8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA

Átírás

1 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA A középkorig visszanyúló plébánia ma a Wesselényi u. Károly krt. Múzeum krt. Bródy Sándor u. Gutenberg tér Kölcsey u. (egyik oldala sem) József krt. Erzsébet krt. közötti területet foglalja magában. 1 Pest és Buda betegápolási intézményeirôl már a középkorból is vannak adatok. A budai Szent Erzsébet ispotály, a felhévízi Szentlélek és Szent Lázár Kórház mûködése okleveles emlékekbôl nyomon követhetô. Buda város polgári ispotályáról az úgynevezett Budai jogkönyv intézkedett. 2 A pesti oldalon 1467-ben a Szent Miklósról nevezett pesti kórház mesterét, ban pedig a Szent Miklósról nevezett kápolna kórházát említik oklevelek. Ezenkívül 1500 körül tudunk egy pesti, Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt kápolnáról is, ahová gyógyulást keresô vagy csodás gyógyulásukért hálát adó betegek zarándokoltak. 3 Ezeknek az épületeknek romjai sem maradtak fenn, helyüket illetôen a legkülönbözôbb feltevések láttak napvilágot. A török idôk után Pest városa aránylag korán a kor színvonalán álló védelmi intézkedéseket hozott a járványok ellen. Elzáratták a kapukat, megtiltották a lakosságnak a vidékiekkel való érintkezést. A betegek ápolására a városfalakon kívül állítottak fel járványtelepet, így az évi nagy pestisjárvány idején is ideiglenes barakk-kórházat állítottak fel a Kerepesi út melletti szabad területen, nagyjából a mai Rókus Kórház helyén. 4 Az ideiglenes kórház helyéül kijelölt területen pusztatemplom oeden Kirchen állott, a barakkokat régi falak mögött hinter das alte Gemaur állították fel. 5 Talán itt állott már a középkorban a Szent Jánosról nevezett ispotályos vitézek [ ] Szent Miklósról nevezett kórháza és kápolnája. Noha az 1785-ben készült Balla-féle pesti térképen a Rókus-templom elôtt berajzolt Capella Sancti Nicolai, a Szent Miklós tiszteletére szentelt barokk gloriett, amelynek alapítója egy pesti magyar fakereskedô volt 1772-ben, lehet hogy ez egyben a Szent Miklós ispotály emlékét is ôrizte. A kuruc háborúk nyomán fellángolt évi magyarországi pestisjárvány Pesten aránylag kevés áldozatot szedett, ezért hálából a polgárság védôszenteknek választotta Szent Rókust és Szent Rozáliát. Megfogadták, hogy évenként a pesti Városháza elôtt álló Szentháromság-szobornál a Szentháromság vasárnapját megelôzô szombaton ájtatosságot tartanak a XVIII. század elején felvirágzó Szentháromság-kultusz szép példájaként. Fogadták továbbá, hogy Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén ünnepének vigíliáján böjtölnek, ájtatoskodnak, és imádkoznak a pestis rémének elhárításáért. Majd Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére szentelt fogadalmi kápolna építését határozták el azzal, hogy ott a két szent ünnepén vagy a rá következô vasárnapon misét mondanak és a belvárosi plébániatemplomból induló körmenetet tartanak. 1 Schem o. 2 ENGLÄNDERNÉ BRÜLL Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb idôktôl a városok egyesítéséig. Budapest 1930., KUBINYI András: Ispotályok és városfejlôdés a késô középkori Magyarországon. In Analecta Mediaevalia II RÓMER Flóris: A régi Pest. Pest , 61. o. 4 SCHMALL II. 20. o. 5 BFL IV.1202.c. Pest város tanácsának iratai. Int. a. a (1711. aug. 26.).

2 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA 611 Az építkezés meg is kezdôdött az ideiglenes kórház barakkjai mellett. Az alapkôletétel július 27-én volt, a hagyomány szerint a kômûvesek mellett munkásként dolgozó polgárok és tanácsi férfiak építették fel a háromkaréjos, lóhere alaprajzú kápolnácskát, talán a már említett, korábbi falakat is felhasználva. 6 A korábbi falmaradványok felhasználása annál valószínûbb, mert alig két hét múlva, augusztus 6-án már a Pest Városi Tanács búcsúengedélyért folyamodott Keresztély Ágost szász herceg és esztergomi érsekhez, amelyet augusztus 12-én meg is kapott, 7 és szeptember 4-én, Szent Rozália ünnepén már ünnepélyes körmenetet vezettek a kápolnához. 8 Augusztus 14-én Nuspicker János harangöntô két egyházi ruhát adományozott a kápolnának, és András szervita atya szeptember 4-én Szent Rozália ünnepén már körmenetet vezetett a szerviták superiorjának jelenlétében. A kápolna fenntartására a körülötte lévô szántóföldet (Rochus Acker), majd még egy szántóföldet (a késôbbi Füvészkert környékén lévô Rozália szántóföldet) adományozott Pest városa, ahol 1712-tôl 1. kép. Szent Rókus-templom (N. K.) a búzaszentelési körmenetet is megtartották. A Rókus földjén késôbb téglaégetôket, ben epreskertet létesített a város. 10 Az elvett szántóföld helyett évi 20 forintot utalt ki a város a kápolna fenntartására, majd fokozatosan felosztották a területet házhelyekre. 11 A kezdeti idôben a környék még csak gyéren lakott volt. A kápolna magában állott, és a pesti belvárosi plébániához tartozott. A belvárosi templomból évenként pünkösdkor, Szent Rókus és Szent Rozália napján vagy az azután lévô vasárnapon körmenetben zarándokoltak a kápolnához, a pestis ellen védô szentek segítségét kérve. A kápolna berendezése még 1732-ben szegényes, csupán egy oltára és két harangja volt, a szentmisékhez szükséges felszerelést is a belvárosi templomból biztosították alkalmanként. Gyûjtést is indítottak a kápolna fenntartására ben a pestis újra fenyegetett, a városi tanács elhatározta a Rókus-kápolna, és valószínûleg a járványtelep bôvítését. Még ebben az évben megkezdték a kis centrális kápolna kosáríves boltozattal fedett hosszhajóval való megtoldását, de ezt 1741 nyarán 16 SCHOEN Arnold: Székesfôvárosi kórházak és emberbaráti intézmények kápolnái. = TBM VII o. 17 BFL IV c. Pest városlevéltára. Pest város tanácsának iratai. Int. a. a , BFL XII. 9. Rókus-templom iratai. Visitatio Canonica másolata., NÉMETHY Lajos: A pesti fôtemplom története. Budapest o. 19 Az március 29-én kelt tanácsülési jegyzôkönyvben: wirdt Herr Statt Kammer darob seyen, dass wie besser auf das neu angesuchte Ort, nembtlich S. Rochus Kapellen Acker die Ziegl Ofen errichtet werden Weil der Laim bey den bisherigen Statt Ziegl Ofen völlig ausgegangen január 12-én, amikor a kerítés építését elkezdték, a szomszédos telektulajdonos óvást jelentett be. 11 BFL XV. 16. b. Térképgyûjtemény. P. ált. I.1. Mappa universalis totius territorii liberae regiaeque civitatis Pestiensis Antonius Balla Geometra Ezen már szerepelnek a mai Vas utca, Kôfaragó utca, Somogyi Béla utca, Gyulai Pál utca által határolt telektömbök tervezett körvonalai. 12 BFL XII. 9. Rókus-templom iratai. Visitatio Canonica másolata.

3 612 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET 2. kép. Szent Rókus-templom alaprajza (Ho. A.) fejezték be és csak 1743-ban hagyta jóvá a városi tanács a felhasznált kôanyag ajándékként való elszámolását. A kápolna ekkor nagyjából 23 m hosszú és majdnem 8 m széles volt. Már 1741-ben Premeyer György remetelakot akart építeni a kápolna mögé, ezt azonban Pest városa elutasította, de 1746-ban a magisztrátus s remete kölességévé tette a templomocska díszítését, gondozását, és a környékre ültetett akácfacsemetéknek a híresen bôvizû Rókus-kút vizével való öntözését is, tehát Premeyer György törekvése mégis sikerrel járhatott. 13 Miután a környék kezdett benépesülni, a Terézváros és a Józsefváros is kezdett kialakulni, és a belvárosi plébánia gondozása elégtelenné vált, a terézvárosi híveket a kis kápolna látta el, majd a terézvárosi templom felépülése után a templomocska a józsefvárosi plébánia gondozása alá került. Az 1756-os egyházlátogatási jegyzôkönyv szerint a kápolnában állandó felszerelés volt. 14 A fôoltárkép Szent Rókust és Szent Rozáliát ábrázolta, a fôoltár két oldalán Szent László és Szent Imre festett faszobra állott. A hajóban a fôoltárral szembeni bal oldalon álló mellékoltáron a Szûzanya festett képe volt látható, két fából faragott angyalszobor között. Ezenkívül fából faragva a keresztfán függô Krisztus, a két lator, és Mária, Szent János és Mária Magdolna szobra, vagyis a Kálvária-szoborcsoport díszítette az oltárt. A fôoltárral szembeni jobb oldali mellékoltáron a Boldogságos Szûz Mária üveg alatt ôrzött olajfestményû képe és a lorettói kegyszobor öltöztethetô másolata állottak. A kis fatoronyban két harangocska függött ban javasolják a két névadó szent tiszteletére két torony építését is, azonban pénzhiány miatt csak egy torony építését vették tervbe. Csak valószínûsíthetô, hogy ezekben az években kapta meg a fôhomlokzat 13 SCHOEN Arnold: A pesti Szent Rókus kápolna. Budapest (a továbbiakban: SCHOEN 1938) 5. o. 14 Budapest-Belvárosi Plébánia. Visitatio Canonica , SCHOEN o.

4 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA kép. A templom régi, Szent Rókust ábrázoló oltárképe (Ho. A.) barokk szobordíszeit is ban (talán az június 29-i földrengés következtében) a két, alapítás idejébôl való harangocska megrepedt, ezeket Kohl János harangöntôvel újraöntették ben emeltette a Hont megyei származású magyar szabó, késôbb fakereskedô és 1749-ben pesti polgárrá lett Povazanetz Miklós, védôszentje tiszteletére Szent Miklós kôszobrát és a szobrot védô, kör alaprajzú gloriettet a Rókus-templom elôtt, amelyet csak egykori látképrôl ismerünk. 15 Különbözô alapítványok és adományok felhasználásával, a szegényügy megoldatlansága miatt, végül május 3-án a kápolna mellett szegényházat kezdett építeni Pest Város Tanácsa. A xenodochiumot Jung József tervei szerint kezdik el, de az építés rövidesen abbamarad. Csak majdnem egy évtized múlva, 1791-ben bôvítette ki a tervet Jung József kórházépületté, azonban csak 1794-ben engedélyezte a Helytartótanács az építkezés folytatását amelyet Zitterbarth Mátyás kômûvesmester augusztusban a kápolna renoválásával, és a kórházhoz csatlakozó bejárati rész építésével kezdett meg. Közben újra leállt az építkezés, míg sok viszontagság után augusztus 30-án folytatta a pesti polgárság a szegényház, majd a kórház építését. Az építkezéshez felhasználták a Rókus-kápolna szántóföldjének területét és a Rozália-féle szántóföld árát is. 16 A Polgári Kórház részére Jung József építész 170 ágyas épületet tervezett. A kórház copf stílusú kapukerettel díszített fôbejárata közvetlenül a templom melletti összekötô épületrészbôl nyílott. A bejárat fölé táblát helyeztek el PESTANUM CALAMITOSORUM DOMICILIUM 17 felirattal. A ma is meglévô, de megszüntetett bejárat felett az irgalmasság cselekedeteire utaló dombormû látható. A kórház épületébe bevonták a Rókuskápolnát is, a bejárat felett az emeleten oratóriumot nyitottak a templomhajó felé, a betegek és lábadozók meg a kórházi személyzet itt vett részt az istentiszteleteken. A kórházépületet Kardetter Tamás pesti építômester kivitelezte május 9-én vették fel a jegyzôkönyvet az új kórház átadásáról, és többek között a következôket határozták: 3. Az építési gondnokok gondoskodjanak arról, hogy a városi tanács kegyúri 15 A kôszobrot négy pilléren nyugvó boltozott kör alakú csarnok védte: ex lapide sub tecto columnali rotundo chlatris ferreis ex 4 mundi partibus munitus. Képe: F. Strasser: Ansicht der Bürgerspitals in Pesth am 16. März 1838 BTM Grafikai Gyûjtemény. 16 HORVÁTH Alice: A pesti Rókus kórház. = Építés Építészettudomány XIV sz o. 17 Azaz: A gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza. 18 A kórházépület fôbejáratánál emléktáblát helyeztek el, ezzel a felirattal: Francisco. II. M. Theresia. Augg. conjugibus. Josepho. Archiduce. Reg. Locumt. Strenui. Cives. Pestani. intra. bis. quinque. et. unum. menses. arduis. licet. belli. gallici. temporibus.hanc.fabricam.conatu.pio.solert.munifico.ad.fastigum.et.hunc. decorem. evexerunt. M. DCC. XC. VI., vagyis: pesti polgárok szorgos munkájával a francia háború dacára tizenegy hónap alatt került tetô alá az épület 1796-ban.

5 614 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET 4. kép. Szent Rókus-templom belülrôl (N. K.) jog alapján a feloszlatott valamelyik prédikátor rendbôl papot nevezzen ki a kápolnába. Ennek lakásáról és ellátásáról is a kórház gondoskodjon. 19 Pünkösdvasárnap, május 28-án szentelte fel a kórházat a kápolnában tartott ünnepélyes szentmise után pókateleki Kondé Miklós fölszentelt belgrádi püspök. Az ünnepségen József fôherceg nádor is részt vett. 20 Mivel a templomban az istentiszteletek a kórház építkezése idején szüneteltek, ugyanezen a napon a kápolnában a misézést az érsek újra megengedte. Ugyancsak a kórház megnyitásával egy idôben megszüntették a remeteséget (az utolsó remete, András 1806-ban hunyt el), és javadalmas rektort állítottak a kórházi és a szegényházbeli hívôk egyházi szolgálatára. Elsô beneficiátus Magyar Optatus egykori kapucinus szerzetes volt, majd a pesti származású, nemes Juhász Nepomuki János nyugalmazott premontrei kanonok következett 1803 márciusától. Valószínûleg a kórház felszentelésével egy idôben emelték a kapu mellett a ma is meglévô kôfeszületet, a kereszt lábánál álló fájdalmas Szûzanya-szoborral. A kórház megnyitására készült emlékirat megemlíti, hogy a kápolna homlokzatát középen órával ellátott torony ékesíti, az óra a betegeknek jelzi az orvosság bevételének idejét ben Pest városa renováltatta a templomocskát, karzatot építettek az orgona számára és két harangot adományoztak a templomnak ben a kórházat a Tudományos Gyûjtemény címû folyóirat lapjain ismertette Rácz István segédorvos. 21 Ebbôl megtudjuk, hogy a kórházépület két emeletû, az egész bekerített udvarral együtt négy szegletet formál, és elölrôl a Szent kápolnájával és ennek tornyával a Hatvani kapu felé néz [ ] az elsô emeleten van az imádkozásra való hely 19 MOL Helytartótanácsi Levéltár. C. 80. Dep. Fund. Saec. Oec BFL Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzôkönyv május RÁCZ István: A Pesti Polgári Köz-Ispotály leírása. = Tudományos Gyûjtemény XI o.

6 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA 615 (az oratórium) [ ] a Lelki Atyának van két szobája és egy konyhája a kórház épületében. Az emeleti oratóriumról az 1834-es leírás is megemlékezik. 22 Egyházlátogatást tartottak május 21-én a kápolnában. Eszerint gazdag felszerelése van a templomnak: a fôoltáron Szent Rókus és Szent Rozália közös képe, egyik mellékoltára a már említett Kálvária-oltár, a másik a Lorettói Szûz Mária tiszteletére szentelt. Az elsô mellékoltárt Salbeck Károly, szepesi püspök (1787 elôtt), a másodikat báró Luzsénszky László választott hippói püspök szentelte fel. Szószék nincs, viszont hatváltós, közepes minôségû orgona van. 14 angyal fából készült szobra mellett 11 más szobor, köztük Szent Imre és Szent László régi szobra található a kápolnában. 38 festett képet találtak, a megszüntetett pesti kápolnákból származó igen sok fogadalmi kép mellett az oratóriumban a négy evangelista igen régi képe volt látható. A képekre függesztett rengeteg ezüst fogadalmi jelvény mellett négy értékes ereklyét is ôriztek a kápolnában, Krisztus keresztfájának, Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyénnek ereklyéjét. Négy harang volt: a legnagyobb Názáreti Jézus a zsidók királya tiszteletére (Bester János, Sopron 1749), a második ugyancsak INRI feliratú (Köchel János György Sopron 1779), a harmadik harang Szent Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére (Kohl János Pest 1763) és egy kisharang, amely Landmüntzer Gáspár pesti polgár adományából készült, és szintén Kohl János öntötte Pesten 1763-ban. A homlokzatot gazdag barokk szoboregyüttes díszítette, amelynek eredeti ikonográfiai rendszere nagyrészt az Európában általánosan tisztelt pestis ellen védô szenteket ábrázolta: középen Immaculata-szobor, a toronyemeleten a sárkányt letipró Szent Mihály arkangyal szobra, a volutákon Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála, az alsó sorban középen a fülkében Szent Rozália, kétoldalt Nepomuki Szent János Szent Rókus, átellenben Szent Sebestyén Xavéri Szent Ferenc páros szobra állottak. Mivel a környék lakossága is sokasodott, június 5-én Rudnay Sándor hercegprímás önálló plébániát alapított a kórház területére korlátozott keresztelési, esketési és temetkezési joggal, leválasztva a józsefvárosi plébániától. Anyakönyveket ettôl kezdve vezetnek ban belsô restaurálás történt, Wohldrann János plébános a barokk berendezést modernizálni igyekezett. A barokk Kálvária-oltár helyére Warschág Jakab Pietàjának képe került Zollher Erzsébet adományából. Az oltárt szeptember 1-jén áldották meg ben Wohldrann János a lorettói oltár helyett Szent Anna tiszteletére emelt oltárt. Az oltárképet Laccataris Demeter, pesti festô készítette. A kép a festô legérdekesebb ismert mûve volt: szülei társaságában ábrázolta a leány Szûz Máriát, akit az égbôl alászálló liliomos Gábor arkangyal köszönt. A szerény klasszicizáló hátfallal készült mellékoltárokat május 24-én benedikálták. A két soproni harangot újraöntették Schaudt András pesti harangöntôvel Szûz Mária, illetve Nepomuki Szent János, Szent István király és Szent Jakab tiszteletére. Sámuel Alajos plébános 1837-ben a barokk oltár megsemmisítésével új, klasszicizáló fôoltárt építtetett Kölber Jakab, Kauser József és a kômûvescéh költségén, megtartva az eredeti Szent Rókus Szent Rozália-oltárképet, amelyet Varschág Jakab restaurált. A fôoltárkép a barlang üregben fekvô Szent Rozáliát és a fölötte álló Szent Rókust ábrázol- 22 SCHWARZL József: Nosocomium Civium Pestinum ad Sanctum Rochum quod Consensu et Auctoritate Inclytae Facultatis Medicae in Regia Scientiarium Universitate Hungarica dum Medicine Doctoris Gradum consequeretur, descripsit Josephus Schwarzl ejusdem Nosocomii h. t. Assistens Medicus Primarius. Theses adnexae publicae defendentur in Palatio Universitatus majoris mensis Augusti die 1834.

7 616 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET ta. Az oltár sarokpilléres menzáján kör alaprajzú kupolás tabernákulum állt, a fôoltárképet timpanonos, lapos, ión pilaszteres mûmárványozott építmény keretezte. Ugyancsak ebben az egyszerû, klasszicizáló stílusban készült az egykori szószék is. A fôoltárt május 15-én áldották meg. Ekkor elfalazták a déli kivételével az eredeti kápolna félköríves apszisait. Az északi oldali kisebb apszist sekrestyévé alakították. A nagyobb keleti apszist a fôoltár miatt elfalazták, csak a kis déli apszis maradt meg. A szentély keresztboltozatának süvegei nem metszették egymást, hanem álbordákkal voltak keretezve, amelyek a záradékban nyolcszögû álborda keretben futottak össze. A párhuzamos álbordák között a süvegek metszési vonalán homorú élû szalagok töltötték ki a boltozatokat. 23 Ugyancsak 1837-ben kezdték el a Rókus Kórház bôvítését, azonban az 1838-as évi árvíz a bôvítés alatt álló kórházépületet, és a Rókus-kápolnát is, a bejárati ajtó magasságában elöntötte. Mivel az árvíz után lényegesen felemelték a város utcáinak szintjét, 24 az építkezést 1839-ben folytatták és csak 1841-ben adták át a kórház Kerepesi úti új szárnyépületét. Az építkezés közben a Rókus-kápolnát is restaurálták, sôt 1842-ben egy neves pesti falképfestô, Wagner József megfestette a kápolna alapításának és építésének történetét ban a Rókus-kápolna bejárata elé 45 hívô befogadására alkalmas elôépítményt emeltek, amellyel a lefelé vezetô lépcsôket is lefedték. A gondozatlanság miatt életveszélyessé vált kis Szent Miklós gloriettet augusztus 22-én lebontották. 5. kép. Szent Rókus-templom és kórház az árvíz idején (Ho. A.) 23 SCHOEN o. 24 Kérik az árvíz utáni új utcaszint megadását: BFL IV b. SZB. iratok. Jegyzôkönyvek március SCHOEN o.

8 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA 617 Az évi egyházlátogatási jegyzôkönyv megemlíti, hogy a névadó szentek ünnepén a belvárosi templomból induló processziókat szorgalmasan megtartják ben a régi orgona helyett Komornyik Ferdinánd új orgonát épített. A régi elôcsarnokot lebontották, és helyére a lépcsôket lefedô kis elôteret építettek. Ekkor pusztult el az eredeti barokk Szent Rozália-szobor is, míg Szent Rókus és Szent Rozália barokk kôszobrát a kórház udvarán helyezték el, arra gondolva, hogy ott megôrizhetik ôket szeptember 8-án a kápolna elé, arra a helyre, ahol valamikor Szent Miklós szobra állott, öntöttvasból készült oszlopra Immaculata-szobrot állíttatott Lengyel Miklós egri prépost kanonok. A szobor Johann Halbig müncheni szobrász mûve ben az akkori hatalom eltávolította, és újrafelállítására 2001-ben került sor. Eredeti felirata így szólt: AVE MARIA GRATIA PLENA / MACULA NON EST IN TE CANT.4.7. / PATRONA HUNGARIAE ORA PRO NOBIS / VOTA MEA REDDAM PSALM ben megszüntették a körmeneteket, helyette a belvárosi plébániatemplomban tartottak misét a védôszentek ünnepén ben a kórház új fôbejáratot kapott, a mai Gyulai Pál, akkor Gyöngytyúk utcai homlokzat közepén alakítottak ki elôcsarnokot. 26 Rendszeres restaurálás történt 1888-ban, és 1893-ban a bejárat elôtti elôcsarnokot megemelték, ekkor a bejárat feletti két középsô fülkében állott Szent Rókus és Szent Sebestyén kôszobrait is eltávolították a homlokzatról és a kórház udvarában helyezték el. Új orgonát építettek 1902-ben a Rieger Ottó Orgonagyárából származó hangszer száma (Op. 926) volt ben, arra hivatkozva, hogy a homlokzati szobrok életveszélyesek, Tihanyi Károly plébános és a fôváros a még megmaradt Szent Mihály arkangyal, Immaculata, Szent Katalin, Szent Borbála, Nepomuki Szent János és Xavéri Szent Ferenc szobrait, meg két kôvázát lebontatta, és restaurálás vagy újrafaragás helyett azokat darabokra törve, törmelékként elszállíttatta mondván, hogy a Rókus-kápolna helyett hamarosan új, nagyobb templom építésére kerül sor. A kápolna lebontása azonban elmaradt, ezért ben Levisch Róbert szombathelyi kôfaragóval új, a kor divatja szerinti jámbor müncheni stílusú szoborsorozatot készíttettek: középen a torony attikazáró párkányán két imádkozó angyal között Jézus Szíve-szobor állott, alatta a középsô fülkében Szent Rókus, a volutákon Szent József és Szent Antal, kétoldalt, az oldalfülkékben pedig Szent Rozália és Szent Vince alakja volt látható. 27 Ugyancsak Tihanyi plébános 1912-ben leverette a korábbi boltozati festményeket, majd 1913-ban Kurbel Józsefet bízta meg, hogy neobarokk stílusú ornamentális mintákkal fesse ki a templomot ben megnagyobbították a kórust ban rekvirálták a templom régi harangjait hadi célokra. Az önálló Szent Rókus Plébániai Egyházközséget május 7-én alakították meg. Korabeli forrás szerint: Az I. világháború után a [ ] templomhiány miatt a környék szükségtemplomává lett. Amikor az azelôtt csupán a kórházépület területére plébániai joggal felruházott kápolna körül Károly és Múzeum körúti, Sándor utcai, József és Erzsébet körúti, Wesselényi utcai határral május 7-én megalakult az önálló Szent Rókus Plébániai Egyházközség, annak elsô gondjai közé tartozott [ ] hogy plébániai díszt nyújtson a kápolna belsejének Budapest Székesfôváros Közkórházának Évkönyve az évekrôl. Budapest o. 27 SCHOEN o. 28 SCHOEN o.

9 618 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET A második világháborúban elvitték a templom harangjait a legkisebb kivételével (ez lehetett a Landmüntzer Gáspár-féle 1763-ban készült harang). Az elpusztult harangokat három, Szlezák László harangöntô által készített haranggal pótolták. A legnagyobb harang Szent Rókus képét viselte és felirata volt: DICSÔSÉG ISTENNEK A MAGASSÁGBAN ÉS BÉKESSÉG A FÖLDÖN A JÓAKARATÚ EMBEREKNEK. A középsô harang ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART feliratú volt, képe: Szent István felajánlja Magyarországot Szûz Máriának, és a harmadik Páduai Szent Antal képét viselte, és ezt a feliratot: KERESSÉTEK AZ ISTEN ORSZÁGÁT. A régi (talán még az 1743-as Kohl-féle) harangot beolvasztották. Ugyanekkor templomi zászló is készült Szent Rókus és Magyarország Nagyasszonya képpel és feliratokkal. A harangokat és a templom zászlót Csernoch János hercegprímás május 16-án szentelte meg ben Szelle Andor, majd 1930-ban Leszkovszky György új ornamentális és alakos festéssel díszítette ki a templombelsôt, illetve a boltozatokat. Leszkovszky kompozíciója Szent Rókust ábrázolta gyógyítás közben, a kép hátterét a pesti Szent Rókuskápolna és kórház látképe képezte ben Kopp Ferenc két üvegfestésû ablakot készített a templomhajó két ablakába, Szent István és Szent Imre alakjával ben az egyházközség hôsi halottainak emlékére emléktáblát állítottak. A Rókus Kórház igazgatósága 1943-ban Budapest polgármesteréhez fordult azzal a kéréssel, hogy a Rókus-kápolna plébániájának bejáratát válasszák le a kórház helyiségeirôl. Két terv is készült, azonban a közbejött háború miatt ezek nem valósultak meg. 30 A templomnak a második világháború elôtt említésre méltó ötvösmûvei a következôk voltak: barokk-rokokó kehely rézbôl trébelve, Rókus Rozália Sebestyén tiszteletére ajánlották, 1760-ból származott, pesti ötvös mûve, jelzetlen. Barokk-rokokó kehely, ezüstbôl trébelve, talpán Rókus Rozália Sebestyén alakjával, 1771-bôl származott, pesti ötvös mûve, jelzetlen. Ezüst Pacifikálé 1866-ból, Goszmann György ötvös alkotása. Ezüst Monstrancia, neogót stílusú, Szent Péter és Pál és Szûz Mária szobrocskáival díszítve, Szemian György ötvös keze munkáját dicséri. 6. kép. Szent Rókus-templom szentélye (N. K.) 29 BÍRÓ Aurél: A budapesti Szent Rókus Egyházközség harangjainak és zászlójának megszentelése (1926. május 16.). = MSi Új folyam V. (XLVII.) sz o. 30 KÖH Könyvtára. MOB iratok. 471/1944. A tervek csak 1944 augusztusában kerültek a Fôvárosi Közmunkák Tanácsa elé., ahol elôírták a MOB engedélyének beszerzését. Erre azonban csak a háború után került sor.

10 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA 619 A Rókus-kápolna korábbi berendezései, az egykori oltárképek teljesen megsemmisültek, amikor január 14-én, vasárnap reggel három bombatalálat érte a templomot. 31 Az eredeti lóhereív alaprajzú kápolnát a bombatalálatok a földig lerombolták, megsemmisült a tetô és a templomhajó boltozata is beomlott, elpusztultak a mellékoltárok és a bejárati elôcsarnok is. Molnár Frigyes plébános a következô napon már az újjáépítésre szólított fel: Szent Rókus feláldozta kápolnáját, de megvédte a kórház minden lakóját a szörnyû harcban [ ] minden igyekezetünk az, hogy [ ] helyreállítsuk a fogadalmi kápolnát. 32 A kórházépület kezelôsége az egykori szentély romjait és a föld fölé emelkedô csonkjait lebontatta, és új, négyszögû szentély építéséhez fogott 1945 májusában. Ideiglenes fafödémet, ideiglenes szószéket és új oltárt építettek Pázmándy István építész tervei szerint kép. Az altemplom (N. K.) A romba dôlt szentély alatti alapfalakat a Székesfôváros Régészeti és Ásatási Intézete tárta fel. 34 A vizsgálaton részt vett a Mûemlékek Országos Bizottsága, a Székesfôvárosi Múzeumok Központi Igazgatósága, és a Középkori Kôemléktár Igazgatósága. Megállapították, hogy a kápolna szentélyének eredeti, most összeomlott falai középkori alapokon épültek, és a középkorban ezen a helyen állott háromkaréjos (cella trichora) kápolna alapformáit ôrizték meg. Ezek az alapfalak ma teljes kiterjedésükben hozzáférhetôek. A lelet nagy várostörténeti jelentôségére való tekintettel a Mûemlékek Országos Bizottsága azt javasolta, hogy a falakat ôrizzék meg, sôt bemutatásukat is szükségesnek tartotta. Ezért elhatározták, hogy altemplomszerû helyiséget kell létesíteni. és ennek érdekében a szentély szintjét 90, a hajó szintjét 45 cm-el magasabbra kell emelni. 35 Ezt végre is hajtották, az új szentély alatt altemplo- 31 KÖH Könyvtára. MOB iratok /1945. sz.. A kápolna lóhereíves apszisát a bombatalálatok földig lerombolták, megsemmisült a tetô. Még kisebb sérülések vannak a kápolna homlokzatán és a Rákóczi úti oldalon. A kórházépület kezelôsége a az egykori szentély romjait és a föld fölé emelkedô csonkjait lebontva, új, az eredetinél lényegesen nagyobb, négyszögalakú szentély építéséhez fogott, amelynek falai már jelentékeny magasságban készen vannak. Bár a kápolnának kétségtelen mûemléki szentélye elpusztult, a városképbe beilleszkedô ahhoz hozzátartozó külsô homlokzata és Rákóczi úti fala helyreállítható és kívánatos (1945. május 17.) 32 Szent Rókus Plébánia Levéltára. Historia Domus 59. o. 33 Szent Rókus Plébánia Levéltára. Historia Domus 9. o. 34 BFL XII. 9. Rókus-templom iratai II. doboz. 35 BFL XII. 9. Rókus-templom iratai II. doboz. A Szent Rókus kápolna újjáépítése. A jelentést Horváth Antal építész készítette. Az újjáépítésrôl készült emléktábla szövege: A Fôváros ostroma idején három légibombától rombadöntött Sz. Rókus kápolna újjáépítése amely Pest város tanácsának 1711-ben alapított fogadalmi kápolnája január 22-én elkezdôdött és ennek során a középkori»cella Trichora«alapjainak megóvása érdekében altemplom létesült. Mindszenty József bíboros, hercegprimás, esztergomi érsek május 12-én áldotta meg, a kegyúr Székesfôváros képviselôjének Kôvágó József polgármesternek jelenlétében. A kápolna híveinek adományából és a Székesfôváros anyagi támogatásával Molnár Frigyes p.p. kamarás érseki tanácsos, plébános kezdeményezésére Horváth Béla építészmérnök, szfôv. mûszaki tanácsos tervei és vezetése mellett a Mûemlékek Orsz. Bizottságának útbaigazítása alapján nyerte el új alakját. A munkálatok idején a templomépítô bizottság elnöke dr. Czeyda-Pommersheim Ferenc egyetemi. r. tanár, rókusi sebész fôorvos, a templomatya ilosvai Hollóssy Lajos, és az egyházközség ügyv. elnöke Kindlovics Pál volt. Hálával és köszönettel emlékezik meg a Szt. Rókus egyházközség mindazokról, akik az ostrom után ez elsô templomépítésnél szellemi és kétkezi munkával Isten dicsôségére részt vettek és ezzel a lelkek megujhodását szolgálták.

11 620 PESTI-BELSÔ ESPERESKERÜLET mot alakítottak ki Lux Kálmán tervei szerint. Az újjáépített kápolnát május 12-én szentelte fel Mindszenty József hercegprímás. A kápolna eredeti alapfalait feltárták és konzerválták, azonban a régészeti kutatások eredményét nem hozták nyilvánosságra. Noha egyes vélemények szerint az alapfalak római kori cella trichora maradványai, római korra utaló lelet biztosan nem került elô, hiszen a jelen lévô szakemberek erre egyáltalán nem utaltak. Talán egy középkori kórházkápolna alapjai maradtak fenn, más vélemények szerint a barokk korban gyakori lóhere alaprajzú elsô fogadalmi kápolna alapjának maradványait találták meg. A háború után a kápolna hajóját kazettás sík mennyezettel fedték le. A második világháború elôtti berendezésbôl ma csupán az elôcsarnokban lévô Csodás Érem Mária-szobor Antal Károly fehérmárvány szobrocskája 1944-bôl, valamint a Páduai Szent Antal-szobor 1946-ból maradt meg november 4. után, a forradalom leverése idején a kápolna fôhomlokzatát súlyos belövések érték, a homlokzat szobrai és a torony szinte teljesen elpusztultak ban helyreállították a sérüléseket, a homlokzatot, és lesüllyesztették a kápolna elôtti terepet ban a szentély falait és az alkápolna padlóját Mattioni Eszter hímeskô munkáival díszítették. A templom fôoltára felett az Emmauszi tanítványok jelenete, az oldalfalakon Szent Rókus és Szent Rozália képe látható, az altemplomban Isten Báránya ábrázolást alkotott a mûvész. Mattioni Eszter a római iskola mûvésze, a hímeskôvel saját mûvészi kifejezôeszközt teremtett, a márványanyag betonalapra öntésével és csiszolásával, a kompozíció alakjainak szuggesztív megalkotásával ban Bardon Alfréd építész tervei szerint a hajó egykori boltozatát utánzó vasbeton héjboltozat készült: ekkor megszüntették a régi szószéket, és a helyén megépítették az altemplom lejáróját, a fô- és mellékoltárokat. A régi berendezés szinte utolsó darabjai is elpusztultak, csupán a lebontott szószék négy evangélistát ábrázoló dombormûvei kerültek fel a falsíkra. Az északi mellékoltár helyére a falra felkerült a pócsi kegykép tartalmi hatása alatt komponált rokokó bájú alkotás, amely az évekbôl származó Madonna kép. 37 A fôoltár oltárasztalának faragvánnyal díszített alsó tömbjét a mellékoltár angyaldombormûveit és felépítményét 1970 körül Kopp Judit szobrászmûvész készítette ben újból a templom külsô tatarozására került sor. Az akkor elhelyezett szobrok stílusa és ikonográfiai rendszere meglehetôsen eklektikus: középen a torony emeletén Szent Rókus, az attika volutáin Szent Gellért és Nepomuki Szent János, az attika közepén fülkében Szent István király, a fôpárkány alatti fülkékben Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet kettôs szobra, középen Szent Rozália fekvô alakja, a jobb oldali fülkében Árpád-házi Szent Margit és Szent Imre szintén kettôs szobra látható. A régi képállományból említetésre méltó volt a második világháború elôtt: Szent Klára és Szent Márk evangelista XVIII. századi nagyméretû képe, valamint Varsag Jakab képe, amely a Szentháromság védelme alatt történô józsefvárosi árvízi mentést ábrázolta. Ezek a kápolna többi felszerelésével együtt megsemmisültek ban, meglehetôsen ízléstelen és morbid ötlet alapján az egykori kórháznak a betegek gyógyítására a gyógyulás és az irgalmasság reményére utaló kapu-dombormûvel 36 SZABÓ Barbara: A pesti Rókus templom történet. Budapesti Városvédô Egyesület. H. n (a továbbiakban: SZABÓ) 21. o. 37 SCHOEN o.

12 8. A SZENT RÓKUS PLÉBÁNIA 621 díszített bejárati csarnokában urnatemetôt létesítettek, noha a kápolna mûemlék és ezt a pénzszerzési funkciót több kímélettel és a mûemléki érték iránti nagyobb tisztelettel kellett volna kielégíteni. Archontológia ? P. Magyar Optatus OFMCap Juhász Nep. János OPraem Wohldrann János Sámuel Alajos Spécz József dr Déry Mihály 1891 Klimcsik Henrik OFM Veszely Alajos Tihanyi Károly Vezér Lajos 1928 Pulay István Krizs Árpád dr Molnár Frigyes Zsidai István Bán Imre dr Greksa Ferenc 1997 Breznay István dr. HORVÁTH ALICE 38 Szent Rókus Plébánia Levéltára. Historia Domus 17. o., közölte: SZABÓ 30. o., Aloysus REESCH DE LEWALD: Universalis Schematismus Ecclesiasticus Inclyti Regni Hungariae pro Anno 1842/43. Budae typis regiae scientiarum universitatis Hungariae 11. hasáb.