Jósvafői Helytörténeti Füzetek 31. A színi kávás kosár készítése (Szőrös Péter színi lakos munkavégzése során lejegyezte és fotózta Szablyár Péter)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jósvafői Helytörténeti Füzetek 31. A színi kávás kosár készítése (Szőrös Péter színi lakos munkavégzése során lejegyezte és fotózta Szablyár Péter)"

Bence Borbély
5 évvel ezelőtt
Látták:

A színi kávás kosár készítése (Szőrös Péter színi lakos munkavégzése során lejegyezte és fotózta Szablyár Péter) A leírás és a fotók 2009. január 19-20-án délelőtt készültek a kézműves lakásán.

Két fafajta szükséges a kosarak elkészítéséhez: 1. A fő tartó-gyűrűhöz (fül), amelynek átmérője a kis kosaraknál (átm. 28-30 cm, mélység 12 cm) 0,8-1 cm; közepes kosaraknál (átm.

1 A színi kávás kosár készítése (Szőrös Péter színi lakos munkavégzése során lejegyezte és fotózta Szablyár Péter) A leírás és a fotók január án délelőtt készültek a kézműves lakásán. Alapanyag: veresgyűrű som (Cornus Sanguinea), amely a térség erdőiben nagy mennyiségben fordul elő, és Fekete jávor (Feketegyűrű juhar = Acertataricum). Két fafajta szükséges a kosarak elkészítéséhez: 1. A fő tartó-gyűrűhöz (fül), amelynek átmérője a kis kosaraknál (átm cm, mélység 12 cm) 0,8-1 cm; közepes kosaraknál (átm. 35 cm, mélység cm) 0,8 1,0 cm, nagy kosaraknál (átm. 50 cm, mélys cm) 1-1,2 cm.). Ezeket a kosár átmérője cm hosszúságúra a helyszínen levágja, úgy szállítja haza. 2. A fonat készítéséhez szükséges fekete jávor ágdarabok átmérője 4-5 cm, hossza 1 m. A kosár készítése csak a nedvkeringés leállta után (tartós fagy beállta után), decembertől február végéig történhet, mivel csak ilyenkor hasítható-bontható az anyag. A fő tartó gyűrű vesszőjét vagy lehántolt, vagy hántolatlan formában használják fel. A próbahajlítás után az átmérőnek megfelelő hosszra levágják, a végeit ellentétes irányba srégen lemetszik, majd vékony hasított anyaggal lekötik, később az összelapolt felületen 2 db 30-as huzalszeggel összeszegelik, aminek a végét lehajlítják. A fonat készítéséhez szükséges lapos hasítékok készítése a 4-5 cm vastag, 1 m hosszú fekete jávor ágakból történik. Ezeket az erősen felhevített sparherd platnijára helyezi egyenként), majd kb. 15 perc melegítés után késsel középen kettéhasítja, majd mindaddig tovább hasítja, amíg 1-2 cm széles hasítékokat kap.

A hasítás lényege az, hogy azok ne a kés által indított bemetszéssel induljanak, hanem mindig ott hasadjon, ahol a fa természetes

10 cm-re egy V alakú bemetszést csinál, és ebből indítja a hasítást.

hasított fa lemezkék (szijácsnak, szilácsnak nevezik), amelyből a kosarak fonott része készül.

Ennek a rögzítésen túl az a funkciója, hogy ebben rögzítik a további délkörök végeit, ill.

2 A hasítás lényege az, hogy azok ne a kés által indított bemetszéssel induljanak, hanem mindig ott hasadjon, ahol a fa természetes rétegzettsége adja meg felületeit. Ezt úgy tudja elérni, hogy az 1 m hosszú hasíték vége előtt kb. 10 cm-re egy V alakú bemetszést csinál, és ebből indítja a hasítást. A hasíték tovább hasítása egy újabb bemetszésből indítva folytatódik, Így állítódnak elő a cm hosszú, 1-2 mm vastag, mm széles hasított fa lemezkék (szijácsnak, szilácsnak nevezik), amelyből a kosarak fonott része készül. Ha a fő tartógyűrűt a Föld egyenlítőjének képzeljük, akkor az első két rá merőleges - délkör rögzítése az első feladat. Ezek fogják körül a fül hézagát. Ennek a két egymástól 6-8 cm-re lévő szálnak a hosszát elvékonyítják, és többszörös lefűzéssel rögzítik az egyenlítői körön. Ennek a rögzítésen túl az a funkciója, hogy ebben rögzítik a további délkörök végeit, ill. ezek alá bujtatják be a fülek alatt lévő 8-10 cm hosszú vízszintes lapkát, amelyhez további délköröket rögzítenek. Ha valamennyi délkör a helyén van, akkor kezdődhet meg az ezekre merőleges gömbcikk-szálak befonása és végeik elkötése a fő tartógyűrűn. Ezek toldása a délkörök takarásában történek. A legnagyobb gömbcikk-szál alá annak megerősítésére még egy szálat behúz. A fonás befejezése után, enyhe nyomással végleges alakra formálja a kosarat, majd a fülek lekötése alá betűzött szálvégeket levágja, kész a kosár.

4 Tóth Arnold a Miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutató érdeklődésemre az alábbi szakanyagot küldte e kosártípusról: Utánanéztem, és nem sok jó hírrel szolgálhatok. A színi kosarakról nem találtam semmit, sem szakirodalmat, sem adattári anyagot (gyűjtést). Erről a kosártípusról az általános néprajzi összefoglaló munkák rendszerint írnak érintőlegesen néhány sort. (A megyei népművészet-kötetekben vannak adatok, de például a Magyar Néprajzi Lexikon, a Magyarság Néprajza és a Magyar Néprajz Gazdálkodás-kötete érdemben nem foglalkozik vele.) Kávás kosárnak nevezik, hántolt és hasított mogyoróból, fűzből vagy vagy juharból (gyűrűfából) készül. A hasítékot szijácsnak, szilácsnak nevezik. Félgömb alakú archaikus forma, mely valaha általános volt az egész Felfödön. Számos kelet-európai szláv és finnugor párhuzama ismert. Az 1880-as évek végétől kezdi használatukat kiszorítani a lapos fenekű, kétfülű vesszőkosár, amelyet vidékünkön a szervezett tanfolyamokkal is megtámogatott tiszadorogmai, tiszaladányi kosárfonók árusítottak a miskolci és az egri vásárokon. (Nyilván a közlekedési lehetőségek fejlődése, a vasút tette lehetővé a Tisza-menti vesszőkosarak felföldi terjedését.) A hagyományos kosárkészítő központok (leginkább a bükkaljai terület van feldolgozva ebből a szempontból, tehát pl. Noszvaj) valaha nagy számban készítették a kávás kosarakat, melyek fonástechnikai szempontból a háti kosarakkal és a tégla formájú karos (piacozó) kosarakkal rokoníthatók. Ügyesebb parasztemberek, alkalmi specialisták azonban maguk is elkészítették minden faluban. (Szuhafőről, Alsószuháról, Zádorfalváról vannak erre adataink.) Ezen túl semmi helyi és semmi konkrét utalást nem találtam. Azért mégis némi fogódzó: Csalog Zsolt: A magyar népi fonástechnikák típusai. Ethnographia LXXIII. (1962) Paládi-Kovács Attila: A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a Palócföldön. In Bakó Ferenc szerk. Palócok III. Eger, Juhász Antal: A vessző, gyékény, szalma és más növényi nyersanyagok feldolgozása. In Domonkos Ottó-Nagybákay Péter szerk. Magyar Néprajz III. Kézművesség. Budapest, Ezen kívül van még 6-8 adattári anyagunk más vidékek (Bükkalja, Tisza-mente) kosárfonásáról, illetve dolgozat és gyűjtés a Galyaság és a Gömör-Tornai karszt falvainak néprajzáról, a címek alapján más témákról. Ezekben még lehetnek utalások erre a tárgytípusra. Gömöri és bükki falvak teherhordásáról szóló gyűjtésekben szintén megemlítik.

Ha volna szabad kapacitású érdeklődő, az anyag itt nálunk a néprajzi adattárban átböngészhető.

egy Istvánffypályázatra beadható dolgozat elkészítéséhez!

látogatóknak a tájház kis ajándékboltjában.

Szőrös Péter kávás kosaraiból egy sorozatot kiállítás céljából juttassak el hozzájuk.

5 Ha volna szabad kapacitású érdeklődő, az anyag itt nálunk a néprajzi adattárban átböngészhető. Jó téma lehetne ez egy honismereti gyűjtőnek vagy diáknak pl. egy Istvánffypályázatra beadható dolgozat elkészítéséhez! írta Tóth Arnold Epilógus Szőrös Péter kávás kosarait évek óta árusítjuk a helyi termékek iránt áhítozó látogatóknak a tájház kis ajándékboltjában. Ezért (is) örültem meg, amikor az ezévi Mesterségek ünnepe szervezői megkerestek azzal a kéréssel, hogy Szőrös Péter kávás kosaraiból egy sorozatot kiállítás céljából juttassak el hozzájuk. Ez megtörtént, a kiállításon méltó helyre került a három különböző méretű kosár, és a CD formában kiadott kiállítás-katalógusba is bekerült. A névre szóló meghívó és díjtalan belépő ellenére sem tudtam elérni, hogy az idős mester és felesége ellátogasson a kiállításra.sajnálom! Az idős házaspár és a kiállítás emléklapja

Hasonló dokumentumok

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele megjelenítéssel, kattintson ide.

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Elnökségi értekezlet A februári értekezlet témái: A NESZ stratégiájának módosítása, munkamódszer megvitatása;