és pártpolitikai-súrlódások kiküszöbölése miatt tartotta szükségesnek. Bethlen most az egységes párt létrehozásában nem kívánt egyik pártra sem támaszkodni, hanem sajátprogramjának alapján állva, maga köré akarja gyűjteni mindazokat, akik programját helyeslik és azt az ország újjáépítése szempontjából megfelelőnek, és célravezetőnek tartják " Ez lényegében az október 21-én a pécsi beszédében kifejtett program volt, csupán a királykérdésben történtek változások. 6 A Kisgazdapárt újkonzervatív-agrárius szárnya és annak Gömbös csoportja is támogatta Bethlen ezen célkitűzését. Szerintük teljesen nyilvánvaló, hogy egészséges, nyugodt, a gazdasági és szociális kérdések megoldását célul kitűző kormányzás a mai pártkeretek mellett elképzelhetetlen." A helyzet tisztázása érdekében november 15-én Horthy megkezdte a politikusok meghallgatását. Először: Belitska Sándor honvédelmi minisztert, majd Kenéz Bélát, a nemzetgyűlés alelnökét, Prohászka Ottokárt, gróf Apponyi Albertet, gróf Teleki Pált és Ernszt Sándort, a KNEP egyik vezetőjét fogadta. Bethlen pedig e napon, néhány parlamenten kívüli politikussal folytatott tárgyalásokat. Ez is jelezte elképzeléseinek irányát, azt, hogy új kormányát és a leendő kormánypártot velük együtt szeretné létrehozni. A KNEP-ben este bizalmas értekezletet tartottak és rokonszenvükről biztosították Bethlen új akcióját. 7 Nagyatádi Szabót falujából, Erdöcsokonyáról táviratilag hívták fel Budapestre. Horthy, őt november 17-én fogadta audencián, amely közel egy óráig tartott. Az itt

3 elhangzottakról azonban nincs információnk. Utána Haller Istvánt a KNEP másik vezetőjét, majd Bottlik Józsefet, a Kisgazdapárt és a nemzetgyűlés egyik alelnökét, aztán Gillányi Imre bárót, a parlamenten kívüli Nemzeti Középpárt egyik vezetőjét, Mayer János földművelésügyi államtitkárt, Simonyi-Semadam Sándor dr. volt miniszterelnököt, Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi minisztert és Klébelsberg Kunó grófot, a disszidens képviselők vezérét fogadta. A kihallgatás után Bottlik - aki a Kisgazdapárt Nagyatádi által vezetett liberális agrár demokrata szárnyhoz tartozott -, azt nyilatkozta, hogy az egységes pártot feltétlenül sikerülni fog létrehozni és hiszem, hogy a kisgazdapárt a maga egészében támogatni fogja az erre irányuló törekvéseket. " % A Nagyatádival és Mayerral folytatott esti bizalmas értekezlet után azonban a parasztpolitikus hívei már azt állították, hogy a kibontakozást csak úgy tudják elképzelni, ha az egységes párt bázisa a kisgazdapárt lesz. " Ennek érdekében a párt nevét és programját is hajlandóak k i b ő v í t e n i, de a párt vidéki szervezeteit nem hajlandóak feloszlatni. A Kisgazdapárt Gömbös-csoportjában uralkodó politikai hangulatot jól mutatja Zsilinszky Endre: Egységes párt felé című Szózatban megjelent vezércikke. Ebben a karlista propaganda veszélyeire hivatkozva és Bethlent, illetve tervét dicsérve kijelentette: erős kézre van az országnak szüksége, erősebbre az eddiginél,... nem a liberalizmus erkölcsi szabadosságára,... hanem spártai szellemre és módszerekre, " hogy törvényes úton oldják meg a faj-és nemzetvédelmet. " 9 Az addigi tárgyalások eredményeit Horthy és Bethlen 18-án egyeztették. Ezután a Horthy fogadta Láng Boldizsár ezredest, a kormányzó katonai kabinetirodájának főnökét, Bernolák Nándor népjóléti minisztert, Perényi Zsigmond bárót, a parlamenten kívüli Nemzeti Középpárt vezetőjét, aki Bethlen barátja volt, Lukovich Aladárt a nemzetgyűlés háznagyát, Schandl Károly, Túri Béla és Sokorópátkai Szabó István kisgazdapárti képviselőket. Ez utóbbiak az újkonzervatív-agráriusokhoz tartoztak, akik már korábban is támogatták Bethlen egységes pártalakítási terveit. A kihallgatás után Sokorópátkai most is azt nyilatkozta: meg lehet alakítani az egységes pártot anélkül, hogy akármelyik pártbeli politikus is feladná elveit. " Szerinte a kisgazdáknak az egységes párton belül is lehet a parasztság törekvéseit képviselni. November 20-án, a kormányzó - többek között - kihallgatáson fogadta az előző este balatonfüredi szívkórházból felutazott Rubinek Gyulát és testvérét Rubinek Istvánt. Ők a Kisgazdapárt újkonzervatív-agrárius szárnya vezetői voltak. Rubinek Gyula kifejtette nézeteit az egységes pártról. A kihallgatás után így nyilatkozott: Bethlen törekvéseit a legnagyobb rokonszenvvel kísérem. Az egységes párt megvalósításának ideje most elérkezett és remélem, hogy Bethlen fáradozásait siker fogja koronázni. A helyzet kulcsa a miniszterelnök kezében van, és nem hiszem, hogy a kibontakozás személyi kérdéseken fog megakadni. " Szerinte a királykérdés kiküszöbölésével eltávolították a megegyezés legfőbb " akadályát.

4 Nyilatkozatát ellenpontozta István öccse véleménye. Ö a kihallgatáson a kibontakozás nehézségeiről fejtette ki az álláspontját. A megoldást azonban ő is az egységes párt megalakításában látta. Nagyatádi és hívei megnyerése vagy félrevezetése érdekében azt mondta: az egységes párt gerince csak a kisgazdapárt lehet,... úgy, hogy a kisgazdapárt a maga teljes egészében belép a megalakítandó pártba. " Az új egységes párt nevében - szerinte - az abba belépő pártoknak kell megegyezni. Javasolta, hogy apárt elnevezésében fel kell tüntetni a polgári szót is. " 10 E nyilatkozat több szempontból fontos. Egyrészt, mert abból kiderül, hogy az újkonzervatív-agráriusok egyik vezetője már ekkor kimondta: az egységes pártba a Kisgazdapárt a maga teljes egészében belép. " Másrészt, mert itt került először szóba a leendő egységes párt egyik neveként a polgári jelző. November 21-én a kormányzó fogadta a kisgazdapárti Kovács J. Istvánt, Vasady-Balogh Györgyöt és Wéber Jánost. Ez utóbbiak szintén az újkonzervatív-agráriusok ismert személyiségei voltak, akik szintén támogatták Bethlen elképzelését. Érdekes, hogy Horthy újra tárgyalt gróf Teleki Pállal és fogadta Heinrich Ferenc nagytőkést, aki szintén az uralkodó osztályok parlamenten kívüli politikai csoportjához tartozott. E tárgyalásokat Nagyatádi és hívei fokozódó bizalmatlansággal szemlélték, mert ők szinte csak a sajtóból értesültek a fejleményekről. Ebben a helyzetben, 21-én a gróf Batthyány által vezetett Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt nevében, egy együttműködést szorgalmazó memorandumot nyújtottak át a Kisgazdapárt vezetésének. Azt az elnökség távollétében Dömötör Mihály vette át, aki ekkor Nagyatádi egyik bizalmi embere volt és ő kijelentette: a Kisgazdapárt bizonyára még találkozni fog a Kossuth Párttal, amely a liberális blokkba tartozott. E nyilatkozatot az újkonzervetív-agráriusok elítélték, de az jelezte Nagyatádi és hívei elégedetlenségét." Horthy november 22-én Patacsi Dénes újkonzervatív-agrárius, csizmás kisgazda, Gyömörey György és Czettler Jenő dr. disszidens képviselők kihallgatásával befejezte a kormányválság megoldására irányuló megbeszéléseit. Ezen a napon egy liberális lapban Dömötör Mihály azt állította, hogy Bethlent azok a képviselők követik, akik zsebelni akarnak. " Ez jelezte, hogy az egységes párt létrehozása körül kiéleződnek az érdek- és vélemény különbségek. Egyrészt a Kisgazdapárton belül, mert ezt a megállapítást az Új Barázda rágalomnak minősítette. Másrészt a KNEP-hez tartozó és Bethlen elképzeléseit támogató képviselők is megbotránkoztak e kijelentésén. Ugyanezen a napon Meskó Zoltán, Schandl Károly, Wéber János, Hencz Károly és Lipták Pál először Nagyatádival, aztán Mayer Jánossal beszélték meg a kialakult helyzetet. E képviselők az egységes párt létrehozásával kapcsolatban leszögezték: kívánatosnak tartják a kisgazdapárt kibővítését és ennek megfelelően a párt címének megváltoztatását. " Bethlen személyét rokonszenvesnek mondották, vállalkozását pedig nagy figyelemmel kísérik. " Kijelentették: nem adnak hitelt azoknak a híreszteléseknek, hogy Bethlen az új kormány megalakításánál Nagyatádit mellőzni óhajtja Új Barázda, XI és a Szózat, XI Új Barázda, XI és a Szózat, XI Uo XI

5 E gondolatok jelzik, hogy a párton belüli szűkebb egyeztetésen Nagyatádinak és híveinek új, a Bethlenétől eltérő formulát sikerült elfogadtatniuk: ez a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítésének koncepciója volt. 22-én este még az Esterházy utcai pártkörben is bizalmas megbeszélést tartottak a párt képviselői. Itt Nagyatádi elismerte, a kormányválság miatt foglalkozni kell az egységes párt kérdésével. Ugyanakkor elmondta: Vele hivatalosan még senki sem tárgyalt ebben az ügyben". Ezért szükségesnek tartotta kijelenteni: a Kisgazdapárt feloszlatását semmi körülmények között sem tartja megengedhetőnek " Sréter István az egységesen tömörülő karlistákkal szemben" tartotta fontosnak a szabad királyválasztók egységes pártba való tömörülését. Utána Sokorópátkai, Dánér Béla, Tomcsányi igazságügyi miniszter és Rubinek István is az egységes párt létrehozása mellett törtek lándzsát. A Nagyatádi csoport vezetői: Kovács J. István, Gaál Endre, Berki Gyula, Csukás Endre, Dömötör Mihály és Csontos Imre viszont ellenezték az egységes párt létrehozását. Kovács J. az új kormány legfontosabb feladatának az új választójogi törvény megalkotását mondotta. 1-1 Gaál és Berki pedig egy Bethlen körüli pártszövetséggel is biztosítottnak látták a kormánytöbbséget a nemzetgyűlés még hátralévő idejére. Berki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a párt demokratikus és nemzeti programját nem adhatja fel, mert az elkövetkező választáson eprogrammal többséget" szerezhet. E vita után - Nagyatádi javaslatára - a kormányválság megoldásának idejére, egy korábban megválasztott 15 tagú bizottságot megbíztak a legfontosabb kérdések előkészítésére. E vitákra is reagált másnap a Szózatban Zsilinszky Endre: Kell az egységes párt című vezércikkében. Annak mindenáron meg kell alakulnia " - írta - mert szakadékba sodródik az ország. így győzködte a kételkedőket: Az új párt lehet is keresztényebb és agráriusabb az eddigieknél: kell is hogy legyen. " 14 November 24-én Bethlen kihallgatáson jelent meg Horthynál. A kormányzó - a puccskísérlet felszámolása alatt megerősödött bizalma és az addigi biztató tárgyalások alapján - újból Bethlent bízta meg a kormány megalakításával. A dezignált miniszterelnök este először a Kisgazdapárt vezetőit fogadta: Nagyatádit, Rubinek Gyulát, Mayer Jánost és Gaál Gasztont. Ismertette velük programját, amely az - Új Barázda szerint - alkalmasnak kínálkozott arra, hogy az egységes párt ezen az alapon létrejöjjön. A megalakítandó új párt nevére Bethlen még nem tett javaslatot, de leszögezte: abban úgy a keresztény és nemzeti irányzat, mint a kisgazda-és földmívespárt neve " megfelelően kifejezésre fog jutni. E tekintetben is még várja a pártok hozzászólását. Ezen a ponton azonban - mondotta - az egységes párt alakulása nem szenvedhet hajótörést. " Ugyanezeket közölte a miniszterelnök a KNEP és a disszidensek vezetőivel is. Nagyatádi és Mayer este a pártkörben tájékoztatta a képviselőket a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásról. Nagyatádi és hívei most is ragaszkodtak koncepciójukhoz: a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítéséhez. Ezt kommentálva a Szózat megjegyezte: egészen bizonyos, hogy a kormánypárt abban a formában fog létrejönni, " ahogy azt Bethlen akarja. Ennek ellenére a Kisgazdapárt elhatározta: november 26-án este

6 pártértekezletet tartanak, ahová a vidéken tartózkodó képviselőket is meghívják, mert Bethlen akkor fogja megismertetni a programját és az egységes pártra vonatkozó javaslatait. 15 Másnap, 25-én Bethlen folytatta a kibontakozásra vonatkozó tárgyalásokat és ismét tanácskozott Nagyatádival is. Ez azonban - az Új Barázda szerint - csak bizonyos mértékig" vitte előbbre a kibontakozás ügyét. Délután pedig ismét Horthy fogadta a parasztpolitikust. Valószínűleg további megpuhítása céljából. Erről azonban nincsenek konkrét ismereteink. Ezután Nagyatádi még részt vett a minisztertanácson, ahol adminisztratív ügyekkel foglalkoztak. Mit képviselhetett Nagyatádi a Bethlennel és a Horthyval folytatott tárgyalásokon? Ezt hetilapja, A Kisgazda november 20-i számának egyik vezércikke tükrözi. Ebben rámutattak, hogy a KNEP és a Kisgazdapárt között elvi ellentét van az új alkotmányozó törvény elkészítése miatt. Nagyatádi és hívei - a párt október közepén elfogadott 10 pontjának megfelelően - követelték, hogy az új alkotmányozó törvény a legfőbb hatalmat a nemzetnek biztosítsa. Úgy, hogy annak akarata előtt a király is legyen köteles meghajolni. E célból a király jogait az új alkotmánytörvényben erősen korlátozni, és kötelességeit megszabni" óhajtották. Ezzel szemben - írták - a KNEP az alkotmányt a régi formájában akarja megtartani és a királyi hatalom nagyobb csorbítása ellen tiltakozik. Ezt a nagy elvi ellentétet a két párt között - Nagyatádi és hívei szerint - áthidalni lehetetlenség". Ezért ki van zárva, hogy a kisgazdapártból és a kereszténypártokból egységes pártot lehessen alkotni." Nagyatádi és hívei úgy gondolták, hogy az általuk javasolt új alkotmány elkészítésére csak a nemzetnek van joga felhatalmazást adni. Ezért csak egy új képviselőválasztás útján egybeülő nemzetgyűlés oldhatja meg ezt a nagy kérdést. Kijelentjük - írta A Kisgazda - ha alkotmánytörvényünk a régi marad, vagy a királyi jogok csak kismértékben korlátoztatnak, akkor legfeljebb csak az uralkodó személyében lesz változás, de az uralkodó rendszer és az uralkodó hatalma marad a régi. " Ezért követelték: ebben az országban a népé legyen a legfőbb hatalom, mert a nép a legfőbb kútforrása minden erőnek és hatalomnak". Jól látták, ha nem sikerül elérni az általuk szorgalmazott új alkotmányt, akkor hiába küzdöttünk, hiába szenvedtünk, hiába nyertük vissza Önrendelkezési jogunkat, mert jövőnk, csak szomorú múltunknak szenvedés teljes szolgai folytatása lesz. " Nagyatádi és hívei tehát még ekkor is a rendszer demokratikus reformjáért küzdöttek. Olyan új alkotmányért, amely csak reprezentatív funkciókat biztosított volna a királynak és minden fontos kül- és belpolitikai kérdésben a parlamenté a döntési jog. Ez lényegében egy polgári demokratikus rendszer megalapozását jelentette volna. A detronizációs törvény elfogadása után tehát Nagyatádi Szabó és a liberális-agrár demokraták ismét követelték a kormánytól az alkotmány demokratizálását és a földreformtörvény végrehajtását. Sajtójukban rámutattak a nagybirtokosok és a hivatalos hatóságok ezzel kapcsolatos passzivitására, közönyére és ellenséges magatartására. Sürgették a kormányt: egyrészt, hogy nevezzen ki a leggyorsabban kormánybiztosokat, akik egyrészt a földigények összeírásáról gondoskodjanak. Másrészt, hogy a Új Barázda, XI és a Szózat, XI

7 megváltható nagybirtokokat vegyék nyilvántartásba, de a vagyonváltság alapján az államnak leadandó földet, a több helyen birtokkal rendelkező nagybirtokosoktól ott hasíttassák ki, ahol a legszükségesebb a földigények kielégítése. " A földreform céljaira - írta a hetilapjuk - a kormány vegye igénybe az állami-, a közalapítványi-, a koronabirtokokat és az idegen állampolgárok birtokait is. Követelték, hogy a kormány a törvénynek megfelelően teremtse meg annak feltételét is, hogy a földigénylők járadékbirtokot is kaphassanak, mert a szegény sorsú földmívesek csak így lesznek képesek földhöz jutni. " 16 Bethlen egységes pártalakítási programja és vitája Bethlent azonban nem zavarták Nagyatádi és híveinek ellenvetései. A kormányzói megbízatás után ugyanis - mint láttuk - többoldalú tárgyalásokat folytatott az egységes párt megalakítása érdekében. E tervét - most is, mint korábban - elsősorban a disszidensek (19 képviselő) és a politikai elit volt munkapárti csoportjai támogatták. November közepére pedig újból megnyerte a KNEP nem karlista részét, (mintegy 40 képviselőt), 17 a Kisgazdapárt Rubinek Gyula vezette újkonzervatív-agrárius szárnyát (24 képviselő) és Gömbös-csoportját (6 képviselő). Nagyatádit és híveit tehát nemcsak Bethlen, de saját pártjának jobbszárnya is állandó nyomás alatt tartotta. Ilyen belpolitikai erőviszonyok mellett került sor november 26-án Bethlen egységes pártalakítási programbeszédére a Kisgazdapártban. E programot sem a régi, sem a legújabb szakirodalom nem ismerteti."' Ezért fontosnak és szükségesnek tartjuk annak részletesebb ismertetését. November 26-án Bethlen délben a KNEP küldöttségével tárgyalt hosszan. Este 6 órakor pedig a Kisgazdapárt kb. 60 képviselője előtt mondotta el az egységes párt programját. Az előző kormánya lemondásának indoklása után, arra kérte a pártot, hogy tegye lehetővé programom alapján az egységes párt létesítését. " Annak létrehozásának szükségességét elsősorban a királypuccs és a detronizációs törvény következtében a társadalomban és a pártokban kiéleződött ellentétekkel, a megerősödő ellenzékkel indokolta. Itt Vázsonyi Vilmos és pártja legitimizmusát és a Polgárok és Munkások Blokkjába való belépését hozta fel érvként! Másodsorban az ország külpolitikai helyzetét említette: amíg, a külföld nem látja, hogy itt határozott kormányzati irányzat van - mondotta -, addig... nem ismeri el, hogy meg tudjuk tartani azokat a biztosítékokat, amelyre magunkat köteleztük, " vagyis a trianoni békeszerződés betartására célzott. Harmadszor a belső nehézségekre utalt: elismerte, hogy a drágaság, a valuta romlása és a közélelmezés nehézségei súlyos helyzetet teremtettek " Nagyatádi és hívei megnyerése érdekében kijelentette: elégedetlen a kisgazdaosztály egyik része is, mert bizonyos reformokat nem tudtak olyan gyorsan végrehajtani, mint amilyen sürgősen arra szükség lett volna. " A társadalmi elégedetlenség terjedésének A Kisgazda, XI Szózat, XI Lásd Pethő Sándor-Fodor Ferenc: Világostól Trianonig. Enciklopédia Rt. K. Bp., ; - Magyarország története, ; - Romsics,

8 felsorolása után figyelmeztette a pártot: Magyarországon mindig az államot és kormányt szokták felelőssé tenni minden bajért, " mert az egyszerű emberek nem látják a bajok összefüggését a világpolitikai és gazdasági helyzettel. " Ebben a konstellációban elismerte, a kormány követhetett el hibákat, de az általános helyzetért a békekötés és a nagyvilági események felelősek", E megállapítását helyeslés fogadta. És a helyzetelemzésnek azt a záró gondolatát is, hogy ha ezt a társadalmi elégedetlenséget egy szikrával lángra lobbantják, ennek az ország romlása lehet az eredménye. " Bethlen tehát ilyen érvekkel indokolta az egységes párt létrehozásának szükségességét. Az új párt munkaprogramjának általános elveit továbbra is a nemzeti, agrár és keresztény irányzatokban jelölte meg. Tartózkodni fog attól - mondotta -, hogy valamely osztálynak vagy felekezetnek az érdekeit más osztálynak és felekezetnek az érdekei fölé helyezze. Megígérte, hogy a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket és rendeleteket az eddigieknél gyorsabb ütemben fogja leépíteni. A szociális békét és megértést azokkal a munkásrétegekkel is érvényre kívánja emelni - mondotta -, amelyek a kormány politikájával nem értenek egyet, de az ország újjáépítésének munkájában közreműködni hajlandóak. Szükségesnek tartotta a magyar értelmiség azon értékes elemeinek megnyerését is, akik, bár nem állanak elvi ellentétben az uralmon lévő kormányzati iránnyal, de a közélettől eddig még mindig távol tartották magukat. " Bethlen hangsúlyozta: a felekezeti egyetértés ápolását a kormány különös kötelességének tartja. " És szilárdan ragaszkodik majd az alkotmányban lefektetett jogrendhez és szigorúan őrködni fog azon, hogy semmiféle társadalmi szervezet jogosult működési körét túl ne lépje. " Ezután ismertette az egységes párt konkrét programját: A szabad királyválasztók és a legitimisták közötti ellentéteket úgy kívánta kikapcsolni, hogy a királykérdésben az évi XLVII. tc.-böl kiindulva a kormány kellő diplomáciai előkészítés után," majd csak alkalmas időpontba fog lépéseket tenni. Addig is - ha szükséges -, törvényhozási úton is megakadályozza, hogy a nemzet egységét felelőtlen propagandával" meg ne bontsák. Itt elsősorban a karlistákra célzott, amivel a szabad király választókat kívánta megnyerni. Törvényhozási és kormányzati téren a leendő kormány sürgős feladatai közé sorolta: a főrendiház reformját, az új választójogi törvény megalkotását, a törvényhatósági bizottságok korszerű reformját, az új sajtótörvényt és a cenzúra reformját. Szociális téren elsősorban a földreform gyorsabb ütemű végrehajtását ígérte. Ezt a földbirtok vagyonválts ágáról szóló törvény idevágó szakaszainak életbeléptetésével, az 1000 kat. holdon felüli birtokoknál a földbirtok vagyonváltságnak földben való leadását sürgős rendelet kiadásával, a házhelyekre vonatkozó törvény végrehajtásával és a házak felépítésének útjában álló pénzügyi nehézségek leküzdésével látta elérhetőnek. Ezen ígéretei lényegében egybeesetek Nagyatádi és hívei követeléseivel. Szociális programjában megígérte a munkásbiztosító törvény reformját, az egyesületi jog és a szakszervezetek törvényes szabályozását, az ipartörvény reformját, a hadiözvegyek és hadiárvák ügyeinek törvényes szabályozását, az állami és egyéb közalkalmazottak gyógykezelésének törvény útján való rendezését. A pénzügyi és közgazdasági téren Bethlen ígérte: az addig alkotott adóügyi törvények kiegészítését, egyrészt a ház és egyéb vagyontárgyak, valamint a háborúban szerzett

9 vagyonok vagyonváltságáról alkotandó törvényekkel. Az addig alkotott adótörvények végrehajtását, a jövedelmi- és vagyonadóra megfelelő előleg lefizetését elrendelő kormányintézkedést. Az értékpapír forgalmi adó emelését, a vámok felemelését, különösen a luxus importcikkekre és a kiviteli illetékek felemelése, hogy az állam részesedése a kivitel hasznából megnövekedjen és a belföldi piacon az árakat így szabályozhassák. Az egységes párt programtervezete 4 pontban foglalkozott a külkereskedelmi mérlegben mutatkozó hiány csökkentésének és a termelés fokozásának feladataival. A közélelmezés javítása s a drágaság fékezése érdekében tervezte a kivitel és a behozatal szabályozását, különösen fontosnak mondotta a búza további áremelkedésének megakadályozását. Külön pontban foglalkozott az újból jelentkező áruuzsora és drágítás megfékezésével, a fővárosi és városi fogyasztópiacnak áruval való" ellátásának kormányzati intézkedésekkel történő biztosításával. A köztisztviselők helyzetének rendezését - a Kisgazdapárt követelésének megfelelően - fokozatos leépítéssel és fizetésemeléssel tervezte. A tanuló ifjúság részére internátusok létesítést, a lakáshiány fokozatos megszüntetését és a véderő trianoni békefeltételeknek megfelelő reformját is felvette e programba. 19 E kétségtelenül koncepciózus program tartalmazta a Kisgazdapárt ősszel elfogadott 10 pontos programjának legjelentősebb gazdasági és politikai követeléseit. A földreform és a vagyonváltság sürgős végrehajtása, a mezőgazdaság és a hazai nyersanyagforrásokra épülő ipar fejlesztése, a mezőgazdasági export további megígérése mind-mind a párt, illetve Nagyatádi és hívei megnyerését célozták. A politikai reformok sorrendje azonban elárulta, hogy Bethlen nem adta fel régi tervét: csak a főrendiházi reform után hajlandó az új választójogi- és a törvényhatósági törvények megalkotására. Ennél is veszélyesebbek voltak a Kisgazdapártra nézve a Bethlen által elfogadásra ajánlott következő határozati javaslatok: /. A párt a dezignált miniszterelnök által kifejtett kormányzati munkaprogramot elfogadja, és magáévá teszi. 2. A párt az ország súlyos helyzetére való tekintettel a közélet mindazon tényezőinek összefogását parancsoló szükségnek tartja, amelyek a kifejtett programot elfogadva, az ország újjáépítése érdekében minden melléktekintetet és a múlt ellentéteit félretéve hajlandó. A párt e célból szükségesnek tartja, hogy a testvérpártok azon tagjaival együtt, akik a dezignált miniszterelnök által előterjesztett kormányzati programot elfogadják, egy egységes pártot alkosson meg, miután azon meggyőződésben van, hogy csakis az egységes párt lesz képes az ország mai súlyos helyzetében a törvényhozás nyugodt működését biztosítani, a magyar közéletnek határozott irányt szabni és az ország belső újjáépítésére hivatott kormányzatnak megingathatatlan támaszt nyújtani. 3. Az egységes párt megbeszélésére és végrehajtására a párt öttagú bizottságot küld ki, amelynek hivatása a testvérpártokkal és dezignált miniszterelnökkel az érintkezést felvenni. " Bethlen munkaprogramját lásd Új Barázda, XI ; - Világ, XI ; - A Kisgazda, XII ; - Szózat, XI ^1. Bethlen határozati javaslatát csak a Világ, XI ismertette.

10 Ezután Nagyatádi kérte a miniszterelnököt, ne kívánja a párttól, hogy az előterjesztett programmal szemben nyomban állást foglaljon. Erre még egyet aludni kell - mondotta - mert szükségesnek tartja, hogy a párt tagjai az egyes kérdéseket" részletesen megbeszéljék. Ebbe Bethlen belegyezett, de a kormányválság elhúzódását aggályosnak tartva, kérte: a párt egy bizottságot küldjön ki, amellyel ő a tárgyalásokat megkezdheti. Nagyatádi elmondta, hogy a párt e célból már választott egy 15 tagú bizottságot. Ezután éles vita bontakozott ki, amelynek során többen az egységes párt ellen szólaltak fel. A nagyatádi-csoport álláspontját a legélesebb formában Kovács J. István fejtette ki. Súlyos aggodalmai voltak az egységes párt megalakításával szemben. Attól tart - mondotta -, hogy ebben az új pártban el fog veszni a kisgazdapárt agrárjellege. " Hencz Károly pedig rámutatott, hogy a párt nem hajlandó arra, hogy szervezeti kereteit felbontsa és vidéki szervezeteit feloszlassa, mert az egyet jelent a párt öngyilkosságával. A nagyatádi-csoport tagjainak erélyes fellépése után Rubinek Gyula, Rubinek István és Gömbös siettek a miniszterelnök és az egységes párt védelmére. Gömbös a munkaprogram azonnali elvi elfogadását ajánlotta. Az ő határozati javaslata szerint a Kisgazdapárt kereteit és programját bővítsék ki, hogy azok, akik ezzel egyetértenek, beléphessenek a pártba. " Ezt azonban Bethlen nem akarta. Kérte a párttól, ne menjen tovább az őjavaslatánál. " Erre Gömbös visszavonta javaslatát. Rubinek Gyula szerint Bethlen ma az egyetlen politikus, aki a nemzetet meg tudja menteni a végső romlástól. A párt önmagát támadja akkor, ha őt támadja.... Itt az utolsó óra, hogy a zsidók ellen összefogjunk. Nem Vázsonyi képviseli az igazi demokráciát, az igazi keresztény demokráciának a harcosai a kisgazdapárt tagjai. " A nagyatádi-csoportot pedig azzal nyugtatta, hogy mindig a kisgazda társadalom marad a nemzet gerince és nélküle nem lehet politikai kibontakozás. " De a polgárság többi rétegeiből is meg kell nyerni azokat, akik rokonszenveznek a párt törekvéseivel, " mert különben a legközelebbi választásokon sem szereznek általános többséget. Ezért a keresztény és nemzeti irányzatba be kell kapcsolni az agrár irányzatot, mert a kijelölt miniszterelnök programja ezt tartalmazza. Ezen az alapon nagyobb egységet tudunk létrehozni, " és a választásokon biztos nagy többséget szerezni. Végül kijelentette, hogy a legteljesebb bizalommal tekintenek Bethlenre, ezért kérte az értekezletet, hogy Bethlen határozati javaslatát fogadja el. Tehát Rubinek egyértelműen Bethlen mellé állt. Vagyis egyetértett koncepciójával, hogy a kormánypártok kereteinek felbomlasztásával egyénileg kell az új pártba belépni. Meskó is az egységes párt hívének vallotta magát: de szerinte aranyhidat kell építeni, hogy velünk jöhessenek, akik együtt éreznek velünk. " E megfogalmazása azonban inkább a párt kibővítésének koncepcióját takarja. Gömbös, Héjj Imre és Temesváry Imre viszont Bethlen javaslatának elfogadását szorgalmazták. Simonyi-Semadam viszont újra kemény érveket sorakoztatott fel Bethlen és az egységes párt ellen. A helyzet már teljesen elveszettnek látszott Bethlen számára. Ekkor azonban Iklódy-Szabó közvetítő javaslatot terjesztett elő. E szerint a párt a kormányzati munkaprogramot elvben fogadja el és magáévá teszi. Az egységes párt és a munkaprogram részleteinek megbeszélését a már e célból korábban kiküldött tizenötös bizottsághoz utasítja. "

11 Hencz azonban kérte, ne akarják elsiettetni a határozatot. Javasolta, hogy a párt csak a rokonszenvét fejezze ki a miniszterelnök törekvéseivel, és csak támogatásáról biztosítsa. Ezzel szemben Bethlen kijelentette: ha a párt a munkaprogramot elvileg sem fogadja el, ezt bizalmatlanságnak tekinti és levonja a következményeket. " Azaz visszaadja megbízatását a kormányzónak. Erre Nagyatádi hangsúlyozta: a párt a miniszterelnökkel szemben bizalommal viseltetik és csak a munkaprogram részletei iránt vannak a pártnak aggályai, különösen a reformok sorrendjét illetőleg. Személyi kérdést ő sem ismer - mondotta - és úgy, mint annak idején Rubinek, hajlandó duzzogás nélkül félreállni" Vagyis hajlandó a földművelésügyi miniszterségről is lemondani. Ismét kérte Bethlent: adjon a pártnak rövid megfontolási időt. " Rubinek Gyula és Bottlik József - egymással is vitázó - hozzászólása után, Bethlen ismét határozottan megfogalmazta: nem egyezik bele, hogy csak tárgyalás alapjául fogadja el a párt az ismertetett munkaprogramot. Ha a párt elvileg elfogadja a programot, jól van, ha nem, akkor is jól van és visszaadja a megbízatását. " Bethlen határozottsága meghátrálásra késztette Nagyatádit és híveit. Ezután ugyanis már Henczer István és Hencz Károly is azt javasolták, hogy a párt elvben fogadja el a miniszterelnök munkaprogramját, mivel a részletes megvitatása úgyis a kormánypártoktól függ. Ezután a párt egyhangúan elfogadta Iklódy-Szabó korábbi határozati javaslatát. 21 Mit jelentett ez? Azt, hogy a Nagyatádi-csoportnak sikerült megakadályoznia Bethlen határozati javaslata 2. pontjának párthatározattá emelését, vagyis az egységes párt megalakításának általa kialakított koncepciójának elfogadását. Ez rendkívül fontos eredmény volt. A dezignált miniszterelnök pedig még aznap este a KNEP-el és a disszidensekkel is megismertette az egységes párt programtervezetét. Sőt! A KNEP olyan határozati javaslatot hozott, hogy elvben elfogadja a miniszterelnök pártalakítási törekvéseit és az ö irányelvei alapján, megkezdi tárgyalásait a másik két párttal. Velük szemben - a párton belüli vitákban - Nagyatádi-csoport tagjai azt képviselték, hogy a párt ha meg akarja tartani programját, ha nem akarja kitenni magát a szétbomlás, a pusztulás veszedelmének, csak úgy vehet részt az egységes kormányzópárt megalakításában, ha az... teljesen a Kisgazdapárt programjára helyezkedik. " Ha Bethlen nem ezen az alapon akar egységes kormányzópártot létrehozni - mondották - akkor az igazi kisgazdapárti képviselőknek ellenzékbe kell menniük, " mert csak ott foglalhatnak helyet elvfeladás nélkül, úgy, ahogy tőlük a kisgazdapárti választópolgárok várják"» A Nagyatádi által irányított A Kisgazda hetilap Gróf Bethlen politikája című vezércikke jól jellemezte Bethlen politikáját: a miniszterelnök - írta - mindegyikpolitikai pártot ki akarja látszólag elégíteni, de nem híve egyiknek sem, hanem a felvetődő kérdésekben mindig az erősebb mellé áll, hogy a felszínen tarthassa magát A vitát a Világ, XI és az Új Barázda, XI alapján rövidítettük és rekonstruáltuk. Világ, XI

12 Gróf Bethlen István politikáját nem lehet másnak neveznünk, mint előttünk gyanús, k é t s z ín ű politikának, amelynek rejtett oly hátsó céljai vannak, melyek szerint szét kell bontani, szét akarja robbantani úgy a Kisgazdapártot, valamint a keresztény pártokat is és ezen pártok romjain fel akarja építeni a régi, úgynevezett mungópártot... " Leghelyesebben tenné Bethlen - írta a hetilap - ha elfogadná Nagyatádi azon álláspontját, hogy az egységes párt a Kisgazdapárt programja alapján " alakuljon meg. Ha ezen az alapon nem jönne létre a kormányzóképes párt, akkor oszlassák fel a Házat - írták magabiztosan - és tartsanak új választásokat. Majd a nemzet létrehozza az egységes kormányzó pártot, és pedig bízunk benne, hogy a Kisgazdapárt programja alapján. " Nagyatádi és hívei tudták, hogy Bethlen és a disszidensek nem fogadják el ezt a koncepciót, mert az a rendszer további demokratizálását eredményezte volna, ami az uralkodó osztályok érdekeit sértette. Ezért reménykedtek, hogy amennyiben meg tudják akadályozni Bethlen tervét, akkor más politikus lesz kinevezve miniszterelnöknek, aki a kormányzópártot úgynevezett pártszövetség alapján állítaná össze. " 2? Ezzel szemben - mint láttuk - Bethlen is kitartott eredeti elképzelése mellett. November 26-án felszólította a különböző pártokban lévő képviselőket, hogy egyénileg csatlakozzanak az általa szervezendő egységes kormányzópárthoz, amelyet azonban - mint láttuk - nem nevezett Nemzeti Egység Pártnak. Amennyiben azonban hívó szavát" visszautasítanák a képviselők, megfenyegette őket a nemzetgyűlés idő előtti feloszlatásával. Bethlen engedményei és a pártközi értekezlet November 27-én, vasárnap a pártok kiküldött delegációi részletesen megtárgyalták Bethlen programtervezetét, majd külön-külön közölték a bizottságok állásfoglalását a dezignált miniszterelnökkel. A Kisgazdapárt 15-ös bizottsága egész vasárnap a késő esti órákig tanácskozott. Ezen déltől 3 óráig Bethlen is részt vett. A bizottság a miniszterelnök elé 8 pontból álló követelést terjesztett. Ezek között a párt októberben kialakított programjának megfelelően szerepelt a közigazgatás reformja, a kivételes állapotok fokozatos, de sürgős megszüntetése, a munkáskérdés rendezése, a birtokreform sürgős végrehajtása, a drágaság letörése, a választójogi törvény megalkotása, a sajtószabadság helyreállítása és a cenzúra megszüntetése. Ezek tehát jogos és demokratikus követelések voltak. Teljesítésük a rendszer gazdasági, társadalmi és politikai demokratizálását jelentették volna, amely alapján a parasztság mellett a polgárság és a munkásság helyzete is javulhatott volna. Az októberi programhoz képest új követelésük volt a női választójog megszükítése. Az általános és titkos választójoghoz ragaszkodó Nagyatádi és hívei miért álltak elő ezzel a követeléssel? Mert a detronizáció után a legitimisták és a szabad királyválasztók közötti ellentétek megmutatták számukra, hogy az előbbieknek elsősorban a katolikus A Kisgazda, XI

13 nők körében van a társadalmi és szavazóbázisa. Nagyatádi és hívei tehát a női választójog szűkítését a legitimisták szavazóbázisának csökkentése miatt követelték. Ezzel azonban olyan útra tértek, amely már általános emberi és politikai jogokat sértett és - mint látni fogjuk - ez elvezett majd a választójog egyéb területeken való megszűkítéséhez is. E csapdahelyzet azonban majd csak 1922 februárjában bontakozott ki. A Kisgazdapárt követeléseit Bethlen általánosságban " elfogadhatónak tartotta. Ezután áttértek a dezignált miniszterelnök 26-án adott programjának pontonként való tárgyalására. Bethlen sok helyen hajlandónak mutatkozott az eredeti programjának a kisgazdák kívánságainak megfelelő módosítására. Bethlen többek között kijelentette: a nemzetgyűlés a főrendiház reformját megelőzően az országgyűlési, községi és törvényhatósági választójogot tárgyalja le és ezt a két törvényjavaslatot még január hónapban a nemzetgyűlés elé terjeszti. " A párt követelésére megígérte, hogy az országgyűlési választójog általános, községenként való és titkos marad, de a nők választójogát revízió alá veszi. " A községi és törvényhatósági választójognál azonban csak részben ígérte a virilizmus megszűntetését. Nagyatádi és hívei kívánságának megfelelően megígérte, hogy a királyi jogkör szabályozásáról is még a nemzetgyűlés hoz törvényt. ígéretet tett a cenzúra megszűntetésére. A párt kívánságának megfelelően kijelentette: az új sajtótörvény és a cenzúra eltörlése között nem állít fel junktimot, bár a Tisza-féle sajtótörvény revíziója sem fog elmaradni. Kifejtette, hogy a földbirtokreformról szóló törvény gyors végrehajtása érdekében az 1000 holdnál nagyobb földbirtokokat kötelezni kívánja a vagyonváltságnak természetben való leadására. " A kisgazdák kívánságára kilátásba helyezte, hogy az internálási és az amnesztia-rendeleteket revízió alá veszi." én, vasárnap tehát Bethlen még újabb engedményeket tett a Kisgazdapártnak, annak is elsősorban Nagyatádi-csoportjának. Célja volt, hogy megnyerje őket az egységes párt saját koncepciója szerinti megalakításához. Bethlen és Rubinek Gyula eltávozása után azonban Dömötörnek, Hencznek és Simonyi-Semadamnak sikerült rábeszélni a 15-ős bizottságot, hogy a párt kereteihez és jellegéhez ragaszkodjanak án, hétfőn délután a pártok bizottságai pedig már a minisztertanács termében, a miniszterelnök elnökletével pártközi értekezleten fejtették ki munkaprogramjával kapcsolatos állásfoglalásukat. Az értekezleten a Kisgazdapárt részéről Mayer, Rubinek Gyula, Rubinek István, Tomcsányi, Bottlik, Iklódy-Szabó, Schandl, Vasadi-Balogh, Meskó és Sokorópátkai vettek részt. Nem tudjuk miért, de Nagyatádi nem vett részt ezen az értekezleten. E pártdelegációban - mint látjuk - túlsúlyban voltak az újkonzervatívagrárius szárny vezetői. Mayer azonban a 15-ös bizottság nevében mégis az alábbi állásfoglalást tette: A Kisgazdapárt nem hajlandó beleegyezni a párt feloszlatásába, és nem hajlandó feláldozni a párt egyéniségét. Ezzel szemben kész programjának és nevének kibővítésével kaput nyitni azok részére, akik Bethlen István gróf miniszterelnök munkaprogramját magukévá teszik és az évi 47. tc. álláspontjára helyezkedve csatlakoznak a párthoz. "

14 Bethlen azonnal reflektált Mayer felszólalására. Röviden újra ismertette programját, majd rámutatott: ő sem ragaszkodik ahhoz, hogy a Kisgazdapárt jellegét és programját feladja,... mert az a program, amelyet ő az egységes párt programja gyanánt ismertetett, teljesen fedi a kisgazdapárt programját. " Ha azonban nem sikerül megalakítani az egységes pártot - mondotta -, akkor visszaadja megbízatását a kormányzónak. Rámutatott: ö az egységes párt megalakítását nem úgy képzelte el, ahogyan azt Mayer körvonalazta, hanem olyan módon, hogy abba mindenki, aki csatlakozni akar, fenntartás nélkül lépjen be. A pártoknak az új alakulásban, mint egyenrangú feleknek kell részt venniük és nem szabad, hogy abban győző és legyőzött álljanak egymással szemben. " Ezzel nyilván elsősorban a KNEP és a Kisgazdapárt viszonyára célzott. A KNEP vezetése nevében Haller István bejelentette: Mayer előterjesztése nem nyújt módot arra, hogy a kereszténypárt az új párthoz csatlakozzék, miután ez azt jelentené, hogy a keresztény pártnak be kell olvadnia a kisgazdapártba, és az a párt, amely egységi vagy többségi párt neve alatt megszületne, nem volna más, mint a kibővült kisgazdapárt. " Haller tehát pontosan fogalmazta meg a probléma lényegét. Huszár Károly igyekezett tompítani a Mayer és Haller felszólalásai következtében kiéleződött ellentéteket. Hangsúlyozta: feltétlenül szükségesnek tartja a Bethlen által tervezett egységes párt létrehozását, és minden erejével igyekezni fog elhárítani a most még fennálló akadályokat. Az egységes pártot ő is úgy képzeli el, mint teljesen új pártot," Bethlen munkaprogramja alapján, amelyhez mindenki csatlakozhat, egyénileg vagy testületileg és így nem egy régi párt bővül ki, hanem egy új alakulás alapjait fektetik le. " Rubinek Gyula is az egységes párt bethleni koncepció alapján való létrehozását szorgalmazta, tehát egyetértett Huszárral. Ezért egy olyan közvetítő indítványt terjesztett elő, hogy az egyes pártok hozzanak külön-külön azonos határozatokat, ami lehetővé fogja tenni az egységes párt létrejötte technikai akadályainak elhárítását. Rubinek a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A párt a dezignált miniszterelnök úr programját magáévá teszi és elfogadja. Felveszi a keresztény, kisgazda, földműves és polgári párt nevet és hajlandó egyesülni mindazokkal, akik ezt a programot magukévá teszik. " E kompromisszumos javaslattal a szívbeteg Rubinek célja az egységes párt megalakításának elősegítése volt. Ennek lényege a Bethlen programjának elfogadása és az új párt létrehozása volt. Bottlik, a nemzetgyűlés kisgazdapárti alelnöke, - aki a liberális agrár demokrata szárnyhoz tartozott - azt javasolta, hogy a Kisgazdapárt fogadja el a miniszterelnök programját, vegye fel az új nevet és a KNEP ezután döntsön abban a kérdésben, hogy csatlakozik-e a párthoz. " Meskó is azt fejtegette, hogy nem szabad a pártot feloszlatni, mert ha a KNEP-nek csak 20 képviselője csatlakozna a párthoz, azért nem érdemes. Megkérdezte Bethlent, milyen álláspontot foglal el a gróf Apponyi Albert detronizációs törvénnyel szembeni deklarációját aláíró képviselőkkel szemben? Ezek ugyanis szerinte nem vehetnek részt az új pártban. Erre Bethlen kijelentette, ő az évi XLVII. tc. alapján áll. Egyben kifejezte reményét, hogy a további tárgyalásokon csak azok vesznek részt, akiknek eltökélt szándéka, hogy az új pártalakulásba belépnek. Nem tartaná ugyanis helyesnek,

15 ha ilyen intim megbeszéléseken részt vennének olyanok is, akik preokkupálva vannak, és már eleve elhatározták, hogy nem csatlakoznak az egységes párthoz. " E megjegyzés után a KNEP delegációjában helyet foglaló Milotay István -, aki a Magyarság című legitimista lap vezető publicistája is volt, - felállt és ezeket mondotta: Akkor miránk itt nincsen semmi szükség. " És eltávozott az értekezletről. Ez is mutatja a miniszterelnök és a legitimisták közötti feszültségeket. A pártközi értekezleten egyébként a Kisgazdapárt felajánlotta a maga helyiségeit az új pártnak. Bethlen szerint az új párt elnöksége egy elnökből és két alelnökből állna, akik közül az elnök kisgazdapárti, az egyik alelnök kereszténypárti, míg a másik disszidens képviselő lenne. Szervező és intézőbizottságot választanának. A szervező bizottság venné át a vidéki szervezetek irányítását és minden egyes vidéki szervezetnek saját elhatározásától függ, csatlakozik-e az új párthoz avagy nem. A pártközi értekezlet végén úgy határoztak, hogy a pártok másnapi, 29-i értekezletén döntenek a Rubinek által előterjesztett határozati javaslatról. 26 Bethlennek tehát még volt reménye az általa szorgalmazott egységes párt megalakulására. Bár csak kis reménye, mert a Rubinek közvetítő javaslata egyrészt ellentétes álláspontok áthidalását tűzte ki célul, másrészt kompromiszszumos jellegéből adódóan nem volt alkalmas a politikai helyzet tisztázására. A Kisgazdapárt vitája A Kisgazdapárt 28-án este értekezletet tartott, ahol a 15-ös bizottság tagjai referáltak eddigi munkájukról. Mayer beszámolt a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokról és előterjesztette a pártközi értekezleten elfogadott Rubinek-féle határozati javaslatot. Simonyi-Semadam tájékoztatta az értekezletet, hogy a bizottság és a miniszterelnök között az egyes kérdésekben differenciák merültek fel. Bethlen a vagyon- és jövedelemadókra előleget akar felvenni, " amihez a bizottság tagjai nem adták a hozzájárulásukat. A miniszterelnök azt is tervezte, ha a nemzetgyűlés február 16-ig, amikor a mandátuma lejár, új választójogi törvényt nem alkot, úgy az 1917-es Wekerle-féle választójogi törvény lép életbe. A bizottság ezt az álláspontot sem tartotta helyesnek, és nem fogadta el. Erre Bethlen hajlandónak mutatkozott egy törvényjavaslatot benyújtani, amelyben a nemzetgyűlés felhatalmazza a kormányt egy új választójogi rendelet kiadására, természetesen meghatározott keretek között. Simonyi-Semadam elmondta még, hogy a bizottság személyi garanciákat is követelt Bethlentől. Kívánták, hogy Nagyatádinak szolgáltasson a kormány elégtételt azokért a meghurcoltatásokért, melyekben az utóbbi időben " része volt. És közölték vele: a párt ragaszkodik a belügyi tárcához. A miniszterelnök azonban ezekre a kérdésekre nem adott megnyugtató válaszokat. Ezért ő azt javasolja, hogy a párt nejáruljon hozzá sajátmaga feloszlatásához. Rubinek Gyula itt is az egységes párt érdekében szólalt fel és javasolta az általa előterjesztett indítvány elfogadását. Szerinte az egységes párt megalakítása a Kisgazdapárt

16 érdekében áll, mert csak így lesz módja a pártnak arra, hogy az új választójogi törvény megalkotásában tevékenyen részt vegyen. " Ha a Kisgazdapárt a teljes egészében belép az új egységes pártba, abban abszolút többségben lesznek és így akaratának teljes mértékben érvényt szerezhet. Azt a célt, hogy a Kisgazdapártot guvernementális párttá emeljék, csak az egységes párt utján lehet elérni. " Ugyanakkor Rubinek a Wekerle-féle választójogi törvényt túlságosan konzervatívnak, " a Friedrich-féle választójogi rendeletet viszont túlságosan radikálisnak" tartotta. Szerinte az új választójogi törvényt a kettő összeegyeztetéséből kell megalkotni. " Rubinek felszólalását állandó közbeszólások zavarták. A párt liberális agrár demokrata szárnyához tartozó képviselők ellenezték az egységes párt ilyen módon való megalakítását. Nevükben - és valószínű Nagyatádi megbízásából - Csontos Imre, karcagi parasztképviselő éles hangú beszédben reagált Rubinek felszólalására. Kijelentette: az egységes párt megbukott, mert a kisgazdapárt nem hajlandó kereteit feloszlatni, ehhez pedig a miniszterelnök, úgy látszik, továbbra is ragaszkodik. " Pedig a nemzetgyűlésben lehetetlen megteremteni egy olyan egységes pártot, amely lélekben, hangban egységes, " azaz eszmeileg és politikailag azonos nézeteket vall. Csontos nyíltan kimondta: az egységes párt létrehozásával azt akarják, hogy a parasztok és a gazdák egy pártban egyesüljenek. Ezt pedig elérni nem fogják. A reakció szembe fogja találni magát a parasztképviselők megingathatatlan meggyőződésével." Csontos magabiztosan így zárta hozzászólását: itt csak egy megoldás van, feloszlatni a nemzetgyűlést és elrendelni az új választásokat. " A Nagyatádi-csoport elégedetlensége miatt már úgy látszott, hogy ezen az értekezleten leszavazzák a Rubinek-féle határozati javaslatot, azaz végleg megbuktatják Bethlen tervét. Bottlik azonban kérte az értekezletet, ne határozzanak ma, hanem csak a holnapi értekezletükön, ahogy a pártközi értekezleten megegyeztek. Az értekezlet után a Nagyatádi-csoport tagjai nyíltan hirdették: az egységes párt terve megbukott és ezt a holnapi pártértekezlet egyértelműen bizonyítani fogja, mert ez a párt többségének a véleménye. Ennek okát abban jelölték meg, hogy Bethlen változatlanul ragaszkodik a Kisgazdapárt feloszlatásához, amihez ők semmi körülmények között sem adják a beleegyezésüket. " Ezen kívül Nagyatádi félreállítása is hozzájárult a csoport hangulatának elmérgesedéséhez. Ezen a napon ugyanis a tárgyalásokon kiderült, hogy Bethlen valóban nem Nagyatádival kívánja a földművelésügyi tárcát betölteni. Azt ugyanis felajánlotta Gaál Gasztonnak. Ő azonban ezt azzal hárította el, hogy ez a tárca a párt vezérét illeti meg, akivel szemben nem volt hajlandó a miniszterelnökkel megállapodást kötni. Ezt 28-án este Nagyatádi hívei így interpretálták a Világ tudósítójának: nem fogják tűrni, hogy a dezignált miniszterelnök Nagyatádiból Sokorópátkait csináljon azáltal, hogy mint tárca nélküli minisztert veszi be a kabinetbe. " Ezt sértésnek tekintették. Ekkorára az is kiderült, hogy Bethlen most sem hajlandó a belügyminiszteri tárcát kisgazdapárti politikusra bízni. Sőt! Elterjedt az a hír, hogy a miniszterelnök Tomcsányit, vagy ismét Ráday Gedeont akarja belügyminiszternek. Nagyatádi hívei ebből is arra következtettek, hogy Bethlen a volt munkapárti politikusokra kíván támaszkodni, amit élesen kifogásoltak. A legnagyobb elkeseredést azonban Bethlennek az a kijelentése keltette, hogy amennyiben a nemzetgyűlés február 16-ig nem fogad el új választójogi törvényt, akkor a Wekerle-féle választójog lép életbe.

17 Erről a Nagyatádi-csoport egyik vezetője azt mondotta: Bethlen ettől reméli a Kisgazdapárt megsemmisítését. " Politikai váteszként jól látta: a miniszterelnök elsősorban időt akar nyerni és február 16-ig el kívánja húzni az időt, hogy aztán feloszlassa a parlamentet, és a Wekerle-féle választójog alapján olyan parlamentet hozzon össze, amely az ízlésének és terveinek megfelel. " Kijelentette: ők mindent el fognak követni, hogy Bethlent tervei végrehajtásában megakadályozzák. " E célból - ha aggodalmaik beigazolódnak mozgalmat indítanak a nemzetgyűlés összehívására. 27 Mindezek ellenére a Szózat még másnap is Az egységes párt kialakulása felé " címmel tájékoztatta olvasóit. Igaz, e cikk végén azért leírta, a nagyatádisták azt olyan formában képzelik el, hogy a többi pártok tagjai egyenként lépjenek be a kisgazdapártba." 2 ' Megállapíthatjuk, igaza volt a Világnak, amikor azt írta: ha Nagyatádi személye nem is áll e tárgyalások előterében mégis ő a punktum saliense az egységes párt megalakítására irányuló akciónak. " Egyrészt mert - ahogyan láttuk -, a liberális agrár demokrata szárny újból kiállt demokratikus követeléseik és Nagyatádi mellett. Másrészt azért is, mert a KNEP többsége hangoztatta: csak akkor vesz részt az új egységes pártban, ha Nagyatádi nem lesz tagja a második Bethlen kormánynak. (E körök maliciózusan azt is terjesztették, hogy Nagyatádi hívei azért harcolnak miniszterségéért, mert a miniszteri nyugdíjra jogosító 3 évhez már csak két hete hiányzik.) 29 Nagyatádi és hívei elutasítják az új párt létrehozását 29-én este a miniszterelnök megérkezése után Mayer János megnyitotta az értekezletet. Jelentette, hogy a párt a tizenötös bizottság által elfogadott három ponthoz elvben hozzájárult, most a pártnak kell határoznia arról, hogy szankcionálja-e? Az első pont arról szólt, hogy a párt a miniszterelnök programját magáévá teszi. A második, arról, hogy hajlandó a nevét kibővíteni a polgári jelzővel. A harmadik pedig azt mondja ki, hogy országos pártját és vidéki szervezeteit feloszlatja, és azokkal belép az új egységes pártba. Ezután Bethlen magyarázatokat fűzött a pontokhoz. Majd kérte a pártot, hogy még ma döntsön, elfogadja-e programját a maga egészében: igen-e, vagy nem. Nem lehet megoldást találni úgy - mondotta -, hogy a párt, mint hallja, az első két pontot elfogadja belőle, a harmadikat pedig, amely szintén nem kevésbé fontos, elutasítja. " A választójogi kérdésben felmerült aggodalmakra kijelentette: nem a Friedrich-féle rendelet alapján áll, de nem is a Wekerle-féle törvényt akarja visszaállítani, hanem a kettő között középúton áll és a községenkénti titkos választójognak a híve. " Ebben tehát - Rubinek véleményét elfogadva - újabb engedményt tett a pártnak. Nehéz helyzetét mutatja, hogy a titkos választójog hívének mondta magát. Végül persze ismét fenyegetődzött: ha a párt nem fogadja el mindhárom pontját, úgy jelentést tesz a Uo XI Szózat, XI Világ, XI

18 kormányzónak, esetleg megbízatását is visszaadja, és egészen más alapokon kísérli meg a válság megoldását. " Majd - nehogy jelenlétével feszélyezze a pártot elhatározásában - elhagyta az értekezletet. Ezután Nagyatádi fejtette ki nézeteit. Elmondta, ma beható tanácskozást folytatott a kormányzóval és a miniszterelnökkel és arra az elhatározásra jutottam, hogy a párt önállóságát fenntartom. Belemegyek a pártunk programjának és címének kibővítésébe, és hajlandó vagyok, mint önálló párt a magam részéről a miniszterelnök urat kifejtett programjának kivitelezésében támogatni. A pártot azonban fel nem oszlatom. " 3(> Ez utóbbi mondatát a Világ így adta vissza: A párt feloszlásához azonban semmi körülmények között sem járulhatok hozzá. " Nagyatádi elmondta: a p o l gár i cím felvételére már régebben gondoltam, hogy ez által megkönnyítsük az intelligencia ama részének csatlakozását, amely komolyan együtt akar működni velünk. " 31 A Kisgazdapárt más pártokkal való egybeolvadását azonban elvetette. Majd újra visszautasította az Eskütt-ügy után a KNEP által a párt ellen felhozott vádakat és rágalmakat. Köztük azt is, hogy ők parasztdiktatúrát akarnak. Leszögezte: ez sohasem volt a célom és nem volt a pártomé sem, még akkor sem, amikor pártot alapítottam. " A párt fejlődésének felvázolása után ismét hangoztatta: En nem akartam soha osztálypártot csinálni. " E párt nem osztálypárt - mondotta -, mert itt többségben vannak a különböző társadalmi állású képviselők. Ugyanakkor elismerte: bizonyos társadalmi osztályokkal nem sikerült összefognom. A nagyobb gazdatársadalom egy része felülről szervezte a népet ellenem. (Itt az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség által 1918 december 3-án alakított Országos Földmívespártra célzott, amellyel majd november 29-én egyesültek.) Az eszme mégis folyton terjed és sikerült népszerűséget szerezni neki. Mint a parlament és az ország legnagyobb pártja - mondotta - nem érvényesültünk abban az arányban, a kormányban való részvételnél, mint ezt megkövetelhettük volna. " Bevallotta: a politikai helyzet felborítását elkerülendő ő is mindig a kompromisszumot kereste. Teleki miniszterelnöksége kezdetén is hozzá kellett járulnia a Kisgazdapárt KNEP-el való egyesüléséhez és ahhoz is, hogy Prohászka legyen az akkori egységes párt elnöke, pedig számarányánál fogva az elnökség a mi pártunkat illette volna meg. " Ez az egyesülés szomorú tapasztalatokat szerzett nekünk - mondotta -, mert ezáltal nem erősödtünk meg, sőt ellenkezőleg, meggyöngültünk. " Rámutatott: hogy ma a párt sokkal súlyosabb helyzetben van, " mint korábban volt. Mert feloszlatni ma az összes pártokat és azokból egy újat csinálni,- nagyszerű politikai koncepció - mondotta -, de azt hiszem, hogy a nagy cél megvalósítására, az egységes párt megalakítására nem alkalmas, már csak azért sem, miután nem homogén elemek vesznek benne részt. A lelki egység a legfontosabb. Ez az erő. Az új párt ezt a lelki egységet minden körülmények között nélkülözné. Hiába olvadnánk bele

19 az új pártba, ez nem volna akcióképes, miután a pártot a képviselők nem lelkesedésből, csak kényszerűségből támogatnák. Mi a magunk részéről szívesen támogatnánk a miniszterelnök urat mint önálló párt. " Azonban neki is be kell látnia, hogy nem éri el célját azáltal, ha kényszerűségből csatlakozunk az egységes párthoz. " Bejelentette: én a magam részéről az új kormány tagjainak sorában saját elhatározásomból nem foglalok helyet. " Végül megismételte: Mi szívesen látjuk az intelligenciát pártunkban, " de figyelmeztetett is mindenkit, ne gondolja senki azt, hogy én és elvbarátaim, vállalkozunk arra, hogy mint jó fiuk, a sarokban állunk és kommandóra szavazunk. " (E beszédet nagy éljenzés és taps fogadta.) Rubinek Gyula helytelenítette Nagyatádi konzekvenciáit. A belpolitikai helyzet súlyosságára hivatkozva kérte, hogy teljes erővel támogassák Bethlent és fogadják el változatlanul a miniszterelnök három pontból álló javaslatát. " Vele szemben Tankovics János - aki Nagyatádi veje volt - javasolta, hogy a párt fogadja el Bethlen első két pontját, a harmadikat azonban utasítsa el, illetve úgy módosítsa, hogy a Kisgazdapártot fel nem oszlatja, ellenben szívesen látja mindazokat, akik más pártokból belépni akarnak. " Ez utóbbi megfogalmazást Hencz Károly nem tartotta megfelelőnek, mert így a miniszterelnök programját támogatóknak adják meg a pártba való belépés lehetőségét, nem pedig a párt programját elfogadóknak. Aggodalmai voltak Bethlen választójogi elképzeléseivel is, mert attól félt, hogy ha a nemzetgyűlés február 16-ig nem alkotja meg az új választójogot, akkor Bethlen a Wekerle-féle törvény alapján fog választatni. Iklódy-Szabó, Tomcsányi és Gömbös védték Bethlen programját és az általa szorgalmazott egységes párthoz való csatlakozás mellett érveltek. Ekkor Nagyatádi újból felszólalt. Sajnálja - mondotta -, de elveihez ragaszkodik és nincsen abban a helyzetben, hogy a párt feloszlatásához hozzájáruljon. " Kérte, hogy a párt a 3. pontból álló határozatot vesse el. Kovács J. István is ilyen értelemben beszélt. Szerinte úgy a pártra, mint az országra nézve szerencsétlenséget jelentene, ha a pártot feloszlatnák. Rubinek-csoport látta, ha szavazásra kerül a sor, akkor kisebbségben maradnak. Ezért Rubinek 5 perc szünetet kért, amivel a szavazást kívánta elodázni. Erre azonban a Nagyatádi-csoport tagjai éktelen lármában törtek ki: Nem hagyjuk magunkat becsapni! Nem kell az egységes párt, vegyék tudomásul!" - ilyeneket kiabáltak a Rubinek-csoport felé. Különösen Simonyi-Semadam és Dömötör Mihály hangoskodtak. Ez viszont a Rubinek-csoport tagjait bőszítette fel: Betolakodott néppártiak. Mit akarnak itten? Itt nem lesz keresztényszocialista diktatúra!" - ilyeneket kiabáltak feléjük. Ebben a kiélezett helyzetben a pártszakadástól félők - mint például Czeglédy Endre, és Meskó Zoltán - közvetítő javaslatokkal próbálták leszerelni az élesen szembenálló csoportokat. Ezzel azonban egyik csoportban sem arattak sikert. Újabb hozzászólások és éles viták után Hencz Károly új 2. és 3. pontot terjesztett az értekezlet elé. Ezek így szóltak: 2. A párt hajlandó nevét a következőképpen kiegészíteni: Keresztény Kisgazda-Földműves és Polgári Párt. Egyébként a párt különállását, jellegét, függetlenségét, pártszervezeteit fenntartja. 3. A párt szívesen látja mindazoknak a csatlakozását, akik a párt programját és a miniszterelnök munkaprogramját magukévá teszik."

20 E javaslat után újból éles vita következett. Rubinek és hívei utolsó kísérletet tették az állásfoglalás elhalasztására. Velük szemben a nagyatádisták ragaszkodtak ahhoz, hogy az értekezlet döntsön. Végül a pártértekezlet éjfél körül szavazott. A Rubinek féle 1. pontot - miben nem volt vita - az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A 2. pontot a Hencz-féle módosítással fogadták el 24 szavazattal, 14 ellenében. A 3. pontot pedig Meskó Zoltán stiláris módosításaival fogadták el 24/2l-es szavazattal. Az utóbbi két pont módosításainak lényege az volt, hogy lehetetlenné tette a Kisgazdapárt feloszlatását és a Bethlen által elképzelt új egységes párt létrehozását, viszont felajánlotta a Kisgazdapárt kormánypárttá bővítését. A pártértekezlet után Nagyatádi hívei sugárzó arccal hirdették győzelmüket és azt, hogy az egységes párt megbukott. " n November 29-én este a KNEP is értekezleten foglalkozott a pártközi értekezlet állásfoglalásával. Határozatot azonban nem hoztak, mert még nem ismerték a Kisgazdapárt állásfoglalását. Annak ismeretében a KNEP másnap folytatódó értekezlete elfogadta Bethlen munkaprogramját, de nem fogadta el a Kisgazdapárt egységes párt tekintetében felállított" feltételekeit. Ugyanakkor továbbra is támogatta a miniszterelnököt kormányzati párt alakítására irányuló törekvésében. " A Kisgazdapárt határozata következtében kialakult helyzetben 30-án délelőtt Bethlen még kétoldalú tárgyalásokat folytatott Vass József kultuszminiszterrel, Tomcsányival, Huszárral és Rubinek Gyulával. Vagyis egységes pártalakítási tervének fő támogatóival. E megbeszélések eredményeiről, de főleg a Kisgazdapárt állásfoglalásának következményeiről, délután 5 órakor tett jelentést Horthynak, akivel két és fél óra hosszat tanácskozott. Új előterjesztést tett a kormányzónak a kibontakozásra vonatkozóan és a döntést a kormányzóra bízta. A sajtó tudni vélte, hogy Horthy egyelőre nem döntött, hanem úgy határozott, hogy előbb még több politikus véleményét fogja meghallgatni. A Kisgazdapárt 29-i értekezletén történteket, a liberális-agrár demokraták és az újkonzervatív-agráriusok éles vitáját és az egységes pártalakítás tervének es arányú leszavazását 30-án politikai körökben többen úgy értékelték, hogy ez rövidesen a Kisgazdapárt bomlásához fog vezetni és végleg eltávolítja egymástól Nagyatádi és Rubinek Gyula híveit. Erre Rubinek - a Bethlennel való megbeszélés után -, azt nyilatkozta, hogy semmi okát nem látja egyelőre annak, hogy a párt ne maradhasson együtt." Mit is tett 30-án - a Bethlen-Rubinek-Tomcsányi találkozó után - valójában a Kisgazdapárt újkonzervatív agrárius szárnya? Az e szárnyhoz tartozó képviselők ekkor aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat Bethlen és az egységes párt mellett. Ez így szól: Minthogy változatlanul az a meggyőződésünk, hogy az országot mai nehéz helyzetéből a kormányzat csakis egységes kormányzópárt támogatásával vezetheti ki és pártunk eredeti programját is csak ilyen erős kormányzópárt valósíthatja meg, kötelezően kijelentjük, hogy amennyiben Bethlen István gróf pártunk programjának fő pontjait magába foglaló munkaprogramja alapján 'Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt' címmel egységes pártot alakít, ebben őt feltétlenül támogatjuk és pártjába belépünk Uo XI és a Szózat, XI Világ, XII. 1.1.